Hargita, 1968. március (1. évfolyam, 7-33. szám)

1968-03-22 / 25. szám

AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 25. szám | 1968. március 22. péntek 1 óra 30 bani Gazdag társadalmi program vár megvalósításra Hargita megyében Az ország közigazgatási , te­rületi szervezése javítására hozott intézkedések révén a haza térké­pére új megyéket rajzoltunk be, köztük Hargitát is. Megyénk, sa­játos természeti szépségeivel, ta­lajának és altalajának kincseivel, erdőkoszorúzta hegyvonulataival és termékeny völgyeivel, gazda­sági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt fejlődő vá­rosaival és falvaival olyan egysé­get képez, amelyben román, ma­gyar és más nemzetiségű dolgo­zók élnek és munkálkodnak test­véri egyetértésben Románia Szo­cialista Köztársaság felvirágzásán. A közigazgatási-területi szerve­zés tökéletesítése a mi megyénk­ben is lehetővé teszi a létező a­­nyagi és emberi erőforrások telje­sebb hasznosítását, azt, hogy ész­szerűbben hajthassuk végre a ter­melőerők telepítését, az összes helységek gyorsütemű és harmoni­kus fejlesztését. Ugyanakkor, a­­mint arra Nicolae Ceauşescu elv­társ is rámutatott a Nagy Nemzet­gyűlés rendkívüli ülésszakán el­mondott beszédében ,,... Az or­szág új közigazgatási-területi meg­szervezése m még jobb feltételeket biztosít az összes állampolgárok jogegyenlőségének megvalósításá­hoz, ahhoz, hogy azokban a hely­ségekben, ahol együttlakó nemze­tiségek élnek, alkalmazzák az a­­nyanyelvnek az államigazgatás­ban, iskolákban és kulturális in­tézményekben való használatára vonatkozó alkotmányos előíráso­kat”. Ezek az intézkedések, ame­lyeket tántoríthatatlanul alkalma­zunk Hargita megyében, híven tükrözik pártunk következetes marxi-lenini nemzeti politikájá­nak gyakorlati megvalósítását, a­­mely, nemzetiségre való tekintet nélkül, az összes állampolgárok­ tényleges jogegyenlőségét bizto­sítja. Ha csupán futó pillantást ve­tünk is az állami terv első két­havi megvalósításának szintetikus számadataira, a számok azt tanú­sítják, hogy megyénk dolgozói be­tartották pártunk vezetőségének azon útmutatását, miszerint a köz­igazgatási-területi átszervezést a gazdasági feladatok példás telje­sítése és túlteljesítése közepette kell végrehajtani. Ebben az idő­szakban az ipari össztermelést 101, az eladott és bevételezett áruter­melés mutatóját 102,7, a munkater­melékenység növekedésének elő­irányzatát 100 százalékban teljesí­tették megyénkben. A megye szá­mos mezőgazdasági egységében megkezdődött a tavaszi kampány, amelyre nagy gonddal és igényes­séggel készültek fel a gazdaságok. Általában elmondhatjuk azon­ban, hogy eredményeink nagyob­bak is lehetnének, az állami ter­vet minden mutatónál magasabb szinten teljesíthettük volna, ha mindenütt, dekádról-dekádra üte­mesen dolgoztak volna, ha a ter­melés és a munka tudományos megszervezésével kapcsolatos in­tézkedéseket sokkal kitartóbban alkalmazzák, figyelmet fordítva a­­zoknak konkrét gyakorlatba ülte­tésére a gazdasági tevékenység­ben. Ismerve azokat a hiányossá­gokat, amelyek károsan hatnak a gazdasági tevékenységre, a megyei pártbizottság bürója már megala­kulásának első napjaiban egész sor intézkedést hozott a fogyaté­kosságok orvoslására. Minden le­hetőségünk megvan arra, hogy az esztendő első évharmadának mér­lege kedvező legyen a­z összes a­­lapvető ter­vmutatóknál és a me­gye valamennyi