Hallássérültek, 2001 (110. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-01 / 1. szám
Az Országos Elnökség évzáró üléséről • 2000. december 16. Napirend előtt 2000. december 16-án tartotta az év utolsó ülését az Országos Elnökség. Podani János köszöntő szavai után Vasak Iván napirend előtti hozzászólásban bejelentette, hogy némi tartalmi és formai módosítást követően megjelent a SINOSZ 2001-es zsebnaptára, amelyet az érdeklődők 2000. december 15-től megvásárolhatnak, illetve megrendelhetnek a székház pénzügyi irodájában. Megemlítette, hogy 2001-ben emlékezünk Oros Kálmán halálának századik évfordulójára, s az esemény tiszteletére néhány sorban felidézzük Oros Kálmánt, a szövetségalakítás eszmei atyját. A 2001-es évben a tagok 50 %-os támogatással jutnak a zsebnaptárhoz, amelyet a pénzügyi osztályon lehet megvásárolni 250 Ft-os áron. Mártonná a napirendi pontok előtt a Pest megyei választásról ejtett néhány szót, de ennek részletezésére az egyebek napirend keretében is lehetőség nyílott. Ismét napirenden az alapszabálymódosítás Podani János ismertette az alapszabály-módosítás, illetve alapszabály-értelmezés előzményeit. A pontosítások nagy részére a Fővárosi Bíróság, illetve Legfőbb Ügyészség rutinvizsgálatának eredményeként született „felszólalás" alapján került sor, amely leginkább formai elemeket tartalmaz. Pontosítani kell a területi szerveknél a megnevezést, a tisztségviselőknél pótolni kell a területi hatáskör megjelölését, valamint rögzíteni kell a székhelyek pontos címét. Hegedűs Lajos az alábbi kiegészítést fűzte az elhangzottakhoz: Az Ügyészség észrevételezte, hogy bár az alapszabály nevesíti a területi szerveknél működő felügyelő bizottságot, ellenben nem részletezi a területi szervek jogállását, miközben az OFB és a területi felügyelő szervek viszonya megjelenik az alapszabályban. A javasolt módosítás tartalmazza mindazon pontosításokat, amelyek ezt a kérdést rendezik a hatáskör, jogok és a választási feltételek szempontjából. Időközben megkapott további észrevételek alapján felmerült az igény, hogy a Fővárosi és Pest megyei szervezet két önálló szervezetként működjön. Sajnos a jelenlegi alapszabály félreérthetően rendelkezik erről a kérdésről. Hegedűs úr elmondta, elvileg nincs akadálya annak, hogy egymástól függetlenek legyenek, és a gyakorlatnak megfelelően a főváros egy megyével azonos jogokat és kötelességeket viseljen. Ismét felmerült a régóta vitatott kérdés, hogy a titkárok milyen módon kerüljenek posztra, kinevezés, avagy választás útján? Mindkettőre van lehetőség, a végső döntés a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A jogász egyéni álláspontja, hogy az elnök egy demokratikus úton választott személy legyen, a titkárnak viszont jó szakembernek kell lennie, aki képes az adminisztratív feladatokat ellátni, így nem sérül senkinek az érdeke, hiszen az elnök, illetve elnökség irányítja a titkárt, azaz biztosított lesz az, hogy a titkár a demokrácia szabályainak megfelelően dolgozzon. Választás esetén a tagság szimpátiája dönt, és vitathatatlan tény, hogy ez a döntés nincs mindig összhangban azzal, hogy egy szakmailag alkalmas személy kerüljön a munkakörbe. Podani János javasolta, hogy ezt a kérdést a későbbiekben ismét napirendre kell tűzni, de most ez a döntés már nem aktuális, mivel országszerte lezajlottak a választások. Miközben Hegedűs Lajos áthidaló megoldásként javasolta, hogy ez a módosítás a következő választáskor lépjen hatályba. Marton Jánosné emlékeztette az