Hargita, 1968. szeptember (1. évfolyam, 164-188. szám)
1968-09-01 / 164. szám
és más Augusztus 30-án, pénteken Nicolae Ceauşescu elvtárs Gheorghe Apostol és Manea Mănescu elvtársakkal együtt munkalátogatásra Kolozs megyébe érkezett, hogy tanácskozzék a párt-és állami aktívával, az ipari és a mezőgazdasági dolgozókkal, az értelmiségiekkel arról, hogyan valósulnak meg az RKP IX. kongreszu^susán és Országos Konferencia^jján kijelölt feladatok, pártunk és államunk legutóbbi határozatai. 9 óra 30 perc. Kolozs megye határán az aranyosgyéresi és a szomszédos községbeli emberek ezrei örömmel üdvözlik és erőteljesen éltetik az érkező párt- ésállamvezetőket. Aurel Duca elv-társ, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke üdvözli a párt- és államvezetőket Kolozs megyébe érkezésük alkalmából. A Kolozs megyei dolgozókkal való találkozás kezdettől fogva kifejezi, hogy egyet gondol, egyet érez és egyet akar az a sok ezer ember, aki eljött kifejezni azt a szándékát, hogy tántoríthatatlanul megvalósítja kommunista pártunk bel- és külpolitikáját, kifejezni teljes csatlakozását pártunk bölcs kezdeményezéseihez, amelyeknek célja megszilárdítani a kommunista és munkáspártok közötti nemzetközi kapcsolatokat, a szocialista országok közötti barátságot. A látogatás első állomása a Sodronyipar, a megyének ez az erős ipari egysége. A vendégeket Ion Marinescu fémipari miniszter, Ion Oniga, a városi pártbizottság titkára. Ion Stanatiev, a vállalat vezérigazgatója ésmás vezető’ káderek üdvözlik. Az üzem vezérigazgatója tájékoztatja Nicolae Ceauşescu elvtársat, a -é?*utóbbi látogatása óta •i Spárnyims.v munkásai, mérnökei /^■•fcfflinikusai által elért e■eej/fényekről. látogatás meleg és megkapó találkozásokra ad alkalmat az üzem munkásaival, akik szeretettel övezik Nicolae Ceauşescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt, éljenzik őket, beszédesen juttatják kifejezésre afölötti örömüket, hogy a vezetők újból körükben tartózkodnak. Üdvözlő szavak hangzanak el, az emberek szívük mélyéből kívánják: „Éljenek sokáig, kedves elvtársak!“, s ütemesen kiáltozzák: „Felzárkózunk a párt körül“, „Egységesebbek és elszántabbak vagyunk, mint bármikor“. Megköszönve Nicolae Ceauşescu elvtársnak ezt az újabb látogatást, azt a gondoskodást, amelyet pártunk és államunk vezetősége szüntelenül tanúsít a vállalat fejlesztése iránt. Ion Stanatiev vezérigazgató kifejezi az egész munkaközösségnek azt a vállalását, hogy még inkább javítja a termelés minőségét, teljes energiával küzdeni fog azoknak a feladatoknak a teljesítéséért, amelyeket pártunk és államunk a jövőben az üzem munkásaira és szakembereire bíz. Az egész munkaközösség nevében kifejezi a teljes és szilárd bizalmat az iránt a bel- és külpolitika iránt, amelyet pártunk és államunk teljes, mértékben népünk létérdekeinek szolgálatába állít.A látogatás befejeztével az üzem udvarán összegyűlt több mint 3000 munkás lelkes éljenzése közepette NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a következőket mondotta: Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a meleg fogadtatásért, az üzem vezérigazgatójának szavaiért. Szerintünk mindezekben megnyilatkozik a bizalom pártunk marxista-leninista politikájában, amely politika maradéktalanul megfelel a román nép létfontosságú törekvéseinek és érdekeinek, a szocializmus ügyének. Engedjék meg, hogy tolmácsoljam Önöknek, az üzem egész munkaközösségének a párt Központi Bizottsága meleg üdvözletét és tiszta