Hargita, 1968. március (1. évfolyam, 7-33. szám)
1968-03-01 / 7. szám
* HARGITA SPORT Labdarúgás Mérkőzés előtt Székelyudvarhely összes sportkedvelőit lázas izgalomban tartja kedvencüknek, a Lemnarul labdarúgó csapatának vasárnapi szereplése. Az együttes a Román Kupa mérkőzések 16-os döntőjében az A- ligás petrozsényi Jiullal mérkőzik. Szerda délután a Lemnarul csapata a felkészülés, utolsó fázisához ért: forma ellenőrzési barátságos mérkőzést játszott a gyergyói Viitorullal, amelyet 4:1 arányban győzött le. A mérkőzés után elbeszélgettünk a sportegyesület vezetőségének tagjaival, játékosaival a felkészítésről és a küszöbön álló YYi és'K’nyaíh’Al MOLNÁR MIKLÓS a Lemnarul sportegyesület elnöke.• Csapatunk az edzéseket már január 4-én megkezdte. Igyekeztünk optimális edzési feltételeket teremteni, és ezzel párhuzamosan szigorúan nyomon követtük a játékosok életmódját is. Különösen hangsúlyt fektettünk az erőnlét és a játékstílus megjavítására. Januártól 8 edzőmérkőzést tartottunk, amelyekből hetet megnyertünk. Csupán a csehszlovákiai Banszka- Bisztrica csapatától szenvedtünk egygólos vereséget. A szerdai mérkőzés lényegében pontot tett az előkészületekre, a cél a taktikai elképzelés kikristályosítása és csiszolása volt. Remélem színvonalas, gyorsiragú mérkőzés lesz. Jó minőségű a pálya is, az edzések során megkíméltük, úgy hogy a játék szempontjából ez sem lesz probléma. KISS ÁRPÁD edző: — Nehéz ,diófa petrozsényi Jiul lal való mérkőzés. Nagy játékerőt képviselő, modern felfogásban játszó csapat a Jiul. Elég megemlítenem, hogy legutóbb Petrozsényben 5:2-re nyertek a marosvásárhelyi ASA ellen. Csapatunk az 1—4—2—4-et játssza, egy kissé módosítottam Bálint Ferencet a támadó sor naiv erőnlétű játékosát amolyan „adagolónak“ állítjuk be a csatársor és a középhátvédek között. A 20 tagú keretből 14 játékosnál állapodtunk meg, akik közül kiválasztjuk a vásáron pályára lépő játékosokat. Sokat várunk Sepsi Sándortól, akire Libardinak, a fiul kitűnő játékosának a semlegesítése hárul, valamint Bálint Ferenctől a csapat leggólképesebb játékosától. SEPSI SÁNDOR a támadósor játékosa: Nem egyszerű feladat, nagy felelősség hárul a csapat minden egyes tagjára a mérkőzés kimenetelét illetően. Kétségtelen, nagyobb rutinnal rendelkező csapattal mérkőzünk. A mi szempontunkból az önbizalom, az akaraterő, az odaadó játék döntő tényező lehet. Hazai pályán játszunk, ezért sokat várunk a szurkolók sportszerű, lelkes buzdításától is. Lejegyezte: HECSER ZOLTÁN ókoron a Tallózás a A jégkorongbajnokság III- szakaszában a harmadik forduló után a legeredményesebb támadósornak a Steaua csapata bizonyult, két mérkőzésen 36 gólt ütöttek. A legjobb védelemmel is a katona csapat rendelkezik, legalábbis eddig, hiszen mindössze két gólt kapott. A Steaua után a kolozsvári Agronomia jégkorongozói ütötték eddig a legtöbb gólt: két mérkőzésen 21-et. Ezzel szemben viszont 8-at kaptak. A Dinamónak 16:4, a csíkszeredaiaknak pedig 11:3 a gólaránya. pólók között A legtöbb gólt eddig az udvarhelyiek kapták: három mérkőzésen 37-et és csak 5-öt ütöttek. A fővárosi Petrol-Geologie 33 kapott góljára csak három adattal tudott válaszolni. A gyergyóiak viszont 31 kapott góljukra héttel válaszoltak. Az utóbbi három csapat eddig 3—3 az első négy pedig 2—2 mérkőzést játszott. A szerdai eredmények: Agronómia — Gyergyói Lendület 10:4, Dinamo — Petrol-Geologie 14:2, Steaua — Küküllő 17:0. NÉHÁNY SORBAN • A Labdarúgó Szövetség közzétette azoknak a játékvezetőknek a névsorát, akik a március 3-i Román Kupa 16-os döntőjének mérkőzéseit vezetik. A székelyudvarhelyi Lemnarul— Jiul mérkőzést Chifor Zaharia vezeti. A két