Hargita, 1968. május (1. évfolyam, 60-84. szám)
1968-05-03 / 60. szám
I** V, 2 MÁJUS ELSEJE MEGÜNNEPLÉSE MEGYÉNKBEN Csíkszereda (Folytatás a* 1. oldalról) megvalósításáért vívott harcban. A megyei pártbizottságnak a napokban megtartott aktívagyűlése kifejezésre juttatta, hogy egész népünkkel együtt megyénk minden kommunistája és dolgozója teljes egészében helyesli a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága április 22—25-i plenáris ülésének dokumentumait, és minden erejével dolgozik az elfogadott határozatok megvalósításáért. Május elseje, a dolgozók nemzetközi összefogásának napja alkalmával, megyénk összes dolgozói, románok, magyarok és más nemzetiségűek újból kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy egész dolgozó népünkkel együtt a párt köré tömörülve, testvéri egységben harcolnak drága hazánk — Románia Szocialista Köztársaság — felvirágoztatásáért. ★ Az ünnepi gyűlés résztvevői a művelődési ház felé vették útjukat. Talán nem is látott még ennyi embert a nagyterem, és bár zsúfolásig megtelt az előcsarnok is, még özönlöttek, az ajtóban álldogáltak azemberek, hogy valamit, egy ütemet, egy verssort, egy táncdobbantást elkapjanak a déli órákig tartó ünnepi műsorból. A változatos műsorba annyi öröm fért, annyi szín, anyi fiatalság, ének, tánc, szavalat, mosoly és szemcsillogás, amennyit csak az ünnepi percek, órák nyújthattak... A műsor sikere a színes, változatos összeállítás mellett a szólisták és együttesek — a Csíki Textil tánccsoportja és kórusa, a művelődési ház táncegyüttese, valamint az Olt szövetkezet táncosai — tehetségét dicséri. Perdültek a katrincák a román népi táncokban, libegtek a székely szoknyák, a szavalok versekkel köszöntötték Május elsejét. És hogy mindenki óhaja teljesüljön, hogy mindenki örömét lelje, a csíkszeredaiak kedvenc szólistái könnyűzeneszámokkal szórakoztatták a közönséget. És így is van rendjén: a műsor szerezzen örömöt, mert május elseje számunkra ma már a boldogság, a fiatalság ünnepe is. A kultúrműsorról sokan a képzőművészeti kiállításra igyekeztek, ahol megtekintették megyénk képzőművészeinek, festőknek, grafikusoknak, szobrászoknak gondosan kiválasztott alkotásait. Az ünnephez méltó élményben volt részük. A déli órákban, még ha az éjszakai eső kissé módosította is a tervezgetéseket, ki-ki elindult egy pohár sörre vagy borra a közeli kirándulóhelyekre. A Csíkszeredai Készruhagyár munkaközössége a sutái Kőbányán, a Faipari Vállalat dolgozói a csíkszentkirályi sportpályán rendeztek kultúrműsort és sportbemutatót, a művelődési ház és a Helyiipari Vállalat műkedvelői a szentmaréi ,,Büdös“-ben. Munkatársak, barátok, ismerősök koccintottak az ünnepre Zsögödfürdőn is. A város még a késő esti órákban is hangos volt az éneklő, jókedvű emberektől. Fiatalok, idősek egyaránt sokáig maradtak egy-egy ízletes flekken, egy üveg sör mellett. Ha azt mondjuk, hogy a város minden lakója ünnepelt, dalolt, táncolt, nem maradunk messze az igazságtól. Ha nem is élvezhettük teljesen a természet üde zöldjét, az ünnephez méltó derűs napsütést, ünnepeltünk jókedvvel, tánccal, zeneszóval, igazán, illő módra. Május másodika sem volt eseménytelen. Csíkszeredai, székelyudvarhelyi, maroshévízi, gyergyószentmiklósi fiatalok tették népessé a sportpályákat, versenytereket, ahol fiatalos lendülettel és lelkesedéssel, ,a sportszerűség jegyében mérték össze erejüket. A sportversenyek ünnepi megnyitóját délelőtt a Lendület sportpályán tartották