Hargita, 1969. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

2 Vendég­hivogató kilátás a havasi menedékházból (MARX JÓZSEF felvétele) A zetelakiak készülődése (Folytatás az 1. oldalról) Igen lényeges feladatnak tart­juk az előadások gondos előkészí­tését, s az előadás helyének, a mi esetünkben a klubterem ízlé­séé berendezését. Zetelakán min­den­ este, rend várja a szórakozni és a tanulni vágyó ifjakat, felnőt­teket­. " Gondoskodtunk a dolgozók szó­rakozásának biztosításáról is. If­júsági tánccsoportunk több ro­mán és magyar népi táncot­ tanult be. Színjátszó, csoportunk meg háromfelvonásos , zenés vígjáték­kal készül március másodikára. A líceum tanulóinak irodalmi köre irodalmi összeállítással köszönti a választások napját. Azért, hogy a művelődési ott­hon valójában agitációs központ­tá váljon, a könyvtárnak is szé­les körű propaganda tevékenysé­get kell kifejtenie. Ezért a klub­­helyiségben könyvstandot rendez­tünk be, ahol az érdeklődök meg­találhatják a választással kapcso­latos anyagokat, valamint a min­dennapi friss sajtótermékeket. Külön albumot készítettünk a községünkről az elmúlt választás óta megjelent újságcikkekből „Ze­­telaka a sajtó tükrében“ címmel. (Mintegy 64 cikk jelent meg.) U­­gyancsak válogatást készítettünk a párt és állam vezetőinek be­szédeiből, melyek a különböző központi és megyei lapokban je­lentek meg. Az 1968. december 30-án nagy­­korúsított ifjakat külön készít­jük elő a választásokra. Számuk­ra külön előadást­ tartunk a sza­vazás technikájáról. Tömegnevelő munkánk haté­konyságát mi sem igazolja job­ban, mint az a tény, hogy a há­rom megyei képviselő-jelölő gyű­lésén nagy számban vettek részt az állampolgárok, és igen sokan jelentkeztek hozzászólásra. Beszé­dükből kiérződött, hogy lanka­datlan szorgalommal szándékoz­nak továbbra is dolgozni a terv­mutatók megvalósításáért, a párt­­politika gyakorlatba ültetéséért. De a zetelaki dolgozók nem­csak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítanak. Nemcsak vállal­ják a munkát, hanem el is végzik azt. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben a téli időszak ellené­re sem szünetel a munka. Szor­galmas földműveseink mostanáig mintegy 1550 tonna istállótrágyát hordtak ki a 62 hektár területre. Befejeződött a vetőmag tisztítása, állandóan ellenőrzik a vetőbur­gonya állapotát, kijavított mező­­gazdasági eszközökkel várják a tavasz első felét, hogy a szántó­földeken megkezdhessék a mun­kát. Zetelakán minden előkészületet megtettünk a választások zavar­talan lefolyásáért. Összeállítottuk a választói névjegyzékeket, s a törvényes időben ki is függeszt­jük, hogy a választópolgárok el­lenőrizhessék: nevük szerepel-e a jegyzéken. Elkészültek a szava­zófülkék, s a szavazóurnák is. A választási előkészületek za­vartalan menete azt bizonyítja, hogy községünk méltóan köszönti a március 2-i választásokat. Becsületes, törekvő ember (Folytatás az 1. oldalról) Beszélgetni kezdünk. Az állat­tenyésztésről, a lehetőségekről folyik a szó. Látszik, hogy érti a dolgát. Ismeri a gazdaság min­­­­den problémáját, az állatte­­ny­észt és csu­lját-binját. S kép­­■-viselő jelölt: —-----­Elmondják, hogy komoly, megfontolt, mindig tettrekész, ötletekért nem megy a szom­szédba. És nemcsak, ötletei van­nak — végre is hajtja azokat. — Hogy ki Székely József? — kérdez vissza a néptanács el­nöke — csak egyetlen példát említsek, volt Csomafalvának egy sáros, járhatatlan utcája. Most kell megnézni. Persze most hó borítja, de alatta úgy van megépítve, hogy a megyei út­szakasz egynémely része el­pirulhat mellette. A Kerektó utcai községi vá­lasztókerület képviselőjelöltje Székely József. Az ő biztatására, kezdeményezésére vették kezük­be a körzet dolgozói a csákányt, lapátot, hordták a kavicsot, dön­gölték az utat. Segítettek mások is.