Hargita, 1968. június (1. évfolyam, 85-110. szám)
1968-06-01 / 85. szám
Tölgyes egy napja /Megszökött — ahogy mondani szokták , — szürke nap — percei elrohannak, órái elsietnek. Egy májusi napot ragadtunk ki egy község pártbizottsága titkárának életéből. Egy napot?... Csak naptárban lehet körrel vagy vonalkával megjelölni a napokat. Az élet nem ad lehetőséget erre, a tegnap, a ma, a holnap szervesen egymásba olvad, összefügg. Csergő István, Gyergyótölgyes község pártbizottságának titkára, napi teendőiről, a község gondjairól-bajairól beszél, és arról, hogy mit tettek ezek orvoslására s mit kellene még tenni... — Reggelenként, amikor találkozom Szajkó László területi pártinstruktorral, kinyitom az íróasztal fiókját, előveszem a papírokat, feljegyzéseket, átlapozom a naptárt, úgy érzem, hogy szinte tornyosulnak előttem a feladatok. Ilyenkor nyugodtan le kell ülni, végigkövetni a tegnapi nap eseményeit és a holnapra gondolva, megszervezni a mait. Mindig van néhány olyan támpont, amely után igazodni lehet. Ezek a legfontosabb teendők. Egyik állandó, nagyon fontos feladatunk az, hogy kiküszöböljük alapszervezeteink tevékenységéből a formalizmus minden megnyilvánulását, s ezzel a kérdéssel, úgy érzem, nemcsak gyűléseken kell foglalkozni. Minden eszközt felhasználunk arra, hogy igényesebbé, hatékonyabbá tegyük alapszervezeteink tevékenységét. Elsődleges figyelmet szentelünk a kommunisták sorainak erősítésére, nemrég például hat párttagot avattunk... Kopogtatnak. A fogyasztási szövetkezet alapszervezetének titkára nyit be. Tölgyes lakossága is igényli a friss kenyeret, az előzékeny kiszolgálást. — Sok a panasz — hangzik —, főként a távolabb eső falvak, Hágótő, Nagyréz közellátásán kell javítani. Hiányos az áruellátás, a vendéglő személyzetének fegyelme sem kielégítő, majd a nyitás és zárás idejének pontos betartására terelődik a szó, nem egy vásárló kilométereket gyalogol az üzletig, s nem egy esetben kellemetlen meglepetésben részesül, ha az elárusító ellop néhány percet a munkaidőből... Hosszas eszmecsere kezdődik arról, hogy hol is kellene kezdeni é s mit lehetne tenni e jogos kérések orvoslásáért. Majd falunéző sétára indulunk. A terméskőből rakott falnak támaszkodva két ember várakozik. Egyet szippantanak még cigarettájukból, inkább azért, hogy a villanásnyi idő alatt végigfussanak gondolataik előre elrendezett sorain. A néptanács elnöke elutazott, a két panaszos Hágótőről érkezett, nem térhetnek haza dolgavégezetlenül. — Csergő elvtárs — szólítja meg két lakos —, baj van a havassal... — „Baj van a havassal“... — ismétli a mondottakat elgondolkozva a pártbizottság titkára. — Könnyebbnek tartják, hogy 12 kilométert legyalogoljanak, várakozzanak, ha történetesen terepen vagyunk, amikor ennyi idő alatt, ennyi energiával jókora darab legelőt megtisztíthatnának. A kiadott legelőt nem gondozzák, elhanyagolják, csak a folyó év legeltetési időszakára gondolnak, a szükséges legelőtisztítási munkák negyedrészét ha elvégzik, természetes, hogy a következő évben ismétlődnek a problémák, nehézségek. Kevés a legelő — mondják. Ez községünkben a nyári időszak egyik legvitatotabb kérdése. Pedig itt tenni kellene... Jó az, hogy az elmúlt évekhez képest az idén sokkal kevesebb a „panasz“, a többség megértette a legelőtisztítási munkálatok fontosságát, de... Tovább indulunk. Emberek jönnek- mennek, kérdéseket tesznek fel, meg-megáll. A válasz minden esetben alapos, körültekintő, türelmes. Annyira, hogy mindezt észre sem venni. Az, aminek lennie kell: válasz. Az, amit a legutóbbi párt plenáris határozatai is igényelnek minden egyes pártaktivistától. — Ide épül majd a tekepálya — mutatja a kiszemelt területet. Épp ma reggel elemeztük az építkezési lehetőségeket, az önkéntes hozzájárulásokkal 21 ezer lejről 13 ezer lejre csökkentjük a költségeket. Természetesen szóba jött