Siketek és Nagyothallók, 1973 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

SIKETEK ÉS NAGYOTHALLOK Befejeződött az év utolsó, a számvetések és tervezgetések hó­napja. Év vége lévén, felmértük az eddigi számoltunk teljesítményeket, be­a tagságnak az év folyamán végzett munkánkról és elkészítettük a jövő évi progra­mot. A vezetőség gondosan mér­legelte az 1972-ben végzett fel­adatokat és vázolta az 1973-ra tervezett munkaprogramját. Emel­lett természetesen, a megszokott mederben folyt a csoport élete. Az eseményekről rövid összefog­lalót adunk közre a tagságnak. Filmbemutatók és filmklubbal A pécsi csoport ez évi utolsó nagy rendezvényei közé tartozott Bagó Lajos „Egy siket fiú viszon­tagságai” című filmjének bemu­tatója a csoport székházában. A bemutató előtt Márkus József kult. biz. elnök méltatta a klub hagyományait, áttekintést adva eddig elkészült filmjeikről. Ki­emelte Bagó Lajosnak a film­klubban kifejtett tevékenységét, ragyogó szerepmegformálásait, valamint a tehetséges szereplő­gárda alakítását (Lajkó Sándor, Grassy Rudolf, Kovács László, Kárpáti Árpád, Balázs József, Kreff Károly és Grassy Пот), akik feladatukat kiválóan­­ oldot­ták meg. A bevezetés után a cso­port vezetősége jutalomban ré­szesítette a film szereplőit, ame­lyeket Cserni Jánosné csoporttit­kár adott át. A film ünnepélyes bemutatója után — közkívánatra — ismét bemutatták Varjas Ist­ván „Topi Misi” című, és Grassy Rudolf „Kőbánya foglya” című filmjét, melyeket ismét nagy tet­szés fogadott. E kis műsor után kezdődött a hagyományos filmklubbal. A kor­szerű hangulatvilágítás, kellemes zene, sok szín és derű, igen sok fiatalt vonzott ez évben is a nép­szerű rendezvényre. Budapestről, Kaposvárról, Dombóvárról, Mo­hácsról érkeztek vendégek. Az est szenzációja ismét a tombola volt. Igen nagy sikert aratott a sorstársak között. A hajnalig tartó mulatság jó hangulatban ért véget. Filmbemutató Kaposvárott A csoportnál már szinte hagyo­mány, hogyha egy új filmet be­mutatnak a nagyközönségnek, utána zártkörű összejövetelen, kulturális vezetők bevonásával értékelik munkájukat. Ennek lehettünk tanúi decem­ber 20-án. A Pécsi Filmklub meg­hívta a helybeli intézmények, klubok, kultúrházak művészeti vezetőit és filmszakembereket, hogy a legújabb filmalkotást, az „Egy siket fiú viszontagságai”-t levetítsék számukra. E rendezvé­nyekkel filmjeinket szeretnénk népszerűsíteni. A zártkörű bemutatók után már több meghívást kaptunk filmjeink vetítésére, így a kapos­vári Siketek Általános Iskolájá­nak meghívására — mivel most ünnepelték fennállásuk 75. év­fordulóját — bemutattuk Grassy „Kőbánya foglya”, valamint Bagó „Egy siket fiú viszontagságai” cí­mű filmjeinket. A bemutatón részt vettek az ot­tani diákok, népes tábora, valamint a pécsiek a Grassy család, Rónai család, Kárpáti Árpád, Barlai János, Széplaki Klára, Will Károly, Márkus József, Vadász István, valamint Mohácsról Páka Gyula is. A kis ünnepség kereté­ben a pécsiek nevében id. Rónai László mondott köszönetet az is­kola nevelőinek és igazgatójának, áldozatos munkájukért. A filme­ket hosszan tartó tapssal jutal­mazta a megjelent, mintegy 200 sorstárs. Olvasóköri foglalkozások Decemberben a terveknek meg­felelően zajlottak a foglalkozások. Pösztl Ágnes tanárnő vezetésével 4-én „Akin két király is hajba­­kapott” címmel elbeszélést hall­hattunk a porcelánról és feltalá­lójáról, Böttker Frigyesről. Emel­lett megemlítették a világhírű porcelánokat is. December 12-én Puskin „Téli örömök” című ver­sének elemzése volt a foglalkozás anyaga. December 19-én Gorkij „A könyv hatalma” c. regényét ismer­ték meg az olvasókör rész­vevői. A vezető tanárnő méltatta Gorkij írói munkásságát és életét. Tárlatlátogatás ■ „Azerbajdzsán a Szovjetunió testvérnépeinek családjában” cím­mel kiállítás nyílt Pécsett, ame­lyet a tagság is megtekintett. A „Tűz országát” az a száz kép s más művészi tárgy mutatja be, mely körala­kú tablókon látható