meg, utána a városi művelődési ház elől közel 200 fiatal indult a mezei futóversenyen. Szereda, Gyergyószentmá 1 A. Székelyudvarhely, Balánbánya,i)tró legjobbjai röplabda, kézilabda és futballmérkőzéseken vettek részt. Délután Zsögödfürdőn a líceum és a Păltiniş-i iskola műkedvelő együtteseinek színvonalas előadását élvezhette a pihenni, szórakozni vágyó közönség. Este pedig ifjúsági karneválon kötöttek barátságot ismerősök és ismeretlenek a felejthetetlen nap talán örök emlékére. Székelyudvarhely Nem igen kacagott a tavasz május első reggelén. Szomorkásan csepergélő esőben, meg-megújuló szélrohamok közepette indult a hagyományos zenés ébresztőre a városi fúvószenekar. Még esett, amikor megindult az emberáradat a munkahelyek felé, hogy onnan szervezetten vonuljon fel az ünnepség színhelyére. Zászlóerdő alatt, impozáns tömegben vonultak fel a Május 1 úton a legnépesebb vállalat, a Készruhagyár dolgozói. A Köztársaság útja felől az Erdőgazdálkodási Vállalat, a Tehnoutilaj ünneplőbe öltözött munkásai és tisztviselői fordultak be a főtérre. A biztos jövő boldog tudatában, dalolva érkeztek három irányból is a tanuló ifjúság népes csoportjai. Kilenc órára, mikorra megtelt a tér és mintegy 4.500—5.000 ember várta az ünnepi gyűlés kezdetét, elállt az eső is. A párt- és állami szervek helyi vezetői, vállalatok és intézmények igazgatói, a szocialista munka élenjárói helyet foglaltak az emelvényen 9 óra 10 perckor felhangzott Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. Ezután Hermann Gusztáv elvtárs, a municipium pártbizottságának titkára, román nyelven méltatta Május 1 jelentőségét. Megemlékezett a nemzetköziség ünnepének hősi fordulóiról, a chicagói sztrájktól napjaink szabad májusáig. Ugyancsak május első napjáról beszélt Kovács Géza elvtárs, a szakszervezetek helyi tanácsának elnöke. Megyénk municipiumának eddigi eredményeire hivatkozva, többek között ezeket mondotta: „Az első évnegyedben ipari egységeink 104 százalékra teljesítették az előirányzott tervet, ami gyakorlatilag 3 millió lej érték előállítását jelentette terven felül. A municipium, a megye szervesen bekapcsolódik az ország állandóan gyorsuló, egészséges gazdasági ütemében. A rövid gyűlést gazdag és nívós kultúrműsor követte a művelődési házban. Hogy csak a legkiemelkedőbb számokat, említsük: láttuk a Lunca-i román népi táncot, amit a helyi szakiskola kultúrcsoportja adott elő, a sóvidéki párost, amelyet csiszoltságáért, játékos lendületéért méltán tapsolt meg a közönség, s Hubesz Walter ifjúsági tömegdala is osztatlan sikert aratott. A déli órákban bőven akadt látnivaló, különösen a sportkedvelők számára. A szeles idő ellenére, számos szurkoló gyülekezett a futballpályán. A hagyományos Május 1 kupa két esélyese mérkőzött „életrehalálra“,természetesen a sportszerűség határain belül. Az eredmény: a Tehnoutilaj 1:0 arányban legyőzte a székelyudvarhelyi Fások csapatát, így a nyertes két, Május 1 tiszteletére rendezett verseny kupájával dicsekedhet, ugyanis a tekézők épp oly jó formában voltak, mint a labdarúgók. A municipium délutánja mozgalmasságával ragadta meg a látogatót. A sétálóktól színes utca, a fiataloktól nyüzsgő sétatér fokozta az ünnepi hangulatot. Azonban nemcsak a városban ünnepeltek. Sokan kisétáltak az időközben csodálatos derűsre változott délutánon a Szejkére, a fürdő nevét viselő vendéglőbe, a kényelmesebbek pedig várták az estét és a központban költötték el az ünnepi vacsorát. Nem