Hargita Népe Udvarhely, 2012. november (1. évfolyam, 209-229. szám)

2012-11-01 / 209. szám

2012. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK ­ Annak idején még a Boc-kormány tett vállalást a nem­zetközi pénzintézetekkel szemben arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonban, valamint többségi állami tulajdon­ban lévő cégek átkerülnek privát menedzsmentbe, ami azt jelenti, hogy azok ügyvezetését privát menedzserek veszik át. Nem jószántából vállalkozott erre a kormány, hanem a nemzetközi pénzintézet által megfogalmazott elvárásokra kellett ráfelelnie. A szóban forgó vállalás gyakorlatba ül­tetése azonban igen körülményesnek és hosszadalmasnak bizonyult. Hogy miért, arra nehéz lenne választ adni. Azt viszont tudni, hogy a Ponta-kormány ígéretei szerint fel­gyorsítják a vállalás teljesítésének menetét. Kínnal-bajjal kijelölték a fejvadász cégeket, akikre a privát menedzserek kiválasztása hárul. A nemzeti légitársaság, a Tarom eseté­ben sikerült pontot tenni erre az eljárásra, s nem egészen két héttel ezelőtt kinevezték a légitársaság új vezetőtaná­csát, annak élére pedig az amúgy nagy szakmai tapaszta­lattal rendelkező Heinrich Vystoupilt. Ténylegesen azon­ban ezt a funkciót nem töltötte be, mert alig tizenkét nap­pal kinevezése után nem írta alá a menedzseri szerződést, illetve lemondott. Indokot nem hozott fel lemondására. Meg is indult a mendemonda: egyesek azt hangoztatták, hogy a fejvadász cég nem járt ks elég körültekintően, mások azt, hogy a menedzseri illetmény tekintetében nem sikerült megegyezni, megint mások pedig azt, hogy az ügyvezető nem volt megelégedve a vezetőtanács személyi összetételé­vel. Hogy mi volt a valós ok, nem tudni, de a tanács tagjait illetően okkal merülhettek fel kifogások az egykori vezető részéről, ugyanis egy-két kivételtől eltekintve szakirányú Az első kudarc tapasztalattal a többiek nem rendelkeztek, így akár az is feltételezhető, hogy a kiválasztás során másabb szem­pontok, kritériumok is érvényesülhettek. Végül is kudarcba fulladt a vezető kinevezése, s ez rossz előjel a privát me­nedzsment bevezetése tekintetében is. Ugyanis más cégek esetében is visszásságok tapasztalhatók a kialakulófélben lévő ügyvezető tanácsok tekintetében. Hogy, hogy nem, a Tengeri Kikötők Adminisztrációja (APM) vezetői tisztsé­gére egy olyan személyt javasoltak, aki a kormánypárt, a szociál­demokrata párt konstancai szervezetének az elnö­ke. Az illető egyébként egyetemi tanár is, de semminemű tapasztalata nincs a privát menedzsment terén. Menjünk tovább: a Hajózható Csatornák Adminisztrációja (ACN) élére is olyan személyt jelöltek, aki a konstancai helyi ta­nácsban a kormánypárt részéről szerzett tanácstagi tisztsé­get. Nos, e jelölések kapcsán valaki találóan jegyezte meg: megtörténhet, hogy a privát menedzsmentet a politikai menedzsment váltja fel. Közismert már az Oltchim sikertelen privatizációja körül kirobbant botrány. A történtekért igen sokan felelős­nek tartották Remus Vulpescut, a gazdaságügyi miniszté­rium privatizálási hivatalának volt főnökét is. A történtek nyomán Vulpescu lemondásra kényszerült, de nem vált munkanélkülivé, ugyanis azon nyomban miniszteri taná­csosnak nevezték ki. A minap újabb megbízatást kapott: a miniszter kinevezte a Rompetrol Rafinare Rt. ügyvezető tanácsának tagjává. Az ilyen és hasonló esetek joggal gondolkoztathatják el nemcsak a gazdasági szakelemzőket, hanem mindazo­kat, akiket érdekelnek a hazai gazdaságpolitika fejlemé­nyei. Mert nem mindegy, hogy kik vezetik azokat a nagy, nemzetgazdasági jelentőségű cégeket, amelyek több tízezer alkalmazottat foglalkoztatnak, ugyanakkor az ország