Hargita, 1968. október (1. évfolyam, 189-215. szám)
1968-10-01 / 189. szám
HARGITA.3 sem minden a papír - a lettekre is szükség van Néhány szó a csíkkarcfalvi néptanács tevékenységéről Három hónap telt el az új néptanácsok beiktatásától. A községek végrehajtó bizottságai, titkárok, nagytöbbségükben igyekeztek eleget tenni azoknak a sokrétű feladatoknak, amelyek a megváltozott körülmények folytán, államhatalmunk helyi szervei előtt állanak. A kezdeti — néha tapogatózó — lépések után, egyre biztosabb kézzel vezetik azokat a falvakat, községeket, amelyeknek választott, vagy a titkárok esetében, kinevezett szervei. Nincs is ezen semmi csodálni való, hiszen a végrehajtó bizottságok nagy többletének, úgyszintén a titkároknk, nem volt új az a munkaterület, ahol dolgoznak. Az eredmények mellett sajnos még mindig találkozunk elavult módszerekkel, rutinnal, betokosodott gondolkodásmóddal, a bürokrácia papírfaló, jóformán semmit nem tevő aktahalmozásával. Ismeretes mindenki előtt, hogy a néptanácsok alapvető feladata, a közigazgatási ügyek intézése mellett, teljes kompetenciával és felelősségtudattal megoldani minden olyan problémát, ami a község életében felmerül. Megkülönböztetett szerepük van többek között a község gazdasági, művelődési életében. A néptanácsok régebbi tevékenységében még találkoztunk olyan papírfaló gyakorlattal is, amelyet az jellemzett, hogy a titkár igyekezett minden papírmunkát a lehető legtökéletesebben elvégezni, csodálatos doszárokat készített. Első ránézésre minden a legnagyobb rendben volt, csak akkor döbbent meg az ember, amikor jobban a dolgok mélyére nézett. . .■ Hasonló jelenséggel azonban a minap istalálkoztunk, mégpedig a csíkkarcfalvi néptanács tevékenységében. Amikor kezünkbe vettük a végrehajtó bizottság doszárját, eleinte megelégedéssel tapasztaltuk, hogy milyen pontos, rendes az az irattartó. Mindent bennetaláltunk, aminek ott volt a helye Előterjesztések, végzések, jegyzőkönyvtömb kaligrafikus írással írva, betartva a kérdések és hozzászólások sorrendje stb. De találtunk ott mást is. Mégpedig három azonos szövegű végzést, különböző dátummal, melyek ülésszak összehívását írták elő. Az elsőt július 7-re tervezték, a másodikat július 24-re, míg a harmadik ülésszak időpontját augusztus 18-ra rögzítették. Baróti Gizellatitkárnő készségesen bocsátotta rendelkezésünkre mindhárom ülésszak anyagát. Ezek sajnos már korántsem voltak olyan hiánytalanok, mint az előbbiek. Hiányzott belőlük a jegyzőkönyv. Senki ne ijedjen meg, nem akarunk bürokrata papírmolyok lenni és belekapaszkodni a jegyzőkönyv hiányába. Csupán arról van szó, hogy ilyen okmányt hiába is kerestünk volna, mert nem tartottak egyetlen ülésszakot sem. A titkárnő azzal érvelt, hogy ők próbálkoztak megtartani, mindent megtettek, de a néptanácsi képviselők nem jöttek el. Pedig csodálkozásra nincs ok. Hogyan jöjjön ülésszakra egy néptanácsi képviselő, ha nem tudja, hogy ülésszak lesz. Július 7 én, a meghívó ívek arról tanúskodnak, hogy 250 képviselőt egyáltalán nemis hívtak. A meghívó fejléce szerint a néptanácsi képviselő aláírása igazolja a meghívást. Nos, ezek az aláírások nem igazolnak semmit, mert nincsenek a meghívón. A kipontozott vonalak üresen maradtak. A későbbi meghívókon ugyancsak találtunk ilyen üres vonalakat. Pedig a probléma fontosnak ígérkezett, még akkor is, ha az a következő, nagyon nehézkes, nyakatekert címet viselte: „Jelentés az. ..