Hargita Népe Udvarhely, 2013. november (2. évfolyam, 455-475. szám)
2013-11-01 / 455. szám
2. OLDAL S udvarhely Moccanni sem lehetett a sok érdeklődőtől szerda este a művelődési ház koncerttermében, ahol a Pszinkron - Hangolódás a tudományra címet viselő rendezvény utolsó eseménye zajlott. Dósa Zoltán pszichológus a 96 éves Bíró Antal atyával és Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel beszélgetett. A Pszinkron záróeseménye a Hit és a tény szövetsége címet kapta, mint egyórás választ adott erre a kérdésre, részletekbe menően mesélt a kommunizmus által meghányatott életéről. Antal atya beszédében kitért arra, hogy háromféle magyar létezik: a szájaló, a siránkozó és az alkotó. Márton Áron püspököt megidézve - aki maga szentelte fel Antal atyát szolgálatára, több mint 70 éve - arról beszélt, hogy az alkotó magyarok biztosítják nemzet jövőjét, a családok, és ne feledjük szem előtt tartani a hazát. Böjte Csabának Dósa olyan kérdéseket tett fel, hogy miért éri meg önzetlenné válni, vagy Jób könyvére hivatkozva, egyáltalán Isten maga jó-e? Böjte atya egyértelmű válaszokat adott: Isten az élet folyamán nehézségek elé állítja az embert, ezáltal fejlődik, így válik olyan lélekké mindenki, hogy egy asztalhoz ülhessen a Teremtővel. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Isten képes-e akkora követ teremteni, hogy ne tudja felemelni, Böjte atya a hitről beszélt, hiszen Krisztus sem mondott nemet az emberré való születés hivatására. A szemet szemért, fogat fogért és a megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel elvek szembeállítása kapcsán Böjte atya egy történetet mondott arról az általa befogadott problémás gyerekről, akit tulajdonképpen kiközösített a szülőfaluja. A szeretet megváltó erejét megtapasztalva és jó példát kapva ez a gyerek ma már a segítőjévé vált. Dósa az egyház és a tudomány viszonyáról is tett fel kérdéseket. Böjte atya kiemelte, hogy a tudósok ma már olyan érveket hoznak Isten létezésére, hogy ők maguk is meghajtják a fejüket. Az egybegyűltekhez szólva arról a meggyőződéséről is szólt, hogy mindig van tovább, csak a hitünket nem szabad elveszítenünk. Szép jövő áll még előttünk, kizárólag rajtunk áll, hogy képesek vagyunk-e Erdélyből újra tündérkertet építeni. A beszélgetés zárásaként Dósa minden érdeklődőnek köszönetet mondott, és nem titkolta el: jövőre is megszervezik a Pszinkront. Antal atya megáldotta a közönséget, az egybegyűltek távozáskor adományt adtak Böjte atya árváinak. Antalfi József antalluozsef@hargrtanepe.ro A Pszinkron - Hangolódás a tudományra címet viselő rendezvényt a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezte a Sylvester Dénes Egyesület és a Magyar Pszichológiai Társaság Erdélyi tagozata. A Pszinkron elsősorban az egyetemistáknak szólt, de kivitték a nyilvánosság elé, így sok érdeklődött vonzott. A szerdai meghívottak oly nagy népszerűségnek örvendtek, hogy talán a művelődési ház nagyterme is megtelt volna. Dósa Zoltán legelőbb Bíró Antal atyának tette fel a kérdést, hogy mi is tulajdonképpen a hosszú lét titka? Antal atya több BEFEJEZŐDÖTT A PSZINKRON „Képesek vagyunk újra tündérkertet építeni” Osztatlan népszerűség. Az összefogásra buzdítottak a meghívottak Az Európai Unió bármely tagállamában, ezen felül egyezmény alapján akár Svájcban, Norvégiában, Liechtensteinban és Izlandon is igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat azok, akik az unió valamelyik államában egészségbiztosítással rendelkeznek. A nemrég életbe lépett direktíva a romániai biztosítottakra is vonatkozik - de sok pénzébe kerülhet annak, aki él a lehetőséggel. Forró-Erős Gyöngyi_____________ forro-eros.gyongyi@hargitanepe.ro alójában nem sok újat hozott a 2011/24-es uniós direktíva elmúlt napokban történt életbe léptetetése, hiszen gyakorlatilag október 25. előtt is módjukban állt a hazai egészségbiztosítással rendelkezőknek az, hogy külföldön vegyenek igénybe orvosi szolgáltatásokat. Ez azzal magyarázható, hogy az említett uniós szabályt Románia már egy 2009-ben elfogadott rendelettel gakorlatba ültette. A jogszaály értelmében, ha a romániai egészségbiztosítással rendelkező személyek az Unió valamelyik tagállamában, illetve egyezmény alapján Svájcban, Norvégiában, Liechtensteinban vagy Izlandon vennének igénybe orvosi