Hallássérültek, 1989 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
2 ELNÖKSÉGI ÜLÉS A szövetség központi elnöksége január 20-án, délelőtt tartotta meg idei első ülését a szövetség központi székházában. A tervbe vett napirendi pontok szerint elsőnek személyi kérdésekről tárgyaltak, köztük a főtitkári funkció betöltésének pályázati feltételeiről. A gazdasági főosztály előterjesztése alapján megvitatták a szövetség 1989. évi költségvetési előirányzatait, végül a szövetség szakfeladatairól és rétegpolitikai tevékenységének távlati terveiről szóló főtitkári tájékoztató nyomán döntöttek a feladattervekről és végrehajtási ütemezésükről. Pályázati hirdetmény A Hallássérültek Országos Szövetségének központi elnöksége pályázatot hirdet az 1989. október 31-vel megüresedő hivatalvezető 1. (főtitkár) munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — szövetségi tagság, illetve pártoló tagság; — felsőfokú állami iskolai végzettség — legfeljebb 45 éves kor; — 10 év szakmai vagy 5 év vezetői gyakorlat; — erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázatnak tartalmaznia kell: — kézzel írott önéletrajzot, amiben az is szerepel, hogy pályázó milyen mértékben haszálja a jelbeszédet; — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt vagy munkahelyi igazolást, hogy a pályázó erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik; — az iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatát; — a szövetség munkájának fejlesztésére vonatkozó szakmaivezetői elképzeléseket; — eddigi munkahelyek felsorolását. Bérezés az elnökség döntésének megfelelően az ABMH hatályos rendelkezései alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. április 30. A pályázatot a Hallássérültek Országos Szövetsége központi elnökéhez kell benyújtani (1068 Budapest, VI., Benczúr utca 21., postacím: 1388 Budapest, Pf.: 80.). A borítékra kérjük ráírni: „PÁLYÁZAT”. Az állás elfoglalásának ideje: 1989. szeptember 1. SZORGALMAZTÁK A JELKULTÚRA EGYSÉGESÍTÉSÉT Szakmai tanácskozás Berlinben Szükség van a bővebb információcserére Az NDK Siketek és Nagyothallók Szövetségének rendezésében a szocialista országok hallássérültek szövetségeinek küldöttségei szakmai tanácskozást tartottak december 14—17. között Berlinben. A konferencián részt vett Yerker Andersson (USA), a Siketek Világszövetségének elnöke, továbbá Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Magyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország, Románia, Szlovénia, a Szovjetunió és Ukrajna delegációi. Hazánk képviseletében Podani János elnök, Illésfalvi Béla főtitkár és Szakály Ernő iskolaigazgató utaztak a berlini konferenciára. Küldöttségünk december 14-én érkezett a schönefeldi repülőtérre, ahol Karl Reschke elnök fogadta őket. A délutáni program során a Keresztény Szövetség székházában adott fogadást az NDK szövetség vezetősége a delegációk részére, ahol a résztvevők megismerkedhettek egymással. Nemzetközi fórumon első ízben mutatták be a külföldi testvérszövetségek képviselőinek Podani Jánost, mint az egyik legfiatalabb elnököt. Másnap kezdetét vette a konferencia. A vendéglátók nevében Reschke elnök köszöntötte a megjelenteket, megnyitójában felvázolva azokat a kérdéseket, amelyekben a tanácskozás hivatott dönteni. Egyben ismertette az NDK szövetség békefelhívását, amelyet mint közös akaratnyilvánítást javasolt elfogadásra a delegációknak. Majd az egyes szövetségek vezetői adtak tájékoztatást az országaikban folyó törekvésekről, a hallássérültek társadalmi beilleszkedése érdekében végzett munkáról, annak eredményeiről. Több hozzászóló, köztük az SVSZ elnöke is, szorgalmazta a jelkultúra fejlesztését, egységesítését, nemzeti tolmácsképző centrumok kialakítását. Többen megemlítették: erősíteni kell az országok közötti kapcsolatokat, főként az információcserét különösen a rehabilitációs technikai segédeszközök vonatkozásában. Milada Smutna elnökasszony felszólalása nyomán élénk vita folyt a prágai informáiós iroda munkájáról, amely a vélemények szerint nem kielégítő. Smutna asszony elmarasztalta