Hargita, 1968. október (1. évfolyam, 189-215. szám)

1968-10-01 / 189. szám

i­1­ 1 i­S 191 • • f1­19­0 NEHTORIDOMSEG •ÁLDOZATA­­­I GYERMEK Talán már frázisnak tűnik elismételni: soha jobb lehetőség a tanulásra nem volt, mint ma. És sorolhatnék a miérteket is: tandíjmentes oktatás minden fokon, ingyen tankönyvek az V—VIII- osztályban, ösztön­díjak, bővülő iskolahálózat... hogy csak néhányat említsünk a nem is annyira új feltételek közül. Mindezek mellett pedig ott a törvény, az iskolaköteles gyermekeknek el kell végezniük a nyolc osztályt. A tár­sadalom növekvő lehetőségeinek és igényei­nek megfelelően pedig fokozatosan beveze­tik a kötelező tízosztályos oktatást. Mégis, sok iskolában tanévkezdéskor, de később is különös gondot okoz a beiskolá­zás­ Tanügyi káderek, néptanácsi alkalma­zottak „házalnak“ napokon át meggyőzni némely szülőt arról, hogy gyermekük jö­vője forog kockán, tehát saját érdekük is megkívánja, hogy éljenek az adott lehető­ségekkel. Ezek a szülők értékes órákat ra­bolnak el a nevelők szabad idejéből, sőt, némelyek egyenesen ellenséges magatartást tanúsítanak velük szemben. Nevetséges, érthetetlen, bosszantó, hogy a szülő szem­beszegül azzal vagy azokkal, akik éppen az ők és gyermekük érdekében agitálnak az emberség, de ugyanakkor a törvényszabta paragrafusok józan érveivel. Belátjuk, vannak nehezebb esetek is. Hegyvidéki tanyák embereire gondolunk, akiktől több kilométerre van a legközelebbi iskola, s a zimankós, esős ősz, a zord tél járhatatlanná teszik az utakat. De ebből a helyzetből is van kiút, a bővülő bentlakás­hálózat egyike több rászorulónak biztosít otthont az iskolai­ évben. De­­most nem ezekről van szó. Egy né­pes község — Ditró — és egy város — Gyergyószentmiklós — ezidáig beiskolázat­­lan tanulóinak egy részét kerestük fel. Te­hát azokat, akik távolság, útviszonyok miatt nem panaszkodhatnak. Nézzük, miért maradtak ezek távol a nélkülözhetetlen közösségi neveléstől? A GYERMEKEM SZÉGYELLI MAGÁT —­ érvel nem egy szülő. — Kétszer is meg-, bukott már: volt, osztálytársai az idén vé­geznek, ő meg nem akar beülni a hatodi­kosok közé, mert csúfolják a kisebbek. Ezzel kezdődik a mentegetőzés. Tehát a szülő nem érzi magát hibásnak, hisz nem teheti ki gyermekét ilyen „óriási“ szégyen­nek. Igaz, sokszor érthetetlen, hogy hete­dik, nyolcadik osztályig eljutva, egyesek kétszer is megismétlik ugyanazt az osztályt. Szinte lehetetlennek tűnik, hogy rendes óralátogatás mellett, a tanterv és a nevelői lelkiismeret követelményeit egy percre sem feladva, annyit kelljen bukdácsolnia egy- egy tanulónak. Ámde a vizsgált esetekben más a hely­et. Ott nem egy tanuló már az elmúlt­anév bezárása előtt néhány héttel ostor­­­attogtatások közepette elvonult a hegyek­be, juhpásztornak. Mégis, a ditrói Bálla Ignác (Testvériség utca 14) anyja az isko­lát hibáztatja, akárcsak Erőss Jánosék a Kárpát utcából, az osztályismétlésért. De ahogy perceken belül kiderül, a mentség­keresés nem egyéb, mint a felelősség elhá­rítása- különben is Ditró felszegi körzeté­nek iskolájában elmondták: Balláék kije­lentették, nem is fogják iskolába küldeni a gyereket. Ottj­ársamkor arról győződtem meg, hogy az idegent inkább az ajtón kí­vül látják szívesen. Az asszony — férje nem volt otthon — szinte észre sem vett, szemmel láthatólag nagyobb gondot oko­zott neki a disznóetetés, mint Ignác fia holléte. Háromszor is megismételt kérdé­semre mondta csak meg, hogy a fiú juho­kat őriz a hegyekben. — Mi lesz a nagyobbik fiából? — kér­dezem, mire