elnökségi tagokat arra, hogy a Közgyűlés legutóbbi alapszabály-módosító ülésén éppen arról hozott döntést, hogy a titkár választás útján kerüljön pozícióba. Figyelembe kell venni azt is, hogy nehezen lehet megfelelő személyeket találni, akik az alacsony tiszteletdíjért ilyen sokrétű feladatot képesek ellátni. A maga részéről támogatja a házi továbbképzéseket és a felkészítő tanfolyamokat annak érdekében, hogy a titkárok magasabb színvonalon lássák el feladatukat. Vasák Iván a titkárok munkájának részletezésénél a kinevezés mellett érvelt, majd kifejtette, hogy a titkár szavazata az elnökség létszámát tekintve sosem lehet döntő, hiszen mindig kisebbségben marad, tehát a demokrácia szabályai akkor sem sérülnek, ha a titkár mandátummal rendelkezik. Podani János sajnálattal jegyezte meg, hogy az elnök méltósága gyakran sérül a szervezeteknél, annak ellenére, hogy az elnök és nem a titkár jogosult arra, hogy a tagságot képviselje. Mikesy György ellentmondást látott abban, hogy a kinevezett titkár szavazati joggal rendelkezzen. Tisztázandó kérdésnek tartja azt, hogy titkárok kinevezése - azaz pályáztatás - esetén ki jogosult a pályázat kiírására? A helyi szervezet, a megyei vagy netán az országos hivatal? Dura Béla időszerűnek érzi a Szövetség felépítésének pontosítását. Véleménye szerint abban a megyében, ahol több szervezet működik, ott a döntő szó a megyei szervezet elnökségénél van. A megyei székhelyen működő városi szervezet elnökségének pedig alárendelt viszonyban kell állnia a megyei elnökséggel. Hegedűs Lajos javasolta, hogy amennyiben a megyei elnökségek csupán koordináló feladatokat látnak el, akkor ezt megyei koordinációs tanácsként kellene nevesíteni és működtetni. Minden szervezet a saját tagságából választhatna ebbe a tanácsba küldötteket. Elvi változásnak minősítené a koordinációs tanácsok létrehozását és ennek alapszabályi rögzítését. Ebben az esetben a helyi szervezetek közvetlenül választanának országos küldöttet. A megyei szervezetnek (ha a megyében ez az egyetlen szervezet) nem kell ilyen tanácsot felállítani. Viszont ha több szervezet van, akkor célszerű ezt a formát választani és a tanácsot a megyeszékhelyen működtetni egy olyan felelős személy irányításával, aki pályázatokat ír és ellátja az adminisztratív feladatokat. Vasák Iván a fővárosi siket és nagyothalló szervezet szervezeti viszonyának rendeződését egy semleges és mindkét csoportot képviselő fővárosi elnökség létrehozásában látná, amely javaslattal Dura Béla is egyetértett. Kopasz Lajos az alábbiakban részletezte ezzel kapcsolatos álláspontját: a költségvetési kerettámogatások megyékre vannak bontva. A főváros közigazgatási határán belül működik mindkét szervezet, amely mellett különböző klubok is tevékenykednek. Pest megyét nem lehet összevonni a fővárossal, hanem valóban létre kell hozni egy fővárosi elnökséget és egy külön fővárosi fegyelmi bizottságot. Küldötteket kell a fővárosi elnökségbe delegálni, melynek az élén a fővárosi elnök áll, aki alá a siket és nagyothalló szervezet elnöke tartozik. Hegedűs Lajos javasolta, hogy a módosítások kidolgozása után az átdolgozott változatot a közgyűlési beterjesztés előtt még egy alkalommal vitassa meg az elnökség. Felhívta a figyelmet, hogy nyitva maradt a titkárok posztra kerülésének eljárása. Az országos elnökség az alapszabály-értelmezési és -módosítási javaslatok kidolgozása után ismételten napirendre tűzi az átdolgozott változat megvitatását. (Folytatás a 4. oldalon) 2 HALLÁSSÉRÜLTEK 2001/1