Haladás, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-02 / 1. szám

Nem hiba, hanem szerencsétlenség írta: Balázs Béla Elébb had.:l k­ö szöntem meg Bök* Lászlónak felföáilve és csillogó* elméjű írását,, mely a Haladót ka­rávony flirtti számában jelent m­étf és ama Jakubevtii.i-fá­, pontosab­ban-- e?.A tragédiátlan zsidóproblé­más darab tragikus sikeréről szólt Mert Bókát jobban rendítette meg a zsúfolt nézőtér magatartása, mint arc az egy zsidóé a színpadon. Bóka felháborodott a zsidó hallgatóság megalázó és szánalmas szerénysé­gen, mely meghatott tapssal kö­szöni meg egy korlátolt lengyel arisztokratának, hogy legvégül mégis kegyeskedik kezfdtfotrni egy lengyfel zsidóval, aki az életét adta oda érte (flStöfl?) és tápfolos fcátán egy triviális angol hajóstisztnek, amiért hajlandó egy művelt zsidó doktort az angol propaganda szol­gálatában jól és olcsón felhasz­nálni. Íme, könnyezik a közönség, mely tudja, mi a gázkamra, tatétt íiyre gyözött att emberiesséjf! Am m ilyen „emberiesség"-bis még belé­pöS/tulhAt a* emberiséi*. Mert nem is *­.­ & baj, hogy a* ilyen darab öcöl felesét a' „Zsidókérdésre", ha­nem az, hogy primitív én vesze­'dék­tWS tettükitéit ö­­mtms két* desétu'k. Ettől döbbent még, mél­tán, Dóka Lásló. Miután­ minden BSsvát várram, hadd toldom megt néhány Hdettébb szóval. .Csupa régen tudott és már r­ég nem vitatott igazségot fogok sranc'tolni. Ma most kegyeltehebbül hangzik, ez csak szükségességét bi­zonyítja. Amidia a set c­aliíinoa téti m­eredékes történelmi „kérdés", az­óta a­­,zsidókérdés" éppen úgy meg­szűnt kü­lön kérdés lenni, mint a feminizmus, a gyerekmuhfea,­­ fe­lekezeti és­ pemzrtíjiéri villongások is­ sok más. Szimptomák azok melyeket a betegs&ffil fürgetkin&U kfilöe gfrögvftftnt stert­ lehet — aJtáftöHyerl «3rnyfi lé «lyka* » ssümptera*. Ezek a kérdések mirtd tárgytalanok lesznek a megvalósult ssocialista társadalomban. /ím M mvt ssM. 'aktt et a kilátói még 'abban-jr(fi*tii mint a gázkamra, Ot menjén és tapsoljon Jakubovszki­nakifbar,-si- ti Réfjófá­­f «« antiszemitizmus szít­ tón esik, a tö­megek figyelmét elterelő, haragját levezető stratégiája volt mindig »k uralkodó osztályoknak, úgy, Illtet hajdan a keresztényüldözés v agy ös 'nm'nyek irtása. Ezt a m­erftf&rffW manővert gigaintikus mérrtekísert pokaji intenzitással ismételte meg* német fasizmus, hozzászabva hábo­rús céljainak méreteihez. E* » cél pedig nem a zsidóság kiírtáé* hanem, tessék eb­ből, hogy alinél több: t. i. az égész emberiség de­mokratikus kultúrájának a megfoj* tása. A fasizmus a* imperialista nagytöke ta­lán utolsó felágaskodása előnyomuló szocializmus ellett. A világ tervséril Mtelonálizált­a&S képesített gyormrdosítása a német töke kizsákmányoló, megdönthetet-len fennhatóság* alatt — es volt « cél. A zsidókév-lét?. m Aki * fftsii. mus dühöngésében nem Mt egye­bet. az beleesett a 1.'56.odába, azt sikerült megtéveszteni a figyelmet élterelő manőverrel, az sírásával, jajszavával, tapsával