Hargita Népe Udvarhely, 2013. február (2. évfolyam, 268-287. szám)

2013-02-01 / 268. szám

4. OLDAL Z­­dvarhely 2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Székelyudvarhely önkormány­zati testülete rábólintott a város aktualizált távhőszolgáltatási stratégiájára: a fő cél a rend­szer modernizálása, alternatív fűtőanyagok használata, illetve alacsony szolgáltatási árral a levált lakók visszacsalogatá­sa. Zöld utat adtak ugyanakkor a csereháti sportpálya építé­sének, illetve úgy döntöttek, hogy a művelődési ház tetejére tervezett napelemeket csak pá­lyázati pénzből lehet megvásá­rolni. „Ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek, komoly árcsökkentés kell" Következő mozzanatként a város távhőszolgáltatási stratégi­ájának aktualizálásáról döntöttek - a stratégia főbb elemeit koráb­bi írásainkban már soroltuk: az Urbana Rt. és a városvezetés fő célja a teljes távhőrendszer mo­dernizálása, alternatív fűtőanyag­ok, lásd biomassza használata, illetve végső soron egy alacsony szolgáltatási árral a levált lakók visszacsalogatása. A tanácsosok számos kérdés­sel bombázták Ráduly Mihályt, az Urbana Rt. igazgatóját: mi­ért van az aktualizálásra most szükség, miért kell egyáltalán a távhőrendszerbe pénzt fektetni? Az igazgató úgy felelt, noha az in­tézkedés valóban most csak 2367 lakást érint, meg van győződve arról - és ez alapján készítették el a stratégiát is hogy a távfűtés perspektívájában kell gondolkod­ni.­­ Ha a tervezett beruházások megtörténnek, figyelembe véve a földgáz árának tervezett ala­kulását, vagyis azt, hogy a jelen­legihez képest a kétszeresére fog az ára növekedni, kétlem, hogy valaki a gázfűtéses rendszeren fog maradni, ha a távhőt olcsób­ban megkapja. Egy modern és alternatív fűtőanyagokat hasz­náló távhőrendszer ugyanazo­kat az előnyöket biztosítja, mint az egyéni kazán: a szolgáltatást igénybe vevő akkor fut, amikor akar, és annyit fizet, amennyit fogyasztott - sorolta Ráduly Mihály. Gergely László tanácsos azt kérte, az idei évre olyan költ­ségvetést tervezzenek, melyben tizenhárom tömbház hőszigete­lését hagyják jóvá. Magyarázta is: azokban a tömbházakban, ahol a hőszigetelés megtörtént, 100-120 lejjel kisebb a fűtési kiadás. Mike Levente ugyanakkor a stratégiá­ra visszatérve úgy vélekedett, jó számokon alapul, ám túl merész. - Sokat fektettünk a távfűtésbe, ám az árak maradtak, és 127-en le is váltak - ezért óvatosságra és kis mértékű költekezésre intett min­denkit Mike, majd azt ajánlotta: vegyék figyelembe a magánháza­kat is, hisz nyugatabbra ezekben is létezik távfűtés. Ráduly vála­szolt: „Igaz, hogy folytatódott a leválás, de már nem olyan mér­tékben, mint 2006-2007-ben”, az árakról pedig azt tudatta, hogy 2008-2009-ben csökkent a fűtés lakossági költsége, 2010-ben pe­dig nőtt, ebben a módosulásban pedig benne van az áfa értéké­nek a növekedése is. A földgáz ára számottevőbben növekedett - tette hozzá Ráduly, aki szerint a magánházak távhővel történő ellátásáról csak a rendszer teljes modernizálását követően gondos­kodhatnak. Tankó László tanácsos a téma kapcsán azt közölte: a távhőszol­gáltatásnak van jövője.­­ Ha az energiahordozók ára változik, il­letve ha profin van működtetve, szerepe lehet, viszont egy nagy bizalomdeficit van, így ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek, komoly árcsökkentés kell. Tankó azt is pontozta, hogy a lakosság szempontjából nem az a fontos, hogy az Urbana profitot termel­jen, hanem hogy olyan ára legyen a hőenergiának, mely motiváló lehet a lakosság számára. Ráduly Mihály a tanácsosok­nak azt is elmondta, hogy mivel az Urbana koncessziós szerződés alapján végzi a szolgáltatást, ma­gyarán, a város üzeme, a stratégiát a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályával közösen készítették. „Ha elfogadják a stratégiát, akkor annak irányelveit be lehet majd építeni az Urbana adminisztrá­ciós tervébe, mely konkrét szá­mokat, adatok tartalmaz majd - tudatta Ráduly, egy következő kérdésre pedig úgy felelt: noha a pellet ára az utóbbi években 100 euróról 150 euróra növekedett, még mindig olcsó, és kis mérete miatt importálni is lehet, ezzel szemben a faőrleményt nem érde­mes 40-50 kilométernél távolabb­ról szállítani. Ráduly utolsó­­ stratégiá­ja mellett szóló­­ érvként úgy summázott: „Ha valaki komo­lyan elvégzi a számítást, kiderül, az egyéni rendszer fűtésköltsége magasabb, mint a távhőjé. Ha a gáz ára mellett a villamos energi­át, az amortizációs és rendszeres ellenőrzés költségeit is számol­juk, ez