Halászat, 1971 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1971-07-01 / 4. szám

41 A Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének főagronómusa június hó 8-án a HTSZ-ek agronómusai ré­szére Dinnyésen szakmai értekezle­tet tartott, ennek keretén­­ belül ta­pasztalatcserére, beszámolókra és szakmai kérdések megtárgyalására került sor. A teljes létszámban megjelent ag­­ronómusokon kívül még az OHF igazgatóhelyettese, a bajai Új Élet HTSZ elnöke, és a százhalombattai Halszaporító Gazdaság igazgatója is részt vett az egész napos foglalko­záson. A megjelentek fogadása után a nö­vényevő halak szaporításának bemu­tatásával kezdődött a hivatalos prog­ram. A résztvevők a helyszínen lát­hatták a fejéstől kezdve a Zuger üvegbe helyezésig az egész folyama­tot. A jelenlevők többsége a gyakor­latban is tevékenyen közreműködött a sok figyelmet és gondosságot igény­lő munkálatokban. A vendéglátók önzetlen készséggel és teljes nyíltság­gal adták át tapasztalataikat és gya­korlati fogásaikat, melyek mögött sok kudarc és még több munka áll. A gyakorlati bemutatót az agronó­­musok beszámolója követte, melyek zömükben az eredményeket, a ne­hézségeket, terveket és esetleges se­gítségkéréseket tartalmazták. Ezek­nek részletes taglalása egy cikkben nem férne el, szükséges azonban megemlíteni azokat a kérdéseket, amelyekkel többen foglalkoztak. Élénk érdeklődés mutatkozott az elektromos angolnafogó háló (VAH) iránt. A velencei Törekvés HTSZ agronómusa részletes felvilágosítás­sal szolgált, ismertette a gép adatait, fogáseredményeit és használati te­rületét. Többen kérték a Szövetség főag­­ronómusának gyakoribb látogatását, a helyszínen nyújtandó segítség ér­dekében. Célszerű, ha a kollégák a jövőben beszámolójukról vázlatos írásbeli fel­jegyzést készítenek. Ennek kettős haszna van, egyrészt nem marad ki semmi, teljes lesz a beszámoló,­­ másrészt pedig a megoldandó kérdé­seknek a Szövetségnél írásbeli nyoma marad. A főagronómus válaszára a reggeli után került sor, ebben részletesen ki­tért a beszámolókban elhangzottak­ra. Határozott ígéretet tett az idejé­hez mérten lehetséges gyakoribb ki­szállásaira. Ezek után következett a tavak megtekintése, itt próbahalászattal mutatták be az állományt. Példás és tanulságos az itt dolgozók kitűnő tá­jékozottsága, akik a mennyiségi és minőségi adatokkal egyaránt tisztá­ban vannak. Az új üvegház bemuta­tásakor meggyőződhettek a látogatók arról, hogy milyen nagy felkészült­séget igényel a növényevő lárvák to­vábbnevelése. Keltezésük nem lep­ték tudomásul és győződtek meg ar­ról, hogy Dinnyésen megkezdődött a pikkelyes pontyok tenyésztése is. A piacokon a vásárlók zöme csak eze­ket keresi, bár az üzemi felhaszná­lók már tisztában vannak a tükör­ponty gazdaságosabb voltával. Az egész bemutatót a szigorú, talán né­ha túl szigorú tárgyilagosság jelle­mezte, ami a divatos, émelyítő ön­dicséretek után üdítően hatott. A kitűnő ebéd, baráti körhöz mél­tóan a vidámság jegyében zajlott le. A gyomroknak kellemes meglepetés volt az előételnek felszolgált tejfölös, gombás, szalonnás busaszelet, ame­lyet még a nem hal­evők is az utolsó falatig elfogyasztottak. Ebéd után sor került az egész nap értékelésére, a látottakról való véle­mények nyilvántartására. Ismét szó­ba került a villamos angolnafogó há­ló. Többen kérték annak gyakorlati bemutatását és főként beszerezhető­ségét. A hazai kísérletek eredménye, a további gyártás kilátásai nem meg­nyugtatók. Határozottan az a véle­mény alakult ki, hogy nem látszik célszerűnek hazai kísérletekre pénzt költeni, amikor ezt már külföldön megoldották. A hazai szükséglet sem­miképpen sem akkora, hogy sorozat­­gyártásuk egyáltalán kifizetődő le­hetne. Felmerült a rekompenzációs import kérdése NDK viszonylatban. A jelenlevők nyomatékosan kér­ték, hogy gyakrabban legyen hasonló értekezlet. Ennek eredményeképpen október első hetében erre Baján ke­rül sor a következőkre, ahol a VAH elektromos angolnafogó hálót is be­mutatják. A főagronómus zárszava után szó­lalt fel az OHF igazgatóhelyettese. A többi között fontosnak tartja, hogy többet és jobban törődjenek az agro­­nómusok személyével és magánprob­­lémáikkal. Kitért a szakemberszük­ségletre, a szakemberek alkalmazá­sának hasznosságára és néhány htsz­­vezető idegenkedésére. A VAH be­szerzése véleménye szerint megold­ható, ha azt valaki lelkesedéssel ke­zébe veszi. Nem szabad visszariadni a nehézségektől és az elutasításoktól. Foglalkozott lapunkkal is, keveselte a htsz-cikkírók számát. Ezen érte­kezleten is számos probléma, egész­séges gondolat, tapasztalat született. Ezek akkor válnak közkinccsé, ha sajtónkban a nyilvánosság is tudo­mást szerez róluk. „Alátámasztásul” megemlítette, hogy az ártatlan agro­­nómus már régen „kiszállt” a földi életből, de az írás megőrzi emlékét. Jó tehát, ha ehhez tartjuk magun­kat! A htsz-ek agronómusai Dinnyésre hazamennek. Az itt töltött nap ezt bizonyította. A gondokat bátran tár­ták fel, a kényes kérdéseket kötetlen légkörben tárgyalták. Gondos előké­szület, lelkiismeretes szervezés, ki­tűnő ellátás bizonyítéka a szakmai m­egbecsülésnek és egymás iránti tiszteletnek. Kérjük az illetékeseket — nevük említése nélkül is — fogadják mind­nyájunk köszönetét és jókívánságain­kat. K. L. Tapasztalatcsere Dl­NlNlYlÉlSlElN Dombóvári etetőcsónakkal ismerkednek a hisz-agrouóm­usok Dinnyésen (Tőig felv.) 105

Next