partjelző pedig a segesvári Máthé A. és S. Marian. • Ugyancsak a vasárnapi Román Kupa mérkőzésekkel kapcsolatban a Labdarúgó Szövetség felhívja az érdekelt egyesületeket, hogy a mérkőzéseken csak olyan játékosok szerepelhetnek, akik rendelkeznek ezévi leigazolással és játékkönyvükben szerepel az idei orvosi ellenőrzést igazoló bejegyzés. Az e téren felmerülő esetleges mulasztások alapul szolgálhatnak a mérkőzés megóvására. • A viareggiói ifjúsági nemzetközi labdarúgó tornát a Prágai Dukla nyerte meg. A második döntő mérkőzésen 2—1 (2—0) arányban győzte le a torinói Juventust. Mint ismeretes, az első találkozó 1—1 arányú döntetlennel végződött. A torna helyezettjei: 1. Prágai Dukla; 2. Torinói Juventus; 3. Neapole; 4. Noviszádi Vojvodina, stb. • Ugyancsak harmadik mérkőzést kell játsszék a Bajnokcsapatok Európa Kupája keretében a legjobb négy közé jutásért, az olasz Juventus és a nyugat-német Eintrach Braunnschweig csapata is, mivel az első mérkőzésen a német csapat győzött 3:2-re a viszszavágót pedig a Juventus nyerte 1:0-ra. A harmadik mérkőzésre Bernben kerül sor. loccsant, amint a kő beleesett. Tofano ennek hallatára szentül hitte, hogy az asszony a kútba vetette magát, felkapta hát a vödröt meg a kötelet, tüstént kirohant a házból, és hogy kimentse, odaszaladt a kúthoz. Az asszony, ki megbújt a háznak kapuja mellett, amint férjét a kút mellé rohanni látta, nyomban besurrant a házba, belülről bezárta a kaput, aztán az ablakhoz állott és rákezdte: — A bort akkor kell idegvízezni, mikor issza az ember, nem később, éjszaka idején. Tofano az asszony hangjának hallatára észrevette, hogy lóvá tették, visszatért hát a kapuhoz, de mivel nem tudott bemenni, kérlelni kezdte az asszonyt, hogy eressze be. Az asszony pedig eleddig csöndes beszédjét hangosra váltván és szinte rikoltozván, rákezdte: — Részeges disznó, Krisztusnak keresztjére mondom, ugyan nem jössz be ma éjszaka, én bizony nem bírom tovább elviselni ezt a szokásodat: meg kell mutatnom az egész világnak, micsoda ember vagy, s mikor mászkálsz haza éjjelente. Tofano viszont dühében ugyancsak ordítozni kezdett, és szidalmazta az asszonyt, a szomszédok pedig a lárma hallatára felkeltek, s a férfiak és nők kiné®k az ablakon, és kérdezgették, mi történt. Az asszony pedig sírván szólott: — Ez a gyalázatos ember vagy részegen jön haza este, vagy a csapszékben hál, és aztán éjnek éjszakáján botorkál haza; eleget tűrtem már, s mégsem használ, de tovább nem bírom, s azért szégyenítettem meg eképpen, hogy kizártam a házból, hadd lássam, ha megjavul-e. A szamár Tofano meg kitálalta az esetet úgy, amint történt, és dühösen fenyegette az asszonyt. Mondotta akkor az asszony a szomszédoknak: — Fiát látjátok, micsoda ember ez! Mit mondanátok, ha én volnék künn az utcán, mint most ő, és ő volna benn a házban, mint most én? Istenemre, bizonyosra veszem, elhinnétek neki, hogy igazat mond. Ebből nyilván megismerhetitek az esze járását. Azt mondja, hogy én tettem azt, amit bizonyosan ő maga. Azt hitte, hogy megijeszt, ha tudom is én, mit beledob a kútba, de bár adta volna Isten, hogy ő maga ugrott volna bele, és ott fulladt volna, így legalább kellőképpen megvizezte volna a bort, melyből ugyan jócskán felöntött. A szomszédok, férfiak és nők egyaránt, valamennyien szidalmazni kezdték Tofanot, sőt hibáztatták, és le is pocskondiázták azért, mit felesége ellen szólott, és a lárma addig-addig szállott szomszédtól szomszédig, mígnem elért az asszony rokonaihoz. Kik is odajöttek, és hallván az esetet az egyik szomszédtól meg a másiktól, megragadták Tofanot, és úgy elagyabugyálták, hogy szinte csontja törött. Annak utána bementek