Siketek és Nagyothallók, 1961 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1961-01-01 / 1. szám

2 Vidámak a gyerekek a Télapó-ünnepségen Télapó megjutalmazza a jó gyerekeket Vida Gabi és Zoli a Télapó ajándékcsomagjaival Asszonyoknak , lányoknak A férfiak elfintorítják az orrukat, ha lencse van ebédre. Ők nem akarnak szépek lenni. Nem sok ember akad a világon akinek kedvenc étele lenne a lencse, pedig ... A lencsében sok ásványi só van, s különösen télen a szerve­zetnek szüksége van mindarra, amit a lencse nyújt. Főzzük meg a megtisztított, megmosott lencsét sós vízben, azután szűrjük le. Ízesítsük, ecettel, borssal, vagy vékonyra szeletel hagymával, egy kevés cukorral és mustárral, — kevés vize adva hozzá. Kitűnő és tápláló savanyúságként bármihez köret­ként adhatjuk.­­ Néha hiánycikk a tojás, hol van, hol eltűnik, tehát bánjunk vele óvatosan. Hiszen nagy bosszúság, ha lágy, vagy kemény tojást akarván főzni, megreped a héja. Ezt megelőzhetjük, se repedt tojást is főzhetünk anélkül, hogy értékes tartalma ki­folyna a sós vízben! 'újjávarázsolható a cipő, ha pucoláskor a kenőrongyot előbb megnedvesítjük, s csak azután veszünk a pasztából, hogy azzal a cipőt bekenjük. Majd puha ronggyal fényesre dörzsöl­jük és elmondhatjuk azt a szólás­mondást: szebb, mint új korá­ban. Kedves asszonyok,lányok! írjanak a rovatnak, írják meg féltve őrzött receptjeiket, küldjék be szép kézimunka mintáju­kat. Adjanak egymásnak lapunkon keresztül tanácsokat a ház­tartás egyes területeiről. A debreceni csoport vezetősége 21 gyermeknek osztott ki aján­dék­csomagot az ünnepek előtt. A csomagokban cukorka, csoko­ládé, keksz és még sok édesség volt. i SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK Színjátszás, tánc, pantomim... ; Jól sikerült a kultúr­aktíva a szövetség székházában Közel negyvenen voltak je­­en, amikor Déri Sándor meg­nyitotta a kulturosok aktíva­­értekezletét. Csillag György párttitkár a kulturális élet napi kérdéseiről, aktuális fel­adatairól beszélt, majd Déri Sándor, a tehetséges színjátszó érda visszaélésekkel tarkított útját ismertette. Megemlítette, hogy a székház színpada nem korszerű, öltözőhelyiség hiány­zik. Az eléggé mostoha körül­mények között szereplő­­ színjátszók próbájó éi ezért is megérdemlik a köszönetet. A tnccsoportba sokan jelentkez­tek, sajnos, négy-öt próba után el-elmaradoztak. Külföldön sok helyen nagy létszámú és jól begyako­rolt tánccsoportok vannak. Átutaztak hazánkon ro­mán, bolgár, tánccsoportok külföldi vendégszereplésre — mi is ilyen szintre kí­vántuk fejleszteni tánc­csoportunkat, de szétszéledtek. A pantomim igen fontos. S arról is legyen szó, hogyan lehet megoldani a továbbfejlesztést, a szövetség kultúrmunkájának további előrevi­telét? A jelenlevők — a szövetség kulturális életének tevékeny résztvevői — szinte kivétel nélkül mindannyian el kíván­ták mondani észrevételeiket, javaslataikat a­ megbeszélésen. A fiatalok néhány szóval, a tapasztaltak részletesen és jól indokolva fejtették ki monda­nivalójukat. Jarács László az öltöző és a szekrények szükségességéről szólt, és kérte, hogy a próbákra illetéktelenek ne menjenek be. Király Géza szóvá tette, hogy a táncfelelős teremtsen rendet a próbákon, ne en­gedje megzavarni a pró­bák rendjét. Elmondta azt a javaslatát is: nem lenne-e lehetséges a váci lányokat budapesti kultúr­­munkára bevonni? Heindl Jánosné elmondta, hogy a fiúk pontosan járnak a táncpróbákra, a lányok azon­ban nem. A táncosokon mú­lik, hogy milyen lesz a tánc­csoport fejlődése. Ha kialakul a tánccsoport műsora, bemutatják