csoda, hogy nagy a vendéglátóiparba vetett bizalom: csak a Homoród vendéglő 7000 üveg sört kapott május első napjára. A művelődési ház klubhelyiségében a fiatalság egész este kitűnően szórakozott. Az öttagú zenekar a hazai- és külföldi táncmuzsika legjavát adta. Az ünnepi hangulat május másodikén is folytatódott. Úgy véljük azonban, nemcsak a szervezést, hanem a dolgozók kezdeményező szellemét is dicséri a változatos tevékenység. E nap inkább a kirándulásoké volt és joggal, mert a természetjárás a székelyudvarhelyiek minden évszaktól független, szép szenvedélye. Várta a kirándulókat a Szejke, a Szarkakő, a Kerekerdő. A Küküllő partján valóságos idill fogadott. Megkezdődött a csónakázási idény Az autósok pedig Homoródra vagy a Bucsinig mentek, esetleg még messzebb. ★ A májust a nemzetközi munkásmozgalmi hagyományok megünneplésével kezdik világszerte. Székelyudvarhely municipium nemcsak munkasikerekkel, hanem az ünnephez illő jó hangulattal is köszöntötte május elsejét. A székelyudvarhelyi Készruhagyár dolgozóinak egy csoportja (BALÁZS FERENC felvétele) a Gyergyószentmiklós Május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja alkalmával, Gyergyószentmiklós dolgozói ünnepi nagygyűlést tartottak a helybeli Mioriţa filmszínház termében. A nagygyűlésen a város munkásai, földművesei és értelmiségi dolgozói újból kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy szeretett pártunk köré tömörülve testvéri egységben harcolnak drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság szüntelen fejlődéséért és erősítéséért. Az első évnegyedben a pártbizottságok és pártalapszervezetek állandó szervezésével és irányításával Gyergyószentmiklós vállalatainak munkaközösségei — munkások, technikusok és mérnökök — jelentős eredményeket értek el, így az össztermelési tervet 103 százalékban teljesítették és 1.402.000 lejt valósítottak meg terven felül. Egy másik fontos mutatószám az értékesített árutermelésé, amelyet az első évnegyedben 102,3 százalékban teljesítettek. E sokatmondó eredmények elérésében nagy szerep jutott a gyergyószentmiklósi Lenfonodának, a Fakitermelő Vállalatnak, a Partizán Helyiipari Vállalatnak, a Gyilkostó Kisipari Termelőszövetkezetnek stb. E vállalatok munkásai, mérnökei és technikusai közül sokan kerültek a szocialista verseny kitüntetettjeinek soraiba. Az eső, majd a fenyegető felhőzet a művelődési ház nagytermébe és a város más szórakozó helyiségeibe szorította az ünnepi nagygyűlés résztvevőit. A lelkes műkedvelők szavalatokat adtak elő, román és magyar népi táncokkal, népi és könnyűzenével szórakoztatták nagyszámú közönségüket. A délutáni órákban, ahogy a Nap fénye megcsillant a virágzó fákon és a zöldellő pázsiton, a városi pihenőparkban hangulatos majálison vettek részt a város lakosai. Másnap, május másodikén reggel — a továbbra is kedvezőtlen időjárás miatt megcsappant számban ugyan — Borszékre, Szovátára indultak a gyergyóiak. A környező kirándulóhelyek közül a sokat látogatott négyes és kilences kilométerkő környékét, a csodálatos Súgó-barlangot, a merészebbek a legendás Egyeskő, Bothvára és a Gyilkostó természeti szépségeit keresték fel. A Gyergyóban maradottak sportversenyeket tekintettek meg, például a gyergyói líceum sportpályáján megtartott kézilabda villámtornát, amelyen a helyi líceum és szakmai iskola, a ditrói líceum és az újfalusi iskola lány és fiú kézilabdázói mérték össze erejüket. Mindent összevetve, a gyergyói dolgozók a kedvezőtlen