Hargita, 1969. május (2. évfolyam, 102-127. szám)
1969-05-16 / 114. szám
II. évfolyam 114. (382) szám Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1969. május 16. péntek. Ara 30 bani Megyénk állattenyésztése igényli a JÓLSZERVEZETT LEGELTETÉST Pár nap választ el attól az időszaktól, amikor valamennyi állatunk elhagyja az istállókat és a takarmányozásban részükre igen fontos időszak, a legeltetés kezdődik. Ismeretes, hogy a zöldtakarmány legnagyobb részét a legelők biztosítják. Ezért igen fontos az állatok előkészítése az idényre, a rendelkezésre álló területek megfelelő szétosztása állatfajonként és korcsoportonként, a legelők termelése és kihasználása, szakosítása, valamint a kezdési és befejezési időpontok legmegfelelőbb megválasztása. Legelős területeink értékes, tápanyagokban, vitaminokban is ,és mészben gazdag tápanyagot nyújtanak állatainknak, és azok szívesen is fogyasztják. Az olcsó, könynyen megszerezhető takarmányok hatása a termékek önköltségi árának csökkenésében is érezhető amányozásában. Etetésére fokozatosan kell rátérni, különösen, ha állataink egész télen szálastakarmányt fogyasztottak. A legeltetési időszak kezdetén az állatok a legelők zöld füvét mohón fogyasztják és ez megbetegedéshez vezethet. A káros következmények elkerüléséért 2—3 héttel a legeltetés megkezdése előtt a legelőre menő állatok adagjában nagyobb százalékban szerepeljenek lédús takarmányok. Ugyancsak ebben az időszakban naponta hajtsuk ki az állatokat az istállóból, hogy fokozatosan hozzászokjanak a járáshoz, a friss levegőhöz. Az is jó, hogy ha az állatokat lemérik mielőtt kiengednék, mert ily módon ellenőrizni lehet a súlygyarapodást. A periódus kezdetén csak két-három órát legeljenek, és csupán egy hét után térjünk rá a tízórás legeltetésre. Közben kapjanak szálastakarmányt is Hová irányítsuk a teheneket, juhokat? A ■ legelős területek szétosztásánál szem előtt ,kell tartani minden ■ állatfaj és állatcsoport tápanyag-igényét, a területek fekvését, valamint a tengerszínt feletti magasságot. A fejősteheneket a legjobb termést adó kitűnő faöszszetételű legelőkre irányítsuk, közel a gazdasághoz, vagy a nyári szálláshoz. A meddőknek és az egy éven felüli növendékeknek jobban megfelelnek a távolabbi, havasi legelők, míg az egy éven aluliaknak jó, ha a fejősökével azonos területeket biztosítunk. A fejős juhok számára az erdők övezetében és az esztenák közelében levő legelők a legmegfelelőbbek, mivel ezek védettebbek, szárazabbak és apróbb fűféléket teremnek. A meddő- és növendékjuhokat a távolabbi legelőkre, a havasi tisztásokra tereljük. Ha lovaink is vannak, azoknak a rostdúsabb füvek felelnek meg leginkább. A nedvesebb részek sát és füveit szívesebben is fogyasztják. Megterhelés és kihasználás A legelők megterhelése, vagyis annak az állatlétszámnak a meghatározása, melyet egy bizonyos területre elhelyeztünk, függ a legelők zöldtömeghozamától, és a legeltetési idény alatti szükséglettől. Legtöbb esetben nem vesszük figyelembe ezen fontos tényezőt, és így egyik végletből a másikba esünk. A túlterhelés a növényzet leromlásához vezet, míg ha kevés az állat, a fű nagy része megöregszik. