Siketek és Nagyothallók, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
2 SÍKÉ ILK ÉS NAGYOTHALLOK Ó- és újévi gondolatok Régi szokás, midőn lezárjuk a múlt esztendőt, még egyszer lepergetjük gondolatban az óév fontosabb eseményeit, s átlépve az új esztendő küszöbét, kíváncsi bizakodással tekintünk az új esztendő, az eljövendő események elé. A Szövetség múlt éve, az elmaradhatatlan hibák mellett is eredményesebb volt az előzőnél. Az egyik főbb célkitűzésünk, hogy a Szövetség élete tartalommal legyen telítve, átment a köztudatba, a gyakorlatba. Még sohasem volt annyi lehetőség a felnőtt sorstársak továbbképzésére, művelődésére államunk és felügyeleti hatóságunk támogatásával, mint a vonatkozó időszakban. Ebbe az időszakba esik Dolgozók Általános Gimnáziuma a siketek levelező tagozatának első érettségi vizsgája, amely sikeresnek mondható. A kultúrmunka is kiterjedtebbé, mozgalmasabbá vált. Erről tanúskodnak az „Országos Kulturális verseny” kibontakozása és a „Legkulturáltabb Csoport” címéért indított munkaverseny, amelyek egyre erőteljesebben és előnyösebben szélesítik a kulturáltság területét és gyorsuló ütemet diktálnak a sokrétű műveltség fejlesztésében. A testedzés, sportolás fejlődését, a washingtoni bámulatos sportteljesítmények kialakítását a sporthatóság anyagi támogatása mellett a Szövetség erkölcsi segítése is lényegesen előmozdította. Tette ezt abban a biztos tudatban, hogy aki a sport terén kiváló eredményeket ér el, az a munka területén, a termelésben is éppoly kiváló teljesítményt produkál. A taglétszám tendenciája arra egyre emelkedő mutat, hogy a sorstársak mind nagyobb számban értenek egyet a elnökség célkitűzéseivel. központi Ez tette lehetővé, hogy a múlt évben megállapított tervlétszámot már a vonatkozó év elején teljesítettük, sőt túlteljesítettük. ........ A tagdíjfizetési morál kedvező állása is azt bizonyítja, hogy a tagság öntudata a nevelőmunka hatásaként tovább emelkedett. Mind több azok száma, akik a tagdíjfizetési kötelezettségnek, az előírásoknak megfelelően, már az év elején eleget tettek. Fentiekkel csak néhány részletet ragadtunk ki a Szövetség múlt évi tartalmi munkájából. Persze, még sok színe, változata van a tartalomnak, amelyeket mind leírnunk a lap szűkre szabott terjedelme miatt nem áll módunkban. Ami a Szövetség új esztendejét, jövendőjét illeti, előbb azt írtuk, hogy kíváncsian nézünk elébe. Ez azonban nem azt jelenti, hogy rábízzuk magunkat a véletlenre, az idő múlására. A Szövetség jövendő munkájának tartalmát nekünk kell előre tervszerűen kialakítanunk. S ez az, hogy a múlt évben bevált utat tovább fogjuk járni, a kitaposott ösvényt ki fogjuk szélesíteni. Törekvésünk az, hogy Szövetségünk egész élete, munkája még színesebb, tartalmasabb legyen, hogy a tagság munkaidő alatt és után is hasznosabban töltse idejét. Fokozni fogjuk az alapszervek kiépítését. Folytatjuk a még kívülálló sorstársak beszervezését, hogy azok szintén részesüljenek a Szövetség érdekvédelmében, politikai oktatásában, s főként vegyenek részt a sokirányú továbbképzésben és a széles területen folyó művelődési mozgalomban, hogy mind több sorstársunkból is új, szocialista embertípust nevelhessünk, hogy ők is minél jobban beleilleszkedjenek a társadalomba, álljanak helyt ők is a fokozott termelésben és vegyenek részt öntudatosan, lelkesen a szocializmust építő munkában. Fentiek szellemében eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kíván az összes tagságnak és minden jóakarónak a központi elnökség. Télapó-est December 19-én a budapesti helyi csoport a nőbizottsággal karöltve Fenyőfa-ünnepéllyel egybekötött Télapó-estet tartott. Az ünnepély néhány bábfilm-bemuatóval kezdődött, melyek igen hlszettek a gyermekeknek, sőt a gyermekeket kísérő hozzátartozóknak is. A film levetítése után szétnyílt a színpad függönye, és az izgatott gyermeksereg kitörő üdvrivalgása közepette megjelent a Télapó, aki ezúttal Kentner Sándor volt, a budapesti helyi csoport vezetőségi tagja. A színpadon oldalt feldíszített fenyőfa állott. A középső nagyméretű asztal tele szeretetcsomagocskával. A gyermekek egymás után járultak a Télapó elé és átvették az ajándékot, összesen 90-en. A rendezésben a nőbizottság