derül ki. Ugyanakkor nem mellékes, hogy kormányhatározat szerint 2018-ig a földgáz ára a jelenlegi kétszerese lesz, így egy egyéni kazánnal rendelkező csa­lád a jelenlegi 180 lej helyett 360 lejt fizet gigakalóriánként. Ehhez képest pedig a távhőszolgáltatás jelenlegi 240 leje, mely a fejlesz­téseket, beruházásokat követően csak csökkenni tud, csak olcsóbb”. A tanácsosok szavaztak, és elfo­gadták a stratégiát, vagyis mond­hatni rábólintottak arra, hogy Székelyudvarhelyen a távhőszol­gáltatásé a jövő. Nem kell többet fizetni A következő napirendi pont is az Urbana háza tájához kap­csolódott: a Közhasznú Szolgál­tatásokat Szabályzó Országos Hatóság (ANRSC) által jóvá­hagyott városi távhőszolgáltatás hőenergetikai mérlegét mellett a tanácsosok jóváhagyják. Ez a mérleg tartalmazza egyebek mel­lett a távhőszolgáltatás esetében alkalmazott árakat, a lakosság által fizetett összegeket, és a pol­gármesteri hivatal hozzájárulását, ártámogatását is. Itt azt tudhat­tuk meg, hogy míg 2008-ban 11 ezer MWh veszteséggel számol­tak, 2012-ben már csak 7500-al. A beruházásoknak köszönhetően a termelési oldalon 4000, a szál­lítási oldalon pedig 3000 MWh megtakarítást jegyezhettek. Az előterjesztés szerint ugyanakkor jó tudni, hogy 5-6 százalékkal növekedik a hőenergia előállítási ára, a lakosság viszont továbbra is ugyanannyit fizet, a különbözetet az önkormányzat állja. Ez azt je­lenti, hogy 378 helyett 402 lej egy gigakalória előállítási ára, a lakos­ság pedig 240 lejt fizet. Napelemek csak pályázatból A tanácsosok módosították a tavalyi utolsó ülésükön elfoga­dott, az idei helyi adók és illeté­kekre vonatkozó határozatukat. Akkor 6 és 7,5 százalékkal nö­velték az adókat, arra hivatkoz­va, hogy háromévente az infláció mértékében kiigazítást kell eszkö­zölni, illetve érveként hangzott el az is, hogy a kormány kötelezni fogja az önkormányzatokat az adóemelésre. Ez meg is történt: a kormány időközben kérte, hogy 16,05 százalékos emelést eszkö­zöljenek, vagyis az utóbbi három év inflációjának a mértékével iga­zítsák ki az adók szintjét. Mivel ez Székelyudvarhelyen már meg­történt, a tegnapi határozat csak formaság volt. A testület ugyanakkor elfo­gadta a csereháti sportpálya építé­si tervét, így az akár még az idén megépülhet. A II. Rákóczi Ferenc utcai áteresz, kis híd felújítására is rábólintottak: a beruházás értéke áfástól 188 ezer lej. A művelődési ház tetejére tervezett napelemes rendszer­ről hosszasabban értekeztek. Csorna Zsigmond, a beruházási iroda vezetője ismertette: „se­gédrendszer”, mely hozzájárul a melegvíz-előállításhoz - a Kör­nyezetvédelmi Alapnál fognak pályázni, az elemeket a tetőzet park felőli részén helyezik el, a tető síkjával párhuzamosan. Az öt darab, tizenkét négyzetméter­nyi napelem 128 ezer lejbe kerül. Mivel a beruházás szükséges, ám csak 30 éven belül térülne meg, a testület úgy döntött, csak pályá­zati forrásokból valósítható meg, és legfeljebb önrészt, ha rendel­nek a projekthez. A város piacainak a kereske­dési szabályzatát is elfogadták a tanácsosok, majd egy „stiliszti­kai”, formai hibát igazítottak ki a Szejkefürdő víz- és szennyvízháló­zatra történő csatlakoztatását cél­zó korábbi határozatukban. Utolsó lépésként a kulturá­lis intézményvezetők értékelése során született jegyeket, eredmé­nyeket hagyták jóvá. Elekes Gyu­lának, a művelődési ház igazga­tójának meghosszabbítják a szer­ződését, a színház, táncműhely, könyvtár igazgatói szerződését pedig lezárják. Jakab Attila nép­párti tanácsos úgy érvelt: „Nem szakmai, hanem politikai szem­pontok alapján értékelt a bizott­ság, ezért nem támogatják a ha­tározattervezet elfogadását” - ez viszont nélkülük is megtörtént. Máthé László Ferenc_____________ mathe.laszlo.ferenc@hargitanepe.ro C­sütörtökön reggel nyolc órától rendes havi ülését tartotta Székelyudvarhely önkormányzati testülete. A város­atyák tizenegy napirendi pontot tárgyaltak. Első lépésként Karda Emese gazdasági igazgató a város 2012-es költségvetésének négy negyedévi zárszámadását ismertette. Eszerint a tervezett 72,1 millió helyett 71,4 millió lej jövedelmet, bevételt va­lósított meg a város, a kiadási olda­lon pedig a tervezett 75,1 millió lej helyett 67,1 millió lejt költöttek el A fejlesztési fejezetben hárommil­lió lejes hiány keletkezett, melynek fedezéséről a második napirendi pontban gondoskodtak. NAPIRENDEN RENDES HAVI ÖNKORMÁNYZATI ÜLÉS A tanács szerint van jövője a távhőszolgáltatásnak A tanácsosok zöldutat adtak a csereháti sportpálya építésének is Körkép

Next