szívből gratuláljak az ötéves terv első két esztendejére és az ez év első nyolc hónapjára szóló tervfeladatok teljesítésében elért jó eredményekhez. Mint tudják, többször is jártam üzemükben. Mindannyiszor megállapíthattam, hogy a munkások, technikusok, mérnökök e szorgos munkaközössége — amelynek több mint fele tagja a kommunista pártnak — becsülettel teljesíti tervfeladatait és évről-évre, hónapról-hónapra jobb eredményeket ér el az üzem fejlesztésében, a termelés növelésében, minőségének javításában. Nagy hatást tett rám a beruházási terv gyors ütemű megvalósítása, s elismerésre méltó az a kilátás, hogy az összes épülő egységeket néhány hónappal határidő előtt üzembe lehet helyezni. Megelégedéssel állapíthattuk meg továbbá, hogy a régebben üzembe helyezett osztályok most már teljes kapacitással dolgoznak. Kitűnő eredmények ezek, elvtársak, amelyek megmutatják, milyen nagyszerű az Önök kollektívája, milyen képességekkel és erővel rendelkezik ez a kollektíva, akárcsak egyébként egész munkásosztályunk is, amely tudja, hogy csak egységes munkájával teremtheti meg szabadon a méltó, boldog, szocialista jövőt. Biztosítom Önöket, elvtársak, hogy pártunk vezetősége, országunk kormánya mindent elkövet, hogy biztosítsa Románia egyre gyorsabb előrehaladását a szocialista építés kiteljesítésének útján, kommunizmus megteremtésére való rátéréshez szükséges anyagi alap létrehozásának útján. Elhatározott szándékunk fáradhatatlanul küzdeni az összes szocialista országokkal való barátság erősítéséért, csehszlovákiai események nyomán előállott súlyos helyzet, leküzdéséért. Mi következetesen abból a tényből indulunk ki, hogy a kommunisták kötelessége mindent megtenni a nézeteltérések, kiküszöböléséért, az együttműködés és a kommunista pártok s a szocialista országok egységének erősítéséhez vezető út megtalálásáért. Amilyen mértékben fejlődik és erősebbé válik minden egyes szocialista ország, amilyen mértékben erősödik együttműködésük és egységük, olyan mértékben biztosíthatjuk az imperialista erők elleni harcunk sikerét, a szocializmus ügyének diadaláért, a világbékéért folytatott harc sikerét. Befejezésül még egyszer tiszta szívből újabb és újabb sikereket kívánok Önöknek tevékenységükhöz. Jó egészséget és sok boldogságot kívánok Önöknek, elvtársak. Ezután a párt- és államvezetők elindulnak Torda felé, amelynek neve mélyen bevésődött népünk emlékezetébe, s amely jelentős ipari központja Kolozs megyének és egész Erdélynek. A vendégek megtekintik az Electroceramica vállalatot, e jelentős ipari egységet, amely éveinkben épült, s amelynek fejlődése összefügg a nagyszabású villamosítással. Ion Moraru, a gyár igazgatója megható üdvözlő szavakat mond a vendégeknek, hangot ad az egész munkaközösség örömének, hogy ilyen megtiszteltetésben részesül abban az időszakban, amikor a vállalat újabb hatalmas arányokat ölt. A vendégek ezután megtekintik az új termelőterületek építőtelepét. Nicolae Ceauşescu elvtárs az üzemosztályokon érdeklődik az építőmunka stádiumáról, hogy mikor helyezik üzembe az új ipalétesítményeket. Búcsúzóul Nicolae Ceauşescu elvtárs újabb sikereket kíván a vállalat munkaközösségének a tervezett objektumok létrehozásához, az itteni munkások, mérnökök és technikusok egész alkotó tevékenységéhez, teli emberekkel. Torda és a környék összes lakosai, akik azért gyűltek össze, hogy kifejezzék teljes odaadásukat, üdvözlik a vendégeket. ..Mindannyian felzárkózunk közötted, drága pártunk!