Hargita, 1969. július (2. évfolyam, 154-179. szám)

1969-07-02 / 154. szám

2 HARGITA A PÁRT­­ NÉPÜNK KIPRÓBÁLT VEZETŐJE A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS KITELJESÍTÉSÉHEN (Folytatás az 1. oldalról) a fokozatos tökéletesítését. Ennek alapjául a helyzet alaposabb ta­nulmányozásának és ismeretének, az összes tevékenységi ágak hoz­záértőbb irányításának kell szol­gálnia. Az, hogy megyénk számos párt­­szervezetének sikerül mozgósíta­nia a román, magyar és más ajkú dolgozók széles tömegét, hogy si­kerül szervesen összehangolni a munkaközösségek egész tevékeny­sége vezetését az új követelmé­nyek felfedésével, az élet által felvetett kérdések legmegfelelőbb megoldási módjának megtalálásá­val, nem másnak köszönhető, mint éppen a konkrét körülmények a­­lapos ismeretének. Pozitív ilyen szempontból a gyergyószentmikló­­si Erdőgazdálkodási Vállalat párt­­szervezetének a példája, amely a vállalat kérdéseinek a tanulmá­nyozásába széles körű mérnök és technikus kollektívákat vont be és a helyi lehetőségek alapos isme­retében sikerült hatékony intézke­déseket tennie a termelés és a munka tudományos szervezéséért. Ugyanakkor, a konkrét helyzet ismeretének, az összes munkate­rületek irányításához szükséges hozzáértésnek a hiánya megfosz­totta a borszéki városi pártbizott­ságot attól a lehetőségtől, hogy hatékony segítséget nyújtson a borvíztöltőde beruházási munká­latainál. Ezzel magyarázható, hogy a beruházási tervet, habár az első félév végén vagyunk, mindössze 14 százalékban teljesí­tették. A párt vezető szerepének a nö­vekedése feltételezi a kollektív munka elvének érvényesítését minden szektorban, a pártbizott­ságok, alapszervezeti kürök tag­jainak, az önkéntes aktívának, a legjobb specialistáknak , a bevoná­sát a határozatok kidolgozásába és végrehajtásába, a feladatok tel­jesítésének ellenőrzésébe. Jók az eredmények ilyen szempontból a gyergyói Partizán helyiipari vál­lalatnál, a szentdomokosi fafeldol­gozó részleg pártszervezeténél, a maroshévízi városi pártbizottság­nál, stb. és kevésbé jóknak mond­hatók a galócási kombinátnál, a­­hol nem vonják be az egész párt­­bizottságot, az összes alapszerve­zeti bürokat az illető pártszerve­zet életébe s ez gyakran tükrö­ződik egyes tervmutatók teljesí­tésénél történt lemaradásokban. A kommunisták politikai és szervező tulajdonságai szempont­jából döntő tényező az erős párt­­szervezetek szerepének és befolyá­­sának állandó növelése az illető munkahelyen. Sok még a tenni­való az építőtelepeken, a mező­­gazdaságban és az erdőkiterzh­e­­lésben működő egyes pártszerve­zetek számbeli és szervezeti erő­sítése szempontjából. Vannak pártszervezetek, amelyek nem fog­lalkoznak kellő mértékben soraik erősítésével s ez csökkenti ere­jüket, az előttük álló feladatok megoldásáért végzett munka ha­tékonyságát.. Ezek között említ­jük a Csíkszeredai Kötöttárugyár építőtelepének a pártszervezetét, az erdőgazdálkodási vállalatok ki­termelési részlegein működő szá­mos alapszervezetet, valamint több mezőgazdasági termelőszö­vetkezet pártszervezeteit. A párt vezető szerepéből kiindulva, a Tézisek hangsúlyozzák, hogy a párt sorait továbbra is a legjobb, szakmai, politikai és