a házba, összeszedték az asszonynak holmiját, s vele együtt visszatértek maguk házába, megfenyegetvén Tofanot, hogy még rosszabbul járhat. Tofano pedig látván, hogy pórul járt, és féltékenysége bajba sodorta, mivel az asszonyt nagyon szerette, elküldötte közbenjáró gyanánt néhány barátját, és nem nyugodott mígnem az asszony megbékélt vele, és visszatért házába, minekutánna igéretét vette, hogy többé nem féltékenykedik, ezenfelül pedig megengedte az asszonynak, hogy minden kedvét töltse, ám oly óvatosan, hogy ő semmit ne vegyen észre. S mint bolond paraszt, ki korán tanul, most már mindent tűrt szótlanul. És éljen a szerelem, és pusztuljon a gond és minden pereputtya. RÉVAY JÓZSEF fordítása Paul Niculescu-Mizil elvtárs beszéde a budapesti konzultatív találkozón A Román Kommunista Párt — mondotta Paul Niculescu-Mizil elvtárs — attól az óhajtól vezérelve határozta el részvételét a budapesti konzultatív találkozón, hogy más pártokkal karöltve megtalálja a legjobb utakat egy olyan nemzetközi tanácskozás megszervezésére, amely előmozdítja a légkör javulását és szolgálja a testvérpártok közötti közeledés és megértés ügyét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összeforrottságának erősödéséhez vezet a marxizmuséninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt A szónok, miután röviden ismertette a nemzetközi élet alakulásának lényeges vonásait, kijelentette hogy a nemzetközi élet egész kibontakozása tanúsítja: a kommunista és munkáspártok egységének probémája harci szolidaritásuk erősítse — a marxizmus leninizmus, a proletár internacionalizmus évei alapján —, az összes antiimpecialista erők szolidaritásának erősíése napjaink parancsoló szükségesig, végső fokon pedig a nemzetköz munkásosztály és az egész halad emberiség létfontosságú ügye. A Román Kommunista Párt úgy véli, hogy az sszes erőfeszítéseket egyetlen — poztív, konstruktív — irányba kell oritizálni, kivétel nélkül az összes kommunista és munkáspártok egymás közti kapcsolatainak javítása testvéri együttműködésük fejtése felé az egység ügye érdekéig Pártunk éppen a nemzetközi munkásosztály, az összes népe k ,tfontosságú érdekeiből kiindulva,,úgy hogy jelenleg az egyik lgfontosabb általános jellegű köt-jezettség nem tenni semmi olyasi, ami a feszültség új tényezőit szülné, semmi olyasmit, ami rontatná a kapcsolatokat a kommunik és munkáspártok között, gyengíti, ne harci képességüket az imperializmus ellen közösen vívott küzdelemben. A Román Kommunista Párt nagyra becsüli a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését a kommunista pártok közötti baráti viszony erősítése szempontjából, de ugyanakkor a lehető legvilágosabban állást foglal a sokoldalú kontaktusok mellett, állást foglal a kommunista és munkáspártok közötti széles körű találkozók mellett, elvben egyetért a nemzetközi tanácskozásokkal. A jelenlegi helyzetben, amikor a kommunista pártok között mélyreható nézeteltérések állnak fenn, s a gyanakvás számos eleme gyülemlett fel — ami főleg a kapcsolatok normáinak megszegéséből ered —, a Román Kommunista Párt úgy véli, hogy egy ilyen tanácskozásnak ahhoz, hogy javára válljon közös ügyünknek, a közeledést és az egyetértést kell szolgálnia, ténylegesen elő kell mozdítania a feszültség egyes forrásainak megszüntetését vagy legalább enyhítését, hozzá kell járulnia a kommunista és munkáspártok egymás közötti kapcsolatainak javulásához, egységük ügyéhez. Hangsúlyozva, hogy minden olyan akciót, amelyre meghívják a kommunista pártokat, hogy abban részt vegyenek, kimondottan a pártok véleményének előzetes kikérése és beleegyezésük, az öszszes pártok tájékoztatása, vagy a velük