vállalatában. Teljes mértékben tisztában va­nunk azoknak a nagy feladatok­nak a jelentőségével, amelyeket 1968-ban kell megvalósítanunk, s amelyeknek érdekében az összes e­­rőket koncentrálnunk szükséges. Különleges figyelmet szentelünk a hatalmas tartalékokkal rendel­kező faiparnak, amelynek részará­nya 41 százalékot tesz ki­ a me­gye gazdaságában. Ebben az év­ben is fokozzuk az értékes fajták­nak telepítését erdeinkben, anél­kül, azonban, hogy csökkentenénk a mezőgazdasági területek és le­gelők felületét. Újabb intézkedé­seket hozunk az erdők ésszerű ki­termelésére és a faanyag minél sokoldalúbb hasznosítására. U­­gyanakkor megfelelő módon törő­dünk a többi iparággal is: a bá­nyaiparral, a fém- és könnyűipar­ral, az élelmiszeriparral. A helyi­ipar, a fogyasztási és kisipari szö­vetkezetek szintén nagy tartalé­kokkal rendelkeznek tevékenysé­gük fejlesztésére. Támogatni fog­juk őket a rendelkezésünkre álló jelentékeny helyi erőforrások hasznosításában, úgy, hogy tevé­kenységük révén számos közfo­gyasztási cikkel, különösképpen háztartási cikkel egészítsék ki a piac ellátását, hogy a városok és falvak lakosai számára változatos szolgáltatásokat nyújtsanak. A Csíki és Gyergyói medencé­ben, a Maros felső folyása men­tén, valamint részben a Nagykü­­küllő mentén (Székelyudvarhely övezetében) minden lehetőség ad­va van a burgonyatermesztés fej­lesztésére. A talaj, az éghajlat, az idevalósiak szorgalma és hozzá­értése révén évről-évre nőtt a burgonya hozama. A lehetőségek azonban ilyen vonatkozásban is nagyobbak. Ezt, az elmúlt évek fo­lyamán megyénk sok gazdasága igazolta. Tovább fejlesztve saját tapasztalatainkat, tanulva mind­abból, ami jó és értékes más gaz­dasági egységek gyakorlatában, a Hargita megyei szövetkezeti pa­rasztok alkalmazni fogják az ösz­­szes komplex agrotechnikai intéz­kedéseket, hogy lényegesen növel­jék e növénykultúra termését, s ezáltal jelentős mennyiségű bur­gonyát biztosítsanak az állami a­­lap számára, hozzájáruljanak a la­kosság jobb ellátásához és ezzel egyidőben növeljék saját jövedel­müket is. Hargita megye jelentős kincsét képezik a nagy kiterjedésű lege­lők és kaszálók, amelyek majd 250.000 hektárt tesznek ki, s a me­gye mezőgazdasági területének több mint kétharmadát jelentik. A jelenlegi állatállomány (szarvas­­marhák és juhok­ nem tükrözi a­­zokat a reális állattartási és ta­karmányozási lehetőségeket, ame­lyeket a legelők és kaszálók nyúj­tanak. Az ok egyszerű. Ezeknek a területeknek a fokozama ala­csony. Éppen ezért azt tervezzük, hogy a mezőgazdasági szervekkel és a szövetkezeti tagok tömeges részvételével nagyszabású akciót bontakoztatunk ki a talajerózió leküzdésére, egyes legelők és ka­szálók megtakarítására, felszántá­sára és újravetésére, hogy ezál­tal növekedjék a hektáronkénti zöldtömeg-termés, s minél hosz­­szabb legeltetési időszakot bizto­síthassunk az állatoknak, vala­mint jelentős mennyiségű tartó­sított szénát. A tervezett intézke­dések befejeztével végeredmény­ben elérjük az állatállomány nö­vekedését, s ezzel egyidejűleg a szövetkezetek jövedelmének gya­rapodását, a szövetkezeti parasz­tok jólétének emelkedését. Megyénk területén működik az ország néhány csodaszép gyógy­fürdője és üdülőhelye, mint pél­dául Borszék és Gyilkostó, vala­mint nagyon sok helyi érdekelt­ségű üdülőhely is, amelyek ter­mészeti szépség és gyógyászati szempontból semmivel se