Hargita, 1968. szeptember (1. évfolyam, 164-188. szám)

1968-09-01 / 164. szám

és más Augusztus 30-án, pénteken Nicolae Ceauşescu elvtárs Gheor­­ghe Apostol és Manea Mănescu elvtársakkal együtt munkalátoga­tásra Kolozs megyébe érkezett, hogy tanácskozzék a párt-­­és ál­lami aktívával, az ipari és a me­zőgazdasági dolgozókkal, az értel­miségiekkel arról, hogyan való­sulnak meg az RKP IX. kongre­sz­­u^susán és Országos Konferencia­­^jján kijelölt feladatok, pártunk és államunk legutóbbi határozatai. 9 ór­a 30 perc. Kolozs megye határán az aranyosgyéresi és a szomszédos községbeli emberek ezrei örömmel üdvözlik és erőtel­jesen éltetik az érkező párt- és­­államveze­tőket. Aurel Duca elv-­­­társ, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnö­ke üdvözli a párt- és államveze­tőket Kolozs megyébe érkezésük alkalmából. A Kolozs megyei dolgozókkal való találkozás kezdettől fogva kifejezi, hogy egyet gondol, egyet érez és egyet akar az a sok ezer ember, aki eljött kifejezni azt a szándékát, hogy tántoríthatatla­­nul megvalósítja kommunista pártunk bel- és külpolitikáját, kifejezni teljes csatlakozását pár­tunk bölcs kezdeményezéseihez, a­­melyeknek célja megszilárdítani a kommunista és munkáspártok közötti nemzetközi kapcsolatokat, a szocialista országok közötti ba­rátságot. A látogatás első állomása a Sodronyipar, a megyének ez az erős­ ipari egysége. A vendégeket Ion Marinescu fémipari miniszter, Ion Oniga, a városi pártbizottság titkára. Ion Stanatiev, a vállalat vezérigazgatója és­­más­ vezető’­ ká­derek üdvözlik. Az üzem vezérigazgatója tájé­koztatja Nicolae Ceauşescu elv­társat, a -é?*utóbbi látogatása óta •i Spár­nyims.v munkásai, mérnö­kei /^■•fcfflinikusai által elért e­­■eej/fényekről. látogatás meleg és megkapó találkozásokra ad alkalmat az üzem munkásaival, akik szeretet­­t­el övezik Nicolae Ceauşescu elv­társat és a többi párt- és állam­­vezetőt, éljenzik őket, beszédesen juttatják kifejezésre afölötti örö­müket, hogy a vezetők újból kö­rükben tartózkodnak. Üdvözlő szavak hangzanak el, az emberek szívük mélyéből kívánják: „Élje­nek sokáig, kedves elvtársak!“, s ütemesen kiáltozzák: „Felzárkó­zunk a párt körül“, „Egységeseb­bek és elszántabbak vagyunk, mint bármikor“. Megköszönve Nicolae Ceauşescu elvtársnak ezt az újabb látoga­tást, azt a gondoskodást, amelyet pártunk és államunk vezetősége szüntelenül tanúsít a vállalat fej­lesztése iránt. Ion Stanatiev ve­zérigazgató kifejezi az egész mun­kaközösségnek azt a vállalását, hogy még inkább javítja a ter­melés minőségét, teljes energiá­val küzdeni fog azoknak a fel­adatoknak a teljesítéséért, ame­lyeket pártunk és államunk a jö­vőben az üzem munkásaira és szakembereire bíz. Az egész mun­kaközösség nevében kifejezi a teljes és szilárd bizalmat az iránt a bel- és külpolitika iránt, a­­melyet­ pártunk és államunk tel­jes, mértékben népünk létérdekei­nek szolgálatába állít.­­A látogatás befejeztével az üzem udvarán összegyűlt több mint 3000 munkás lelkes éljenzése közepette NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a következőket mondotta: Mindenekelőtt szeretnék köszö­netet mondani a meleg fogadtatá­sért, az üzem vezérigazgatójának szavaiért. Szerintünk mindezekben megnyilatkozik a bizalom pártunk marxista-leninista politikájában, a­­mely politika maradéktalanul meg­felel a román nép létfontosságú törekvéseinek és érdekeinek, a szo­cializmus ügyének. Engedjék meg, hogy tolmácsol­jam Önöknek, az üzem egész mun­kaközösségének a párt Központi Bizottsága meleg üdvözletét és tiszta