kulturális szempontból legfelkészültebb mun­kásokkal, parasztokkal és értelmi­ségiekkel kell erősíteni, akik ma­gas erkölcsi és közéleti tulajdon­ságaiknál, mindennapi munkájuk­nál fogva kitűnnek a pártpoliti­ka megvalósításáért, végzett tevé­kenységben. A jelen időszakban, amikor az ország felnőtt lakosságának 14 százaléka tagja a kommunista pártnak, az egyik legfontosabb feladat a párttagok politikai, ideo­lógiai felvértezése, a párt politi­kájának a marxi-leniai tanoknak alapos elsajátítása. Sokkal na­gyobb mértékben kell foglalkozni ugyanakkor az összes párttagok szakmai színvonalának emelésével, kulturális látókörük bővítésével, a pártszervezeteknek meg kell talál­niuk az ennek legmegfelelőbb for­mákat és módszereket. Szükséges a politikai nevelő­munka célkitűzéseinek pontosabb körülhatárolása s azt a párttagok erkölcsi-politikai jellemvonásainak a fejlesztésére, a feladatok telje­sítésével szembeni felelősségtudat növelésére kell összpontosítani mind a szakmai, mind a társa­dalmi munkában, s nem külön­ben a pártélet normáinak, vala­mint az ország törvényeinek a szi­gorú tiszteletben tartása érdeké­ben. A nevelőmunka állandó cél­kitűzése kell legyen ugyanakkor a pártfegyelem erősítése is. Szükséges, amint azt az RKP KB Tézisei kiemelik, hogy a párt­­szervezetek megfelelő keretet, te­remtsenek a szabad vélemény­nyilvánításnak, a kommunisták kezdeményező képessége érvénye­sülésének, az elvszerű bírálat és önbírálat alkalmazásának. Pártunk ama törekvése, hogy összes szervezetei nyíltan megmu­tassák a hibákat, képesek legye­nek harcolni azok felszámolásá­ért, abból a meggyőződésből fa­kad, hogy csak ilyen módon lehet feltárni a hiányosságok okait, megtalálni a felszámolásukhoz szükséges eszközöket és kialakí­tani a munka jó menetéhez szük­séges egészséges közvéleményt. A párt vezető szerepének növe­kedése feltételezi az új széles kö­rű alkalmazását, a tehetetlenség, a kezdeményezés és felelősség­­tudat hiánya, az elavult tevé­kenységi formákhoz való ragasz­kodás, az önelégültség, az öntelt­ség és öndícséret minden megnyil­vánulása elleni határozott fellé­pést. A Tézisek aláhúzzák azt a szük­ségszerűséget is, hogy a pártszer­vezetek tökéletesítsék a tömegek mozgósításának és a párt által ki­tűzött feladatok megvalósításába való bevonásának a formáit és módszereit, a dolgozók tájékozta­tását,­­küzdjenek a rutin, a forma­lizmus és a sablonizmus megnyil­vánulásai ellen az ideológiai mun­kában. Mélyrehatóbbá kell tenni a politikai-nevelő tevékenységet azért, hogy az valóban meggyőző, útmutató és tudatformáló legyen, olyan embereket formáljon, akik teljes lendületüket és hozzáérté­süket hazánk fejlődése meggyor­sításának a szolgálatába állítják. A X. kongresszusra előkészített dokumentumok rendkívüli eszmei gazdagsága arra kötelez, hogy minden párttag alaposan tanulmá­nyozza azokat, a pártszervezetek mélyrehatóan vizsgálják meg te­vékenységüket a párt vezető sze­repének növelése szempont­jábó, hogy egyre fokozottabb hozzájáru­lásukat adják annak a széles kö­rű programnak a valóra váltásá­hoz, melyet a párt X. kongresszu­sa tűz majd elő megyénk további fejlődéséért, drága hazánk, a szo­cialista Románia további