Bu­dapesten és vidéken is, s bemutatják üzemünkben is. Nagy József pantomim já­tékra jelentkezett. Füzesi Géza a színpad na­­gyobbítását tartja szükséges­nek. Ábrahám Félix elmondta, hogy a múltban tanulmányi kirándulásra vitték a fiatalo­kat, múzeumokat A fiatalok tovább látogattak, tanultak akkor is, amikor az iskolából kikerültek, könyvekből, elő­adásokból igyekeztek tovább­­képezni magukat —, pedig akkor nem kaptak segítséget. Ma előadások, továbbkép­zési lehetőségek állnak rendelkezésre, tánctanár foglalkozik a jelentkezők­kel — élni kell a felkínált alkalmakkal. Ő húsz év óta vesz részt szín­játszásban, először pincér sze­repet játszott, ma már fősze­repeket. Jöjjenek a fiatalok minél számosabban a kul­túr­munka résztvevői közé. Aki megszereti, soha nem tudja abbahagyni többé. Prehoda Imre a táncpróbá­­­kon való pontos és szorgalmas részvétel fontosságát hang­súlyozta. Az tanulja meg a tánco­kat, aki rendszeresen jár a próbákra. Földvári Samu elmondta: neki a lányok szóltak, hogy szombat esténként táncolni szeretnének. Megteremtik a lehetőséget. Jafcsák Pál: minden szom­bat este lesz program. Ragó Áron: a programegyez­tetés fontosságát emelte ki. Weicher Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy filmeket kellene készíteni a budapesti kulturális eseményekről, a siketek életéről. A vidékiekkel általában többet kell törődni. Bugis Lászlóné után Rudas Nándor főtitkár szólalt fel, összehasonlítást tett a sport- és a kultúrmunka közt és le­szögezte: a kultúrmunkában is rendszeresen kell gyako­rolni, mint a sportban. Ha a sportolók nem járnának rendszeresen edzésekre, nem érnének el számot­tevő eredményt. A kultúra iránt szeretet, kedv­­szükséges, szükséges megérte­ni ennek jelentőségét. Sze­ressék meg a kultúrát, a tánc- ] művészetet. Nálunk nagy az elmara­dás a Szovjetunió, Ro­mánia, Bulgária és más szocialista országok kul­turális eredményei mö­gött. A Szövetségben az életet klub­­szerűbbé kell tenni, a berende­zés jelenlegi helyzete erre nem alkalmas, ezen változtat­ni kell. Ámi a jelen helyzet nem akadályozza a fejlődést, van hely, ahol kulturális te­vékenységet folytathassanak. Legyen meg az a társaság, akik dolgozni akarnak ezen a téren, és meg lesz a hely is. A jelen­legi feltételek mellett is lehet javítani a kulturális munka eredményein. Egyes vidéki csoportok helyisége nem na­gyobb, mint a székház egyet­len irodahelyisége, és mégis szép eredményeket mutatnak fel. Lássák a kultúrmunkások a jövő perspektíváját. Van­nak példák külföldön a si­ketek szén­ kulturális­ tevé­kenységéről. A legjobban megfelelő úton kell haladni színjátszás, tánc, panto­mim. A színjátszással foglalkozók olvassanak könyveket, ele­mezzék a filmeken látott szí­nészi játékot. Júniusban hallók előtti szereplést terveznek. Er­re jól fel kell készülni, hogy meglepjék a közön­séget és felkeltsék­deklődését. Kispesten és­a Petőfi Parkszínházban lenne ez a­­ fellépés. Első lépés a műsor összeállí­tása. Nem három felvonásos színdarabra, hanem olyan mű­sorra van szükség, amely több oldalról bemutatja a siket­­kultúrgárdát: rövid jelenetek, tánc, pantomim.. Kollektív munkával kell a jó műsort összeállítani, ne csak egy ember elgondolása sze­rint. A tánccsoportban az a probléma, hogy nem járnak rendszeresen, hullámzás van a részvételben. Pedig a tánc­­együttes tagjának fegyelme­zetten, kedvvel kell a próbá­kon részt vennie, enélkül nincs eredmény. Sok-sok fiatal szeresse meg a kulturális munkát. Akkor a magyar siketek is dicsekedhetnek olyan kultu­rális eredményekkel majd, mint amilyen eredményeket