az új művelődési otthon is, amelynek felépítéséhez 450 000 lejjel járulnak hozzá a lakosok. S ha már a művelődési otthonnál tartottunk — folytatja mosolyogva —, a strandról is beszéltünk. Igen, itt, Tölgyesen, a sziklák világában, strandot fogunk építeni. Tudja, ez a három építkezés lázban tartja a községet. Mindennapos beszédtéma, javaslatokat tesznek a lakosok, mindenki segíteni akar, hogy minél hamarabb felépüljenek, így lehet dolgozni... Beszélgetésünk és sétánk végéhez közeledünk. Megpróbálom visszaforgatni, rendszerezni a nap eseményeit, úgy, ahogy azok időben következtek. Végül is, mit tudtam meg Csergő Istvánról? Újságot olvasott, amikor benyitottam, a lapokat forgatva elmondta, hogy 1947-ben lépett a párt soraiba, 1948-tól aktivista, 1961- ben betegnyugdíjazták, azóta községi pártbizottsági titkár. Később, lélegzetvételnyi szünetben családjáról beszélt, öt gyereke közül a legkisebb is elérkezett a pályaválasztás gondja elé — a nyolcadik osztályt végzi. Jóformán be sem fejezte a mondatot, kopogtatott valaki, s ifjabb megoldatlan kérdés öltött testet, nyert életet. Egy májusi nap. Megszokott, ahogy mondani szokták, szürke nap. Percei elrohannak, órái elsietnek. Egy napot ragadtunk ki egy község pártbizottsága titkárának életéből. Várjon csak az övéből? Csergő István egy napja — egy kicsit Tölgyes egy napja is... VASI JÓZSEF Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 85. szám , 1968. június 1. szombat Ára 30 bani A nicolae teán elvtárs vezette pert-es Altai mmm RiogatásaJugoszlávia szszi-pag — Az Adriai-tenger partján — DUBROVNIK — S. Strujan és N. Plopeanu, az Agerpres különtudósítói jelentik. Csütörtökön a Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke vezette román párt- és állami küldöttségnek alkalma volt megismerkedni az Adriai-tenger jugoszláv partján virág,zott ősrégi civilizáció tanúságaival, azoknak, az erőfeszítéseknek a gyümölcseivel,, amelyeket ez a baráti nép tett ennek a nagy turisztikai vonzóerőnek a hasznosítására. Délelőtt a vendégek megtekintették Dubrovnik városát, ezt a középkori műépítészet értékes alkotásait őrző , híres várat, amelyben a barokk és a gót stílus egybefonódik a reneszánsz művészettel. Mindezeket kiegészítik a szocializmus éveiben emelt új épületek — kulturális és művészeti létesítmények, üzletsorok, modern szállodák, az adriai autósztráda, amely rendkívül forgalmas turisztikai útvonal. A román vendégek kíséretében van Jakov Blazsevics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Horvátország SZK Szkupstinájának elnöke, Nicola Gril, a városi szkupstina elnöke, Pavlo Bakarics, a JDNSZSZ városi konferenciájának elnöke és más hivatalos személyek. Dubrovnik levéltárában a magas rangú vendégek megtekintenek dokumentumokat, amelyek a városköztársaság kiterjedt kapcsolatait tanúsítják a szomszédos tartományokkal és a tengerparton elterülő többi köztársasággal.Az egyik dokumentum azokat a kapcsolatokat szemlélteti, amelyeket Dubrovnik Moldovával tartott fenn Alexandru cel Bun uralkodó idején. Népünk követei ezután megtekintik a Ferencrendi szerzetesek által 1317-ben alapított gyógyszertárat, amely a'■egyike' a ’legrégibb európai gyógyszertáraknak. A vendégeknek megmutatnak, gyógyszertani kézikönyveket és, az itteni tájakon elért kulturális színvonalat tanúsító más dokumentumokat. Távozáskor Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak beírják nevüket az emlékkönyvbe. A román párt- és állami küldöttség tagjai ezután rövid látogatást tesznek a Rektorok Palotájában. A múzeummá átalakított palota tárgyai és dokumentumai szemléltetik a régi Dubrovnik államszervezésének számos érdekességét. Ante Kalmeta professzor, a múzeum igazgatója megmutatja a vendégeknek a palota szobáit, a nagykövetek fogadótermét, a doge munkakabinetjét, festményeket és korabeli ruhákat. A vendégek ezután megtekintik