Siketnémák, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-01-01 / 1. szám
Lenin éti, Lenin él, Lenin élni fog SIKETNÉMÁK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZLÖNYE Ш. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1952. JANUÁR. tendő Az ó év elmúltával, új eszküszöbén egy pillanatra megállunk. Visszapillantunk az elmúlt évre, előretekintünk az eljövendőkre. Mérleget, tervet készítünk. Kritika alá vetjük, mit, hogyan csináltunk? Tervet állítunk, gondolunk ki, hogy mit csinálhatunk majd jobban? Az elmúlt év nem múlt el eredménytelenül. Céljaink egyrészét megvalósítottuk. A sorstársak is segítettek, ha nem is mind, s nem is teljes erővel. Voltak azonban megértő s áldozatkész sorstársaink is. Ezek segítettek bennünket. Köszönet ezeknek. Az új esztendőben azok is közénk állnak, munkát vállalnak, áldozatkész együttműködésre vállalkoznak, akik eddig távoltartották magukat s a közösségi munkából nem vették ki részüket. Ezek meggondolják majd, hogy az ember csak akkor teljesíti kötelességét, ha társadalmilag is hasznos tevékenységet folytat. Sorstárs! Láttad ugye szép kultúrtermünket? Tudod, ugye, hogy van már párt-, vezetőségi-, társalgó-, ifjúsági-, MNDSZ-, turista-, sakk-, sport-, könyvtári, vendégszobánk, pingpongtermünk? Nem bántja vajjon lelkiismeretedet, hogy ezeknek rendbehozatalán semmit sem dolgoztál? Van tágas, kertünk, röplabdapályánk, virágos szabadtéri színpadunk. Várjon nyugodtan élvezed-e majd ezek örömeit, ha egyszer sem álltál be a rohammunkás sorstársak közé, akik azt esti szabad óráikban vagy a pihenésre szánt vasárnapokon rendbehozni segítettek. Székházunk sokat haladt, szépen fejlődött. De még sok tennivaló van hátra. Az új esztendőben ezekből az el nem végzett munkákból akarunk elvégezni sokat. S tervezünk is mindig újat. Mert szocializmust építő hazánk sem áll meg egy percre sem. Mi sem állhatunk meg egykét év talajjavító, előkészítő munkája után. Sok, igen sok a tennivaló. A székházban is, de a Szövetségünk munkája területén is. A szép székházhoz méltó, benső életet akarunk kialakítani. Érted is, sorstárs, de most már Veled! Együtt akarunk Veled dolgozni, hogy sok szép tervünket valóra váltsuk. Az 1952-es esztendőben többek között nemzetközi kongresszust, nemzetközi sportmérkőzéseket szeretnénk rendezni. A barátság fonalát a siketek vonalán is fel szeretnők vala népi venni a Szovjetuniódemokráciák államaival. Osztod-e gondolatunkat, tagtárs? Remélem, hogy nemcsak szavakkal helyeselsz, de kész vagy a cselekvésre, a tettekre is, áldozatos, közösségi munkára is kész vagyo— a Szövetségért, Te Szövetségedért, a kongresszus, a nemzetközi mérkőzések sikeréért. Sok szép terv megvalósításán álmodozunk. De nemcsak ábrándképeket kergetünk. Ez a székház is csak álomkép volt még nem régen. Akkor, amikor a Nefelejts utcában szorongtunk. Azután megjött a székház, de romos volt. Most mindez csak volt. Most építjük és csinosítjuk és fejlesztjük benne a pezsgő életet, amely Benneteket, sorstársak, mind felemel. a A film, a vetítőgép, a könyv, pártszervezet és sakktábla, a sportnak sok ága, mind csak azért van, hogy mi siketek, mind kulturáltabb emberekké váljunk. Van már 35 sztahanovistánk, de lesz 50 és 100 is. Az új esztendőben, ha hívunk benneteket, remélem, mind ott lesztek. Egy emberként fogtok felsorakozni. Nemes törekvés ez, szent kötelesség a haza, a béketábor erősítésére, az emberiség boldogulása érdekében. Hogy célkitűzéseinket mind megértitek, s helyes elgondolásainkat segítitek, a közös ideálokért összefogtok