Hargita, 1969. július (2. évfolyam, 154-179. szám)
1969-07-02 / 154. szám
2 HARGITA A PÁRT NÉPÜNK KIPRÓBÁLT VEZETŐJE A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS KITELJESÍTÉSÉHEN (Folytatás az 1. oldalról) a fokozatos tökéletesítését. Ennek alapjául a helyzet alaposabb tanulmányozásának és ismeretének, az összes tevékenységi ágak hozzáértőbb irányításának kell szolgálnia. Az, hogy megyénk számos pártszervezetének sikerül mozgósítania a román, magyar és más ajkú dolgozók széles tömegét, hogy sikerül szervesen összehangolni a munkaközösségek egész tevékenysége vezetését az új követelmények felfedésével, az élet által felvetett kérdések legmegfelelőbb megoldási módjának megtalálásával, nem másnak köszönhető, mint éppen a konkrét körülmények alapos ismeretének. Pozitív ilyen szempontból a gyergyószentmiklósi Erdőgazdálkodási Vállalat pártszervezetének a példája, amely a vállalat kérdéseinek a tanulmányozásába széles körű mérnök és technikus kollektívákat vont be és a helyi lehetőségek alapos ismeretében sikerült hatékony intézkedéseket tennie a termelés és a munka tudományos szervezéséért. Ugyanakkor, a konkrét helyzet ismeretének, az összes munkaterületek irányításához szükséges hozzáértésnek a hiánya megfosztotta a borszéki városi pártbizottságot attól a lehetőségtől, hogy hatékony segítséget nyújtson a borvíztöltőde beruházási munkálatainál. Ezzel magyarázható, hogy a beruházási tervet, habár az első félév végén vagyunk, mindössze 14 százalékban teljesítették. A párt vezető szerepének a növekedése feltételezi a kollektív munka elvének érvényesítését minden szektorban, a pártbizottságok, alapszervezeti kürök tagjainak, az önkéntes aktívának, a legjobb specialistáknak , a bevonását a határozatok kidolgozásába és végrehajtásába, a feladatok teljesítésének ellenőrzésébe. Jók az eredmények ilyen szempontból a gyergyói Partizán helyiipari vállalatnál, a szentdomokosi fafeldolgozó részleg pártszervezeténél, a maroshévízi városi pártbizottságnál, stb. és kevésbé jóknak mondhatók a galócási kombinátnál, ahol nem vonják be az egész pártbizottságot, az összes alapszervezeti bürokat az illető pártszervezet életébe s ez gyakran tükröződik egyes tervmutatók teljesítésénél történt lemaradásokban. A kommunisták politikai és szervező tulajdonságai szempontjából döntő tényező az erős pártszervezetek szerepének és befolyásának állandó növelése az illető munkahelyen. Sok még a tennivaló az építőtelepeken, a mezőgazdaságban és az erdőkiterzhelésben működő egyes pártszervezetek számbeli és szervezeti erősítése szempontjából. Vannak pártszervezetek, amelyek nem foglalkoznak kellő mértékben soraik erősítésével s ez csökkenti erejüket, az előttük álló feladatok megoldásáért végzett munka hatékonyságát.. Ezek között említjük a Csíkszeredai Kötöttárugyár építőtelepének a pártszervezetét, az erdőgazdálkodási vállalatok kitermelési részlegein működő számos alapszervezetet, valamint több mezőgazdasági termelőszövetkezet pártszervezeteit. A párt vezető szerepéből kiindulva, a Tézisek hangsúlyozzák, hogy a párt sorait továbbra is a legjobb, szakmai, politikai és kulturális szempontból legfelkészültebb munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel kell erősíteni, akik magas erkölcsi és közéleti tulajdonságaiknál, mindennapi munkájuknál fogva kitűnnek a pártpolitika megvalósításáért, végzett tevékenységben. A jelen időszakban, amikor az ország felnőtt lakosságának 14 százaléka tagja a kommunista pártnak, az egyik legfontosabb feladat a párttagok politikai, ideológiai felvértezése, a párt