való előzetes tanácskozás alapján kell megszervezni a testvérpártok közötti kapcsolatok normáinak megfelelően, Paul Niculescu-Mizil elvtárs sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a Román Kommunista Párttal nem tanácskoztak előzetesen e konzultatív találkozó összehívásának szándékáról. Egy ilyen eljárás, az, hogy a pártokat kész tények elé állítják, számunkra nem tűnik természetesnek, nem olyan jellegű, hogy a közeledést és az egyetértést szolgálná, hanem csupán a tanácskozással szembeni fenntartások újabb elemeit vetheti fel, nem tűnik a nemzetközi tanácskozás jó előjelének. Mi egyszersmind úgy véljük, hogy a tanácskozás jó előkészítésének érdekeit szolgálta volna, ha a budapesti találkozóra kivétel nélkül az összes kommunista és munkáspártokat meghívták volna, mellőzve azt a „kritériumot“, hogy melyek voltak ott az 1960. évi moszkvai tanácskozáson. A nemzetközi tanácskozásokat bizonyos sorrendben és bizonyos összetételben elképzelni annyit jelentene, mint valamilyen szervezeti fórum ülésszakainak tekinteni őket, annyit jelentene, mint valamilyen szervezeti struktúra elemeit vinni be a kommunista pártok közötti kapcsolatokba. A Román Kommunista Párt ezzel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének és más kommunista és munkáspártoknak meg nem hívása a budapesti konzultatív találkozóra diszkriminációs aktus. Megemlítve olyan eseteket, mint amilyenek Indiában és Izraelben állnak fenn — ahol bizonyos körülmények és tényezők folytán a kommunista párt kettészakadt most két kommunista párt működik —, a szónok kijelentette, hogy csupán egy párt meghívása nem jelenthet támogatást az egység helyreállításához ezekben az országokban. A Román Kommunista Pártot mélységesen foglalkoztatja az, hogy számos kommunista és munkáspárt nincs jelen a budapesti találkozón. Például nem vesz részt a Kínai Kommunista Párt, az Albán Munkapárt, a Vietnami Dolgozók Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Koreai Munkapárt; nincs jelen egész sor kapitalista ország és fejlődésben lévő ország kommunista pártja — mint a japán, az indonéz, a burmai, a laoszi, a thaiföldi, a malájföldi, a svédországi, a hollandiai kommunista párt. Ilyen tényállás mellett, amely a kommunista mozgalomban jelenleg mutatkozó állapotokat tükrözi, az alapvető, lényegbevágó probléma véleményünk szerint az, hogy együttes erőfeszítéssel az egész előkészítő munkát azoknak a feltételeknek a megteremtésére összpontosítsuk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy olyan tanácskozást szervezzünk, amely reálisan előmozdítja a kommunista pártok közötti kapcsolatok normalizálását, ténylegesen szolgálja harci egységük érdekeit. Ilyen értelemben, véleményünk szerint, mostani találkozónk a kezdetét kell hogy jelezze olyan előkészületeknek, amelyek a teljes egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és bizalom szellemében megvalósuló széles körű tanácskozások elvén alapulnak, meg kell hogy nyissa az utat a szempontok közelítése felé, közös egyezmények megvalósítása felé a nemzetközi tanácskozás megszervezését és lefolyását érintő alapvető kérdésekben. Az RKP úgy véli tehát, hogy a konzultatív találkozón építő véleménycserét kell folytatni, meg kell vizsgálni, hogy milyen intézkedésekkel lehetne megteremteni a feltételeket az összes kommunista és munkáspártoknak a tanácskozáson való részvételére. A román Kommunista Párt állástarsal a tanácskozás megszervezése mellett, jó előkészítése mellett, s úgy véli, hogy célszerű lenne egyetetmi megállapodásokra jutni, vagyis egyetérteni olyan lényeges kérdéseibe mint a nemzetközi tanácskozáó jellege és célkitűzései, napirendje