­­ Egyszerű mindennapi eset. Egy község egyik utcájában már nincs sár. Határozottabb a lépés, emeltebb a fej, mert nem keell a földre nézni. A tény mögött em­berek állnak, akik pihenésre szánt idejükből csíptek le egy keveset azért, hogy önkéntesen vállalt munkájuk eredménye­képpen minél kevesebb legyen a sár és minél több a felemelt fej. A közel 49 éves Székely Jó­zsef több mint tíz éve képviselő. Kerülete dolgozói ismét jelölték a március másodiki választá­sokra. Azért mert bíznak benne, mert tudják, hogy becsületes, törekvő ember. községről — községre CSIKSZENTDRMOKOS Valamikor az erdő és a juhte­nyésztés adott szűkmarkúan ke­nyeret a szerttdomokosiaknak. 1825-ben megnyitották a rézbá­nyát Balánon. Sokan csaptak fel bányásznak. És megküzdöttek a földalatti mélység félelmeivel. Csak éppen a csőd tudta legyűrni őket, megfosztani a megélhetés e­­gyik lehetőségétől. A közeli szép új várost ma büszkén emlegetik, s ha azt mond­ják, „iparosodunk“, természete­sen Balánbányára is gondolnak. A mozaik-üzem (a Megyei He­lyiipari Vállalat részlege) 1951- ben alakult. Akkor mindössze 30 munkást foglalkoztatott. Bővítésé­vel meghatszorozódott a létszám, ma száznyolcvanan készítik a mo­zaik­követ, betonkerítés-elemet, fa­ragott kockakövet, szegélykö­vet, sírkövet. Tizennyolc év­vel ezelőtt 700 tonna termék került ki az üzemből egy év alatt, tavaly 66 000 tonna. Ez év áprilisában, 5 millió lejes beruházással, elkészül az új technológiai vonal: sodrony­pálya és félautomata rakodó. Az­ üzem fejlődése nem áll meg. Csíkszentdomokos másik „ipa­ra“: az erdőkitermelés és fafeldol­gozás (a Csíkszeredai Erdőgazdál­kodási Vállalatnak vannak itt rész­legei). Az erdő munkásai számára szálláshelyek épültek, jól meg­szervezték ellátásukat. Javuló életfeltételekről s a kitermelés ü­­teméről tanúskodik az 1968-as teljesítmény: 122 400 köbméter gömbfa. A fafeldolgozó-egység több mint háromszor annyi munkást (három­százharmincat) foglalkoztat, mint az 1944 előtti magáncég. Új gép­ház épült, új gőzgépeket, vil­lamos gépeket szereltek fel. A részlegen 1948-ban 36 000 köb­méter gömbfát dolgoztak fel, 1968-ban 115 000 köbmétert. Az össztermelés értéke 15 millió lejről 42 millió lejre emelke­dett. Nem feledkezhetünk meg továbbá arról sem, hogy a szent­­domokosi fafeldolgozó részleg 60 százalékban exportra termel. A lakosság egyharmada dolgo­zik ezekben az ipari vállalatokban. Megoldódott a község százados gondja: a megélhetés. HMMN­iHillil Hat esztendővel ezelőtt alakult meg a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet. Akkor 1947 tagja volt. Azóta több mint négyszázan lép­tek közülük az ipari dolgozók se­regébe. A község eredményeit ta­lán mégis a gazdaság fejlődése szemlélteti a legszebben. Állóalapjának értéke meghu­­szonötszöröződött, ma két és félmillió lejt képvisel. 