szívből gratuláljak az ötéves terv első két esztendejére és az ez év első nyolc hónapjára szóló terv­feladatok teljesítésében elért jó eredményekhez. Mint tudják, többször is jár­tam üzemükben. Mindannyiszor megállapíthattam, hogy a munká­­­sok, technikusok, mérnökök e szor­gos munkaközössége — amelynek több mint fele tagja a kommunis­ta pártnak — becsülettel teljesíti tervfeladatait és évről-évre, hónap­­ról-hónapra jobb eredményeket ér el az üzem fejlesztésében, a terme­lés növelésében, minőségének ja­vításában. Nagy hatást tett rám a beruházási terv gyors ütemű meg­valósítása, s elismerésre méltó az a kilátás, hogy az összes épülő egységeket néhány hónappal ha­táridő előtt üzembe lehet helyez­ni. Megelégedéssel állapíthattuk meg továbbá, hogy a régebben ü­­zembe helyezett osztályok most már teljes kapacitással dolgoznak. Kitűnő eredmények ezek, elvtár­sak, amelyek megmutatják, milyen nagyszerű az Önök kollektívája, milyen képességekkel és erővel rendelkezik ez a kollektíva, akárcsak egyébként egész munkás­­osztályunk is, amely tudja, hogy csak egységes munkájával teremt­heti meg szabadon a méltó, boldog, szocialista jövőt. Biztosítom Önöket, elvtársak, hogy pártunk vezetősége, orszá­gunk kormánya mindent elkövet, hogy biztosítsa Románia egyre gyorsabb előrehaladását a szocia­lista építés kiteljesítésének útján, kommunizmus megteremtésére való rátéréshez szükséges anyagi alap létrehozásának ú­tján. Elhatá­rozott szándékunk fáradhatatlanul küzdeni az összes szocialista orszá­gokkal való barátság erősítéséért, csehszlovákiai események nyo­mán előállott súlyos helyzet, leküz­déséért. Mi következetesen abból a tényből indulunk ki, hogy a kommunisták kötelessége mindent megtenni a nézeteltérések, kiküszö­böléséért, az együttműködés és a kommunista pártok s a szocialista országok egységének erősítéséhez vezető út­ megtalálásáért. Amilyen mértékben fejlődik és erősebbé válik minden egyes szocialista or­szág, amilyen mértékben erősödik együttműködésük és egységük, olyan mértékben biztosíthatjuk az imperialista erők elleni harcunk sikerét, a szocializmus ügyének diadaláért, a világbékéért folyta­tott harc sikerét. Befejezésül még egyszer tiszta szívből újabb és újabb sikereket kívánok Önöknek tevékenységük­höz. Jó egészséget és sok boldog­ságot kívánok Önöknek, elvtársak. Ezután a párt- és államvezetők elindulnak Torda felé, amelynek neve mélyen bevésődött népünk emlékezetébe, s amely jelentős ipari központja Kolozs megyének és egész Erdélynek. A vendégek megtekintik az E­­lectroceramica vállalatot, e jelen­tős ipari egységet, amely éveink­ben épült, s amelynek fejlődése összefügg a nagyszabású villamo­sítással. Ion Moraru, a gyár igazgatója megható üdvözlő szavakat mond a vendégeknek, hangot ad az e­­gész munkaközösség örömének, hogy ilyen megtiszteltetésben ré­szesül abban az időszakban, ami­kor a vállalat újabb hatalmas a­­rányokat ölt. A vendégek ezután megtekin­tik az új termelőterületek építő­telepét. Nicolae Ceauşescu elvtárs az üzemosztályokon érdeklődik az építőmunka stádiumáról, hogy mikor helyezik üzembe az új ipa­létesítményeket. Búcsúzóul Nicolae Ceauşescu elvtárs újabb sikereket kíván a vállalat munkaközösségének a tervezett objektumok létrehozá­sához, az itteni munkások, mér­nökök és technikusok egész alko­tó tevékenységéhez, teli emberekkel. Torda és a kör­nyék összes lakosai, akik azért gyűltek össze, hogy kifejezzék teljes odaadásukat, üdvözlik a vendégeket. ..Mindannyian fel­zárkózunk közötted, drága pár­tunk!