az egyes szövetségeket, mert nem biztosítanak az iroda számára feldolgozható információs anyagokat. Ismételten kérte a szövetségek rendszeres tájékoztatóit az iroda részére a segédeszközök kérdésében, a szociális rehabilitáció, az alsó-, közép- és felsőfokú képzés helyzetéről, a kulturális és sportmunkáról, a nemzetközi kapcsolatok eseményeiről, a videó- és tévéprogramok cseréjének lehetőségeiről. Felszólalásában a világszövetség elnöke javasolta, hogy a szocialista országok szövetségei építsenek ki jobb kapcsolatot az európai országok tanácsával. Podani János, szövetségünk elnöke felszólalásában az általános tájékoztatáson túl szorgalmazta a nemzetközi kapcsolatok széles körű kialakítását. Kérte továbbá, hogy a világszövetség tegyen lépéseket az írógéptelefon egységesítése érdekében, mert jelenleg nem mindenütt működnek azonos szisztéma szerint ezek a fontos kommunikációs eszközök. A szövetség elnökei részvételével megtartott szekcióülésen a jövő évek nemzetközi kapcsolatainak terveiről esett szó, valamint megvitatták és jóváhagyták az információs iroda pontokba foglalt javaslattervét, s az elnökök e témában egyezményt írtak alá. A tanácskozások szüneteiben lehetőség nyílt a kétoldalú megbeszélésekre, melyek során elnökünk személyes meghívást adott át a csehszlovák és román küldöttségnek 1989-re szóló, magyarországi tapasztalatcsere-látogatásra. A lengyel delegáció részéről pedig mi is meghívást kaptunk a szintén 1989-ben sorra kerülő nemzetközi ifjúsági találkozóra. Ez a berlini tanácskozás fontos láncszeme volt a szövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítése, elmélyítése érdekében folyó törekvéseknek, annak ellenére, hogy — idő hiányában — a szervezők által megvitatásra tervbe vett témákat nem minden esetben sikerült teljes mélységükben megtárgyalni. A rendelkezésre álló viszonylag rövid idő azonban lehetőséget nyújtott arra, hogy a részt vevő küldöttségek a legfontosabb kérdésekben megismerjék az egyes szövetségek álláspontjait, törekvéseiket, és a hallássérültek érdekében végzett sokrétű munka eredményeit. a világszövetség alelnöke, a siketek bolgár szövetségének elnöke tájékoztatja a kongresszus résztvevőit KULTURÁLIS BEMUTATÓ: ÁPRILISBAN Lapunk múlt havi számában tettük közzé a szövetség 1989. évi, központi rendezvénytervét. Sajnálatos tévedés miatt ebből kimaradt egy fontos kulturális esemény, a Gyöngyös városban megrendezésre kerülő területi kulturális bemutató. Pontos ideje az eredeti tervben sem szerepelt, egy biztos: április hónapban lesz megrendezve. Részletes műsoráról a későbbiekben még tájékoztatjuk olvasóinkat, meghívó formájában. Kérjük tagjainkat és szervezeteinket, egyéni és kollektív programjaik tervezésénél ne feledkezzenek meg az áprilisi, gyöngyösi kulturális bemutatóról! __________________________________ 1989. JANUAR Felvetések az új alapszabály tartalmáról ALAPSZABÁLY -SZERVEZETI SZABÁLYZAT MÁRCIUS ELSEJÉIG VÁRJUK A JAVASLATOKAT! Mindenki előtt ismert. Szabályozni kell, hogy kik hogy az Országgyűlés első és milyen feltételekkel kapjagadta az egyesülésről szóló törvényt. Ez szükségszerűen magával hozza, hogy az egyesületek — így szövetségünk is — újjá alakítsa felépítését, működési rendjét meghatározó alapszabályát, működési vagy szervezeti szabályzatát. Mivel több szempontból szükséges a változtatás, ezért néhány alapvető kérdésben szeretnénk tagságunk véleményét kikérni, hogy társadalmi vita után lehessen megszövegezni és a küldöttközgyűlés elé vinni, elfogadásra javasolni szövetségünk új alapszabályát. A múlt év során a központi elnökség tagjaiból megalakult egy háromtagú alapszabály-előkészítő bizottság, amely javaslatot dolgozott ki a változtatásokat illetően. Ezek közül teszünk itt közzé néhányat, kérve tagságunktól, hogy mindenki nyilvánítson véleményt az itt nem szereplő kérdésekben, illetve olyan témákban is, amit szükségesnek tartanak az alapszabályban rögzíteni. A jelenlegitől eltérően, a szabályzat szerkezetében javasolt változást, hogy az új szabályzatba kellő mélységben, szervesen épüljön be a hivatal