Siketek és Nagyothallók, 1971 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

2 SIKETEK ÉS NAGYOTHALLOK A választmány ülése ( Folytatás az 1. oldalról) „aziskérdés megoldása végett. A jövőben továbbá erőfeszítéseket teszünk a problémák megoldásá­ra — mondta, majd megemlítet­te, hogy Miskolcon és Debrecen­ben is alakult sportkör. Hozzászólásra tizenegyen je­lentkeztek. Elsőnek Zippszer Konrádné dr. minisztériumi fő­előadó kért szót. Hangsúlyozta: mindenekelőtt azért szólalt fel elsőnek hogy üdvözölhesse a Vá­lasztmányt, valamint tájékozta­tást adjon azokról a kérdésekről, amelyeket a hozzászólók minden bizonnyal felvetnének (pl. a Szö­vetség alapszabály-módosításának jóváhagyása — ami eddig, azért nem történt meg, mert az egye­sületi törvényt is módosították, s ehhez kell igazodnia az alap­szabálynak. Megemlítette, hogy az elnökség különböző kedvez­mények iránti kérését tárgyalják, s ez az egészségügyi, pénzügy és munkaügyi minisztérium között folyik Hogy ez milyen ered­ményhez vezet, erről még korai lenne beszélni Folynak a tárgya­lások a sportpálya- és a báziskér­désről is. Reméli, hogy kedvező eredményekhez vezet. A maga részéről mindent elkövet, hogy a Szövetség munkáját minél job­ban segítse. Hozzászólások Dura Béla (Hódmezővásárhely). Javasolta, hogy a csoportok ve­zetősége adjon véleményt a meg­választott küldöttek eddigi mun­kájáról és magatartásáról. Veress Sándor (Miskolc) kö­szönetét fejezte ki az elnökség­nek a póthitelért, amely igen je­lentős volt a bútorigények kielé­gítésében. Javasolta, hogy lássa el az elnökség a titkárokat és ad­minisztrátorokat igazolással. Pányoki Lajos (Debrecen) póthitel felhasználásának nehéz­­­ségeiről beszélt (bár az nem tar­tozott a választmányi ülésre). Ugyanak­kor érdeklődött "a tv­­kedvezmény ügyéről. Ádám János (Budapest)­­ el­­­mondta, hogy a budapesti helyi csoport vezetősége igyekszik mi­nél jobban követni a központi út­mutatásokat és azoknak eleget tenni. Budapesten a tagdíjfizetés nagymértékben javulna, ha az SSC és a csoport közötti kapcso­lat jobb lenne. Megelégedését fe­jezte ki a minisztérium támoga­tásáért és köszönetet mondott Zippszer elvtársnő segítőkészsé­géért. Galambos­ Ernő (Budapest) a tv-kedvezmény szükségességéről beszélt, ez elősegítené a siketek művelődését. Javasolta, hogy az elnökség a választmányi ülések között tartson aktíva üléseket. Lé­nyegesnek tartja, hogy a sport­pálya továbbra is a siketeké ma­radjon. Majd beszélt a budapesti könyvtárról és az ol­vasómozga­­lomról. Vida Gábor (Budapest) a Szö­vetség és az SSC viszonyával kapcsolatban megemlítette, hogy szó sincs nézeteltérésről. Szüksé­gesnek tartják a pálya korszerű­sítését, hogy az minél megfele­lőbb legyen a sportigények kielé­gítésére. Beszélt ság hatásköréről, a Sportbizott­ami csak a nemzetközi kapcsolatokra terjed ki.* Köszönetét fejezte ki a mi­nisztériumnak, személy szerint Zippszer elvtársnőnek, hogy fog­lalkoznak a sportpálya ügyével és a háziskérdéssel. Emszt Kálmánná (Budapest) kifogásolta, hogy a budapesti he­lyi csoport harminctagú vezető­ségében a választmányi tagok nem vesznek részt. Beszélt a vas­úti kedvezmény megadásának fontosságáról. Belecz István (Győr) elmondta, hogy a csoport helyiségét szépen rendbetették, amelyhez a köz­ponttól jelentős támogatásit kap­tak, de a tagságuk is sokat tett társadalmi munkával a helyis­ég szépítéséért. Kentner Kálmán (Budapest) beszélt a Szövetség 20 év alatt elért fejlődéséről, ami most már szembetűnő. Köszönetét fejezte ki az Egészségügyi Minisztérium támogatásáért. A következőkben a helyi szervek helyiségkérdései­nek megoldását kell előtérbe he­lyezni. A főtitkár munkájával kapcsolatban úgy látja, hogy túl­terhelt, ezért szükségesnek tarta­ná függetlenített elnököt is be­állítani, vagy tiszteletdíjast. Mi­vel már szép számban vannak gépjárművel