önképig?. .pénz; „és.. mnkábani hozzájárulásból származó feladatok» «végrehajtásáról, különös* tekintettel az építkezési munkálatok meggyorsítására“. A jelentés központi kérdése: kultúrotthon építése Karcfalván és Szenttamáson. Beszámol a pénzalapokról, amelyeknek — a jelentés szerint — bővében vannak és arról, hogy a jenőfalvi téesz nem végezte el szerződésben vállalt kötelezettségeit. „Nem nézhetjük tovább ezt az egy helyben topogást" — állapítja meg a jelentés egyik mondata. Ezzel mi is feltétel nélkül egyetértünk, annál is inkább, mert a nevezett kultúrotthon, amelyet 1967 végére „pirosba“ akartak látni, még távol áll attól, hogy a kultúra otthona lehessen. Leírt és soha el nem hangzott szavak. Ugyanúgy nem hangzottak el, mint a július 24-re előkészített „A község területén lévő kereskedelmi és szolgáltatási egységeknek az áruellátással és a dolgozók kiszolgálásával kapcsolatos munkájának elemzése“ címet viselő jelentés. Ez a „némaságra“ ítélt beszámoló elmondja, hogy Bogács Margit, a madarasi falatozó felelőse csak 79 százalékban teljesítette a tervét. Böjte Rozália, a dánfalvi fióküzlet vezetője 81 százalékot ért el. Beszél arról, hogy 1967- hez viszonyítva a havi forgalom 55.000 lejről 45.000-re csökkent. Panaszkodik az üzletvezetők hanyagságára. Arra, hogy bizonyos árukat nem rendelnek meg, másokat visszautasítanak azért, hogy pár nap múlva mint hiánycikk jelentkezzenek. Tájékoztatja az illetékeseket, hogy a szövetkezet végrehajtó bizottsága nem tartja heti megbeszéléseit. Mindezek azonban hiába íródtak le. Senki nem hallgatta meg, de valószínű nem is olvasta el A titkár elvtársnő legalább is nem, mert fogalma sem volt, mit tartalmaz a jelentés. Augusztus 8-án, az új tanév megnyitásával kapcsolatos problémákat lett volna hivatott megvitatni az ülésszak, annak a két oldalas — és meglehetős felületességgel elkészített — jelentésnek az alapján, amelyet Szőcs József állított össze az igazgató távollétében. A két oldalnyi általánosság nem tárja fel ugyan az iskola helyzetét, de alkalmat adott volna egy olyan vitára, ami elősegíti az új iskolai év sikeres megnyitását. „Valószínűleg az idén is adódnak bizonyos nehézségek a beiskolázás terén", állítja a jelentés. Bizony adódtak is Szenttamáson. De vajon ezekről értesült a karcfalvi néptanács végrehajtó bizottsága, annak elnöke és titkára? Íme néhány probléma, ami arra vár, hogy a néptanács összessége megvitassa, megbeszélje a tennivalókat, elossza a feladatokat és oldja is meg a közjó javára. A megoldás sok esetben még várat magára. Várja a néptanácsi képviselők felelősségteljes döntését, a végrehajtó bizottság irányítását, egyszóval a végrehajtást. Mindezekért nincs szándékunkon egyedül a titkárt vádolni, hiszen a törvény szerint az ülésszak megtartásáért az elnök felel. De, Bertalan Sándor, a Hargita megyei Ír?Sigigne*§., p.