Hanglemez Magazin, 1974

SZIKRÁZÓ LÁNYOK Színes magyar film SZEREPLŐK: Brigitta .... Bánsági Ildikó Flaksza Erzsi . . Bodnár Erika Dragosné . . . Pap Éva Szaffián, igazgató Avar István Dakg Géza , Madaras József Zsuzsi néni . Pádua Ildikó írta: BACSÓ PÉTER és ZIMRE PÉTER Operatőr: ZSOMBOLYAI JÁNOS Zene: VUKÁN GYÖRGY : Dalszövegek: FAZEKAS LAJOS valamint a Mikrolied és a Skorpió együttes KÉSZÍTETTE A BUDAPEST FILMVÁLLALAT IMPRESSZIÓK EGY FILMRŐL -EGY ÚJ MŰFAJRÓL­­A ZENE SZEREPÉRŐL Megszületett egy új színes magyar film, amely alapgondolatait a ZENÉ-vel fejezi ki. Címe: SZIKRÁZÓ LÁNYOK és a plakáton az alábbi műfaji meghatározást láthatjuk: pop-mozi, pop-zene. Itt megál­lunk egy pillanatra. Csak örömmel üdvözölhető, hogy véget ért a magyar film eléggé hosszú ideig tartó immunitása a kor zenéjével szemben. Igaz, voltak már filmkísérletek nem mindig sikeres eredménnyel. Főleg, ami a műfajteremtést illette. Most végre láthatóan arccal a zene felé fordult egy film Magyarországon. Itt — a SZIK­RÁZÓ LÁNYOK esetében — nem kísérőzenéről van szó. A zene maga a film. Mit mond, mit fejez ki korszerű hangon, őszintén, tisztánlátó szemekkel ez a film? Amikor a történet elkezdődik, hősnője Brigitta már túljutott életének nagyon jelentős korszakán, boldog volt néhány hónapig, úgy, ahogy csak fiatal korunkban tudunk bol­dogok lenni, felelőtlenül, semmivel sem törődve. Egy fiú és egy lány találkozott. Szerették egymást. Aztán­­ a felelőtlenebb, a hűségre éretlenebb — továbbment. A lány olyan szerencsétlennek érzi magát, hogy összekuszá­lódott helyzetéből nem lát kiutat. Azok a szférák, amelyeken érzéseink, ösztöneink uralkodnak, alig magyarázhatók, nehezen elemezhetők és ellenőrizhetők. S itt máris érthető a filmrendező, Bacsó Péter szándéka, miért készített zenés filmet té­májából. Azt a kusza, nagyon belső és harmóniáktól megfosztott érzésvilágot, amit a boldogtalan szerelem okoz, legtalálóbban a zene fejezheti ki. Nem „dalra fakad” a szí­nésznő, hanem megkísérli elénekelni mindazt, ami ilyenkor egy lány fejében, szívében végigszáguld. Mai lányok érzéseit, szerelmét figyeli, ábrázolja és boncolgatja tehát ez a film, azt mu­tatja meg, hogyan válik boldogtalansággá egy tiszta érzés; azt próbálja felmérni, mekkora helyet foglal el életünkben valami, aminek megfogalmazása még sokakban várat ma­gára, és amelyet nagyon leegyszerűsítve úgy hívunk, hogy set! Azt is bemutatja a SZIKRÁZÓ LÁNYOK, milyen is nálunk az a keserű érzés, fájdalma, létforma, amelyet sokan korunk nagy betegségének is hívnak. Milyen a magány, mindez idők művészetének, költészetének egyik igen gyakori témája. Hogy ugyanolyan torokszorító és nehezen elviselhető, mint száz és ötszáz évvel ezelőtt. — és mégis más! Hogy a film­beli kis közösség olyan légkört teremtett, ahol az egymással törődés törvény, életforma íratlan morális szabály. Kimondatlan sugallata a filmnek a vágy a teljes életre, ahol a társ kell, akinek adha­tunk magunkból és akitől megkaphatjuk a legfontosabbat: az érzést, hogy szüksége van ránk. Az ember nem mindig határozottan boldog, vagy boldogtalan. Van, amikor peregnek a hétköznapok percei és