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb állatlétszámot helyezzük el, szükséges ismerni a legelők terméshozamát. Ezt két úton határozhatjuk meg. Első a próbakaszálás. Az erre a célra kijelölt tízhúsz négyzetméteres területen, mely jellegzetes és magába foglalja az illető legelőtest uralkodó növényféleségeit, próbaméréseket végzünk, májustól októberig. Az elsőt, amikor a fű elérte a négyöt centimétert, a következőket minden hónap ugyanazon napján, összegezve az eredményeket és átszámolva hektárra megállapítható az illető legelőtest terméshozama. Második módszer, mellyel a legelők terméshozamát kifejezhetjük, az állatok termékének segítségével történik. Egy meghatározott területen húsz növendék szarvasmarha legel és a fűmennyiséget tíz nap alatt fogyasztják el. Az átlagos súlygyarapodás nyolcszázötven gramm. Ehhez átlagban GÁL ÖDÖN, a kabátfalvi mtsz mérnöke (Folytatás a 2. oldalon) Fokozatosság, csökkentett adagok A zöldtakarmány etetése teljesen új szakaszt jelent az állatok takar - SZEZON DEREKÁN a tavaszi zöldségellátásról... ! ■ Mit talál a vásárló a zöldségboltokban és a piacon ? Árak és minőség ■ Szerződések, ígéretek és ... szükségmegoldás ■ A központi irányítás „előnyei11 és az 509-es számú kabinet jegyzék Ezen a héten elsőosztályú áron értékesített minősíthetetlen spenótot, igénytelenül „tálalt“ zöldhagymát, időnként, sajnos nagyon is időnként, salátát, retket, uborkát és paradicsomot lehetett kapni. S ha ténylegesen ez a helyzet, mit tehet a vásárló? Azzal a reménnyel, hogy talán majd a piacon igényeinek és szükségleteinek megfelelő primőrárut vásárolhat, türelemmel megvárja a szerdai napot, amikor esetleg telekosárral megrakodva megérkeznek a messze földre elzarándokoló gazdák a hetivásárra. A hetivásárra, mert a megyeszékhelyen (a felmérés csak Csíkszeredára vonatkozik) tényleges napi piac nincs. Azok a bizonyos hagyományok... Tehát „korai“ nyolc-kilenc órakor benépesül a piactér. A hosszú betonasztalok körül, a sok-sok más egyéb mellett hellyel-közzel láthatni retket, zöldhagymát, salátát vagy spenótot kirakó árust is, aki jelentőségének teljes tuda- KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) A két kéz és a szavak... A könyökök ráérősen pihennek, míg a fehér terítő az asztalról csusszanni készül. Velem szemben új ismerősöm karcsú, szőke felesége, két apró szőkeség anyja. Valahol a terem túlsó végén cigány muzsika ritmusán fenekedik a szaxofon és a hegedű. .. .Kislány a zongoránál. .. bömböli hátunk mögött a wurlitzer, de azért mi is megértjük egymást közöttünk, csak éppen hangosabban kell szólnunk. — Miután már két kézzel törtem a követ, egyszer visszatértem Oroszhegyre. A falu úgy fogadott, hogy megjött Fehér László. Emlékeztek még rám. Gárdonyinak a színdarabjában léptem fel. — Nagyon kemény nép az ottani, ismertem őket, — tanítóskodásom alatt bőven nyílt alkalmam rá. S ez a kemény nép ott sírt előttem a teremben. Hát, ezért emlékeztek rám. Nem felejtettek el s ez jól esett, s az is, hogy a hajdani tanítványaim minden találkozáskor megismertek. A képző után hét évig sétáltam a katedra körül, mutogattam az ábécé titkait, de gyakran, nagyon gyakran koptattam a nadrágom tanügyi értekezletek székein is. Mert, akkor a rajonok idején, sűrűn kellett indulnunk kora reggel, alkalmival, gyalogszerrel vagy