“ Ezek a szavak, amelyek esküként hangzottak fel ország­szerte, itt is meleg visszhangra találtak. Akárcsak a tordai ce­ment, amely összeköti épületeink tégláit, ezeket az embereket is összefűzi egyetlen elhatározásuk, egyetlen szándékuk: „Esküszünk, hogy e földet megvédjük!“ KEDVES ELVTÁRSAK! Szeretnék mindenekelőtt kö­szönetet mondani a meleg fogad­tatásért, a pártunk és vezetősége iránti érzelmeik, a marxista-le­ninista politikája iránti érzelmeik meleg kinyilvánításáért. Néze­tünk szerint ez arról tanúskodik, hogy Önök, akárcsak egész né­pünk, rendíthetetlenül bíznak a kommunista pártban, a párt Köz­ponti Bizottságában, amelynek politikája következetesen egész népünk alapvető érdekeiből fa­kad és­­mindenben megfelel ezek­nek az érdekeknek, a szocializ­mus ügyének. (Erős taps.) ■ Engedjék é rti meg azt­ is,­­hogy tol­mácsoljam Önöknek, Torda mu-­ nicipium összes lakosainak a Központi Bizottság, az Államta­nács és hazánk kormánya szívből jövő meleg * jókívánságait és üd­vözletét. (Taps, éljenzés.). Ma megtekintettük egyik len­dületesen fejlődő üzemüket. Meg­hallgattuk az ott­­ felszólaló elv­társakat,, akik beszámoltak ered­ményeikről, a tordai vállalatok munkaközösségeinek hősi erőfe­szítéseiről, amelyek célja valóra váltani az ötéves tervet, teljesíte­ni a haza felvirágoztatására kidol­gozott programból rájuk háruló feladatokat. A párt Központi Bi­zottsága különlegesen nagyrabe­­csüli a hazai munkásosztálynak ebben a régi központjában mű­ködő munkáskollektívák tevé­kenységét és valamennyinek ú­j nagy népgyűlést Ioan Ve­­dean, az RKP Torda municipiumi bizottságának első titkára, a mu­nicipium polgármestere nyitja meg. Ezután felszólal Hertl Carol, a Victoria Socialistă cementgyár igazgatója. Aurel Clamba, a Mi­­hai Viteazu líceum igazgatója. Floarea Puiu üveggyári munkás­nő. Ezután a jelenlévők éljenzése és ovációja közepette szólásra e­­melkedik NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. jabb munkasikereket kíván. (Taps, éljenzés.) Meghallgattuk a Mihai Viteazu líceum igazgatóját, aki arról be­szélt, hogyan foglalkoznak a lí­ceum tanerői, Torda többi líceu­mának és iskolájának , tanerői a gyermekek, az ifjúság nevelésé­vel a szocializmus nagyszerű esz­méi, a szocialista hazafiság nagy­szerű eszméi szellemében, a szo­cializmusért, a társadalmi haladá­sért és a békéért küzdő összes népekkel való internacionalista testvériség és szolidaritás szellemé­ben. E nevelőmunka eredményeit lemérhetjük azon is, ahogyan a municipium ifjúsága kinyilvánít­ja pártunk, annak politikája­­irán­ti bizalmát és ragaszkodását, tud-­ va azt, hogy ez biztosítja boldog­­jövőjét. (Taps.)" Gratulálni szeretnék az­­ összes tanerőknek és újabb sikereket kí­vánni tevékenységükhöz, gratu­lálni szeretnék egyben az ifjak­nak is azért, mert szorgalmasan tanulnak, hogy elsajátítsák a tu­domány legújabb­ vívmányait, gazdag műveltségre tegyenek szert, tudva azt,, hogy csak így válhatnak hazánk jó honpolgá­raivá,­­akik képesek tovább vinni az igazság, a szabadság és az a­­nyagi és szellemi haladás fáklyá­ját, fölemelni a szocialista Romá­niát a civilizáció egyre magasabb csúcsaira. (Taps, éljenzés.) Tordán együtt élnek és dol­goznak román, magyar, né­met és más nemzetiségű munká­sok és értelmiségiek. Egyébként együtt teremtették meg az évszá­zadok folyamán mindazt, ami e tájakon található. Együtt érték el a nagy sikereket a szocialista építés éveiben és együtt valósít­ják meg a IX. pártkongresszuson kijelölt feladatokat, és segítik elő, hogy országunk egyre gazdagab­bá, a nép élete pedig egyre