rendelkező sorstár­sak, ezért sürgeti a Szövetségen belüli autóklub megalakítását. Erre azért is szükség lenne, mert a­­ gépjárművezetőkkel szemben mind nagyobb követelményeket állítanak és így tovább képezhet­nék magukat. Kohári Jenő (Budapest) sportkérdéssel kapcsolatos prob­­­lémák megoldását sürgette. Első­sorban a Szövetség és az SSC közötti viszonyt kell rendezni. A Szövetség munkájában jobban fel k­ell használni a külföldön szer­zett tapasztalatokat. Is­mét sür­gette a filmfeliratozás megvaló­sítását. Zippszer elvtársnő­ a sportkér­désekre és a kedvezményekre vonatkozóan adott tájékoztatást. Elmondta, hogy érdeklődött a filmfeli­ratozás költségét illetően is, az bizony igen tetemes össze­get tesz ki. Déri Sándor elnök hivatkozott a Zippszer elvtársnő hozzászólá­sára, amiből kitűnik, hogy a köz­ponti elnökség több vonatkozás­ban tesz­ kezdeményezést a mi­nisztériumban, hogy előre vigye a Szövetség fejlődését. Válaszadás A hozzászólásokban felvetett problémákra a főtitkár elvtárs a következőkben válaszolt. Egyet­értett Dura elvtárs javaslatával. Helyesnek találja, hogy a kül­döttek személyére vonatkozóan az elnökség tájékozott legyen, mert sosem tudni, hogy a küldöt­tek közül kit javasolnak a köz­ponti vezetőségbe. Galambos elvtárs hozzászólásá­ra — hogy az elnökség időnként hívjon össze aktívaüléseket — el­mondta, hogy az aktíváknak tu­lajdonképpen a csoportok aktí­váinak kell lenniök. Régebben rendszeresen összehívta az aktí­vákat a központi vezetőség, de ez a módszer odavezetett, hogy az aktívák nem érezték a csoporthoz tartozásukat. Ez teljesen ferde irányba tolódott és lazította a szervezeti életet, mert itt nem­csak a csoport életével kapcsola­tos hozzászólások hangzottak el, hanem inkább a központi veze­tőség felé irányultak. A budapesti és a nagyothallók csoportja is ön­álló szervezet,­­ hívjanak össze ők aktívaüléseket, amelyekre el­nökségi tag részvételét is kérjék. A központnak olyan budapesti megbeszélést lenne célszerű tar­tani, amely kimondottan helybeli problémákkal, pl. az itt működő szervezetek (SSC-, KISZ-csopor­­tok stb.) összműködésével fog­lalkozik. A káderkérdéssel kapcsolatban (Emszt Kálmánná hozzászólásá­hoz) elmondta, hogy káderekre mindig szükség van, de nyilván­való, ezt maguk is tudják — ne várjanak ezért meghívót a­ társa­dalmi munkára, részt kell venni a csoport életében, taggyűlésein és nem kizárólag csak a válasz­tások előtt. Azok a választmányi tagok is elősegíthetik a Szövetség munkáját, akik a sportklubnál vezetőségi funkciót töltenek be. Ha abból adódó kötelességüket teljes egészében ellátnák, nem beszélhetnénk arról, hogy a Szö­vetségi és a sportklub közötti vi­szony nem kielégítő. Egyetértünk azzal, hogy ők a választmányi ülésen képviseljék a sportügye­ket, viszont elvárjuk, hogy sportklubban a Szövetség politi­­­­­kájának megfelelően dolgozzanak. A válaszadás után a főtitkár a Szövetség 1970. évi gazdálkodá­sával kapcsolatban adott áttekin­tő tájékoztatást. Ábrahám Félix feleletet adott Vida Gábor kérdésére, elmondot­ta hogy nem mint sportbizottsá­gi tag foglalkozik vidéki sport­ügyekkel, hanem mint a Szövet­ség elnökségi tagja és így reszort­ja a sport. A válaszadás után a Választ­mány meghatározta a küldött­­közgyűlés időpontját, amelyet 1971. március 14-ére hívnak ös­­­sze. A küldöttközgyűlés idejét egy napra korlátozta, tekintettel, hogy a beszámoló lapunk februá­ri számában közlésre kerül. Vé­gül Déri Sándor elnök határozati javaslatot terjesztett a választ­mány elé. Határozati javaslat A XVI. küldöttközgyűlés meg­felelő előkészítése céljából az El­nökség dolgozzon ki útmutatót a küldöttválasztó taggyűlések le­bonyolításához. Megfontolt és alapos előkészü­let szükséges a helyi vezetők ré­széről is. A jelölések előtt ve­gyék számba azokat a tagokat, akik az eddigiek során a csoport­nál végzett