a záródokumentum természete, elfogadásának ügyrendi eljárás, stb. P. Niculest,_Mazil elvtárs a továbbiakbanmutatott, hogy a budapesti találkozó konzultatív jellegének megölése fontos elvi kérdés. Ez azt jelenti, hogy a konzultatív találkozó után lehetővé kell tenni a pártoknak, ezek vezető szerveinek, a központi bizottságoknak, hogy elemezzék a kinyilvánított véleményeket, mélyrehatóan megítéljék azokat és véleményt mondjanak róluk, teljes ügyismerettel határozatokat hozzanak az illető pártot és 4 nemzetközi tanácskozást érinti összes problémákban. Így aztán néhány hónap múlva újabb konzultatív találkozóra ülhetünk össze, hogy meghatározzuk a nemzetközi tanácskozás további előkésztésének irányát. Nem téveszthetjük szem elől, hogy az itteni konzultatív találkozóról számos párt hiányzik. Ha határozatokat fogadnánk el e konzultatív találkozón, ez leszűkítené annak lehetőségét, hogy ezek a pártok később részt vegyenek a tanácskozás előkészítésében és magán a nemzetközi tanácskozáson, kész tények elé állítaná őket. Ebben a megvilágításban, úgy véljük, hogy e konzultatív találkozó lefolyásának módjától döntő mértékben függ a tanácskozás előkészületeinek egész további menete. A Román Kommunista Párt küldöttsége a jelen találkozó keretében kész hozzájárulni a nemzetközi tanácskozás jellegzetességeit illető elvi megállapodások megvalósításához, ahhoz, a®it a továbbiakban tenni kell, hogy egyengessük az utat kivétel nélkül az összes pártok részvételére a tanácskozáson, hogy biztosítsuk a itt jelen lévő vagy jelen nem lévő pártoknak a lehetőséget, hogy megvizsgálják a kifejezésre juttatott véleményeket, és határozzanak ezek felől, így a mostani konzultatív találkozó pozitív tényező lesz és fontos lépést jelent előre egy nemzetközi tanácskozás jó előkészítésében. Az RKP így értelmezi a budapesti konzultatív találkozó koordinátáit. A szónok a továbbiakban utalt arra a követelményre, miszerint meg kell világítani a leendő nemzetközi tanácskozás jellegét, maradéktalanul tisztázni kell, hogy milyen tanácskozást kívánnak szervezni, milyen legyen annak természete és célkitűzései, majd így folytatta: a Román Kommunista Párt a nemzetközi tanácskozást olyan összejövetelnek tekinti, amelynek célja a testvérpártok közötti véleménycsere megvalósítása az imperializmus elleni közös harc feladatait illetően, nemzetközi szolidaritásuk fejlesztéséért és akcióegységük erősítéséért Amint az ma a kommunista mozgalomban egyre szélesebb körű elismerésnek örvend, a bel- és nemzetközi politikának, a taktikának és a stratégiának, a tevékenység útjainak, formáinak és módszereinek önálló meghatározása minden egyes párt által, a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása alapján, tevékenységük rendkívül különböző feltételeinek megfelelően, minden egyes párt elidegeníthetetlen joga, elévülhetetlen kötelezettsége a munkásosztállyal, népével szemben, s magasztos internacionalista kötelessége. Egy újabb nemzetközi tanácskozásnak semmi esetre sem szabad megismételnie az olyan típusú tanácskozást, mint az 1960. évi volt, amely egyetemes megoldások kidolgozását és irányelv jellegű programdokumentumok elfogadását tűzte ki céljául az összes kommunista és munkáspártok számára. A nemzetközi tanácskozás napirendjét illetően pártunk úgy véli, hogy az egységet szolgáló tanácskozás napirendjére — amely pontosan meghatározza a tanácskozás célját — azoknak a problémáknak a megvitatását kellene felvetni, amelyeket illetően közös következtetésekre lehet jutni. Pártunk érdeklődéssel fogadta egyes testvérpártoknak ama gondolatát, hogy egy leendő nemzetközi tanácskozáson az imperializmus elleni