Hargita, 1968. február (1. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-23 / 1. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 1. szám 1968. február 23. péntek Kedves olvasó Hargita megye szorgalmas embereihez, a kommunistákhoz és a pártonkívüliekhez, a munkásokhoz, a földművesekhez és az értelmiségiekhez, a lelkes ifjakhoz és az érett felnőttekhez, e vidék székely, román és más nemzetiségű dolgozóihoz — olvasóinkhoz intézzük első szavunkat, őket köszöntjük mélységes tisztelettel. Szeretnénk olyan kitartóan és eredményesen munkálkodni, mint a bajáni, vlahicai és parajdi bányászoknak, a maroshévizi, gyergyói, csíki és székelyudvarhelyi erdőkitermelőknek, a földek művelőinek, iskoláink oktatóinak, egészségünk őreinek legjobbjai. Hűségesen fogjuk szolgálni pártunk, a Román Kommunista Párt bölcs politikáját és következetesen fogunk harcolni az írott szó fegyverével e politika életbeültetéséért. Azért, hogy a Szocialista Románia és annak népe mind megtisztelőbb, megbecsültebb helyet, rangot vívjon ki magának öreg Témánk népei nagy családjában, hogy ezt a rangot a mi vidékünk lakóinak mind kiemelkedőbb tettei is fémjelezzék. Becsületbeli, lelkiismereti kötelességünknek tartjuk agyunk és szívünk minden sejtjével, írótollunk minden vonásával a román nép és a vele szoros egységben, testvériségben élő nemzetiségek barátságának igaz, nagy ügyét szolgálni. A lap hasábjain helyet kívánunk biztosítani, minden olyan írásnak, amely elősegíti, hogy erőteljesebben buzogjanak e vidék művelődési, szellemi,nőseinek kristálytiszta forrása' Szecső szeretnénk lenni, ÜTilCui ?!.-nel a pártos közvéleményt. A Hargita megyei párbizottság és néptanács sajtószerveként, testvérlapunkkal, az Informaţia Harghitei-jel, azon fogunk munkálkodni, hogy rendszeresen tájékoztassuk olvasóinkat az ország és megyénk legfontosabb eseményeiről, valósághűen tükrözzük e vidék gazdasági, társadalmi és művelődési életének leglényegesebb kérdéseit. Olvasóink, önkéntes munkatársaink támogatásával, mint jelenkorunk szerény krónikásai így akarják szolgálni Hargita megye gyorsabb ütemű fejlődését, iparosítását, dolgos népe életszínvonalának növekedését, a párt és a nép legszentebb ügyét, az egész haza, a szocialista Románia további felvirágzását. A Hargita napilap szerkesztősége nevében. ALBERT ANTAL főszerkesztő Şoimtifu « LUfferlr ©Torghe? BORSEC • GA!8ut&9 • Sârmaş JOFLIŢA Sîmi mior.® • Cojtmnsul • Tuşnad Casinu Nea $ Sin paul-Oclanda-■0 © Praid • Alid • Ultrea Rametea • Lazarea Joseni ® GHEORGHENI Scpzoni • Ciumaul • Valea Strîmba Suceru• Voţîpbeni ® Izvorul Mureșului ©BALÁN Tomaşti ^Sindorolnir: Lunca tre Jos* ff • Ocna ® Varsas? cănești»® C1,' Lun« d« Su» \ I * Sllod Jj • Atla ©Wlhflileni * Zersa • P&uldni FlrJSnu’ De,.,, Turce,.. Vf-1 'W,.,*2 „ ,, Blwrlsnl Ulcnni® CSprlnlla Simonest! « ® • Brădești »Vî&h'ta * • ' Cobitești • * gatul Mare lAvrămestl p Taelura ForleP^N * Hugănești • # (g) ODORHEIUL SECUIESC (©) Porumbenl m «Lueta 'Sjcutenl CR15TURU • t'ei!c*al Mugenl Martini;}9 Merest!A Lt UHes fiacu© SifirghStB © • Frumoasa Paulenl & MIERCUREA-CIUC U •Leucenl »Amuţea. • Ciucsîngeorgiu • Sinchienl © Sîotimbru * Sinmartla FWetl Subcetate 70 MAGYARÁZAT (O) Municípium ® Megyeszékhely ® Város • Község Páriusk Hipronait, nőies vezetésével alapp sikerek, a fejlődés magasabb estései tett...—-——. Gazdag természeti kincsek, fenyőkkel övezett fenséges hegyek és bércek, olyan nagy hírnévnek örvendő fürdő- és üdülőhelyek, mint Borszék, Gyilkostó, Tusnád és mások, termékeny síkságok, a fejlődés teljében lévő városok és falvak — íme az első benyomások, amikor megyénk, Hargita megye térképét szemléljük, amikor az ismert helységnevek olvasásakor elénk tükröződnek a tájak, s a tájakat — Maroshéviztől Tusnádig, Székelyudvarhelytől a Gyimesekig — benépesítő szorgalmas, nagyszerű emberek. És miként a fának szerves tartozéka a lomb és a gyümölcs, a virágnak a levél és a gyökér, olyan szervesen illeszkedik a mi vidékünk is az ország, a szocialista Románia egészébe, virágzó tájaiba, a szeretet haza térképébe. Hargita megye létrejöttével újabb távlatok nyílnak e vidék fejlődése