Hargita, 1969. december (2. évfolyam, 285-309. szám)

1969-12-02 / 285. szám

NEMZETKÖZI dán közlemény MOSZKVA. (Agerpres). — Moszkvában közleményt adtak ki P. Härtling dán külügyminiszter szovjetunióbeli látogatásáról. A dán vendéget Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta. Poul Härtling megbeszéléseket folytatott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Amint a közlemény rámutat, a megbeszélések során a fe­lek megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi években bő­vült a két ország eredményes e­­gyüttműködése. Megvizsgálták, milyen intézkedésekkel növelhetik a kétoldalú kereskedelem volume­nét, s leszögezték, hogy meg kell vitatni a szovjet és a dán gazda­sági és külkereskedelmi szerveze­tek közötti együttműködés fejlesz­tés­ének problémáit. Elhatározták, hogy előkészületeket tesznek egy gazdasági és műszaki-tudományos különegyezmény megkötésére. A Szovjetunió és Dánia úgy véli, hogy az európai biztonsági értekezlet egyike lenne azoknak az eszközöknek, amelyek hozzájárul­hatnak az enyhüléshez és az e­­gyüttműködéshez azzal a feltétel­lel, ha a tanácskozást kellőképpen előkészítik, s azon kezdettől részt vesznek az összes érdekelt álla­mok. A két ország kormánya haj­landó hozzájárulni az értekezlet e­­lőkészítéséhez. A világbéke csak szorosabb együttműködéssel való­sítható meg, a kölcsönös bizalom légkörében az összes államok kö­zött, függetlenül társadalmi és po­litikai rendszerüktől­­— mutat rá a közlemény. A Közös Piac küldötteinek hágai összejövetele POMPIDOU ÚR TARTJA KEZÉBEN ANGLIA BELÉPÉ­SÉNEK KULCSÁT PÁRIZS. (Agerpres).­­ A hétfő reggeli londoni újságok is tartózkodó hangú kommentáro­kat közölnek a Közös Piac hágai összejöveteléről. A párizsi lapok hétfő reggeli számukban behatóan foglalkoznak a Közös Piac csúcsértekezletével. A LA NATION ezt írja: „Nincs szó arról, hogy Franciaország vá­sárt ajánljon. Nincs arról szó, hogy a franciák ezt mondják a többieknek: ti rendezitek a mező­­gazdasági politika finanszírozását, én pedig nem állok útjába Nagy- Britannia belépésének". Ehhez kellene a bizonyosság, hogy — amint néhány nappal ezelőtt a TIMES írta — valóban Pompidou úr tartja kezében Anglia belépé­sének a kulcsát, s az is szükséges lenne, hogy az angolok jelentsék be világosabban belépési szándé­kukat. Ha francia oldalon tör­tént valami változás, ez a követ­kező: nem mi vagyunk azok, akik a közösség bővítésének útján fennmaradható nehézségeket so­­rolgatjak. Mégis számos jel ar­ra vall, hogy a nyugat-európai ve­zetők végül teljes komolysággal, a felújult bizalom légkörében vitat­ják meg a problémákat." A L’AURORE így vélekedik: „Az Európai Közösség legjelentősebb vezetői nem azért mennek Hol­landiába, hogy banális munkakon­ferencián vegyenek részt, hiszen jelenlétük egy ilyen konferencián csak valamelyes ragyogást hozna. Azért vannak ott, hogy eldöntsék: annyi huzavona, polémia után fel­épül-e végre Európa (Nyugat-Eu­­rópa). Persze számottevő érdekek forognak kockán. Senki sem fogja fel például azt, hogy a francia kül­döttség ne kapjon elégtételt a pénzügyi rendezés kérdésében, amelytől földműveseinek léte függ. E tekintetben Pompidou úr érdekei sokat nyomnak majd a latban. Hogy is lehetne logikusan elkép­zelni a Közös Piac bővülését, anél­kül, hogy előbb biztosítanák