Haladás, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-01-02 / 1. szám
Nem hiba, hanem szerencsétlenség írta: Balázs Béla Elébb had.:l kö szöntem meg Bök* Lászlónak felföáilve és csillogó* elméjű írását,, mely a Haladót karávony flirtti számában jelent métf és ama Jakubevtii.i-fá, pontosabban-- e?.A tragédiátlan zsidóproblémás darab tragikus sikeréről szólt Mert Bókát jobban rendítette meg a zsúfolt nézőtér magatartása, mint arc az egy zsidóé a színpadon. Bóka felháborodott a zsidó hallgatóság megalázó és szánalmas szerénységen, mely meghatott tapssal köszöni meg egy korlátolt lengyel arisztokratának, hogy legvégül mégis kegyeskedik kezfdtfotrni egy lengyfel zsidóval, aki az életét adta oda érte (flStöfl?) és tápfolos fcátán egy triviális angol hajóstisztnek, amiért hajlandó egy művelt zsidó doktort az angol propaganda szolgálatában jól és olcsón felhasználni. Íme, könnyezik a közönség, mely tudja, mi a gázkamra, tatétt íiyre gyözött att emberiesséjf! Am m ilyen „emberiesség"-bis még belépöS/tulhAt a* emberiséi*. Mert nem is *. & baj, hogy a* ilyen darab öcöl felesét a' „Zsidókérdésre", hanem az, hogy primitív én vesze'déktWS tettükitéit ömtms két* desétu'k. Ettől döbbent még, méltán, Dóka Lásló. Miután minden BSsvát várram, hadd toldom megt néhány Hdettébb szóval. .Csupa régen tudott és már rég nem vitatott igazségot fogok sranc'tolni. Ma most kegyeltehebbül hangzik, ez csak szükségességét bizonyítja. Amidia a set caliíinoa téti meredékes történelmi „kérdés", azóta a,zsidókérdés" éppen úgy megszűnt külön kérdés lenni, mint a feminizmus, a gyerekmuhfea, felekezeti és pemzrtíjiéri villongások is sok más. Szimptomák azok melyeket a betegs&ffil fürgetkin&U kfilöe gfrögvftftnt stert lehet — aJtáftöHyerl «3rnyfi lé «lyka* » ssümptera*. Ezek a kérdések mirtd tárgytalanok lesznek a megvalósult ssocialista társadalomban. /ím M mvt ssM. 'aktt et a kilátói még 'abban-jr(fi*tii mint a gázkamra, Ot menjén és tapsoljon Jakubovszkinakifbar,-si- ti Réfjófáf «« antiszemitizmus szít tón esik, a tömegek figyelmét elterelő, haragját levezető stratégiája volt mindig »k uralkodó osztályoknak, úgy, Illtet hajdan a keresztényüldözés v agy ös 'nm'nyek irtása. Ezt a merftf&rffW manővert gigaintikus mérrtekísert pokaji intenzitással ismételte meg* német fasizmus, hozzászabva háborús céljainak méreteihez. E* » cél pedig nem a zsidóság kiírtáé* hanem, tessék ebből, hogy alinél több: t. i. az égész emberiség demokratikus kultúrájának a megfoj* tása. A fasizmus a* imperialista nagytöke talán utolsó felágaskodása előnyomuló szocializmus ellett. A világ tervséril Mtelonálizálta&S képesített gyormrdosítása a német töke kizsákmányoló, megdönthetet-len fennhatóság* alatt — es volt « cél. A zsidókév-lét?. m Aki * fftsii. mus dühöngésében nem Mt egyebet. az beleesett a 1.'56.odába, azt sikerült megtéveszteni a figyelmet élterelő manőverrel, az