marad­nak az előbbiek mögött. Ezek kö­zül megemlíthetjük Maroshévizet. (Folytatás a 3. oldalon) Írta: BRAN­IS LÁSZLÓ a Hargita megyei pártbizottság első titkára, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke ÁLLANDÓ, SZOROS KAPCSOLATOT AZ ISKOLÁVAL — Beszélgetés Albert Dávid elvtárssal, a Hargita megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelőjével — Az új közigazgatási-területi szervezés kedvezőbb lehetősége­ket teremtett ahhoz, hogy a me­gyei tanfelügyelőségek a párt ál­tal az iskola iránt támasztott nagy feladatok színvonalán fejt­sék ki tevékenységüket, tökélete­sítsék oktató-nevelő munkamód­szereiket, és közvetlenül átfog­ják, irányítsák és ellenőrizzék ezt a tevékenységet. Felkértük a főtanfelügyelő elv­társat, válaszoljon néhány ilyen­irányú kérdésünkre. — Már több iskolába ellátogat­tunk, és máris észleltük a tanfel­ügyelőség irányító jelenlétét. Ho­gyan kezdett munkához az új me­gyei szerv? — Legelső lépésünk az volt, hogy megoldottuk a megyei tan­felügyelőség belső szervezési problémáit. Ezzel az átszervezés­sel több évtizedes mulasztást is pótolnunk kellett. Most olyan tantárgyak irányítására is szak­­inspektorokat­ nevezhettünk ki mint például a rajz, a zene, a­­melyeket a múltban úgyszólván teljesen elhanyagoltunk. — Gondoljuk, a szakirányítók most inkább szívügyüknek tekin­tik az esztétikai nevelést, a tanu­lók ízlésének kifejlesztését. — A képzőművész-tanár, Már­ton Árpád, képzett, szakavatott ember. De azt hiszem, fölösleges most ezt a gondolatot tovább fej­tegetnem... Inkább azt említeném meg, hogy milyen nehéz megfe­lelő speciális képzettségű tanáro­kat találni a különböző szakterü­letek irányítására. Például az is­kolákban nincs és egyelőre nem is lesz elegendő zenetanárunk. U­­gyanak­kor a szakmai iskolák el­lenőrzését is mérnök-inspektorra szeretnénk bízni. A mérnökök a­­zonban jobban vonzódnak a ter­meléshez, mint az iskolához... Ép­pen ezért a szakképesítés a mi legnehezebb és legfontosabb problémánk. — És tovább? — ...Elkészítettük a felügyele­tek tervét. A szakfelügyelők át­gondolták a legidőszerűbb felada­taikat és a helyszínen hozzálát­tak a munkához. Nemcsak az is­kolák anyagi ellátására, felszere­lésére és módszertani irányításá­ra gondolok, hanem a tanerők to­vábbképzésének gyakorlati biz­tosítására is. A véglegesítőre je­(Folytatás a 2. oldalon) Lejegyezte: CSEKE PÉTER MIKLÓS LÁSZLÓ Ahol az út a fenyők tetején megy, arra kell tartanunk — ma­gyarázza Sándor, a sofőrünk. Szép­­vízről elindulva a Gyimesek felé haladunk. Szérmászó fenyvesektől borított tája páratlanul szép ké­pet rajzol elénk. Lentről a fensé­ges magasba tekintve tényleg úgy tűnik, mintha a kanyargós út a fenyők felhőt karcoló csúcsát su­hintva kapaszkodna mind fennebb és fennebb. Szermászó tetejéről a tekintet befogja a Tatros egész felső folyását. Alattunk az irdat­lan mélységben feltűnnek Bükkfok házacskái, s útunk célja a szépvizi farm juhászaiénak aklai. Jobb helyet a szájvánoknak, a többezres állomány telepének alig­ha lehetett volna választani. Ég­benyúló havasok ölében, a csörge­dező Tatros partján húzódik meg a havasi pásztortanya. Fehérsző­rű kuvaszok őrzik a jámbor jó­szágállomány szálláshelyét. Jöt­­tünkre még csak nem is csahol­nak. Tudják, itt van most a ju­hásznépség apraja-nagyja. A ko­sok, bárányok, anyajuhok tető a­­latt, mi és ki bánthatná őket? A kutyák