töké­letesedését és erősödését?" A LE FIGARO megállapítja: „A konferencia jobb légkörben fog kezdődni, semmint remélték akkor, amikor Georges Pompidou elnök kezdeményezésére elhatározták összehívását. Helytelen lenne a­­zonban olyan következtetésre jutni, hogyha nehézségeket könnyűszerrel legyőzik." Útkeresés a ciprusi kérdés békés rendezésére NIKOSZIA. — (Agerpres). Csaknem két hónapi megszakítás után a ciprusi fővárosban folyta­tódtak a ciprusi görög és török ve­zetők tárgyalásai. A felek előzőleg tanácskoztak az athéni, illetve az ankarai kormánnyal. A két fővá­rosban kiadott közlemények kife­jezték az érdekelt feleknek azt az elhatározását, hogy meggyorsítják a nikosziai megbeszéléseket mint a ciprusi kérdés békés rendezésé­nek egyedüli módját. A két félnek eddig nem sike­rült megegyeznie a ciprusi kor­mányformát illetően. A török kö­zösség messzemenő helyi autonó­miát követel, míg a görögök olyan egységes államforma mellett fog­lalnak állást, amelyben a két kö­zösség arányosan képviselteti ma­gát a parlamentben és a kormány­­szervekben. Az európai közvélemény képviselőinek biztonsági konferenciája BÉCS. — P. Stancescu, az Ager­pres tudósítója közli: Bécsben tovább tart az európai közvélemény képviselőinek bizton­sági konferenciája. A vita az aláb­bi négy szakbizottságban, illetve témakörben folyik: az európai kol­lektív biztonság megteremtésének és a katonai tömbök megszünteté­sének útjai; a fegyverek és a le­szerelés; Európa­­jelenlegi területi realitásai; az együttműködés for­mái Európában A romániai közvélemény képvi­selői mind a négy szakbizottságban kifejtették álláspontjukat. Az első­ben Maria Groza, a Nagy Nem­zetgyűlés alelnöke szólalt fel. A le­szerelés kérdésében Nicolae Gavri­­lescu, a R­omániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Ta­nácsának titkára mondott beszédet. Mint rámutatott, hazánk közvéle­ménye szerint az általános lesze­relés és elsősorban a­ nukleáris le­szerelés az atom­háborús veszély ki­küszöbölésének fő útja. A harmadik bizottságban Tudor Ionescu professzor, docens-doktor, az Országos Békevédelmi Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az ál­lamközi kapcsolatokban tiszteletben kell tartani a nemzeti szuvereni­tás és függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, az önren­delkezési jog elveit. Az európai biztonság megteremtésének egyik fő feltétele elismerni a határok sérthetetlenségét, a két német ál­lam létét és kapcsolatokat teremte­ni közöttük — mondotta. Mihnea Gheorghiu, a külföldi Kultúrkapcsolatok Intézetének első alelnöke a negyedik bizottságban ismertette hazánk szerepét a köl­csönös tiszteleten és előnyökön alapuló kapcsolatok megteremtésé­ben és fejlesztésében. Bertrand Russel levele az ENSZ-főtitkárhoz LONDON. — (Agerpres) Bertrand Russel, a neves brit fi­lozófus levélben kérte fel U Thant ENSZ-főtitkárt, alakítson nemzet­közi bizottságot az amerikai kato­nák dél-vietnami háborús bűncse­lekményeinek kivizsgálására. Amint a levél rámutat, „ a nyuga­ti világ végül is kezdi megismerni az USA vietnami háborújának bar­bárságait. A Vietnamban harcoló amerikai csapatok volt katonái na­ponta tárják a közvélemény elé a dél-vietnami lakosság elleni meg­torlások és pusztítások újabb bizo­nyítékait. S az igazság még csak most kezd napvilágra