politikájának a marxi-leniai tanoknak alapos elsajátítása. Sokkal nagyobb mértékben kell foglalkozni ugyanakkor az összes párttagok szakmai színvonalának emelésével, kulturális látókörük bővítésével, a pártszervezeteknek meg kell találniuk az ennek legmegfelelőbb formákat és módszereket. Szükséges a politikai nevelőmunka célkitűzéseinek pontosabb körülhatárolása s azt a párttagok erkölcsi-politikai jellemvonásainak a fejlesztésére, a feladatok teljesítésével szembeni felelősségtudat növelésére kell összpontosítani mind a szakmai, mind a társadalmi munkában, s nem különben a pártélet normáinak, valamint az ország törvényeinek a szigorú tiszteletben tartása érdekében. A nevelőmunka állandó célkitűzése kell legyen ugyanakkor a pártfegyelem erősítése is. Szükséges, amint azt az RKP KB Tézisei kiemelik, hogy a pártszervezetek megfelelő keretet, teremtsenek a szabad véleménynyilvánításnak, a kommunisták kezdeményező képessége érvényesülésének, az elvszerű bírálat és önbírálat alkalmazásának. Pártunk ama törekvése, hogy összes szervezetei nyíltan megmutassák a hibákat, képesek legyenek harcolni azok felszámolásáért, abból a meggyőződésből fakad, hogy csak ilyen módon lehet feltárni a hiányosságok okait, megtalálni a felszámolásukhoz szükséges eszközöket és kialakítani a munka jó menetéhez szükséges egészséges közvéleményt. A párt vezető szerepének növekedése feltételezi az új széles körű alkalmazását, a tehetetlenség, a kezdeményezés és felelősségtudat hiánya, az elavult tevékenységi formákhoz való ragaszkodás, az önelégültség, az önteltség és öndícséret minden megnyilvánulása elleni határozott fellépést. A Tézisek aláhúzzák azt a szükségszerűséget is, hogy a pártszervezetek tökéletesítsék a tömegek mozgósításának és a párt által kitűzött feladatok megvalósításába való bevonásának a formáit és módszereit, a dolgozók tájékoztatását,küzdjenek a rutin, a formalizmus és a sablonizmus megnyilvánulásai ellen az ideológiai munkában. Mélyrehatóbbá kell tenni a politikai-nevelő tevékenységet azért, hogy az valóban meggyőző, útmutató és tudatformáló legyen, olyan embereket formáljon, akik teljes lendületüket és hozzáértésüket hazánk fejlődése meggyorsításának a szolgálatába állítják. A X. kongresszusra előkészített dokumentumok rendkívüli eszmei gazdagsága arra kötelez, hogy minden párttag alaposan tanulmányozza azokat, a pártszervezetek mélyrehatóan vizsgálják meg tevékenységüket a párt vezető szerepének növelése szempontjábó, hogy egyre fokozottabb hozzájárulásukat adják annak a széles körű programnak a valóra váltásához, melyet a párt X. kongresszusa tűz majd elő megyénk további fejlődéséért, drága hazánk, a szocialista Románia további felvirágoztatásáért. TANÁCSKOZÓ MUNICIPIUM (Folytatás az I. oldalról) lat dolgozóinak egyöntetű elhatározását tolmácsolta Ardelean Victor mérnök igazgató is, hogy nemcsak az ez évi össztermelési tervet, hanem az export tervüket is ötszázezer lejjel túlhaladják. Azelőterjesztett jelentés és a többi hozzászólók is részletesen kitértek az elkövetkező időszak tennivalóira, a belső pártmunka igényesebbé tételére, a politikainevelőmunka fokozására, mint a feladatok teljesítésének szerves velejárója. Amint számos példa bizonyítja, a municípium ..házatáján“ is sok még a kihasználatlan lehetőség. Az első évharmadban több üzemi kollektíva rosszul vizsgázott a gépkihasználásban. Körülbelül egy és félmillió lej értékű gép ..feküdt“ el. Az Erdőgazdálkodási Vállalatnál 599 000 lej, az IJIL- nél 720 000 lej. Egyesek nem dicsekedhettek a gépek ésszerű kihasználásával, a munkaidő gazdálkodással sem. Az említett időszakban a munkaidő kihasználása 94,1 százalék volt, a le nem dolgozott órák száma elérte a 140 000-et. A viták során számos hozzászóló, így például Bács Gyula, a készruhagyár igazgatója, Veress Mózes, a Hargita megyei építkezési vállalat udvarhelyi részlegének a vezetője, Karda Mihály, az NIF pártbizottságának a titkára, hathatós intézkedéseket javasolt az említett és egyéb hibák megszüntetésére.