Hajdú-Bihari Napló, 2015. június (72. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-01 / 126. szám
2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ A klinikán fertőződhetett édes A közeli szoboszlói lovasiskola vezetője nem fél, tudja, az állat gazdái minden óvintézkedést megtesznek. Hajdúszoboszló: A fertőző kevésvérűség (fkv), vagy hétköznapi nevén ló-AIDS mondhatni ismeretlen volt hazánkban 1965 és 2010 között, ám Romániában gyakran előforduló betegség, így Uniós csatlakozásukat követően nálunk is felütötte a fejét a csak az egypatájúakra (ló, szamár, öszvér, zebra) veszélyes halálos kór, ami ellen nincs oltás, s gyógymód híján a fertőzött állatokat el kell altatni. 2012-ben nyolc, 2013- ban hat, 2014-ben hét esetet diagnosztizáltak Magyarországon, az idei megbetegedések azonban a korábbiaktól abban különböznek, hogy a lovak a fertőzést az Üllői Nagyállatklinikán kapták el... Karanténban az állatok A Szent István Egyetem intézményének kólikás istállójába még március 1-én került a Veszprém megyei Vöröstóról egy ló, amiről azonban csak március 9-én igazolódott be, hogy fertőző kevésvérűségben szenved. Addigra viszont már hazaengedték a korábban vele egy légtérben lévő állatokat. Az egyiket egy Hajdúszoboszló külterületén, a Nádudvarra vezető út melletti tanyára. A ló azóta karanténban van, ahogyan a többi klinikáról hazakerült egyed is, s 21 naponta vérvétellel tesztelik, vajon elkapták-e a betegséget. A legutóbbi május 18-ai laboratóriumi vizsgálat eredménye azonban az eddigi három negatív után sajnos pozitív eredményt mutatott a szoboszlói, valamint egy felsőlajosi és egy piliscsévi állat esetében. Ha a következő, június első hetében esedékes teszt is pozitív lesz, el kell altatni az állatokat. Mindezek ellenére a lovát kólikás tünetekkel a fővárosi intézménybe szállító Erdei-Szigeti Dávid nem neheztel a klinikára. Mint a Naplónak elmondta, nem gondolja, hogy az orvosok vagy a klinika hibázott. Ők gyógyítottak egy lovat. Minimális az esélye, hogy megfertőztek volna más állatot. DR. NEMES IMRE VIT, aminek szüksége volt rá, nem gondolom, hogy hibások - szögezte le, s nem kívánta ennél bővebben kommentálni a történteket. Ezt várták... - A hatóság várta, hogy pozitív lesz a szoboszlói állat tesztje, mert az a ló is ott volt az istállóban, amikor a fertőzött egyed orrából több liter vért ürített, s mivel közben prüszkölt, így az a levegőbe került. Ráadásul épp akkor nagy mennyiségű vírus volt a szervezetében - tájékoztatta a Naplót dr. Nemes Imre, a NÉBIH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi elnökhelyettese. Az Üllői úti klinikán az eset után járványügyi nyomozást indítottak, ami több hiányosságot is feltárt, ráadásul a Makovecz Imre tervei alapján készült kólikás istállót nehéz volt fertőtleníteni, mert sok része fából készült, s amit nem lehetett megfelelően fertőtleníteni, azt meg kellett semmisíteni. Hogyan történhetett meg ez, miért nem vették észre, mi a vöröstói ló baja? Kit terhel a felelősség? - kérdeztük a szakembert. Válaszából kiderült, a klinikán előtte soha nem kezeltek frv-s esetet. Az állatott lázzal, ödémákkal szállították be, s ekkor még csak felmerült a gyanú a klinika orvosaiban a fertőző kevésvérűségre, ezért is