kerülni“. Bertrand Russel kidomborítja egy­ben, minthogy a Pentagon maga vizsgálja ki a háborús bűncselek­ményeket, megállapításai előrelát­­hatóak. „Minden bizonnyal talál­nak néhány bűnbakot, az igazi bűnösök pedig továbbra is rejtve maradnak“ — hangoztatja befeje­zésül a levélíró. A legfontosabb — meggyorsítani a vietnami h­áború befejezését MOSZKVA. — (Agerpres) Cyrus Eaton, a közismert ameri­kai társadalmi aktivista és béke­harcos, aki útban Hanoi felé rövid időre megszakította útját Moszkvá­ban, a TASZSZ munkatársának adott interjúban a vietnami hábo­rú azonnali megszüntetése mellett foglalt állást. „A szocsi Pugwash­­értekezleten részt vett amerikai tu­dósok egyöntetűen úgy vélekednek, hogy a legfontosabb: meggyorsíta­ni a vietnami háború befejezését“ — mondotta Cyrus Eaton. Az USA-ba visszaérkezve, találkoztam ipa­ri trösztök vezetőivel, szakszerveze­ti vezetőkkel, farmeregyesületek vezetőivel, s mindannyian így vé­lekednek. Sőt, Washingtonban ar­ról is meggyőződtem, hogy mind több amerikai államférfi osztja azt az álláspontot, hogy a háborút a lehető leghamarabb be kell fejez­ni. Az a nézetem, hogy a vietnami problémát meg lehet oldani a dél­vietnami NFF tízpontos programja alapján, amelyet Vietnam DK kor­mánya is támogat — mondotta. Egyiptomi állásokat bombáztak az izraeli légierők KAIRÓ­ — (Agerpres) Az izraeli légierő vasárnap dél­után egyiptomi állásokat bombá­zott a Szuezi-csatorna északi ré­szén, Abou Sueiz és Geneila kör­nyékén — közölte az EAK katonai szóvivője. Az egyiptomi légelhárí­tó erők visszavonulásra kényszerí­tették az izraeli gépeket — tette hozzá a szóvivő. TEL AVIV. — (Agerpres) Izraeli katonai szóvivő jelentése szerint vasárnap délután az izraeli repülőgépek két hullámban bom­bázták a Szuezi-csatorna központi és déli részében lévő egyiptomi ál­lásokat. ai—■ m&m , . . ... ' y./A ** v JUGOSZLÁVIA: Novi­ Szad egyik új létesítménye a Mezőgazdasági és Erdészeti Főiskola épülete. Zsúfolt az e heti nyugat-európai diplomáciai naptár BRÜSSZEL. — (Agerpres) Szokatlanul zsúfolt az e heti nyugat-európai diplomáciai naptár. Hétfőn Hágában megnyílt a Közös Piac tagállamok csúcsértekezlete, s a hét végén megkezdődik Brüsszel­­ben az Atlanti Tanács téli minisz­teri ülésszaka. Szerdán a NATO tagállamok honvédelmi miniszte­rei ülnek össze, s Franciaország részvétele nélkül megvitatják a szervezet katonai helyzetét. A NATO katonai bizottsága elnöké­nek és Manrio Brosionak, a NATO főtitkárának jelentése után a hon­védelmi miniszterrel tanulmányoz­ni fogják, hogyan helyettesítsék a Németország SZK északi részén ál­lomásozó 4800 kanadai katonát, akiket az ottawai kormány határo­zata értelmében 1970 őszén visz­­szavonnak. Az Atlanti Paktum miniszteri tanácsa csütörtökön és pénteken ülésezik a 15. tagállam külügymi­niszterének részvételével, akik kö­zött jelen lesznek a­­hatok a jelen­leg Hágában tartózkodó külügymi­niszterei is. Franciaországot, Né­metország SZK-t és Olaszországot ezúttal első ízben új külügyminisz­terek — Maurice Schumann, Wal­ter Scheel és Aldo Moro — kép­viselik. A NATO miniszteri tanácsa egész sor problémát vitat meg a szervezet működésével, a Kelet— Nyugat kapcsolatokkal, valamint az amerikai javaslatra napirendre tűzött nem katonai jellegű kérdé­sekkel kapcsolatban. Ilyen nem ka­tonai kérdés az