Hallássérültek, 1989 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

2 ELNÖKSÉGI ÜLÉS A szövetség központi elnöksége január 20-án, délelőtt tartotta meg idei első ülését a szövetség központi székházában. A tervbe vett napirendi pontok szerint elsőnek személyi kérdésekről tárgyal­tak, köztük a főtitkári funkció betöltésének pályázati feltételeiről. A gazdasági főosztály előterjesztése alapján megvitatták a szövetség 1989. évi költségvetési előirányzatait, végül a szövetség szakfelada­­tairól és rétegpolitikai tevékenységének távlati terveiről szóló fő­titkári tájékoztató nyomán döntöttek a feladattervekről és végre­hajtási ütemezésükről. Pályázati hirdetmény A Hallássérültek Országos Szö­vetségének központi elnöksége pályázatot hirdet az 1989. októ­ber 31-vel megüresedő hivatal­­vezető 1. (főtitkár) munkakör be­töltésére. Pályázati feltételek: — szövetségi tagság, illetve pártoló tagság; — felsőfokú állami iskolai végzettség — legfeljebb 45 éves kor; — 10 év szakmai vagy 5 év vezetői gyakorlat; — erkölcsi és politikai feddhe­tetlenség. A pályázatnak tartalmaznia kell: — kézzel írott önéletrajzot, amiben az is szerepel, hogy pályázó milyen mértékben hasz­­­­álja a jelbeszédet; — 3 hónapnál nem régebbi er­kölcsi bizonyítványt vagy mun­kahelyi igazolást, hogy a pályá­zó erkölcsi bizonyítvánnyal ren­delkezik; — az iskolai végzettséget iga­zoló oklevél másolatát; — a szövetség munkájának fej­lesztésére vonatkozó szakmai­vezetői elképzeléseket; — eddigi munkahelyek felsoro­lását. Bérezés az elnökség döntésé­nek megfelelően az ABMH hatá­lyos rendelkezései alapján. A pályázat benyújtásának ha­tárideje: 1989. április 30. A pályázatot a Hallássérültek Országos Szövetsége központi el­nökéhez kell benyújtani (1068 Budapest, VI., Benczúr utca 21., postacím: 1388 Budapest, Pf.: 80.). A borítékra kérjük ráírni: „PÁLYÁZAT”. Az állás elfoglalásának ideje: 1989. szeptember 1. SZORGALMAZTÁK A JELKULTÚRA EGYSÉGESÍTÉSÉT Szakmai tanácskozás Berlinben Szükség van a bővebb információcserére Az NDK Siketek és Nagyothal­lók Szövetségének rendezésében a szocialista országok hallássérül­tek szövetségeinek küldöttségei szakmai tanácskozást tartottak de­cember 14—17. között Berlinben. A konferencián részt vett Yerker Andersson (USA), a Siketek Vi­lágszövetségének elnöke, továbbá Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Magyarország, Mongólia, az NDK, L­engyelország, Románia, Szlové­nia, a Szovjetunió és Ukrajna de­legációi. Hazánk képviseletében Podani János elnök, Illésfalvi Bé­la főtitkár és Szakály Ernő isko­laigazgató utaztak a berlini kon­ferenciára. Küldöttségünk december 14-én érkezett a schönefeldi repülőtér­re, ahol Karl Reschke elnök fo­gadta őket. A délutáni program során a Keresztény Szövetség sz­ékházában adott fogadást az NDK szövetség vezetősége a de­legációk részére, ahol a részt­ve­vők megismerkedhettek egymás­sal. Nemzetközi fórumon első íz­ben mutatták be a külföldi test­vérszövetségek képviselőinek Po­dani Jánost, mint az egyik leg­fiatalabb elnököt. Másnap kezdetét vette a kon­ferencia. A vendéglátók nevében Reschke elnök köszöntötte a meg­jelenteket, megnyitójában felvá­zolva azokat a kérdéseket, ame­lyekben a tanácskozás hivatott dönteni. Egyben ismertette az NDK szövetség békefelhívását, amelyet mint közös akaratnyilvá­nítást javasolt elfogadásra a de­legációknak. Majd az egyes szö­vetségek vezetői adtak tájékozta­tást az országaikban folyó törek­vésekről, a hallássérültek társa­dalmi beilleszkedése érdekében végzett munkáról, annak eredmé­nyeiről. Több hozzászóló, köztük az SVSZ elnöke is, szorgalmazta a jelkultúra fejlesztését, egysé­gesítését, nemzeti tolmácsképző centrumok kialakítását. Többen megemlítették: erősíteni kell az országok közötti kapcsolatokat, főként az információcserét külö­nösen a rehabilitációs technikai segédeszközök vonatkozásában. Milada Smutna elnökasszony fel­szólalása nyomán élénk vita folyt a prágai informáiós iroda mun­kájáról, amely a vélemények sze­rint nem kielégítő. Smutna as­­­szony elmarasztalta az egyes szö­vetségeket, mert nem biztosíta­nak az iroda