időjárás ellenére is hasznosan, kellemesen töltötték el a nagy ünnep két napját. Maroshévíz Maroshéviz már április utolsó napján díszbe öltözött. Nemzetiszínű és vörös zászlók feszülnek az utcák fölé. S ugyancsak akad dolga azoknak is, akik a hangszórókat erősítik a városi park fáira. A létrák tetejéről azonban aggódva tekintenek az égre. — Esni fog? Utolsókat simítanak a város ünnepi arcán. Az utcák forgalma is az előkészületről tanúskodik. A zsúfolt élelmiszerboltokban alig győzik a kiszolgálást. A női fodrászatban pedig egész héten nem akad annyi dolga a személyzetnek, mint ma. ★ A május elsejei ünnepséget megnyitó fúvószenekar szitáló esőben vonult végig a főutcán. A tribün előtt a helyi Szállítási Vállalat és a Fűrészüzem dolgozói vonulnak a Căliman mozi felé. Az eső miatt ide gyülekeznek. Antal Ioan, a városi pártbizottság titkára itt mondja el ünnepi beszédét, köszöntve mindazokat, akik kiváló munkájukkal segítik öregbíteni a hévízi vállalatok jó hírnevét. Szász József, Hodiş Igggu Visile üzem, vagy Păşcanu Grigore, Zegher Anton a Szállítási Vállalat dolgozói és társaik azok, akikre munkájuk elismeréseként hivatkozik. A díszgyűlés a zenekar akkordjaival zárul. A művelődési ház televízióján irigykedve nézzük Han Ottó igazgatóval a fővárosi felvonulást. Az aszfaltra élesen rajzolódnak ki az árnyékok, ott tehát süt a nap, itt meg csak most dől el az ünnepi műsor sorsa. A művelődési ház igazgatója mutatja: az Augusztus 23 klub és a helyi inasiskola közreműködésével, közel 30 műsorszámból állt össze a program. Népi zene és tánc, könnyűzene- és szájharmonika-együttesek váltanák egymást, de a szóló-énekesek és szavalók sem hiányoznának. Sajnos, az időjárási viszontagságoknak kiszolgáltatott műsor nem biztos, hogy a közönség elé kerül. A város egyetlen színpados termét még nem adták át a használatnak. Nincs más hátra, mint várni a jó időt. A „Fenyő“ üdülőtelephez frissen meszelt léckerítések között visz az út. Néhány órán át úgy látszott, mégsem hiába állították fel a szabadtéri színpadot. A korai örömöt azonban elmossa az eső. A közszolgáltatási egységek jobban bírják a mostoha viszonyokat. Kezdetben a szén ugyan nehezen gyűlt meg, de végül is minden elkelt, a háromezer üveg sörből semmaradt másnapra. Az üdülőtelep medencéjében 23 fokos a gyógyvíz. Hivatalosan elsején kezdődött a fürdőidény. Egyelőre azonban a startkövekről nem a beutalt vendégek, hanem a hévízi fiatalok ugrálnak, akik, úgy látszik, a fürdést mindenképpen a hagyományos május elsejei mulatságok közé számítják. A Csíkszeredai Készruhagyár táncosai (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Balánbánya A nagy ünneplésből Balánbánya is kiveszi a részét, mint országunk egyik legnagyobb rézkitermelő bányája, amely a szocialista munkaversenyben elért sikerei révén méltán foglalja el helyét az élenjáró ipari üzemek között. A munkásosztály szolidaritásának nemzetközi napján Balánbánya ebben az esztendőben is megelégedéssel tekinthet vissza az elmúlt tizenkét hónap eredményeire. Havonta teljesítették, sőt túlteljesítették tervüket, eleget téve annak a kötelezettségnek, amely rájuk hárul bányaiparunk e fontos ágának fejlesztésében. Áprilisi érckitermelési tervüket 101,8 százalékban, ugyanennek a hónapnak az össztermelési előirányzatát pedig 101 százalékban teljesítették. A vállalat sikeres tervteljesítése olyan emberek munkájának eredménye, mint Căcău Joan, Albert István, Pop Leon brigádjának