11 darab 100—150 férőhelyes istálló épült. Az ősi foglalkozás, az állatte­nyésztés is előrelépett. Ma 457 szarvasmarhával (hízott állatok), 254 lóval, 1200 juhval rendelke­zik a közös gazdaság. Az országnak ezen a vidékén 1962-ben még nem termesztettek búzát, úgy vélték, nem bírja a klímát, a szegényes föld nem szórja áldásait. S lám, — csodá­nak is beillik! — hat évvel ké­sőbb 1 640 kilogramm búzát csé­peltek hektáronként. De megnöve­kedett az árpa (1 220 kilogrammal szemben 1640 kilogramm) és a burgonya (9 000 kilogrammal szemben 13 100 kilogramm) hektá­ronkénti hozama is. Ezek az eredmények tették le­hetővé, hogy a gazdaság létének első esztendejéhez viszonyítva, 1968-ban 5 lejjel magasabb érték­ben osszanak munkanapegységen­ként. MIHMM­S Az idén tölti be huszadik élet­évét a helybeli fogyasztási szövet­kezet. Sokáig lehetne sorolni az üzletek és kiszolgáló egységek ne­veit, míg mind a 23-nak végére járnánk. Az ottaniak tömören így fogalmaznak: van minálunk min­denféle szükséges üzlet, műhely. Valóban az élelmiszer-, a kenyér-, a hús-, a textil-, a cipő-, a könyv­­üzlet, a vendéglő és cukrászda, a férfi és női fodrászat, a cipőjaví­tó- és szabóműhely nap mint nap fogadja közönségét. S a közönség a tavaly például 27,1 millió lej értékben vásárolt árut a fo­­­­gyasztási szövetkezet üzletei­ben, hétszer többet, mint 1949- ben. """".............""" "«DMUPW*!" A néptanács, melynek 1969-ben 59 képviselőtestülete lesz, magas felelősségtudattal intézi a község ügyeit. Az elmúlt esztendőben há­romezer kérésre adott választ írásban és szóban. Mozgósítja a tömegeket közhasznú munkák el­végzésére (a hazafias munkák ér­téke 1968-ban 412 000 lejre emel­kedett). A lakosság régi álma valósul meg. 107 000 lejes önkéntes hoz­zájárulással közfürdő épül. A civi­lizáció újabb lépést tesz előre ezen a tájon. A néptanácsi költségvetésben 1,3 millió lej szerepel, ebből 800 ezer lejt szociális-kulturális célok­ra fordítanak. Bár nem tartozik a néptanács munkakörébe, itt teszünk említést a lakásépítkezések üteméről is. Rekord­év volt a tavalyi. Százhúsz új családi ház készült el. Így az utóbbi tíz esztendőben épült családi házak száma meghalad­ja a félezret. miiiiiiiiiiiiiiiiHiiii Szép múltja van az iskolának. 1802-től folyik rendszeres oktatás a községben. 1856-ban 3 tanterem­ben 1 tanerő, 1936-ban 11 tante­remben 12 tanerő, 1968-ban 29 tanteremben 44 tanerő foglalko­zott a gyermekekkel. A tanulók létszáma jelenleg 1018-ra rúg. Három nyolcosztályos iskolába járhatnak: a központi, a sáros­úti (1961-ben épült) és a cser­aljai (1957-ben épült) iskolákba. muichi. A községi dalárda közel száz esztendős. Újjászervezésére 1958- ban került sor. Azóta 80 állandó tagot számlál. A dalárdán kívül négy színjátszó-és egy tánccsoport, valamint egy mozgósító művész­­brigád tanúskodik a műkedvelő­­mozgalom méreteiről. Kétéves a modern művelődési otthon, kedvező feltételeket bizto­sít a tömegnevelő munka számára. Épületében rendezik be az immár hagyományossá vált népművé­szeti kiállításokat, régi és új szentdomokosi szőtteseket bámul­hat meg a látogató. A népművé­szeti kör tagjai gondoskodnak ar­ról, hogy a hagyományos motívu­mokkal díszített, hagyományos nyersanyagból készült szőttesmun­kák ne vesszenek ki a lakásokból. A nagyközség legöregebb háza közel kétszáz esztendős. Az ügy­buzgó tanerők a Csíkszeredai mú­zeum támogatásával eredeti helyé­ről a művelődési otthon udvarára akarják költöztetni, hogy mikro­­múzeumuk anyaga megfelelő he­lyiségbe kerüljön. Húsz­ olvasókörben több mint 500 asszonyt nevel a könyv és a helyi tanerőkből álló tudományos brigád. Az olvasók kedvük szerint vá­logathatják meg olvasmányaikat a hétezer kötetes községi könyv­tárban (1960-ban még csak 1 400 kötettel rendelkezett!). Tavaly 1 270 olvasó közel tíz­ezer kötetet olvasott el. A szórakozni vágyók felkereshe­tik továbbá a klubot, hetenként négyszer a mozihelyiséget, avagy elmerülhetnek otthon a televízió adásaiban. HlUiUlillllliUlUlU Hatezer háromszáz lakosú nagyközség. Itt