felvirágoz­tatásáért. TANÁCSKOZÓ MUNICIPIUM (Folytatás az I. oldalról) lat dolgozóinak egyöntetű elhatá­rozását tolmácsolta Ardelean Vic­­tor mérnök igazgató is, hogy nemcsak az ez évi össztermelési tervet, hanem az export tervüket is ötszázezer lejjel túlhaladják. Az­­előterjesztett jelentés és a többi hozzászólók is részletesen kitértek az elkövetkező időszak tennivalóira, a belső pártmunka igényesebbé tételére, a politikai­nevelőmunka fokozására, mint a feladatok teljesítésének szerves velejárója. Amint számos példa bizonyítja, a municípium ..házatáján“ is sok még a kihasználatlan lehetőség. Az első évharmadban több üzemi kollektíva rosszul vizsgázott a gépkihaszn­álásban. Körülbelül egy és félmillió lej értékű gép ..feküdt“ el. Az Erdőgazdálkodási Vállalatnál 599 000 lej, az IJIL- nél 720 000 lej. Egyesek nem di­csekedhettek a gépek ésszerű kihasználásával, a munkaidő gaz­dálkodással sem. Az említett idő­szakban a munkaidő kihasználá­sa 94,1 százalék volt, a le nem dolgozott órák száma elérte a 140 000-et. A viták során számos hozzászó­ló, így például Bács Gyula, a készruhagyár igazgatója, Veress Mózes, a Hargita megyei építke­zési vállalat udvarhelyi részlegé­nek a vezetője, Karda Mihály, az N­IF pártbizottságának a titkára, hathatós intézkedéseket javasolt az említett és egyéb hibák meg­szüntetésére.­­•­­Sok szó esett a kommunisták székelyudvarhelyi tanácskozásán a városfejlesztés kérdéseiről. Kolum­­bán Júlia tanárnő, a gazdasági szaklíceum igazgatója vázolta az utóbbi néhány évben végbement változásokat a város iskolahálóza­tában. Hermann Gusztávnak, a mu­nicipiului pártbizottság titkárának, Kovács Mihály tanfelügyelőnek, dr. Weyda Jánosnak, a kórház ve­zetőjének és másoknak a hozzászó­lása érzékeltette a párt és a nép összeforrását az elkövetkezendő é­­vek nagy tervei valóra váltá­sának előestéjén, a párt és a nép tanácskozásának építő, demokrati­kus jellegét, egyetértésüket a párt X. kongresszusát előkészítő nagy­horderejű dokumentumokkal. Végezetül Szekeres Sándor elv­társ emelkedett szólásra, aki rövi­den összegezte a rendkívüli konfe­rencia munkálatainak szükségessé­gét és taglalta a municipiumi párt­­szervezet soron lévő feladatait. Szekeres elvtárs a többi között hangsúlyozta: A rendkívüli konferencia egész menete azt bizonyítja, hogy önök helyesen mérték fel, nagyra érté­kelik a pártunk X. kongresszusára közzétett dokumentumok történel­mi jelentőségét, hogy helyesen ér­telmezik a dokumentumok rögzí­tette feladatok valóra váltásában önökre háruló teendőket. Amikor a dokumentumok törté­nelmi jelentőségét méltatjuk, min­denek­előtt azt kell világosan lát­nunk, hogy a szocializmus építé­se kiteljesítésének vezérfonala, iránytűje mindhárom dokumen­tum.