a Zsolnai Művelődési Ház nagyter­mében. Azerbajdzsánban közel ezer történelmi emlék található. Múlt és jelen összekapcsolása Baku építészeti érdekességei közé tartozik. A köztársaság fővárosá­nak központjában egy régi vár áll, ennek falai képezték a város határait és nyújtottak biztos vé­delmet. A sok legendával övezett „Giz Gáb­ér” (leányok bástyája) falai megőrizték a nagy művészek kőbe vésett alkotásait. A látottak nagy elismerést vál­tottak ki a sorstársakból, akik egy-egy tabló előtt hosszan elbe­szélgettek azokról. TIT-előadás December 21-én dr. Kinle Jó­zsef, a Közegészségtani Intézet adjunktusa a TIT-sorozat kereté­ben tartotta meg soron következő előadását, melynek címe: A he­lyes táplálkozás. Értekezésében az ember tevékenységének minden­napi fő mozzanatáról, az étkezés­ről szólott. Régen azt tartották az emberek, akkor jó a táplálkozás, ha sok kalóriát veszünk magunk­hoz. Ma már tudjuk, hogy napi 3000 kalória elegendő. Ezenkívül a szervezetnek nagy szüksége van fehérjékre, sókra, szénhidrátok­ra. A táplálkozás szempontjából különbséget tett fizikai és ülő­foglalkozások között, melyeknek igen eltérő a kalóriaszükségletük. Végül, de nem utolsósorban be­szélt a vitaminokról. A szerve­zetnek a legfontosabb a C-vita­­min. Ebből nyáron bőven talá­lunk a gyümölcsökben, télen vi­szont ajánlatos a savanyú ká­poszta, paprika és mirelit gyümöl­csök nagymértékű fogyasztása. Megemlítette, hogy a főzésnél ajánlatos olajjal főzni, ez kön­­­nyebben emészthetővé teszi éte­lünket. A részvevő 70 tagsára nagy tetszésnyilvánítással köszönte meg az értékes tanácsokkal tűzdelt előadást. Te apó- és fenyőünnep A rendezvénnyel december 26-án feledhetetlen örömet szer­zett a csoport vezetősége 30 kis­gyermeknek, akiknek a fehér szakállú, jóságos, öreg télapó (Rogács József személyében) nem­csak ízlésesen összeállított aján­dékcsomagot, de az ünnepség fénypontját is nyújtotta. Az ün­nep jelentőségéről Staub Jánosné tanfetyamvezető tanárnő emléke­zett meg. Később mesefilmeket vetítettünk a gyermekek számára, játékának sikerét, s ismételten gratulált a pécsi pantomim­együttesnek az országos színjátszó versenyen elért második helye­zéséért, majd megköszönte a ve­zetőség 1972. évben végzett mun­káját, a csoport érdekében kifej­tett tevékenységét, kérte a jelenlévőket. Befejezésül hogy az új évben is segítsék a szövetséget munkájában. A beszámoló után tárgyjutal­makat osztottak szét a pantomim­együttes sokat szereplő tagjai között, így Kárpáti Árpád, Ro­gács József, Pergel Magdolna és a csoport társadalmi aktivistái kaptak jutalmat. A vezetőség az ünnepség után fogadásra hívta meg őket. A han­gulatos fogadás a késő esti órák­ban ért véget. Vadász István Évzá­ró ünnepély December 28-án tartotta ülését a csoport vezetősége, amelyre meghívta a filmklub és a kult­­bizottság tagjait, valamint Bagó Lajos „Pantomim-jelenetek négy részben” c. pantomimjának sze­replőit. Walzl Ottóné csoportelnök kö­szöntötte a megjelenteket, majd Márkus József, a k­ultúrbizottság elnöke emelkedett szólásra. Be­szélt Grassy „Halálkesztyű” és Bagó „Egy siket fiú viszontagsá­gai” című filmjeinek létrehozásá­ról. Megemlékezett a csoport nagy halottjáról, Varjas Istvánról, ha­lálának évfordulójáról. Méltatta Bagó Lajos „Pantomim-jelenetek négy részben” című pantomim­ Karácsonyi ünnepély Pécsett Bagó: Egy siket fiú viszontagságai c. filmjében Bagó L. és Kreff K. Fotók: Vadász I. 1973. JANUÁR A ZAJ HATÁSA AZ AGYRA Szovjet kutatók fehér patká­nyokon végzett kísérletekben vizsgálták, hogy tartós zaj hatá­sára milyen elváltozásokat szen­vednek az agy hallási területének idegsejtjei. A különbözően előké­szített állatokat 1500—3000 her­tzes hanghullámokkal árasztották el. Egy-két nap után világosan észlelhetők voltak az elvált­ozá­sok az agykéreg hallási területén. Az elváltozás az idegsejtek mag­vaira, magvacskáira és az e sej­tekben levő Nissi-szemcsékre terjedt ki. Még hosszabb ideig tartó