Hargita, 1970. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-01 / 49. szám

­ * fiatalember oda- kJ lépett a wurlit­­* * zerhez, beledo­bott három lejt, le­nyomott vagy hat gom­bot, s mint aki jól vé­gezte dolgát, leült az asztalához. A wurlitzer megköszö­rülte torkát, szétterpesz­tette a lábait és teljes erejéből fölüvöltött: Ádi­­jól ádijjól! ádijóóón! A borzalmas hangerő kiverte a gép közelében ülő idősebb úr szájából a virslit mustárral. A pincér megpróbálta el­kapni a repülő virslit, de csak egy vendég szájá­ból sikerült kirántania a bőrszivart. Egy korosabb hölgy a sarokban szív­rohamot kapott, két légy, amelyek szintén gyenge idegzettel rendelkeztek, döglötten hulltak le a — Mit mond? — r­­­plafonról, bele egy fia­­kácsolta a vendég, falember sörébe. Az el- — Nem hallom! — jő pillanatban a poha­ dörögte a pincér, vak összekoccantak, de a — Akkor hozzon va­­továbbiakban aztán már lami mást! — sikoltotta nem lehetett hallani a vendég, semmit. — Nem hallom! — Sinkó Zoltán WURLITZER ■hmmmb vasárnapi humoreszk — Kérek valami szív- bömbölte a pincét és erősítőt! — ordította az mutató ujjával kétszer egyik vendég a pincér- megbökte a fülét, majd neki legyező mozdulatokkal — Nem hallom! — jelezte, hogy „nem", f­ordította vissza a pincér. Akkor a vendég fék állt és kezébe vévén egy poharat a töltést imitálta, pontosan meg­jelölte a fél decit a po­háron, majd úgy tett, mintha nyelne és ösz­­szerborzongott, jelezvén, hogy az ital erős legyen. A pincér kétszer bó­lintott és elrohant. A fiatalember, aki a pénzt bedobta a wurlit­zerbe, merengve nézett a levegőbe, arca elége­dett és boldog volt. Há­rom lejért egy negyedó­rára kibérelte a helyisé­get. Három lejért, egy negyedóráig az történt, amit ő akart. Három le­jért egyszerre ötven em­berbe fojtotta bele a szót. A wurlitzer végre el­hallgatott. (Folytatás a 2. oldalon) III. évfolyam 49 (627) szám. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1970. március 1. vasárnap Ára 30 bank Az Apollo-12 három űrhajósa Bukarestben Szombat dél óta a főváros ven­dége az Apollo-12 három űrhajósa: Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean. Az amerikai asztro­nauták feleségük társaságában tesznek látogatást Romániában. Mint ismeretes, az űrhajósok körutat tesznek több latin-ameri­kai, európai, ázsiai és afrikai or­szágban. Különrepülőgépük 13.15 órakor szállt le a román és ame­rikai zászlókkal díszített Otopeni-i nemzetközi repülőtéren. A repülő­téren összegyűlt népes közönség hagyományos román vendégszere­tettel köszöntötte és vette körül a vakmerő űrhajósokat, akik az Apollo-12 űrhajón tették meg az utat a Holdra és vissza. A vendégek fogadására megje­lent Gheorghe Buzdugan profesz­­szor, a Tudományos Kutatás Orszá­gos Tanácsának elnöke, Miron Ni­­colescu akadémikus, Románia Szo­cialista Köztársaság Akadémiájá­nak elnöke, Mihnea Gheorghiu professzor, a Külföldi Kultúrkap­­csolatok Román Intézetének első alelnöke, Elie Carafoli akadémikus, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnöke és a hazai tudományos és kulturális élet más személyiségei. Jelen volt Leonard Meeker, az Amerikai Egyesült Államok buka­resti nagykövete és a nagykövet­ség több tagja. A repülőgépből kilépő Charles Conradot, Richard Gordont és Alan Beant Gheorghe Buzdugan egyete­mi tanár, a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának elnöke kö­szönti. Szívélyes üdvözlő beszédé­ben kifejezte azt a reményét, hogy az emberek holdraszállása nem csupán egy lépés a világegyetem meghódításának korszakában, ha­nem ösztönzés is a népek együtt­működésének fejlesztésére a béke és a társadalmi haladás szolgálatá­ban. — Engedjék meg, hogy országunk tudósai nevében őszintén gratulál­jak és további sok sikert kívánjak önöknek — mondotta. Reméljük, hogy rövid látogatá­suk során önöknek, feleségüknek, egész kíséretüknek alkalmuk lesz fogalmat alkotni maguknak az or­szág életéről, megismerkedni a ro­mán tudósokkal és munkájukkal; reméljük továbbá, hogy a látogatás egyben előmozdítja a román és az amerikai nép barátságának fejlő­dését. Az űrhajósok nevében Charles Conrad asztronauta mondott kö­szönő szavakat a meleg fogadta­tásért. Az űrhajós legnagyobb öröme, hogy miután visszatér a kozmoszból, az egész emberiséggel megosztja tapasztalatait — mon­dotta. Mint megjegyezte, az Egye­sült Államok elnökének kérésére