órái, elkap bennünket a munka ritmusa, a ritmus öröme, esetleg amikor robottá válik a munka és azzal telnek a percek, hogy számoljuk őket. Ezt is meg­zenésíti a film. És megmutatja a lázadás pillanatát, amely a kis mokány, ujjnyi bajuszú Daka Géza ki­nevetésével kezdődik. Aztán folytatódik egy indulatos zenei motívummal és jónéhány piro­san érett és bőlevű paradicsommal, amely meg sem áll Daka Géza fejéig. És aztán .. Ismerjük a női nem alaptulajdonságait: mindent odaad és évezredeknek kell eltelniök, míg egyszer fellázad. Soha el nem múló nagyszerűséggel Arisztophanésznek sikerült egy ilyen pillanatot rögzítenie a világirodalom számára. Lüszisztraté és társnői — semmijük nem lévén, amivel harcolni tudtak volna — szerelmüket vonták meg a férfiaktól és imi­gyen győzték le legfélelmetesebb ellenségüket, a háborút. Hát ez az új magyar zenés film mai konzervgyári asszonyok lázadását mutatja meg hasonlóan fontos cél érdekében És Brigitta életében ezután következett be a fordulópont. Nem hallgatott józan meggon­dolásokra, ész­okokra, kétlábon járó jótanácsokra, s megint, mint annak idején abban a bolondul felelőtlen pillanatban, úgy döntött, hogy életét a nehezebb úton folytatja. Ennyit a történetről. A többit talán mondja el a film. LÓ NAGYLEMEZÉRŐL INDIAI LEMEZEKEN Az elmúlt évben tovább folytatódott az indiai EMI importlemezek sikersorozata. A legtöbbet a Deep Purple/Fireball, az Osibisa/Woyaya, a Beatles Abbey Road és James Last/Voodoo Party lemezeiből adtak el a lemezboltok. Az indiai lemezek importálása 1974-ben is foly­tatódik. Mivel csak korlátozott számban jutnak el hozzánk a lemezek, érdemes figyelemmel kí­sérni a lemezkirakatokat. A választék tovább bő­vül. Néhány kiragadott példa a közeli tervekből: Creedence/Gold, McCartney Red Rose Speedway, Neil Diamond/Gold, Joan Baez No. 5, B. Crosby/ Merry Christmas, Pink Floyd/The Dark Side of the Moon, Deep Purple Machine Head, I­­f- T. Tur­­ner/Let me Touch your Mind, Aretha's Greatest Hits, R. Flack/Killing me softly, C. S. N. V./Deja Vu. L . Az első hírek Kovács Kati és a Locomotiv GT közös nagylemezéről akkor kezdtek elter­jedni, amikor a felvételek már javában folytak a Rottenbiller utcai stúdióban. Azóta a nagylemez teljes anyaga magnószalagon van, már folynak a lemezpréselés előkészületei. A zenei anyag értékelésére majd a lemez megjelenése után nyílik lehetőség — és ez különben is a közönség előjoga, — addig Katit kérdezem a lemez létrejöttének körülmé­nyeiről. Hogyan merült fel az LGT-vel közös lemezkészítés gondolata? Én, mint embereket, nem ismertem őket, sőt, koncertjüket sem láttam még soha, egy­szerűen annyi volt, hogy messze az utcán láttam valakit és integettünk egymásnak. Ez az első találkozásunk tulajdonképpen. Hát nem érdekes — és szerencsés­­ véletlen? Évek óta egymás mellett dolgozunk, de színpadon még soha nem találkoztunk, nem kerültünk közös műsorba — tényleg nem! A közös lemez gondolata a Hanglemezgyárban született. A fiúk éppen angliai vendégszereplésen voltak, először csak telefonon beszéltük meg a dolgot. Nem voltam biztos abban, hogy elvállalják, de ők rögtön igent mondtak. Ez tu­lajdonképpen