sírásával, jajszavával, tapsával csak fokozta a manőver sikerét, pontosan csinálja, amit Hitlrék Akartak, a fasizmus malmára hajtja a vilit és átkaival is csak segíti. Persze, a leplező támadások gyakran Vérengzőbbek a$?t»A* dáShSl. Hisiefi éppen 'éSíCteszett féktelenségű kke! tudják ma juk^t elhitetni. Akit elevenen értemelnek, áist kéréssé vi^asztaljA az a tudat, hogy 0 nem „végcél", é»ttpárt felél. Nem is kívánja senki a kálváriák kálváriáját megjárt zsidóktól, hogy félém éri el, hanem csak azt, hogy tudják, mn történt telök. Hát nem az, amit Werfe! amerikaiba öltölt derafeja ábrázol. És vigyázati Arcók a zsidók, akik a fasizmus anttiszemitizmusán horkannak teák fel, mert csupán abban látnak veszedelmet, könnyen keveredhetnek abba a gyanúba, hoiy egy filiszemita fasizmussal boldogan megegyeznének — a t:0~ tfatteaitis etter,! Vllártad A fasizmus veszedelme nem ért véget ezzel a háborúval. Figyelnünk kell hát lehetséges szövetségeseire is. Mert az emberiségről szóló szép szólamok — ha nem az emberség konkrét problémáiról szólnak, megtévesztő manőverek csupán. Ezek a sorok, úgy mint Bóka cikke, nem a darabról, hanem a tapsoló közönségről szóltak. Is érdemes a darabról is valamit mondani, melynek nem az a legnagyobb fetfa, itítffilhAtti dráma". Méfftt kell, hofty legyen benne valamely emfkészi értéke mert körünben lehetetlen volna olyan jól játszani. A legjobb színészek se varázslók. És a szeizmográf idegzetű Márkus László rendezői keze se tudott várva semmiből formálni, hol van hát a tartalma ennek a jó előadásnak? Nem a darab léha meséjében, sem az alakok lonos pszichológiájában lüa plasztikájában. Talán a hangban? Pedig éppen én láthatta a sajtó. Pranz Werfel költői elültetését.fél védte meg A magyar fordítás magozítása ellen. Nos, én hallottam a bécsi előadás nímet szövegét is. Különben sem állhattam soha Werfe! irodalmi iparművészetének és eszme-papfüteétfiájának bolygó , emberiéeségét". De ennek a dialógusnak éppen az amerikaias vatgart* trisában rejlik valahol az érdekessége. Abban az útszéli, közönséges természtességben, atélv Valóban jkötétsé hasonlít a dráma is a Wesfelhez, Ugyanis ezek az emberek — nem véletlenül — a halálos pidlafiáltokban, az élet szélső fokáig fokozott, legpatétikusabb helyzetekbetn mondják a legpátosztalanabb, légközönségesebb szavakat és a folyton pózoló és szavaló lengyel arisztokrata — nemvéletlenül — azért van ellentétnek belekomponálva ebbe az együttesbe, hogy a többiek pucér retorikamentessége szembeszökőbb legyen. Talán nem a zsidókérdés tulajdonképpeni témája ennek a darabnak, hanem ez a művészi feladat: ffitágreftgésben sodródó, veszedelmet ti herált álló hősöket mutatni pár ét pátosz nélkül. A hétköznapi, útszéli, vulgáris heroizmust Talán az a Jakubovszki is csík ezért zsidó, mert a zsidó viccek szemérmes cinizmussá a pátosz poláris ellentéte. És ahogy ő hős a trivialitása ellenére, úgy az a