az asszony csak legyint, nagy buzgalommal keveri a moslékot, s odaveti, hogy ők mindent megértenek, csak a ne­hézséget nem. Mert hát egy ember hogy tudjon kilencet eltartani, a fiúnak pedig különben is, csak „ostorpattogtatásra“ van esze. Az ilyen családnál a gyerekszaporulattal talán fordított arányban van a felelősség­­érzet. Mert tudunk olyan sokgyermekes családról is, ahol özvegyen maradt anya birkózott emberfeletti küzdelemmel fiai-lá­­nyai jövőjéért. Még nem késő, hogy Bal­láék több törődéssel és egy kis önfeláldo­zással kezükbe vegyék­ gyermekeik sorsát, hogy ne legyen valóság a mostani látszat: a háztáji fontosabb, mint a gyerekek. Erőss János is nehéz helyzetben van. Nem azért, mert osztályismétlőre bukott, hanem mert szülei évekkel ezelőtt elvál­tak, s ő most csak beteges anyjára szorul. Megértették ezt az iskolában is, éppen ezért ösztöndíjat ígértek, csak egyelőre nincs akinek odaadni, mert a fiú juhokkal fog­lalkozik fent a hegyekben. Nagyanyja mondta, hogy az esős nyár alatt sokkal több ruhát, cipőt használt el, mint ameny­­nyit keresetéből venni tudna. De ha men­ (Folytatás­­ a 3. oldalon) Termés Fotó! DEÁK FERENC Tóth Mária JAJ DE IDEGES VAGYOK“! Telefonon beszélek reggel tíz­kor az egyik jó ismerősömmel, hivatalos ügyben és nyilvánva­ló, hogy nem félórányira el­nyújtva az eszmecserét , akkor az illető hirtelen arra kér: „Légy oly kedves és várjál egy pillanatra... le kell nyelnem egy Napotont!" A vonalon keresz­tül is hallom a pohár koccaná­sát az asztal üveglapján. Döb­benten, mit sem értve várako­zom■ Jóismerősöm letompított hangon lihegi a kagylóba: „Te­ van itt valaki, aki egészen egy­szerűen megőrjít! Ahelyett, hogy a saját munkáját végezné, belekalamajkál állandóan az én munkámba. Az irodából minden áldott nap úgy kerülök haza, hogy reszkető idegcsomó az a­­gyam, a gyomrom...“ Sajnáltam az illetőt, dehát jóistenem: nincs ház füst nélkül! — tartja a régi közmondás, amit nyugod­tan korszerűsíthetünk: nincsen iroda füst nélkül. Biztos vagyok benne, hogy egyetlen munka, hely sincs, ahol ne lennének ki­sebb-nagyobb súrlódási felüle­tek. Ezek elkerülhetetlenek. Vi­tatkozni szabad, sőt egyenesen tanácsos is. Egészséges. Néhány héttel ezelőtt becsengettem az egyik volt kolleganőmhöz, vizes zsebkendőt szorongatva a hom­lokára, nyitott ajtót. Éppen mig­rénje volt. A lift nem műkö­dött s a hetedik emeleten la­kik. A jókieveltség diktálta, hogy beinvitáljon, hogy leültes­sen. Alig helyezkedtem el a fo­telben, ismerősömből mérik.■ hu­ nOTESZIÜP zogott a világfájdalom: „Van egy kollegám, hát amiatt kapok én egy szép napon agyvérzést! Meglátod, hogy agyvérzésben, vagy szívinfarktusban fogom végezni. Kérlek, annak van egy mániája: szervez, ülni se képes egész nap a nagy szervezési láztól. És mindenkinek jóság­gal, segítőkészséggel szervez, és ezzel tesz a sírba. Ha szólsz ne­ki, megsértődk, azonkívül egy jóindulatú mániákusnak nem is olyan könnyű az orrára kop­pintani. Le kell hát nyelnem, el kell hát viselnem az ökörségeit. Én már olyan ideges vagyok, hogy a férjem, a gyerekeim se képesek elviselni­..