a lemez rövid története. Hogyan sikerült a közös munka, zeneileg megértették-e egymást? Egy énekes és egy együttes zeneileg teljesen más világot képvisel. Az énekes soha nem egyedül lép fel, alkalmazkodnia kell az állandóan változó partnerekhez, stílusát, műsorát is gyakran frissíteni, újítani kell. A Locomotiv zenéje nagyon jó, és nekem nagyon szim­patikus. Ha visszagondolok a „Jaj, nem vigyáztam” című számomra, akkor rájövök, hogy mintha egymás mellett haladtunk volna zenei ízlésünket illetően. A Loksival nagyon jó volt együtt dolgozni. Túl azon, hogy zeneileg azonnal megértettük egymást, kölcsönösen hasznos tapasztalatokat szereztünk. A felvételek nagyon jó hangu­latban folytak. Nézeteltérés egyetlen alkalommal volt közöttünk, mert nekem nem tetszett az egyik szám szövege. Megkértem Adamis Annát, hogy próbáljunk valami más, jobban kiénekelhető verset találni. Ez volt az egész. Másnap Anna avval fogadott, hogy írt a kedvemért egy új szöveget. A próbákon kiderült, hogy mindnyájunknak — beleértve An­nát is — jobban tetszett az új szöveg. Ez került a lemezre is, a címe: Szendvics-fiú. Milyen számok szerepelnek még a lemezen? Két Somló-Adamis, négy Barta-Adamis, két Presser-Adamis szám, és van két Pres­­ser-szerzemény, aminek a szövegét és zenéjét is Gabi írta. A lemezen szereplő számok közül melyiket szereti a legjobban? Nagyon tetszik a Várlak, ez a Presser-szöveg és -zene, gyönyörű a szövege és a zenéje a Tanítsd meg a gyerekeket című nótának. Somló Tomi szerzeménye az Eső és én és a Maradj még. A Rock and roller szerintem az egyik legjobb szám a lemezen. Az egész lemez nagyon jól sikerült, a fiúknak is nagyon tetszenek a felvételek. Amikor utólag beszélgettünk, ők maguk mondták, hogy ez az LP talán jobban sikerült, mint a legutolsó LGT-lemez. A dalszövegek mind nagyon jók, az Eső és én egészen költői, de mégsem annyira, hogy az a majdani népszerűség rovására menjen,­­ a Tanítsd meg a gyerekeket-ben Anna, azt hiszem, élete egyik legszebb szövegét írta meg — nem is tudom, hogy sikerült olyan szépet írnia. A fiúk is énekelnek a felvételeken? Keveset. Azt is főként azért, mert nem maradt elég sáv arra, hogy ráénekeljek. Vokális kíséret csak két számban van. Nagyon jól szól a lemez,­­ és kevés trükk van benne. Lesz-e élőben folytatása ennek a lemezfelvételnek, láthatjuk, hallhatjuk-e koncerten az LP számait? Nem hiszem. Úgy gondolom, ez kifejezetten stúdiómunka volt. A közeljövőben az LGT Lengyelországban, aztán Angliában és Amerikában turnézik, ezért sem megy. Én nagyon szeretném majd énekelni a számokat, talán már a nyári balatoni műsorban is benne lesznek. Eddig is különböző szerzőktől és együttesektől kaptam számokat, és remélem, a továbbiakban is kapok majd. A következő lemezt megint Koncz Tiborral szeretném elkészíteni, csak hagyok neki egy kis időt rá. Végül, még az elkövetkező időszak terveiről beszéljünk valamit. Többször szerepelek az NDK Tv-ben, különböző slágerműsorokban és önálló tv-show-kban, Nyugat-Németországban egy tv-felvétel, nyár elején Párizsban lépek fel öt alkalommal, azután a nyári „Halló, itt Balaton", és ősszel talán ismét Tokio.

Next