Hajdú-Bihari Napló, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-01 / 27. szám
2017. FEBRUÁR 1., SZERDA NAPLÓ Magunk újraformálására hívnak el Fekete Károly szerint a cél: nagy találkozási felületet biztosítani a reformáció örökségével, mely ma is megújíthat. Debrecen. „Az évforduló lehetőséget ad, hogy elővegyük újra a régi nagy célkitűzéseket, hasonlítsuk össze a mai életünkkel, munkáljunk a keresztyén egységen, és leginkább azon, hogy a keresztyének a hit élő forrásához, Isten kegyelméhez eltaláljanak, azáltal megújuljanak” - fogalmazott Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke kedden a reformáció 500. jubileumi emlékévét megnyitó istentisztelet előtt. Soltész Miklós kiemelte: a reformáció az elmúlt évszázadokban nagymértékben hozzájárult a hit, a magyarság és a nyelv megőrzéséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az egyházak ebben hatalmas feladatot tudnak vállalni, ezért a kormány támogatja a Krisztus-követő fiatalok fejlődési lehetőségét, valamint a krisztusi újra nevelés körülményeit. Beszámolt arról, hogy református iskolákat építenek, illetve újítanak fel többek között Erdélyben, Partiumban, Csurgón, Pápán, Budafokon, Karcagon, Mezőtúron, Fehérgyarmaton, Püspökladányban. Évszázadnyi tett hálája A protestantizmus szerepéről Papp László polgármester is szólt: „Amit ez a város a hittől, a vallástól és református polgáraitól kapott az elmúlt évszázadokban, az tette nagggyá. 450 éve a debreceni zsinat kijelölte Debrecen fejlődésének irányait és céljait.” Az önkormányzat szeretne visszaadni valamit abból a rengeteg támogatásból, amit a református egyháztól kapott, ezért kiveszi részét a méltó emlékezésből. A város báljának idei jótékonysági céljaként az Árpád téri templom felújítását tűzték ki, amely összesen százmillió forintos beruházás. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy mekkora összeg gyűlt össze a mulatságon, de a településvezető elárulta, hogy a tavalyinál (11 millió forint) nagyobb volt az adakozókedv. Említette többek között a reformáció 22 debreceni helyszíne táblákkal való jelölésének, valamint a reformáció emlékművének tervét. Az Emlékkertben remények szerint június 24-én már avathatják az alkotást. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a „helyi” programokat ismertette. Kiállításokkal, egyházzenei programokkal készülnek, kiadványokat terveznek. „Nyáron itt lesz a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó a Campus Fesztivál után, reméljük, több ezer fiatal érkezik majd és ünnepli a reformáció ajándékait” - hangoztatta. Később az istentiszteleten a történelmi nehézségek közepette is hitükhöz ragaszkodókról szólt. „Ma nyugtalan, letört, megkísértett gyülekezeti tagokkal van dolgunk, akik nem tudnak örülni sem a valóságnak, sem az ígéretnek, mert nem mernek bízni benne. A keresztyén hit nem a valóság alól, hanem a valóságra szabadítja fel őket. Isten akkor is hű marad, ha mi hűtlenné válnánk. Kívánva kívánom, hogy a kegyelem ura használja fel a reformátusság kettős jubileumi évét az olyannyira vágyott lelki megújulás megtalálására.” Istentisztelet együtt Délután két órától az emlékévet nyitó - a Nagytemplomban tartott - istentiszteleten Bogárdi Szabó István hirdetett igét. Súlyos kérdéseket tett fel: „Mikor könnyebb, ha vallásos a világ, mint 500 éve, vagy ma, amikor vallástalan? Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az egyház, mit csináljon? Alkalmazkodjon a világhoz, vagy vonuljon ki belőle? Mondjon mindenre igent, vagy szüntelenül vétózzon? Mondja a magáét, vagy tupírozza fel, amit megkíván a politikai korrekt? Legyen gazdag vagy kultuszszegény? Tanítson szent meggyőződéssel, vagy legyen mindig kezdő az igazság iskolájában? Annyi bizonyos: Krisztus kezében nincs sablon. Nekünk itt és most kell meghallanunk, mit mond az egyház ura. Észrevenni, hogy az ajtó előtt áll.” HEN-HABE Mit jelent a reformáció a város számára? Mindent. PAPP LÁSZLÓ Istentisztelettel nyílt az emlékév a Nagytemplomban fotók: Gerencsényi István A hit és a hangos olvasás DEBRECEN. A reformáció 500. évfordulója emlékévének nyitányához kapcsolódva Bibliaolvasó Napot is tartottak kedden, amelyen a Kárpát-medence hetvenöt református iskolája vállalkozott arra, hogy hangosan felolvassa a Biblia teljes szövegét. Minden intézmény kapott a szentírásból két zsoltárt, valamint egy ószövetségi és egy újszövetségi részt. A legtöbb helyen osztályokra bontva, szaktanárok felügyelete mellett folyt a hangos felolvasás. Ezzel egy régi gyakorlathoz nyúltunk vissza, hiszen anno a Biblia forgatása hívta életre az olvasás kultuszát Európában - mondta el dr. Győri János, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója. Kbnmsz „a hangoskönyvvé tett Szentírás az igazi, a polcon porosodva holt betű marad” (Fekete Károly) A hitkapcsolatkeresés Susan Brown szerint az ötszáz év küzdelem egyben ötszáz év tanúságtétel is. DEBRECEN: Megmutatom, hogy mit jelent a reformáció. Nyissák nagyra a szemüket, és nézzenek rám! - kezdte érzékletes felszólalását a Skót Református Egyháztól érkező Susan Brown, aki kedden, a reformációs emlékév nyitónapján a Kossuth téri műsorsátorban más nemzetek protestáns vallási képviselőivel együtt mutatta be közösségét, az általa megélt hitet. „A reformáció szóhoz juttatott olyanokat, akiknek nem volt hatalma, befolyása. Megmutatta, hogy őket is szereti Isten. A családomban egy felmenőm sem tanulhatott felsőfokon, én vagyok az első diplomás. Lelkipásztorként szolgálok. Én vagyok az első nő, akit e szolgálatra választottak. Ugyanakkor otthon a királynő lelkipásztora is vagyok. Amikor azt mondom, a hit mindenkié, azt úgy is értem: mindenkinek meg kell találnia a kapcsolatot az élő Istennel” - fogalmazott. A tanúságtevők sorában többek között tajvani, görög, spanyol is állt a pódiumon. De voltak jó néhányan a közönség soraiban is... Például az a 74 éves, derűs pár is, akik mellé A reformáció a kisemberek mozgalma volt. SUSAN BROWN leültem, míg az esztári cigány közösség énekelt. Mindennek van oka - A családom hívő volt, ez természetes volt, nem kételkedtünk - mondta a nyugdíjas tanárnő. Azért konkrét esetet is tudott említeni az isteni gondviselésre. Érműtét előtt állt, amikor a fia véletlenül összefutott a kórházban egy régi ismerősével, aki sebész volt az intézményben. „Kitől lehet ez így, ha nem Istentől?” Megnyugtató volt a figyelem. Ima előzte meg a sikeres operációt. Az egykor szintén tanító férj visszatért a nagyapja által példásan gyakorolt - gyermekkori hitéhez, pedig a középiskolai kollégiumi tanára olyannyira hitetlen volt, hogy még Biblia-cáfoló összejöveteleket is tartott. A férfi felnőtt élete is oly korban zajlott, amikor nem volt dicsőség templomba járni. Imádkozni, hinni azonban otthon is lehet - vallja máig. A rendezvény segítésére önként jelentkező tinédzserek, Nagy Fanni és Szigeti Gabriella életében is fontos szerepe van a hitnek. A Dóczy Gimnázium diákjai élvezik a „szolgálatot”, azt mondják rengeteg kedves emberrel találkoznak, jó látni az örömöt, amit az apró relikviák, emblémás ceruza, könyvjelző, matrica osztásával okoznak. Gabi számára a szomorú helyzetekben a reményt, a történések biztos - a jövőben kiderülő - jó okát jelenti a hit. Fanni megélte már az ima erejét, nagymamája betegsége kapcsán, illetve az osztálytársa kórházba szállításakor, amikor az egész csoport együtt kérte az Urat. A fiatal - hála Istennek - jól van - mesélte könnybe lábadt szemmel. HEN-HABE A téren a reformációs emlékkamion is várta a történetekre vágyókat FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN IBIS Ellentmondanak egymásnak a szakértők A kokadi gazda földszomszédja szerint a szárzúzás kifejezetten pozitív hatású volt. DEBRECEN: Kedden folytatódott a tárgyalás a Debreceni Járásbíróságon a természetkárosítással vádolt G. Ernő ügyében; az ügyészség szerint a kokadi gazda a területén, legelőkialakítás közben keleti lápi bagolylepkéket, valamint védett növényeket pusztított el. A keddi tárgyaláson két szakértő tanút hallgatott meg a bíróság. Az első G. Ernő földszomszédja, aki maga is lepkeszakértő, és többek között kutatásokat végzett a lápi bagolylepkéket illetően a saját területén. Ezek a vizsgálatok azonban a téli időszakra nem terjedtek ki, így, mint vallomásában elmondta, nem tudható, hogy télen vannak-e az érintett földeken ebből a fajból, és szenvedtek-e károsodást - tájékoztatott Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője. A tanú arról is beszélt, hogy szerinte a G. Ernő által végzett szárzúzásnak kifejezetten pozitív hatása volt, ugyanis bizonyos invazív fajok éppen azért terjedtek el, mert ezt a műveletet korábban leállították. A vád alapja Mint a szóvivő elmondta, a másik meghallgatott tanú az az igazságügyi természetvédelmi szakértő volt, akinek a véleményére alapul maga a vád. Vallomása alapján neki saját kutatása, tapasztalata erről a fajról nincs, másik két szakértő és természetvédelmi őrök jegyzőkönyveire támaszkodva készítette el szakvéleményét, amit a tárgyaláson elhangzottak szerint az első tanú vitat - tudatta Tatár Tímea. hbu Adjuk tovább, és jó lesz Kíváncsi vagyok rá, miként fogadta az új hitet, a lutheri tanokat, az azokat terjesztőket, no meg a helyi követőit úgy 450-470 esztendővel ezelőtt Debrecen akkori elöljárósága. Fölösleges a múltban való kutakodás, úgysem tudom meg, inkább koncentráljunk a jelenre. Mégpedig 2017. január 31-ére, Debrecenre, ahol és amikor a magyar reformátusság jubileumi évének központi megnyitója zajlott. Okkal volt a cívisvárosban a jubileumi év nyitánya. Mert bármerre is járunk Debrecenben, bármit is hallunk itt, az előbb vagy utóbb kapcsolatba hozható a helvét, a lutheri, a református vallással. A Nagytemplom, az ország legnagyobb református temploma, a város szimbóluma. Az oktatás az alapoktól a legfelső szintig, az épületek puritánsága, ami tetten érhető az emberek lelkületében is. Ám ugyanúgy jellemző az őszinteség, a szókimondás, a hagyományokhoz ragaszkodás, illetve egy egészséges büszkeség. Legyenek is büszkék jelenükre! - mondom én, kívülálló, hiszen nem vagyok debreceni. Mert ami ma a város, azt megsüvegelik Békéscsabától Sopronig, Vásárosnaménytól Lentiig, sőt Marosvásárhelytől Mariazellig vagy Raguzától Lublinig. Városkép, oktatás, kultúra, szellemiség, mentalitás, életerő - a reformáció hatására lett Debrecen Debrecen. És mit hoz a következő 450-500 év? Jó volna megtudni... Ám ez is csak amolyan újságírói agyalgás, mint a nézőpontom elején a múltba révedés. Az azonban biztos, hogy hosszú távon sem változik mindaz, ami ma a város erénye. Az öröklődik, megmarad, és ez tökéletes fundamentuma a jövőnek. zsolt.kovacs@naplo.hu Nézőpont Kovács Zsolt Napló-kvíz Mi jelent a „Czuczor-Fogarasi”? a) sejtosztódási mechanizmus, amelyet felfedezőiről, két jeles magyar kutatóról neveztek el______ b) a magyar labdarúgó-válogatott gólerős csatárkettőse még az Aranycsapat előtti időkből___________ c) A magyar nyelv szótárát emlegetik így a nyelvészek, szerkesztőinek neve után____________________ d) sütemény az első világháború előtti időkből, az azt megalkotó cukrászpárosról kapta nevét A helyes válasz a mai Naplóban! A Bolykiék muzsikája Bolyki Balázs és a Bolyki Soul & Gospel Kórus koncertjével zárult a reformáció emlékéve nyitónapjának programja kedden este, a Nagytemplomban. FOTÓ: DERENCSÉNYII.