csendesen üldögélnek, an­nál lármásabbak az aktok lakói. Keserves bégetés veri fel a feny­vesek téli csendjét. Kisbárányok jönnek világra, az öregeket meg most szabadítják meg gyapjas su­báiktól. Fiát ezért a nagy riada­lom, a kétségbeesett méltatlanko­dás.. A farm számadó technikusá­tól — kékköpenyes alakjára vala­hogy nem talál a romantikusan hangzó számadó juhász megjelö­lés — megtudjuk, hogy seregei éppen most nyírják. Odabent az­tán, mint domb vagy síkvidéken amolyan május végi látvány fogad tehát erre hagyomány, hogy a juhokat télen vagy koratavasszal nyírják. Mire fel kell csapni őket a havasra, legyen rajtuk valamics­ke gyapjú, meg azért is, hogy a költözködéssel s a báránynevelés­sel járó bajlódás miatt az anyák ne veszítsenek bundájukból. Kattognak az ollók, billen a mérleg serpenyője. Zsákolják a termést. Amolyan téli szüreti han­gulat kellene áradjon most az ak­tok világából, de inkább bosszúság AZ ÖREG JUHÁSZ BÁNATA keríti hatalmába az embereket. — Alacsony a nyírási átlag — morcoskodik a mérlegkezelő — alig egy kiló hetvenöt deka. — Lehetne több?, — Ilyen állománytól bajosan,­­ ilyen takarmányozás mellett is nehezen — magyarázza a techni­kus. Szemre a birkák nincsenek rossz bőrben, látszatra széna is volna e­­lég. Dehát a mérleg, az mérleg. Mintha azt mondaná: persze, hogy vékony az irhabunda, ha vékony a szénaszál is. Hogyne lenne vékony, sovány, fás, amikor a kövérséget kaszálás után kimosta belőle a ha­vasi eső, a szikkadni nem akaró, tartós nyirkosság. A szénát bi­zony nem takarták, s ahogy a szakemberek mondják az értékes tápanyagokat a csapadék mind ki­lúgozta belőle. — Hát ez volna az én bánatom — mondja leeresztett hangon E­­nea Nicolae az öreg juhász — de sajnos van ennél nagyobb is..­. Reményt vesztve rohangál ide­­oda a sok kisbárány. Anyjuk után szaladgálnak, emezek meg levetve ékes bundájukat szégyenkezve, e­­rős bégetéssel fejezik ki tiltako­zásukat. De miután egymásra talál anya meg báránya újra helyreáll a meghitt családi békesség. Csak az öreg juhász kesereg egyre ... — Én bizony már nem is tudom mit csináljak, elhullott vagy negy­ven kisbárányom, csak felpuffad­­nak s azzal végük ... Hát ne ölje az embert a bánat? Mint szeme­­fényére vigyáz az ember anyjuk­ra, világra segíti az újszülötteket s aztán itt van nő, elpusztulnak... — Orvosi beavatkozás? — Hát kérem van annak vagy két hete is, hogy utoljára láttam az állategészségügyit... — Van bizony annak annyi ide­je — erősítgetik a bojtárok. Nyírás, bárányozás, elhullás s két hét óta szünetel a komolyabb állategészségügyi felügyelet.. Nem hiába szomorú az öreg juhász. Ha felvidul, ez a pár sor is jó volt va­lamire. Bár jobb szeretnénk, ha Bükksokot még a riport megjele­nése előtt, a juhászok szakmabeli segítőtársai keresnék fel. FÜLÖP ERNŐ _ LAPUNK tartalmából 2. OLDAL Megyénkben játsszák Jegyzetek 2—3. OLDAL Nevető dekameron 3. OLDAL Akit gyökerestől „kiemeltek" SPORT 4. OLDAL Nemzetközi események A KISKAPUSI Carbosin üzem új su­plex-fajtát állított elő a válla­lat szakembereinek technológiája alapján. Az új termék, amelyet eddig külföldről szereztünk be, ki­váló minőségű. Az üzem szakem­berei jelenleg melegen megmun­kálható, képlékeny kopolimerek előállításán fáradoznak. Az első kísérletek biztatóak. A IASI-i antibiotikum-gyár szakemberei tökéletesítették a V penicillin erjesztését. Ezt az anti­biotikumot