bő­ségesebbé váljék. A népnek ebben az egységben és testvériesen vég­zett munkájában rejlik szocialista hazánk legyőzhetetlen ereje. (Ha­talmas taps.) Valóban büszkén tekinthetünk arra, amit ezekben az években megvalósítottunk. Mindez a mun­kások, a parasztok, az értelmisé­giek, az egész nép szorgalmáról tanúskodik, a dolgozók azon ké­pességéről, hogy — sorsuk uraivá válva és lehetőséget kapva ah­hoz, hogy szabadon és tudatosan alakítsák saját sorsukat — gyö­keresen megváltoztassák az egész életet és hazánk egész arculatát. Ezek az eredmények becsületére válnak a román népnek, és azt mutatják, hogy teljesíti elsőren­dű feladatát , azt, hogy egyre nagyobb sikereket vívjon ki a szocialista építésben, s így aktí­van hozzájáruljon a szocializmus világméretű egyetemes ügyéhez. (Taps, éljenzés.) Igaz, hogy munkánkban hiá­nyosságok is voltak és vannak. A párt, annak vezetősége, nem egyszer mutatott­ rá ilyen hiá­nyosságokra, hibákra vagy fogya­tékosságokra, nyilvánosan feltár­ta és bírálta ezeket,­ felszólítva a pártot, az egész, népet e hiányos­ságok sürgős felszámolására, va­lamint arra, hogy minél szilár­dabb alapra helyezzék az egyre jobb élet megteremtésének, a szo­cialista demokrácia szüntelen bő­vítésének folyamatát, hogy min­den honpolgár maradéktalanul élvezze a szocializmus gyümöl­cseit. Önök jól tudják, hogy pártunk kezdeményezte és fejez­te ki azt az elhatározását, min­dent megtesz, hogy sohase ismét­lődjenek meg a múltban elköve­tett hibák, hiányosságok, vagy visszaélések, mindent megtesz a (Folytatás a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS párt- és államvezetők látogatása Kolozs megyében NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde Nagygyűlés Torda­­municípium központjában A város, ahol éjjel-nappal ég a tűz, a kemencékben, a város, amely az építés mindennapi ke­nyerét, a cementet küldi az or­szágnak. Torda, a történelmi vá­ros és az új város, a szorgalmas építők ezreinek Tordája ezekben a percekben, egyetlen szívként dobog, szívébe zárva a párt- és államvezetőket, élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal. A város főtere zsúfolásig meg- Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 164. szám, 1968. szeptember 1. vasárnap ) FELFEDEZŐ t f tf •• úton SZÜLŐFÖLDEM — FODOR SÁNDOR riportja — B­­.S­PP­­Ik­i A SIÖIKÉNYIKÓ MENTÉN(VI.) LEGENDÁK FÖLDJE Nem jó a tikkasztó hőségben árnyé­kot keresve megpihenni — annál ne­hezebb az indulás. Nem könnyen, de valahogy mégis rávettem magam a továbbmenetelre. Szerencsére a napnak időközben másfelé is dolga akadhatott, mert lefelé indult az égen, nagyokat gondolkodott egy-egy felhő mögött, szellő támadt, alábbhagyott a hőség. Siménfalva felé menet két települé­sen bandukoltam keresztül, Nagykadá­­cson és Kiskadácson. Nem kell beugrani Nagykadács esetében a névbe olvadt jelzőnek. Nem Farkaslakához, csak iker­testvéréhez viszonyítva nagy ez a fa­lucska. Kiskadácsnak ugyanis 30 ház­száma van, Nagykadácsnak­­ a dup­lája. Érdemes azonban megállapodnunk a két település nevénél: Kadács. Orbán Balázs jelzi, hogy a néphit szerint ezek a falvak a hun Kadicsa nevét őrizték meg. A Nyikó balpartján emelkedő hegyek, a Várhegy, a Reztető különben is igen sok, a régmúltból szár­mazó legenda, sőt tündérmese bölcső­jévé váltak. Hun vitézekről szólnak a regék, egyik hegyről a másikra lépő óriásokról — szőke tündérekről a me­sék, maga Orbán Balázs is idéz belő­lük. Reméltem, hogy sikerül bár egy ilyen helyi mondát, mesét hallanom ott, a forrásnál, de azon túl, hogy „tán az öregek...