költségvetése szempontjából sem mindegy, hogy milyen gazdasági-pénzügyi eredményeket képesek felmutatni. Mindezeket az ismérveket kétségtelen, hogy szem előtt tartották a nemzetközi pénzintézetek képviselői is, amikor megfogalmazták a privát menedzsmentre vonatkozó elvá­rásaikat, beleértve a szakirányú tapasztalat szükségességét is. Számukra bizonyára idegen a „beajánlás”, a politikai részről történő javasolás. Mifelénk viszont bevett gyakor­lat. Ilyen vagy olyan algoritmusok alapján készülnek a jelöltlisták, „testre szabottak"a vizsgáztatási kritériumok, mi több, a versenyvizsgára még sor sem került, máris tudni a biztos befutóról. Székelyudvarhely sportéle­tének egyik legnagyobb problé­mája látszik megoldódni: hosz­­szú idő­ után végre nekiláttak a városi stadion lelátójának bontásához. A stadion Budvar felőli részét teljesen lerombol­ják, s legkésőbb négy éven be­lül egy olyan multifunkcionális létesítményt építenek, amely több sportág képviselőinek az igényét is kielégíti. Antalfi József_______________ le lehet bontani, mint amennyit korábban kértek érte. Az elődöm 600 ezer lejt költött rá, mi 30 ezerből lebontatjuk. Úgy fogtunk neki a bontásnak, hogy tudjuk, mit építünk helyébe. Nem szem­lélhetjük tétlenül, hogy az udvar­helyi birkózásnak Zetelakára és Korondra kell költöznie. A lelátó helyére egy olyan multifunkcio­nális létesítmény épül, amely több sportág űzésére is alkalmas lesz. Az udvarhelyi birkózás ezáltal újra a régi fényében tündökölhet. A megyei önkormányzat 100 ezer lejjel támogatja a tervet - magya­rázta Bunta Levente. Takarosan terveznek építkezni, s habár még nem végleges, már el is készült az első terv. Remélhetőleg jövőre, vagy 2014 nyarára jelentős része elkészül. A stadion sportcsarnok felőli lelátójának nem változik a funkciója, az továbbra is elégséges lesz a nagypályás foci rajongói­nak. Benedek Árpád Csaba alpol­gármester kiemelte, hogy a terve­zett komplexum minden sport­ágat ki kell, hogy szolgáljon, első­sorban az öltözők szempontjából, de a nézők számára is építenek mosdókat. A lebontott lelátóban voltak még használható berende­zések (fűtésrendszer, ajtók stb.), ezeket felhasználják az újnál.­­ Az új létesítmény megközelítő­leg 130 ezer euróból készülhet el, de nem szorítjuk korlátok közé. Nem szabunk határidőt sem az építésnek: elkészülhetne jövő őszig, vagy 2014 nyarára, mindenesetre nem akarjuk elsietni - tette hozzá Bunta Leven­te. A városháza rendőri jelenléttel oldotta meg az ócskavastolvajok tá­vol tartását: éjszakánként többen a törmelékek között guberáltak, ami életveszélyes volt. antalfi.jozsef@hargitanepe.ro A városi stadion 1968- 1969-ben épült, azóta a szóban forgó lelátó hasz­nálata életveszélyessé vált. Több erőgép is dolgozik a helyszínen, az épületet néhány napon belül földig bontják. Bunta Levente polgármester és Benedek Árpád Csaba alpolgármester tegnap a helyszínen ismertette az új sport­­létesítménnyel kapcsolatos elkép­zeléseket. Bunta Levente kiemel­te, hogy hat évvel ezelőtt 600 ezer lejt költött az akkori polgármester erre a részre, hogy némileg „vissza­bontsa”. Ezt követően megjelen­tek a különböző érdekek, viszont senkinek nem sikerült privatizál­nia. Az elöljáró elmondása szerint korábban olyan nagyságrendű terveket tettek a lelátó újjáépíté­sével kapcsolatosan az asztalára, amelyek gyakorlatilag csúfolódás­nak bizonyultak.­­ Elérkezett annak az ideje, hogy végre ez a probléma is pri­oritást élvezzen. Szinte tizedéért TÁVOL TARTJÁK A FÉMTOLVAJOKAT A STADIONTÓL Sportkomplexum épül a régi lelátó helyébe Eltakarítják a régi lelátót. Multifunkcionális komplexum épül Járó Lőrinczcsaba udvarhely 13. OLDAL

Next