jelenlegi harc konkrét problémáit vitassák meg. A jelenlegi körülmények között, amikor annyi politikai és elméleti jellegű, stratégiai és taktikai vonatkozású nézeteltérés merül fel, nem tartjuk célszerűnek, hogy a nemzetközi tanácskozásnak ideológiai vita jellege legyen. Természetesen pártunk nem zárja ki, hogy a testvérpártok közötti viszonyban megvitassák azokat az ideológiai kérdéseket, amelyek tekintetében a nézetek eltérőek. Itt azonban konkrét problémát vitatunk, nevezetesen azt, hogy a leendő tanácskozáson vita tárgyává tegyék-e vagy sem a kommunista mozgalomban fennálló nagy nézeteltéréseket. Véleményünk szerint, ha a tanácskozás előkészítésének ezen a vonalán haladunk, ez nemcsak, hogy nem vezetne a nézeteltérések tisztázásához, hanem, ellenkezőleg, kiélezné a vitákat, megrontaná a kapcsolatokat a pártok között, megakadályozná a közös akció lehetőségének felkutatását. Éppen ezért a Román Kommunista Párt támogatja azt az elgondolást, hogy egy jövőbeli nemzetközi tanácskozás napirendje korlátozódjék az antiimperialista harc konkrét feladatainak problémájára. Itt is felmerülhetnek különböző vélemények, különféle szempontok, de nézetünk szerint, nemcsak szükséges, hanem lehetséges is közös következtetésekre jutni. Az imperializmus elleni harc problémáinak megvitatásában központi, alapvető fontosságú lenne az, hogy támogassuk a vietnami nép hősi harcát az USA agressziója ellen. Pártunk ezúttal is egyetért, azzal a véleménnyel, hogy a jelenlegi konzultatív találkozó fogadjon el egy, a vietnami néppel való szolidaritást kifejező felhívást. A továbbiakban P Niculescu- Mizil elvtárs hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben fontos követelmény volna leszögezni: a nemzetközi tanácskozásra minden kivétel, vagy megkülönböztetés nélkül meghívják az összes kommunista- és munkáspártokat. A részvétel problémájával kapcsolatosan egyes pártok hangsúlyozták: módot kell találni arra, hogy az antiimperialista harc problémáinak szentelt nemzetközi tanácskozáson részt vehessenek más olyan politikai-társadalmi erők is, amelyek aktívan küzdenek az imperializmus ellen, olyan mozgalmak, mint a felszabadítási frontok, a nemzeti felszabadítási népi mozgalmak, más antiimperialista erők, számos olyan szocialista párt, amely félreérthetetlenül antiimperialista álláspontra helyezkedik. Véleményünk szerint a nemzetközi tanácskozás fontos mozzanatot jelenthetne egy erős antiimperialista világfront létrehozásában és megszilárdításában, ha nem zárnának ki, hanem ellenkezőleg, bevonnának a vitába a kommunisták mellett más olyan politikai-társadalmi erőket is, amelyek az antiimperialista harc első vonalában küzdenek. Taglalva annak fontosságát, hogy megállapítsák a leendő tanácskozáson elfogadásra kerülő záródokumentum jellegét. P. Niculescu-Mizil elvtárs rámutatott, hogy a dokumentumnak magában kellene foglalnia az imperializmus elleni harccal kapcsolatos fő problémákat, amelyekre nézve megegyezés jött létre. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a kommunista pártok nemzetközi tanácskozásainak dokumentumait nem szabad szavazattöbbség alapján elfogadni. Az RKP ugyanakkor úgy véli, hogy a tanácskozás által elfogadandó dokumentumnak nem lehet programadó jellege, nem lehet szabályozó rendelet jellege a pártok tevékenysége számára. A tanácskozás jó előkészítése szempontjából lényeges fontosságú követelmény a lehető legvilágosabban leszögezni — hangsúlyozta a továbbiakban a szónok —, hogy egy leendő nemzetközi tanácskozás nem teszi vita tárgyává és nem bírálja semmilyen formában a tanácskozáson jelenlévő, vagy arról hiányzó valamely testvérpárt tevékenységét, bel- és