“ Ezek a szavak, amelyek esküként hangzottak fel országszerte, itt is meleg visszhangra találtak. Akárcsak a tordai cement, amely összeköti épületeink tégláit, ezeket az embereket is összefűzi egyetlen elhatározásuk, egyetlen szándékuk: „Esküszünk, hogy e földet megvédjük!“ KEDVES ELVTÁRSAK! Szeretnék mindenekelőtt köszönetet mondani a meleg fogadtatásért, a pártunk és vezetősége iránti érzelmeik, a marxista-leninista politikája iránti érzelmeik meleg kinyilvánításáért. Nézetünk szerint ez arról tanúskodik, hogy Önök, akárcsak egész népünk, rendíthetetlenül bíznak a kommunista pártban, a párt Központi Bizottságában, amelynek politikája következetesen egész népünk alapvető érdekeiből fakad ésmindenben megfelel ezeknek az érdekeknek, a szocializmus ügyének. (Erős taps.) ■ Engedjék é rti meg azt is,hogy tolmácsoljam Önöknek, Torda mu- nicipium összes lakosainak a Központi Bizottság, az Államtanács és hazánk kormánya szívből jövő meleg * jókívánságait és üdvözletét. (Taps, éljenzés.). Ma megtekintettük egyik lendületesen fejlődő üzemüket. Meghallgattuk az ott felszólaló elvtársakat,, akik beszámoltak eredményeikről, a tordai vállalatok munkaközösségeinek hősi erőfeszítéseiről, amelyek célja valóra váltani az ötéves tervet, teljesíteni a haza felvirágoztatására kidolgozott programból rájuk háruló feladatokat. A párt Központi Bizottsága különlegesen nagyrabecsüli a hazai munkásosztálynak ebben a régi központjában működő munkáskollektívák tevékenységét és valamennyinek új nagy népgyűlést Ioan Vedean, az RKP Torda municipiumi bizottságának első titkára, a municipium polgármestere nyitja meg. Ezután felszólal Hertl Carol, a Victoria Socialistă cementgyár igazgatója. Aurel Clamba, a Mihai Viteazu líceum igazgatója. Floarea Puiu üveggyári munkásnő. Ezután a jelenlévők éljenzése és ovációja közepette szólásra emelkedik NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. jabb munkasikereket kíván. (Taps, éljenzés.) Meghallgattuk a Mihai Viteazu líceum igazgatóját, aki arról beszélt, hogyan foglalkoznak a líceum tanerői, Torda többi líceumának és iskolájának , tanerői a gyermekek, az ifjúság nevelésével a szocializmus nagyszerű eszméi, a szocialista hazafiság nagyszerű eszméi szellemében, a szocializmusért, a társadalmi haladásért és a békéért küzdő összes népekkel való internacionalista testvériség és szolidaritás szellemében. E nevelőmunka eredményeit lemérhetjük azon is, ahogyan a municipium ifjúsága kinyilvánítja pártunk, annak politikájairánti bizalmát és ragaszkodását, tud- va azt, hogy ez biztosítja boldogjövőjét. (Taps.)" Gratulálni szeretnék az összes tanerőknek és újabb sikereket kívánni tevékenységükhöz, gratulálni szeretnék egyben az ifjaknak is azért, mert szorgalmasan tanulnak, hogy elsajátítsák a tudomány legújabb vívmányait, gazdag műveltségre tegyenek szert, tudva azt,, hogy csak így válhatnak hazánk jó honpolgáraivá,akik képesek tovább vinni az igazság, a szabadság és az anyagi és szellemi haladás fáklyáját, fölemelni a szocialista Romániát a civilizáció egyre magasabb csúcsaira. (Taps, éljenzés.) Tordán együtt élnek és dolgoznak román, magyar, német és más nemzetiségű munkások és értelmiségiek. Egyébként együtt teremtették meg az évszázadok folyamán mindazt, ami e tájakon található. Együtt érték el a nagy sikereket a szocialista építés éveiben és együtt valósítják meg a IX. pártkongresszuson kijelölt feladatokat, és segítik elő, hogy országunk egyre gazdagabbá, a nép élete pedig egyre bőségesebbé