számára feldolgoz­ható információs anyagokat. Is­mételten kérte a szövetségek rendszeres tájékoztatóit az iroda részére a segédeszközök kérdésé­ben, a szociális rehabilitáció, az alsó-, közép- és felsőfokú képzés helyzetéről, a kulturális és sport­munkáról, a nemzetközi kapcso­latok eseményeiről, a videó- és tévéprogramok cseréjének lehe­tőségeiről. Felszólalásában a világszövet­ség elnöke javasolta, hogy a szo­cialista országok szövetségei épít­senek ki jobb kapcsolatot az európai országok tanácsával. Podani János, szövetségünk el­nöke felszólalásában az általános tájékoztatáson túl szorgalmazta a nemzetközi kapcsolatok széles körű kialakítását. Kérte továbbá, hogy a világszövetség tegyen lé­péseket az írógéptelefon egysége­sítése érdekében, mert jelenleg nem mindenütt működnek azonos szisztéma szerint ezek a fontos kommunikációs eszközök. A szövetség elnökei részvételé­vel megtartott szekcióülésen a jö­vő évek nemzetközi kapcsolatai­nak terveiről esett szó, valamint megvitatták és jóváhagyták az in­formációs iroda pontokba foglalt javaslattervét, s az elnökök e té­mában egyezményt írtak alá. A tanácskozások szüneteiben lehetőség nyílt a kétoldalú meg­beszélésekre, melyek során elnö­künk személyes meghívást adott át a csehszlovák és román kül­döttségnek 1989-re szóló, magyar­­országi tapasztalatcsere-látoga­tásra. A lengyel delegáció részé­ről pedig mi is meghívást kap­tunk a szintén 1989-ben sorra ke­rülő nemzetközi ifjúsági találko­zóra. Ez a berlini tanácskozás fon­tos láncszeme volt a szövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítése, elmélyítése érdekében folyó tö­rekvéseknek, annak ellenére, hogy — idő hiányában — a szervezők által megvitatásra tervbe vett té­mákat nem minden esetben si­került teljes mélységükben meg­tárgyalni. A rendelkezésre álló viszonylag rövid idő azonban le­hetőséget nyújtott arra, hogy a részt vevő küldöttségek a legfon­tosabb kérdésekben megismerjék az egyes szövetségek álláspont­jait, törekvéseiket, és a hallássé­rültek érdekében végzett sokrétű munka eredményeit. a világszövetség alelnöke, a siketek bolgár szövetsé­gének elnöke tájékoztatja a kongresszus résztvevőit KULTURÁLIS BEMUTATÓ: ÁPRILISBAN Lapunk múlt havi számában tettük közzé a szövetség 1989. évi, központi rendezvénytervét. Sajnálatos tévedés miatt ebből kimaradt egy fontos kulturális esemény, a Gyöngyös városban megrendezésre kerülő területi kulturális bemutató. Pontos ide­je az eredeti tervben sem sze­repelt, egy biztos: április hónap­ban lesz megrendezve. Részletes műsoráról a későbbiekben még tájékoztatjuk olvasóinkat, meghí­vó formájában. Kérjük tagjainkat és szerveze­teinket, egyéni és kollektív prog­ramjaik tervezésénél ne feled­kezzenek meg az áprilisi, gyön­gyösi kulturális bemutatóról! __________________________________ 1989. JANUAR Felvetések az új alapszabály tartalmáról ALAPSZABÁL­Y -SZERVEZETI SZABÁLYZAT MÁRCIUS ELSEJÉIG VÁRJUK A JAVASLATOKAT! Mindenki előtt ismert. Szabályozni kell, hogy kik hogy az Országgyűlés első­ és milyen feltételekkel kapja­gadta az egyesülésről szóló törvényt. Ez szükségszerűen magával hozza, hogy az egyesületek — így szövet­­­ségünk is — újjá alakítsa felépítését, működési rendjét meghatározó alap­szabályát, működési vagy szervezeti szabályzatát. Mi­vel több szempontból szük­séges a változtatás, ezért néhány alapvető kérdésben szeretnénk tagságunk véle­ményét kikérni, hogy tár­sadalmi vita után lehessen megszövegezni és a kül­döttközgyűlés elé vinni, el­fogadásra javasolni szövet­ségünk új alapszabályát. A múlt év során a köz­ponti elnökség tagjaiból megalakult egy háromtagú alapszabály-előkészítő bi­zottság, amely javaslatot dolgozott ki a változtatá­sokat illetően. Ezek közül teszünk itt közzé néhányat, kérve tagságunktól, hogy mindenki nyilvánítson vé­leményt az itt nem szerep­lő kérdésekben, illetve olyan témákban is, amit szükségesnek tartanak az alapszabályban rögzíteni. A jelenlegitől eltérően, a szabályzat szerkezetében ja­vasolt változást, hogy az új szabályzatba kellő mélység­ben, szervesen épüljön be a hivatal működésének szabá­lyozása, a társadalmi