tevékenységükkel be­bizonyították képességüket, a Szövetség politikájával való egyetértésüket, s hogy alkalma­sak a Szövetség legfelső szervé­nek munkájában részt venni. A helyi vezetőségeknek küzde­niük kell minden olyan esetleges csoportosulás ellen, amely a Szö­vetség egységét veszélyeztetné, és a Szövetség munkáját bármilyen vonatkozásban akadályozná. A küldöttek választását a cso­portoknál február 20-ig кей be­fejezni. A küldöttválasztó taggyűlésen lehetőleg minden nagyobb cso­portnál a központi elnökségnek képviseltetnie kell magát. A javaslatot a Választmány egyhangúlag elfogadta. * Ábrahám elvtárs, mint sportbi­zottsági tag, miért foglalkozott vidéki sportkérdésekkel? 1971. JANUAR Az idei elnökségi ülések napirendi pontjai A központi elnökség december 18-án tartotta ülését. Ezen elő­ször megbeszélte a választmányi ülés referátumait, valamint a vá­lasztmányi ülésre készített hatá­rozati javaslatot, majd összeállí­totta az elnökség az 1971. évi ülé­sek főbb napirendi pontjait Január: A küldöttközgyűlés előkészítése a választmányi ülés határozata alapján. Február: A küldöttközgyűlés beszámoló­jának megbeszélése és tájékozta­tás a küldöttközgyűlés előkészí­téséről. Március: Az újonnan választott elnökség első ülése, reszortok elosztása és a feladatok ismertetése (sport­ügyek, országos színjátszóver­seny előkészítése stb.). A jóváha­gyott költségvetés ismertetése. Április: Ifjúsági nevelőmunka. A nők helyzete, szerepe a vezetésben. Beszámoló az ipari tanulókról (végzett növendékek száma, szak­mai igény, lehetőségek stb.). Május: A júniusi választmányi ülés előkészítése. Gyermek- és felnőtt­üdültetés. Nagyothallókkal kap­csolatos kérdések. Június: Tájékoztatás a Szövetség szer­vezeti működéséről. Beszámoló az ipari tanulók beiskolázásának alakulásáról Július: Kulturális munkánk értékelése. Tájékoztatás a tagszervezés és tagdíjfizetés állásáról. Félévi gazdasági beszámoló. Augusztus: A siketek nemzetközi napja megünneplésének előkészítése. Az országos titkári értekezlet előké­szítéséről tájékoztató. Szeptember: Az oktatási munka értékelése, további feladatok. A nemzetközi tapasztalatcsere megtervezése. Beszámoló a Világszövetség kong­resszusának munkájáról. Október: Beszámoló a lelátogatott cso­portok tevékenységéről. Lapunk munkájának értékelése. November: A decemberi választmányi ülé­s előkészítése. December: Az 1972. évi elnökségi ülés na­pirendjének összeállítása. Számok és néhány gondolat a Pécsi csoport 1970. évi munkájáról 1970 a nagy évfordulók éve volt. Szövetségünk és annak ke­belében csoportunk is méltó megünneplésükre törekedett. Rendezvényekkel, tárlatok, bemu­tatók szervezésével, felajánlá­sainkkal igyekeztünk azok fényét növelni. Ennek keretében 42 újonnan szervezett és 14 átigazolt sors­társsal 420 főre növelte csopor­tunk a taglétszámát és ezzel az ország legnépesebb vidéki szer­vezetévé fejlesztette fel magát. Országos versenyben a társ­csoportok közül elsőnek teljesí­tette 100 százalékra tagdíjfizetési és 177 százalékra rendezvény be­vételeinek a tervét. Tekintélyes létszámmal és dokumentum­anyaggal vette ki részét az or­szágos jubileumi kiállításunkból. Zsűrizett intarziatárlata város­szerte elismerést váltott ki nem­csak a közvélemény körében, de a szakma berkeiben is. Három jelentős filmalkotásával, panto­mim versenydarabjának sikeres budapesti és pécsi bemutatójával kiérdemelte Pécs mj. város ta­nácsa vb művelődésügyi osztá­lyának ARANY ÉS OKLEVELÉT, EMBLÉMÁJÁT továbbá öt­éves rendszeres és eredményes népművelési tevékenységéért nagyméretű, értékes kerámiaváza jutalmát. A csoport tanfolyamvezető ta­nárai felajánlásképpen, éves ok­tatási tematikájukon túlmenően vállalták az évfordulók eszmei és politikai jelentőségének foko­zottabb mértékben történő tuda­tosítását, s ezzel az oktatási évadzáró szellemi vetélkedőn olyan