váljék. A népnek ebben az egységben és testvériesen végzett munkájában rejlik szocialista hazánk legyőzhetetlen ereje. (Hatalmas taps.) Valóban büszkén tekinthetünk arra, amit ezekben az években megvalósítottunk. Mindez a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az egész nép szorgalmáról tanúskodik, a dolgozók azon képességéről, hogy — sorsuk uraivá válva és lehetőséget kapva ahhoz, hogy szabadon és tudatosan alakítsák saját sorsukat — gyökeresen megváltoztassák az egész életet és hazánk egész arculatát. Ezek az eredmények becsületére válnak a román népnek, és azt mutatják, hogy teljesíti elsőrendű feladatát , azt, hogy egyre nagyobb sikereket vívjon ki a szocialista építésben, s így aktívan hozzájáruljon a szocializmus világméretű egyetemes ügyéhez. (Taps, éljenzés.) Igaz, hogy munkánkban hiányosságok is voltak és vannak. A párt, annak vezetősége, nem egyszer mutatott rá ilyen hiányosságokra, hibákra vagy fogyatékosságokra, nyilvánosan feltárta és bírálta ezeket, felszólítva a pártot, az egész, népet e hiányosságok sürgős felszámolására, valamint arra, hogy minél szilárdabb alapra helyezzék az egyre jobb élet megteremtésének, a szocialista demokrácia szüntelen bővítésének folyamatát, hogy minden honpolgár maradéktalanul élvezze a szocializmus gyümölcseit. Önök jól tudják, hogy pártunk kezdeményezte és fejezte ki azt az elhatározását, mindent megtesz, hogy sohase ismétlődjenek meg a múltban elkövetett hibák, hiányosságok, vagy visszaélések, mindent megtesz a (Folytatás a 2. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS párt- és államvezetők látogatása Kolozs megyében NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde Nagygyűlés Tordamunicípium központjában A város, ahol éjjel-nappal ég a tűz, a kemencékben, a város, amely az építés mindennapi kenyerét, a cementet küldi az országnak. Torda, a történelmi város és az új város, a szorgalmas építők ezreinek Tordája ezekben a percekben, egyetlen szívként dobog, szívébe zárva a párt- és államvezetőket, élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal. A város főtere zsúfolásig meg- Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 164. szám, 1968. szeptember 1. vasárnap ) FELFEDEZŐ t f tf •• úton SZÜLŐFÖLDEM — FODOR SÁNDOR riportja — B.SPPIki A SIÖIKÉNYIKÓ MENTÉN(VI.) LEGENDÁK FÖLDJE Nem jó a tikkasztó hőségben árnyékot keresve megpihenni — annál nehezebb az indulás. Nem könnyen, de valahogy mégis rávettem magam a továbbmenetelre. Szerencsére a napnak időközben másfelé is dolga akadhatott, mert lefelé indult az égen, nagyokat gondolkodott egy-egy felhő mögött, szellő támadt, alábbhagyott a hőség. Siménfalva felé menet két településen bandukoltam keresztül, Nagykadácson és Kiskadácson. Nem kell beugrani Nagykadács esetében a névbe olvadt jelzőnek. Nem Farkaslakához, csak ikertestvéréhez viszonyítva nagy ez a falucska. Kiskadácsnak ugyanis 30 házszáma van, Nagykadácsnak a duplája. Érdemes azonban megállapodnunk a két település nevénél: Kadács. Orbán Balázs jelzi, hogy a néphit szerint ezek a falvak a hun Kadicsa nevét őrizték meg. A Nyikó balpartján emelkedő hegyek, a Várhegy, a Reztető különben is igen sok, a régmúltból származó legenda, sőt tündérmese bölcsőjévé váltak. Hun vitézekről szólnak a regék, egyik hegyről a másikra lépő óriásokról — szőke tündérekről a mesék, maga Orbán Balázs is idéz belőlük. Reméltem, hogy sikerül bár egy ilyen helyi mondát, mesét hallanom ott, a forrásnál, de azon túl, hogy „tán az öregek...