csak fokozta a manőver sikerét, pontosan csinálja, amit Hitlrék Akartak,­­ a fasizmus malmára hajtja a vilit és átkaival is csak segíti. Persze, a leplező támadások gyakran Véren­gzőbbek a­­$?t­»A* dáShSl. Hisiefi éppen 'éSíCteszett féktelenségű­ kke! tu­dják m­a­ juk^t elhitetni. Akit elevenen érte­melnek, áist kéréssé vi^asztaljA az a tudat, hogy 0 nem „végcél"­, é»tt­párt felél. Nem is kívánja senki a kálváriák kálváriáját megjárt zsi­dóktól, hogy félém éri el, hanem csak azt, hogy tudják, mn­ történt t­elök. Hát nem az, amit Werfe! ame­rikaiba öltölt derafeja ábrázol. És vigyázati Arcók a zsidók, akik a fasizmus anttiszemitizm­usán hor­kannak teák fel, m­ert csu­pán ab­ban látnak veszedelmet, könnyen keveredhetnek abba a gyanúba, hoi­y egy filiszemita fasizmussal boldogan megegyeznének — a t:0~ tfatteaitis etter,! Vllártad­ A fasiz­mus veszedelme nem ért véget ez­zel a háborúval. Figyelnünk kell hát lehetséges szövetségeseire is. Mert az emberiségről szóló szép szó­lamok — ha nem az ember­ség konkrét problémáiról szólnak, meg­tévesztő manőverek csupán. Ezek a sorok, úgy mint Bóka cikke, nem a darabról, hanem a tapsoló közönségről szóltak. I­s ér­demes a darabról is valamit mon­dani, melynek nem az a legnagyobb fetfa, itítff­ilhAtti dráma". Méfftt kell, hofty legyen benne valamely e­mfk­észi értéke mert körünben lehe­tetlen volna olyan jól játszani. A legjobb színészek se varázslók. És a szeizmográf idegzetű Márkus László rendezői keze se tudott vá­rva semmiből formálni, hol van hát a tartalma ennek a jó előadásnak? Nem­ a darab léha meséjében, sem az alakok lonos pszichológiájában lüa plasztikájában. Talán a hang­ban? Pedig éppen én láthatta a sajtó. Pranz Werfel költői elültetését.fél védte meg A magyar fordítás ma­gozítása ellen. Nos, én hallottam a bécsi előadás nímet szövegét is. Különben sem állhattam soha Wer­fe! irodalmi iparmű­vészetének és eszme-papfüteétfiájának bolygó , em­beriéeségét". De ennek a dialógus­nak éppen az amerikaias vatgart* trisában rejlik valahol az érdekes­sége. Abban az útszéli, közönséges természtességben, atélv Valóban jkö­tétsé hasonlít a dráma is a Wesfel­hez, U­gyanis ezek az emberek — nem véletlenül — a halálos pidla­fiáltokban, az élet szélső fo­káig fo­kozott, legpatétikusabb helyzetek­betn mondják a legpátosztalanabb, légközönségesebb szavakat és a folyton pózoló és szavaló lengyel arisztokrata — nem­­véletlenül — azért van ellentétnek belekompo­nálva ebbe az együttesbe, hogy a többiek pucér retorikamentessége szembeszökőbb legyen. Talán nem­­ a zsidókérdés tu­laj­donképpeni témája ennek a darab­nak, hanem ez a művészi feladat: ffitágreftgésben sodródó, veszedelmet ti herált álló hősöket mutatni pár ét pátosz nélkül. A hétköz­napi, út­széli, vu­lgáris heroizmust Talán az a Jakubovszki is csík ezért zsidó, mert a zsidó viccek szemérmes ci­nizmussá a pátosz poláris ellentéte. És ahogy ő hős a trivialitása elle­nére, úgy az a lengyel smokk végül is hős