vettek vért az állattól, mégsem különítették el. - Itt hibáztak - mutatott rá a szakember, aki szerint akkor vált reálissá a betegség esélye, amikor az állat nagy mennyiségű vért ürített. Kérdésünkre elismerte, ott is hibázott a klinika, hogy nem várták meg a teszt eredményét, s hazaengedték a beteg lóval kontaktusba került állatokat. Mindennek ellenére dr. Nemes Imre szerint, ezek a lovak nem jelentettek magas kockázatot a környezetükre, mivel a fertőzésnek igen hosszú, közel 60-90 napos a lappangási ideje. Ezt igazolja az is, hogy csak most, május közepén születtek az első pozitív teszteredmények. - Minimális az esélye, hogy megfertőztek volna más állatot - szögezte le az elnökhelyettes megjegyezve: a vöröstói egyeddel együtt élő másik ló például a mai napig negatív. Emberre veszélytelen Hogyan terjed ez a betegség, milyen tünetei vannak? - kérdeztük. - Fontos hangsúlyozni, hogy ez a fertőzés csak az egyhatásokra veszélyes, emberre és egyéb állatfajokra nem. A betegségre jellemző a hosszú lappangási időn túl, hogy ciklikusan jelentkeznek a lázas időszakok, ödémák, vérzések, amikor magasabb a vírusszám a beteg állat szervezetében. Leginkább ilyenkor terjedhet a fertőzés, jellemzően kétféleképpen. Egyrészt legyek, bögölyök, szúnyogok útján, ám azok csak vírushordozók és legfeljebb két órát él a szervezetükben a vírus. A másik mód, a trágya, testváladék (vér, nyál, ondó) útján, azzal való közvetlen érintkezéssel. Dr. Nemes Imre hozzátette: ikvre minden lovat háromévente kötelező tesztelni, azokat melyek más lovakkal is érintkeznek - tehát nem csak a telephelyén él - évente. Kiderült azonban, hogy bár 40-45 ezer regisztrált ló van az országban, a lovastársadalom a valóságban inkább 80 ezerre teszi a hazánkban élő egyedek számát. Az elmúlt időszakban viszont évente csak 16-17 ezer tesztet végeztek el... Felelős állattartás kellene Nincs, aki ezt ellenőrizze? - vetettük fel. A válaszból kiderült, van, de például a szolgáltató állatorvosoknak hivatalból nem kötelességük jelenteni, ha tudják, hogy nem teszteltetik rendszeresen az általuk vizsgált lovat, lovakat azok gazdái. Az országos főállatorvos úgy nyilatkozott, hogy ezután fokozott ellenőrzést fog elrendelni, ám a legfontosabb az lenne, hogy maguk a lótartók ismerjék fel a felelős állattartás fontosságát, s egymás között „kényszerítsék” ki a rendszeres vizsgálatot, regisztrációt - tette hozzá a szakember. Most vizsgáltassa lovát! Dr. Nemes Imre arról is beszélt, ha egy lovat még soha nem teszteltek, s ez kiderül, a gazda büntetésre számíthat, de, nem most. „Amnesztiát” hirdettek ugyanis, mivel a hatóság számára az a fontos, hogy jelenleg minél több lovat megvizsgáljanak, s mind többen legalizálják lótartásukat. SZ. FABÓK ÁGNES agnes.fabok@naplo.hu Nem érdemes „elblicceli” a tesztet (A felvételen nem a beteg ló és gazdája látható!) ILLUSZTRÁCIÓ: AFP A szakirodalom szerint 200-500 vrt helnek meg a rovarok, míg fertőz az általuk a beteg állatból kiszívott vérben az fkv-vírus. Iti hétig fertőz az állati vizelet- I- ben és bélsárban a fertőző kevésvérűség vírus. 4 hétig őrzi meg a fertőző képességét az fkv-vírus a beszáradt trágyában. 