úgynevezett „ipari társadalom hátrányai“ (a légkör szennyeződése, az országúti közle­kedés stb.). A NATO napirendjén szerepelnek továbbá kétoldalú megbeszélések, valamint az Atlanti Paktum „európai csoportjához“ tartozó honvédelmi miniszterek kedd esti találkozója. r JAPÁN NEM HAJLANDÓ RÉSZT VENNI EGYETLEN ÁZSIAI KATONAI SZERVEZETBEN SEM TAJPE. — (Agerpres) Japán nem hajlandó részt ven­ni egyetlen ázsiai katonai szerve­zetben sem — mondotta Uichi Noda, Japán képviselője az Ázsiai Parlamenti Unió összejövetelén. (Az unióban Laosz, Dél-Vietnam Thaiföld, Dél-Korea, a Fülöp-szi­­getek és Tajvan vesz részt). A csangkajsekista küldött ugyan­is azt javasolta, hogy alakítsanak katonai jellegű szervezetet. Javas­latát a japán küldöttön kívül a Fülöp-szigeti is ellenezte, kijelen­tette, jobb volna, ha az összejöve­tel a gazdasági kérdésekkel és nem új katonai szervezetek létrehozásá­val foglalkozna. Ha az angolok több teát innának­ . Az ENSZ afrikai gazdasági bizottságá­nak nemrég kiadott je­lentése szerint a má­sodik világháború után a kávén kívül csak azokkal az árukkal kapcsolatban jöttek létre nemzetközi egyez­mények, amelyeket az iparosított országok termelnek vagy finan­szíroznak. Ez részben fényt de­rít arra, hogy miért nem lehetett ez ideig, nemzetközi teaegyez­ményt kötni. Említésre méltó, hogy az érde­kelt országok közül nyolc afrikai ország. Jelenleg valóságos teaprobléma merült fel, amelyet egyrészt az idéz elő, hogy a világ­piaci teafeleslegek ha­tással vannak a termék árára, másrészt pedig az, hogy a tea egyes afrikai országok fő ex­portcikke. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szer­vezetének (FAO) sta­tisztikai adatai szerint tavaly a világ teater­melése rekord szintet ért el a bőséges afri­kai és ázsiai termés (mintegy 1 230 000 ton­na) eredményeként. De a legjelentősebb növe­kedés Afrikában mu­tatkozott: egyetlen me­zőgazdasági évben (1967—1968) a teater­melés 17 százalékkal emelkedett, vagyis 83 ezer tonnáról 97 000- re. Az 1967—1968-as időszakban a világex­port viszonylag növe­kedett (1 százalékkal), de ennek ellenére az export értéke, az ár­esés miatt 8 százalék­kal csökkent, s 1968- ban olyan alacsony színvonalra süllyedt (529,4 millió dollár), amilyen 1953 óta egy­szer sem volt. A fő teaimportőr Anglia, amely felveszi a világexport több mint 40 százalékát, minden angol évente mintegy 4 kiló teát fogyaszt. A tea világpiaci ára te­hát nagymértékben az angol piactól függ. Márpedig a tea kilón­kénti átlagos ára Lon­donban az 1967. évi 109,9 pencé­ről 1968- ban 104,6 pencé­re csökkent (1955-ben 126,5 pence volt az ár), 1968. vége felé pedig az angol teakészletek elérték a 103 000 ton­nát, vagyis a legmaga­sabb szintet a második világháború befejezése óta. A brit teafelesleg változatlan maradt 1969 első negyedében is, mialatt a teatermelés tovább nőtt Afrikában és Ázsiában. Követke­zésképpen a tea ára 1969 első négy hónap­jában 7 százalékkal romlott. A tea ára egyenes arányban áll a termék helyzetével az angol piacon, de ez nem je­lenti azt, hogy a kérdés megoldása az angol fo­gyasztón múlik. Ezért a termelő országok erő­feszítéseket tesznek egy nemzetközi teaegyez­mény megkötéséért, ab­ban a reményben, hogy ez meggátolhatná a tea árának további csökke­nését.. Egyébként a várva várt egyezmény