előtt, akárcsak az országunk közigazgatási-területi megszervezése nyomán alakult többi megye, az egész haza további gyors előrehaladásában. Első gondolataink a Román Kommunista Párt, annak Központi Bizottsága vetésével — Nicolae Ceauşescu elvtárssal az élen — Románia a fejlődés teljében lévő, az egész világ megbecsülésének örvendő virágzó országgá vált, s amelynek dolgozói, a román nép és a vele együtt élő nemzetiségek — magyarok, németek, szerbek és mások — szoros egységben, vállvetve haladnak újabb sikerek, győzelmek felé. „Az új közigazgatási-területi megszervezés — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi rendkívüli ülésszakán — az a keret, amelyben ezentúl pártunk és államunk, az egész nép kifejti tevékenységét a szocialista építés kiteljesítése célkitűzéseinek valóra váltásáért és azoknak a feltételeknek a megteremtéséért, hogy rátérhessünk a kommunista társadalom építésére. Ebben az országos jelentőségű akcióban testet ölt a párt IX. kongresszusán és Országos Konferenciáján a hazai gazdasági, társadalmi és államélet tökéletesítésére kijelölt fontos feladatok egyike. Ez az akció szemlélteti azt a következetességet, amellyel pártunk megvalósítja politikai irányvonalát, az ország szocialista fejlődése jelenlegi szakaszának feladatait, teljesíti a román nemzet iránti kötelességét”. Következésként, a párt kezdeményezte iít közigazgatási-területi megszervezés nyomán alakult Hargita megye az a keret, amelyben a megyei pártszervezet és néptanács, megyénk munkásai, földművesei és értelmiségei, nemzetiségi különbségnél- arik tevékenykednek, hogy minél nagyobb arányban járuljanak hozzá az egész ország gazdasági, társadalmi, művelődési életének fokozott ütemű előrehaladásához. Ebben az összefüggésben elmondhatjuk, hogy a megyei pártszervezetre, a néptanácsokra, valamennyi kommunistára, e vidék minden egyes dolgozójára fokozott feladatok hárulnak pártunk mélységesen tudományos, élet- és valóságismeretén alapuló marxileumai politikájának életbe ültetéséért. A pártszervezeteknek szüntelenül tökéletesíteniük kell tevékenységük formáit és módszereit, munkastílusukat. Valamennyi párt-, tömegszervezeti és állami szerv tevékenységében következetesen meg kell honosítani a kollektív munka és vezetés elvét. Még jobban, még nagyobb gazdasági hatékonysággal, magasabb minőségi szinten dolgozni mint eddig — röviden így összegezhetjük feladataink lényegét. A megye iparvállalatainak vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az itt tevékenykedő pártszervek és szervezetek, minden egyes munkás és technikus magasabb szinten, nagyobb szakmai hozzáértéssel végezze munkáját, tárja szélesebbre a tudományos termelés és munkaszervezés kapuit, nagyobb jövedelmezőséggel dolgozzon és zárjon el minden olyan rész, amelyen át utat találhat a felelőtlenség, a hozzánem értés, az anyagi és pénzügyi javak pazarlása. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani vidékünk zöld aranyának, egyik legértékesebb térmfiéTfili, a fának a JUA ágasfokú, sokoldalú, gazdaságos hasznosítására. A galócási, a gyergyói, a maroshévizi, a székelyudvarhelyi és Csíkszeredai faipari vállalatok rendelkeznek azokkal a tartalékokkal, lehetőségekkel, a(Folytatás a 3. oldalon) az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, az Ideiglenes Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke____________________________________ Gépiparunk új termékei Gépiparunk megkezdi új termékek sorozatgyártását. Köztük van a TV-71 kis kapacitású országúti autóbusz, amely mindenféle közútra alkalmas. Az új szerszámgépek közé tartozik a sík portáldaru, amely nagy síkfelületű alkatrészek megmunkálására használható. A géppel egyszerre több marási művelet végezhető. A bukaresti szivattyúgyár már gyártja a sujtólégmentes hordozható villanyszivattyúkat, amelyek eltávolítják a vizet azokból a bányákból, ahol nagy gázkiszivárgás tapasztalható. A bukaresti Timpuri Noi üzem hordozható villamos kompresszort gyárt építkezési és kotrási munkálatokhoz. (Agerpres) Több mint harminc éve, hogy az élet országútjára lépve búcsút mondtam szülőfalumnak, Csíkkozmásnak. A búcsú nem