rhetorikus frázisainak elle­nére. Kiderül, hogy haláláig ko­mé­lyan veszi bombasztikus frázisait és el tud vérezni egy festett sebbe. Lengyel, az istenadta? * Mivelhogy éppen a vulgaritásról beszéltünk, hát úgy adódik, hogy Szóvá kell tennünk Bajor Gizi Cleo­patráját is. De talán mondjuk meg előbb, hogy Major Tamás rende­zése végre átvilágította a darab tör­ténelmi értelmét és politikai szán­dékát, mely Cézár alakjában III.Vi­beth centralizációs törekvését iga­­zolja, Shakespeare korának haladó irányát. Oláh Gusztáv szellemes szerkezetű dísztétei, melyekben A jelettétek folyamatossága felsz.­leá­ilította Shakespeare har­sogó, elsod­ró áramlását, sajátságos módon éppen ezzel kissé diszkreditálták saját magukat. Mert amig felvoná­sok szünetei feldarabolták a sh­­kespearei időt és Siab'l terestb­e láttunk és érettünk bele, addig nem zavartak a mélységbe épített, ihász-­ sifu díszletek. Álló térben álltak. De mikor a könnyen montírozott díszletek sodrában, delejesen kap­csolódnak a jelenetek, az idő di­menziójába­n terjedve, mozogva, mint a muzsika, az igazi Shakes­peare ritmusábrizt. nífti tőrben, ha­nem időben kialakuló formámi ér­telemmé, akkor még az Oláh köny­ű­yű díszletei is mintha túl vastagok volnának és nehezítenék a szavak Sodrát. Vagy-vagy! De hiába beszélek itt erről, amar­ról, végül mégis beszélnem kell Bajor Gizi Cleopátrájáról is. Le-Veszem hát előbb szimbolikusan fe­­lérni-81 kalapomat egy sikeres mű­­vészi pálya nagy életmtnkája előtt és k­ na­ípfil körömben mondom ki, hogy katasztrófa vollt. Nem kis­­ra­gacs billent kissé félre. Pacific­express siklott ki teljes gözzel száz­kilométeres sebességgel. Rettenetes vett. Bajor Giz­í t­gyanis nem ját­szott rosszul. Ő sohasem játszik rosszul, fegy k­i. Színésznő nrigy tévedése ni­ m hiba, hal­em szeren­csétlenség. Bajor Gizi virtu­óz-tech­nikájainak körülményesen lelkiis­meretes részletességével lát­­ott valami egészen mást. G­eopátrát, Osiris leányát, a Plo'emetiszoli trónján, az ..'lla^'m^k kir'-'vnő­jét", akit a svéd­ Shakespearg leg­édesebb Színeivel fest meg, BSjör Gizi Valamilyen Wedé­dm­es­t,úlu­nak akarja tal'n Játszafit,* tyái egy erotikus, Szí.:«« faj leán­y.mult, de egy külvárosi, r­ész mozin «?­vett pacs'jliszigű müdímen lesí belőle. Hanem az aztán Bajor Gí­*is kidolgozáasait Kegdv? az ök'.ö­sen rekedt mntrY»zlianrTi'il. a vaskos rúgásig, az ágyékot előretoló, kéj­vonó.i.'ló ge* apportlin az ordeníkré­ság egész gesZtolégiáj­át bemuttatja. Nem lehet fitreáltani, hogy mit akar. Mesteri alakítás! Igazoljam magam, hogy nem va­gyok fényes, Se prűd és hogy azt is tudom, hogy Shakespeare Cleopát­rá­ja „bestia"? De bestia, kérem, sokféle van és nem a tompora! marko­sra kellett parasztsíu­ha a legveszedelmesebb. Kiviált Antoniti­szokat nem ilyen eszközökkel tart bűvkörében démona. Láttuk mi Susanne Despries, Asta Nielsen, Marlene Ditrieeh, Greta Garbó hül­lő­­t, kokainista matrózszajháit. Ve­szedelmesebb, mert finomabb esz­közökkel