a tengerészeti múzeumot, amelynek bejáratánál régi bronzágyúk és hajóhorgonyok jelképezik a Dalmát Köztársaság katonai és gazdasági hatalmát. Joszip Luetics, a múzeum igazgatója bemutatja különböző korszakokból származó hajók modelljeit, köztük XVI. századbelieket. Dubrovnik abban az időben Európa első tengeri hatalmai közé tartozott. A vendégek érdeklődéssel szemlélik a múzeum egyik térképét, amely a Dubrovnik és a román országok között fennállt kereskedelmi kapcsolatokat tanúsítja. Távozáskor Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak beírták nevüket az emlékkönyvbe A dubrovniki látogatás emlékére Nikola Gril, a városi szkupstina elnöke egy galion makettjét ajándékozta Nicolae Ceauşescu elvtársnak. Ez a régi hajótípus messze tengereken híressé tette a dubrovniki bátor tengerészeket és kiváló hajóépítőket. Nicolae Ceauşescu elvtárs a konstancai világítótorony makettjét ajándékozta Dubrovnik lakosainak. Jakov Blazsevics, Horvátország SZK elnöke az Excelsior szállóban ebédet adott Nicolae Ceauşescu elvtárs és felesége tiszteletére. Részt vettek a román küldöttség tagjai, a küldöttséget kísérő jugoszláv hivatalos személyek, valamint a helyi párt- és állami szervek számos vezetője. Jakov Blazsevics elvtárs és Gheorghe Radulescu elvtárs a román és jugoszláv ső nép közötti barátságra és együttműködésre, a két ország párt- és államvezetői egészségére ürítették poharukat. Délután a vendégek, utazást tettek déli irányban az Adriai-tenger partján. A dalmát part mentén, az országút Boka Kotorszka, a Kotor torkolata felévezet. Kotor XI—XV. századbeli régi híres település, kereskedelmi csomópont Szerbia, Macedónia és az olasz városok között. E vidékek lakossága az idők folyamán tanújelét adta bátorságának és vakmerőségének. A XIV. században épített Szt. Trifon templomban, amelyet a román vendégek megtekintenek, a tengerészek sok-sok ajándéka gyűlt össze. Rendkívüli művészi értéke van annak az oltárnak, amelyet helyi művészek faragtak aranyból és ezüstből a XIII. században. Kotor kikötői hírnevének sok bizonyítékát gyűjtötték össze, főleg a tengerészeti múzeumban. A vendégeknek megmutatják itt a legkülönbözőbb korszakok hajóinak makettjeit, a római gályáktól kezdve a földközitengeri háromvitorlás halászhajókig, dokumentumokat, amelyek szerint Kotor torkolatából több mint 600 vitorláshajó indult ki a tengerekre és óceánokra. A tengerészhagyományokat tovább folytatták Jugoszlávia kereskedelmi flottájának fejlesztésével, a hajóépítés jelentősbővítésével. Az ősi város főterén a régi tengerészközösségek hagyományos viseletébe öltözött lakosok bemutatták ezután a román vendégek tiszteletére a látványos Kolo táncot. Kotor lakosai túláradó örömmel fogadták a vendégeket; a spontán lelkesedés a román—jugoszláv baráti együttműködési kapcsolatok nagyrabecsüléséről tanúskodik, arról, hogy Jugoszlávia népei tisztelettel adóznak országunk politikájának, a román nép és vezetői erőfeszítéseinek a szocializmus felépítéséért, a haladásért és a világbékéért. Kotorból a vendégek a több száz kilométeres új adriai főúton visszatérnek Dubrovnikba. Az új út jelentősen fellendítette a turisztikát a jugoszláv tengerparton. Lépten-nyomon észlelhető, milyen nagy erőfeszítéseket tettek ennek a jelentős objektumnak az építéséért, hiszen az országút sok szakaszát , a meredek ,hegy szikláiba kellett vágni. . . Az útbaejtett helységek lakossága melegen üdvözölte a román nép követeit. BRIONI. — S. Strujan és N. Plopeanu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége, élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal, az RKP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével, péntek reggel Dubrovnikból repülőgépen Polába utazott. A román vendégek kíséretében van Rato Dugonics, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szövetségi Konferenciájának elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja. Jakov Blazsevics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Horvátország SZK Szkupstinájának elnöke és más hivatalos személyek. A polai repülőtéren a román küldöttség tagjait a következő elvtársak üdvözölték: Mialko Todorovics, a JKSZ KB Végrehajtó Bizottságának titkára, a Szövetségi Tanács tagja, Mika Spiljak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Petar Sztambolics, a Szerbiai Kommunisták Szövetsége KB elnöke, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Marko Nikezics külügyi államtitkár, a JKSZ KB tagja, valamint Antun Paviinics, a Pola városi Szkupstina elnöke, Ivan Silian, a JDNSZSZ városi konferenciájának elnöke és a helyi szervek más képviselői. A román küldöttség ezután a fogadásukra megjelent jugoszláv vezetőkkel együtt a polai kikötőből Brioniba, Jugoszlávia SZSZK elnökének nyári rezidenciájába indult a Podgorica hajón, amelyet a jugoszláv haditengerészet torpedónaszádjai kísértek. Brioniban a román küldöttség tagjait Joszip Broz Tito elvtárs és felesége, valamint Vladimir Popovics, a Szövetségi Tanács tagja, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a köztársasági elnök főtitkára és más hivatalos személyek fogadták. A parton a haditengerészet díszőrsége sorakozott fel. Korszerű szalagberendezés a segesvári Üveg- és fajanszgyártó Komplexumban Június 1. Nemzetközi gyermeknap. Úgy is nevezhetnők, hogy a jövő ünnepe, a jövendő emberiség napja. Közelebbről: saját utánpótlásunk: a jövendő bányász, erdőmunkás, földműves ünnepe, a jövendő tanítónőké, édesanyáké. Ma még gyermekek. Csak a nagyobbakon jelzi a háromszögletű piros nyakkendő az elszánást az emberhez méltó életre, a jó munkára, tanulásra és áldozatkészségre. Ma még csak ránk ragyogó mosolyuk jelzi az emberi értelem és jóság természet adta hatalmát minden élő és holt dolog fölött. De észre sem vesszük, s egyre több igazi munkaszerszám for-dul meg a kezükben; egyre többet tudnak meg a világról; észre sem vesszük és tanácstalanul állunk a matematika feladatuk vagy az idegennyelvű fogalmazványuk előtt; észre sem veszszük és ,,kinőnek a kezünkből”; lassanlassan mindenben túltesznek rajtunk, s nemcsak centiméterre magasodnak fölénk, hanem egyébként is: mindazt, amit mi rosszul csináltunk, ők jól fogják, mindazt, amit mi jól csináltunk, ők még jobban; amit mi megkezdtünk, azt ők befejezik, amit megalapoztunk, tető alá hozzák. Mekkora ajándékot jelentenek számunkra — anélkül hogy tudnák, s anélkül, hogy ennek mi állandóan tudatában lennénk. Az év e napján ajándékozzuk meg tehát őket, olyan szeretettel és gyöngédséggel, amire nagykorukban is visszaemlékezhetnek, amiből megértik, hogy szükség van rájuk, olyan szükség, amit senki, soha kétségbe nem vonhat. Ha ők nem lennének, nehezebb volna napról-napra megállni a helyünket. Nehezebben tudnók magunk elé képzelni napi küzdelmeink végső célját, fáradságunk jutalmát,, öregkorunk örömét. Ha ők nem lennének még a napi gondokból sem tudnánk egy-egy önfeledt perc — rájukgyönyörködés, velüknevetés — erejéig kikapcsolódni. Ha ők nem lennének, olyanok volnánk, mint egy fa gyümölcs nélkül, virág illat nélkül. Őket köszöntjük hát, kedves gyermekeinket, éljenek sokáig és váltsák valóra mind a reménységeinket. VARRÓ ILONA AZ ORSZÁG MINDEN TÁJÁRÓL AZ ELEKTROTECHNIKAI IPAR ÚJABB TERMÉKEI A bukaresti villamosgépgyárnak, az új gyárcsarnok üzembe állításával, a termelése az idén több mint 6 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. A bukaresti vállalat új termékei közé tartozik a normális és a rövidre zárt szinkronmotor, a bányalégbiztos és a robbanásbiztos motor. Továbbá a vegyipari, gépgyártóipari rendeltetésű és az emelőrudakhoz, felvonókhoz való motorok. A craiovai Electroputere üzem az erősáramú motorokat az eddiginél 10 százalékkal kisebb anyagfogyasztással, a gyengeáramúakat 25 százalékkal kisebb anyagfogyasztással állítja elő. Tökéletesített motorokat és generátorokat gyártanak Diesel-villamosmozdonyokhoz, s bővítik a különleges rendeltetésű — bányalégbiztos, nedvességálló, korrózióálló stb — elektromotorok választékát. HATÁRIDŐ ELŐTT Üzembe helyezték az első alagutat a vaskapui vízierőmű gyűjtőtagának övezetében épített új vasútvonalon. A Moşu-alagút megépítésével, csaknem 8 kilométeren indul meg, a forgalom a ladovai szakaszon, mintegy, 250 nappal az előirányzott határidő előtt. 