éptiffiácijvégrehajtó bizottsága titkárának szavaival élves’ a titkár- - a jagtanács mozgató motorja. Mint ahogy nem lehet a titkár munkáját a végrehajtó bizottság egész tevékenységétől különválasztva tárgyalni, úgy fordítva, a végrehajtó bizottság tevékenysége is alapvetően féltgs a titkár munkájától. BOGOS SÁNDOR BORBÉLY LÁSZLÓ (Folytatás az 1. oldalról) ne is iskolába, csak egy másikba, mert itt szégyelli magát. Az a szülői felfogás sem ritka, hogy AZ ÉN GYERMEKEM NEM TUD TANULNI Más szavakkal: buta, képtelen, szellemileg nincs a hasonló korúak színvonalán. (Ennek a mentalitásnak többnyire az ellenkezője tapasztalható. Amikor a szülő rendkívülinek, különösen okosnak tartja gyerekét. Hogy ez inkább a szeretetből fakadó elfogultság, az mindenki előtt világos. Vajon a szigorú tárgyilagosság bizonyítéka lenne ez a vélekedés? Nem mindig és főleg akkor nem, amikor a szülő ilyen kifogással tartja távol gyerekét az iskolától- így vélekedik például a gyergyószentmiklósi Augusztus 23 körút 202 szám alatt lakó Benedek Árpád apja. Azt is hozzáteszi, hogy fiának — aki épp a borjakat hajtja haza — súlyos szembetegsége van, két méterre is alig lát. Tegyük fel, hogy ez nem éppen kifogás, de lehet való is. Ilyen esetben a szülő gondol-e arra, hogy nem lehet mindig gyermeke mellett? És hogy vannak spe- —»*■ urnámeciális iskolák is, ahol mesterséget, szakmát biztosítanak azoknak, akik képtelenek befogadni az egyszeregyet? Hogy ezek a gyermekek mindenképpen hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. Benedekéknél azt is hallottam, hogy az apa szívesen adná fiát az iskolába, ha valaki felelősséget vállalna, hogy nem bukik meg. Mert ahogy ő látja, fia húsz év alatt sem tudná elvégezni az elemi iskolát- ismétlem, az ilyen helyzetekből is van kiút, csak utána kell nézni. -Az is igaz, hogy sok szülő nagyon lefoglalja gyerekét, kevés időt hagy neki a tanulásra, s bizony egyszeri átolvasás után kevesen mondják vissza hibátlanul a leckét. Mert valószínű, ezt szeretnék azok, akik félórás felületes tanulás után iskolaképtelennek tartják gyerekeiket. A legtöbbet nyomó, legsúlyosabbnak tűnő érv talán ez. NINCS LEHETŐSÉGÜNK az iskoláztatásra Szándékosan írtam: súlyosnak tűnő érv ez, mert valójában mégsem az. Nem akarjuk azt mondani, hogy nincsenek nehézségek. Vannak, és helyenként elég komolyak is. DE — és sorolhatnánk a példák tucatját, amikor nehezebb körülmények közt élő gyermekek szinte heroikus küzdelem árán lettek, de mégis lettek valakik- Ám hagyjuk a példálózást, s jelentsük ki — nemcsak a most látottak, de az utóbbi évek tapasztalata alapján —: nehéz elképzelni azt a családot, ahol az iskolaköteles, tanulásra, szépre,, jóra fogékony gyermek pásztorkodással, cselédkedéssel mentené meg övéit nehezebb anyagi helyzetből! Nem, ennyire mégsem vigasztalanok a körülmények ezeknél a keveseknél sem. Csakhát könnyebb a nehézségekre hivatkozni, azok mögé bújtatni a felelősséget, amikor