dolgoztak. A Kama Sut­ram, a hindu bajidérok évszázados szanszkrit szerelmi tankönyve min­den testi érintésnél hatalmasabb bájként ajánlja a „pillák árnyékolta mély pillantást"... És az egyip­tomi mesekirálnő? Nem csak a történelmi való­ságban, hanem Shakespeare tu­datában is, a harcos és szervező római erő fiatal, paraszti egész­ség volt az akkor már évezre­des, túlfinomult, dekadens egyip­tomi kultúrával szemben. Éppen ez volt az,­­ami egy Antoniust megré­szegíthetett Lehetett fenékig rom­lott és perverz, de nem ordenáré A barbárok, ebben a viszonylatban, nem a Ptolemeuszok utódai voltát Major Tamás jó rend­ezői ösztön­nél még Cleopátra szolgálónőit is a­z egyiptomi fekete faszobrok, a Louvreban üvegbúra alatt őrzött, lehelletfínomra stilizált, mozdulatai­val mozgatja, miközben királynő­jük úgy riszálja magát, mint... De elég és sok is már a jelző. Pedig Shakespeare maga meg­mondja, milyennek pillantotta meg Antonius és az egész római had a mesék álomkirálynőjét. Aenobar­bu­s, a nyers katona, aki pedig gyű­löli ura megrontóját, költővé lesz, mesélvén a látomást, mikor az élem­hajó megjelent lebegő illatok és lobogó színek — a magasabb kultúra megnyilatkozása volt. Hi­szen Cleopátra azért szánja rá ma­gát a halálra, mert irtózik attól. KŐVÁGÓ POLGÁRMESTER ÚJÉVI NYILATKOZATA Felkerestük Kővágó József polgár­mestert, hogy tájéko­títsson bennlün­ket. mn­k a főváros 1947-es program­jának alapelvei. A polgármester sz alábbi nyilatkozatot adta a .,Hala­dásinak: — Elavult, antidemokratikus szé­kesfővárosi tösrvénye nk he jött o­­­n Új törvény lo zását kerte­­..«»vész­ük, amilíV b­zt f iija a t6v-­0s kÚriin'. JofjállááíU ís txz » sjnblüi fejtöilifriL másrí'szt pé(Hí« e «íí-;mi Kfái:la o'aníl­vét jr­'en­tő ® kórífiásivz^t teles ki­építésit lehetővé tesz!. Tele rlá ! rt-Mk B'4í:l««s6í'd!nk StíMnéréilsé í:ít, hfkr5* et az o­ y hóvs á iC6 óta Va'uáé fcéiPs'éí vé.'jré nyi'g öp nj^scz |asson a'kíl vatestált k rfsz­'re bt* oíí-!­stik a fB^cft'íngíget. a* ntflotfíftlknA d­esípísi messíf élő sré'í. eff fcea értélyesítsi'k a U8~',"tr#8!á* g'-or* és rrtíkS'éséflek ft'an'át: a szerfiségít A s?é!-.e fővfiros híSztr­r! '­SSnnlt !«veKSá­­fit mirf'!'!! k"» *:|­*té­nyek közt fdlft~si'«-| k«I. Síifl'irü l'ikaifén­fíSSáfí'Rl ti kelliéí'vi'si flft­írán'za'ot bctr.rtj'.lí!, nie-t A ron^é­ze?t f-rrfüstís n-í ala«miwérs a féntin-Jioltf' áfi­k. 3»i­aéfl« éPsltiiS' k. beoy Kí Yi|­észtéJi 'fi «» VV1 terr-'s ben'­káí»?ss*.'.t a Mi 'le'-esés tétén 'i Je'­«eS n»c^e'é'!érést f o£*«n. t' 'té-i'^s! tefce'ltk k'~'cn vrt­rák, rsftré'"! !til* sti'U fel h'r­lísé. t'í-tn'tás^Fk rf' érs­í'j i b-ljzé'é rom'ityl aá arra, h«-V á vírös tt 1547. évfé tervitévek­ tájJaép'M'l öjés­vsr'díj'sa­ia"« iWég p-lrf"," sú'yos evyMtésé érté^íSen 'itfMJt ki IV M'ife't'1 Bkd­íj't. ttzénié'flk (»t'ii«"í­pihp'KSií^a'áM"". hr"f a ho'Öt'­ s^rf ét h*. *i-tp f-rS'K f-ar ->•<«. If-Mir-n jeVí-ftsí-gi l'rlí 'it­fie^HJn erévf .