“ okosabbat senkitől se hallot­tam, aki öreggel pedig beszéltem, az csak annyit tudott, ő is hallotta, hogy vannak valamiféle mesék a Várhegy­ről... Meggyőződésem, hogy igen szép fel­adatot vállalna a Hargita megyei Népi Alkotások Háza, ha a Nyikómentén, a helyi értelmiségiek, esetleg vakációzó nagydiákok, főiskolások bevonásával összegyűjtené azokat a meséket, mondá­kat, amelyeket még megőrzött a falu. Természetesen nem csupán a Nyikó­­mente, hanem az Olt, Maros és Küküllő­­mente élő mesekincsének a felleltáro­zása is érdekes volna. Még akkor is ér­demes ezt a szellemi néprajzkincset összegyűjteni, ha a javát már lejegyez­ték, sőt abban az esetben is, ha kide­rül, hogy sokkal többet jegyeztek le száz évvel ezelőtt, mint amennyi ma­napság kering a nép ajkán, pislákol az öregek emlékezetében. Ha már Kadácsról-Kadicsáról volt szó, beszéljünk talán a székely ember szívét mindenkor megdobogtató hun e­­redetről is. A végső szót — a történelemtudo­mánynak kell kimondania. Az elfogu­latlan, tárgyi bizonyítékokra építő, do­kumentumokra hivatkozó történelemtu­dománynak. Lehet, sokan megbotrán­­koznak rajta, de számomra egyáltalán nem jelent majd csalódást, ha a törté­nelem nem a hun eredetet bizonyítja majd be, hanem azt találja majd kimu­tatni, hogy a székelység a honfoglaló magyarokhoz, az egyesült onogur és szabír törzsekhez csatlakozó kabaroktól, vagy a honfoglalók első csoportjával ér­kező kazár, esetleg bolgár rokonnépek­től származik. Persze, tudom — a ka­bar, kazár vagy bolgár—török eredet nem olyan előkelő, mint a Csaba ki­rályfi legenda, de végülis minden nép nem származhat Achillésztől. Amint ri­portsorozatom bevezetőjében mondot­tam, mai értékünket nem apáink, nagy­apáink, őseink ilyen vagy olyan volta határozza meg. Gondoljunk csak a leg­régibb történelmi idők nagy népei, az asszírok, babilóniaiak, föníciaiak, egyip­tomiak káprázatos múltjára, a még mindig felmérhetetlen és egészében át­­­foghatatlan művészeti, tudományos (csillagászat, matematika!), építészeti vívmányaira. E dicső ősök utódait ma, a világ minden népével egy sorban tiszteljük és becsüljük ugyan — de e­­gyiket sem irigyeljük. Bármit bizonyítson is a történelem, — a legendáikat meg kell őriznünk, ak­kor is ragaszkodnunk kell hozzájuk, ha ellentmondanak a tudomány bizonyíté­kainak. Már elmondottam és még sok­szor elmondom gyermekeimnek és ha megérem unokáimnak is a Hadak Út­ja legendáját, elolvasom nekik a Szent Anna Tó regéjét, Bálványosvár törté­netét. . Nem mintha történelmi doku­mentumoknak tekinteném ezeket — de valamit mégis bizonyítanak. Bizonyítják népünk jó és szép iránti vonzalmát, bá­torság iránti tiszteletét — de legfőkép­pen, bizonyítják ennek a népnek az­­ al­kotó tehetségét Erre pedig — joggal büszkék lehe­tünk, mert a jövendő — hitem és meg­győződésem szerint — nem a kardé, nem is a termonukleáris fegyvereké, hanem a kőbaltát, csiszolni tanító, az írást fel­találó, a csillagok titkait megfejtő, az életet megmentő , alkotó szellem. Nem baj tehát, ha gyermekeink Atti­la király kardjának a meséjét hallják, ha lelkesednek rajta. Ki tudja, melyi­kük találja meg ismét az­­„Isten kard­­já"-t, hogy azt nem pusztító fegyver­ként, de Körösi Csom­a Sándorhoz, Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas pro­fesszorhoz vagy Tamási Áronhoz ha­sonlóan, hazánk népére és ezen belül nemzetiségünkre is megbecsülést hozó, az emberiség javát szolgáló tudomá­nyos felfedezésként, művészi alkotás­ként villogtassa meg a négy égtáj felé? (Folytatjuk) LAPUNK KEDDI SZÁMÁBAN FOLYTATJUK: — NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs és más párt- és államvezetők Kolozs megyei látogatásáról szóló tudósítá­sunkat ; — NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, az RKP KB főtitkára Kolozsváron elhangzott beszédének közlését. 