meg­kötéséről tárgyaltak a FAO három tanácsko­zásán (a legutóbbi ja­nuárban volt Kampalá­­ban), s ugyancsak ezt a kérdést vitatják meg az érdekelt országok decemberi találkozá­sán is. A. V. HUUmKXKMi Az USA republikánus pártjá­ban egy idő óta nagy ideges­ség észlelhető. Nixon elnök konfliktusba keveredett néhány republikánus politikussal, aki eddig maradéktalanul támogat­ta kül- és belpolitikáját. A fe­szültséget egy szenátusi szava­zás okozta. Egy olyan kérdés­ben kellett szavazni, amely az utóbbi három hónapban lekö­tötte az amerikai közvélemény érdeklődését. Az eredmény: leszavazták Clement Hayns­worth kinevezését az USA leg­felsőbb bíróságának tagjává. E kinevezések az elnök hatás­körébe tartoznak, s a kongresz­­szus rendszerint minden nehéz­ség nélkül jóváhagyja az elnöki döntést. A Haynsworth-ügyben több tényező is hozzájárult ah­hoz, hogy ezen lemérhessék az amerikai kormányzat vezetőjé­nek befolyását a kongresszus tagjaira. Amikor a Fehér Ház bejelen­tette Clement Haynsworth dél­­carolinai bíró kijelölését a leg­felsőbb bíróság tagjává, úgy mutatta be őt, mint „rendkívül alkalmas személyt e tisztség be­töltésére". A szenátus sok tag­ja azonban úgy vélte, hogy e kinevezés célja erősíteni a leg­felsőbb bíróság jobbszárnyát. Még mielőtt megkezdődött vol­na e kérdésben a szenátusi vi­ta, a főbb republikánus vezetők igyekeztek rávenni Nixon elnö­köt, hogy mondjon le Hayns­worth kinevezéséről, mivel „rendkívül kevés a kilátás arra, hogy a kongresszus jóváhagyja ezt a választást". A Fehér Ház azonban kitartott eredeti szán­déka mellett, ami az első ko­moly konfliktushoz vezetett a végrehajtó és a törvényhozó ha­talom között egy belpolitikai kérdésben. Számos szenátor megtagadta a kinevezés jóvá­hagyását, hangsúlyozva, hogy Haynsworth bíró kétes szerepet töltött be egy ügyben — ked­vező döntést hozott egy olyan cég javára, amelynek maga is részvényese volt. Ugyanakkor több polgárjogi szervezet rasz­­szizmussal vádolta a dél-caroli­­nai bírót, mert a richmondi kör­zeti ítélőtáblán, befolyását latba vetve, akadályokat gördített a faji integráció elé. A szakszer­vezetek is ellenezték a kineve­zést, mert a bíró többször ki­nyilvánította, hogy szembeszáll a munkásság érdekeivel. A Newsweek még a szenátusi tárgyalások megkezdése előtt megírta, hogy egy körkérdés al­kalmából a megkérdezett sze­mélyek 53 százaléka ellenezte Haynsworth-nak a legfelsőbb bírósághoz történő kinevezését, s mindössze 33 százalék nyilat­kozott mellette. Nixon elnök mégis minden támogatást meg­adott neki. A szenátus azonban 55 szavazattal 45 ellenében el­vetette a kinevezést .Ilyesmi 39 éve nem fordult még elő. A leg­kirívóbb azonban az volt, hogy a kormányzat minden rábeszé­lése ellenére 17 republikánus szenátor is a kinevezés jóváha­gyása ellen szavazott, ami elő­idézte a Fehér Ház és a repub­likánus pártvezetők között a je­lenlegi feszültséget. Hayns­­worth-ra jóformán csak a déli demokrata-republikánus koalí­cióhoz tartozó szenátorok sza­vaztak. Amint a Time írja, „a Haynsworth-ügy a republikánus párt hadállásainak összeomlá­sához vezetett, és szakadást idé­zett elő a pártban a liberálisok és a konzervatívok között". A folyóirat egyben rámutat, hogy a 17 republikánus szenátor — nem is szólva a demokratákról —, amikor Nixon elnök és a szavazó tömegek