Hargita, 1968. október (1. évfolyam, 189-215. szám)
1968-10-01 / 189. szám
i1 1 iS 191 • • f1190 NEHTORIDOMSEG •ÁLDOZATAI GYERMEK Talán már frázisnak tűnik elismételni: soha jobb lehetőség a tanulásra nem volt, mint ma. És sorolhatnék a miérteket is: tandíjmentes oktatás minden fokon, ingyen tankönyvek az V—VIII- osztályban, ösztöndíjak, bővülő iskolahálózat... hogy csak néhányat említsünk a nem is annyira új feltételek közül. Mindezek mellett pedig ott a törvény, az iskolaköteles gyermekeknek el kell végezniük a nyolc osztályt. A társadalom növekvő lehetőségeinek és igényeinek megfelelően pedig fokozatosan bevezetik a kötelező tízosztályos oktatást. Mégis, sok iskolában tanévkezdéskor, de később is különös gondot okoz a beiskolázás Tanügyi káderek, néptanácsi alkalmazottak „házalnak“ napokon át meggyőzni némely szülőt arról, hogy gyermekük jövője forog kockán, tehát saját érdekük is megkívánja, hogy éljenek az adott lehetőségekkel. Ezek a szülők értékes órákat rabolnak el a nevelők szabad idejéből, sőt, némelyek egyenesen ellenséges magatartást tanúsítanak velük szemben. Nevetséges, érthetetlen, bosszantó, hogy a szülő szembeszegül azzal vagy azokkal, akik éppen az ők és gyermekük érdekében agitálnak az emberség, de ugyanakkor a törvényszabta paragrafusok józan érveivel. Belátjuk, vannak nehezebb esetek is. Hegyvidéki tanyák embereire gondolunk, akiktől több kilométerre van a legközelebbi iskola, s a zimankós, esős ősz, a zord tél járhatatlanná teszik az utakat. De ebből a helyzetből is van kiút, a bővülő bentlakáshálózat egyike több rászorulónak biztosít otthont az iskolai évben. Demost nem ezekről van szó. Egy népes község — Ditró — és egy város — Gyergyószentmiklós — ezidáig beiskolázatlan tanulóinak egy részét kerestük fel. Tehát azokat, akik távolság, útviszonyok miatt nem panaszkodhatnak. Nézzük, miért maradtak ezek távol a nélkülözhetetlen közösségi neveléstől? A GYERMEKEM SZÉGYELLI MAGÁT — érvel nem egy szülő. — Kétszer is meg-, bukott már: volt, osztálytársai az idén végeznek, ő meg nem akar beülni a hatodikosok közé, mert csúfolják a kisebbek. Ezzel kezdődik a mentegetőzés. Tehát a szülő nem érzi magát hibásnak, hisz nem teheti ki gyermekét ilyen „óriási“ szégyennek. Igaz, sokszor érthetetlen, hogy hetedik, nyolcadik osztályig eljutva, egyesek kétszer is megismétlik ugyanazt az osztályt. Szinte lehetetlennek tűnik, hogy rendes óralátogatás mellett, a tanterv és a nevelői lelkiismeret követelményeit egy percre sem feladva, annyit kelljen bukdácsolnia egy- egy tanulónak. Ámde a vizsgált esetekben más a helyet. Ott nem egy tanuló már az elmúltanév bezárása előtt néhány héttel ostorattogtatások közepette elvonult a hegyekbe, juhpásztornak. Mégis, a ditrói Bálla Ignác (Testvériség utca 14) anyja az iskolát hibáztatja, akárcsak Erőss Jánosék a Kárpát utcából, az osztályismétlésért. De ahogy perceken belül kiderül, a mentségkeresés nem egyéb, mint a felelősség elhárítása- különben is Ditró felszegi körzetének iskolájában elmondták: Balláék kijelentették, nem is fogják iskolába küldeni a gyereket. Ottjársamkor arról győződtem meg, hogy az idegent inkább az ajtón kívül látják szívesen. Az asszony — férje nem volt otthon — szinte észre sem vett, szemmel láthatólag nagyobb gondot okozott neki a disznóetetés, mint Ignác fia holléte. Háromszor is megismételt kérdésemre mondta csak meg, hogy a fiú juhokat őriz a hegyekben. — Mi lesz a nagyobbik fiából? — kérdezem, mire