7 hónapig veszélyes a beteg állattól származó, már beszáradt vér. „Ők csak ártatlan áldozatok”Lukupecek hozhatták be a kórt Hajdúszoboszló. Magyarországon közel 50 évig nem regisztráltak fertőző kevésvérűségben szenvedő állatot, először 2010-ben fordult elő 8 eset. A szomszédos Romániában 2012-ben 1641 esetet jelentett a román hatóság, 2013- ban 946, 2014-ben pedig 610 fertőzött állatról tudtak. Emiatt az Európai Bizottság korlátozta is a román lovak Unión belüli mozgását. Csakhogy az illegális állatkereskedelmet nem sikerült megfékezni... Véleményünk szerint az illegális lókupecek hozhatták az országba az első fertőzött egyedeket - mondta lapunknak dr. Nemes Imre. - Megyénk rizikósabb helyzetben van a közvetlen szomszédság miatt? - kérdeztük. - Attól függ, sok-e a lókupec. - válaszolta. És sok? - dobtuk viszsza a „labdát”, erre azonban nem tudott konkrét választ adni. Beszélt azonban arról, minden állatvásáron és állatkiállításon ellenőrzi a hatósági állatorvos az oda szállított lovakat, de sajnos az illegális árusok nem ott, hanem azok környékén próbálják értékesíteni a lovakat. HBN-SZFÁ Nem mindegy kitől vesszük FOTÓ: AFP Talán nem lenne baj, ha elmaradna néhány lovas esemény-véli Csontos János, Hajdúszoboszló. Bár a megfertőződött ló gazdája szűkszavúan nyilatkozott, nem tett lakatot a szájára Csontos János, aki szerint egyértelműen a klinika hibázott. - A magyar járványügyi hatóság, gyakorlat jó, Üllőnek volt nagy mulasztása - véli a légvonalban alig három kilométerre lévő Bíbor Horse Lovasiskola tulajdonosa, aki többször elmondta, áldozatnak tartja a szomszédságában élőket. - Kólikás volt a lovuk, felvitték Pestre, kifizettek egy horror pénzt és visszakaptak egy fertőzött állatot - summázta, hozzátéve: a napokban felhívta Erdei-Szigeti Dávidot, hogy a szoboszlói lovastársadalom szolidaritásáról biztosítsa, s egyúttal megtudta, kellően izolálták-e a beteg állatot. Mindent megtesznek - Többet is tesznek, mint amit a hatóság előír - mondta. Hangsúlyozta: nagyon jó lenne, ha ennek az ügynek a hatására mindenki megvizsgáltatná a lovát és lenne egy kiindulási pontnak tekinthető, felmért állapot az országban. A közel 30 lovat számláló ménes tulajdonosa elárulta, most egy darabig nem viszik versenyezni az állataikat, s azokat is teszteltetik, amiket eddig nem. - Talán nem lenne olyan nagy baj, ha elmaradna néhány rendezvény, a biztonság kedvéért - jegyezte meg. HBN-SZFÁR Szóljon hozzá cikkeinkhez a legnagyobb közösségi portálon: www.facebook.com/ hajdubíharinaplo NAPLÓ Támogatással is A szolgáltató állatorvosok által elvégezhető vérvétel, s a vizsgálat költségei körülbelül ötezer forintba kerülnek, míg egy ló havi tartása 30-40 ezer forint, ráadásul 2014 novembere óta állami támogatást is lehet igényelni a tesztre. Kártérítést kapnak Amennyiben a második teszt is pozitív lesz, úgy a többi egészséges ló védelmében a kevésvérűséggel fertőzött egyedeket el kell altatni. Ez állami költségre történik, ahogyan az államtól fog kártalanítást kapni a tulajdonos is - tájékoztatott dr. Nemes Imre, akitől azt is megtudtuk, az állat értékének meghatározásához lótenyésztő szervezetet kérhetnek fel, de a piaci árat is figyelembe veszik. Aktuális 3 Nézőpont Kiss László A méhész és társai Van egy klasszikus példa, nem tudom csak legenda vagy igaz-e, hogy a német