lengyel smokk végül is hős rhetorikus frázisainak ellenére. Kiderül, hogy haláláig komélyan veszi bombasztikus frázisait és el tud vérezni egy festett sebbe. Lengyel, az istenadta? * Mivelhogy éppen a vulgaritásról beszéltünk, hát úgy adódik, hogy Szóvá kell tennünk Bajor Gizi Cleopatráját is. De talán mondjuk meg előbb, hogy Major Tamás rendezése végre átvilágította a darab történelmi értelmét és politikai szándékát, mely Cézár alakjában III.Vibeth centralizációs törekvését igazolja, Shakespeare korának haladó irányát. Oláh Gusztáv szellemes szerkezetű dísztétei, melyekben A jelettétek folyamatossága felsz.leáilította Shakespeare harsogó, elsodró áramlását, sajátságos módon éppen ezzel kissé diszkreditálták saját magukat. Mert amig felvonások szünetei feldarabolták a shkespearei időt és Siab'l terestbe láttunk és érettünk bele, addig nem zavartak a mélységbe épített, ihász- sifu díszletek. Álló térben álltak. De mikor a könnyen montírozott díszletek sodrában, delejesen kapcsolódnak a jelenetek, az idő dimenziójában terjedve, mozogva, mint a muzsika, az igazi Shakespeare ritmusábrizt. nífti tőrben, hanem időben kialakuló formámi értelemmé, akkor még az Oláh könyűyű díszletei is mintha túl vastagok volnának és nehezítenék a szavak Sodrát. Vagy-vagy! De hiába beszélek itt erről, amarról, végül mégis beszélnem kell Bajor Gizi Cleopátrájáról is. Le-Veszem hát előbb szimbolikusan felérni-81 kalapomat egy sikeres művészi pálya nagy életmtnkája előtt és k naípfil körömben mondom ki, hogy katasztrófa vollt. Nem kisragacs billent kissé félre. Pacificexpress siklott ki teljes gözzel százkilométeres sebességgel. Rettenetes vett. Bajor Gizí tgyanis nem játszott rosszul. Ő sohasem játszik rosszul, fegy ki. Színésznő nrigy tévedése ni m hiba, halem szerencsétlenség. Bajor Gizi virtuóz-technikájainak körülményesen lelkiismeretes részletességével látott valami egészen mást. Geopátrát, Osiris leányát, a Plo'emetiszoli trónján, az ..'lla^'m^k kir'-'vnőjét", akit a svéd Shakespearg legédesebb Színeivel fest meg, BSjör Gizi Valamilyen Wedédmest,úlunak akarja tal'n Játszafit,* tyái egy erotikus, Szí.:«« faj leány.mult, de egy külvárosi, rész mozin «?vett pacs'jliszigű müdímen lesí belőle. Hanem az aztán Bajor Gí*is kidolgozáasait Kegdv? az ök'.ösen rekedt mntrY»zlianrTi'il. a vaskos rúgásig, az ágyékot előretoló, kéjvonó.i.'ló ge* apportlin az ordeníkréság egész gesZtolégiáját bemuttatja. Nem lehet fitreáltani, hogy mit akar. Mesteri alakítás! Igazoljam magam, hogy nem vagyok fényes, Se prűd és hogy azt is tudom, hogy Shakespeare Cleopátrája „bestia"? De bestia, kérem, sokféle van és nem a tompora! markosra kellett parasztsíuha a legveszedelmesebb. Kiviált Antonitiszokat nem ilyen eszközökkel tart bűvkörében démona. Láttuk mi Susanne Despries, Asta Nielsen, Marlene Ditrieeh, Greta Garbó hüllőt, kokainista matrózszajháit. Veszedelmesebb, mert finomabb