Bálánbánya, amott Gyergyó felé kanya­rodik a Csíkszeredából é­­szakra tartó út. Itt a legszi­kárabb a föld, s ma mégis bőséggel terem. Az ipar ad kenyeret a lakosság egyhar­­madának. Az ősi népi költészet, mű­vészet, ősi foglalkozások emlékeit felkutatta a jelen embere. Búvárkodik a tör­ténelemben. Hogy megbe­csülhesse a múltat s tisztán láthassa a mai eredményeit és a jövő beláthatatlan, ra­gyogó távlatait. BALÁZS ANDRÁS Két nyelven él a monda a két vízzé varázsolt királyfiról, a Marosról és az Oltről. Ez a monda földje, Felcsik északi határköve, Csíkszentdomokos. Amott a Nagyhagymás, emitt az Egyeskő, mint csodálatos vár, az öcsém, a Pogányhavas, a Hargita bálint sziklákkal, fenyvesekkel, legelőkkel a kisfiús­olt s még három patak szűkös völgyében nyújtóz­kodó nagyközségre. Az 1332—33-as pápai dézsmajegyzék Torka (Tarkő) néven tesz említést róla. Konok földjét ko­nok emberek lakják, lakják. Konokul védték tatár és török hordák ellen. Ott találjuk őket vitéz Ste­fan fejedelem győzni tudó seregében és mindenütt, ahol a szabadság ügye veszélyben forgott, áldozatot követelt. S dacos lázadás volt válaszuk minden erő­szakra. Ősi jogokat tipró Báthoriák ellenségei: háromszázhetven éve lesz novemberben, hogy elfog­ták és kivégezték­ a lengyelekhez szökni készülő Báthori Endrét. A múlt poros fóliánsok lapjain élő emlékeit fel­kutatja a kései utód, megváltozott idők gyermeke. Pillanatig elidőz, aztán megújult erővel lát munká­jához. Világos jelenünk célja... ur Izmosabb osztályközösségeket (Folytatás az 1. oldalról) ifjúsági szervezet és saját ma­gunk iránti elsődleges feladat — a tanulás" — hangsúlyozta a vá­rosi KISZ-bizottság jelentése. A tanulmányi helyzet számos nega­tív példáját említette, s ezek is­meretére alapozva a további te­endőket. Szó esett a bányászati szakiskoláról, ahol az első évfo­lyamon 147 tanuló közül 44 meg­bukott (többnyire egy tantárgy­ból). Rom Gheorghe, a bányásza­ti szakiskola tanára ezt a rossz tanulmányi helyzetet főleg a pe­dagógusha­ánnyal indokolta. Chi­neseu Gheorghe, a mezőgazdasági szaklíceum tanára, a tanulók ön­tudatát hiányolta. KISZ-tagjaink­ból mintha hiányozna a „Tanuló­nak lenni“ büszkesége — emelte ki ugyanezt a gondolatot a jelentés is. Majd részletesen kitért a­ lí­ceum tanulmányi helyzetének e­­lemzésére. Eléggé meggondolkoz­­tató számokat sorakoztatott fel: több mint háromszor annyi a 4— 5—6-os érdemjegyű tanulók szá­ma, mint a jó tanulóké. Elméleti líceum lévén, ez a rossz tanulmá­nyi helyzet főleg a XII-es, most végző tanulókra veszélyes, akik ez évben kell érettségizzenek, s egyesek felvételi vizsgákra is je­lentkeznek. Sajnos, a líceum párt­­alapszervezete sem törődött elég­gé a KISZ-szel, tagjai , gyakran elfoglaltságra hivatkozva, maguk­ra hagyják az ifjakat. Az iskolai szakkörök működé­sét is komolyan megvitatták a megbeszélésen. Ezeknek segíte­niük kellene a tanulókat érdek­lődési körük kialakításában és a pályaválasztásban. Az alkotókörök pedig már az általános iskolákban a tehetségek kibontakozásának melegágyai lehetnének. De ezek a körök nem nagyon töltik be hi­vatásukat. A fegyelem, a tanulók maga­tartása az iskolában és az iskolán kívül, ugyancsak a megbeszélés tárgyát képezte. Az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy az if­júsági szervezetek egyáltalán nem foglalkoznak a tanulók fegyelmi ügyeivel. A városi KISZ­ titkár, az öntudatos magatartás fontosságát hangsúlyozta. Értékes hozzászólá­sában Tompos József, a gyermek­­otthon tanára, egészséges közvé­lemény kialakításáról beszélt. Ja­vasolta, hogy