eredményeket mutattak fel, mely egy elit társadalmi klub tagjainak is dicsőségére válhatott volta. Magas pontszámmal HATOD­SZOR NYERTÜK EL AZ OR­SZÁG LEGKULTURÁLTABB CSOPORTJA címét és a vele járó díszes kivitelű serleget. Mindennek a hatalmas erőfe­szítést igénylő mozgalmi és rend­szerezett kulturális tevékenység­nek, mely a Szövetség országos elnökségének szándéka és útmu­tatása szerint, az országos veze­tőkkel a legteljesebb egyetértés­ben és támogatásukkal történt, alapjául az az anyagi bázis szol­gált, melyet az egészségügyi tár­ca nyújtotta lehetőségekből köz­ponti vezetőségünk biztosított a számunkra. Az 1969. évi költségvetési ke­retünkkel szemben 100 százalé­kos emeléssel megállapított, mint­egy százezer forintos előirányza­tunkat országos vezetőink — ép­pen a kifejtett munka és nyomá­ban jelentkező eredmények kö­vetkeztében, a csoport jutalma­zása és további fejlődésének elő­mozdítása érdekében — negyven­hatezer forint póthitellel növel­ték, és így majdnem másfél­százezer forintos költségvetéssel gazdálkodhattunk. Társadalmi munkásaink széles körű hozzáállásával, önzetlen se­gít­őkészségével, 13 000 forint tár­sadalmi és 18 000 forintos össz­értékben korszerűsítettük és a célnak megfelelően átalakítottuk kultúrtermünket. 40 000 forint értékben felújítottuk, részben pe­dig kiegészítettük klubhelyisé­günk berendezését, s ezzel a leg­kényesebb igényeket is kielégítet­tük. 20 000 forint költséggel gya­rapítottuk filmklubunk és leadó-, vetítőeszközeit, felvevő­­mely által megteremtettük filmgyártá­sunk számára a minőségi produk­ciók alapját. Fokozta a csoport vezetősége rászoruló tagsága szociális körül­ményeinek feltárására és rende­zésére irányuló tevékenységét és ezáltal az állandó segélyezettel részére a múlt évben fizetett 43 100 forintot 1970. évben 46 900 forintra növelte, míg egyszeri se­gélyként összesen 12 400 forintot juttatott központunk, illetve az illetékes helyi tanácsok szociál­politikai szervein keresztül a rá­szorulóknak. Hat esetben nyújtott a Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság 1000 forintos megsegítésével le­hetőséget arra rászoruló nagyot­hallóink részére, megfelelő kapa­citású hallásjavító beszerzésére és ezzel készülékek a körül­ménnyel csoportunk tagsága az 1970-es esztendőben 65 300 forint összeg erejéig részesült segélye­zésben. Nem tétlenkedett a csoport ve­zetősége érdekvédelem terén vál­lalt kötelezettségeinek teljesítése tekintetében sem. 279 esetben járt el hivatalosan tagsága személyes természetű problémáinak rende­zése ügyében, míg 1210 esetben intézkedett a csoport ügy- és számvitelét érintő egyéb kérdé­sekben. Amikor éves munkánk szám­adását sommázzuk, a felmutatot­­takért mindenekelőtt tagságunk­­nak­ kell köszönetünket tolmá­csolnunk, kik fáradságot, csügge­dtet nem ismerve, annyira hősie­sen mellettünk álltak a tettek végrehajtásában. Nélkülük nem születhettek volna meg azok az eredmények, melyek a pécsi cso­port számára olyan tekintélyes rangot és megbecsülést biztosítot­tak Szövetségünkben és elisme­rést társadalmunk széles rétegé­ben. Ők produkálták azokat, ve­zetőik hatékony iránymutatásá­val. A csoport vezetői ezúton feje­zik ki köszönetüket a két me­gye és város tanácsa szakigazga­tási szerveij különösen az egész­ségügyi és művelődésügyi osztá­lyok vezetőinek, kik a minden­napi problémák megoldásában nyújtott segítségen túlmenően, erkölcsi és anyagi támogatásuk­kal siettek a hallássérült embe­rek támogatására, felkarolására. A pécsi csoport 1971. év nya­rán emlékezik meg fennállása 20. évfordulójáról. Méltóképpen sze­retné azt tenni. E tekintetben különös kívánalommal nem for­dul tagsága felé, csak egyet kér: annyit tegyenek, mint az elmúlt években. Akkor szépen fogunk ünnepelni! A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége PÉCSI CSOPORTJA VEZETŐSÉGE

Next