nagyobb önfeláldozásra, jobb családszervezésre lenne szükség. És nemcsak azért, hogy évek múlva az apává-anyává nőtt gyermeknek ne kelljen hasonlóképpen panaszkodnia. ■ A megvizsgált esetek, de az általános tapasztalat alapján állítható, hogy sokszor a szülőt terheli egyedül a felelősség, amiért a gyermek iskolakerülő, később ennél is súlyosabb vádak hordozójává válik. Mert például olyan ház is van, ahol a szülő egyszerűen nem tudja, hol is van tulajdonképpen a gyerek. Csak annyit mondanak, hogy valamelyik gazdánál pásztorkodik, és október elején kerül haza. Ehhez fölösleges is kommentárt fűzni- Más helyen az állattartó gazda befolyása nagyobb, mint a szülőé. Például Balázs Pétereknél a gyergyószentmiklósi Lateral utca 63 szám alatt, ahol az asszony ezt válaszolja: Azt mondta a gazda, hagyjuk a fiút még két hétig, úgyis eltekeregné ezt az időt, így aztán nem is lehet csodálkozni, ha ennél a háznál nem tudták, hogy ismétlőre bukott a gyerek. Néhány esetet villantottunk fel, ahol az otthoni környezet miatt maradnak iskolától távol a tanulók. Az el nem fogadható családi indokok pedig tájékozatlanságból, gyakran rosszindulatból fakadnak. Van aki azon csodálkozik, hogy fia, lánya milyen jól tud olvasni, számolni, mégis ismétlő maradt. Az ilyeneknek tudniuk kéne, hogy az olvasás, számolás képességét, az elsajátítás fokát ma már nem a harminc évvel ezelőtti mércével mérjük, de különben semennyiből állnak a mai követelmények. Nem is beszélve azokról, akik a meggyőződés leghatározottabb hangján állítják, hogy az övéiknél, sokkal gyengébbek év végén átmenő jegyet kaptak. Az említett családok közül , háromnál a tanulók be sem várták a tanév végét, máris felcsaptak pásztornak- Vagy ennél is nevetsénmilégesebb érvek: a fiamat sosem akkor kérdezik, amikor tud. Megnyugtatásként mondjuk: a munkást el is bocsátják, ha csak hébe-hóba dolgozik. Közhely már, hogy a gyermek iskolai munkája a tanulás. Tehát. . Nem tudom, mi a véleményük gyermekeik sorsáról az említetteknek, és mindazoknak, akikhez meggyőző munkára járnak a nevelők. (És sorozatosan félrevezetik őket, mint Szigeték a ditrói Dr. Petru Groza utca 95 szám alól.) Annyi biztos, hogy a felnőtt leginkább szüleit okolja gyermek- és ifjúkori tévedései, mulasztásai miatt- Sokszor így foglalják össze a múltat: belőlem is lehetett volna valami, ha a szüleim ... és következnek a késői, keserű vádak, amik már érlelődnek — ha tudatlanul is — azokban, akiket ma is távol tart közösségtől, iskolától a jövőre keveset gondoló szülő. JANKÓ ISTVÁN A szülői áldozata nemtörődömség - a gyermek ★ VLAHICA 1968 (MARX József felvétele) i P E TRU I LABDARÚGÁS A VIII. FORDULÓ EREDMÉNYEI: Bukaresti Dinamo—Rapid 2:3 (2:1), Progresul—Steaua 1:3 (0:1), Politehnica— Craiova „U“ 1:2 (1:1), Vagonul—UTA 3:5 (2:1), Crişul—Kolozsvári „U“ 4:0 (2:0), Petrolul—ASA 2:1 (1:0), Farul—Jiul 1:2 (1:1), FC Argeş—Bakui Dinamo 1:0 (1:0). * VI. forduló — 29 gól. VI. forduló · 30 gól és — VIII. forduló · 31 gól! Ismét elmondhatjuk: fokozódó küzdőszellem, látványos mérkőzések jellemezték az országos