vezető szervek irányítása, a hivatal végrehajtó szerepe, a fölé- és alárendeltségi viszonyok, képviseleti, az intézkedési, az a ügyintézési jogkörök. A különféle szintű vezetősé­gek választási rendszere je­lenleg nem korszerű, mert csak a központi elnökséget kell titkosan választani. Min­den szinten szükséges lenne a titkos választást bevezetni. Az elnöki, főtitkári és titkári funkciókra — lehetőleg többes jelölés alapján — külön sze­mélyre szóló közgyűlési, tag­gyűlési választás legyen, csak a vezetőség többi tagjá­­­nak megválasztása történjék lista alapján — de szintén titkosan. A választás minden szinten ötéves időtartamra szólna. A szövetség vezető testüle­teire vonatkozó javaslat, hogy az ötévenként összehívott ve­zetőségválasztó küldöttköz­gyűlés — a központi elnökség megválasztása mellett — vá­lasszon öt évre szóló mandá­tummal választmányt is, amelynek létszáma a küldöt­tek 50 vagy 75 százaléka. A választmány évente egyszer tartaná üléseit. Átgondoltan kellene azt szabályozni, hogy kik lehesse­n­­nek a szövetség tagjai. Szük­séges-e fenntartani, hogy beszédsérültek is rendes tag­a­sági viszonnyal rendelkezze­nek? Engedélyezni kellene a feltételekhez kötötten vagy anélkül —, hogy nem magyar állampolgár is lehessen tag­ja, sőt vezetőségi tagja a szö­vetségnek. Mivel a rendes tagsági vi­szony kedvezményekkel jár, ezért a hallássérülés mértéké­nek igazolását a felvétel elő­feltételeként kellene megszab­ni. A pártoló tagok rendelkez­zenek eltérő tagsági igazol­vánnyal. Jogi személyek is lehessenek pártoló tagok­­nak tagdíjkedvezményt vagy mentességet, figyelembe véve az egyes rétegek anyagi hely­zetét. Szükséges-e fenntartani a tiszteletbeli tag kategóriát? Szabályozni kell, hogy a pár­toló tagok milyen feltételek­kel tölthetnek be vezető tiszt­ségeket. Javaslat, hogy küldöttnek csak rendes tagok legyenek választhatók. Pártoló tagok meghívottként, tanácskozási joggal vehetnének részt különféle szintű tanácskozáso­­­kon. Jelenleg nincs szabályozva, hogy azokban a megyékben, ahol több városi szervezet is működik, hogyan történjék a megyei taggyűlés helyett megyei küldöttgyűlés felépíté­­­se. A javaslat: a városi szer­vezetek 10 tag után válassza­nak egy megyei küldöttet, akik a megyei küldöttgyűlésen képviselik a városi szervezet tagságát. Ez a megyei küldött­­gyűlés tölti be a megyei tag­gyűlés funkcióját, s választja meg — a megye részéről — az országos küldötteket. Szabályozni kell azt is, hogy körzeti vagy városi szerveze­tek legyenek-e, illetve melyik elnevezés a helyesebb? Számos helyen megalakul­tak a nagyothallók klubjai. Közülük több a megyei vagy városi szervezet keretén belül működik. Ezek nem önállóak, a szervezethez tartoznak. Új elnevezésük nem indokolt. Vi­szont több nagyothalló klub egy városon belül egyedüli szervezetünkként működik önállóan. Ezeknek az elneve­zését már indokolt lenne vá­rosi vagy körzeti szervezetre módosítani. Az elnevezés meg­változtatásával együtt a volt klubok feladata lenne a váro­si, illetve körzeti szervezet funkciójának ellátása. A számvizsgáló bizottság­­ a küldöttközgyűlés által öt évre választott testület. Működésé­nek hatékonyságát szolgálná, ha a megyei vagy városi szer­vezetben működő ellenőrök segítenék tevékenységüket. Működésük szabályozását az alapszabályban kellene rögzí­teni. Az intézményekben (isko­lákban, diákotthonokban, fog­lalkoztató intézetekben, szo­ciális otthonokban) működő alapszervek jogi helyzetét, hovatartozását is szükséges rendezni, mégpedig úgy, hogy az alapszervek minden vonat­kozásban a területileg illeté­kes szervezetekhez tartozza­nak. A szövetség bevételi forrá­sai kibővültek. A jelenlegi alapszabály nem tartalmazza az adományokat és a külső szervektől kapott támogatást, mint bevételi lehetőségeket.­­ Mindez csupán néhány fel­vetés az alapszabály módosítá­sával kapcsolatban. Ismételten kérjük, várjuk szervezeteink tagságának véleményét, javas­latait, hogy közös munkával alakíthassuk ki szövetségünk új alapszabályának végleges szövegét. A javaslatokat, ész­revételeket március 1-jéig várjuk a központi elnökség címére.

Next