velünk, hogy így lesz, hogy még jobban lesz, mint a múltban volt: ezért kívánok Nektek, mind, s jóakaratú barátainknak, bennünket segítő, volt tanárainknak, Szövetségünket támogató felettes hatóságainknak, pártunknak boldogabb, eredményesebb újesztendőt! Budapest, 1952. január 16. Weinacht Lajos Új esztendő küszöbén Beszámoló a Béke estről Új, színes plakátokat látunk szövetségi székházunk minden helyisége falán. A plakát felirata: «ötéves terv — béketerv». A szocialista építőmunka eddigi nagyszerű eredményeit szemlélteti a plakát, az épülő erőműveket, hidakat, gyárakat, Sztálinvárost, stb. «ötéves terv — béketerv» — ez lett egyik jelszava békebizottságunknak is. A békebizottság eddigi munkája dicséretet érdemel. A békebizottsági tagok lelkesen harcolnak a béke mellett és mindenkit harcra buzdítanak. A békebizottság új, valóban harcos tagokkal erősödött, munkája nagyobb lendületet vett. Hetekig tartó lelkes készülődés eredményeként december hó 25-én este nagysikerű «Békeestet» rendeztünk kultúrműsorral egybekötve. Kultúrtermünk zsúfolásig megtelt. A műsoron színpadi jelenet, népi tánc és filmelőadás szerepelt. Az ünnepi beszédet Grosz József, a békebizottság mondotta. «Sztálin elvtárs titkára 72. születésnapja tiszteletére rendezzük a «Béke-estet» — mondotta — a béke legelső harcosának, zászlóhordozójának, a béke őrének tiszteletére. Sztálin elvtárs neve, mint felkelő nap sugara ragyogja be a szívünket, hitet, reményt kelt bennünk, hogy a béke fennmarad, és tartós lesz! A szép beszédet a közönség nagy tetszéssel fogadta. A kultúrműsort késő éjfélig tartó vidám szórakozás követte. A sorstársak elismerő nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a békebizottság jó munkát végez! Ezt a munkát folytatni akarjuk és folytatni fogjuk! Amíg a békének ellenségei vannak, a békeharc nem szünetelhet! Sorstársak! Álljatok mellénk ebben a harcban! A «Béke-est» szép sikerrel zárult. Reméljük, hogy rövidesen megismételjük. ötéves tervünk harmadik évében tartsuk szem előtt ezt a jelszót: «ötéves terv — béketerv!» Soós Sándor Újabb sztahanovistáink Argyelán György, 1921-ben született Sarkadkeresztúron. 1930-tól 1938-ig a debreceni Siketnémák Intézetében tanult. Az intézetből kikerülve, Vácra ment s ott másfél év alatt kitanulta a szövő mesterséget. 1946-ban megnősült. A Gyapjúszövő gyárban dolgozik azóta, mint szakmunkás. Augusztusban Sztahanovista oklevéllel tüntették ki. Október hónapban pedig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére tett munka felajánlása során díszoklevelet kapott. Átlagos teljesítménye 130 százalék. Herskovits László, született Budapesten 1909-ben, lásd a budapesti állami Az iskointézetben végezte el 1925-ben könyvkötőnek ment. 1936-ban szemidegsorvadástól megvakult. Megvakulása után átképezte kefekötőnek, amiben aztán magát tökéletesítette magát. A Vakokat Foglalkoztató Vállalatnál dolgozik, ahol átlag 260—280 százalékos teljesítményt nyújt. Jó munkájáért és 338 százalékos kiugró teljesítményéért sztahanovista oklevelet és 400 forint pénzjutalmat kapott. A „Sikernémák“ lapjának új alakja Lapunk új formában került olvasóink kezébe. Vajjon mi lehet az oka? Ugyanazon a papirosmennyiségen több szöveget helyezhetünk el. A régi formán sok volt a margó, sok az üres papiros. Ezen változtattunk, s így több olvasási anyagot talál, dorshit olvasónk a lapban. Úgyis ritkán s kicsiny terjedelemben jelenik meg a lap, ki kell a helyet, a drága papirost gazdaságosan használni. Ez a célja a formaváltozásnak. Tartalmának