Siketek és Nagyothallók, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

ø SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK Beiskolázás, fánítűk Kis Szövetségi­rak szakmai törekvé­seiről sok szó esik lapunkban. Ez az a munikaterü­let, amelyre egész tevékenységünk épül, meg­alapozza és meghatározza törek­véseink irányát A nagy rendez­vények, szakmai tanácskozások sikere, eredményei jól ismertek lapunk olvasói előtt. Most, új év kezdetén, szakmai munkánknak arról a részéről kí­vánunk szót ejteni, amely mind­eddig kevesebb nyilvánosságot kapott, hiszen nem kísérik lát­ványos bemutatók, nem követik nagyszabású rendezvények, mégis a társadalmi beilleszkedés érde­kében végzett munkánk alapja: az ifjúsági és felnőttoktatás. Képzelhető, hogy a második fél­évben az osztályt meg kell szün­tetni. ALSÓFOKÚ OKTATÁS A dolgozók esti általános isko­lája a Siketek Budapesti Általá­nos Iskolája és Nevelőotthona ke­retében működik, melyre a ta­nulók beiskolázását szövetségünk végzi. Az 1977,'78-as tanévben egy vegyes csoport — összevont osztály — indult be kilenc fővel. Sajnos itt nehézségeink támadtak — kevesen járnak rendszeresen a foglalkozásokra —, s a többszöri személyes beszélgetés ellenére el- TANFOLYAMOK ÉS SZAKKÖRÖK Szövetségiünk keretein belül — országos viszonylatban — 11 féle tanfolyam működött az elmúlt évben, 711 fős létszámmal. Tizen­öt helyi szzervEz atür­knél (Baja, Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Hód­mezővásárhely, Miskolc, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely és Vác) harminchárom tann­olyam indult. Legnagyobb létszámmal a továbbképző és a szájról olvasó tanfolyamok működnek (215 és 103 fő). Nagy létszámúak a hal­lásné­velő, hallókészülék-kezelési tanfolyamok, az irodalmi olvasó­körök, a nyelvtanfolyamok, az intarzia-, fotó-, film-, kézimun­ka-, szabás-varrás- és a sakk­szakkörök is. A múlt évben a Békés és Fejér megyei TIT-tel kötött szerződés alapján szervezünk tanfolya­mot, kísérleti jelleggel. A jó ta­pasztalatok nyomán ezt a szerve­zési formát szeretnénk tovább folytatni, főként a balesetelhárítá­si oktatás területén. fiatalok intézményes továbbtanu­lása, amelyre a beiskolázást szövetségünk szervezi, irányítja. A budapesti gyakorlathoz ha­sonlóan, a múlt évtől kezdve, kí­sérletképpen vidéken is beindult a középiskolai oktatás. Megyei szervezeteinknél, ha szükséges, megszervezik a tanulók részére a korrepetálást. Az adatokat itt is érdemes megemlíteni. Budapesten huszon­öt, Egerben négy, Nyíregyházán négy, Székesfehérváron egy ta­nuló iratkozott be a dolgozók középiskolájának első évfolyamá­ra. Közülük harmincan vesznek részt a korrepetáláson. Az Asztalos János Gimnázium­ban ezenkívül II. osztályban hatan, III. osztályban négyen, IV. osztályban hárman tanulnak tovább. A hallók iskoláiba csak ki­emelkedően jó képességű tanuló­kat tudunk beiskolázni. A gyen­gébbeket a hallássérültek szak­munkásképző intézményeibe irá­nyítjuk. Itt az 1977 78-as tanév­ben összesen negyvenkét tanulót iskoláztunk be az I. évfoyamra. Vácott 2 szakmában tizenkettőt, Budapesten egy szakmában hu­szonegyet, Sopronban egy szak­mában kilencet. PÁLYA­VÁLASZTÁS Harmincnégy szakmában száz fiatal ny­ert beiskolázást (Fotó: ifj. Losonczi Pál) KÖZÉPISKOLÁSOK Budapesten, a Dolgozók Aszta­los János Gimnáziumában már több éve folyik a hallássérült A Pomnódé király Kremnicán A Csehszlovák testvérszövetség meghívására a múlt hónap köze­pén magyar kultúrcsoport ven­dégszerepelt a Siketek Kremnicai Intézetében. A budapesti színját­szó együttes, a váci leánytánc­­csoport és a budapesti bűvész­­klub műsorára esett a választás, hogy teljes estét betöltő, színes, sokoldalú előadással tegyünk ele­get a kedves meghívásnak. Az autóbusszal Kremnicára ér­kező társulatot Karaszka Járo­mi­r igazgató és Varhulikova Er­zsébet igazgatóhelyettes vezetésé­vel az intézet tanárai, nevelői és népes gyermeksereg fogadta. Kora délután, az intézet szín­házteremmé alakított ebédlőjé­ben, a hatalmas karácsonyfa kö­rül már gyűltek a kíváncsiak, akik még a készülődésből is sze­rettek volna egy-egy pillanatot magukban megörökíteni. Az intézet igazgatója üdvözölte a magyar kultúr­csoportot, majd szövetségünk elnöksége nevében Újvári József csoportvezető mon­dott köszönetet a meghívásért. A műsort Bálaga Mihály bű­­­vészprodukciója nyitotta meg, majd a váci leányok már sokszor megcsodált párnatánca követke­zett. Ezután ismét Bálega Mihály lépett fel, ezúttal mint egyensú­lyozó. A budapesti színjátszók a Pomádé király új ruhája című zenés játékot mutatták be — ta­lán még soha ilyen szívvel-lélek­­kel, ennyire felszabadultan —, s a nagyszámú közönség nem maradt adós az elismeréssel. Új­aá­ból Baloga Mihály­­ kedves bohóchumora következett nagy tet­szést aratott a gyermekek kö­zött), majd a jól sikerült esteri váci leányok tánca zárta. A nap további programjáról a vendéglátók gondoskodtak; a ki­csinyek számára rendezett fenyő­­ünnepség után hangulatos bál kezdődött, amely a késő esti órákig tartott. A kremnicai vendégszereplés sokáig emlékezetes marad. (S hadd mondjunk ezúton is köszö­netet a rendkívül szíves fogad­tatásért, vendéglátásért!) Nagy öröm számunkra is, hogy ízelítőt adhattunk csehszlovák barátaink­nak kultúrmunkánk eredményei­ből, s az együ­ttlét, a közös prog­ram során tovább mélyíthettük a baráti kapcsolatot. Jelenet a nagysikerű előadásból A közönség elismerése nem maradt el (Klekner Gyula felvételei) 1978. JANUÁRi SZAKMUNKÁS­KÉPZÉS Ebben az oktatási évben har­mincnégy szakmában száz fő be­iskolázása történt meg. A hallók között egyedileg beiskolázott ta­nulók száma (58 fő!) szükségessé tette, hogy Budapesten összevont iskolai alapszervet hozzunk lét­re, ezáltal lehetővé válik a sza­kosított korrepetálás megszerve­zése matematika, fizika, magyar, történelem tantárgyakban. di Érdekes megvizsgálni az egye­szakmunkás-beiskolázás né­hány adatát! A már említett öt­vennyolc fő 18 városban nyert beiskolázást. Budapesten 21 féle szakmában harmincegy tanulót a sikerült elhelyezni. A fővárosban korrepetáltak száma tíz. Az ötvennyolc beiskolázott tanuló közül huszonöten laknak kollé­giumban és harminchárman szülőknél. A korrepetáltak szá­a­ma összesen tizenhárom. Ж [UNK]Нм 1&1 A zajtól is meg lehet halni: ez a megállapítás akár egy XIX. szá­zadi romantikus regény paródiá­jának is tűnhet, holott korunk szomorú valósága. A zajártalom számos súlyos betegség forrása. Különösen az éjszakai zajártalom igen veszélyes, mivel megakadá­lyozza a nyugodt alvást és pihe­nést. A városok lakói tavasszal és nyáron gyakran kényszerülnek arra, hogy csukott ablak mellett aludjanak, mert csak így biztosít­hatják maguknak a viszonylag zavartalan pihenést. Néhány évvel ezelőtt elterjedt a hír, hogy Marseille mellett fran­cia szakemberek egy titkos labo­ratóriumban készítettek egy szer­kezetet, amelyet óriás méretű síp­nak is nevezhetnénk. Ebben a több száz méter hosszú sípban a sűrített levegőt olyan sebességgel nyomják át egy fúvókán, hogy a levegő rendkívül éles, igen nagy frekvenciájú hangot ad ki. Ezt a hangot az emberi fül nem érzé­keli, de néhány másodpercen be­lül minden élőlényt elpusztíthat néhány száz méteres körzetben. Úgy látszik, hogy ez a szerkezet nem a fantázia szüleménye. Va­lóban létezik, de szerencsére igen nagy méretei miatt háborús cé­lokra nem használható fel. Ken­neon, Susini, Dernier és mások már évekkel ezelőtt tudo­mányos alapon bebizonyították, hogy a zaj milyen mértékben rongálja az idegrendszert, s ho­gyan bontja meg az egyén pszi­chofizikai egyensúlyát. Az emlí­tett szakemberek kimutatták, hogy az emberi fül felfogta sok­ezer rezgés, amely eljut az agy­ba, valóságos kórokozóként hat, az ér­­a­szt­komoly zavarokat idéz elő rendszerben, megkárosítja vőt, sőt az emésztőrendszert is. Carrel véleménye szerint az agy­érelmeszesedés egyik legfőbb elő­idézője a zajártalom. Ugyancsak a zaj számlájára írandó számos in­farktus és koszorúér-megbetege­dés is. A hallásküszöb (a hang­erősség mértéke a fon) a követ­kezőképpen alakul: 0—10 óra ke­tyegés, 20 levélzizegés, 40 két em­ber beszélgetése, 50 az írógép kat­togása, 60 a 10 méter távolságban, levő gépkocsi, 80 a forgalmas vá­rosi utca zaja. 85 fonon túl a zaj már károsítja a szervezetet. 90 fon a mentőautó szirénája, 100 fon egyes éles autókürtök hangja, 110 fon a hangtompító nélküli motor zaja és 120 fon már fizikai fájdalmat okoz. De gondoljuk csak meg, hogy a sugárhajtású motorok zaja eléri a 140 font is. Az utóbbi tíz év folyamán a zajártalommal kapcsolatos prob­lémák urbanisztikai és szociális problémákká váltak. Megoldásuk­hoz valóban minden erő összefo­gására szükség van. Franciaországban kiszámították, hogy ha az éjszaka közepén egy motoros hangtompító nélkül vé­­gigszáguldana Párizs utcáin, jó 200 000 embert verne fel álmából. Ugyanezt a kísérletet elvégezték Milánóban is. Az eredmény: 50 000 ember riadt fel álmából. Egyszó­val: napjainkban világviszonylat­ban sok millió ember szenved a zajártalomtól, amely nemcsak hallószerveinket, hanem egész szervezetünket megkárosítja. (Megjelent a Népszavában. Be­küldte: Bogner Gyula, Budapest.)

Next