Hargita, 1969. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

A zetelakiak készülődése jelentős eseményre készül az egész ország. Március 2-án ha­zánk választópolgárai az urnák elé járulnak, hogy szavazataikkal hitet tegyenek pártunk politikája mellett. A jelentős esemény küszöbén az élet minden területén megélén­kült a tevékenység. A városok és falvak művelődési otthonai még­­inkább a tömegnevelés otthonai lettek. Zetelakán is a községi párti­bizottság körültekintően gon­doskodott a dolgozók ideológiai­politikai és kulturális nevelésé­nek biztosításáról. A művelődési otthonnak az általános munkater­vén kívül tervet állítottunk össze a január 1-től március 2-ig ter­jedő időszakra. A legjobb propagandisták és előadók bevonásával ismertetjük községünk lakóival hazánk dolgo­zóinak nagy megvalósításait. O­­lyan előadások hangzanak el, mint: „Hazánk iparának fejlődé­se a 25 szabad év alatt“, „Építő­telepeink nagy megvalósításai“, „Szocialista mezőgazdaságunk a nagy átalakulások korszakát éli“, „Mezőgazdaságunk a gépesítés és kémizálás útján, „A Szocialista Egységfront“, „Népünk politikai, erkölcsi egysége“, „Pártunk és államunk külpolitikájának alap­elvei“ stb. MÁTHÉ ALBERT, a községi pártbizottság titkára GYÖRGY KÁROLY, a művelődési otthon igazgatója (Folytatás a 2. oldalon) A part es a nép o­eohod­haian­ao epysepenek a legpebeo Készülik a választásikra • 1968-ban mintegy 200 jelentős termelési kapacitás és rektám üzembehelyezésével növekedett az ország ipari ereje.­­ Az állam központi alapjaiból eszközölt beruházások 1968- ban összesen 58,1 milliárd lejt tettek ki, vagyis 11,1 százalékkal többet, mint az előző évben. Becsületes, ember Hat-hét ember beszélget. Va­laki olyanról, aki nincs jelen. Általában illetlenség távollévő­ről beszélni, de most nem tű­nik annak. Töböbször említenek egy nevet, a Székely Józsefét. Beszélgetésükből azt veszem ki, hogy akiről szó van becsü­letes, rendes ember. Ismerősei szeretik, tisztelik. Szava mindig irányadó, gondolatébresztő. Ahogy tovább peregnek a sza­vak, ismét és ismét felmerül az előbb hallott név. Kíváncsi­van törekvő gyök ki lehet az az ember, akit annyit emlegetnek. Kérdezni nem akarok. Nem tartom illendőnek. A­ rejtély rö­videsen magától is megoldódik. Nyílik az ajtó és termetes férfi lép a szobába. Mögötte tömör falként tódul be a csomafalvi hajnal huszonkilenc fokos hide­­ge. Bemutatkozunk. Mikor meg­mondja a nevét jobban megné­zem. Ő az a sokat emlegetett Székely József, az egyes számú állattenyésztő brigád vezetője. BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Tanácsának plenáris ülése Tegnap, január 31-én plenáris ülést tartott a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Megyei Taná­csa. A plenáris munkálatain részt vettek: Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Ţăranu Petre és Kőmíves János elvtársak, az RKP Hargita megyei bizottságának titkárai, Ko­vács B. Mihály elvtárs, az ideigle­nes megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke, Dogaru Alexandru elvtárs, a Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagja, a szervezési osz­tály vezetője, Pakol Elek elvtárs, ideiglenes megyei néptanács Végrehajtó bizottságának alelnöke, a Megyei Mezőgazdasági Igazgató­ság igazgatója, Búzás Balázs elv­társ, a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Megyei Szövetségének elnöke, Jakab Árpád, András Lász­ló, Gotthárd Dénes, a Megyei Szö­vetség alelnökei, Páll Katona Pé­ter, a Nyugdíjpénztár Hargita me­gyei fiókjának elnöke, a Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetsége Tanácsának tagjai,­ a Megyei Szövetség