Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-14 / 243. szám
i , AMI A HÉTVÉGI JELENTÉSBŐL KIMARADT ■MIM 1. — A gazdasággal szemközti udvaron más vidékről jött munkások ebédelnek. Háromszázötvenketten dolgoznak ebben a gazdaságban, a Gyimesekből, s a szomszéd megyei Makfalváról. Mellettük még 150 iskolás is segít a burgonyaszedésben. A földeken legkevesebben szentimreik vannak, 120—150 tag naponta. Pedig valamikor a gazdaság megalakulását követő években, a szentimreiek erejéből futotta a szomszédos mtsz-nek is segíteni. A munkanapegység értéke magas — 35 lejen felül van —, tehát a hiba nem itt keresendő. Szervezetlen vezetés, kapkodás, fejetlenség egyfelől, hozzáállás hiánya, közömbösség sokak részéről másfelől. Például: 2. — Egyik temesvári intézmény delegátusa két, Csíkszeredában bérelt, gépkocsival érkezik a gazdaságba. Péli József brigádossal folytatott előző napi beszélgetésére hivatkozik, aki hetven tonna burgonyát ígért a gazdaságéból. Az elnök és a főkönyvelő mit sem tud a dologról. Alcsík vetőmag-termesztő, zárt övezet. Nem adhatnak. De egyáltalán, egy brigádvezetőnek van-e joga a vezetőtanács tudta nélkül trafikálni a közös javakból? Vagy ez bevett szokás Csíkszentimrén? 3. — A Csíkszeredai autószállítási vállalattól a szállítás meggyorsításáért teherautókat bérelt az mtsz. Kettő közülük napok óta áll. Egy kis italos „kirucca- SÓFALVI BÁLINT (Folytatás a 2. oldalon) Ahol végigjártunk, füstölögtek a traktorok. Ekét, tárcsát, vagy vetőgépet húztak maguk után. S az őszi munkálatok mielőbbi befejezéséért, vasárnap, leginkább a traktorosok tették le a garast- Kászonaltízen 18 traktor szántott, vetett.’ Ide jöttek Kászonújfaluból is — ahol már befejezték a vetést — a gépek, segíteni a lemaradás behozásában (még 160 hektár várja a vetőmagot). Felháborodással panaszolták, hogy a szárhegyi mezőgazdaság-gépesítési vállalattól kapott segítséget, szombaton, fegyelmezetlenül, elvtelenül, a vezetőség tudta nélkül, mindent ott hagyott és haza coconkázott. Öt traktor és öt traktorvezető. Segíteni jöttek ők is, de csak bosszúság, kellemetlenség maradt nyomukban. A csíkkozmási határ is traktorzúgástól visszhangzott. Erősen igyekeztek. Úgy tervezték, hogy hétfő délelőttre földbe juttatják a vetőmagot. Alcsíkon és Felcsíkon, mindenütt működtek a gépek. A traktorvezetők megértették, hogy minden perc értékesítése, kihasználása, égető szükség. Éjt nappá téve dolgoznak. S ha csak tőlük függne az őszi kampány befejezése, akkor hamarosan végeznek is vele. Igen ám, de ehhez elengedhetetlenül szükséges az mtsz-ek tagságának lelkes munkája is. Nos, vasárnap a földeket járva, vajmi kevés helyen győződhettünk meg erről. Pedig jócskán akad még tennivaló, burgonyaásás, sarjúkaszálás, szénahordás, csépiás, sőt nem egy helyen még aratni való is akad. Ezért tesszük szóvá a gazdaságok tagjainak távolmaradását. Az mtsz-ek vezetői legyintettek, ha az okokról kérdeztünk. Szerveztük, de nem jönnek- PARAJDI BÉLA (Folytatás a 2. oldalon) Talán helytelen is így egyszerre, minden előzmény nélkül tenni fel a kérdést, de most versenyt futunk az idővel és mindenkinek ez tolul az ajkára. Székelyderzs utolsó a megyében. A vetésre alkalmas napokat egyik kezünk ujjain megszámolhatjuk. A lemaradás okait Kovács Lajos, a megyei pártbizottság terepirányítója három szóban próbálja tömöríteni. Késői szervezés, fegyelmezetlenség. És valóban... valahol itt kell keresni az okokat. Nyilvánvaló, munkaerőhiányra is lehet hivatkozni, de nem lehet mindent erre ráfogni. Még az esőre sem. A falutól távol eső burgonyaföldön több