nemzetközi politikai vonalát, semmi esetre és semmilyen formában nem folyamodik más pártok megrovásának, vagy elítélésének gyakorlatához. A Román Kommunista Pártnak világos az álláspontja ebben a tekintetben. Valamennyien tudjuk, hogy a kommunista mozgalomban számos nézeteltérés áll fenn, de rendezésük módja nem az, hogy a pártok tevékenységét vita tárgyává teszik, nem az, hogy külső fórumok bírálják a pártokat, vagy ítéletet mondanak felettük. Ezzel kapcsolatban a szónok megemlítette azokat a káros eredményeket, amelyeket a kommunista mozgalom számára jelentett és jelent ma is egyes pártok elítélése és megrovása nemzetközi találkozókon és tanácskozásokon. Az effajta gyakorlat megismétlése leszűkítené az ilyen tanácskozáson való részvétel lehetőségeit, még inkább erősítené egyes pártok fenntartásait, a kommunista pártok közötti viszony romlásának forrása lenne. Ami bennünket illet, a Román Kommunista Párt a legvilágosabban állást foglal amellett, hogy semmilyen formában ne tegyék vita tárgyává sem a jelenlegi konzultatív találkozón, sem egy jövőbeli konzultatív találkozón, sem a nemzetközi tanácskozáson más kommunista és munkáspártok tevékenységét, illetve bel-, vagy nemzetközi politikai vonalát. Egyszersmind az az elhatározás, hogy egy párt részt vesz-e, avagy sem a nemzetközi tanácskozáson, semmi esetre sem tekinthető oknak az egyenetlenségre, vagy nem változtatható annak okává, s nem szabad, hogy érintse a kommunista pártok közötti elvtársi együttműködési kapcsolatokat. Egy jövőbeli nemzetközi tanácskozás sikerének alapvető fontosságú feltétele, hogy demokratikus alapokon folyjék le, szigorúan betartva a kommunista és munkáspártok közötti kapcsolatok normáit. A tanácskozás előkészítésével kapcsolatos összes problémákat úgy kell felvetni és megoldani — hangsúlyozta P. Niculescu-Mizil elvtárs, — hogy semmilyen formában se következzék belőlük, miszerint a kommunista és munkáspártok kapcsolatai egy vezető központ gondolatán alapszanak. A jelenlegi történelmi helyzetben, a pártok fejlődésének visszafordíthatatlan folyamataiból kiindulva, széles körű megértésre és elismerésre talált az a felfogás, hogy az egységet és az internacionalista szolidaritást, — amire a kommunista mozgalomnak oly nagy szüksége van — csakis a pártok függetlenségének és szuverenitásának, egyenlőségének és a más pártok belügyeibe való be nem avatkozásnak az elveire, minden párt azon jogának a tiszteletben tartására lehet alapozni, hogy maga döntsön politikájáról és tevékenységéről. Mindebből következik az, hogy pártunk véleménye szerint az egység érdekeinek megfelelő nemzetközi tanácskozás megszervezéséihez még alapos és kitartó előkészítő munkára van szükség. A szónok ismét megemlítette, hogy e konzultatív találkozón nagyszámú párt nem vett részt, ami azt bizonyítja, hogy ma számos kommunista párt komoly fenntartásokkal él a tanácskozás gondolatával szemben, továbbá tanúsítja, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételek a kommunistaés munkáspártok világméretű tanácskozásához. A Román Kommunista Párt úgy véli, hogy korai lenne a mostani konzultatív találkozón kijelölni a tanácskozás időpontját vagy már most megalakítani az előkészítő komissziókat vagy bizottságokat. A lényeg nem a dolgok siettetése, hanem a tanácskozás alapos, türelmes előkészítése mindaddig, amíg szükségesnek mutatkozik, hiszen bennünket természetesen főként nem a dátum érdekel. A szónok hangsúlyozta, hogy a tanácskozás időpontjának megállapítását csakis az előkészületek állapotától függően lehet felvetni, s annak vitáját a következő konzultatív találkozón kell folytatni. Úgyszintén