mér­nökei, szakirányítói, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szak­emberei, a városi és községi párt­­bizottságok titkárai, az MTSZ-ek pártbizottságainak és alapszerve­zeteinek titkárai, az MTSZ-ek el­nökei, mérnökei, állatorvosai, körzeti állatorvosok, a községi néptanácsok elnökei, az MTSZ-ek éstermelői és élenjáró brigádveze­tői, valamint az MTSZ-ekkel szer­ződéses viszonyban lévő vállala­tok és intézmények képviselői. A plenáris ülés megvitatta a Mezőgazdasági Termelőszövetke­zetek Megyei Szövetségének a gazdaságok vezetésében és irányí­tásában kifejtett tevékenységéről, valamint az 1969. évi feladatokról szóló jelentését — amelyet Búzás Balázs elvtárs terjesztett elő —, majd a Gotthárd Dénes elvtárs ál­tal előterjesztett intézkedési tervet, valamint Páll Katona Péter elvtárs jelentését az 1968. évi nyugdíjak kifizetéséről, az 1969. évi költség­­vetés tervezetéről és a nyugdíj­alap létrehozásáért folytatott te­vékenységről. A vita során szólásra emelked­tek: Molnár Imre, a tusnádi MTSZ elnöke, Mátéfi József, a­ szenterzsé­beti MTSZ mérnöke, Kovács Péter, a ditrói MTSZ elnöke, Ilyés Géza, az üilkei MTSZ mérnöke, Török Dénes,, a homoródszentpáli MTSZ elnöke, Andor Imre, a madéfalvi pártbizottság titkára, Erőss László, az újszékelyi MTSZ mérnöke, Pé­­terfi Tibor oroszhegyi állatorvos, Kovács Lázár, a szépvízi néptanács elnöke, Bîrsan Ionel, a remetei tej­­feldolgozó üzem igazgatója, Szaból Dénes, az almási MTSZ elnöke, Fodor Tibor, a gyergyóújfalusi MTSZ mérnöke, Antal Márton Jó­(Folytatás a 2. oldalon) Több Hargita megyében gyártott árut a megye üzleteibe! Ennek a jelszónak a jegyében szerve­zett szerződéskötést a héten a Csíkszeredai Kész­ruhagyár. A kiállított textilanyagokat és kész­termékeket megtekintették a Csíkszeredai, székelyudvar­helyi, gyergyószentmiklósi és­­maroshévízi helyi kereske­delmi vállalatok igazgatói és áruszakértői, valamint a na­gyobb fogyasztási szövetkezeti egységek képviselői. A ki­választott ruhafajtákat a gyár a vállalatokkal kötött szer­ződések alapján hamarosan elkészíti, s így a készruha­­üzletekben nemsokára megjelennek ezek az áruk. A kö­zeljövőben közvélemény-kutató kiállításokat is rendeznek. ■Mr «I mmm « mmmm mmm mmm mmmm mmm mmm mmm *a Székelyudvarhelyen is be­mutatják Botár Edit Csíkszeredai egyéni tár­latának képeit. Az idén még­ számos érdekesnek ígérkező kiállítást rendeznek a municípium­­ban, többek között a foto-amatő­­rök tárlatát, a népművészeti kör, majd a székelyudvarhelyi képző­művészek gyűjteményes kiállítá­sát. Bemutatják Imets László met­szeteit , és Pálfy Árpád kerámiáit is. A megyeszékhely múzeuma is hű marad hagyományaihoz; érté­kes kiállításokon tekinthetik meg majd a csíkszeredaiak például Kozma István nagybányai, képző­művész rézdomborításait és­ a bu­karesti képzőművészeti főiskolá­sok munkáit.­ Gazdája lesz a mú­zeum a Kovászna megyei képző­művészek­­ kiállításának is, a Har­gita megyei képzőművészek most nyitvatartó sepsiszentgyörgyi ki­állításának viszonzásaként. „Aszalják“ a jeget. 150 köbméter (105 tonna), il­letve 360 köbméter (252 tonna) jeget tárolnak a Csíkszeredai Helyi Kereskedelmi Vállalat, vala­mint, a fogyasztási szövetkezetek raktáraiban, ahol tavasztól őszig különböző, könnyen romló élelmisze­reket tárolnak, tartósítanak. A 40—60 centiméter vastag­ságú jégdarabokat a madéfalvi állomás mellett évekkel ezelőtt ásott gödör megfagyott vizéből termelik ki. És a két említett raktáron kívül Zsögödre, a Csíkszeredai kór­házba és a sörtöltőbe, valamint a madéfalvi jégraktárba szállítják. Pirosban már áll és a tavasz folyamán megnyí­lik a 360 000 lejes költ­séggel épülő kászonújfalusi kor­szerű szövetkezeti üzlet és falato­zó. De kihasználják a téli hóna­pokat a kászonaltíziek is. Az is­kola szakszervezeti csoportjá­nak színjátszói Karácsony Benő: Válás után című színművét, a művelődési otthon színjátszói pe­dig , Szigligeti Ede Cigány c. nép­színművét próbálják. [Vdrág proletárjai, egyesüljetek. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam, 26. (294.) szám, 1969. február 1. szombat. Ára 30 bani Izmosabb osztályközösségeket Kedden délután összeültek az összes Csíkszeredai iskolák KISZ- szervezeteinek legjobb tanulói, az ifjúsági szervezetek aktívái, hogy mérlegeljék első évharmadi mun­kájukat. Az osztálytitkárokon, KISZ bizottságokon és irányító­kon kívül, számos meghívott vett részt e nagy fontosságú megbeszélő Csíkszeredai iskolák KISZ szervezeteinek aktíva üléséről lésen: osztályfőnökök, iskolaigaz­gatók, mindazok, akik a tanulók mellett leghívatottabbak a kér­dés megvitatásában. Mirk László, a KISZ városi bi­zottságának titkára jelentésében Csíkszereda összes iskolái első évharmadbeli tanulmányi eredmé­nyeit, a fegyelmi problémákat elemezte.­ Mind a jelentés, mind a hozzá­szólók elsősorban a tanulóifjúság politikai-ideológiai nevelésével foglalkoztak. Igen fontosnak tar­tották, hogy a tanulóifjúság is­merje népünk harcát, pártunk következetes marxi-leniai ideoló­giáját, szocialista országunk meg­valósításait, a külföld legfonto­sabb eseményeit. E fontos köve­telmény értelmében bírálták azo­kat a KISZ-szervezeteket, ame­lyek elhanyagolták ezt a fontos kérdést, így, szóba került a líce­um, ahol elhanyagolták ezt a problémát. Ezért nemcsak az if­jak a hibásak, hanem az osztály­­főnökök, sőt az igazgatóság is, mert nem segítették az ifjúsági szervezetet. A hozzászólók közül László Margit tanárnő, a tanulók fiatalos lendületét, sokoldalú ér­deklődését kérte számon. Többen csatlakoztak a jelentés azon meg­állapításához, hogy a politikai tá­jékoztatók azért olyannyira nép­szerűtlenek, mert ügyetlenül szer­vezik. Dézsi Zoltán, a líceum KISZ­ titkára javasolta, hogy ezu­tán rendszeresen, hetente, vagy kéthetenként, tartsanak politikai tájékoztatókat. A jelentés az ideo­lógiai nevelés számos érdekes for­máját is javasolta: ifjúsági parla­mentet, vitával egybekötött elő­adásokat, politikai bibliográfiának összeállítását. „Az iskolai KISZ­ szervezetek hivatása és elsődleges feladata, hogy minden tanulóban kialakítsa a kötelesség- és személyes fele­lősségérzetet, megértetni minden­kivel azt, hogy a társadalom, az KEREKES ÁGNES (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács határozata az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések eme­léséről a könnyűipari vállalatokban A Minisztertanács határozatban hagyta jóvá az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését az összes köztársasági érdekeltségű könnyű­ipari vállalatokban 1. év február 1-i kezdettel. A Minisztertanács annak a bérrendszerjavítási és fi­zetésemelési akciónak a folytatása keretében döntött így, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1967. októberi ple­náris ülése határozott el. Akárcsak az élelmiszeripar esetében, ezúttal is szem előtt tartotta a pártvezető­ségnek az útmutatását, hogy a fi­zetésemelés fokozatos végrehajtása során azokat az ágakat részesítse előnyben, amelyekben jelenleg ala­csonyabbak az átlagfizetések. A határozat értelmében a köny­­nyűiparban dolgozó munkások, mérnökök, közgazdászok, techniku­sok és tisztviselők fizetése átlag 11,5 százalékkal emelkedik, ami évente körülbelül 480 millió lej fizetéstöbbletet jelent; a kisfizeté­­sek 1967-ben végrehajtott emelé­sével együtt az átlagnövekedés az iparág