“ Nem az első és nem az utol­só panaszkodó ember. Sajnos. Nem női hiper­érzékenységről van szó, hiszen legalább annyi panaszkodó férfivel találkoztam. Mi hát a következtetés? Hogy minden munkahelynek, minden irodának megvan a mumusa, a túlbuzgó fontoskodója? Nyilván, s ami ennél még aggasztóbb, néhol több is akad, nem pusz­tán egy. Kik ezek a túlbuzgó, energiaöő, mindent­ tudó, zseniá­lis emberek!? Először is azok, akiknek rengeteg felesleges ide­jük van, hordják magukban az izgágaság rossz szellemét, ám ők, maguk bárgyúan nyugodtak. És teremtem, milyen figyelmesek! Mindent tudnak, ki mikor jön, mikor megy, ki késett egy percet és ki telefonált tíz percet, kit keresnek visszatérő férfi és női hangok, kiről hiszik, hogy nem végzi el a munkáját és azoknak a háta mögött nagy só­hajtozva „ők végzik el“. (Le­galább is hiszik, hogy elvég­zik!!!) (Folytatás a 2. oldalon) 1968. október 1. kedd Ara 30 báni |—I FELSŐBOLDOGFALVÁN I­II I az elmúlt hét folyamán I I két brigád 13 hektárról másfél vagon zabot csé­pelt ki, az óczfalvi és a bikafalvi brigád pedig két hektárról három vagon cukorrépát szedett. A töb­­­bi férfi munkaerő az elmúlt hé­ten 20 hektár sarjút kaszált, a­­mit besilóznak, ha az időjárás miatt nem lehet majd kiszárítani. |------- A NYÁR FOLYAMÁN I 2 I harminc őzbakot lőttek a I I székelyudvarhelyi Vadász és Sporthalász-klub tagjai. A legnagyobb példány 40 kilogram­mos volt. A trófeák között két 100 százalékos aranyérmes példány­­ta­lálható. Major Vencel és Sárvári Albert biztos kezét dicsérik. Név­re szóló engedéllyel két vaddisz­nót is lőttek. A székelykeresztúri Csorna Jó­zsef által ejtett példány agyara e­­züstérmes. Szeptember 15-én kezdődött a szarvasbika lövés idénye. A vadá­szoknak is kedvezőtlen időjárás el­lenére 16-án már Şerban Alexan­dru mérnök, 29-én pedig dr. Me­zei Béla lövése volt sikeres, így máris két kapitális bika került te­rítékre a csíki „vadászmezőkről“. 3 AZ ALFALUHOZ TAR­TOZÓ BORZONT falu ___ lakosainak nem kell majd kilométereket gyalogol­niuk, ha valaki megbetegszik a családban. Nemrégiben kezdtek hozzá egy egészségügyi központ építéséhez amely még az év vége előtt fedél alá kerül. A modern berendezésű, jól ellátott létesít­mény a jövő évben kezdi meg gyógyító tevékenységét. FONTOS KÖNNYÍTÉS A VEZETŐI JOGOSÍTVÁNYÉRT VIZSGÁZÓK SZÁMÁRA. Amint azt már olvasóink, de ____különösen az autó- és motorkerékpár tulajdonosok is tud­ják, a közigazgatási átszervezés révén az érdekeltek áp­rilis óta megyénk területén jelentkezhetnek a vezetői jogosítvány megszerzése érdekében vizsgára. Amióta megyénkben megkezdte működését a vizsgáztató bi­zottság (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, valamint a többi városokban) többszáz jelölt jelentkezett az elméleti és gyakorlati próbákra. Legutóbb a Belügyminisztérium fontos könnyítéseket hozott a magyar anyanyelvű vizsgázók érdekében. E rendelet értelmé­ben Hargita megye vizsgáztató bizottságánál megoldódik az eset­leges kellő nyelvismeret hiányából adódó nehézség. A Belügyminisztérium említett rendeletének az ismertetése kapcsán szeretnék néhány mondatban kitérni a vezetői jogosít­ványért ezután folyamodók számára a vizsga lefolyásának a mi­kéntjére, ugyanis a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ezen a tavaszon eszközölt változtatások még nem eléggé közismertek. A vezetői vizsga továbbra is elméleti és gyakorlati részből áll. A változtatás az elméleti vizsga lefolyását érintette. Az uta­sításoknak megfelelően a jelöltek egy kérdőívet kapnak, amely 27 kérdést tartalmaz. Mindegyik kérdésre 3—4 válasz van, ezek kö­zül kell kiválasztaniuk a folyamodóknak a helyes feleletet. A helyesnek tartott válasz mellé X-et tesznek. Megjegyzem, hogy egyetlen X-et lehet bejegyezni, törlés, javítás semmissé teszi a feleletet. Az elméleti vizsga akkor sikerül, ha a jelölt legalább 23 kérdésre válaszol helyesen. Abban