eszközökkel dolgoztak. A Kama Sutram, a hindu bajidérok évszázados szanszkrit szerelmi tankönyve minden testi érintésnél hatalmasabb bájként ajánlja a „pillák árnyékolta mély pillantást"... És az egyiptomi mesekirálnő? Nem csak a történelmi valóságban, hanem Shakespeare tudatában is, a harcos és szervező római erő fiatal, paraszti egészség volt az akkor már évezredes, túlfinomult, dekadens egyiptomi kultúrával szemben. Éppen ez volt az,ami egy Antoniust megrészegíthetett Lehetett fenékig romlott és perverz, de nem ordenáré A barbárok, ebben a viszonylatban, nem a Ptolemeuszok utódai voltát Major Tamás jó rendezői ösztönnél még Cleopátra szolgálónőit is az egyiptomi fekete faszobrok, a Louvreban üvegbúra alatt őrzött, lehelletfínomra stilizált, mozdulataival mozgatja, miközben királynőjük úgy riszálja magát, mint... De elég és sok is már a jelző. Pedig Shakespeare maga megmondja, milyennek pillantotta meg Antonius és az egész római had a mesék álomkirálynőjét. Aenobarbus, a nyers katona, aki pedig gyűlöli ura megrontóját, költővé lesz, mesélvén a látomást, mikor az élemhajó megjelent lebegő illatok és lobogó színek — a magasabb kultúra megnyilatkozása volt. Hiszen Cleopátra azért szánja rá magát a halálra, mert irtózik attól. KŐVÁGÓ POLGÁRMESTER ÚJÉVI NYILATKOZATA Felkerestük Kővágó József polgármestert, hogy tájékotítsson bennlünket. mnk a főváros 1947-es programjának alapelvei. A polgármester sz alábbi nyilatkozatot adta a .,Haladásinak: — Elavult, antidemokratikus székesfővárosi tösrvénye nk he jött on Új törvény lo zását kerte..«»vészük, amilíV bzt f iija a t6v-0s kÚriin'. JofjállááíU ís txz » sjnblüi fejtöilifriL másrí'szt pé(Hí« e «íí-;mi Kfái:la o'anílvét jr'entő ® kórífiásivz^t teles kiépítésit lehetővé tesz!. Tele rlá ! rt-Mk B'4í:l««s6í'd!nk StíMnéréilsé í:ít, hfkr5* et az o y hóvs á iC6 óta Va'uáé fcéiPs'éí vé.'jré nyi'g öp nj^scz |asson a'kíl vatestált k rfsz're bt* oíí-!stik a fB^cft'íngíget. a* ntflotfíftlknA desípísi messíf élő sré'í. eff fcea értélyesítsi'k a U8~',"tr#8!á* g'-or* és rrtíkS'éséflek ft'an'át: a szerfiségít A s?é!-.e fővfiros híSztrr! 'SSnnlt !«veKSáfit mirf'!'!! k"» *:|*tények közt fdlft~si'«-| k«I. Síifl'irü l'ikaifénfíSSáfí'Rl ti kelliéí'vi'si flftírán'za'ot bctr.rtj'.lí!, nie-t A ron^éze?t f-rrfüstís n-í ala«miwérs a féntin-Jioltf' áfik. 3»iaéfl« éPsltiiS' k. beoy Kí Yi|észtéJi 'fi «» VV1 terr-'s ben'káí»?ss*.'.t a Mi 'le'-esés tétén 'i Je'«eS n»c^e'é'!érést f o£*«n. t' 'té-i'^s! tefce'ltk k'~'cn vrtrák, rsftré'"! !til* sti'U fel h'rlísé. t'í-tn'tás^Fk rf' érsí'j i b-ljzé'é rom'ityl aá arra, h«-V á vírös tt 1547. évfé tervitévek tájJaép'M'l öjésvsr'díj'saia"« iWég p-lrf"," sú'yos evyMtésé érté^íSen 'itfMJt ki IV M'ife't'1 Bkdíj't. ttzénié'flk (»t'ii«"ípihp'KSií^a'áM"". hr"f a ho'Öt' s^rf ét h*. *i-tp f-rS'K f-ar ->•<«. If-Mir-n jeVí-ftsí-gi l'rlí 'itfie^HJn erévf .