fertőzés esetén és bizo­nyos műtéti beavatkozások után fertőzésmegelőzés céljából hasz­nálják. A javított eljárást új te­nyésztési közeggel érték el. Ezzel az idén e termékből 1.100.000 lej értékűvel több gyártható. W /imm­m­m (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) az msim-------------­minden fájáról BRASSÓ. A feketehalmi Măgu­ra bútorgyár szakemberei által végzett kísérletek beigazolták, hogy tehergépkocsi karosszériák készíthetők jó minőségű lakkal és gittel védett és különleges vasle­mezzel megerősített farost-leme­zekből. Ezek a karosszériák szi­lárdabbak, mint a fűrészárúból ké­szítettek, szebb a külsejük és könnyebbek. A 3 és 5 tonnás te­hergépkocsikra szerelt karosszé­riákat túlterheléssel próbálták ki nehéz terepeken. A karosszéria ki­állta a próbát és ennek alapján megkezdődött ipari méretű gyár­tása. A farostlemezből készülő ka­rosszériák révén évente 13.000— 15.000 szobabútor gyártására ele­gendő fűrészárut takarítanak meg. A KOLOZSVÁRI 1. számú se­bészeti klinika orvosai: Aurel Na­na professzor, docens-doktor, dr. Crişan Mircioiu egyetemi előadó tanár, dr. Edmund Neumann és Mircea Nana egyetemi tanársegéd új műtét előtti vizsgálati módszert kísérleteztek ki. Mialatt a páciens a műtőasztalon fekszik, elektro­­encefalográfhoz kapcsolt elektró­dok segítségével megmérik a gasz­­troduodenális fal bioáramait. Az így nyert görbék megismertetik a sebésszel a "belső" sérüléseket, és így a legmegfelelőbb beavatkozá­si módszert alkalmazhatják. A módszert előbb állatokon kísérle­tezték ki, majd tökéletesítették a klinika kísérleti sebészeti osztá­lyán. Ma már rendszeresen alkal­mazzák ezt a módszert. KONSTANCÁRA megérkeztek az első berendezések és készülé­kek a városban épülő hatalmas csillagászati komplexum berende­zéséhez. A csillagvizsgáló egy pla­netáriumból, egy csillagászati megfigyelőből, egy napállomásból és 40 négyzetméteres szabadtéri platformból áll, amelyen éjszaka különböző távcsövekkel megfi­gyelhetők az égitestek. A VAJDAHUNYADI kohászati kombinát elektromos acélművé­nek munkaközössége újabb kü­lönleges acélt állított elő csapágy­gyártás céljára. Az acélfajta elő­állításánál két változatban több kísérleti csapolást végeztek, s e­­zek alapján állapították meg a legmegfelelőbb technológiai folya­matot. Jelenleg a vajdahunyadi kohászati kombinátban több mint 200 acélfajtát állítanak elő. Bukarestbe érkezett Marko Nikezics Jugoszlávia külügyi államtitkára A román kormány­ meghívására csütörtök • reggel a fővárosba ér­kezett Marko , Nikezics,­­Jugoszlá­via -Szocialista Szövetségi, Köztár­saság külügyi államtitkára, aki baráti látogatást tesz országunk­ban. .­­ . • A­­ vendég kíséretében van Dim­­ce Belovski és Milorad Pesics he­lyettes külügyi államtitkár és Svete Zdenko, Jugoszlávia SZSZK külügyi államtitkárának kabinet­­főnöke. A­­Boneasa repülőtéren Corneliu Mănescu ,külügyminiszter, Vasile Şandru külügyminiszter-helyettes, Aurel Mălnăşan, Románia belgrá­di nagykövete és külügym­inniszté­­riumi főtisztviselők fogadták a vendégeket. . Jelen volt, Jaksa Petrics, Ju­goszlávia SZSZK bukaresti nagy­követe és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) sílvajrá az fiel jegkoron­-ba­jnoksásson — Amikor minden pontnak, gólnak értéke lesz — (Tele­fon jelentés Bukarestből) Csütörtök volt az idei jégko­rong-bajnokság negyedik, döntő menetének utolsó unalmas