az esetben, ha a két vizsga közül csak az egyik (az elméleti vagy a gyakorlati) sikerül, a jelöltnek joga van a követ­kező alkalommal csupán a másikból vizsgázni. Ez a könnyítés viszont csak egyetlen újravizsgázásig érvényes. A jelölteknek a 328/1966-os Államtanácsi Rendelet alapján megszövegezett 772-es Minisztertanácsi Határozat anyagából kell vizsgázniuk. Szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy a falusi robogótulajdonosok jogosítványszerző vizsgáját Csíkszeredában tartjuk (legközelebb október 19-én), a városlakók esetében bizott­ságunk a helyszínen áll az érdekeltek rendelkezésére. MÓRICZ LÁSZLÓ _______ kapitány feldolgozásra. A CSIKSZENTSIMONI AMILEMN vállalat fel­készült a krumpliátvételre. Napi 360 tonna be­fogadására rendezkedtek be. A fő szezon bein­dulásáig naponta 150—250 tonna krumpli kerül Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 189. szám Eső utáni vasárnap Betakarítási villámankéta szántóföldeken Vasárnap folyamán vé­giglátogattuk megyénk né­hány téeszét- A szépnek ígérkező szeptemberi nap beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Felszállt a köd és megperdült az élet a ha­tárban, de sajnos nem min­denhol. A fzikszépvizen a napsugár már a kora reggeli órákban a mezőre csalta a krumpliszedőket. Mintha nem is lenne vasárnap, mind az­ öt bri­gád dolgozik. Körülbelül 150 ember szedi a burgonyát. Antal Jenő, az MTSZ elnöke megelége­déssel beszél az őszi munkálatok­ról. Az esős idő ellenére nem nagy a lemaradás, nincs ok az aggodalomra- A gabonaosztagok vizes részeit leszedve ezidáig na­pi 50.000 kg gabonát csépeltek. Vasárnap is dolgozott mind a négy cséplőgép, közben szárítják a vizes gabonát is. A krumpli szedésével sem maradtak le na­gyon. Még jobb eredményeket tudnának elérni, ha a Mezőgaz­dasági Gépesítési Vállalat jobban segítené őket. Reggelente későn állnak munkába a traktorok és a krumpliszedő gépek, mert estén­ként, a munka befejeztével nem készítik elő kellőképpen azokat a másnapi hajrára. A múlt héten is 200 iskolás és téesz tag délig várta a gépeket. Ennek ellenére remélik, ha a munkálatokkal esz eddiginél is nagyobb, ütert­be ha­ladhatnak, október 20-ig befejezik a burgonyaszedést. Csíkszentmihályon messze elmaradtak szomszédjaik mögött. 259 hektár őszi burgo­nyájuk van a földben. 60 hektár zab még aratatlan, 20 hektárnyi bú­za termése még asztagba rakva cséplőgépre vár. Szőcs Balázs elnök bejelentése szerint 400 hektár búzát szeret­nének vetni. Ha ilyen lesz a to­vábbi munkaszervezés, félő, hogy csak az óhajjal­­maradnak­ A bú­zát burgonya, árpa és búza után tervezték. Mikor aprólékosan kezdjük vizsgálni a vetést előké­szítő munkálatokat, érdekes állás­ponttal találkozunk. A tarlót a­­zért nem szántották fel, nem ké­szítették elő vetésre, mert — az elnök véleménye szerint — ki­tűnő jó legelőnek bizonyult. Szentmihályon mindent halogat­nak. Amolyan patópáli felfogás szerint a holnapra várnak. Mi­közben az elnök munkaerőhiány­ra panaszkodik, 12 traktor és há­rom burgonyaszedő gép áll a gé­pesítési állomás telepén. Vajon mikor készülnek már „bevetésre“. A burgonyaszárat és a gyomot is el kellene tüntetni, hogy meg­könnyítsék az ásást. Az elnök nyugodt, szinte nem­törődöm magatartása rányomja bélyegét az egész munkaszerve­zésre. Annak ellenére, hogy az egy MTSZ-tagra számított szán­tóterület alig haladja meg az egy hektárt, idegen munkaerőt alkalmaznak cséplésre és sarjú­­kaszálásra. Miért? A csíkszentmihályi földműve­sek szorgalmasak, törekvők, a