szekérrel a ’ rajonközpont tanügyi gyűléseire — télen, nyáron egyaránt. Naphosszat eltartott, s mindig ugyanazt hallottam, néha megdicsértek, de ha valamiért megróttak, az nagyon tudott fájni, napokra elment a munkakedvem s mégis olyan jó képpel kellett tovább csinálni, mint korábban. Nem éreztük, talán nem is magamért, inkább a gyerekekért. Ma ezt a fiaimmal folytatom tovább. Aztán voltak füzeteink is. Nyolc-tíz tevékenységi napló jelezte számunkra a kötelesség hétköznapjait. Sok volt a papírmunka, a gyűlés s azt hiszem ezek ették meg az idegeimet. Mert az igazság az volt, hogy mindez a valódi feladatoktól rabolta el az időt s az energiát. Akkoriban nagyon rosszul éltünk a feleségemmel. Parázs szóváltásainkon volt mit hallgatniok a szomszédoknak. — Ma belátóra, én voltam a hibás. Azaz, hogy... — a szökés férfi megtépett, heges markát a pohár után nyújtja. Megemeljük. Az asszonnyal mosolyogva koccintanak. — Szóval mindég akadt valami, ami nem stimmelt nálam. Akkor is, és azután is, hogy elárusító lettem az egyik fűszerüzletben. Ha nem is annyira, mint az iskolánál, de ott is öltek a papírok, pedig szerettem azt a munkahelyem. A vendégeket, azt éreztem, pontosan úgy kell szolgálni, akár a padsorok közt a gyerekeket, jóindulattal, becsülettel. Azért kicsit kevesebbnek éreztem magam, mint annak előtte, a munka volt kevesebb, súlyban könnyebb. — Nyugtalan voltam megint és újból próbálkoztam a tanüggyel. De most még annyira sem ment, mint korábban. Sokat hányódtam abban az időben. Idegösszeroppanás lett a vége. Lehet, akkor, került belém az az olthatatlan undor a felesleges papír és szószaporítás iránt. A bánya nem szanatórium. Lövétén a frontban töröm most a követ. Tudom mit jelent a munka — elhiszi ugye, hogy van összehasonlítási alapom. Az emberek itt olyanok, mint a kő. Konokok, ha munkáról van szó, kimondatlanul azt tartják, hogy az ember legnagyobb ellensége a munkátlanság. A hajtásban ez a törvény, és csakis ez számít. Talán éppen ezért nagyon ki lehet velük jönni. Zsörtölődik, olykor káromkodik az ember, de a munkát nem hagyja. Áprilisban például lemaradtunk a tervvel. — Emberek, neki kell állni, itt az ünnep, május. Neki is álltunk, alig két nap alatt százhuszonegyre tornásztuk fel áprilisi tervünk. Ezt szavakkal nem lehetett volna elintézni, csak a munkával. — Talán sértene, ha számon tartanák, ki voltam vagy ezért más elbírálásban lenne részem. De erről szó sincs. Azt hiszem a legtöbben nem is tudják. Van az embernek két keze s a végén ott az öt pár ujj, ez minden, na persze, van egy nyaka is s rajta a feje. Ez is számít. Így van nálunk. Úgy érzem nyugodt vagyok. A munkában, visszakaptam az egészségemet, talán az sem mellékes, hogy a családi békémet is. — De akkor megyünk, készülődik mosolyogva az asszony. Még egyet koccintunk. — Indulunk, anyja? — szól a férfi, s még menet közben tűnődve hozzám fordul. — Mennyit beszéltem, és éppen a felesleges szavak ellen.