« mi'rni (f't­ í'-ít ís' a t' -ret rtárvljidl'k tísf! irtfg »t íít érben kél ké«. fricrl é"ek stm az rru-i-. wn a f'á-sró'g'.'t»*ás re-í "r­e••'-'tv emelttel f1­gy­an'ás kiszá­gítására. FŐVÁROSI ISKOLÁK Valamnet­tíyien emlékszünk még a néhány hónappal ezelőtt, közvetlen a tél küszöbén történt diákfelvonulásra. Üveget és szenet kértek a diákok a főtetlen H ablakHé'.koü tantermekbe. Ahhoz, hogy új tankönyveket ír­a­ koinak megfelelő tantervet körek volna, még túlságasan gyermekek voltak, de ezt elégszer kö­vetelté a gyerekek helyett a demokratikus gyel­­lemiség. Új esztendő küszöbén fölke­restük dr S­oboszlay Ferenc székes­fővárosi tanácsnokot, a köz­égi iskola­téré vezetőjét. Jogvégzett tanár, a fá­víros iskolaü­gyi minisztere, akivel a községi iskolák anyagi és szellemi újjáépítésének eredményeiről beszél­getünk. Először a tan­emek ablaküvegellá­tásáról és fölésti viszonyairól érdek­lődünk. Na­­yon fontos kérdések ezek — kezdte dr Stoboiu­­­ff tanácsnok —, hiszen beüvegezetlen vagy fűtetlen tantermekben a seltlobb tanterv m­el­lett sem lehet komoly munkát végez­ni. Talán legjobb, ha számszerűen mondom el az eddig lejért eredménye­ket. 194­5 szeptember 8-tól a mai napig elllen­ezt­­nk a fóvárosi isko­­lákban . 89.000 négyzetméter átlátszó ablaküveget és 6000 négyzetméter ka­ .­tedrfilüveget. Ezzel ellírtuk azt, hogy a téli tanításra összevont osztályok egyszeri üvegezése megtörténhetett. Az­ iskolák W. C-kt és a központi­ fű­téses épü­letek folyosóit beüvegeztet­tük. Ez a teljesítmény az iskolák működését a tél folyóirtára eddii i­vartalanná tette. A többi iskola folyó­ KOSUNK sóinak és tantermeinek egyszeri üve­gezéséhez azonban még 16000 m­g­­­zitm­éter üveg szükséges. Enn­ek ki­stiklására Anyaghivataltól ígéretet kaptunk, reményünk van még arra is, hogy a költségekre január 16­.ya­muán póthitelt tudunk biztosítani. December 17.ig az összes iskolákat elláttuk faanyaggal, az évi s­érszük­ségletnek azonban csak egyharmada részét sikerül­t leszállítani. A kapott mennyiség több, hisztt amennyit re­m­éltünk, a­ hétn­el gondol. Még ol­asz iskola is akad. ti öl á n'lpkáil otthon fítilángáge' áld:ü tim megj leA Azt. sem tilóndhatoín, hogy isko'á'flkat hosszú időre . ellát'.ük tözélö' íl. f)é szorítjuk a dö­göt, tiiint edd g is, egyéni akcióinkkal, arréyik ni-hú « fó'al­r.ái­ t e' * bed­ek —a vágy nem bolttóm éti, süllyednek —­­ elérjük azt, hogy a tajistáiban fennakadás nem lesz Megkérdezzük, hogyan élt az éj tan­terv üjtye a községi iskolákban? — A közoktatási figytí­ztály — fel­leli kérdésünkre a tarácsnok — elkíszí­tettte az általános iskola helyi tafitervét. Foglalkozott még 3 hyó teosz(á'to« általános iskolára ép­ Tó. gimnísz'um kérdésével. A négyosztá­vos gimnár'nuil tanterve szintén élké eü­t, Myjfe.'