napja. Véget ért az előre lejátszott mér­­­­kőzések időszaka, kezdődik a tu­­­lajdonképpeni küzdelem. Péntek, szombat és vasárnap, a maratoni küzdelem-sorozat igazi véghajrá­ja, az a három­ nap, amikor min­­■ den pontnak, gólnak értéke lesz, amikor minden egyes mérkőzés lé­nyegesen befolyásolhatja a rang­sor alakulását, végső kimenetelét, amikor eldől a nagy kérdés-kom­plexum: ki lesz a bajnok és kiszo­rul a második helyre, ki lesz a bronzérmes és ki a negyedik, ki végez az utolsó, illetve az utolsó előtti helyen. Mondanom sem kell, a fővárosi 23 August jégpályáján máris folyik a vita: képes lesz-e a Steaua a nagy bravúrra, azaz, élre tömni, kiheverte-e a Dinamo a harmadik menet rangadóján tör­téntek következményeit, pótolni tudja-e a felfüggesztett Dumitraș és Pană hiányát; sikerül-e Szabó Gyusziéknak visszavágniuk az Ag­ronómiától elszenvedett legutóbbi vereségért, elhódítaniuk a bronz­érmet; ki lesz az utolsó, a Szé­kelyudvarhelyi Küküllő, vagy a Gyergyószentmiklósi Lendület? Nagyjából ezek a kérdések fog­lalkoztatják most a jégkorong­sport szerelmeseit, azokat, akik esténként megjelennek a műjég­pályán, és persze, azokat is, akik több száz kilométerre a sportpá­lyától, ugyancsak szurkolnak ked­venceiknek. Kezdődik tehát a hajrá! A pénteki műsor: Székelyudvarhelyi Küküllő — Bukaresti Petrol-Geologie (a har­madik menetben 5:1-re győzött a fővárosi diákcsapat); Steaua — Kolozsvári Agronómia (legutóbb 10:4-re nyert a katonacsapat); Csíkszeredai Lendület — Bukares­ti Dinamo (a harmadik menetben nagyon szoros, mondhatni szokat­lan eredménnyel ért véget az ösz­­szecsapás: 2:1 a Dinamo javára). Mindhárom 60 percben nagy a tét. S minthogy a tulajdonképpeni küzdelem első fordulójáról van szó, vagyis az első eset a döntő menet során, hogy a „nagyok a nagyokkal“, a kullogók pedig a kullogókkal kerülnek szembe, mondjunk le a latolgatásokról, bízzunk mindent a csapatokra, le­gyünk türelmesek a következő 24 óráig. De addig is, hadd számoljunk be néhány eredményről, amelyek kimaradtak legutóbbi tudósítá­sunkból A harmadik forduló utolsó összecsapásán a Steaua minden különösebb megerőltetés nélkül lehengerelte a Székelyud­varhelyi Küküllőt: 16:0 (7:0, 3:0, 6:0), s ezzel 255-re növelte ütött góljainak számát. A székelyud­varhelyi együttes csütörtök este sem remekelt, újabb kategorikus vereséget szenvedett, ezúttal az első helyezett Bukaresti Dinamó­tól: 13:0 (1:0, 4:0, 8:0). Egyik fél sem erőltette a játékot, a székely­udvarhelyiek az első harmadban kitűnően állták a sarat, a máso­dikban még mindig elég jól vé­dekeztek, de már nem tudtak minden lövést hárítani, az utolsó 20 percben pedig kedves kapu­védő, aki Orbánt váltotta fel, — véleményem szerint nem volt ép­pen szerencsés a csere —, több potyagóllal is hozzájárult csapata újabb, kétszámjegyű kudarcához, amely sorrendben immár negye­dik e héten. Ugyancsak csütörtökön: Kolozs­vári Agronómia — Bukaresti Pe­trol-Geologie 7:4 (3:0, 2:1, 2:3). Amint az eredményből is kitűnik, a kolozsvári együttes csak az első harmadban tudott nagyobb fö­lényt kiharcolni, a továbbiakban már kiegyensúlyozódott a játék. Lehet, nem akarták „feleslegesen“ pazarolni energiájukat, gondoltak a soron következő három találko­zóra is. És nemcsak ők, a hetes mezőny valamennyi tagja, csak ,,félgőzzel“ játszott, pedig, mond­hatni, „készült“ a küszöbön álló véghajrára. ANTAL ANDRÁS

Next