a legkisebb kihá­gás esetén maguk a tanulótársak azonnal tegyék szóvá az esetet, állandó fegyelmi ellenőrzést léte­sítve az iskola életében. Az aktíva­ülés új irányelveket szabott meg az iskolai KISZ-szer­­vezetek tevékenységére vonatko­zóan. Az utóbbi években a KISZ- szervezetek tevékenységét az is­kolai KISZ-bizottság fogta át. A felelősség ezután az osztályok KISZ-csoportjaira hárul. A tanu­lók szakmai, politikai-ideológiai nevelését, fegyelmi problémáit tartva szem előtt a KISZ-cso­­portok ezután évharmadonként tevékenységi programot állítanak össze és havonta munkaüléseket tartanak. Mivel az osztályközös­ségek tagjai közelebbről ismerik egymást, KISZ-szervezeteink ily­­módon alaposabban tudnak hatni a tanulók munkájára és iskolán kívüli tevékenységére. Eigel Ernő, a líceum igazgatója hozzászólásá­ban az osztályközösségek megerő­sítésének néhány módszerét is­mertette. Minden egyes tanuló szellemi képességeinek kibonta­koztatása érdekében a KISZ-cso­­portok teremtsenek egészséges közösségi szellemet. A gyűlésen felszólalt Király István, a megyei KISZ-bizottság titkára is. A középszerűség kikü­szöbölésének fontosságát, a szak­körök, alkotókörök működésének megjavítását, az ideológiai neve­lés általánossá tételét hangsú­lyozta Kiemelte azt is, hogy a KISZ tekintélyének növelése ér­dekében, izmosabb osztályközös­ségeket kell kialakítani. Az aktíva­ülés rendkívüli je­lentősége, hogy a tanulóifjúságon kívül, a Csíkszeredai iskolák veze­tősége és tanári kara felmér­hette a KISZ-tevékenység fontos­ságát. Együttesen tudatosították a jövőbeni feladatokat és új irány­elveket, s ezért gyümölcsöző e­­gyüttműködés várható az iskolák tanári kara és az ifjúsági szerve­zetek között. A gyűlés befejező részében Dézsi Zoltán felolvasta a líceum KISZ-szervezetének összes líceu­maink KISZ-szervezeteihez inté­zett felhívását. Ezzel csatlakoztak a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a Román Kommu­nista Párt X. kongresszusa tiszte­letére kibontakozott általános munkaversenyhez. Az iskolák KISZ-szervezetei munkájának megerősítése érdeké­ben állandóan figyelemmel kísérik az aktívaz ülésen hangsúlyozott feladatok teljesítését, az irányel­vek tiszteletben tartását. Minde­­nik KISZ-tagot alapos tanulmányi felkészültségre ösztönöznek, en­nek érdekében igénybe veszik a konzultációs órák adta lehetősé­geket, a VIII.—XII. osztályokban megszervezik a felvételi vizsgák előkészítését, a szakköröket pedig a tanulók önképzésének igazi haj­lékaivá teszik. A pozitív, illetve negatív tanulmányi és fegyelmi esetek nyilvánosságra hozatala végett tisztelettáblákat állítanak fel, fegyelmi eljárásokat léptetnek életbe. Nagyobb hangsúlyt fektet­nek ezek után a politikai-ideoló­giai nevelésre, megalakítják az ideológiai kört. A líceum vezetősége felkérte Hargita megye összes líceumait, hogy csatlakozzanak ezekhez a munkavállalásokhoz. Az aktíva­ ülés résztvevői hang­súlyozták, hogy ezen vállalások­hoz csatlakozva, a megye összes líceumai kifejezésre juttatják a párt iránti szeretetüket, köszöne­­tüket az új nemzedék iránti ál­landó gondoskodásért. Az MTSZ-ek Megyei Tanácsának plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) zsef, a dánfalvi MTSZ elnöke, Pa­­kol Elek, az ideiglenes megyei nép­tanács végrehajtó bizottságának al­­elnöke, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója, Dogaru A­­lexandru, a Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsá­nak tagja, akik a javadalmazási rendszer megjavításával, a foko­zottabb gépesítéssel, az állatállo­mány számbeli