tagjai, akik elért sikereik elismeréséül a Május 1 tiszteletére kiosztásra került 99.000 lejes prémium alapból méltán kaptak jutalmat. Minden városnak, vidéknek megvan a maga sajátos májusi hangulata. Balánbányán a lakosság túlnyomó része bányász, s ez rányomta bélyegét az ünnepségekre is. A művelődési otthonban megrendezett díszünnepségen az ő tapsuk zúgott a leghangosabban, a sportpályán zajló délutáni majálison az ő örömük, életkedvük tette vidámabbá a május elsejei délutánt. A művelődési otthon 250 férőhelyes épületében az ünnepi beszéd elhangzása után a város műkedvelő tánccsoportjai, énekesei, szavaiói és zenekarai két órás műsorral szórakoztatták a népes közönséget. De nem maradt el a délutáni szórakozás sem. A sportpálya melletti szabad területen a balánbányai dolgozók százai borral, vidám csevegéssel tették még kellemesebbé, még hangulatosabbá az ész és kéz munkájának nemzetközi ünnepét. Vlahica Amikor az ember új városban jár, akaratlanul is felméri azt, hogy mi van és mi nincs, mi az, ami hiányzik, amire szükség volna. Vlahica most születő város. A Vasüzem és a környékén magasba szökő tömbházak, az üzletek igazi város képét idézik már. Mintha ide összpontosult volna az alkotás és nagyszerűség minden varázsa, a nagy kezdeményezés, indulás sikerteremtő ereje. És valóban itt is van ez az erő. A vlahicai lakosság egyszerre készült a munkásszolidaritás ünnepére és a városavatásra. Zászlósmájus elseje gyönyörködött az új virágágyásokban, váróteremben, a vízvezeték munkálataiban. Gépzakatolás üzemi ritmusa költözött az utcákra, udvarokra. Az ünnep előtti délelőttön kerékpáron száguldott el mellettem szervezni-intézkedni Balázs Vilmos, a néptanács elnöke. Később, amikor újra találkoztunk, városformáló készülődésükről mondott néhány szót. Elég például megemlíteni azt a 120.000 és 200.000 lej értékű hazafias munkát, amit május elsejéig a váróterem, illetőleg a vízvezeték építése érdekében végeztek. Április 28-án már ünnepeltek. Május 12 pedig a pihenés, szórakozás napja volt. Rádiók, hangszórók küldték az utcákra a fővárosi felvonulás moraját, levegőjét a nyitott ablakokon át. Az autósok készülődtek. Régi munkás-majálisok hangulata éledt a Fenyő mellett elnevezésű kedvelt kirándulóhelyen, vagy az almási barlanghoz induló idősebb munkások szívében, de a fiatalság sürgő-forgó öröme is Májushoz méltó volt. Szél csavarta a vörös és háromszínű zászlók vásznát, szél vitte messze a Vasüzem kohóinak füstjét. A munka nem szünetelt. Május elsejét itt új tervteljesítésekkel, sikerekkel ünnepelték. A hazának kell a vlahicai vas. Kohászok és öntők küzdenek az elemekkel, kovácsolják jövendő májusok még ragyogóbb arcát, győzelmes erejét. Innen nő ki a jövendő város, innen nyújtóznak patyolat tiszta utcák, hívogató parkok, innen, a megállás nélküli alkotómunka honából, vasból és emberi akarásból ★ Vlahica május elsejét, az ünnep a születő várost köszöntötte. Székelykeresztúr Önmagához'' híven búcsúzott április, hadd lássuk, hogy nem adja fel könnyedén jellemét. Elsején azonban a díszbe öltözött város hajnali öt órakor a fúvószenekar hangjaira ébredt és örömmel vette tudomásul, hogy a nap kibújt a felhők mögül. Fél tízkor minden dolgozó a munkahelyén volt és indult a város központja felé, ahol a munkások szolidaritásának nemzetközi napjára emlékeztek. A pionírok és iskolások fegyelmezett sorokban, énekszóval közeledtek az emelvényhez, amelyen a városi pártbizottság és a városi néptanács vezetői, élenjáró munkások, értelmiségiek, termelőszövetkezeti tagok foglaltak helyet. Bedő Gyula, a városi pártbizottság titkára, ünnepi beszédében a nap jelentőségét méltatta, majd a város dolgozóinak a szocializmus kiteljesítésében elért eredményeiről beszélt. 