­­Pártunk stratégiájának és taktikájának tudományos pontos­sággal meghatározott körvonalazá­­­sa. S azért látjuk ezt oly világo­san, oly tisztán, mert pártunk a mi valóságunk, a haza sajátos helyzetének átfogó marxista-leni­nista értékelését nyújtotta. Mind a gazdasági, mind a politikai, mű­velődési és társadalmi életünk leg­lényegesebb kérdéseivel foglalkoz­nak s ezért oly nagy a dokumen­tumok vitájának visszhangja, ezért oly nagy az érdeklődés mind a kommunisták körében, mind a pártonkívüli dolgozók széles réte­gében. Önök közel hétezer pártagot képviselnek. Ezt a hatalmas erőt a gazdasági vezetés hatékonyabbá tétele érdekében is ésszerűbben kell hasznosítani. A municipium pártbizottságának úgy kell meg­szerveznie a munkáját, hogy a kommunisták lelkesedésére, oda­adására alapozva mindig a leglé­nyegesebb gazdasági kérdésekre hívja fel a kommunisták figyel­mét, és, hogy egyre cselekvőké­pesebben oldhassák meg a soron lévő feladatokat. A felelősségérzet növelésére van szükség. Amikor a gazdasági vezetés, irá­nyítás tudományos alapokra való helyezéséért küzdünk, egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy ugyanezt kell­ tennünk a bel­ső pártélet terén is. A X. kon­gresszusra kiadott dokumentumok egész szelleme erre kötelez ben­nünket. Aki ezt nem jegyezte meg magának tanulságképpen, az nem tanulmányozta elég hozzáértéssel és kellő felelősséggel ezeket a do­kumentumokat. Olyan időszakban, amikor a párt vezető szerepét nö­velni kell a gazdasági és társadal­mi élet minden területén,­­amikor a pártmunka homlokterében a gazdasági kérdések sikeres megol­dásának kell lennie, a pártmunkát sem képzelhetjük el tudományos szintre való emelés nélkül. Ezekre a kérdésekre a hatékony­ság érdekében tértem ki. Azért, hogy mindannyiunk előtt világos legyen, nem az általános célkitű­zés, hanem pártunk X. kongresszu­sának dokumentum-tervezeteiben foglalt célkitűzések maradéktalan valóra váltásának helyes értelme­zése és a kitűzött célok megvaló­sításában reánk eső rész pártos teljesítésének tudatosodása. Ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, ahhoz, hogy becsülettel eleget tegyünk annak a magasztos feladatnak, a­­mely a dokumentumok megjelölte célkitűzésekből a mi részünk, az szükséges, hogy erőnket nem kí­mélve úgy dolgozzunk, olyan mun­kastílust honosítsunk meg, amely elősegíti az összes székelyudvarhe­lyi kommunisták, a municipium összes dolgozói mozgósítását pár­tunk bölcs marxi-lenini politiká­jának maradéktalan valóra váltá­sáért — hangsúlyoz­ befejezés­ként a szónok. filmniális 13 őszén és ma Emlékszem, hogy a város egyetlen vendéglője előtt délután kötelezően gyüleke­ző tíz-tizenöt tőzsgyökeres őslakónak, már az ötvenes évek végén féltve őrzött, dédelgetett titka volt a majd egyszer felépülő nagyüzem. Persze ez a kisvárosban nem maradhatott titok, s nem­sokára, már mindenki ezzel kelt, ezzel feküdt. Képzeletben már látták a csarnokokat, mindegy volt, hogy mit gyártanak, a dél­cegen magasodó kéménye­ket, hallották a munkába hívó gyárduda hangját. Va­lami hatalmas, gyönyörű komplexumot rebesgettek, ki- besuhanó autókkal, dü­börgő gépekkel, már a he­lyét is kijelölték, tervezget­ték, építették a gondolat­ban. Egyébként a nagymúltú város élete szinte esemény­telenül zajlott a maga év­századok óta kitaposott medrében. Mígnem aztán a sok-sok remény a tervezés, úgy látszott, hogy életre kel. Megjelentek az első földmé­rők és megnyílt az építőte­lep. Aztán, akár a zarán­dokhelyekre, nap-nap után, aki csak tehette ellátogatott az építkezésekhez, „ellenő­rizte“, mustrálgatta a mun­kálatokat. Minden és min­denki minden napja azóta az épülő gyár körül