támogatása között kellett választani, az u­­tóbbi lehetőség mellett döntött. A szenátusi szavazás eredmé­nyével foglalkozva, a Washing­ton Post hangsúlyozta, hogy „Nixon elnök drága árat fizetett sikertelen erőfeszítéseiért". A New York Times a Fehér Ház „vereségéről" írt, míg a The Christian Science Monitor véle­ménye szerint a szavazás ered­ménye „súlyos csapást mért Ni­xon elnökre". Mindebből a Time azt a kö­vetkeztetést vonja le, hogy a Haynsworth-ügy nyomán a sze­nátorok ezentúl még merészeb­ben szembeszállnak az elnök­kel. I. RETEGAN A HAYNSWORTH-ÜGY Nyomdaipari Vállalat Marosvásárhely, Poligrafier utca 3 sz­­elelőn 21­­13 Szendelási számi 1101" 1109" • • RÖVIDEN ■ A gdanski hajógyár vízre bocsátotta A népek barát­sága nevű 20 000 tonnás tank­hajót. A Szovjetuniónak gyár­tott hajó névadója Valentyina Tyereskova, a világ első női űr­hajósa, aki lengyelországi láto­gatása alatt a gdanski hajógyá­rat is felkereste. ■ Dél-vietnami csaták Hírügynökségek jelentik, hogy több dél-vietnami vidéken foly­tatódtak a harcok az ideiglenes forradalmi kormány erői és az amerikai—saigoni csapatok kö­zött. A hazafiak a magas fen­­síkok vidékén jelentős stratégiai célpontokat és a Ban Me Thuot-i repülőteret támadták. Saigoni­ közlemény szerint a hazafias erők támadásai kárt tettek az amerikai katonai berendezések­ben. ■ Karanténban az űrhajósok, Charles Conrad, Alan Bean és Richard Gordon amerikai asztro­nauták a houstoni karanténban töltött első napjukon az üveg­falon keresztül látogatókat fo­gadtak, olvastak és a tv-ben vé­gignéztek egy labdarúgó mérkő­zést. ■ Víz alá került város. A szombati és vasárnapi nagy felhőszakadás következtében víz alá került a Nápolytól 14 kilo­méterre lévő Cardito városba. Számos ház romba dőlt, mint­egy 200 lakost ki kellett költöz­tetni. Emberáldozatok nem vol­tak. ■ A Hong Kong-i rendőrség közölte, hogy hétfőn elkobzott 1 170 kiló ópiumot. Ez a legnagyobb meny­nyiségű kábítószer, amelyet va­laha Hong Kongban felfedeztek. Az elkobzott ópium értéke meg­haladja a 400 000 font sterlin­get. ■ Tragikus statisztika. Amint a LTPI közli, szerdától vasárnap estig az Egyesült Ál­lamokban 623 ember vesztette életét országúti balesetekben. Az említett időszakban a légi­szerencsétlenségek 16 áldozatot követeltek, 64 ember pedig tűz­­halált szenvedett. ■ Diáktüntetés Rosarioban, Rosarioban, Argentína egyik legnagyobb városában több mint 1­000 diák tüntetett az egyetem épülete előtt az oktatásügyi mi­niszter látogatása alkalmából. A diákok követelték az oktatásra fordított kormányalapok növelé­sét, tiltakoztak a tüntető egye­temi ifjúság elleni megtorlások miatt. ■ Román művész emlékére. jpg Gheorghe Asachi, a kiváló ro-­­mán irodalmár halálának 100. évfordulója alkalmából a bécsi Zenekonzervatórium dísztermé­ben emlékestet rendeztek. Ghe­orghe Asachi életét és munkás­ságát Nicolae Goga, a Bécsi Egyetem román nyelv­tanára méltatta. ■ Olasz munkások sztrájkja. A római Fiumincino nemzet­közi repülőtéren komoly zava­rokat okozott az utasellátó al­kalmazottak sztrájkja. Az Alita­lia légiforgalmi társaság a sztrájk miatt kénytelen volt több isztambuli, nizzai, kairói, párizsi, madridi és londoni já­ratot felfüggeszteni. A munka­­beszüntetés egész sor más légi­­forgalmi társaságot is súlyosan érintett. RÖVIDEN

Next