•Sok szó esett a kommunisták székelyudvarhelyi tanácskozásán a városfejlesztés kérdéseiről. Kolumbán Júlia tanárnő, a gazdasági szaklíceum igazgatója vázolta az utóbbi néhány évben végbement változásokat a város iskolahálózatában. Hermann Gusztávnak, a municipiului pártbizottság titkárának, Kovács Mihály tanfelügyelőnek, dr. Weyda Jánosnak, a kórház vezetőjének és másoknak a hozzászólása érzékeltette a párt és a nép összeforrását az elkövetkezendő évek nagy tervei valóra váltásának előestéjén, a párt és a nép tanácskozásának építő, demokratikus jellegét, egyetértésüket a párt X. kongresszusát előkészítő nagyhorderejű dokumentumokkal. Végezetül Szekeres Sándor elvtárs emelkedett szólásra, aki röviden összegezte a rendkívüli konferencia munkálatainak szükségességét és taglalta a municipiumi pártszervezet soron lévő feladatait. Szekeres elvtárs a többi között hangsúlyozta: A rendkívüli konferencia egész menete azt bizonyítja, hogy önök helyesen mérték fel, nagyra értékelik a pártunk X. kongresszusára közzétett dokumentumok történelmi jelentőségét, hogy helyesen értelmezik a dokumentumok rögzítette feladatok valóra váltásában önökre háruló teendőket. Amikor a dokumentumok történelmi jelentőségét méltatjuk, mindenekelőtt azt kell világosan látnunk, hogy a szocializmus építése kiteljesítésének vezérfonala, iránytűje mindhárom dokumentum.Pártunk stratégiájának és taktikájának tudományos pontossággal meghatározott körvonalazása. S azért látjuk ezt oly világosan, oly tisztán, mert pártunk a mi valóságunk, a haza sajátos helyzetének átfogó marxista-leninista értékelését nyújtotta. Mind a gazdasági, mind a politikai, művelődési és társadalmi életünk leglényegesebb kérdéseivel foglalkoznak s ezért oly nagy a dokumentumok vitájának visszhangja, ezért oly nagy az érdeklődés mind a kommunisták körében, mind a pártonkívüli dolgozók széles rétegében. Önök közel hétezer pártagot képviselnek. Ezt a hatalmas erőt a gazdasági vezetés hatékonyabbá tétele érdekében is ésszerűbben kell hasznosítani. A municipium pártbizottságának úgy kell megszerveznie a munkáját, hogy a kommunisták lelkesedésére, odaadására alapozva mindig a leglényegesebb gazdasági kérdésekre hívja fel a kommunisták figyelmét, és, hogy egyre cselekvőképesebben oldhassák meg a soron lévő feladatokat. A felelősségérzet növelésére van szükség. Amikor a gazdasági vezetés, irányítás tudományos alapokra való helyezéséért küzdünk, egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy ugyanezt kell tennünk a belső pártélet terén is. A X. kongresszusra kiadott dokumentumok egész szelleme erre kötelez bennünket. Aki ezt nem jegyezte meg magának tanulságképpen, az nem tanulmányozta elég hozzáértéssel és kellő felelősséggel ezeket a dokumentumokat. Olyan időszakban, amikor a párt vezető szerepét növelni kell a gazdasági és társadalmi élet minden területén,amikor a pártmunka homlokterében a gazdasági kérdések sikeres megoldásának kell lennie, a pártmunkát sem képzelhetjük el tudományos szintre való emelés nélkül. Ezekre a kérdésekre a hatékonyság érdekében tértem ki. Azért, hogy mindannyiunk előtt világos legyen, nem az általános célkitűzés, hanem pártunk X. kongresszusának dokumentum-tervezeteiben foglalt célkitűzések maradéktalan valóra váltásának helyes értelmezése és a kitűzött célok megvalósításában reánk eső rész pártos teljesítésének tudatosodása. Ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, ahhoz, hogy becsülettel eleget tegyünk annak a magasztos feladatnak, amely a dokumentumok megjelölte célkitűzésekből a mi részünk, az szükséges, hogy erőnket nem kímélve úgy dolgozzunk, olyan munkastílust honosítsunk meg, amely elősegíti az összes székelyudvarhelyi kommunisták, a municipium összes dolgozói mozgósítását pártunk bölcs marxi-lenini politikájának maradéktalan valóra váltásáért — hangsúlyoz befejezésként a szónok. filmniális 13 őszén és ma Emlékszem, hogy a város egyetlen vendéglője előtt délután kötelezően gyülekező tíz-tizenöt tőzsgyökeres őslakónak, már az ötvenes évek végén féltve őrzött, dédelgetett titka volt a majd egyszer felépülő nagyüzem. Persze ez a kisvárosban nem maradhatott titok, s nemsokára, már mindenki ezzel kelt, ezzel feküdt. Képzeletben már látták a csarnokokat, mindegy volt, hogy mit gyártanak, a délcegen magasodó kéményeket, hallották a munkába hívó gyárduda hangját. Valami hatalmas, gyönyörű komplexumot rebesgettek, ki- besuhanó autókkal, dübörgő gépekkel, már a helyét is kijelölték, tervezgették, építették a gondolatban. Egyébként a nagymúltú város élete szinte eseménytelenül zajlott a maga évszázadok óta kitaposott medrében. Mígnem aztán a sok-sok remény a tervezés, úgy látszott, hogy életre kel. Megjelentek az első földmérők és megnyílt az építőtelep. Aztán, akár a zarándokhelyekre, nap-nap után, aki csak tehette ellátogatott az építkezésekhez, „ellenőrizte“, mustrálgatta a munkálatokat. Minden és mindenki minden napja azóta az épülő gyár körül zajlott. Nem is beszélve arról, hogy hallatlanul büszkék voltak egyetlen gyárukra. MMMMN Gyulafehérvár tehát, 1963 őszétől jegyzi jelenkori történelmét. A város észak-keleti bejáratánál megkezdődtek a Samot-termékeket előállító gyár építkezései és két évvel később a sokat emlegetett „Kombinát“ kapuján kigördültek az első samottéglát, speciális kötőanyagot (az építkezésekhez), hőszigetelő téglát és samotot szállító vasúti teherkocsik Vajdahunyad, Galac és az ország fontosabb vegyiüzemei felé. A maga nemében hazánk legjelentősebb ilyen létesítménye ugyanis, az ország samottermelésének több mint harminc százalékát a gyulafehérvári gyárban állítják elő. Az üzem vendégkönyvében bel- és külországbeli szakemberek látogatásának emlékét őrzik. Közülük, különösen megragadja a figyelmet, Nagy-Britannia hasonló iparága vezérigazgatójának bejegyzése: „Csodálatos létesítmény, a világ bármely ilyen egységével vetekedhet. Hozzáfoghatót látogatásaim során csak Kanadában láttam“. Azt hiszem, szocialista építésünk e valóban monumentális megvalósítása méltán kiérdemli a szakemberek, de még az amatőr látogatók dicséretét is. A gyár termelése szinte teljes egészében automatizált. A szállítástól a feldolgozásig, az anyagmozgatásig és a késztermékek bevagonírozásáig minden gépi eszközökkel történik. A műszaki berendezés mintegy nyolcvan százaléka hazai mérnökeink tervező, alkotó munkáját dicséri, szinte valamennyit hazánkban először állították elő. És ezt a hatalmas komplexumot egyetlen elektronikus vezérlőteremből irányítja és ellenőrzi maroknyi ember! Anyagraktár. Ide érkezik be a nyersanyag és az aluminiumoxid (a két legfontosabb nyersanyag), Anináról és Nagyváradról. „Bunkerekben“ tárolják. Beláthatatlan sokaságú, számomra érthetetlen kusza