labdarúgó bajnokság ..Alosztályának vasárnapi fordulóját. S ha az még vitatható is, hogy a csatárok javuló formájáról, vagy a védelem gyengeségéről tanúskodik a növekvő „góltermés“, az viszont vitathatatlan, hogy a szép, látványos gólok adják a labdarúgás savát, borsát, zamatját... S ilyen szempontból a vasárnapi forduló kielégítőnek mondható A 3, 4, 5, sőt 9 gólos mérkőzések, amelyeken ezúttal összesen 31- szer talált hálóba a labda — képezik a legjobb propagandát e sportág már-már elidegenedő híveinek visszaszerzésére is. Mert az igazi bajnoki küzdőszellem mellett, (s talán éppen ezért) a meglepetések sem maradtak el. Ez jellemezte a bukaresti és aradi „helyi“ rangadókat, a Iaşi—Craiova „diák-derbit“, s nem kevésbé az első és utolsó helyezett nagyváradi „rangadóját“. A Újabb példák bizonyították, hogy a győzniakarás ellensúlyozni tudta a hazai pálya előnyét (bizonyíték: Jiul Craiovai „U“), hogy még kétgólos vezetésnél sem lehet „megpihenni a babérokon“ (kárvallottak: Bukaresti Dinamó, Vagonul), s hogy az előkelő helyezés sem ébreszt mindig tiszteletet (szomorúan tapasztalhatták: a kolozsvári diákok.) MERT: a 2:0-ás Dinamó-vezetés után magára talált Rapid hatalmas küzdelemmel meg tudta fordítani a mérkőzés állását: — 0:1-ről 3:1-re javított az újonc Vagonul a veterán UTÁ-val szemben az aradi rangadón, hogy azután az UTA bizonyítson: az utolsó negyedórában négy gólt rúgott s ismét a maga javára billentette a mérleget. — Konstancán a Jiul, Iaşiban a craiovai diákcsapat szerezte meg elsőnek a vezetést, s a hazaiak egyenlítő gólja után ismét ők voltak eredményesek, két bajnoki ponttal csökkentve a. . hazai pálya mítoszát. H a Crişul végre megszerezte első győzelmét, s nem kisebb ellenféllel szemben, mint az elmúlt fordulóban még éllovas kolozsvári diákcsapat, s ráadásul minden kétséget kizáró 4:0-ás eredménnyel. A többi mérkőzéseken: a Bakui Dinamo egygólos ,,tisztes vereséggel“ tért haza Piteştiről, ahol az FC Argeş .,vendéglátói szívélyességgel“ mellé lőtt egy 11-est; a Petrolul fiainak sikerült mindkét bajnoki pontot otthon tartaniuk az elkeseredetten küzdő ASA- val szemben (a vásárhelyi labdarúgók egy hét alatt már a második vereséget szenvedték el idegenben, miután 2:1-re vesztettek az elmaradt laşi mérkőzésen), s végül a Steaua, a második bukaresti rangadón a Progresul rovására bizonyította be, hogy azért mégiscsak ő a bajnokcsapat... Ami pedig a forduló ,,bajnokát“ illeti, a kolozsvári „U“-t ezúttal az Aradi VT váltotta fel az első helyen. KÖVETKEZŐ FORDULÓ: Craiova( 1,U“—Farul, ASA—Vagonul, Rapid—FC Argeş, Jiul— Bukaresti Dinamo, Kolozsvári „U“—Progresul, UTA—Iaşi- Politehnica, Bákói Dinamo—Petrolul, Steaua—Crişul divízió A C-osztályban SZÉKELYUDVARHELYI FÁSOR —DICSŐSZENTMÁRTONI KÉMIA 3:0 (2:0) A bajnoki küzdelmek eddigi legszínvonalasabb, legszebb mérkőzését láthatta a székelyudvarhelyi közönség a napsütéses őszi vasárnap délelőtt. Az egyre jobb formába kerülő hazai csapaton már látszik a jó szakirányítás, a rendszeres edzések eredménye Alakulóban van az egészséges, sportszerű