mint harminc asszony, néhány férfi hajladozik a barázdák között. Szedik a burgonyát. A lemaradás okát kérdezve első szóra ők is az időjárást hibáztatják, de látni, hogy maguk sem gondolják komolyan. Ismételten hivatkoznak a munkaerőhiányra is, de ez sem az igazi. Végül egyikük szavakba önti az igazságot, és ez az igazság csodálatos módon szinte szóról-szóra egyezik azzal, amit Kovács Lajos mondott. Nincs fegyelem, hibás a szervezés. Valahol, ezen a nyomon kell tovább haladni. A nyom visszavisz a közelmúltba, az egy-két évvel ezelőtt meggyökeresedett szervezési módszerekhez, a vezetőtanács helytelen vonalához. Elnök, mérnök, brigádos egyaránt a gyengébb ellenállás vonalát választották. A földeket felosztották részekre, mindenkinek kijelölték a parcellát, ahol dolgoznia kell és ezzel egycsapásra elintézettnek látták egy esztendő szervező-irányító tevékenységét. Mindenki végezte a maga munkáját a saját kis tervei alapján, de ezek a kis tervek mozaik-darabok maradtak. Nem álltak össze egységes összképpé. A dologgal lényegében nem volt baj- Mindenki ment és dolgozott. Csupán annyi történt, hogy mikor Péter burgonyát ásott, Pál a répát szedte, János meg lóherét kaszált, Panni néne a kukoricát törte, Piroska pedig markot ásott. És a vezetőség mit tett? Elmé- BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) Székelyderzsen szántanak a traktorok IliilFfl FIÍNÍFÍ LIFÚFLÉI AZ ŐSZI MIÉI BEFEJEZÉSÉ! 1 1 ram Behozza-e Székelyderzs a lemaradást? BIZTOSÍTSUK A PÁRTOKTATÁS JÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTTI MEGNYITÁSÁT írta OPREA IOAN, az RKP Hargita megyei bizottsága propaganda osztályának vezetője Az új pártoktatási év megkezdése az összes pártszervezetek, valamennyi kommunista életének nagyjelentőségű eseménye.. A pártvezetőség útmutatásai alapján a városokon és a vállalatokban holnap, október 15-én, a falvakon pedig november 1-én kezdődik az új pártoktatási év. Mivel a pártoktatás az ideológiai és nevelőtevékenység fontos eszköze, minden pártszervezet nagy figyelmet szentelt és szentel a jövőben is, a megnyitás zavartalan biztosításának, ezt követően pedig az előadások és szemináriumok jó körülmények közötti megszervezésének. Az a tény, hogy a pártszervek és -szervezetek ebben az évben megkülönböztetett figyelmet fordítottak a propagandisták felkészítésére, a hallgatók kiválogatására, a programok és a könyvészeti anyag összeállítására, biztosítékot jelent az egész évi eredményes munkára. Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy még csak a munka legelejénél tartunk, s célkitűzéseink sikeres véghezvitele állandó és következetes munkát igényel elsősorban azoktól a pártszervektől, amelyekre a pártoktatás irányítása tartozik. Ugyanakkor felelősségteljes munka vár a lektorokra és propagandistákra, akiknek kötelességük az előadások, megbeszélések, szemináriumok színvonalának szüntelen emelése. Ez csak oly módon lehetséges,ha állandóan gazdagítják ismeretanyagukat és változatos, vonzó oktató-nevelői módszereket alkalmaznak. Határozottan síkra kell szállni a formalizmus, a rutin mindenfajta megnyilvánulása ellen, mellőzni kell a nem eléggé dokumentált, sietve összeállított előadásokat, amelyek semmi újat, érdekeset nem nyújtanak a hallgatóknak és gátolják ideológiai munkánk eredményességét. Az 1969—1970-es pártoktatási évben biztosítani kell, hogy a hallgatók alaposan tanulmányozzák a X. pártkongresszus nagyjelentőségű dokumentumait. Különös figyelmet kell szentelni a Központi Bizottság jelentése értékes útmutatásainak, és gazdag eszmei tartalmának tanulmányozására és elsajátítására, amelyet a kongreszszuson Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára terjesztett elő. Minden tanulási formában tanulmányozni kell a kongresszus dokumentumainak alapvető problémáit, hogy ezáltal minden résztvevő — munkások, földművesek, tanügyi dolgozók, művészek, pártos állami aktivisták, gazdasági szakemberek stb. — elmélyítsék a saját munkaterületükhöz fűződő problémákat. Ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy az oktatási év megnyitása alkalmából felülvizsgáljuk a városi tanulási formák programját, s ahol lehetőség van tökéletesítésére, ott éljenek vele A falusi propagandistáknak, akiknek még 16 nap áll rendelkezésükre, ezt az időszakot a programok rögzítésére kell fordítaniuk, a leendő hallgatókkal meg kell beszélniük a témaköröket, a pártbizottságok és az alapszervezetek segítségével biztosítani kell a szükséges könyvészeti anyagot. A tanfolyam alapanyagai a X. kongresszus dokumentumai, Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédei és jelentései, valamint más pártdokumentumok lesznek.A párt múltbeli tevékenységével kapcsolatos témák számára könyvészeti anyagként természetesen a kongresszusok s a Központi Bizottság dokumentumai, az ország iparosításának, a mezőgazdaság szövetkezetesítésének, az oktatás és művelődés fejlődésének kérdésével foglalkozó dokumentumokat ajánljuk, valamint más alapdokumen(Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HAROlft MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 243 (511) szám, 1969. október 14. keddT Ara 30 bani Románia női tőrvívó válogatottja VILÁGBAJNOK Románia női tőrvívó válogatottja, melynek tagjai Szabóné Orbán Olga, Maria Vicol, Ileana Drîmbă és Suzana Ardeleanu voltak, Havannában ragyogóan szerepelt, megnyerte a világbajnoki címet. A hírügynökségek hangsúlyozzák, hogy a Románia és a Szovjetunió csapatai közötti döntő találkozó rendkívül izgalmas volt. A döntő hőse — írja a France Presse —Szabóné Orbán Olga volt, aki megszerezte a győzelmet jelentő pontot. A találkozó 8—8 arányban végződött, de a világbajnoki címet és az ezzel járó aranyérmeket Románia csapata szerezte meg kedvezőbb (49—50) találataránnyal. A döntő mérkőzésen Mária Vicol 4 ,Ileana Drîmbă 2 és Szabó Olga 2 győzelmet szerzett. Az elődöntőben Románia Lengyelország csapatát 8—6 arányban, a Szovjetunió pedig Magyarország csapatát 8—7-re győzte le. Jó irányú változás a gyergyószentmiklósi Lenfonodában Az ember és a termelés közötti viszonyt közvetlenül jelző két tényező, a munkaerő és a munkaidő gyakran szerepel a megye gazdasági életének negatív jelenségeit felmérő statisztikákban. A munkaerővándorlás és a munkaidő elégtelen kihasználása közötti szoros összefüggésekre is rátapinthatunk, de helyesebb, ha az okozat elemzése helyett a kiváltó okok kerülnek szőnyegre, főként, ha az okozat csak egyfelől befolyásolja a tárgyalt problémát. A gyergyószentmiklósi Lenfonoda munkaközössége — ismeretes — nehéz körülmények között tesz eleget feladatainak .Ai „nehéz körülmények“ alatt esetükben egy dolgot érthetünk: a technológiai vonalak, a gépi berendezések jórészt nem felelnek meg a korszerű igényeknek, ez leginkább a munkaidő elégtelen kihasználásában tükröződik, amely már krónikus jelenséggé vált. A sok igazolatlan hiányzás, betegszabadságolás fő okát éppen a munkakörülményekben kell keresnünk. A vállalat alkalmazottainak túlnyomó többsége nő, érzékenyebbek lévén, jobban megviselte őket a munkavédelmi szempontoknak nem megfelelő mikroklíma, a munkahely egészében véve. Természetesen, a laza munkafegyelem is befolyásolta a munkaidő gyenge kihasználását, de a követelmény kétoldalú — fegyelmet csak ott lehet követelni, ahol megteremtették a kedvező munkafeltételeket is. Az adminisztrációs VASI JÓZSEF (Folytatás a 3. oldalon) MMIH . ■■I. RH) 1 Kifis György Mária, a Lenfonoda egyik élmunkásnője, tekercselő gépén 110—115 százalékban teljesíti tervét. Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak látogatása Indiában Elindulás Bukarestből Vasárnap reggel a fővárosból Indiába utazott Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségével, Elena Ceauşescuval, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, feleségével, Elena Maurerrel, hogy Varahagiri Venkata Ginnek, India Köztársaság elnökének és Indira Gandhinak, India miniszterelnökének meghívására hivatalos látogatást tegyen Indiában. Az Államtanács elnökét és a Minisztertanács elnökét elkíséri Corneliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter és Ion Morega helyettes gépgyártó ipari miniszter. Az elutazók búcsúztatására a Băneasa repülőtéren megjelentek a következő elvtársak: Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Ion Stănescu, az Államtanács és a Minisztertanács több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, újságírók. Ott volt B. D. Goswami, India bukaresti ideiglenes ügyvivője és az indiai nagykövetség több tagja, hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői-A Băneasa repülőteret Románia Szocialista Köztársaság állami zászlói díszítették. Nagyszámú bukaresti lakos búcsúztatta megkülönböztetett melegséggel az Államtanács és a Minisztertanács elnökét. ★ A román elnöki repülőgép útközben leszállt Taskentben. (Agerpres) Megérkezés Delhibe DELHI — Nicolae Ionescu, Ion Puţinelu, az Agerpres különtudósítói közül. India ősi földjén Románia követeinek megérkezésekor ismételten és meggyőzően megnyilatkozott az a barátság, tisztelet és nagyrabecsülés, amely a földrajzi térségeken túl, egymáshoz fűzi a román és az indiai népet. Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke a békének és az egyetértésnek, a barátságnak és az együttműködésnek, a román nép azon óhajának a szószólói, hogy előmozdítsák a két ország és a két nép jó kapcsolatainak szüntelen fejlődését a nemzeti szuverenitás és függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elveinek tántoríthatatlan tiszteletben tartása alapján. Az a szívélyes fogadtatás, amelyben a román vendégeket India fővárosában a magas rangú vezetők és a város lakossága részesítette, maradéktalanul igazolja a jobb megismerés és együttműködés óhaját mindkét nép érdekében, a világ népei közötti béke és egyetértés légköre megszilárdításának támogatásáért. 12:30 óra. A delhi katonai repülőtéren leszáll az elnöki gép, amellyel megérkezett Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke feleségével, Elena Ceauşescuval és Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke feleségével, Elena Maurerrel, hogy Varahagiri Venkata Girinek, India Köztársaság elnökének és Indira Gandhi miniszterelnöknek a meghívására hivatalos látogatást tegyen Indiában. A repülőtéren Románia és India állami zászlói lengenek A légikikötő épületének homlokzatán a román államfő hatalmas arcképe látható. Alatta üdvözlő szavak: „Szívélyesen köszöntjük Nicolae Ceauşescu Őexcellenciáját, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét!“ A katonazenekar akkordjaira a repülőgép lépcsőjén megjelenik Nicolae Ceauşescu elnök feleségével és Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök feleségével. A tömeg hatalmas éljenzésben tör ki, 21 tüzérségi üdvlövés dördül el. A repülőgépből kiszálló magas rangú vendégeket szívélyesen fogadja és üdvözli Varahagiri Venkata Giri, India elnöke, Indira Gandhi miniszterelnök és Dinesh Singh külügyminiszter. Hanses Raj Gupta, Delhi polgármestere az indiai vendégszeretetet kifejező hagyományos virágfüzérekkel kedveskedik a román vendégeknek. India elnöke bemutatja a román államvezetőknek a fogadásukra megjelent indiai hivatalos személyeket: Fahruddin Ali Ahmed iparfejlesztési és belkereskedelmi minisztert, C. M. Poonacha acél- és nehézipari minisztert, Swaran Singh honvédelmi minisztert, Chavan Yeshwantrao belügyminisztert, Jagjivan Ram földművelésügyi és élelmezési minisztert, Bhanu Prakash Singh külkereskedelmi államminisztert, Bhakat Darshan nevelésügyi államminisztert, C. P. Lalt, a légierők marsallját, tábornokokat és törzstiszteket. Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke ezután bemutatja India elnökének a kíséretében lévő román hivatalos személyeket: Corneliu Manescu külügyminisztert, Cornel Burtică külkereskedelmi minisztert és Ion Morega gépgyártóipari miniszterhelyettest. A repülőtéren jelen volt Petre Tănăsie, Románia indiai nagykövete és a nagykövetség tagjai. Ott voltak delhi diplomáciai képviseletek vezetői. Nicolae Ceauşescu elnököt a díszemelvényre invitálják. Elhangzik a két ország állami himnusza. A román államfő ellép a díszőrség előtt, majd India elnökével a díszemelvény felé veszi útját. A két államfő rövid üdvözlő beszédet mond. Szép népviseletbe öltözött fiatal leányok virágszirmokat szórnak Nicolae Ceauşescu elvtárs és felesége elé, s a vendéglátás hagyományos, „tilak“-nak nevezett vörös jelét rajzolják a magas rangú vendégek homlokára. A két elnök ezután nyitott gépkocsiban foglal helyet. A hivatalos gépkocsisor motorkerékpárosok sorfala között Delhi felé veszi útját. A repülőtértől a vendégek rezidenciájáig vezető egész úton a lakosok sokasága üdvözli Nicolae Ceauşescu elnököt és Varahagiri Venkata Giri elnököt. Az emberek tízezrei zászlócskákat lobogtatnak, virágokat szórnak a vendégek útjába, ezzel is kifejezve rokonszenvüket. A sugárutakon román és indiai állami zászlók lengenek, Nicolae Ceauşescu elnök arcképe látható. A gépkocsisor impozáns épületektől szegélyezett korszerű sugárutakon halad át. Egész úton óriási transzparenseken üdvözlő szavak láthatók: „Köszöntjük a magas rangú román vendégeket!“, „Éljen az indiairomán barátság!“, „Szívesen látjuk önöket, romániai barátaink!“. A Connaught Place-on a hivatalos gépkocsisor színpompás ruhákba öltözött emberáradat között halad át. A 35 fokos hatalmas hőség ellenére óriási tömeg gyűlt össze, s lelkesen üdvözli a román vendégeket. A sugárutak két oldalán álló sokaság hosszasan éljenez, konfettit és virágot szór. A sor élén haladó nyitott gépkocsi, amelyben a két elnök tartózkodik, megáll egy gyepszőnyeg előtt, amelyen iskolások indiai népi táncokat lejtenek. (Folytatás a 4. oldalon) 272 OLDALON őkr-dikti, haszita-i, iz&ca.koztató- elacLimdf ujI IKfMJfCL HARGITA KALENDÁRIUM 0 Képes összeállítás az év legfontosabb országos és megyei eseményeiről © Hasznos ismeretek a Föld országairól % Megyénk ismert és kevésbé ismert nagy szülöttei 0 Hargita-antológia fiatal költőink verseiből 0 Jó szó anyáknak, kismamáknak 0 Sport, jégkorong-krónika, Csíkszereda nevesebb jégkorongozóinak teljes névsorával @ Keresztrejtvény-sorozat — az olimpiák történetéből 0 Régi kalendáriumaink humorából... — íme néhány cím naptárunk gazdag tartalmából. 272 oldal. Ára: 10 lej. Megyénk legfőbb helységében MÁR KAPHATÓ!