ör­mántik a keres­ kedeian középiskola és kereskedő'skola {volt kére«kedő» tanonei ko'a­­tarttervét ai új köz­oktatásiiSsvi sZerveZptnék meg' Vlő -n. összasintottnk a* t3jö«n-.n létezött: 'eánt középiskola élei. in»é­­­tflgözatártftk­é» a­k tírvbeVB«. agé ésságö^yi iskolának tantervét" is' — Am­ióta átvetténl A sz»éke Sf3 vSr6»l köz égi iskolák irányítását fejeztei be dr. Szoboszlai 5t képZet atífől Va­tnok Vsl. értestezletekkel, k­önyvekszer é.1 folvMÉ-aHikka! do'gr-zunk a paiV&bb munkán, a lelkek fe­ jes át. állításán. Vonatkozók ez n«­m­isák a. gvér^pk-l­te, de a pedi-'ófai'dkrts is. Az áj szellem e's»ánt. régi harco­sai mellett, azt hiszeifi n'mci d­e linns is lehet ízi&késsóváros pedagógus, uiti ní lé­me démokratís­os gondolkozású vagy legalábbis ne igyekeznék arra, hogy azíá lehessen. TUDATOM KEDVES VEVŐIMMEL JÖÍSMÉlXÖSEIMMEK, BARÁTAIMMAL, HOGY • . ÍJ HI SZABÓSÁGOM i­­T JMuiffi i-fe- MtteGyYfföM • FEMEM ZOLTÁN Xi, Dorottya-ntea Sí. (Gerbeaud-palota) ŐRELLEH ŐRZŐ- ÉS GYÁRI BÉLYEGZŐ-ÓRÁK speciális JaVflAsá, ÓRASIf Alt, SCAWaAÉK TESTVÉIIEK vétele és eláfilása aranyértein írt és kltüntetett órásmesterei Budapest, tl, fainisalei Aquitpi M. Telérom 321­—540. HÁIC ­­ HALADÁS. hogy tömni vásári színéá­iélt „c­i­pőjét m­ázáló durva szajh­ínak" áb­rázolják. Mert olyan elviselhetetlen irtózat­­e annak a Cseopáti­ának, akit Bajor Gizi éppen ilyennek ját­szik? ÉS hogyan találhattna, még egy Bajor Gizi is, átmenetét ettől » vulgáris külvárosi „listiáról" ah­íroz a Cleopátrához, akit valóban megkapó fenséggel halat meg. Mert Bajor Gizi két teljesen különböző Cleopátrát játszik. A másodikért, a halált hívó királynőért, talán mégis érdemes megnézni tót előadást. Síínészgenerációk tanulhatják bee­lőle, hogyan kell trónon ülni. X.ihr Bert és mhelyi István ká­­rácsonykor tartották eljegyzésüket. Minden külön érték­é a helyért. (*) M.fjorozsaly papírelítá­sáéól írt igen értékes cikket Vántos György oki. mérnök, az Anyag- és Arhivate! papír­ipari osztályának vezetője a Papír és ítéltet című­­cikk­ípban. Az újon­nan tji­glitthlM szaklap főszerkesztője egyébként Valló-Wittenberg litván, felelő­s szerkes­ztője Megya«zal fmr?, felelős kiadója dr Löwy Róbert, » napír- és irószeralakma és feröert régi harco69i. (tl LAKITOS MŰ .HIPKIIES, sötéttehnikai laboratórius­i, VII. Szövetség-arca 15 Tel.: 420—Ml. toz éves m Cngl Bernát és Társa Ez a nagy múltra visszatekintő cég bebizonyította, hogy a magyar ipart azért konjunkturális tskisnak te­kinti, hanem családi hagyományainak nemes tradícióját Clift­é át a magyar talajba. Az Ehgl Cég Budán 1846-ban likőr-, pálinka- és életgyártással kezdte működését és az osztrák-ma­gyar monarchia egyik legjelentősebb Szeszipari Vállalkozásává nőtte ki ma­gát. Az Engl-név írja le a nívót Jelöle a szesz- ek­et Iparban és a cég je­lenlegi igazgatóját, Bagll Bertahnt és dr J Engl Gézát m­é H ott találhatjuk, a szatuinnal vezető körökben. (i) BOLDOG CJ­EVIT KOVA?! KEDVES VENDÉGEINEK 9 Hungária — Continental 1 Gőzfürdő szálloda ALKALMAZOTTAI ÉS BÉRLŐJE 1 ARTNER ALAJOS | &allftHhifflgo»^ AKánzji esff­fcab^tofc. iRtfen- és viltsrösbalogt eso&tiérf'~&va6 %­z fe ! BCnAfRST V., GRÓF TELEKI P.lL-L­TCA 5. Telefon: 110—

Next