megváltoztatására, fejesztésére is megvannak az elgondolásaink. Rövidebbre fogjuk majd a cikkeinket ezentúl, hogy ezzel is több közleménynek adhassunk helyett. Kérjük erre munkatársainkat, levelezőinket, olvasóinkat is, hogy röviden fogalmazzák meg cikkeiket, tudósításaikat, híreiket. A lapunk változatosabb lesz, kedveltebb, elterjedtebb lesz így. A sorstársak érdekeit, önművelésünket, Szövetségünk célkitűzéseit, szocializmust építő hazánkat még eredményesebben tudjuk szolgálni. Új formához új tartalmat is szeretnénk adni. A SZERKESZTŐSÉG sorstársat és hozzátartozóit szeretettel várja. Zene, tánc, tombola, büffé! Liptay Dezső, a Kalapipar volt dolgozója, Sztálinváros egyik üzemében az 1951. december 21. sztálini műszakban 305 százalékos teljesítményt ért el. A Szombathelyi Siketnémák Cipőipari Vállalatánál december 21-én Sztálin élvtárs születésnapján megnyílt a hó- és sárcipőjavító műhely. December 18-án Zábó Ödön sorstárson kívül Glattstein Ernő elvtársat is bizalminak választották. A Szombathelyi Siketnémák Cipőipari Vállalata a megyei tanács határozata értelmében 1952. január 1-től A. 2. típusú vállalattá alakult át. Nevé Elek december megkapta a sztahanovista 20-án jelvényét, 300 forint pénzjutalmat, december 23-án pedig, mint újító 90 forint pénzjutalmat és ok ÜZEMI HÍREIK. levelet. Megígérte, hogy patronálni fogja azokat a dolgozó sorstársait, akik normán alul termelnek. Szeretné, hogy a szegedi csoportban minél több sztahanovista lenne. Bozsik Imre, asztalos a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett munkafelajánlása során rendezett versenyben a vándorzászlót elnyerte. Először 200, majd 400 forint jutalmat kapott és a szocializmus építésében kifejtett jó munkája jutalmául a korábban kiadott sztahanovista oklevél mellé a sztahanovista jelvényt is megszerezte. Ujj József könyvkötő, Állami nyomda dolgozója anyagtakarékosság terén elért eredményes munkájáért 100 forint jutalmat kapott. A Kalapipari NV áthelyezett dolgozója, Liptay Dezső sztahanovista, az iparág „negyedik legjobb kézimunkása“ c. díszoklevelet kapott. Löwenstein Sándorné tagtársunk, a Nemzeti Bank dolgozója, több alkalommal dicséretben és pénzjutalomban részesült. Glattstein Ernőné, a Szikranyomda kötészeti osztályának dolgozója újítási javaslatáért 50 forint pénzjutalomban részesült. A Magyar Acélárugyárban Glattstein Ernő bizalmi áthelyezése következtében Gubriánszky Gyulát választották bizalminak. Siketnéma ipari tanulók Uye. Az ipariskolában a tanárok MTH és a Szövetség részvételével a közös megbeszélés folyt, hogy a siketnéma iparú tanulókból minél jobb szakmunkásokat képezzünk ki s megoldást nyerjen a közös otthon problémája. Előfizetések nyugtázása: 1951. november 10-től 1952. január 8-ig a következő lapelőfizetések érkeztek be: Gelencsér István 3, Horváth Dezső 12, Kövér Dénes 6, ifj. Kovács János 12, Lajos Ferenc 12, Nagy Gyula 12, Pintér Gábor 6, Szabó József 12, Tálos Máté 9 forint. Győri Gizella 12 forint. Megnívó. A Siketnémák Szövetsége február 16-án este nyolc órakor tartja hagyományos farsangi estélyét, melyre minden Jövőnkért címen Bogner Gyula sorstársunk, alapszervezetünk pártitkára hangulatos verset írt, amelyben dolgozó népünk harcát írja le a felszabadulás óta, a párt vezetése alatt, jobb jövőnkért. A vers a következő szakasszal végződik: „Terveinkért mindenünket adjuk. Terveinkért élünk, dogozunk, Ha Tervünket megvalószttuk, Mindörökre szabadok vagyunk “ A költemény a Mélyfúróberendezések IV. Vállalata üzemi lapjában teljes terjedelmében látott napvilágot.