az asszony csak legyint, nagy buzgalommal keveri a moslékot, s odaveti, hogy ők mindent megértenek, csak a nehézséget nem. Mert hát egy ember hogy tudjon kilencet eltartani, a fiúnak pedig különben is, csak „ostorpattogtatásra“ van esze. Az ilyen családnál a gyerekszaporulattal talán fordított arányban van a felelősségérzet. Mert tudunk olyan sokgyermekes családról is, ahol özvegyen maradt anya birkózott emberfeletti küzdelemmel fiai-lányai jövőjéért. Még nem késő, hogy Balláék több törődéssel és egy kis önfeláldozással kezükbe vegyék gyermekeik sorsát, hogy ne legyen valóság a mostani látszat: a háztáji fontosabb, mint a gyerekek. Erőss János is nehéz helyzetben van. Nem azért, mert osztályismétlőre bukott, hanem mert szülei évekkel ezelőtt elváltak, s ő most csak beteges anyjára szorul. Megértették ezt az iskolában is, éppen ezért ösztöndíjat ígértek, csak egyelőre nincs akinek odaadni, mert a fiú juhokkal foglalkozik fent a hegyekben. Nagyanyja mondta, hogy az esős nyár alatt sokkal több ruhát, cipőt használt el, mint amenynyit keresetéből venni tudna. De ha men (Folytatás a 3. oldalon) Termés Fotó! DEÁK FERENC Tóth Mária JAJ DE IDEGES VAGYOK“! Telefonon beszélek reggel tízkor az egyik jó ismerősömmel, hivatalos ügyben és nyilvánvaló, hogy nem félórányira elnyújtva az eszmecserét , akkor az illető hirtelen arra kér: „Légy oly kedves és várjál egy pillanatra... le kell nyelnem egy Napotont!" A vonalon keresztül is hallom a pohár koccanását az asztal üveglapján. Döbbenten, mit sem értve várakozom■ Jóismerősöm letompított hangon lihegi a kagylóba: „Te van itt valaki, aki egészen egyszerűen megőrjít! Ahelyett, hogy a saját munkáját végezné, belekalamajkál állandóan az én munkámba. Az irodából minden áldott nap úgy kerülök haza, hogy reszkető idegcsomó az agyam, a gyomrom...“ Sajnáltam az illetőt, dehát jóistenem: nincs ház füst nélkül! — tartja a régi közmondás, amit nyugodtan korszerűsíthetünk: nincsen iroda füst nélkül. Biztos vagyok benne, hogy egyetlen munka, hely sincs, ahol ne lennének kisebb-nagyobb súrlódási felületek. Ezek elkerülhetetlenek. Vitatkozni szabad, sőt egyenesen tanácsos is. Egészséges. Néhány héttel ezelőtt becsengettem az egyik volt kolleganőmhöz, vizes zsebkendőt szorongatva a homlokára, nyitott ajtót. Éppen migrénje volt. A lift nem működött s a hetedik emeleten lakik. A jókieveltség diktálta, hogy beinvitáljon, hogy leültessen. Alig helyezkedtem el a fotelben, ismerősömből mérik.■ hu nOTESZIÜP zogott a világfájdalom: „Van egy kollegám, hát amiatt kapok én egy szép napon agyvérzést! Meglátod, hogy agyvérzésben, vagy szívinfarktusban fogom végezni. Kérlek, annak van egy mániája: szervez, ülni se képes egész nap a nagy szervezési láztól. És mindenkinek jósággal, segítőkészséggel szervez, és ezzel tesz a sírba. Ha szólsz neki, megsértődk, azonkívül egy jóindulatú mániákusnak nem is olyan könnyű az orrára koppintani. Le kell hát nyelnem, el kell hát viselnem az ökörségeit. Én már olyan ideges vagyok, hogy a férjem, a gyerekeim se képesek elviselni..