Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-14 / 243. szám

i , AMI A HÉTVÉGI JELENTÉSBŐL KIMARADT ■MIM 1. — A gazdasággal szemközti udvaron más vidékről jött mun­kások ebédelnek. Háromszázötven­­ketten dolgoznak ebben a gazda­ságban, a Gyimesekből, s a szom­széd megyei Makfalváról. Mellet­tük még 150 iskolás is segít a burgonyaszedésben. A földeken legkevesebben szentimreik van­­nak, 120—150 tag naponta. Pedig valamikor a gazdaság megalaku­lását követő években, a szentim­­reiek erejéből futotta a szomszé­­dos mtsz-nek is segíteni. A mun­kanapegység értéke magas — 35 lejen felül van —, tehát a hiba nem itt keresendő. Szervezetlen vezetés, kapkodás, fejetlenség egyfelől, hozzáállás hiánya, kö­zömbösség sokak részéről másfe­lől. Például: 2. — Egyik temesvári intéz­mény delegátusa két, Csíkszere­dában bérelt, gépkocsival érkezik a gazdaságba. Péli József brigá­­dossal folytatott előző napi beszél­getésére hivatkozik, aki hetven tonna burgonyát ígért a gazda­ságéból. Az elnök és a főkönyvelő mit sem tud a dologról. Alcsík vetőmag-termesztő, zárt övezet. Nem adhatnak. De egyáltalán, egy brigádvezetőnek van-e joga a vezetőtanács tudta nélkül trafi­­kálni a közös javakból? Vagy ez bevett szokás Csíkszentimrén? 3. — A Csíkszeredai autószál­lítási vállalattól a szállítás meg­gyorsításáért teherautókat bérelt az mtsz. Kettő közülük napok óta áll. Egy kis italos „kirucca- SÓFALVI BÁLINT (Folytatás a 2. oldalon) Ahol végigjártunk, füstölögtek a traktorok. Ekét, tárcsát, vagy vetőgépet húztak maguk után. S az őszi munkálatok mielőbbi be­fejezéséért, vasárnap, leginkább a traktorosok tették le a garast- Ká­­szonaltízen 18 traktor szántott, vetett.’ Ide jöttek Kászonújfalu­­ból is — ahol már befejezték a ve­tést — a gépek, segíteni a lemara­dás behozásában (még 160 hektár várja a vetőmagot). Felháborodás­sal panaszolták, hogy a szárhegyi mezőgazdaság-gépesítési vállalat­tól kapott segítséget, szombaton, fegyelmezetlenül, elvtelenül, a vezetőség tudta nélkül, mindent ott hagyott és haza coconkázott. Öt traktor és öt traktorvezető. Segíteni jöttek ők is, de csak bosszúság, kellemetlenség maradt nyomukban. A csíkkozmási határ is traktorzúgástól visszhangzott. Erősen igyekeztek. Úgy tervezték, hogy hétfő délelőttre földbe jut­tatják a vetőmagot. Alcsíkon és Felcsíkon, mindenütt működtek a gépek. A traktorvezetők megér­tették, hogy minden perc értéke­sítése, kihasználása, égető szük­ség. Éjt nappá téve dolgoznak. S ha csak tőlük függne az őszi kam­pány befejezése, akkor hamarosan végeznek is vele. Igen ám, de eh­hez elengedhetetlenül szükséges az mtsz-ek tagságának lelkes munkája is. Nos, vasárnap a földeket járva, vajmi kevés helyen győződhettünk meg erről. Pedig jócskán akad még tennivaló, burgonyaásás, sar­­júkaszálás, szénahordás, csépiás, sőt nem egy helyen még aratni való is akad. Ezért tesszük szóvá a gazdaságok tagjainak távolma­radását. Az mtsz-ek vezetői le­gyintettek, ha az okokról kérdez­tünk. Szerveztük, de nem jönnek- PARAJDI BÉLA (Folytatás a 2. oldalon) Talán helytelen is így egyszer­re, minden előzmény nélkül ten­ni fel a kérdést, de most versenyt futunk az idővel és mindenkinek ez tolul az ajkára. Székelyderzs utolsó a megyében. A vetésre al­kalmas napokat egyik kezünk uj­jain megszámolhatjuk. A lemaradás okait Kovács La­jos, a megyei pártbizottság terep­irányítója három szóban próbálja tömöríteni. Késői szervezés, fe­gyelmezetlenség. És valóban... valahol itt kell keresni az okokat. Nyilvánvaló, munkaerőhiányra is lehet hivatkozni, de nem lehet mindent erre ráfogni. Még az eső­re sem. A falutól távol eső burgonyaföl­dön több mint harminc asszony, néhány férfi hajladozik a