más népi demokratikus ál­lamban már elértek a siketek Ábrahám Félix és Nagy József másodszori­sa után Scholtz P. felszólalá­Komélné indokolta meg, miért kedvet­lenedett el. Nem jártak pon­tosan a színjátszók a próbák­ra, órákat kellett olykor vár­nia. Rudas elvtárs megjegyez­te: a siketek termelő mun­kájukkal bebizonyították: ér­tékes emberek, most a kultu­rális munkában is bizonyítsák be ugyanezt. Kentner Kálmán javasolta hogy a kulturális eseménye­ket felvevőgéppel örökítsék meg. Fényképekkel, tablókat állítsanak össze az előadások­ról. A vitát Déri Sándor foglal­ta össze. Amíg a tánc, a pan­tomim nem lesz a megkívánt magas színvonalon, addig nem lehet műsorukkal­ vidékre utazni. A fiatalok közül elég so­kan jelentkeztek kultu­rális munkára, — legyen külön csoport a fia­tal kultúrmunkások összefo­gására. Javasolja: legyen tanfolyam a leg­használatosabb idegen szók megértésére. Helyes­nek tartana versenyt a budapesti és vidéki cso­portok között, a kulturá­lis munkában. 1961. JANUÁR hó SZILVESZTER Majdnem az összes helyi társak is. A főnyereményt Tő­­csoportnál rendeztek szilvesz­­teri István budapesti tagtárs, téli mulatságot, s így ott szil- lelkes természetjárónk nyerte. vesztereztek a tagtársak, sors- A tagtársak és a sorstársak társak. A budapesti helyi cső­ a reggeli órákig voltak együtt párt szilveszteri mulatsága a jó és vidám hangulatban, és székház emeleti termeiben folyt le. Nemcsak a buda­pesti, hanem a vidéki tagtár­sak, sorstársak is szép szám­ban jelentek meg. Ott voltak az országos vezetőség egyes tagjai is. A mulatság rögtönzött mű­­sorszámmal kezdődött, amit a fiatalság képviselői adtak elő igen ügyesen. Az egyik mű­­sorszámban fellépett Föld­vári Samu elvtárs is, a párt­­alapszervezet vezetőségi tagja, a budapesti csoport elnöke. Majd megkezdődött a tánc, melyhez a zenét négytagú, va­kokból álló zenekar szolgál­tatta. A büfé jól látta el en­ni- és innivalóval a mulató társaságot. Éjjel, pontban 12 órakor pil­lanatra kialudtak a székház összes lámpái, jelezve, hogy az agg esztendő átadta helyét az ifjú, az új esztendőnek. Ekkor fellépett a színpadra Rudas Nándor elvtárs, a szö­vetség főtitkára és a jelen­levők legnagyobb meglepeté­sére nemcsak hangos beszéd­ben, hanem a siketnémák jel­beszédével is szépen, érthe­tően elmondta, hogy a köz­ponti vezetőség nevében bol­dog, sikerekben és eredmé­nyekben gazdag új évet kí­ván az összes tagoknak. Ezt a kedves meglepetést, a jel­­beszédben előadott jókívánsá­got, amit a főtitkár aránylag rövid idő alatt tanult meg, a sorstársak örömteli, kirobbanó tapssal honorálták és melegen gratuláltak érte. Éjfél után került sor a tom­bolatárgyak sorsolására. Nagy izgalmak között sorsolták ki a szebbnél szebb és értékes tárgyakat. A szerencsés nye­rők között voltak vidéki sors­bizony, még sokkal tovább is szívesen együtt maradtak vol­na. (N) Boldog új évet kívánunk! Ez az év jól kezdődik A szilveszteri malacot Török István nyerte: jelképesen egy cső kukoricát nyújt át Földvári Samu a nyertesnek Hajnalig táncoltak fiatalok, a vidám (Darányi Tibor f­­elvételei) A KISZ Siketek és Nagyothallók alapszervezete programja: Január 28: Ifjúsági klubest. Február 15: KISZ-taggyűlés. Február 18: Műsoros illem­tanelőadás. A KISZ Siketek és Nagyothal­lók alapszervezete szeretettel meghív minden sorstársat és kedves hozzátartozóikat a feb­ruár 11-én, szombaton a szö­vetség székházában tartandó KISZ JELMEZES BALRA KISZ-vezetőség ★ Borgula János, budapesti tagtárs neje, sz. Dékány Róza tagtársnő, 1960 december 30- án fiúgyermeknek adott éle­tet

Next