“ Nem az első és nem az utolsó panaszkodó ember. Sajnos. Nem női hiperérzékenységről van szó, hiszen legalább annyi panaszkodó férfivel találkoztam. Mi hát a következtetés? Hogy minden munkahelynek, minden irodának megvan a mumusa, a túlbuzgó fontoskodója? Nyilván, s ami ennél még aggasztóbb, néhol több is akad, nem pusztán egy. Kik ezek a túlbuzgó, energiaöő, mindent tudó, zseniális emberek!? Először is azok, akiknek rengeteg felesleges idejük van, hordják magukban az izgágaság rossz szellemét, ám ők, maguk bárgyúan nyugodtak. És teremtem, milyen figyelmesek! Mindent tudnak, ki mikor jön, mikor megy, ki késett egy percet és ki telefonált tíz percet, kit keresnek visszatérő férfi és női hangok, kiről hiszik, hogy nem végzi el a munkáját és azoknak a háta mögött nagy sóhajtozva „ők végzik el“. (Legalább is hiszik, hogy elvégzik!!!) (Folytatás a 2. oldalon) 1968. október 1. kedd Ara 30 báni |—I FELSŐBOLDOGFALVÁN III I az elmúlt hét folyamán I I két brigád 13 hektárról másfél vagon zabot csépelt ki, az óczfalvi és a bikafalvi brigád pedig két hektárról három vagon cukorrépát szedett. A többi férfi munkaerő az elmúlt héten 20 hektár sarjút kaszált, amit besilóznak, ha az időjárás miatt nem lehet majd kiszárítani. |------- A NYÁR FOLYAMÁN I 2 I harminc őzbakot lőttek a I I székelyudvarhelyi Vadász és Sporthalász-klub tagjai. A legnagyobb példány 40 kilogrammos volt. A trófeák között két 100 százalékos aranyérmes példánytalálható. Major Vencel és Sárvári Albert biztos kezét dicsérik. Névre szóló engedéllyel két vaddisznót is lőttek. A székelykeresztúri Csorna József által ejtett példány agyara ezüstérmes. Szeptember 15-én kezdődött a szarvasbika lövés idénye. A vadászoknak is kedvezőtlen időjárás ellenére 16-án már Şerban Alexandru mérnök, 29-én pedig dr. Mezei Béla lövése volt sikeres, így máris két kapitális bika került terítékre a csíki „vadászmezőkről“. 3 AZ ALFALUHOZ TARTOZÓ BORZONT falu ___ lakosainak nem kell majd kilométereket gyalogolniuk, ha valaki megbetegszik a családban. Nemrégiben kezdtek hozzá egy egészségügyi központ építéséhez amely még az év vége előtt fedél alá kerül. A modern berendezésű, jól ellátott létesítmény a jövő évben kezdi meg gyógyító tevékenységét. FONTOS KÖNNYÍTÉS A VEZETŐI JOGOSÍTVÁNYÉRT VIZSGÁZÓK SZÁMÁRA. Amint azt már olvasóink, de ____különösen az autó- és motorkerékpár tulajdonosok is tudják, a közigazgatási átszervezés révén az érdekeltek április óta megyénk területén jelentkezhetnek a vezetői jogosítvány megszerzése érdekében vizsgára. Amióta megyénkben megkezdte működését a vizsgáztató bizottság (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, valamint a többi városokban) többszáz jelölt jelentkezett az elméleti és gyakorlati próbákra. Legutóbb a Belügyminisztérium fontos könnyítéseket hozott a magyar anyanyelvű vizsgázók érdekében. E rendelet értelmében Hargita megye vizsgáztató bizottságánál megoldódik az esetleges kellő nyelvismeret hiányából adódó nehézség. A Belügyminisztérium említett rendeletének az ismertetése kapcsán szeretnék néhány mondatban kitérni a vezetői jogosítványért ezután folyamodók számára a vizsga lefolyásának a mikéntjére, ugyanis a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ezen a tavaszon eszközölt változtatások még nem eléggé közismertek. A vezetői vizsga továbbra is elméleti és gyakorlati részből áll. A változtatás az elméleti vizsga lefolyását érintette. Az utasításoknak megfelelően a jelöltek egy kérdőívet kapnak, amely 27 kérdést tartalmaz. Mindegyik kérdésre 3—4 válasz van, ezek közül kell kiválasztaniuk a folyamodóknak a helyes feleletet. A helyesnek tartott válasz mellé X-et tesznek. Megjegyzem, hogy egyetlen X-et lehet bejegyezni, törlés, javítás semmissé teszi a feleletet. Az elméleti vizsga akkor sikerül, ha a jelölt legalább 23 kérdésre válaszol