« mi'rni (f't í'-ít ís' a t' -ret rtárvljidl'k tísf! irtfg »t íít érben kél ké«. fricrl é"ek stm az rru-i-. wn a f'á-sró'g'.'t»*ás re-í "re••'-'tv emelttel f1gyan'ás kiszágítására. FŐVÁROSI ISKOLÁK Valamnettíyien emlékszünk még a néhány hónappal ezelőtt, közvetlen a tél küszöbén történt diákfelvonulásra. Üveget és szenet kértek a diákok a főtetlen H ablakHé'.koü tantermekbe. Ahhoz, hogy új tankönyveket íra koinak megfelelő tantervet körek volna, még túlságasan gyermekek voltak, de ezt elégszer követelté a gyerekek helyett a demokratikus gyellemiség. Új esztendő küszöbén fölkerestük dr Soboszlay Ferenc székesfővárosi tanácsnokot, a közégi iskolatéré vezetőjét. Jogvégzett tanár, a fávíros iskolaügyi minisztere, akivel a községi iskolák anyagi és szellemi újjáépítésének eredményeiről beszélgetünk. Először a tanemek ablaküvegellátásáról és fölésti viszonyairól érdeklődünk. Nayon fontos kérdések ezek — kezdte dr Stoboiuff tanácsnok —, hiszen beüvegezetlen vagy fűtetlen tantermekben a seltlobb tanterv mellett sem lehet komoly munkát végezni. Talán legjobb, ha számszerűen mondom el az eddig lejért eredményeket. 1945 szeptember 8-tól a mai napig ellleneztnk a fóvárosi iskolákban . 89.000 négyzetméter átlátszó ablaküveget és 6000 négyzetméter ka .tedrfilüveget. Ezzel ellírtuk azt, hogy a téli tanításra összevont osztályok egyszeri üvegezése megtörténhetett. Az iskolák W. C-kt és a központi fűtéses épületek folyosóit beüvegeztettük. Ez a teljesítmény az iskolák működését a tél folyóirtára eddii ivartalanná tette. A többi iskola folyó KOSUNK sóinak és tantermeinek egyszeri üvegezéséhez azonban még 16000 mgzitméter üveg szükséges. Ennek kistiklására Anyaghivataltól ígéretet kaptunk, reményünk van még arra is, hogy a költségekre január 16.yamuán póthitelt tudunk biztosítani. December 17.ig az összes iskolákat elláttuk faanyaggal, az évi sérszükségletnek azonban csak egyharmada részét sikerült leszállítani. A kapott mennyiség több, hisztt amennyit reméltünk, a hétnel gondol. Még olasz iskola is akad. ti öl á n'lpkáil otthon fítilángáge' áld:ü tim megj leA Azt. sem tilóndhatoín, hogy isko'á'flkat hosszú időre . ellát'.ük tözélö' íl. f)é szorítjuk a dögöt, tiiint edd g is, egyéni akcióinkkal, arréyik ni-hú « fó'alr.ái t e' * bedek —a vágy nem bolttóm éti, süllyednek — elérjük azt, hogy a tajistáiban fennakadás nem lesz Megkérdezzük, hogyan élt az éj tanterv üjtye a községi iskolákban? — A közoktatási figytíztály — felleli kérdésünkre a tarácsnok — elkíszítettte az általános iskola helyi tafitervét. Foglalkozott még 3 hyó teosz(á'to« általános iskolára ép Tó. gimnísz'um kérdésével. A négyosztávos gimnár'nuil tanterve szintén élké eüt, Myjfe.'