leszögezte: korainak tartjuk, hogy itt megálla-pítsák ,a leendő nemzetközi, tanáplkozás helyét. Paul Niculescur Mizil elvtárs be-,,fejezésül hangsúlyozta, hogy a Román Kommunista Párt a legaktívabban kiveszi majd a részét egy olyan nemzetközi tanácskozás előkészítéséből, amely megteremti a feltételeket az összes testvérpártok részvételére, s kifejezte az RKP- nak azt az elhatározását, hogy minden erejét latba veti az összes kommunista és munkáspártok egységének helyreállításáért és erősítéséért, s hogy minden tőle telhetőt megtesz a kommunista mozgalom, a szocializmusért, a békéért és a társadalmi haladásért küzdő összes erők összeforrottságának előmozdítása érdekében. 3 A konzultatív találkozó szerdai munkálatai BUDAPEST. Al. Pintea, az Agerpres tudósítója jelenti: Szerdán folytatta munkáját a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója. Az üléseken egymás után az alábbiak elnököltek: Tervre Jean, a Belgiumi KP KB Politbürójának tagja, Borisz Velcsev, a Bolgár KP KB Politbürójának tagja, a KB titkára és L. C. Prestes, a Brazil KP KB főtitkára. Felszólalt Borisz Velcsev, Gus Hall, az USA-beli KP főtitkára, A. L. Havenen, a Finnországi KP KB politbürójának tagja, E. Honecker, az NSZKP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, E. Papajoannu, a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártjának (AKEL) főtitkára, Haled Bagdas, a Szíriai KP KB főtitkára, Eskenderi Irady, az Iráni Néppárt (TUDEH) KB Politbürójának tagja, Georges Marchais, a Francia KP KB Politbürójának tagja, a KB titkára. A találkozó részvevői folytatják munkájukat. Gheorghe Apostol elvtárs felszólalása a Szovjetunió szakszervezeteinek kongresszusán MOSZKVA. — S. Podina, az Agerpres tudósítója jelenti: Moszkvában folytatja munkáját a Szovjetunió szakszervezeteinek XIV. kongresszusa. A szerdai ülésen felszólalt Gheorghe Apostol elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az RSZASZ Központi Tanácsának elnöke. Románia Szocialista Köztársaság szakszervezetei és dolgozó népe nevében melegen üdvözölte a kongresszus küldötteit, az összes szovjet dolgozókat. A szónok hangsúlyozta, hogy az RSZASZ küldöttségének a szovjet szakszervezetek kongresszusán való részvételére a két ország szakszervezetei közötti testvéri barátság kapcsolatai jegyében került sor, azok szerves részét alkotják a Románia és a Szovjetunió közötti sokoldalú kapcsolatoknak. A továbbiakban Gheorghe Apostol elvtárs elmondotta, hogy a román nép határtalan lendülettel munkálkodik az RKP IX. kongresszusán kijelölt feladatok megvalósításán, a szocializmus hazánkban való építésének kiteljesítésén, s meggyőződése, hogy minden szocialista nemzet szabad és független fejlődése erősíti a szocialista világrendszert, szilárdítja a demokratikus és antiimperialista erőket. Románia Szocialista Köztársaság szakszervezetei — mondotta a szónok — testvéri kapcsolatokat tartanak fenn az összes szocialista országok szakszervezeteivel, együttműködnek a tőkés országok és a fejlődésben lévő országok más szövetségekhez tartozó vagy autonóm szakszervezeteivel. Elítélve az USA vietnami agresszióját és újból kinyilvánítva a romániai dolgozók teljes támogatását a vietnami népnek hazája függetlenségéért és szabadságáért, az amerikai betolakodók kiűzéséért vívott harca iránt. Gheorghe Apostol elvtárs rámutatott, hogy az RSZASZ következetesen munkálkodik az akcióegység és a nemzetközi szolidaritás erősítésén és fejlesztésén, s más szakszervezetekkel együtt hozzájárul az imperializmus agresszív erői ellen, a dolgozók létérdekeinek megvédéséért, a népek közötti barátság és együttműködés erősítéséért folyó általános küzdelemhez.