zajlott. Nem is beszélve arról, hogy hallatlanul büszkék voltak egyetlen gyárukra. MMMMN­ Gyulafehérvár tehát, 1963 őszétől jegyzi jelen­kori történelmét. A város észak-keleti bejáratánál megkezdődtek a Samot-ter­­mékeket előállító gyár épít­kezései és két évvel később a sokat emlegetett „Kombi­nát“ kapuján kigördültek az első samottéglát, speciális kötőanyagot (az építkezések­hez), hőszigetelő téglát és samotot szállító vasúti te­herkocsik Vajdahunyad, Ga­­lac és az ország fontosabb vegyiüzemei felé. A maga nemében hazánk legjelen­tősebb ilyen létesítménye u­­gyanis, az ország samotter­­meléséne­k több mint har­minc százalékát a gyulafe­hérvári gyárban állítják elő. Az üzem vendégkönyvé­ben bel- és külországbeli szakemberek látogatásának­ emlékét őrzik. Közülük, kü­lönösen megragadja a fi­gyelmet, Nagy-Britannia ha­sonló iparága vezérigazgató­jának bejegyzése: „Csodá­latos létesítmény, a világ bármely ilyen egységével ve­tekedhet. Hozzáfoghatót lá­togatásaim során csak Kana­dában láttam“. Azt hiszem, szocialista építésünk e va­lóban monumentális meg­valósítása méltán kiérdemli a szakemberek, de még az amatőr látogatók dicséretét is. A gyár termelése szinte teljes egészében automati­zált. A szállítástól a feldol­gozásig, az anyagmozgatásig és a késztermékek bevago­­nírozásáig minden gépi esz­közökkel történik. A műsza­ki berendezés mintegy nyolcvan százaléka hazai mérnökeink tervező, alkotó munkáját dicséri, szinte va­lamennyit hazánkban elő­ször állították elő. És ezt a hatalmas komplexumot e­­gyetlen elektronikus vezér­lőteremből irányítja és el­lenőrzi maroknyi ember! Anyagraktár. Ide érkezik be a nyersanyag és az alu­­miniumoxid (a két legfon­tosabb nyersanyag), Aniná­­ról és Nagyváradról. „Bun­kerekben“ tárolják. Belátha­tatlan sokaságú, számomra érthetetlen kusza összevisz­­szaságban, futószalagok szor­tírozzák, majd továbbítják a malom felé, ahol az őrlők ó­­riási zajjal szemcsésre, illet­ve lisztfinomságúra zúzzák.. Majd hatalmas kohó­kemen­cék égetik izzó vörösre. Az égetett agyagnak csak a fe­lét dolgozza fel az üzem, másik felét nyersanyagként továbbítják az ország leg­különbözőbb ipari egységei­be. Az ittmaradt égetett, szemcsés és por agyagot ú­­jabb futószalagerdő viszi, rendszerezi, keveri alumini­­umoxiddal és kötőanyagnak hozzá, finomra őrölt nyers agyagot adagol. Az így elő­készített pép a préscsarnok­­ba vándorol, ahol rendelte­tésének megfelelő formákba gyúrják. A gyár talán legcsodála­tosabb részlege az égető. Az igényes tisztaságban, száz­méteres alagút-kemencék sö­tét torka rácsodálkozik a laikus látogatóra, és aztán mit sem törődve egymás után nyeli el a gúla alakúra ra­kott vagonettek megszámlál­hatatlan sokaságát. Három­szor tíz óra alatt kőkemény­re ég a tégla. A fiatal, lelkes kollektíva (a gyár dolgozóinak átlag­­életkora 27 év) új termékek előállításának lehetőségein kísérletezik. A legmodernebb berendezéssel ellátott labora­tórium-komplexumban tucat­nyi mérnök, technikus, ve­gyész tervez, kutat. A nap­palok az éjszakába nyúlnak, de az új, az ismeretlen tit­kainak lázas kutatása nem lankad. Míg, annyi kudarc és rátalálás eredményeként megszületik a várt, remélt siker. A dokumentációs