munkától sem riadnak vissza, csak foglalkozni kell velük. Meg­szervezni a munkájukat. Ez pe­dig az elnök feladata. Rákosújfaluban népes csoportok kaszálják a sar­ját, közöttük található Kovács Antal az MTSZ elnöke is. Ám nem messze a sok hektárnyi bur­gonyavetéseken b­ul­ virul a krumpli szára. Fontos a sarja is, de valahogy úgy kellett volna megszervezni a vasárnapi kaszá­lást, hogy az­ ne kímélje a bur­gonyaszálakat se, hogy holnap­­holnapután a krumpliszedő gépek zavartalanul haladhassanak. S még valamit szeretnénk megje­gyezni: ilyen fontos mezőgazda­­sági munkák idején, amikor szem­be kell nézni az esős idő okozta jelentős lemaradással,­­nagyon­ szükséges a mindent átfogó irá­nyítás, az elnöknek talán még­sem a kasza mellett a helye, ha­nem minden idejét az őszi mun­kák jó megszervezésére kéne for­dítania. Már csak azért is, mert a gazdaságnak nincs mérnök® Csíkdánfalván jó ütemben halad az őszi betaka­rítás. Minden kalászost behordtak, a cséplés is befejezéshez köze­ledik. Még egy nap és az utolsó szem zab is zsákba kerül, s ak­kor majd minden erőt a burgo­nya betakarítására fordíthatnak. A 270 hektár krumplivetésből vi­szont még csak 29 hektárról taka­rodtak be, de megvan minden re­mény a lemaradás behozására. Ele­gendő munkaerő, krumpliszedőgép áll rendelkezésükre. Minden felté­tel megvan, hogy most, az esőzések elálltával jó ütemben haladjanak a munkával. Úgy tervezték, hogy október 20-ig sikerül befejezniük a burgonyaszedést. Erre az idő­pontra szeretnék elvégezni a 361 hektár őszi búza vetését, amihez már hozzá is kezdtek, a terület nagy részét előkészítették, ele­gendő műtrágyát és jó minőségű vetőmagot szereztek be. Jó a munkaszervezés, bizonyára az e­­redmény sem fog váratni magára. Csíkmadarason nem panaszkodnak. Hat hektár zab kivételével learatták és ki­­csépelték az összes kalászosokat. Bizakodó az elnök hangulata, de megjegyezni kívánjuk, hogy nem éppen olyan rózsás a helyzet, 170 hektár burgonyából mindössze né­gyet szedtek csak ki. A 210 hek­tárnyi tervezett búzavetésből mindössze 10 hektáron csírázik a mag. Ennyire futotta erejükből. A többi vetésterület még előkészítet­len. Szép dolog a bizakodás, de legyen eredményes. Gyergyóban Amint hírül adtuk, az elmúlt hét szombatján kerekasztal érte­kezletet tartottak a Gyergyói-me­­dence mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinek elnökei és mérnökei. A résztvevők a gyergyói burgo­nya betakarításának nehézségeiről vitatkoztak, felmérték azokat a lehetőségeket, melyek az adott helyzetben elősegíthetnék e fon­tos őszi munkák időbeni és vesz­teség nélküli elvégzőét. Mégis a megtehetőserb borús arccal­ távoz­tak el az értekezletről a Gyergyói medencét­­ övező hegyeken ülő makacs, fekete felhők miatt. Az értekezleten elfogadott szempon­tok gyakorlati alkalmazásán gon­dolkoztak és azokat a javaslatokat vették számba, amelyeket másnap valamennyi termelőszövetkezetben megtartandó közgyűlésen ter­jesztenek elő. Mert minden­­ter­melőszövetkezetben sok, nagyon sok a tennivaló. Ismételjük csak el: Alfaluban az 522 hektáron kb 32—33 hektárról gyűjtötték be a burgonyát. A szárhegyi MTSZ is hozzáfogott a burgonyaszedéshez, az 547 hek­tárnyi burgonyát idegen munka­erővel, jelentéktelen mennyiséggel csökkentették. A medence­­többi MTSZ-ei egyetlen gumót sem szedtek ki ezidáig, így Újfaluban 352 hektár, Ditróban 350 hektár, Remetén 500 hektár burgonya vár .Folytatás a 2. oldalon) BÁLINT ANDRÁS BOGOS SÁNDOR VASI JÓZSEF JANKÓ ISTVÁN

Next