zaj hatására az agykéregi elváltozások lassanként visszafej­lődtek, és egyidejűleg a kéreg alatti területeken léptek fel még nagyobb mértékben. (Az Élet és Tudomány 1972. decemberi számából köz­lésre beküldte: Bereccz Zol­tán, Beled.) Bélyeggyűjtőknek - érdeklődőknek Örömmel tapasztaltuk, hogy a Szövetség székházában nemrég bemutatott, Schott Péter tagtárs bélyeggyűjteményéből álló kiállí­tást a tagtársak körében nagy ér­deklődés fogadta. Ebből kiindul­va, kiváltképp a bélyeggyűjtők­nek, de e nemes szórakozás „kí­vülálló” érdeklődőinek is szeret­nénk kedvezni azzal, hogy la­punkban közzéteszünk a MABÉ­OSZ sajtótájékoztatójából néhány érdekességet. Petőfi Sándor születésének 130. évfordulója alkalmat ad arra, hogy az ország számos helyén a bélyeggyűjtők is kiállítást rendez­zenek a nagy esemény emlékére. A MABÉOSZ központi Petőfi em­­lékbélyeg-kiállításra 1972. decem­ber 28—1973. január 10. között került sor. A magyar posta 3 ér­tékből álló sorozat kiadásával ün­nepli az évfordulót 1973 január­jában. A bélyegről emléklap is készül alkalmi bélyegzővel. Ezet­­ a kiállításon és más Petőfi-kiál­­lításokon is különleges bélyegző­ket fognak használni az alkalmi postahivatalok. A Budapest főváros egyesítésé­nek 100. évfordulója emlékére rendezendő ünnepségek sorába kapcsolódik a MABÉOSZ közpon­ti kiállítása a Várban, 1973 no­vemberében. Az alkalomhoz mél­tónak ígérkező kiállítás kereté­ben a gyűjtők bemutatják bélye­geken keresztül a főváros törté­netét, fejlődését, kultúráját, ne­ves szülötteit, nagyjait. Sok fő­városi bélyeggyűjtő kör is fel­használja az eseményt alkalmi kiállítás rendezésére. ★ „Interarteg ’72” címmel, a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban, Berlinben, 1972 októberben lezajlott nemzetközi bélyegkiállí­tás — amelyet az NDK filatelistái a bélyeggyűjtő szövetség és a kultúrszervek védnöksége alatt rendeztek — lényegesen különbö­zött az eddigi motívum-bélyegki­­állításoktól, mert azon kizárólag a művészettel kapcsolatos gyűjte­ményeket mutatták be. A kiállí­tás további lépést jelentett azon az úton, amelyen a magyar bé­lyeggyűjtők már 1961-ben elin­dultak, hogy a bélyeggyűj­­tést közelebb hozzák a mű­vészethez, s a kiállítások nézői egyszerre gy­öny­örködhessenek művészi alkotásokban és bélye­gekben. A berlini kiállítás igazol­ta, hogy a bélyeggyűjtés már nem csak szórakoztatni akar, hanem a kultúrára nevelés, az ismeretek elsajátításának egyik fontos esz­köze. ★ Az osztrák postaigazgatás 1972 decemberben alkalmi bélyeget bocsátott ki, az osztrák telefonfor­galom teljes automatizálásának befejezése alkalmából. A svéd postai­gazgatás 1971-től két új típusú papírfajtát használ a svéd bélyegek előállításához. Az egyik papír svéd gyártmány és ún. láthatatlan gumizással van el­látva, a másik pedig angol gyárt­mányú papír. Mindkét fajtát hosszú vizsgálatok és kísérletek alapján, számos különböző papír­fajtából választották ki. A papír változtatásának célja, hogy jobb bélyegképeket tudjanak a nyom­dában előállítani és könnyítsék a bélyegek reprodukálásának mun­káját. Az angol papírnak vékony krétajellegű bevonata van, amely lehetővé teszi, hogy a vésés­ leg­finomabb részletei is jól kitűnje­nek a nyomtatásnál. Mindkét gu­mizás vékonyabb rétegű lesz, mint az eddigiek, s ez lehetővé te­szi a papír vastagságának kis nö­velését és így a fogazás, a bélye­gek elválasztása tisztább lesz. BÉLYEGKIÁLLÍTÁS: Schott Péter, Szövetségünk bélyegköré­nek titkára január 5-én megkap­ta az első futott levelet Dél-An­­tarktiszról, Új-Zéland Ross De­­pendency kutatóállomásról. Ez már a 158. ország, ahonnan levele érkezett. — Lapunk februári szá­mában képes riportot közlünk Schott Péternek, a Gyógypedagó­giai Tanárképző Főiskolán tartott kiállításáról. Képünk Schott Péternek, a Szö­vetség székházában tartott, leg­utóbbi kiállításon készült. Sajnos — hely hiányában —, csak most tudtuk közölni. ★ ★ ★ ★ Ocsott Péter Pipacs u. %

Next