helyesen. Abban az esetben, ha a két vizsga közül csak az egyik (az elméleti vagy a gyakorlati) sikerül, a jelöltnek joga van a következő alkalommal csupán a másikból vizsgázni. Ez a könnyítés viszont csak egyetlen újravizsgázásig érvényes. A jelölteknek a 328/1966-os Államtanácsi Rendelet alapján megszövegezett 772-es Minisztertanácsi Határozat anyagából kell vizsgázniuk. Szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy a falusi robogótulajdonosok jogosítványszerző vizsgáját Csíkszeredában tartjuk (legközelebb október 19-én), a városlakók esetében bizottságunk a helyszínen áll az érdekeltek rendelkezésére. MÓRICZ LÁSZLÓ _______ kapitány feldolgozásra. A CSIKSZENTSIMONI AMILEMN vállalat felkészült a krumpliátvételre. Napi 360 tonna befogadására rendezkedtek be. A fő szezon beindulásáig naponta 150—250 tonna krumpli kerül Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 189. szám Eső utáni vasárnap Betakarítási villámankéta szántóföldeken Vasárnap folyamán végiglátogattuk megyénk néhány téeszét- A szépnek ígérkező szeptemberi nap beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Felszállt a köd és megperdült az élet a határban, de sajnos nem mindenhol. A fzikszépvizen a napsugár már a kora reggeli órákban a mezőre csalta a krumpliszedőket. Mintha nem is lenne vasárnap, mind az öt brigád dolgozik. Körülbelül 150 ember szedi a burgonyát. Antal Jenő, az MTSZ elnöke megelégedéssel beszél az őszi munkálatokról. Az esős idő ellenére nem nagy a lemaradás, nincs ok az aggodalomra- A gabonaosztagok vizes részeit leszedve ezidáig napi 50.000 kg gabonát csépeltek. Vasárnap is dolgozott mind a négy cséplőgép, közben szárítják a vizes gabonát is. A krumpli szedésével sem maradtak le nagyon. Még jobb eredményeket tudnának elérni, ha a Mezőgazdasági Gépesítési Vállalat jobban segítené őket. Reggelente későn állnak munkába a traktorok és a krumpliszedő gépek, mert esténként, a munka befejeztével nem készítik elő kellőképpen azokat a másnapi hajrára. A múlt héten is 200 iskolás és téesz tag délig várta a gépeket. Ennek ellenére remélik, ha a munkálatokkal esz eddiginél is nagyobb, ütertbe haladhatnak, október 20-ig befejezik a burgonyaszedést. Csíkszentmihályon messze elmaradtak szomszédjaik mögött. 259 hektár őszi burgonyájuk van a földben. 60 hektár zab még aratatlan, 20 hektárnyi búza termése még asztagba rakva cséplőgépre vár. Szőcs Balázs elnök bejelentése szerint 400 hektár búzát szeretnének vetni. Ha ilyen lesz a további munkaszervezés, félő, hogy csak az óhajjalmaradnak A búzát burgonya, árpa és búza után tervezték. Mikor aprólékosan kezdjük vizsgálni a vetést előkészítő munkálatokat, érdekes állásponttal találkozunk. A tarlót azért nem szántották fel, nem készítették elő vetésre, mert — az elnök véleménye szerint — kitűnő jó legelőnek bizonyult. Szentmihályon mindent halogatnak. Amolyan patópáli felfogás szerint a holnapra várnak. Miközben az elnök munkaerőhiányra panaszkodik, 12 traktor és három burgonyaszedő gép áll a gépesítési állomás telepén. Vajon mikor készülnek már „bevetésre“. A burgonyaszárat és a gyomot is el kellene tüntetni, hogy megkönnyítsék az ásást. Az elnök nyugodt, szinte nemtörődöm magatartása rányomja bélyegét az egész munkaszervezésre. Annak ellenére, hogy az egy MTSZ-tagra számított szántóterület alig haladja meg az egy hektárt, idegen munkaerőt alkalmaznak cséplésre és sarjúkaszálásra. Miért? A csíkszentmihályi földművesek