központ­ban a világ minden szakfo­lyóirata megtalálható, szak­képzett fordítók rendszere­zik és továbbítják a labora­tóriumnak az iparág legú­jabb vívmányait. A gyulafehérvári gyár ku­tatócsoportjának első próbál­kozása, a Paniti Petru mér­nök eljárása alapján, ha­zánkban első ízben előállí­tott hőszigetelő tégla, amely­nek tervezett termelését eb­ben az évben meg is kezd­ték. Nem kis büszkeséggel mondotta Bertalan Victor mérnök-igazgató, hogy az eddigi értékelések, az új ter­mék minőségét kifogástalan­nak találták, sőt már több külországbeli üzem is el­küldte megrendeléseit a gyárnak. Az itt előállított hőszigetelő téglák termelési volumene teljes mértékben helyettesítheti az eddig ki­zárólag importból szerzett mennyiséget. BN­HMMIMffi A madártávlatból szerény gyáracskának látszó ipari komplexum, közelről csodá­latos üvegpalotának tűnik. Belső udvarán gondozott pá­zsit, virágkert, mintha me­sebéli tájon lépkedne a be­tévedt utas. A hatalmas csarnokok üvegablakaiból kérdő-kiváncsian kacsingat a búcsúzó napsugár. Kigyúl­­nak a fények, a távvezérlésű futószalagerdő, a gépek, h­a sehol nem lelhető, mintegy ezernyi kézpár lankadatlanul végzi fegyelmezett feladatát. Wild­flflWIKKlim A gyár kapuján újabb megrakott szerelvény indul Galac, Vajdahunyad felé. A hajdani kisváros, e jelentős ipari egységének eredménye­it, sikereit szárnyára kapta az idő, a jövő ígérete. KOSZTA­ ISTVÁN A tárolókból futósza­lagok hozzák, viszik az anyagot. A préscsarnokban kor­szerű gépek gyúrják formába az agyagot. Egyhangú unalmasan forognak a keverők... Országjáró munkatársunk szerdai riportja ÖTVENÖT ÉVE HALT MEG EMIL GÎRLEANU Az irodalmi köztudat elsősorban a termé­szetrajongó barátjaként tartja számon. Finom leírásaiban az állat- és bogár világ számtalan jelenségét jegyezte fel. Kedvelt hősei nem jelképeznek embereket, csupán az alkotó, ér­ző ember szeme látja meg, tolla rajzolja meg őket. Társadalmi mondanivalójú írásai is je­lentősek. Realizmusa hamar száműzi művei­ből a seminatoristákra jellemző felfogást. Iaşiban született 1878-ban. Tiszziiskolát vé­gez. Irodalmi köröket látogat, verseket, kar­colatokat, újságcikkeket közöl. Ilyen irányú érdeklődése feletteseinek ellenséges magatar­tásába ütközik. Szülővárosából áthelyezik Bâr­­ladba. 1908-ban Bukarestben megalakított írók egyesületének titkára, majd elnöke. Volt a cra­­iovai színház igazgatója. Mint lapszerkesztő is jeleskedett. Irodalmi munkásságát korai halá­la töri derékba. . Kötetei: Öregek (1905), Első fájdalom (1907), Egyszer! (1908), 1877 — Háborús karcolatok (1908), Odobac diófája (1910), Emlékek és kar­colatok (1910), Akik az állatok nyelvén szól­nak (1910). (ba­ lg.zs) Emil Gârleanu : // A dús mohán, a föld meleg takaróján heve­­részik az­ őz és a gidá­­ja. A gida bársonyos, nedves, kicsi orrát, fejecskéjét anyja há­tára fekteti s lehunyt szemmel élvezi a si­­mogatást. Az őz vé­kony nyelvével mos­datja fiacskáját,­­köny­nyedén lesimítja puha, selymes szőrét. Nézi a gidát, és félénk szívé­be belopakodik a ma­kacs fájdalom ezért a zsenge életért, ame­lyet ő hozott világra, tejével táplált, de a­­melytől búcsút kell vennie még ma, rég eljött az elválasztás ideje. S