összességében az idén 15,2 százalékot tesz ki. Több mint 320 ezer alkalmazott részesül fizetés­­emelésben, s évi jövedelme az 1967. augusztus 1-i előttihez viszonyítva mintegy 600 millió lejjel lesz na­gyobb. Az új bérezési rendszer — ame­lyet, szem előtt tartva a könnyű­ipar sajátosságát és a reprezentatív vállalatokban végrehajtott kikísér­letezés eredményeit a könnyűipari vállalatokban is alkalmaznak — vezérelvei a következők: a fizetése­ket a munka mennyisége, minősége és felelőssége szerint állapítják meg, közvetlenebbül kapcsolják minden egyes alkalmazott és az e­­gész vállalat eredményeihez, növe­lik a tarifáris fizetés részarányát az összkeresetben, mégpedig úgy, hogy belefoglalják az akkordbérből és jutalmakból származó jelenlegi pótlékok legnagyobb részét. An­nak érdekében, hogy a fizetések az egységben töltött megszakítás nélküli szolgálati éveknek megfele­lően különbözzenek, valamint a ká­derek állandósítása céljából beve­zetik a tarifál és fizetés után szá­mított 3—10 százalékos többlet­kvótát, amelyet a szolgálati évek szakaszaiként állapítanak meg öt évtől kezdődően. Az alkalmazottak fokozottabb ér­dekeltté tételére abban, hogy nö­vekedjék a vállalati tevékenység gazdasági hatékonysága évi pré­miumokat (gratifikációkat) juttat­nak azon kollektívának, amely sa­ját erőfeszítése révén túlszárnyalja az előirányzott nyereséget. Úgy­szintén a munkájukban rendkívüli eredményeket felmutató alkalma­zottak is prémiumban részesülhet­nek évközben, egy erre a célra léte­sített különalapból. Annak a rendszernek a megjaví­tása, amelynek révén az alkalma­zottaknak anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy minél jobb eredmé­nyeket , érjenek el munkájukban, megteremti a kellő feltételeket a vállalati kollektívák arra való ösztönzéséhez, hogy nagyobb figyel­met fordítsanak a rendelkezésükre álló tartalékok mozgósítására a teremelés és a munka jobb meg­szervezésével, a termelési, ka­pacitások és­­ a­ munkaidő ész­szerű kihasználásával, a megala­pozott munkanormák alkalmazásá­val és az anyagfogyasztás csökkent­­ésével, s ilyképpen emeljék a munkatermelékenységet, csökkent­sék a termelési költségeket és nö­veljék a vállalati tevékenység gaz­dasági hatékonyságát. A határozat az új fizetési rend­szer kikísérletezésének általánosí­tásáról és a fizetések emeléséről a könnyűipari vállalatokban újabb tanúbizonysága annak, hogy pár­tunk és államunk vezetősége kö­vetkezetesen alkalmazza a IX. pártkongresszusnak a dolgozók életszínvonala emelésére vonatko­zó határozatait. Ez újabb buzdítást ad a könnyűipari dolgozóknak, hogy megvalósítsák az ötéves terv­ből rájuk háruló azon feladatukat, hogy kielégítsék a lakosság és a külkereskedelem ellátási szükség­leteit ipari közfogyasztási cikkekkel, mégpedig a fogyasztók igényeinek megfelelő mennyiségben és minő­ségben. AZ ÉLELMISZERIPARI DOLGOZÓK ÚJABB MUNKATETTEKKEL VÁLASZOLNAK A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATÁRA Ösztönző erő Vállalatunk munkásai, tech­nikusai, mérnökei, tisztvi­selői nagy figyelemmel tanul­mányozzák a Minisztertanács­nak az Élelmiszeripari dolgo­zók fizetésének emelésére vo­natkozó határozatát, amelyet gyűlésen is feldolgoztunk. Az új bérezési rendszer bevezeté­se az élelmiszeripari vállalatok­ban, nemcsak jobb munkára ösztönöz bennünket, hanem eddigi tevékenységünk elisme­rését is jelenti. Vállalatunk­ban az egy munkásra eső átla­gos havi kereset eddig 1013 lej volt. Ez az összeg a határozat alapján 1185 lejre emelkedik. . Az elmúlt évhez viszonyítva a fizetési alap 239 000 lejre nő. Alkalmazottaink különösen méltatták azt, hogy az új bé­rezésnél — az előző