szolgáltatásokat anélkül, hogy előzetesen ehhez a hazai biztosító pénztár beleegyezését kérték volna, a kezelésük ellenértékét a pénztár megtéríti ugyan, de csak akkor, ha az illető beavatkozás része a romániai egészségügyi alapcsomagnak - és csak a Romániában alkalmazott áron, de nem többet, mint amennyit a páciens fizetett az ellátásáért. Az a drága Nyugat Ez tulajdonképpen az jelenti, hogy ha valaki például egy gerincműtét végrehajtásáért Németországba utazik, a műtét és az ellátás költségeit maga kell kifizesse, de hazatérte után visszakérheti pénzét az egészségbiztosítótól. Az viszont csak annyit térít meg, mint amenynyit a hazai kórházaknak fizet ki egy ilyen beavatkozásért, és ha figyelembe vesszük, hogy milyen árakkal dolgoznak a nyugati klinikák, és milyenekkel a hazaiak, a legtöbb ilyen helyzetben lévő beteg az elköltött pénzének körülbelül felét kaphatja vissza. Nézzünk pár példát: míg Ausztriában a kórházi bennfekvés napi átlagára 1200-2000 euró, itthon 50 euró; egy mágneses rezonancia-vizsgálat (RMN) Németországban 250 euró, itthon 60 euró és a műtétek ára körülbelül kétszer akkora ott, mint amennyit ezekért fizet a hazai biztosító a romániai kórházaknak. Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások árai közelebb állnak a romániaiakhoz, ám ott is van, ami jóval drágább: egy radiológiai vizsgálat ott például 200 euróba kerül, itthon 80-ba. Ha netán ellenpéldával találja szemben magát egy páciens, és külföldön olcsóbban kap ellátást, mint amennyi az illető kezelés hazai ára, a pénztártól akkor sem kap vissza többet, mint amennyit a külföldi klinika kiszámlázott neki. Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnök-vezérigazgatója úgy látja, a rendelkezés életbe léptetése nem fog jelentős betegiigáációt előidézni, legfeljebb annyi változást hozhat, hogy a romániai, jól felszerelt klinikák felé az alacsonyabb árak végett megindul egy betegáramlat Nyugat felől. - Szerintem többen fognak jönni, mint menni - fogalmazott. Keveset is, későn is Annak, aki ily módon külföldi kezelésre szánja rá magát, nemcsak azzal kell számolnia, hogy nem kapja vissza annak teljes költségét, hanem azzal is, hogy a pénzére akár évekig is várnia kell. - Ha a jelenlegi helyzetet nézzük, körülbelül két év a visszafizetési idő - közölte Duda Tihamér. Szerinte ennek két oka van: először is hosszú és bürokratikus a visszaigénylési folyamat, másodsorban igen sok a visszafizetendő összeg országos viszonylatban, és ehhez képest kevés a pénz. A pénztár adatai szerint 2012-ben 57,6 millió lejt igényeltek vissza külföldi kezeléseik költségeként a hazai egészsggbiztosítással rendelkezők, ebből Hargita megyeiek 101 ezer lejt kértek. Más megyékhez képest ez nem mondható nagy összegnek, hiszen Temes megye például 6,7 millióval szerepel a listán, Arad 4,6-al, Iaşi 4 millióval. Az említett 57,6 millió lej hatalmas növekedést jelent 2011-hez képest, amikor országos szinten 12,7 millió lej viszszaigénylésére tettek le dokumentumokat az egészségbiztosítóhoz a hazai polgárok, és a növekvő tendencia továbbra is fennáll, hiszen idén áprilisig már nagyobb összeget kértek vissza külföldi orvosi kezelések költsége gyanánt, mint 2011-ben egész esztendőben. A nyomtatványok továbbra is maradnak A 2011/24-es uniós direktíva nem befolyásolja az eddig is és ezután is működő nyomtatványos rendszert, amely tulajdonképpen azokra a biztosítottakra vonatkozik, akik a pénztár előzetes beleegyezésével mennek külföldi kezelésre. Így marad továbbra is az immár S2-nek nevezett E112-es nyomtatvány, amellyel olyan betegek kezeltethetik magukat külföldön, akik számára a szükséges beavatkozást Romániában egyáltalán nem, vagy nem hasznos időben tudják elvégezni, és marad az S1 jel alá gyűjtött többi nyomtatvány is, az E106, az E109, az E120 és az E121. És persze marad az európai biztosítási kártya is, amely a külföldön tartózkodás ideje alatt sürgősségi ellátás igénybevételére jogosítja fel tulajdonosát. Október 25-én életbe lépett egy másik uniós direktíva is, az 52/2012-es, amely a különböző tagállamokban kiállított orvosi vények, küldőpapírok és más orvosi iratok elismerésére vonatkozik, ám ez Romániában egyelőre nem működik. ÉLETBE LÉPETT AZ UNIÓS DIREKTÍVA Külföldi kezelések pénzeseknek 2013. NOVEMBER 1., PÉNTEK Körkép TÁRSADALOM