amint nagy szomorúan nézi, mel­léből egyszerre fájdal­mas, fojtott bőgés sza­kad ki. A gida kinyit­ja szemét. Az őz erőt vesz bánatán, talpra ugrik, s eliram­odik a távoli sziklacsúcsok fe­lé, hogy ott magára hagyja. Ott fenn véd­ve van farkasok táma­dásától is, ügyes va­dászok puskájától is, mert rajtuk, ezeken kívül senki sem me­részkedik azokra a sziklagerincekre. Biz­tonságban lesz ott, mintha anyja mellett lenne. De addig még veszélyeket rejtegető helyeken kell áthalad­niuk. Az őz villám­gyorsan nekiiramodik, merészen szökken­ő■ próbára akarja tenni a gida erejét. A gida derekasan ot­t száguld nyomában, csak egy­­egy szédítő mélység e­­lőtt torpan meg pilla­natra, mintha mére­getné a szakadékot, aztán nyílként veti át magát fölötte, s a túl­só szélen vidám me­­kegésbe kezd. Cingár lábain ugrabugrál örö­mében. De most alá kell e­­reszkedniük, át kell haladniuk az erdőn, hogy újra a sziklaor­mok felé törhessenek. Az őz megcsendesíti futását, lassan, óvato­san lépeget. Egyik tisztást a másik után hagyják el, dús lom­bok sátra alatt halad­nak tova, majd ve­­reryszerű zöld mélye­déseken törnek ke­resztül, míg eljutnak az erdő­­­pokol­ sötét mélyére. Sokáig mennek, míg végre ismét egy tisz­­tásra érnek. A gida boldogan­­ ugrik előre. De az őz ebben a pil­lanatban megtorpan, s veszélyt sejtve szima­tolni kezd. Előttük, egy fenyő alól acsar­kodó farkastekintet villan elő. Egy ugrás, é s az ordas szétmar­cangolja a gidát. Ek­kor szívszakító, mély bőgés tör fel az őzből, olyan keserves, ami­lyent még sohasem hallatott, s egyetlen szökkenéssel a tisztás közepére veti magát. A farkas észreveszi a nagyobb zsákmányt, és megfeledkezve a gidáról, az őzre ront... A földön elterülve, vérben ázva, a fene­vad agyarai között is gidája felé fordítja fejét. S mikor a meg­rémült gida ijedten menekül és eltűnik az erdő sűrűjében, az őz csak akkor vonaglik meg a fájdalomtól, s vonja be tekintetét az­ elmúlás könnyének fátyla. (BEKE GYÖRGY fordítása) 1969 Július 2 szerda 4,35; nyugta: nyugta: Napkelte: 20,03. Holdkelte: 22,27; 7,13. Az évből eltelt 182 nap, hátra van még 183. ÉVFORDULÓK: — 465 évvel ezelőtt hunyt ; el Ștefan cel Mare, Mold­­­o­va fejedelme ,1457—1504 között. —I 1877-ben ezeV| a íjjíptéí született Alexandru Dob­­rogeanu-Gherea, a mun­kásmozgalom ügyének harcosa, mérnök és pub­­liciszta. — Húsz évvel ezelőtt hunyt el G. H. Dimitrov, a bol­gár és a nemzetközi munkásmozgalom ki­emelkedő egyénisége (1882—1949). — 1925-ben született Patri­ce Lumumba, a kongói nép hőse. Meggyilkolták 1961. január 17-én. HETIVÁSÁR: Csíkszereda, Borszék. NÉVNAP: Ottó, Ottokár. TéliVízió JÚLIUS 2. SZERDA 10,00 Közkívánatra: Trójai nők — Sartre-darab 19,30 Híradó 20,00 Filmmúzeum: Monsieur Taxi, 21 25 1 Reflektor 21,40 Párbeszéd a nézők­kel 21,55 Utazás a Föld­­ körül — San Francisco 22,10 Irodalmi műsor 22,45 Híradó­, JÚLIUS 3. CSÜTÖRTÖK 10.00 Közkívánatra: A hét tanú — csehszlovák játékfilm. 19,30 Hír­adó 20,00 Transzfokátor­­20,20 Mű­sorismertetés 20,30 Színházi est: Az öreg — Hortensia Papadat: Benges­­cu darabjának tv-változata. 22.45 Híradó: R­ADU JULIUS 3. CSÜTÖRTÖK Román nyelven: 5,00—5,30 A kor­szerű gazdálkodás vetületei. Kíván­ságmuzsika. 