csapatszellem, az együttes sajátos arcéle, ami reményekre jogosít szurkolót, játékost egyaránt. Az eddigiek azt bizonyítják, hogy a csapat jó úton halad, amiben jelentős része van a Bukarestből szerződtetett fiatal Mihail Moşoiu edzőnek is. Ezt az iramot, játékstílust kell éberen tartani, a továbbiakban is fokozni, hogy valóban futball legyen az, amit az udvarhelyi fiúk hazai és idegen pályán mutatnak, és mutatni fognak. Ha a vasárnapi mérkőzés nem is bizonyította teljesen, de megcsillogtatta a mások még nem teljesen kiaknázott labdarúgó képességeit. Az újabb értékes pontokat hozó 90 perc iramát végig a hazaiak diktálták. A vendégek egy percre sem rendezkedtek be védelemre, nyílt támadójátékot folytattak, sokszor távoli lövésekkel próbálták bevenni a Fások kapuját. Hogy gólt nem rúgtak, abban nagy szerepe volt a jó formában lévő Lukács kapusnak is, a védelemnek is Az udvarhelyiek vezető gólja már a hatodik percben megszületett. Széll egyéni akciója közben két védőt is kicselezett, majd 15 méterről erős lövést küldött kapura. A kapusról visszapattanó labdát Bálint juttatta az ellenfél hálójába, 1—0 a Fások javára. Ahelyett, hogy a gól „szárnyakat adott volna“, kissé visszaesett a hazai csapat — támadtak a vendégek — s csak a félidő vége felé találtak ismét magukra. A 35-ik percben Sepsi jó labdát küld Bálintnak, ő Lászlóhoz továbbít, aki 10 méterről megszerzi a vendéglátók második gólját. Az egyik védő kézzel próbált menteni, de a játékvezető előnyszabályt alkalmazva ismét középre rendeli a labdát A második félidő a székelyudvarhelyi csapat teljes fölényét is jelentette. A fokozatos támadások azonban nem hozták meg a várt gólözönt A szép eredményt László állítja be, az 54-ik percben: Széli—Bálint—László a labda útja, az utóbbi jó helyzetet dolgoz ki, s lábáról védhetetlenül vágódik a labda a hálóba. 3—0 a Fások javára. A ploieşti Neacşu játékvezető mindvégig hibátlanul vezette a sportszerű mérkőzést. ISTVÁN PÉTER SZÉKELYKERESZTÚRI EGYESÜLÉS — SEPSISZENTGYÖRGYI OLT 2:2 (2:2) Vasárnap délután sportszerű mérkőzést láthattak a keresztúri szurkolók. Kilencven perces kemény küzdelemnek lehettek szemtanúi. A keresztúri fiúknak nem egy esetben lehetőségük adódott az igazi győzelem megszerzésére, azonban a legtöbbször a nagy helyzeteket kihagyták. Az első félidőben született meg a négy gól. A vendégek jól kidolgozott támadássorozatot indítanak a keresztúri kapu felé és súlyos védelmi hibából Bartók révén már a hetedik percben vezetéshez is jutnak. Szerencsére a kapott gól nem töri le a helyi csapatot, mi több, magukra találnak és a következő percekben veszélyes helyzeteket teremtenek Fülöp kapuja előtt. A sepsiszentgyörgyi Lőrincz viszont ügyesen sepreget. A 17. percben azonban Csifó jó irammal közeledik a vendégek kapujához, s hajszál pontos leadását a mezőny 22 emberéből legjobb Gergely, menthetetlenül a hálóba továbbítja. (1:1). A vendégcsapat újból szeretne vezetéshez jutni, s törekvésüket táplálja az, hogy a következő percekben a keresztúriak játéka kapkodóvá válik, leadásaik nem egy esetben pontatlanok, vagy a megszerzett labdával nem tudják mit kezdeni. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a védelem feladata megsokszorozódik. Noha Gagyi, Rezi, Demeter és Győrfi Domokos állják a sarat, a 29 percben csak szögletre tudnak menteni. Goga pontos szögletét Holló veszi le, majd Selymesnek továbbit, aki felíratja a második sepsiszentgyörgyi gólt. A védelem fegyelmezetlenségétől jutnak újra vezetéshez a vendégek. A keresztúriak összeszedik magukat, technikai tudásukat mutatják meg a következő percekben. Újabb erőteljes támadásokat építenek ki. A labda az ellenfél félterén száll és Fülöp kapuja veszélybe kerül. A 32. percben Gergely a pillanatnyilag megzavarodott sepsiszentgyörgyi védelmet kijátszva berúgja a mérkőzés utolsó gólját, (2:2). A második félidőben nem született gól. A helyiek szinte végig a kapuhoz szorítják ellenfelüket, de a nagy gólhelyzeteket kihagyják. Noha a vendéglátók három GYERGYÓSZENTMIKLÓSI jövő—tusnádi sólymok 10:0 (4:0) A mérkőzést mindvégig a gyergyóiak irányították és kedvükre rúgták a gólokat, elérvén a forduló legnagyobb eredményét. A mérkőzés legjobbja a gyergyói Veress volt, aki egymaga 4 gólt szerzett További góllövők: Bumbăcea 2, Szőke 2, Kemenes I. 1, Kertész 1. Szatmári maroshévízi bíró jól vezette 3 mérkőzést. REMETEI MAROS—VLAHICAI VASAS 0:4 (0:2) A forduló legnagyobb meglepetésére a tartalékokkal játszó Remeteiek nem bírtak ellenállni a vlahicai csatároknak, tartalékkal játszódtak, ennek ellenére különösebb hézag nem mutatkozott a csapat elgondolásában. Az ellenfél csapata rutinosabb, összeszokottabb volt. Játékosaik kemény, atlétikus fellépésével szemben több helycserés adogatásra lett volna szükségük a keresztúriaknak. A kemény játék ellenére mindkét csapat magatartása sportszerű volt A bírói hármas kielégítően vezette a mérkőzést. A CODLEA-I COLOROM—BALÁNBÁNYAI BÁNYÁSZ találkozó a vendéglátók 3:1 arányú győzelmével ért véget. KILYÉNFALVI BÁNYÁSZ— CSÍKSZEREDAI TEXTIL 2:2 (0:0) Jó iramú, sportszerű mérkőzés. A második félidő vége felé, a csíkszeredaiak 2:0-ra vezettek Bálint és Csiszár góljaival, de a bányászoknak sikerül egyenlíteniük Sajgó, valamint Lénárd 30 méterről rúgott góljával. Az eredmény igazságos- Mózes Pál, Tasnádi György és Benedek István bírói hármas kitűnően látta el feladatát. MÁS EREDMÉNYEK: Csíkszeredai Bányász—Maroshévízi Maros 5:0 Madéfalvi Rapid—Csíkszeredai Vörös Lobogó 0:3 Galócási Komplex—Borszéki Apemin 1:3 Csicsói Fenyő—Székelyudvarhelyi Hargita 1:1 ★ Megyei bajnokság A bajnokság táblázata S ti R T K R C IV 1. Gyergyószentmiklósi Jövő7 6 0 1 41:9 12 2. Székelyudvarhelyi Hargita7 4 3 0 14:4 11 3. Borszéki Apemin7 5 1 1 21:8 11 4- Remetei Maros7 4 1 2 13:139 5. Maroshévízi Maros7 4 0 3 19:108 6. Csíkszeredai Bányász7 4 0 3 19:108 7. Csíkszeredai Vörös Lobogó7 4 0 3 14:158 8. Vlahicai Vasas7 3 1 0 3 10:127 9. Kilyénfalvi Bányász7 3 1 3 11:177 10. Galócási Komplex7 2 1 4 11:115 11. Csíkszeredai Textil1 2 1 4 9:155 12. Madéfalvi Rapid7 2 1 4 5:175 13. Csicsói Fenyő7 0 1 6 7:241 14. Tusnádfürdői Sólymok 7 0 1 6 3.341 K A