derekas munkát végzett, élen Kentner Antalné asszonytárssal. N. Nagy Ernő felvétele *Új alapszerv — és brigád születése Sopronban jártunkban felkerestük a Siketek Faipari Tanintézetét. Megbeszélést folytattunk Kiss Károly igazgatóval. Szóba került többek között az alapszervezet alakítás gondolata. Ennek lehetősége megvan, az intézet mellett létesített továbbképző üzem ifjú szakmunkásainál. A csoporthelyiségben folytatódott a megbeszélés az ifjú szakmunkás tagtársakkal. Előadtuk és megbeszéltük az alapszervezet alakítással kapcsolatos elgondolásunkat. Helyesléssel fogadtuk és abban maradtunk, hogy az alapszervezet megalakulása után, létrehozzák brigádjukat. Megállapodtunk brigádjuk névadását illetően, hogy csakis annak a neve jöhet javaslatba, akinek nevéhez fűződik a soproni Siketek Faipan Tanintézete és a mellette, az ifjú szakmunkások továbbképzésére felállított üzem léte, s ez Palotai László, az intézet volt igazgatója. A javaslat nagy tetszést váltott ki az ifjú szakmunkások körében, mert tényleg nem adhatunk méltóbb nevet brigádjuknak. Szó volt arról is, brigádjuk megalakulása után hogy ki fogja hívni párosversenyre a soproni Asztalos árugyár szintén alakulóban levő alapszervezetét, illetve brigádját. Ugyanis az Asztalosárugyárban tanultak kezdetben a soproni siket ipari tanulók, s néhányan felszabadulásuk után ott is maradtak, így nemsokára megindulhat a nemes vetélkedés. (N.) A budapesti szilveszter I A budapesti helyi csoport hagyományos szilveszter estélyén a szokáshoz híven, a budapesti tagságon kívül, vidékiek is szép számban jelentek meg. Külföldi vendégek is voltak: Ausztriából, Csehszlovákiából, NDK-ból, Romániából, Bulgáriából és Jugoszláviából. A szilveszterezők jó hangulatban, búcsúztak el az óesztendőtől és kitörő jókedvvel fogadták az új évet, és sok-sok boldogságot kívánva, fáradhatatlanul paroláztak, ölelgették egymást, aszerint, hogy ismerős, vagy ismeretlen az illető. Éjfél után került sor a tombolatárgyak kisorsolására, összesen 16 tárgy talált gazdára. Az első díjat, akárcsak a múlt évben, Kentner Sándor elnökhelyettes nyerte el. Érdeklődőknek elmondta, hogy miiképpen csípte el a szerencsét, vagy a szerencse őt. A megmaradt tombolajegyeket, 30 darabot, megvette, s a szerencseszám ezek közül jött ki. vásárolt jegyek 30 forintba kerültek csupán, viszont a kapott nyeremény kb. 200 forintot ért. Nála jól kezdődött az új esztendő. De azért a többiek, a hangulatból ítélve, szintén elégedettek voltak, és láthatóan boldogan távoztak az új év első napján. N. E, FELHÍVÁS Ezúton is felhívjuk tagságunk szíves figyelmét, hogy tagdíjfizetési kötelezettségüknek az év első negyedében teljes mértékben eleget tenni szíveskedjenek. Ennek teljesítése egész évi gondtól mentesíti a tagot és felesleges munkatöbblettől kíméli meg az adminisztrációt, valamint biztosítja a lap zavartalan küldő-KÖZPONTI ELNÖKSÉG HÍREK ELJEGYZÉS Martonosi Gizella és Tácsi Ferenc szegedi tagtársak decemberben eljegyezték egymást. Fái Erzsébet és Marton István, a szegedi csoport tagjai múlt év december 25-én tartották eljegyzésüket. HÁZASSÁG Börzsönyi Karola és Bejczi Tibor szombathelyi tagtársak december 11-én házasságot kötöttek. HALÁLOZÁS Borbély Dénesné szegedi tagtársnő december hóban elhunyt. Korityák György szegedi tagtárs decemberben, 73 éves korában, baleset következtében hirtelen meghalt. (Egy autó ütötte el.) Gergő Ferenc budapesti tagtárs 1965. december 25-én életének 55. évében váratlanul elhunyt. köszönetnyilvánítás Gergő Ferencné budapesti tagtársnő ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik férje elhunyta alkalmából kifejezték részvétüket és mély fájdalmában sorstársi együttérzésüknek adták tanújelét. JUTALMAZÁS Novák Kálmán tagtárs, a szombathelyi VASÉP Vállalat dolgozója december hónapban jó munkájáért 200,— Ft jutalmat kapott. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt év decemberi számában az SSC vezetőségválasztó közgyűlésről szóló cikkünkbe hiba csúszott bele. Vida Gábor elnök nem Gubis Mihályt javasolta tiszteletbeli tagnak megválasztani, aki már rég idő óta tiszteletbeli tagja az SSC- nak, hanem ezúttal feleségét, Gubis Mihálynét javasolta tiszteletbeli tagnak, amit a tagság elfogadott. : N LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Vácott, a Siketek Általános Iskolájában január 14-én, Borbély Sándor, az iskola volt igazgatója születésének 100. évfordulója alkalmából megkoszorúzták szobrát. A bennsőséges koszorúzási ünnepségről lapunk februári számában közlünk részletes tudósítást. ★ LAPZÁRTA február 5-én, szombaton. A szerkesztő csak a hozzá február 5-ig beérkező kéziratok közlését tudja biztosítani. 1966. JANUAR Kultúrosok évzárója A budapesti helyi csoport szokásos évzáróját december 18-án tartotta a székház kultúrtermében. Ezen, a kultúrosokon kívül, a társadalmi munkások is részt vettek. Terített asztal fogadta őket. Az ünnepséget Kentner Sándor elnökhelyettes nyitotta meg. Beszédet tartott még Király Géza csoporttitkár, özv. Scholtz P. Kornélné, Füzesi Géza, Boda János, Ábrahám Félix. A központi elnökség nevében Nagy Ernő orsz. szerv. titkár beszélt. A felszólalók a kultúrosok munkáját értékelték, és a jövőbeni feladatokra mutattak rá. Volt bírálat és biztatás. A szendvics, sütemény és tea elfogyasztása után sor került a kultúr- és társadalmi munkában kiemelkedettek megjutalmazására, összesen 25-en kaptak emléktárgyat. Az évzárón több mint 50-en vettek részt. Két jugoszláv vendég is helyet foglalt közöttük és elragadtatással nyilatkoztak Budapest szépségéről és a magyar vendégszeretetről. Az évzárót a nőbizottság rendezte. Kitűnőre vizsgáztak. N. Nagy Ernő felvétele Látogatás a győri „Cházár András" brigádnál Győrött, első ütünk a Wilhelm Pieck Járműipari Művekhez vezetett. Tudni akartuk, hogy mi van az ott működő „Cházár András”-brigáddal. Ugyanis egy időben megszakadt a szokásos tudósítás láncolata. A budapesti tagság köréből, már aggodalmasan érdeklődtek, hogy mi történt velük. Tudnivaló, hogy a győriek felkérésére, de a magunk elhatározásából is nagy kampányba kezdtünk és országos viszonylatban propagáltuk szóban, írásban a győri példa követését, s felhívtuk a csoportokat és tagságot, hogy kísérjék figyelemmel „Cházár András”-brigád lapunkban sorozatosan megjelenő tudósítását, mellyel havonta számolnak tevékenységükről beés eredményeikről. Mondanunk sem kell, hogy ezek az időszakos kihagyások aggodalommal töltöttek el bennünket és azokat, akiknek érdeklődését nagyban felkeltettük. Jakab Sándor elvtárstól, a vállalat közgazdasági bizottsága vezetőjétől és Czetti Béla brigádvezetőtől kapott tájékoztatás megnyugtatott. Szóval a „Cházár András”-brigád él és eredményesen dolgozik. A tudósítások kényszerű szüneteltetését nagyfokú elfoglaltságuk idézte elő, ígéretet tettek arra, hogy ezentúl ismét, ha olykor röviden is, de rendszeresen fognak tudósítást küldeni. Este a csoporthelyiségben gyűltek össze a brigád tagjai, s velük ott folytatták le a megbeszélést. Figyelemre méltó, hogy a brigád tagjai összejöveteleiket, megbeszéléseiket nem a munkahelyen és nem a munkaidő alatt tartják, hanem munkaidő után a csoporthelyiségben, hogy a munkaidőben semmi kiesésük ne legyen. Ez így áll a tett felajánlásukban. Büszke öntudattal vázolták eredményeiket, s örömmel regisztrálták, hogy kezdeményezésükben követőkre találtak, s az ő példájukon felbuzdulva, mind több brigád alakul, s kel egymással párosversenyre. Ez — mint mondották — arra kötelezi őket, hogy kezdeményezőkhöz híven, további jó példaadással szolgáljanak. Elhatározták, hogy brigádjukhoz alapszervet alakítanak, s városuk egyik vállalatánál, ahol szintén többen dolgoznak sorstársak, elő fogják segíteni alapszerv és brigád alakítását, valamint a győri helyi csoportot, jobban támogatva munkájában, fel fogják emelni eddigi lemaradásától és arra a magasabb szintre fejlesztik, ahol jelenleg brigádjuk áll. Végül általunk, a központi kiküldöttek által, küldik brigádjuk, a „Cházár András”-brigád testvéri üdvözletét a példájuk, felhívásuk nyomán alakult brigádoknak, sok sikert kívánva munkájukhoz. Egyben a többi csoportok felé megismétlik felhívásukat, miszerint ők is fogjanak hozzá üzemi alapszerveken belül, brigád szervezéséhez, illetve alakításához. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemi alapszervek brigádjainak nagy horderejük van, ami jótékonyan hat nemcsak az egyénre, hanem a közösségre is. N. E.