Úgy látszik, azért néha ez is kell. — Jóéjszakát. ZSIBOS BÉLA A maroshévízi erdőgazdálkodási vállalatban • • MEGÉLÉNKÜLT a gazdasági tevékenység Az első négy hónap gazdasági eredményei mintegy körvonalazzák a megélénkült termelő tevékenységet, azt a törekvését a maroshévízi erdőgazdálkodási vállalat dolgozóinak, hogy felzárkózzanak megyénk élenjáró ipari egységeinek soraiba, így négy hónap alatt sikerült 3,5 millió lej értékű többlettermelést megvalósítaniuk. De nemcsak a termelés ütemességére fektettek hangsúlyt, hanem „szakítva a hagyománnyal" az idén sikerült rendszeresen teljesíteni az eladott és bevételezett árutermelési tervet is. Május elsejéig a nemzetgazdaságnak az előirányzatokon felül 2,3 millió lej értékű árut juttattak. Kétségtelen, a gazdasági tevékenységben beállott minőségi ugrásnak vagyunk a tanúi. Hogyan is sikerült viszonylag rövid idő alatt elérni ezt a gyökeres , fordulatot? Mindenekelőtt a termelés és a munkaszervezés tökéletesítése, valamint reálisabb tervmutatók kidolgozása révén. A vállalat igazgatóbizottsága alapvető szempontként kezelte az ütemes áruértékesítés biztosítását. Ez így is van (és kell is legyen) rendjén, hiszen a termelés nem lehet öncélú, mert végső fokon adott mennyiségi és minőségi, igények maradéktalan kielégítését szolgálja. Ugyanakkor az értékesítés „üzemzavarai“ könnyűszerrel, gazdasági- pénzügyi visszásságokat szülhetnek. Íme miért állítják, nem véletlenül, hogy az eladás a termelés barométere. Mindezzel számoltak — jobban mint eddig — a maroshévízi vállalat szakemberei is. S így vált lehetővé, hogy párhuzamosan az eladott és bevételezett árutermelés mutatójának kedvező alakulásával, túlszárnyalhatták az exportszállítási feladataikat is. NEDVES FAANYAG ÉS ... BEVÉTELEZÉS Persze fogyatékosságok, nehézségek ez évben is akadtak. Az exportterv ütemes teljesítését akadályozta a vagonok és a fuvarlevelek hiánya. S ennek pedig természetes következménye volt, hogy adott időszakokban felgyülemlett az áru, hátralékban maradtak szerződésben kötelezettségeikkel szemben. Egyes termékféleségek (főleg fenyőáruról van szó) előállításában, illetve leszállításában a nem megfelelő nyersanyag okozott fennakadása-KÖCHER JÁNOS közgazdász (Folytatás a 2. oldalon) Az Agerpres jelenti ! Érdekes gép a legelők feljavítására Ion Florescu mérnök, a kolozsvári dr. Petru Groza Agronómiai Intézet tanszékvezető előadótanára nemrégen érdekes mezőgazdasági gépet szabadalmaztatott. A természetes legelők feljavítására szánt gép porbanyitja a talajt, vet, hengerel és műtrágyát szór. A kolozsvári szakember találmánya hároméves próbaidő után igen célszerűnek bizonyult. A segítségével művelt természetes legelők hozama 3—6-szörösen növekedett. Tekintettel a gép kis méreteire, eredeti hajtószerkezetére, fajlagos üzemanyag fogyasztása más hasonló gépekhez viszonyítva csak harmad, annyi. Ion Florescu mérnököt nemrégiben meghívták Budapestre, hogy mutassa be találmányát az Agrártudományi Intézet mezőgazdasági gépfakultásának tanerői és hallgatói előtt. Újabb hévízforrás Félix-fürdőn A Nagyvárad melletti Félix, fürdőn 70 méter mélységben újabb hévíz, forrásra bukkantak. A forrás napi hozama meghaladja az ezer vagont, a víz hőmérséklete pedig az 50 fokot. Igen gazdag ásványi sókban, s ezért felette célszerű reumatikus fájdalmak és általában mozgásszervi megbetegedések kezelésére. Az új forrás nagy távlatokat nyit meg a fürdő,hely fejlődése előtt. Jubileumi évzáró. Tegnap délután tartotta a székelyudvarhelyi Népi Egyetem tizedik tanévének ____ záróünnepségét. Az