működésének szabályozása, a társadalmi vezető szervek irányítása, a hivatal végrehajtó szerepe, a fölé- és alárendeltségi viszonyok, képviseleti, az intézkedési, az a ügyintézési jogkörök. A különféle szintű vezetőségek választási rendszere jelenleg nem korszerű, mert csak a központi elnökséget kell titkosan választani. Minden szinten szükséges lenne a titkos választást bevezetni. Az elnöki, főtitkári és titkári funkciókra — lehetőleg többes jelölés alapján — külön személyre szóló közgyűlési, taggyűlési választás legyen, csak a vezetőség többi tagjának megválasztása történjék lista alapján — de szintén titkosan. A választás minden szinten ötéves időtartamra szólna. A szövetség vezető testületeire vonatkozó javaslat, hogy az ötévenként összehívott vezetőségválasztó küldöttközgyűlés — a központi elnökség megválasztása mellett — válasszon öt évre szóló mandátummal választmányt is, amelynek létszáma a küldöttek 50 vagy 75 százaléka. A választmány évente egyszer tartaná üléseit. Átgondoltan kellene azt szabályozni, hogy kik lehessennek a szövetség tagjai. Szükséges-e fenntartani, hogy beszédsérültek is rendes tagasági viszonnyal rendelkezzenek? Engedélyezni kellene a feltételekhez kötötten vagy anélkül —, hogy nem magyar állampolgár is lehessen tagja, sőt vezetőségi tagja a szövetségnek. Mivel a rendes tagsági viszony kedvezményekkel jár, ezért a hallássérülés mértékének igazolását a felvétel előfeltételeként kellene megszabni. A pártoló tagok rendelkezzenek eltérő tagsági igazolvánnyal. Jogi személyek is lehessenek pártoló tagoknak tagdíjkedvezményt vagy mentességet, figyelembe véve az egyes rétegek anyagi helyzetét. Szükséges-e fenntartani a tiszteletbeli tag kategóriát? Szabályozni kell, hogy a pártoló tagok milyen feltételekkel tölthetnek be vezető tisztségeket. Javaslat, hogy küldöttnek csak rendes tagok legyenek választhatók. Pártoló tagok meghívottként, tanácskozási joggal vehetnének részt különféle szintű tanácskozásokon. Jelenleg nincs szabályozva, hogy azokban a megyékben, ahol több városi szervezet is működik, hogyan történjék a megyei taggyűlés helyett megyei küldöttgyűlés felépítése. A javaslat: a városi szervezetek 10 tag után válasszanak egy megyei küldöttet, akik a megyei küldöttgyűlésen képviselik a városi szervezet tagságát. Ez a megyei küldöttgyűlés tölti be a megyei taggyűlés funkcióját, s választja meg — a megye részéről — az országos küldötteket. Szabályozni kell azt is, hogy körzeti vagy városi szervezetek legyenek-e, illetve melyik elnevezés a helyesebb? Számos helyen megalakultak a nagyothallók klubjai. Közülük több a megyei vagy városi szervezet keretén belül működik. Ezek nem önállóak, a szervezethez tartoznak. Új elnevezésük nem indokolt. Viszont több nagyothalló klub egy városon belül egyedüli szervezetünkként működik önállóan. Ezeknek az elnevezését már indokolt lenne városi vagy körzeti szervezetre módosítani. Az elnevezés megváltoztatásával együtt a volt klubok feladata lenne a városi, illetve körzeti szervezet funkciójának ellátása. A számvizsgáló bizottság a küldöttközgyűlés által öt évre választott testület. Működésének hatékonyságát szolgálná, ha a megyei vagy városi szervezetben működő ellenőrök segítenék tevékenységüket. Működésük szabályozását az alapszabályban kellene rögzíteni. Az intézményekben (iskolákban, diákotthonokban, foglalkoztató intézetekben, szociális otthonokban) működő alapszervek jogi helyzetét, hovatartozását is szükséges rendezni, mégpedig úgy, hogy az alapszervek minden vonatkozásban a területileg illetékes szervezetekhez tartozzanak. A szövetség bevételi forrásai kibővültek. A jelenlegi alapszabály nem tartalmazza az adományokat és a külső szervektől kapott támogatást, mint bevételi lehetőségeket. Mindez csupán néhány felvetés az alapszabály módosításával kapcsolatban. Ismételten kérjük, várjuk szervezeteink tagságának véleményét, javaslatait, hogy közös munkával alakíthassuk ki szövetségünk új alapszabályának végleges szövegét. A javaslatokat, észrevételeket március 1-jéig várjuk a központi elnökség címére.