2­3 ------ A SZÉKELYUDVARHELYEN ÉPÜLŐ Cérnagyár jó vízellátási terveinek készítésekor figyelembe vet­ték a város növekvő igényeit is. Így a közeljövő­­ben jelentősen megjavul a municipium­­ vízveze­­ték- és csatornahálózata. A májusban megkezdett munká­latokra eddig 800 ezer lejt fordítottak az 1968-ra előirány­zott 3 700 000-ből. Ez gyakorlatilag 1300 méter szigetelt acélcső vezetéket és 900 méter csatornát jelent, melyek­nek nagy része már a föld alatt van. A CSÍKKOZMASZ Kristó János emlékszoba­ után újabb, hasonló berendezésén fáradozik Gyergyó- E­ditróban a Népi Alkotások Megyei Háza­ Itt Me­zei József helybeli népi fafaragó-művésznek kí­vánnak a csikkozmásihoz hasonló emléket állítani, és egy­­­úttal növelni a község turisztikai vonzerejét. A megnyitóra körülbelül két hét múlva kerül sor, a- jelenleg folyó -,anyag­gyűjtésben reméljük a helybeli lakosok is szívvel-lélekkel vesznek részt-BEFEJEZŐDÖTT A BÚZA és a rozs aratása me­gyénkben. A betakarított mennyiségnek mintegy felét, több mint húszezer tonnát csépeltek eddig ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, és az ál­lami mezőgazdasági vállalatok dolgozói. Befejezéséhez köze­ledik a szénakaszálás és gyűjtés is, nyolcvanhatezer hek­tárról gyűlt eddig össze a takarmány. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy része már eleget tett a szerződés­beli kötelezettségeinek, sőt többen túl is lépték a vállalá­sokat. Jó példaként említhetők a tervezettnél: több. buzat, és rozsot átadó etédi, szentábrahámi­­és újszékelyi gazdák, valamint a csíkkozmásiak, székelyudvarhelyiek, csíkszent­­imreiek és a tusnádiak. És végezetül még: egy­ újdonság: megkezdődött a korai burgonya kiásása. Eddig­ körülbelü egymillió kiló került a raktárakba és onnan a fogyasztók asztalára.­ ­ AZ IPARI SZAKBOL­TOKBAN, a Kereskedel­­­mi Vállalat közlése szerint kaphatók: különböző por­t­célánedények és asztali porcelán­készletek. Vesta. Gutin. Casnica. Menajul típusú főző- és melegítő kályhák, és a nagyon keresett 2390 lejespetróleum-rezsó,fekete vízve­zetékcső, kis és nagy seprű megfe­lelő választékban. A háziasszonyokról sem feled­keztek meg a kereskedelem illeté­kesei. E héttől kezdve nagy válasz­tékban kaphatók különböző mére­tű és típusú befőttes üvegek. MI ÚJSÁG A KÖTÖTT­ÁRU- ÉS TEXTIL SZAK­­ÜZLETEKBEN? Újra kap­ható lesz a 210, lejes női pulóver, a 258­­lejes,a két részes női divatkosztüm. Bizonyára érdekli majd a vásárló közönséget a 200— 250 lejes női Scampolo,és a 75 le­jes női­ nagy­ság­ú Iskolásoknak . A ■ legkülönbözőbb, méretű iskolai­ egyenruhák, is meg­vásárolhatók ezen a héten a kész­­ruha-szaküzletekben.­FARKASLAKÁN ÉS SA­­CELE .FALUBAN • azonos ____ típusú, orvosi lakással is, ellátott, állatorvosi „rende­lő­ építését kezdték meg augusztus­ban. Tervek szerint még ebben az évben átadják­­a két új létesít­ményt,­ külföldi utazáso­kat, személygépkocsikat, ____ kettő-, tíz- és húszezer le­jes pénzösszeget nyertek az év első hét hónapjában lottón, pronoexpreszen és burkolt sorsje­gyen Székelyudvarhelyen és kör­nyékén. A nyereménylistán eddig: Farkas Nicolae,­­ Zólyom Gyula, Nagy Andor.. Ferenc, Áron, Szente Kálmán. Csongvai Csaba Attila ne­vei sorakoznak­ • N­ H I R F !. . v'. -vr jé: c'vv:.... Üllát ír ' in Felszáll a köd

Next