összeviszszaságban, futószalagok szortírozzák, majd továbbítják a malom felé, ahol az őrlők óriási zajjal szemcsésre, illetve lisztfinomságúra zúzzák.. Majd hatalmas kohókemencék égetik izzó vörösre. Az égetett agyagnak csak a felét dolgozza fel az üzem, másik felét nyersanyagként továbbítják az ország legkülönbözőbb ipari egységeibe. Az ittmaradt égetett, szemcsés és por agyagot újabb futószalagerdő viszi, rendszerezi, keveri aluminiumoxiddal és kötőanyagnak hozzá, finomra őrölt nyers agyagot adagol. Az így előkészített pép a préscsarnokba vándorol, ahol rendeltetésének megfelelő formákba gyúrják. A gyár talán legcsodálatosabb részlege az égető. Az igényes tisztaságban, százméteres alagút-kemencék sötét torka rácsodálkozik a laikus látogatóra, és aztán mit sem törődve egymás után nyeli el a gúla alakúra rakott vagonettek megszámlálhatatlan sokaságát. Háromszor tíz óra alatt kőkeményre ég a tégla. A fiatal, lelkes kollektíva (a gyár dolgozóinak átlagéletkora 27 év) új termékek előállításának lehetőségein kísérletezik. A legmodernebb berendezéssel ellátott laboratórium-komplexumban tucatnyi mérnök, technikus, vegyész tervez, kutat. A nappalok az éjszakába nyúlnak, de az új, az ismeretlen titkainak lázas kutatása nem lankad. Míg, annyi kudarc és rátalálás eredményeként megszületik a várt, remélt siker. A dokumentációs központban a világ minden szakfolyóirata megtalálható, szakképzett fordítók rendszerezik és továbbítják a laboratóriumnak az iparág legújabb vívmányait. A gyulafehérvári gyár kutatócsoportjának első próbálkozása, a Paniti Petru mérnök eljárása alapján, hazánkban első ízben előállított hőszigetelő tégla, amelynek tervezett termelését ebben az évben meg is kezdték. Nem kis büszkeséggel mondotta Bertalan Victor mérnök-igazgató, hogy az eddigi értékelések, az új termék minőségét kifogástalannak találták, sőt már több külországbeli üzem is elküldte megrendeléseit a gyárnak. Az itt előállított hőszigetelő téglák termelési volumene teljes mértékben helyettesítheti az eddig kizárólag importból szerzett mennyiséget. BNHMMIMffi A madártávlatból szerény gyáracskának látszó ipari komplexum, közelről csodálatos üvegpalotának tűnik. Belső udvarán gondozott pázsit, virágkert, mintha mesebéli tájon lépkedne a betévedt utas. A hatalmas csarnokok üvegablakaiból kérdő-kiváncsian kacsingat a búcsúzó napsugár. Kigyúlnak a fények, a távvezérlésű futószalagerdő, a gépek, ha sehol nem lelhető, mintegy ezernyi kézpár lankadatlanul végzi fegyelmezett feladatát. WildflflWIKKlim A gyár kapuján újabb megrakott szerelvény indul Galac, Vajdahunyad felé. A hajdani kisváros, e jelentős ipari egységének eredményeit, sikereit szárnyára kapta az idő, a jövő ígérete. KOSZTA ISTVÁN A tárolókból futószalagok hozzák, viszik az anyagot. A préscsarnokban korszerű gépek gyúrják formába az agyagot. Egyhangú unalmasan forognak a keverők... Országjáró munkatársunk szerdai riportja ÖTVENÖT ÉVE HALT MEG EMIL GÎRLEANU Az irodalmi köztudat elsősorban a természetrajongó barátjaként tartja számon. Finom leírásaiban az állat- és bogár világ számtalan jelenségét jegyezte fel. Kedvelt hősei nem jelképeznek embereket, csupán az alkotó, érző ember szeme látja meg, tolla rajzolja meg őket. Társadalmi mondanivalójú írásai is jelentősek. Realizmusa hamar száműzi műveiből a seminatoristákra jellemző felfogást. Iaşiban született 1878-ban. Tiszziiskolát végez. Irodalmi köröket látogat, verseket, karcolatokat, újságcikkeket közöl. Ilyen irányú érdeklődése feletteseinek ellenséges magatartásába ütközik. Szülővárosából áthelyezik Bârladba. 