1968 első évnegyedében a város ipari egységei 104,5 százalékban teljesítették tervüket, ebből tekintélyes részt vállaltak a Lengvár dolgozói. A város száz munkását, technikusát tüntették ki a „termelésben élenjáró dolgozó“ megtisztelő címmel. Szép eredményekkel dicsekedhetik a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely megyei viszonylatban is a legjobbak közt van. Az elmúlt évben csak állati termékekből 320.000 lej jövedelme volt. A város urbanizálódásában, szépítésében pedig nem csekély annak a hazafias munkának szerepe, amelynek értéke a múlt évtől a mai napig egy millió lej. A város dolgozói megérdemelték tehát a kellemes időtöltést. Az ünnepi gyűlés befejezése után a művelődési házban megkezdődött a kultúrműsor, ahol kórussal, szólóénekkel, román és magyar népi táncokkal szórakoztatták a nagyszámú közönséget. A kora délutáni órákban megindult a busz Sóskútra és bár az idő a hagyományos majálist lehetetlenné tette az utasok száma lassanlassan növekedni kezdett. Szerencsére, Keresztúron is nagy a futballrajongók száma, s az otthonmaradottak a televízióban közvetített román—osztrák mérkőzést tekintették meg. Másodika sportnap volt Keresztúron. Délelőtt a tanulók játékkedve tombolt a 11 órakor megkezdett, délig tartó, osztályok és iskolák közti kézilabda mérkőzésen. Ezután izgalommal várt futballmeccsre került sor a Líceum és a helybéli Kisipari Termelőszövetkezet csapatai között. Este győző és legyőzött — egyik vigasztalódva, a másik agyőzelmet ünnepelve — a művelődési házban rendezett estén, a város fiatalságával együtt töltötte az ünnep utolsó óráit. A szünetben az ifjak „ki mit tud“ versenyen bizonyították általános műveltségüket. Reggel még borús volt az ég, esőre ébredtek az üdülővendégek, de nemsokára — mintha ezen a napon a természet sem akarna gátat vetni az emberek jókedvének — felkerekedett a szél és egész nap szorgosan űzte, , terelgette a felhőket. Még jóformán véget sem ért a délelőtt, amikor már száraz utat, frissen mosdott padokat, vígan csattogó zászlókat nézegetett a ki-kibukkanó kék ég, melengetett a Nap. Az üdülőhelyeken megszokott vasárnapi hangulat ünnepélyessé növekedett, amikor a mintegy, a kétnapos ünnep nyitányaként felcsendült az elce dal, megkezdődött a Művelődési Ház műkedvelőinek ünnepi műsora. És megérkezett a nagyvilág ünnepi üzenete is Tusnádfürdőre, a zsúfolásig telt klub TV-jének képernyőjén. Délutánra kiürült a központ. Aki csak tehette, elindult a „zöldbe”, az Olt partján, a Bálványos vár alatt, a Szent Anna tónál kis tábortüzek gyúltak, füstjük ínycsiklandó illatokkal fűszerezte a levegőt, innen is onnan is énekszó csendült. Estére kelve aztán a fiatalabbra, sőt néhány lelkes idősebb is, táncolni indult és „állt a bál”. Közbevetőleg hadd mondjuk el azt is, hogy Tusnádfürdő népessége erre a két napra jócskán megnövekedett. Már kedden este egyre-másra érkeztek az autóbusz különjáratok, hozták a kirándulókat Bukarestből, Medgyesről, Szebenből. Másnap délelőtt akkora forgalom volt a főutcán, mintha már úgy júliusban, a főszezon kellős közepén lennénk. A személyautók rendszámtábláin az ország csaknem valamennyi megyéje képviselve volt. Sokan jöttek Bukarestből, még