“ okosabbat senkitől se hallottam, aki öreggel pedig beszéltem, az csak annyit tudott, ő is hallotta, hogy vannak valamiféle mesék a Várhegyről... Meggyőződésem, hogy igen szép feladatot vállalna a Hargita megyei Népi Alkotások Háza, ha a Nyikómentén, a helyi értelmiségiek, esetleg vakációzó nagydiákok, főiskolások bevonásával összegyűjtené azokat a meséket, mondákat, amelyeket még megőrzött a falu. Természetesen nem csupán a Nyikómente, hanem az Olt, Maros és Küküllőmente élő mesekincsének a felleltározása is érdekes volna. Még akkor is érdemes ezt a szellemi néprajzkincset összegyűjteni, ha a javát már lejegyezték, sőt abban az esetben is, ha kiderül, hogy sokkal többet jegyeztek le száz évvel ezelőtt, mint amennyi manapság kering a nép ajkán, pislákol az öregek emlékezetében. Ha már Kadácsról-Kadicsáról volt szó, beszéljünk talán a székely ember szívét mindenkor megdobogtató hun eredetről is. A végső szót — a történelemtudománynak kell kimondania. Az elfogulatlan, tárgyi bizonyítékokra építő, dokumentumokra hivatkozó történelemtudománynak. Lehet, sokan megbotránkoznak rajta, de számomra egyáltalán nem jelent majd csalódást, ha a történelem nem a hun eredetet bizonyítja majd be, hanem azt találja majd kimutatni, hogy a székelység a honfoglaló magyarokhoz, az egyesült onogur és szabír törzsekhez csatlakozó kabaroktól, vagy a honfoglalók első csoportjával érkező kazár, esetleg bolgár rokonnépektől származik. Persze, tudom — a kabar, kazár vagy bolgár—török eredet nem olyan előkelő, mint a Csaba királyfi legenda, de végülis minden nép nem származhat Achillésztől. Amint riportsorozatom bevezetőjében mondottam, mai értékünket nem apáink, nagyapáink, őseink ilyen vagy olyan volta határozza meg. Gondoljunk csak a legrégibb történelmi idők nagy népei, az asszírok, babilóniaiak, föníciaiak, egyiptomiak káprázatos múltjára, a még mindig felmérhetetlen és egészében átfoghatatlan művészeti, tudományos (csillagászat, matematika!), építészeti vívmányaira. E dicső ősök utódait ma, a világ minden népével egy sorban tiszteljük és becsüljük ugyan — de egyiket sem irigyeljük. Bármit bizonyítson is a történelem, — a legendáikat meg kell őriznünk, akkor is ragaszkodnunk kell hozzájuk, ha ellentmondanak a tudomány bizonyítékainak. Már elmondottam és még sokszor elmondom gyermekeimnek és ha megérem unokáimnak is a Hadak Útja legendáját, elolvasom nekik a Szent Anna Tó regéjét, Bálványosvár történetét. . Nem mintha történelmi dokumentumoknak tekinteném ezeket — de valamit mégis bizonyítanak. Bizonyítják népünk jó és szép iránti vonzalmát, bátorság iránti tiszteletét — de legfőképpen, bizonyítják ennek a népnek az alkotó tehetségét Erre pedig — joggal büszkék lehetünk, mert a jövendő — hitem és meggyőződésem szerint — nem a kardé, nem is a termonukleáris fegyvereké, hanem a kőbaltát, csiszolni tanító, az írást feltaláló, a csillagok titkait megfejtő, az életet megmentő , alkotó szellem. Nem baj tehát, ha gyermekeink Attila király kardjának a meséjét hallják, ha lelkesednek rajta. Ki tudja, melyikük találja meg ismét az„Isten kardjá"-t, hogy azt nem pusztító fegyverként, de Körösi Csoma Sándorhoz, Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas professzorhoz vagy Tamási Áronhoz hasonlóan, hazánk népére és ezen belül nemzetiségünkre is megbecsülést hozó, az emberiség javát szolgáló tudományos felfedezésként, művészi alkotásként villogtassa meg a négy égtáj felé? (Folytatjuk) LAPUNK KEDDI SZÁMÁBAN FOLYTATJUK: — NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs és más párt- és államvezetők Kolozs megyei látogatásáról szóló tudósításunkat ; — NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, az RKP KB főtitkára Kolozsváron elhangzott beszédének közlését. 