ünnepségen más megyékbeli meghívottak is részt vettek, így Kapus János, a Maros megyei Művelődési és Művészetügyi Bizottság alelnöke és Timotei Enechescu egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola filológiai fakultásának dékánja. A jelenlévők meghallgatták a Nyelv és társadalom című előadást. Záróbeszédet Zsigmond Endre, a Népi Egyetem igazgatója mondott. Vadászok figyelmébe! — Tegnap, május 15-én véget ért a fajdkakas vadászati idény. „Vigasz- utalásul“ közöljük, hogy a megyei Vadász és Sporthorgász Egyesülettől szerzett értesülés szerint két hét múlva — június 1-től — megkezdődik az őzbak vadászat. Az erre feljogosító különleges engedélyek az Egyesületnél szerezhetők be. Szabadság, szerelem. Ezzel a címmel rendezett tegnap, csütörtökön irodalmi estet a székelyudvarhelyi Művelődési Ház irodalmi körének hét szavalója. A műsorban tizenegy román és magyar költő híres versei hangzottak el. Jó ütemben folynak a Gyergyószentmiklós—Csíkszereda közti útszakasz korszerűsítési munkálatai. A gyergyószentmiklósi Márk István által beküldött fenti felvétel a Csíkszereda—Csicsó-i szakaszon készült, s rajta a talajgyalu látható — munka közben. A csíkszépvizi misz 3-as számú, szentmiklósi brigádjában az utolsó hektárokon ültetik a burgonyát Teljes egészében hazafias munkával épült fel a pa ____ vajdi kétsávos tekepálya. A helybeli vasúti munká- sok és a sóbányai dolgozók lelkes munkája és anyagi hozzájárulása eredményeként, létesült .tekepálya ünnepélyes átadására a tervek szerint június 15-én kerül sor, így hát semmi akadályanem lesz annak, hogy a község tekesportja ismét méltó legyen korábbi hírnevéhez. 100 éves borvízforrás. Nemrégiben egy fővárosi ____ geológus-csoport kiásta a kiöregedés jelét mutató borszéki 6-os számú borvízforrást. A javítási munkálatok elvégzése után újra teljes kapcítással üzemel az évszádos borvízforrás. Kérdő ... .miért is van az a percnyi, félpercnyi ráadás, az a többletvárakozás, a komótosabbnál is lassúbbra szabott lépés, amellyel több vasúti sorompót kezelő, egyenruhás polgártárs igyekszik az utat szabaddá tévő készüléke felé? Ha a pincér, a pult mögötti elárusítólány, a taxisofőr vagy netán a tisztviselő kartárs olyan kimértséggel, időzített tempóval sietne közönsége rendelkezésére állni, rég félrevertük volna a harangokat, világgá kürtöltük volna fájdalmunkat, jelentettük volna fűnek-fának sérelmünket, de a sorompókezelők huzavonáját, azt tűrjük! Talán, mert megszoktuk? A ráutaltság érzése tenné? Lehet, mert hisz az igazgatói, főkönyvelői, mérnöki előszobában is türelmesen szoktunk várakozni. Legfennebb sóvárgó szemekkel lessük az ajtó nyílását és lélegzetvisszafojtva várjuk, hogyfülünkbe csendüljön a bűvös szó: tessék! Nem is azért a sorompós többletfélpercért tűnődöm. Jelképet, szimbólumot látok az időnehezéken. A hatalommal való visszaélést, az adott lehetőségek kaján kézbemarkolását, fütyülök a világra, ha akarom, várnotok kell... magatartás megkövesedését. Az én kezemben van a gyeplő, csak lépésben hó, gyerünk vágtában... Igenis, erről van szó! S ezért oly perzselően fájó, ősziesen lehangoló énünk rosszabbik felének bután parancsolgató vonása, az a félpercnyi várakozásba sűrített többletsorompó! KOLOZSI MÁRTON