1908-ban Bukarestben megalakított írók egyesületének titkára, majd elnöke. Volt a craiovai színház igazgatója. Mint lapszerkesztő is jeleskedett. Irodalmi munkásságát korai halála töri derékba. . Kötetei: Öregek (1905), Első fájdalom (1907), Egyszer! (1908), 1877 — Háborús karcolatok (1908), Odobac diófája (1910), Emlékek és karcolatok (1910), Akik az állatok nyelvén szólnak (1910). (ba lg.zs) Emil Gârleanu : // A dús mohán, a föld meleg takaróján heverészik az őz és a gidája. A gida bársonyos, nedves, kicsi orrát, fejecskéjét anyja hátára fekteti s lehunyt szemmel élvezi a simogatást. Az őz vékony nyelvével mosdatja fiacskáját,könynyedén lesimítja puha, selymes szőrét. Nézi a gidát, és félénk szívébe belopakodik a makacs fájdalom ezért a zsenge életért, amelyet ő hozott világra, tejével táplált, de amelytől búcsút kell vennie még ma, rég eljött az elválasztás ideje. S amint nagy szomorúan nézi, melléből egyszerre fájdalmas, fojtott bőgés szakad ki. A gida kinyitja szemét. Az őz erőt vesz bánatán, talpra ugrik, s eliramodik a távoli sziklacsúcsok felé, hogy ott magára hagyja. Ott fenn védve van farkasok támadásától is, ügyes vadászok puskájától is, mert rajtuk, ezeken kívül senki sem merészkedik azokra a sziklagerincekre. Biztonságban lesz ott, mintha anyja mellett lenne. De addig még veszélyeket rejtegető helyeken kell áthaladniuk. Az őz villámgyorsan nekiiramodik, merészen szökkenő■ próbára akarja tenni a gida erejét. A gida derekasan ott száguld nyomában, csak egyegy szédítő mélység előtt torpan meg pillanatra, mintha méregetné a szakadékot, aztán nyílként veti át magát fölötte, s a túlsó szélen vidám mekegésbe kezd. Cingár lábain ugrabugrál örömében. De most alá kell ereszkedniük, át kell haladniuk az erdőn, hogy újra a sziklaormok felé törhessenek. Az őz megcsendesíti futását, lassan, óvatosan lépeget. Egyik tisztást a másik után hagyják el, dús lombok sátra alatt haladnak tova, majd vereryszerű zöld mélyedéseken törnek keresztül, míg eljutnak az erdőpokol sötét mélyére. Sokáig mennek, míg végre ismét egy tisztásra érnek. A gida boldogan ugrik előre. De az őz ebben a pillanatban megtorpan, s veszélyt sejtve szimatolni kezd. Előttük, egy fenyő alól acsarkodó farkastekintet villan elő. Egy ugrás, é s az ordas szétmarcangolja a gidát. Ekkor szívszakító, mély bőgés tör fel az őzből, olyan keserves, amilyent még sohasem hallatott, s egyetlen szökkenéssel a tisztás közepére veti magát. A farkas észreveszi a nagyobb zsákmányt, és megfeledkezve a gidáról, az őzre ront... A földön elterülve, vérben ázva, a fenevad agyarai között is gidája felé fordítja fejét. S mikor a megrémült gida ijedten menekül és eltűnik az erdő sűrűjében, az őz csak akkor vonaglik meg a fájdalomtól, s vonja be tekintetét az elmúlás könnyének fátyla. (BEKE GYÖRGY fordítása) 1969 Július 2 szerda 4,35; nyugta: nyugta: Napkelte: 20,03. Holdkelte: 22,27; 7,13. Az évből eltelt 182 nap, hátra van még 183. ÉVFORDULÓK: — 465 évvel ezelőtt hunyt ; el Ștefan cel Mare, Moldova fejedelme ,1457—1504 között. —I 1877-ben ezeV| a íjjíptéí született Alexandru Dobrogeanu-Gherea, a munkásmozgalom ügyének harcosa, mérnök és publiciszta. — Húsz évvel ezelőtt hunyt el G. H. Dimitrov, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége (1882—1949). — 1925-ben született Patrice Lumumba, a kongói nép hőse. Meggyilkolták 1961. január 17-én. HETIVÁSÁR: Csíkszereda, Borszék. NÉVNAP: Ottó, Ottokár. TéliVízió JÚLIUS 2. SZERDA 10,00 Közkívánatra: Trójai nők — Sartre-darab 19,30 Híradó 20,00 Filmmúzeum: Monsieur Taxi, 21 25 1 Reflektor 21,40 Párbeszéd a nézőkkel 21,55 Utazás a Föld körül — San Francisco 22,10 Irodalmi műsor 22,45 Híradó, JÚLIUS 3. CSÜTÖRTÖK 10.00 Közkívánatra: A hét tanú — csehszlovák játékfilm. 