7 MILLIÓ LEJ MEGTAKARÍTÁS A Tatros völgyi petrokémikusok városában a műgumikombinát szakemberei új gumigyártási receptet és eljárást dolgoztak ki és alkalmaznak. Az új eljárás nyomán az önköltség körülbelül 7 millió lejjel alacsonyabb és a polimerizációs berendezés kapacitása 6,8 százalékkal növekedett. KORSZERŰ PAPÍRGYÁR Befejeződött a suceavai cellulóz- és papírkombinát fejlesztésének második szakasza. A korszerűen felszerelt új papírgyárban a gyártási folyamat ellenőrzése automatákkal történik. A kombinát évente 110 000 tonna cellulózt 126 000 tonna papírt, 150 millió papírzsákot, 5000 tonna papírzacskót és nagy mennyiségű nemesített papírt állít elő. , MÉG EGY TURISTASZÁLLÓ Gheorghe Gheorghiu-Dej municípiumban átadták a használatnak az új, kilencemeletes turistaszállót, amely a végtelen oszlophoz hasonlít. Az éttermen, sörözőn, tetőteraszon, fogadótermeken, telefonfülkéken kívül, népművészeti tárgyakat árusító helyeket, pénzváltó irodát, olvasó- és előadótermeket stb. foglal magába. Az új szálló belsejét zöld csempe, szil- és tölgyfaburkolat díszíti. EXPORTSZÁLLÍTMÁNY Külföldön egyre keresettebbek az aradi vagongyár termékei. Irán 720 darab négytengelyes, fedett és nyitott tehervagont rendelt. Ebből az első szállítmányt nemrég indították útnak. A Maşinexport román külkereskedelmi vállalat közvetítésével újabb hat 2100 lóerős Diesel-villamosmozdonyt szállítottak Lengyelországnak. (Agerpres) S miért is‘ vagyunk néha , oly türelmetlenek?*'Miért csapjuk ' be‘ olykor az ajtót égzengében?, , Miért vágunk durván társunk szavába, ha nevi■ ért velünk egyet? Vagy aztán, , miért is lendül, a magasba a súlyos ököl, mégha netán sértegetnek is? Miért és miért? 'Az autóbusz-sofőr néha akkor indít, amikor a felszállók fele még a lépcsőn lóg... Ondolált Hajú fiatalemberek épp akkor helyezik magukat kényelembe az ablak melletti széken, amikor a töpörödött anyókák közelednek az ülés felé... Óh, hányszor és hányszor voltunk szem- és fültanúi az ilyen és ehhez hasonló jeleneteknek. A bántó türelmetlenség, a durva udvariatlanság hányszor tépázta meg idegszálainkat! Ezért is épp oly jó az ellentétet látni, hallani, tapasztalni. Május 25-én a Marosvásárhely—Bukarest repülőjárat különgépe 30 perces késéssel szállt fel. Szebenig mindössze 10 percnyit faragott le a hátralékidőből. Sebaj, Bukarestig behozzuk a késést — tervezgették a pilóták., Szeben repterén azonban pionír-sorfal fogadott. Államférfiaknak dukáló integetéssel üdvözölték a maroknyi gépszemélyzetet s a repülőből kiszálló utasokat.Mi történt? Tanácstalan nézelődés a válasz... Csak nagy későre derült ki, hogy az óriás gépmadárral, a szágidldó repülővel szeretnének közelebbről megismerkedni a több tudást szomjúhozó kisiskolások... Szombat volt s a pilóták és rádiós tisztek igyekeztek volna hazafelé, várta őket a család, a hétvégi kirándulás izgalma... De oda se neki, mosolyogva, vették tudomásul az újabb órás késést s a már behozhatatlan régi 20 percet. Olyan készségesen magyaráztak és feleltek a kíváncsi, fürkésző kérdések tucatjára, mintha világéletükben egyebet sem tennének, csak szakelőadásokat tartanának a XX. század egyik csodájáról,, a repülésről... És én azon tűnődtem, miért is nem tudunk mindig ilyen türelmesek, ilyen készségesen segíten emberek lenni. KOLOZSI MÁRTON