többen Brassóból, hogy a környékbelieket ne is említsük. Másodikéra is gazdag program kínálkozott. Szervezett kirándulás a Szent Anna tóhoz a turisztika kedvelőinek, de a sportbarátok sem maradtak csemege nélkül. Délelőtt röplabda mérkőzés, délután pedig a hagyományos Vendégek—Helybeliek labdarúgó öszszecsapás. A líraibb alkatú vendégeknek versösszeállítással kedveskedtek a Művelődési Házban, a zene híveinek nótacsokorral. Egyszóval mindenki jól érezte magát az ünnepen itt a Sólyomkő alatt. És amikor már kialudtak a fények a villák ablakaiban, úgy tűnt, a munka ünnepének pihe néssel megszentelt friss emléke ringatja álomba a méltóságteljes fenyők között hajladozó virágruhás fákat. A termelőszövetkezeti dolgozók vasárnap ünnepelték Május elsejét. Frissen meszelt kerítések, megsepert utak, vidáman lengedező zászlók köszöntötték a művelődési otthon felé igyekvő, ünneplőbe öltözött embereket. Az ünnepi gyűlés után, ahol a felszólalók a parajdi dolgozók eredményes munkáját méltatták, az iskola műkedvelő csoportja szórakoztatta az összegyűlteket. A szép szavalatok, kórusművek, népi táncok méltán váltották ki az elismerést. Délután pedig a jókedvű fiatalok ifjúsági délutánt szerveztek a klubban. Az egész község ünnepelt. Az utcák népesebbek voltak, mint máskor. Csoportosan sétáló asszonyokat, hancúrozó gyerekeket lehetett látni, a férfiak kezében meg sörösüveget. Ez is az ünnephez tartozik... Este Székelyudvarhely municipium KISZ bizottságának esztrádegyüttesét hallgathatták meg a művelődési otthonba látogatók. Hangulatos műsorszámaik mintegy betetőzték az egész napos ünnepet. Szerdán a bányászok ünnepeltek, akik tervüket a múlt hónapban is túlteljesítették. A jól végzett munka örömével, sötét díszegyenruhába öltözve gyűltek öszsze a bányaklubban, ahol a fúvós zenekar fogadta őket. Itt találtuk Catrina Ioan-t, az idős bányagépészt is, aki fiatalabb bányásztársaival együtt ünnepel. Mellettük Szász H. Zsigmond többszörösen kitüntetett bányász sugárzó arccal mondja, hogy neki ma kettős ünnepe van: a nevén apját is tartja. Kelemen Ferenc szakszervezeti elnök az ünnepély megszervezéséről beszél. A felvonulás a rossz idő miatt ugyan elmaradt, de reméli, hogy a bányászokat kárpótolja a zeneműsor, valamint a bánya rendezte díszvacsora. Mindenki jókedvű. A büszke bányászarcokon ünnepi hangulat ragyog. Szól a zene, a zöldbeborult erdő körülöleli az ünneplő községet. Még az imént heves szél is szellővé szelídült: most épp a szemközt májusfa törpe ágain táncol, melynek piros virágai melegen mosolyognak az ""ünneplő bányászokra. Borszék A helyi kőbánya dolgozói a kultúrotthon zenekarának hangjai mellett indultak fél tízkor a fürdőhely felé. Hagyomány, hogy az Apemin és a nyolcosztályos általános iskola felvonulói menet közben csatlakoznak hozzájuk. A két kilométeres útszakasz végállomása a fürdőközpont, ahol már várják a zenés kísérettel érkezőket. A művelődési ház teraszáról Cadar Alexandra, a helyi pártbizottság titkára mondott beszédet. A fürdővendégek és a borszéki dolgozók ezután ünnepi műsort tekinthettek meg, amelyen az iskola táncegyüttese és nyolcvan tagú énekkara szerepelt, a művelődési ház pedig irodalmi összeállítással egészítette ki a műsort. Az ünnepi alkalom egyben bemutatkozóul is szolgált a frissen alakult tanügyi kórusnak. A huszonhét tagú énekkar Moga László vezetésével máris nagy sikert aratott. Különösen Enescu- és Smetana-tolmácsolásuk tetszett a közönségnek. HARGITA