gyarapításával és minőségi feljavításával, az állati termékek mennyiségének, a lege­lők és kaszálók feljavításával, a vegyszerek alkalmazásának kiter­jesztésével, a megyei szervek irá­nyító, ellenőrző tevékenységével kapcsolatban fejtették ki vélemé­nyüket­, tettek értékes javaslato­kat. .A plenáris ülés végén Fazekas Lajos elvtárs következtetéseiben utalt a Hargita megyei MTSZ-ek eredményeire és azokra a felada­tokra, amelyek megyénk mező­­gazdasága előtt állanak a hektár­hozam és az állatlétszám növelé­séért, a növényi és állati eredetű termékek mennyiségének fokozá­sáért végzett tevékenységben. Be­szédében kitért az MTSZ-ek ve­zetésének és irányításának megja­vítására, a szövetkezeti demokrá­cia megerősítésének szükségessé­gére. Végezetül Szekeres Kálmán, a gyergyóalfalusi MTSZ elnöke fel­olvasta a plenáris ülés résztvevői­nek az RKP Központi Bizottsá­gához, személyesen NICOLAE CEAUŞESCU elvtárshoz, pártunk főtitkárához intézett táviratát. A plenáris ülés munkálataira lapunk hasábjain visszatérünk. IRÁNY A NAGYVILÁG... A Csíkszeredai Olt kisipari szövetk­ezet külföldi rendelésre készült kerámiái (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) 1969 fanuár - szombat Napkelte: 7,35; napnyugta: 17,25 holdkelte: 16,04; holdnyugta: 7,22 Az évből eltelt 31 nap, hátra van:334. ÉVFORDULÓK: — 75 évvel ezelőtt született Lucian Grigorescu festő­művész (1894—1965) *— Húsz évvel ezelőtt halt meg N.D. Cocea író és publicista. (Született 1880 nov. 30. -án) .­ 1883-ban Franciaország­ban megjelent a Dacia muncitoare című román nyelvű folyóirat, a romá­niai szocialista munkáskö­rök lapja. NAGYVÁSÁR: Gyergyódűtlő állatvásár, kétnapos HETIVÁSÁR: Gyergyószentmiklós Székelykeresztúr Csíkszépvíz Csíkszentmárton Korond Lövéte HARGITA TELEVÍZIÓ FEBRUÁR 1. SZOMBAT 17.35 Gyermekeknek 18.05 Beszéljünk helyesen ! románul 18.30 Iskolásoknak 19.00 Híradó 19.30 A riporter jegyzetfüzeté­ből 1969. március 2. 19.45 Népdalok 20.00 Enciklopédia 21.00 Meghívottunk Margareta Pislaru 21.20 Az angyal, sorozat film: Hol a pénz 23.00 Híradó A WV-stúdió a műsorváltztatás jogát fenntartja. FEBRUÁR 2. VASÁRNAP Magyar nyelven: 8,30—9,00 Kis­gyermek műsora: Postás Jankó. Az első osztályban történt. A fehér és a szürke nyuszi történe­te 9,00—9,30 Pionírok és iskolások műsora: Levelesláda. A magányos fenyő (Laurenţiu Próféta szimfo­nikus meséje). MOZI FEBRUÁR 1. SZOMBAT. Csíkszeredai Hargita filmszínház: 1. Kitüntetés csodagyermekek­nek. Német film, 2. Tom és Jerry. Színes, szélesvásznú a­­merikai film. Székelyudvarhelyi Homoród film­színház: A völgy. Szélesvásznú magyar film. Gyergyószentmiklósi Mioriţa filmszínház: Traianus oszlopa. I.—II. rész. Színes, szélesvásznú román film Maroshévizi Caliman filmszínház: A domb. Angol film. Székelykeresztúri Haladás film­színház: Koppányi aga testamentuma. Színes magyar film. Galócási Fenyő filmszínház: Surcouf visszatér. Színes fran­cia—olasz film. Balánbányai Bányász filmszínház: Oscar. Színes, szélesvásznú francia film. Gyergyócsomafalvi Művelődés filmszínház: Teljes gőzzel előre! Szélesvász­nú lengyel film. Borszéki Borszék filmszínház: Büdös víz. Magyar film. Borszéki Forrás filmszínház: Becket. Színes, szélesvásznú angol film. Tusnádfürdői Olt filmszínház: Judoka, a titkos ügynök. Színes francia—olasz film. SZÍNHÁZ A sepsiszentgyörgyi Állami Ma­gyar Színház vendégjátéka Csík­szeredában . Veress Dániel: MIKES (Négy tél) — a Művelődési Ház nagy­termében 1969. február 1 délután 5 és es­te 8 órakor; 1969. február 2. délután 5 és es­te 8 órakor.

Next