19,30 Híradó 20,00 Transzfokátor20,20 Műsorismertetés 20,30 Színházi est: Az öreg — Hortensia Papadat: Bengescu darabjának tv-változata. 22.45 Híradó: RADU JULIUS 3. CSÜTÖRTÖK Román nyelven: 5,00—5,30 A korszerű gazdálkodás vetületei. Kívánságmuzsika. 17,00—18,00 Hírek, tudósítások. Népi táncmuzsika. Új lépcsőfok a gazdasági potenciál értékesítésében. Zenés , posta. Társaké.31—6*15 Rergeli zenés beszélgetés. 13,00—13,30 Lapszemle. Könnyűzeneújdonságok szalagtárunkban. Mikroenciklopédia 16,15—17,00 Hírek, tudósítások. Zene. Fiatalok híradója. Szülőfalum. Szavalóest. Zene. JÚLIUS 2. SZERDA CSÍKSZEREDÁI „Hargita“ Elsietett házasság. Magyar film. SZÉKELYUDVARHELYI ,,Homoród“: Marianna, a 0555 jelzésű ügynök. Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI ,,Mioriţa*: Mindent a nevetésért. Angol film. MAROSHÉVÍZI „Caliman“: Kis híján gyilkosság. Színes olasz-francia film. SZÉKELYKERESZTÚRI ,,Haladás“: A tábornagy kisasszony. Színes, szélesvásznú olasz-francia film. GALÓCÁSI „Fenyő“: Lord az Alexander téren. Német film. BALANBÁNYAI ,,Bányász“: A három nővér. Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓCSOMAFALVI „Művelődés“: Bátor telkek. I—II. rész. Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI „Borszék“: Arkanszaszi aranyásók. Színes, szélesvásznú német-francia film. BORSZÉKI „Forrás“: Elsietett házasság. Magyar film. TUSNÁD FÜRDŐI „Olt“: Tavaszi vizek. Színes , csehszlovák film. GYILKOSTÓI ,Gyilkostól: San Gennaro akció. Színes olasz-francia-német film. PARAJD-1 filmszínház: Beata. Lengyel film. IDŐJÁRÁS Tegnap, megyénkben, hűvös, esős volt az időjárás. A hőmérséklet napközben alig változott, általában 10, 12 fok között ingadozott, még a melegebb vidéknek számító Székelyudvarhely környékén is. a jára továbbra is borús idő várha«*? ""helyenként záporokká*», zitgi tarokkal. A hőmérséklet nappal 15- 20 éjjel 8—10 fok között. VÍZSZINTES: 1. Az 1961. július 2-án tragikus körülmények között elhunyt világhírű amerikai írónak, Ernest Hemingsony-nak, a spanyol szabadságharcról szóló nagy prózai hőskölteménye: 6. Többszólamú zenemű, 7. Indulatszó, 8. ...liszki emlékoszlop, 6. Régen török tiszti rang, 10. Skálahang, 11. Vas — más nyelven, 12. Hazai folyó, 13. Egymást előző magánhangzók, 15. Határozószó, 16. Fordítva: téli jármű, 18. Rövidített súlyegység. .19. Viszszatöltött jófajta ital (ékes), 20. Talp betűi keverve, 21. Kettős mássalhangzó, 22. Azonos betűk, 23. Enyém — olaszul (hn.), 24. A francium vegyjele, 25. Szükséges. FÜGGŐLEGES: 1. Hemingwaynek a második világháborúról szóló regénye, 2. Ebben az országban élte utolsó éveit, 3. Cselekvést fejez ki, 4. Román névmás, (f. ék), 5. Íjtartók, 9. Keresztes á! 11. Első írói sikerét ezzel a regényével vívta fel Hemingway. 14. Illinois állambeli szülővároskája, 17. Francia klasszikus író, 21. ...Dinicu, 23. Színpadi öltözet, 25. Építkezési anyag. MEGFEJTÉS: JÚNIUS 27 — Vízszintes: 1. Atomerőmű, 9. Uránium, 19. Ciklotron, 28. Atomóra, 31. A pozitron. Függőleges: 5. Enrico Fermi, 12. Kvantum... 15. Niton. 1 7 3 5 6 10 8 1 4 46Z1u y/// m. 17 13 *5 ése If 1 8 19 ZjO1 ZA zz.1 Z 3 ZH —41 zs I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Csíkszereda, Lenin tér 11 szám. Telefoni 249. ELŐFIZETÉSEK: a postahivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztőknél. Előfizetési ári havonta 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egész évre 06 lej.