baráz­dák között. Szedik a burgonyát. A lemaradás okát kérdezve első szóra ők is az időjárást hibáztat­ják, de látni, hogy maguk sem gondolják komolyan. Ismételten hi­vatkoznak a munkaerőhiányra is, de ez sem az igazi. Végül egyikük szavakba önti az igazságot, és ez az igazság csodálatos módon szin­te szóról-szóra egyezik azzal, amit Kovács Lajos mondott. Nincs fe­gyelem, hibás a szervezés. Vala­hol, ezen a nyomon kell tovább haladni. A nyom visszavisz a kö­zelmúltba, az egy-két évvel ez­előtt meggyökeresedett szervezé­si módszerekhez, a vezetőtanács helytelen vonalához. Elnök, mér­nök, brigádos egyaránt a gyen­gébb ellenállás vonalát választot­ták. A földeket felosztották ré­szekre, mindenkinek kijelölték a parcellát, ahol dolgoznia kell és ezzel egycsapásra elintézettnek látták egy esztendő szervező-irá­nyító tevékenységét. Mindenki végezte a maga munkáját a saját kis tervei alapján, de ezek a kis tervek mozaik-darabok maradtak. Nem álltak össze egységes össz­képpé. A dologgal lényegében nem volt baj- Mindenki ment és dolgo­zott. Csupán annyi történt, hogy mikor Péter burgonyát ásott, Pál a répát szedte, János meg lóherét kaszált, Panni néne a kukoricát törte, Piroska pedig markot ásott. És a vezetőség mit tett? Elmé- BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) Székelyderzsen szántanak a traktorok IliilFfl FIÍN­ÍFÍ LIFÚ­FLÉI AZ ŐSZI MIÉI BEFEJEZÉSÉ! 1 1 ram Behozza-e Székelyderzs a lemaradást? BIZTOSÍTSUK A PÁRTOKTATÁS JÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTTI MEGNYITÁSÁT írta OPREA IOAN, az RKP Hargita megyei bizottsága propaganda osztályának vezetője Az új pártoktatási év megkez­dése az összes pártszervezetek, va­lamennyi­ kommunista életének nagyjelentőségű eseménye.. A párt­­vezetőség útmutatásai alapján a városokon és a vállalatokban hol­nap, október 15-én, a falvakon pedig november 1-én kezdődik az új pártoktatási év. Mivel a pártoktatás az ideológiai és nevelőtevékenység fontos esz­köze, minden pártszervezet nagy figyelmet szentelt és szentel a jö­vőben is, a megnyitás zavartalan biztosításának, ezt követően pe­dig az előadások és szemináriumok jó körülmények közötti megszer­vezésének. Az a tény, hogy a pártszervek és -szervezetek ebben az évben megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a propagandisták felké­szítésére, a hallgatók kiválogatá­sára, a programok és a könyvé­szeti anyag összeállítására, bizto­sítékot jelent az egész évi ered­ményes munkára. Nem szabad vi­szont elfelejtenünk, hogy még csak a munka legelejénél tartunk, s célkitűzéseink sikeres véghezvitele állandó és következetes munkát igényel elsősorban azoktól a párt­­szervektől, amelyekre a pártokta­tás irányítása tartozik. Ugyanak­kor felelősségteljes munka vár a lektorokra és propagandistákra, akiknek kötelességük az előad­ások, megbeszélések, szemináriumok színvonalának szüntelen emelése. Ez csak oly módon lehetséges,­­ha állandóan gazdagítják ismeret­­anyagukat és­ változatos,­­ vonzó oktató-nevelői módszereket alkal­maznak. Határozottan síkra kell szállni a formalizmus, a rutin mindenfajta megnyilvánulása el­len, mellőzni kell a nem eléggé dokumentált, sietve összeállított előadásokat, amelyek semmi újat, érdekeset nem nyújtanak a hall­gatóknak és gátolják ideológiai munkánk eredményességét. Az 1969—1970-es pártoktatási évben biztosítani kell, hogy a hall­gatók alaposan tanulmányozzák a X. pártkongresszus nagyjelentő­ségű dokumentumait. Különös fi­gyelmet kell szentelni a Központi Bizottság jelentése értékes útmu­tatásainak, és gazdag eszmei tar­talmának tanulmányozására és el­sajátítására, amelyet a kongresz­­szuson Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára terjesztett elő. Minden tanulási formában ta­nulmányozni kell a kongresszus dokumentumainak alapvető prob­lémáit, hogy ezáltal minden részt­vevő — munkások, földművesek, tanügyi dolgozók, művészek, párt­os állami aktivisták, gazdasági szakemberek stb. — elmélyítsék a saját munkaterületükhöz fűződő problémákat. Ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy az oktatási év meg­nyitása alkalmából felülvizsgál­juk a városi tanulási formák programját, s ahol lehetőség van tökéletesítésére, ott éljenek vele­ A falusi propagandistáknak, akik­nek még 16 nap áll rendelkezé­sükre, ezt az időszakot a progra­mok rögzítésére kell fordítaniuk, a leendő hallgatókkal meg kell beszélniük a témaköröket, a párt­bizottságok és az alapszervezetek segítségével biztosítani kell a szükséges könyvészeti anyagot. A tanfolyam alapanyagai a X. kongresszus dokumentumai, Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédei és jelentései, valamint más párt­dokumentumok lesznek.­­A párt múltbeli tevékenységével kapcso­latos témák számára könyvészeti anyagként természetesen a kong­resszusok s a Központi Bizottság dokumentumai, az ország iparo­sításának, a mezőgazdaság szövet­kezetesítésének, az oktatás és mű­velődés fejlődésének kérdésével foglalkozó dokumentumokat ajánl­juk, valamint más alapdokumen­(Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HAROlft MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 243 (511) szám, 1969. október 14. keddT Ara 30 bani Románia női tőrvívó válogatottja VILÁGBAJNOK­ Románia női tőrvívó válogatott­ja, melynek tagjai Szabóné Orbán Olga, Maria Vicol, Ileana Drîmbă és Suzana Ardeleanu voltak, Ha­vannában ragyogóan szerepelt, megnyerte a világbajnoki címet. A hírügynökségek hangsúlyozzák, hogy a Románia és a Szovjetunió csapatai közötti döntő találkozó rendkívül izgalmas volt. A döntő hőse — írja a France Presse —­­Szabóné Orbán Olga volt, aki megszerezte a győzelmet jelentő pontot. A találkozó 8—8 arány­ban végződött, de a világbajnoki címet és az ezzel járó aranyér­meket Románia csapata szerezte meg kedvezőbb (49—50) találat­aránnyal. A döntő mérkőzésen Mária Vi­col 4 ,Ileana Drîmbă 2 és Szabó Olga 2 győzelmet szerzett. Az elődöntőben Románia Lengyelor­szág csapatát 8—6 arányban, a Szovjetunió pedig Magyarország csapatát 8—7-re győzte le. Jó irányú változás a gyergyószentmiklósi Lenfonodában Az ember és a termelés közötti viszonyt közvetlenül jelző két té­­nyező, a munkaerő és a munka­idő gyakran szerepel a megye gaz­dasági életének negatív jelenségeit felmérő statisztikákban. A munka­erővándorlás és a munkaidő elég­telen kihasználása közötti szoros összefüggésekre is rátapinthatunk, de helyesebb, ha az okozat elem­zése helyett a kiváltó okok kerül­nek szőnyegre, főként, ha az oko­zat csak egyfelől befolyásolja a tárgyalt problémát. A gyergyószentmiklósi Lenfono­da munkaközössége — ismeretes — nehéz körülmények között tesz eleget feladatainak­ .Ai „nehéz kö­rülmények“ alatt esetükben egy dolgot érthetünk: a technológiai vonalak, a gépi berendezések jó­részt nem felelnek meg a korsze­rű igényeknek, ez leginkább a munkaidő elégtelen kihasználásá­ban tükröződik, amely már króni­kus jelenséggé vált. A sok igazo­latlan hiányzás, betegszabadságo­lás fő okát éppen a munkakörül­ményekben kell keresnünk. A vállalat alkalmazottainak túlnyo­mó többsége nő,­­ érzékenyebbek lévén, jobban megviselte őket a munkavédelmi szempontoknak nem megfelelő mikroklíma, a munkahely egészében véve. Ter­mészetesen, a laza munkafegye­lem is befolyásolta a munkaidő gyenge kihasználását, de a köve­telmény kétoldalú — fegyelmet csak ott lehet követelni, ahol meg­teremtették a kedvező munka­­feltételeket is. Az adminisztrációs VASI JÓZSEF (Folytatás a 3. oldalon) MMIH . ■■I. RH) 1 K­ifis György Mária, a Lenfonoda egyik élmunkásnője, tekercselő gépén 110—115 százalékban teljesíti tervét. Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak látogatása Indiában Elindulás Bukarestből Vasárnap reggel a fővárosból Indiába utazott Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségé­vel, Elena Ceauşescuval, Ion Ghe­orghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, feleségével, Elena Maurer­­rel, hogy Varahagiri Venkata Gi­nnek, India Köztársaság elnöké­nek és Indira Gandhinak, India mi­niszterelnökének meghívására hi­vatalos látogatást tegyen Indiá­ban. Az Államtanács elnökét és a Mi­nisztertanács elnökét elkíséri Cor­­neliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter és Ion Morega helyettes gépgyár­tó ipari miniszter. Az elutazók búcsúztatására a Băneasa repülőtéren megjelentek a következő elvtársak: Paul Nicu­­lescu-Mizil, Gheorghe Pană, Ghe­orghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manes­cu, Dumitru Popescu, Leonte Rău­­tu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Ilies­cu, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Ion Stănescu, az Államtanács és a Minisztertanács több tagja, köz­ponti intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, újságírók. Ott volt B. D. Goswami, India bukaresti ideiglenes ügyvivője és az indiai nagykövetség több tag­ja, hazánkban akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői-A Băneasa repülőteret Románia Szocialista Köztársaság állami zászlói díszítették. Nagyszámú bukaresti lakos bú­csúztatta megkülönböztetett me­legséggel az Államtanács és a Mi­nisztertanács elnökét. ★ A román elnöki repülőgép út­közben leszállt Taskentben. (Agerpres) Megérkezés Delhibe DELHI — Nicolae Ionescu, Ion Puţinelu, az Agerpres különtudó­­sítói közül. India ősi földjén Románia kö­veteinek megérkezésekor ismétel­ten és meggyőzően megnyilatko­zott az a barátság, tisztelet és nagyrabecsülés, amely a földrajzi térségeken túl, egymáshoz fűzi a román és az indiai népet. Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke a békének és az egyetértésnek, a barátságnak és az együttműködés­nek, a román nép azon óhajának a szószólói, hogy előmozdítsák a két ország és a két nép jó kapcso­latainak szüntelen fejlődését a nemzeti szuverenitás és függet­lenség, a jogegyenlőség, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elveinek tán­toríthatatlan tiszteletben tartása alapján. Az a szívélyes fogadtatás, amely­ben a román vendégeket India fővárosában a magas rangú ve­zetők és a város lakossága része­sítette, maradéktalanul igazolja a jobb megismerés és együttműkö­dés óhaját mindkét nép érdeké­ben, a világ népei közötti béke és egyetértés légköre megszilárdítá­sának támogatásáért. 12:30 óra. A delhi katonai re­pülőtéren leszáll az elnöki gép, amellyel megérkezett Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke feleségével, Elena Ceauşescuval és Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke feleségével, Elena Maurerrel, hogy Varahagiri Ven­kata Girinek, India Köztársaság elnökének és Indira Gandhi mi­niszterelnöknek a meghívására hi­vatalos látogatást tegyen Indiában. A repülőtéren Románia és India állami zászlói lengenek­ A légi­kikötő épületének homlokzatán a román államfő hatalmas arcképe látható. Alatta üdvözlő szavak: „Szívélyesen köszöntjük Nicolae Ceauşescu Őexcellenciáját, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnökét!“ A katonazenekar akkordjaira a repülőgép lépcsőjén megjelenik Nicolae Ceauşescu elnök feleségé­vel és Ion Gheorghe Maurer mi­niszterelnök feleségével. A tömeg hatalmas éljenzésben tör ki, 21 tüzérségi üdvlövés dördül el. A repülőgépből kiszálló magas ran­gú vendégeket szívélyesen fogadja és üdvözli Varahagiri Venkata Gi­­ri, India elnöke, Indira Gandhi miniszterelnök és Dinesh Singh külügyminiszter. Hanses Raj Gupta, Delhi pol­gármestere az indiai vendégszere­tetet kifejező hagyományos vi­rágfüzérekkel kedveskedik a ro­mán vendégeknek. India elnöke bemutatja a román államvezetőknek a fogadásukra megjelent indiai hivatalos szemé­lyeket: Fahruddin Ali Ahmed iparfejlesztési és belkereskedelmi minisztert, C. M. Poonacha acél- és nehézipari minisztert, Swaran Singh honvédelmi minisztert, Cha­­van Yeshwantrao belügyminisztert, Jagjivan Ram földművelésügyi és élelmezési minisztert, Bhanu Pra­­kash Singh külkereskedelmi ál­lamminisztert, Bhakat Darshan ne­velésügyi államminisztert, C. P. Lalt, a légierők marsallját, tábor­nokokat és törzstiszteket. Nicolae Ceauşescu, az Államta­nács elnöke ezután bemutatja In­dia elnökének a kíséretében lévő román hivatalos személyeket: Cor­­neliu Manescu külügyminisztert, Cornel Burtică külkereskedelmi minisztert és Ion Morega gépgyár­tóipari miniszterhelyettest. A repülőtéren jelen volt Petre Tănăsie, Románia indiai nagykö­vete és a nagykövetség tagjai. Ott voltak delhi diplomáciai képvise­letek vezetői. Nicolae Ceauşescu elnököt a díszemelvényre invitálják. Elhang­zik a két ország állami himnusza. A román államfő ellép a díszőr­ség előtt, majd India elnökével a díszemelvény felé veszi útját. A két államfő rövid üdvözlő beszé­det mond. Szép népviseletbe öltözött fiatal leányok virágszirmokat szórnak Nicolae Ceauşescu elvtárs és fele­sége elé, s a vendéglátás hagyo­mányos, „tilak“-nak nevezett vö­rös jelét rajzolják a magas rangú vendégek homlokára. A két elnök ezután nyitott gép­kocsiban foglal helyet. A hivatalos gépkocsisor motorkerékpárosok sorfala között Delhi felé veszi út­ját. A repülőtértől a vendégek re­zidenciájáig vezető egész úton a lakosok sokasága üdvözli Nicolae Ceauşescu elnököt és Varahagiri Venkata Giri elnököt. Az embe­rek tízezrei zászlócskákat lobogtat­nak, virágokat szórnak a ven­dégek útjába, ezzel is kifejezve ro­­konszenvüket. A sugárutakon ro­mán és indiai állami zászlók len­genek, Nicolae Ceauşescu elnök arcképe látható. A gépkocsisor im­pozáns épületektől szegélyezett korszerű sugárutakon halad át. E­­gész úton óriási transzparenseken üdvözlő szavak láthatók: „Kö­szöntjük a magas rangú román vendégeket!“, „Éljen az indiai­­román barátság!“, „Szívesen lát­juk önöket, romániai barátaink!“. A Connaught Place-on a hivata­los gépkocsisor színpompás ruhák­ba öltözött emberáradat között ha­lad át. A 35 fokos hatalmas hőség ellenére óriási tömeg gyűlt össze, s lelkesen üdvözli a román vendé­geket. A sugárutak két oldalán ál­ló sokaság hosszasan éljenez, kon­fettit és virágot szór. A sor élén haladó nyitott gépkocsi, a­­melyben a két elnök tartózkodik, megáll egy gyepszőnyeg előtt, a­­melyen iskolások indiai népi tán­cokat lejtenek. (Folytatás a 4. oldalon) 272 OLDALON őkr-dikti, haszita-i, iz&c­a.ko­ztató- elacLimdf­ ujI IKfMJf­­­CL HARGITA KALENDÁRIUM 0 Képes összeállítás az év legfontosabb országos és megyei ese­ményeiről © Hasznos ismeretek a Föld országairól % Megyénk ismert és kevésbé ismert nagy szülöttei 0 Hargita-antológia fia­tal költőink verseiből 0 Jó szó anyáknak, kismamáknak 0 Sport, jégkorong-krónika, Csíkszereda nevesebb jégkorongozóinak teljes névsorával @ Keresztrejtvény-sorozat — az olimpiák történeté­ből 0 Régi kalendáriumaink humorából... — íme néhány cím naptárunk gazdag tartalmából. 272 oldal. Ára: 10 lej. Megyénk legfőbb hely­ségében MÁR KAPHATÓ!

Next