államvasutak egyik új nyomvonalába beletettek egy kanyart, mert akadt egy méhész, aki megmakacsolta magát. Jelesül nem akarta eladni a földjét, amiből élt, s addig-addig ment a huzavona, hogy maradt minden ahogy volt. Mindig rettenetesen nehéz az olyan döntés, amely élvezi a lakosság egy részének támogatását, vagy minimum közömbösek iránta, egy másik részénél pedig élesen ütközik az érdekekkel. Most éppen Miskolcon bontakozik ki egy csata a Cementgyár újraindítása körül. Nyilvánvalóan ebben az országrészben minden új munkahely borzasztóan kell, pláne egy olyan városban, ahol ott élnek azok is, akiket a gyár évekkel ezelőtti bezárásakor bocsátottak el. Igen ám, csakhogy a gyár még működött is folyamatosan vitát generált, ugyanis a környéken élők sokat panaszkodtak porra, füstre. Most, hogy szóba került az újraindítás, még nehezebb a helyzet. A környéken élők és a tapolcai üdülőövezet lakói érthető módon elég idegesek az ötlettől. Most aláírásgyűjtés indult - hiába győzködik a népet a befektető képviselői, hogy nem lesz gond a működéssel. Nem ez az egyedüli ilyen eset. A BÉM a borsodi ércelőkészítő körül is állandó csata dúlt, hogy működhet vagy sem. Végül is munkahelyek ide vagy oda, a gyár leállt, mert nem kapta meg a működéshez az engedélyt. De, felhozhatnám a tokaji vidékre tervezett szalmaerőmű ügyét is, amit aztán szintén nem engedélyeztek, hiszen világörökségi területről van szó, ráadásul a helyi bortermelők is meglehetősen indulatosan tiltakoztak. Minden ilyen ügy alapvetően a bizalmatlanságról szól. Arról, hogy nincs bizodalmunk abban, hogy ha valamiről megígérik nem lesz vele környezeti gond, az úgy is lesz. Nem bízunk sem a befektetőkben, sem az állami hatóságokban, se a döntéshozókban. Az előzőekben emlegetett gyártervek, bezárások környékén is ténykedtek politikusok - volt aki a tüntetőkkel tartott, volt aki a befektetők igazát bizonygatta. Sok múlt azon hogy éppen valaki kormányon volt, tehát a vállát nyomta a munkahelyteremtés gondja, felelőssége, avagy ellenzékben, ahonnan azért valljuk be egyszerűbb tiltakozni. Mi lehet a megoldás? Egy népszavazás persze lehet az, de csak a szó politikai értelmében - elhárítva a döntés felelőssége -, hiszen ha a támogatók lesznek többen, a tiltakozók földbe döngölve érzik magukat, ha fordítva, az elveszett munkahelyeket sajnálja, aki cementgyáras munkanélküli. Azt elvárni egy befektetőtől, hogy ha betart minden érvényes jogszabályt, hogy mindezt ő vegye figyelembe, és önként lépjen erre vagy arra irrealitás. Ezekben az ügyekben csak arra lehet reálisan számítani, hogy gördül az egész valamerre, a döntéshozók figyelik hol alakul ki a legmasszívabb lakossági összefogás, mekkora annak a súlya, mérete, veszélye, és e szerint fognak dönteni vagy épp nem dönteni. Egyszóval semmi sem biztos, csak az, hogy küzdelem, az lesz. laszlo.kiss@naplo.hu Egyszóval semmi sem biztos, csak az, hogy küzdelem, az lesz. Napló-kvízzel dolgozott a 89 éve született Marilyn Monroe, amikor 1944-ben felfedezte egy fotós? a) varróként ruhagyárban__ b) titkárnőként egy könyvelőirodában c) eladóként egy kozmetikai cikkeket gyártó cégnél________________ d) betanított munkásként hadianyaggyárban________________ A választ a mai lapban rejtettük el!