17,00—18,00 Hírek, tu­dósítások. Népi táncmuzsika. Új lépcsőfok a gazdasági potenciál ér­tékesítésében. Zenés , posta. Társa­k­é.31­—6*15 Rer­geli zenés beszélgetés. 13,00—13,30 Lapszemle. Könnyűzeneújdonságok szalagtárunkban. Mikroenciklopédia 16,15—17,00 Hírek, tudósítások. Ze­ne. Fiatalok híradója. Szülőfalum. Szavalóest. Zene. JÚLIUS 2. SZERDA CSÍKSZEREDÁI „Hargita“ Elsie­tett házasság. Magyar film. SZÉ­KELYUDVARHELYI ,,Homo­­ród“: Marianna, a 0555 jel­zésű ügynök. Szélesvásznú szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI ,,Mioriţa*: Mindent a nevetésért. Angol film. MAROSHÉVÍZI „Cali­­man“: Kis híján gyilkosság. Színes olasz-francia film. SZÉKELYKE­­RESZTÚRI ,,Haladás“: A tábornagy kisasszony. Színes, szélesvásznú o­­lasz-francia film. GALÓCÁSI „Fe­nyő“: Lord az Alexander téren. Német film. BALANBÁNYAI ,,Bányász“: A három nővér. Széles­vásznú szovjet film. GYERGYÓ­CSOMAFALVI „Művelődés“: Bátor telkek. I—II. rész. Szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI „Borszék“:­ Arkanszaszi aranyásók. Színes, szé­lesvásznú német-francia film. BOR­SZÉKI „Forrás“: Elsietett házasság. Magyar film. TUSNÁD FÜRDŐI „Olt“: Tavaszi vizek. Színes , cseh­szlovák film. GYILKOSTÓI ,­Gyil­kostól: San Gennaro akció. Színes olasz-francia-német film. PARAJD-1 filmszínház: Beata. Lengyel film. IDŐJÁRÁS Tegnap, megyénkben, hűvös, esős volt az időjárás. A hőmérséklet nap­közben alig változott, általában 10, 12 fok között ingadozott, még a me­legebb vidéknek számító Székely­udvarhely környékén is. a jára továbbra is borús idő vár­ha«*? ""helyenként záporokká*», zitgi tarokkal. A hőmérséklet nappal 15- 20 éjjel 8—10 fok között. VÍZSZINTES: 1. Az 1961. július 2-án tragikus körülmények között elhunyt világhírű amerikai írónak, Ernest Hemingsony-nak, a spanyol szabadságharcról szóló nagy prózai hőskölteménye: 6. Többszólamú ze­nemű, 7. Indulatszó, 8. ...liszk­i emlékoszlop, 6. Régen török tiszti rang, 10. Skálahang, 11. Vas — más nyelven, 12. Hazai folyó, 13. Egy­mást előző magánhangzók, 15. Ha­tározószó, 16. Fordítva: téli jármű, 18. Rövidített súlyegység. .19. Visz­­szatöltött jófajta ital (ékes), 20. Talp betűi keverve, 21. Kettős mással­hangzó, 22. Azonos betűk, 23. Enyém — olaszul (hn.), 24. A francium vegyjele, 25. Szükséges. FÜGGŐLEGES: 1. Hemingway­­nek a második világháborúról szóló regénye, 2. Ebben az országban élte utolsó éveit, 3. Cselekvést fejez ki, 4. Román névmás, (f. ék), 5. Íjtar­tók, 9. Keresztes á! 11. Első írói si­kerét ezzel a regényével vívta fel Hemingway. 14. Illinois állambeli szü­lővároskája, 17. Francia klasszi­kus író, 21. ...Dinicu, 23. Színpadi öltözet, 25. Építkezési anyag. MEGFEJTÉS: JÚNIUS 27 — Vízszintes: 1. A­­tomerőmű, 9. Uránium, 19. Ciklo­tron, 28. Atomóra, 31. A pozitron. Függőleges: 5. Enrico Fermi, 12. Kvantum... 15. Niton. 1 7 3 5 6 1­0 8 1 4 46­­Z1­u y/// m. 17 13 *5 ése If 1 8 19 ZjO1 ZA zz.1 Z 3 ZH —41 zs I SZERKESZTŐSÉG ÉS KI­ADÓHIVATAL­ Csíkszereda, Lenin tér 11 szám. Telefoni 249. ELŐFIZETÉSEK: a posta­hivataloknál, a kézbesítőknél és az önkéntes lapterjesztők­nél. Előfizetési ári havonta 8 lej, negyedévre 24 lej, fél­évre 48 lej, egész évre 06 lej.

Next