23 ------ A SZÉKELYUDVARHELYEN ÉPÜLŐ Cérnagyár jó vízellátási terveinek készítésekor figyelembe vették a város növekvő igényeit is. Így a közeljövőben jelentősen megjavul a municipium vízvezeték- és csatornahálózata. A májusban megkezdett munkálatokra eddig 800 ezer lejt fordítottak az 1968-ra előirányzott 3 700 000-ből. Ez gyakorlatilag 1300 méter szigetelt acélcső vezetéket és 900 méter csatornát jelent, melyeknek nagy része már a föld alatt van. A CSÍKKOZMASZ Kristó János emlékszoba után újabb, hasonló berendezésén fáradozik Gyergyó- Editróban a Népi Alkotások Megyei Háza Itt Mezei József helybeli népi fafaragó-művésznek kívánnak a csikkozmásihoz hasonló emléket állítani, és egyúttal növelni a község turisztikai vonzerejét. A megnyitóra körülbelül két hét múlva kerül sor, a- jelenleg folyó -,anyaggyűjtésben reméljük a helybeli lakosok is szívvel-lélekkel vesznek részt-BEFEJEZŐDÖTT A BÚZA és a rozs aratása megyénkben. A betakarított mennyiségnek mintegy felét, több mint húszezer tonnát csépeltek eddig ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, és az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói. Befejezéséhez közeledik a szénakaszálás és gyűjtés is, nyolcvanhatezer hektárról gyűlt eddig össze a takarmány. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy része már eleget tett a szerződésbeli kötelezettségeinek, sőt többen túl is lépték a vállalásokat. Jó példaként említhetők a tervezettnél: több. buzat, és rozsot átadó etédi, szentábrahámiés újszékelyi gazdák, valamint a csíkkozmásiak, székelyudvarhelyiek, csíkszentimreiek és a tusnádiak. És végezetül még: egy újdonság: megkezdődött a korai burgonya kiásása. Eddig körülbelü egymillió kiló került a raktárakba és onnan a fogyasztók asztalára. AZ IPARI SZAKBOLTOKBAN, a Kereskedelmi Vállalat közlése szerint kaphatók: különböző portcélánedények és asztali porcelánkészletek. Vesta. Gutin. Casnica. Menajul típusú főző- és melegítő kályhák, és a nagyon keresett 2390 lejespetróleum-rezsó,fekete vízvezetékcső, kis és nagy seprű megfelelő választékban. A háziasszonyokról sem feledkeztek meg a kereskedelem illetékesei. E héttől kezdve nagy választékban kaphatók különböző méretű és típusú befőttes üvegek. MI ÚJSÁG A KÖTÖTTÁRU- ÉS TEXTIL SZAKÜZLETEKBEN? Újra kapható lesz a 210, lejes női pulóver, a 258lejes,a két részes női divatkosztüm. Bizonyára érdekli majd a vásárló közönséget a 200— 250 lejes női Scampolo,és a 75 lejes női nagyságú Iskolásoknak . A ■ legkülönbözőbb, méretű iskolai egyenruhák, is megvásárolhatók ezen a héten a készruha-szaküzletekben.FARKASLAKÁN ÉS SACELE .FALUBAN • azonos ____ típusú, orvosi lakással is, ellátott, állatorvosi „rendelő építését kezdték meg augusztusban. Tervek szerint még ebben az évben átadjáka két új létesítményt, külföldi utazásokat, személygépkocsikat, ____ kettő-, tíz- és húszezer lejes pénzösszeget nyertek az év első hét hónapjában lottón, pronoexpreszen és burkolt sorsjegyen Székelyudvarhelyen és környékén. A nyereménylistán eddig: Farkas Nicolae, Zólyom Gyula, Nagy Andor.. Ferenc, Áron, Szente Kálmán. Csongvai Csaba Attila nevei sorakoznak • N H I R F !. . v'. -vr jé: c'vv:.... Üllát ír ' in Felszáll a köd