jelentett és nem jelent elszakadást. Nem telik el nap, hogy gondolataim ne repülnének szülőföldem szép tájaira, arra a vidékre, ahova gyermekkorom emlékei kötnek. Minden évben el-ellátogatok, hogy új erőt merítsek mindennapi munkámhoz, no meg lássam és hálával illessem öreg szüleimet, akiktől az életben anynyit kaptam, így régi és új emlékek élnek bennem, de nem kavarogva, hanem rendszeresen egymáshoz kapcsolva. Mintha csak ma lett volna úgy emlékszem mikor a betűvetést tanultam édesapámtól, aki egyremásra negyven évig kezdte ezt újra minden ősszel mint a falu egyik tanítója. Rajta kívül még ketten voltak, Balla Károly és Kemény Gyula. Hálás szívvel gondolok rájuk s elevenen élnek előttem, amint az egyetlen szünetben a felső lépcsőn állva gyönyörködtek hancúrozásainkban, vagy bosszankodtak rakoncátlanságaink miatt. E régi iskolai emlékem mindjárt egy új emlékkel társul. Az öreg iskola épületén kívül egy új, modern iskolája is van a falumnak. Három helyett majdnem húsz tanító és tanár oktatja szülőfalum ifjúságát a modern pedagógia megkövetelte feltételek mellett. Engem és öcsémet, s rajtunk kívül még 3—4 fiúcskát nagy anyagi áldozatokkal küldtek szüleink a városba, hogy a középiskolát elvégezzük. Csak fiúk voltunk, s számunk a felszabadulásig alig haladta meg a tizet. Viszont száznál is több azoknak a száma akik a szocializmus követelményei között érettségiztek, fiúk és lányok vegyesen. A régi és új emlékek, a szegényes és gazdag adatok öszszevetését a felső fokú oktatás szintjén is folytathatnám. A gyermekkor és játék, fiatalság és szórakozás elválaszthatatlan egymástól. Én és kis barátaira még karikáztunk. Kerékpárra csak akkor ültünk, amikor a sikerrel letett érettségi nagy igényűtrófeama lett. Jól emlékszem, hot egy süldő fiúcska és ifjú ember koromban mindössze három kerékpár volt a falumban. Régi emlékeim tárában ott van az a sok boszszankodás is, amely e három kerékpár tulajdonosát a sok kölcsönzés és rongálás miatt érte. Nem volt pénze az embereknél?ilyen „luxus-cikkek“ vásárlására. Nagy változás történt e tekintetben is. Új emlékeim filmjén Kozmás utcáin rengeteg kerékpár, több motorkerékpár, no meg autó is robog. Említettem, hogy egyik régi emlékem a karikázás volt. Milyen roppant nagy „kaptató“ volt, jól emlékszem, a Király-hídjától Karikasiék felé, vagy Csenetavába, ahova nem éppen nagy örömömre a földmíves nagyapám, majd édesapám el-elvitt „takarni“. Néhány évvel ezelőtt szomorúan kellett „tapasztalnom“, hogy régi emlékeim „hamisak“. Meg is kérdeztem, hogy másnak is úgy tűnik-e ez. Kiderült, hogy régi emlékeim nem hamisak, csupán csak az történt, hogy egy régi valósághoz tapadnak. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a régi, döcögős országút helyén modern aszfaltozott utat építettek, s hogy a mai gyermekek meg felnőttek veszély irta. Kelemen Béla dr. docens, a ,,Babeş-Bolyai“ Tudományegyetem professzora, a Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője Iffi, MHRBK Régi és új emlékeim a szülőfalumból (Folytatás a 3. oldalon) Ara 30 bani Nicolae Ceausu elvtárs által vezetett hikiségérű látogatása Prágában PRÁGA. — Eugen Ionescu, az Agerpres tudósítója közli: Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az RKP KB főtitkárának vezetésével szerda este Prágába érkezett a Román Kommunista Párt küldöttsége, amely a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására részt vesz a csehszlovákiai dolgozók 1948 februári győzelmének XX. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Manea Mănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Ion Obradovici, Románia Szocialista Köztársaság prágai nagykövete. A Román Kommunista Párt küldöttségének fogadására a prágai központi pályaudvaron megjelentek a következő elvtársak: Alexander Dubcek, a Csehszlovákiai KP KB első titkára, Antonin Novotny, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Sltakar Simunek,a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének tagja, Antonin Kapek, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének póttagja, Pavel Hron, a Csehszlovákiai KP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, Vladimir Koucky, a Csehszlovákiai KP KB titkára, Vaclav David, a Csehszlovák SZK külügyminisztere és más hivatalos személyek. Ott voltak a prágai román nagykövetség tagjai. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság határán, a Sturovo határállomáson a román küldöttséget a következő elvtársak fogadták: Michal Sabolcik, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének póttagja, a Szlovákiai KP KB titkára, Frantisek Barbirek, a Szlovákiai KP KB Elnökségének tagja, Frantisek Dvorsky, a Szlovákiai KP KB Elnökségének póttagja, Karel Kurka, a Csehszlovák SZK külügyminiszter-helyettese és Ion Obradovici, Románia prágai nagykövete. BUDAPEST. — Al. Pintea, az Agerpres tudósítója közli: A Román Kommunista Pártnak Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára vezette küldöttsége, amely útban van Prágába, hogy részt vegyen a csehszlovákiai dolgozók 1948 februári győzelme 20. évfordulójának megünneplésén, Budapestre érkezett. A Rákospalota-Újpest pályaudvaron a küldöttséget Komócsin Zoltán, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP KB Politikai Bizottságának póttagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány alelnöke és más hivatalos személyek üdvözölték. Jelen volt Jozef Pucik mérnök, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttség fogadására megjelentek Románia Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai. A Magyar Népköztársaság területén a Prága felé tartó küldöttséget elkísérte Dumitru Turcus, Románia Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Nicolae Ceauşescu elvtársés a küldöttség többi tagja Budapesten szívélyesen elbeszélgetett az üdvözlésére érkezett személyekkel. Korszerű gépek érkeztek a székelyudvarhelyi Készruhagyárba Újabb tíz csehszlovák gyártmányú varró-vágó gépet kapott az Udvarhelyi Készruhagyár. Egy részüket üzembe is helyezték az inggyártó részlegen. A gépek nevüket onnan kapták, hogy az öltéssel párhuzamosan meghatározott távolságban levágják az öszszevarrott anyag szélét. A Tavasz hete Márciusban az iskolák megrendezik a Tavasz hetét. A Pionírszervezet Országos Tanácsának és az Oktatásügyi Minisztériumnak a pionírrendezvény-programjában szereplő Tavasz hete a mezőgazdasági gyakorlati munkához tartozik, s így a rendezvény ideje alatt a tanfolyamokat felfüggesztik. A városi iskolákban, amelyeknek tanulmányi programja nem irányoz elő mezőgazdasági gyakorlati munkát, vagy azokban az iskolákban, amelyek a tanév elején lebonyolították a kéthetes mezőgazdasági gyakorlati munkát, a tanulók megtekintenek természeti ritkaságokat, botanikus- és állatkerteket, parkokat és természetes rezervációkat, a tanfolyamok felfüggesztése nélkül. A Tavasz hete gyarapítja majd a gyermekek ismereteit, fejleszti természetszeretetüket, hozzászoktatja őket a fizikai munkához. A pioníregységek és osztagok ápolni fogják az iskola környékén lévő zöldövezeteket, fákat, és virágokat ültetnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állami mezőgazdasági vállalatok kertjeiben és az erdőkerülőségek faiskoláiban, felássák a kísérleti parcellákat, madárfészkeket és -lakokat készítenek. (Agerpres) Befejeződött a cukorgyártási idény Befejeződött az 1967-es termés cukorgyártásának kampánya, 326.000 vagon répából több mint 42.000 vagon cukrot gyártottak. A legjobb eredményt a Pelj megyei Podari-i Olténia cukor- és olaj kombinát, a Botoşani,megyei buceceai Siretul gyár,av. Brassó megyei botfalusi gyár érte&L^supsh a buceceai gyár 5.200 tonná gyártott terven felt». Irtási kampány befejeztéieg kezdődött a gyárak betétifelülvizsgálása, egyesek modernizálása stb. A hisvizsgálási időszak során a szokásos munkákon kívül lényegesen javítják a termelési folyamatot egyes nagy gyárakban, köztük az Olténia kombinátban és a giurgiui gyárban, ahol korszerű eljárások alkalmazása révén hoszszabb ideig fenntartják az eredeti termelőkapacitást és kivált - előségű cukrot nyernek. Szüntelenül fejlő ipar. Az idén új nagyváradi és rat- napi 600 zási cukrot tüzesen felszerelő jelenlegi Balánbánya fikruje Beszélgetés CRISTI MARIN igazgató-mérnök (2. oldal) Ipari tájkép Balánbányáról.