szorgalmasak, törekvők, a munkától sem riadnak vissza, csak foglalkozni kell velük. Megszervezni a munkájukat. Ez pedig az elnök feladata. Rákosújfaluban népes csoportok kaszálják a sarját, közöttük található Kovács Antal az MTSZ elnöke is. Ám nem messze a sok hektárnyi burgonyavetéseken bul virul a krumpli szára. Fontos a sarja is, de valahogy úgy kellett volna megszervezni a vasárnapi kaszálást, hogy az ne kímélje a burgonyaszálakat se, hogy holnapholnapután a krumpliszedő gépek zavartalanul haladhassanak. S még valamit szeretnénk megjegyezni: ilyen fontos mezőgazdasági munkák idején, amikor szembe kell nézni az esős idő okozta jelentős lemaradással,nagyon szükséges a mindent átfogó irányítás, az elnöknek talán mégsem a kasza mellett a helye, hanem minden idejét az őszi munkák jó megszervezésére kéne fordítania. Már csak azért is, mert a gazdaságnak nincs mérnök® Csíkdánfalván jó ütemben halad az őszi betakarítás. Minden kalászost behordtak, a cséplés is befejezéshez közeledik. Még egy nap és az utolsó szem zab is zsákba kerül, s akkor majd minden erőt a burgonya betakarítására fordíthatnak. A 270 hektár krumplivetésből viszont még csak 29 hektárról takarodtak be, de megvan minden remény a lemaradás behozására. Elegendő munkaerő, krumpliszedőgép áll rendelkezésükre. Minden feltétel megvan, hogy most, az esőzések elálltával jó ütemben haladjanak a munkával. Úgy tervezték, hogy október 20-ig sikerül befejezniük a burgonyaszedést. Erre az időpontra szeretnék elvégezni a 361 hektár őszi búza vetését, amihez már hozzá is kezdtek, a terület nagy részét előkészítették, elegendő műtrágyát és jó minőségű vetőmagot szereztek be. Jó a munkaszervezés, bizonyára az eredmény sem fog váratni magára. Csíkmadarason nem panaszkodnak. Hat hektár zab kivételével learatták és kicsépelték az összes kalászosokat. Bizakodó az elnök hangulata, de megjegyezni kívánjuk, hogy nem éppen olyan rózsás a helyzet, 170 hektár burgonyából mindössze négyet szedtek csak ki. A 210 hektárnyi tervezett búzavetésből mindössze 10 hektáron csírázik a mag. Ennyire futotta erejükből. A többi vetésterület még előkészítetlen. Szép dolog a bizakodás, de legyen eredményes. Gyergyóban Amint hírül adtuk, az elmúlt hét szombatján kerekasztal értekezletet tartottak a Gyergyói-medence mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek elnökei és mérnökei. A résztvevők a gyergyói burgonya betakarításának nehézségeiről vitatkoztak, felmérték azokat a lehetőségeket, melyek az adott helyzetben elősegíthetnék e fontos őszi munkák időbeni és veszteség nélküli elvégzőét. Mégis a megtehetőserb borús arccal távoztak el az értekezletről a Gyergyói medencét övező hegyeken ülő makacs, fekete felhők miatt. Az értekezleten elfogadott szempontok gyakorlati alkalmazásán gondolkoztak és azokat a javaslatokat vették számba, amelyeket másnap valamennyi termelőszövetkezetben megtartandó közgyűlésen terjesztenek elő. Mert mindentermelőszövetkezetben sok, nagyon sok a tennivaló. Ismételjük csak el: Alfaluban az 522 hektáron kb 32—33 hektárról gyűjtötték be a burgonyát. A szárhegyi MTSZ is hozzáfogott a burgonyaszedéshez, az 547 hektárnyi burgonyát idegen munkaerővel, jelentéktelen mennyiséggel csökkentették. A medencetöbbi MTSZ-ei egyetlen gumót sem szedtek ki ezidáig, így Újfaluban 352 hektár, Ditróban 350 hektár, Remetén 500 hektár burgonya vár .Folytatás a 2. oldalon) BÁLINT ANDRÁS BOGOS SÁNDOR VASI JÓZSEF JANKÓ ISTVÁN