évekhez viszonyítva — nagyobb mér­tékben figyelembe veszik a vállalatnál megszakítás nélkül eltöltött időt, valamint a szak­­képesítés fokát. Ezeknek a szempontoknak jelentős ösz­tönző erejük van; egyrészt min­den alkalmazott nagyobb fele­lősséggel kezeli a vállalat problémáit, másrészt­ érdeke, hogy állandóan növelje szak­mai felkészültségét. Ugyanak­kor nagy ösztönzést jelent az évi jutalmak elosztása is. A Határozat nagy ösztönzést jelent számunkra az 1969-es tervfeladatok teljesítésében. Fo­kozza munkakedvünket, len­dületesebbé teszi tevékenysé­günket , hiszen a párt és kormány nagyfokú gondosko­dását jelenti, az összes dolgo­zók életszínvonalának emelése iránt. KOVÁCS LÁSZLÓ, VLAD IOAN, a Hargita bor- és szeszipari vállalat mérnökei A gondoskodás kötelez is... A megyei Malom- és Sütő­ipari Vállalatnál is — csakúgy, mint az ország hasonló ipari egységeiben — nagy visszhang­ra talált a Határozat. Ez ipar­ágban dolgozó munkások és a technikai adminisztratív sze­mélyzet bérezésében ugyanis lényeges változások álltak be. Az egyszerű számítások is bi­zonyítanak. Kurkó András lisztcsomagoló fizetése például több mint 200 lejjel emelkedik, akárcsak a Csíkszeredai pékség­ben dolgozó Plemoiu Teodoré, vagy Nagy Sándor csoportve­zető molnár jövedelme. A vállalat munkásai és ad­minisztratív dolgozói, csak ez év első három hónapjában 115 800 lejjel kapnak több fi­zetést, mint az elmúlt negyed­évben. A gondoskodás azonban kötelez is, hiszen a lakosság minél jobb ellátásának terén jelentős feladatok hárulnak az élelmiszeriparban dolgozókra. Tudják ezt a Malom- és Sütő­ipari Vállalatnál is, és mindent megtesznek azért, hogy a gaz­dasági hatékonyság növelésé­vel, az anyagi és pénzeszközök kezelésével, a­­ termelő­kapaci­­tás és a munkaidő ésszerű fel­használásával ebben az évben mintegy 1 500 000 kilóval több lisztet, kenyeret, péksüteményt adjanak a lakosságnak. A Minisztertanács határozata a turista-balesetek elhárításáról és megszervezéséről a mentési akciók A Minisztertanács nemrég hatá­rozatot adott ki a turista-balesetek elhárításáról és a hegyvidéki men­tési akció megszervezéséről. A határozat ez irányban a kö­vetkező intézkedéseket írja elő: — a turisztikai útjelek felülvizs­gálata, kiegészítése és karbantartá­sa; a zuhanási veszéllyel járó utak bebiztosítása védelmi eszközökkel; a hegycsúcsokon lévő menedékhá­zak felszerelése fényes és auditív jelzőberendezésekkel, időjárásjelen­tések közlése és telefon felszerelése a menedékházakban, különösen a távolesőkben. A hegyvidéken megsérült vagy veszélyben lévő turisták mentésé­nek megszervezése érdekében a Brassó és Resica municipiumi, a Békás, Busteni, Karánsebes, Cim­­pulung Muscel, Predeal, Sinaia, Victoria és Zernest városi, a Borsa, Törcsvár és Răşinari községi néptanácsok Salvamont-csapatokat szerveznek. Ilyen csapatok más helységekben is­ létesíthetők.­­ A Salvamont-csapatok tagjai­nak, a szocialista szervezetek sze­mélyzetének, a turistáknak és más kategóriájú dolgozóknak, akik részt vesznek a megsérültek felkutatásá­ban, hegyvidéki szállításában pénzösszeget folyósítanak, s ennek nagyságát a Pénzügyminisztérium és a helyi közigazgatási bizottság állapítja meg. A határozat előírásai alkalmaz­hatók az Országos Turisztikai Hi­vatal kezelésében lévő menedék­házakra is. A határozat ajánlja azoknak a szövetkezeti szervezetek­nek, amelyek Hegyvidéki mene­dékházakat kezelnek, hogy intéz­kedjenek hasonlóképpen. A határozat kijelöli azokat a me­gyei és központi szerveket, ame­lyekre feladatok hárulnak az elő­írt intézkedések teljesítésében. (Agerpres) községről — községre CSESZHIMMA (LAPUNK 2. OLDALÁN)

Next