örmántik a keres kedeian középiskola és kereskedő'skola {volt kére«kedő» tanonei ko'atarttervét ai új közoktatásiiSsvi sZerveZptnék meg' Vlő -n. összasintottnk a* t3jö«n-.n létezött: 'eánt középiskola élei. in»étflgözatártftké» ak tírvbeVB«. agé ésságö^yi iskolának tantervét" is' — Amióta átvetténl A sz»éke Sf3 vSr6»l köz égi iskolák irányítását fejeztei be dr. Szoboszlai 5t képZet atífől Vatnok Vsl. értestezletekkel, könyvekszer é.1 folvMÉ-aHikka! do'gr-zunk a paiV&bb munkán, a lelkek fe jes át. állításán. Vonatkozók ez n«misák a. gvér^pk-lte, de a pedi-'ófai'dkrts is. Az áj szellem e's»ánt. régi harcosai mellett, azt hiszeifi n'mci de linns is lehet ízi&késsóváros pedagógus, uiti ní léme démokratísos gondolkozású vagy legalábbis ne igyekeznék arra, hogy azíá lehessen. TUDATOM KEDVES VEVŐIMMEL JÖÍSMÉlXÖSEIMMEK, BARÁTAIMMAL, HOGY • . ÍJ HI SZABÓSÁGOM iT JMuiffi i-fe- MtteGyYfföM • FEMEM ZOLTÁN Xi, Dorottya-ntea Sí. (Gerbeaud-palota) ŐRELLEH ŐRZŐ- ÉS GYÁRI BÉLYEGZŐ-ÓRÁK speciális JaVflAsá, ÓRASIf Alt, SCAWaAÉK TESTVÉIIEK vétele és eláfilása aranyértein írt és kltüntetett órásmesterei Budapest, tl, fainisalei Aquitpi M. Telérom 321—540. HÁIC HALADÁS. hogy tömni vásári színéáiélt „cipőjét mázáló durva szajhínak" ábrázolják. Mert olyan elviselhetetlen irtózate annak a Cseopátiának, akit Bajor Gizi éppen ilyennek játszik? ÉS hogyan találhattna, még egy Bajor Gizi is, átmenetét ettől » vulgáris külvárosi „listiáról" ahíroz a Cleopátrához, akit valóban megkapó fenséggel halat meg. Mert Bajor Gizi két teljesen különböző Cleopátrát játszik. A másodikért, a halált hívó királynőért, talán mégis érdemes megnézni tót előadást. Síínészgenerációk tanulhatják beelőle, hogyan kell trónon ülni. X.ihr Bert és mhelyi István kárácsonykor tartották eljegyzésüket. Minden külön értéké a helyért. (*) M.fjorozsaly papírelításáéól írt igen értékes cikket Vántos György oki. mérnök, az Anyag- és Arhivate! papíripari osztályának vezetője a Papír és ítéltet címűcikkípban. Az újonnan tjiglitthlM szaklap főszerkesztője egyébként Valló-Wittenberg litván, felelős szerkesztője Megya«zal fmr?, felelős kiadója dr Löwy Róbert, » napír- és irószeralakma és feröert régi harco69i. (tl LAKITOS MŰ .HIPKIIES, sötéttehnikai laboratóriusi, VII. Szövetség-arca 15 Tel.: 420—Ml. toz éves m Cngl Bernát és Társa Ez a nagy múltra visszatekintő cég bebizonyította, hogy a magyar ipart azért konjunkturális tskisnak tekinti, hanem családi hagyományainak nemes tradícióját Clifté át a magyar talajba. Az Ehgl Cég Budán 1846-ban likőr-, pálinka- és életgyártással kezdte működését és az osztrák-magyar monarchia egyik legjelentősebb Szeszipari Vállalkozásává nőtte ki magát. Az Engl-név írja le a nívót Jelöle a szesz- eket Iparban és a cég jelenlegi igazgatóját, Bagll Bertahnt és dr J Engl Gézát mé H ott találhatjuk, a szatuinnal vezető körökben. (i) BOLDOG CJEVIT KOVA?! KEDVES VENDÉGEINEK 9 Hungária — Continental 1 Gőzfürdő szálloda ALKALMAZOTTAI ÉS BÉRLŐJE 1 ARTNER ALAJOS | &allftHhifflgo»^ AKánzji esfffcab^tofc. iRtfen- és viltsrösbalogt eso&tiérf'~&va6 %z fe ! BCnAfRST V., GRÓF TELEKI P.lL-LTCA 5. Telefon: 110—