indultak világkörüli útra, s láto­gattak el többek között Romániá­ba is. Noha csak rövid időt töltünk or­szágukban, reméljük, sok ismeret­séget köthetünk, s a tudósok előtt beszámolhatunk űrutazási tapasz-­ talatainkról. Nemzeti viseletbe öltözött fiatal lányok virággal kedveskedik az űrhajósoknak és feleségüknek. Az ünnepélyes fogadtatás után a három űrhajós nyitott gépkocsiban foglal helyet és motorkerékpáro­sok kíséretében a főváros felé ve­szi útját. Útközben is népes tömeg ünnepelte a kozmosz hőseit. Hasonló meleg ünneplés kíséri az asztronautákat a főváros utcáin is, jeléül annak, hogy népünk nagyra becsüli a tudomány hala­dásának, az egész békeszerető em­beriség haladásának szentelt bátor tetteket. (Agerpres) (Folytatás a 4. oldalon) HÍREK HÍREK ESEMÉNYEK Józsa Béla emlékest. Szé­kelyudvarhelyen műsoros esten emlékeztek meg teg­­nap a hazai munkásmoz­galom mártírjáról. Kortársak — Balogh Edgár, Jordáky Lajos — idézték fel személyes emlékeiket az emberről, a forradalmárról és az íróról. Idézték az előadáson Nagy István Ki a sánc alól című önéletrajzi írásából a Józsa Bélá­ról szóló részt, színes diaképes­hangos riportot mutattak be a szü­lőfaluról, Hodgyáról, emlékekről és emlékezőkről. Szolga Ibolya, a Ba­lázs Ferenc megzenésítette Józsa Béla versét, a Számadás-t énekelte. Mulatság a javából. Igazi farsangi esemény volt a helybeli művelődési ház­ban tegnap, a székelyke­resztúri Törekvés kisipari szövetke­zet hagyományos, minden évben megrendezett álarcos bálja, ame­lyet a szövetkezet művelődési bi­zottsága szervezett. Készülődnek a színjátszók. A hatodik I. L. Caragiale _____ színjátszó versenyre me­gyénk városi művelődési házaiból, illetve községi-falusi mű­velődési otthonaiból eddig egy híján 1 200 színjátszó jelentette be részvételét, mintegy 140 színdarab­bal. Ugyanakkor 77 szavaló, 53 művészi felolvasó kíván indulni a vetélkedőn. 12 irodalmi összeállí­tás több mint 320 fellépővel kerül a színpadra. A versenyszabályzat értelmében őszig minden csoport legalább hatszor kell bemutassa a választott színdarabot. 3­ 0­V -­r Újabb lakóházak épülnek Székelyudvarhelyen ESEMÉNYEK nemzetközi proletariátus nagy vezéralakja születé­sének 100. évfordulója tisz­teletére újabb rendez­vényekre került sor megyénkben. Szimpozionokat, kiállításokat ren­deztek számos községben, így Csíkmadarason, Csíkrákoson, Csi­­csóban, Farkaslakán, Szentléleken, Galócáson. A Lenin életművét és emberi nagyságát méltató előadá­sok mellett számos falusi filmszín­házban vetítettek Leninről szóló játék- és dokumentumfilmeket. Az iskolások is emlékeznek: Gyergyóalfaluban Borsos Etelka pionírparancsnok a Lenin című diafilm bemutatása után, annak életéről és gyermekszeretetéről be­szélgetett a tanulókkal. A várhegyi líceumban Lenin és a gyermekek címmel irodalmi alkotási versenyt hirdettek, a székelyudvarhelyi pe- A A Lenin­­centenárium tiszteletére­ dagógiai líceum előcsarnokában könyvkiállítás nyílt, amely Lenin műveit, Lenin Romániáról és Lenin gyermekkora témák köré csoporto­sítva mutatja be a kiadványokat. Többek között a maroshévízi 7. számú, a homoródszentmártoni és a gyimesfelsőloki általános isko­lákban a tanulók Lenin életét és munkásságát tükröző fénykép­­albumokat állítottak össze. TERMESSZÜNK SOK • • ZÖLDSÉGET! Nicolae Ceauşescu elvtárs az RKP Központi Bizottsága 1969 de­cemberi plenáris ülésén a követ­kezőket mondotta: „Gyökeresen meg kell javítani a zöldségtermesztő szektor tevé­kenységét, hogy kifogástalanul és egész év folyamán biztosítsuk a lakosság ellátását, valamint az ex­portfeleslegeket. .. Az állami mező­­gazdasági vállalatokban és a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek­ben egyaránt fokozatosan zöld­ségtermesztésre szakosított egysé­geket kell létesíteni". A tudomány, a gyakorlat, az élet már régen figyelmeztet a zöldség­félék fogyasztásának a fontossá­gára táplálkozásunk helyessége és egészségvédelmünk szempontjából. Köztudomású, hogy a zöldségfélék általában magas tápértékűek, gaz­dagok vitaminokban. Vannak zöld­ségfélék, melyek mészben gazda­gok, mások vasat tartalmaznak és ismét mások a szervezet részére nagyon szükséges ásványi sókat biztosítják. A zöldsé­gekben kisebb-nagyobb mennyiségben előfor­dulnak szénhidrátok, fehérjék, zsírok, rost­anyagok stb. A gyer­mekek harmonikus, za­varmentes fejlődéséhez szorosan hozzátartoz­nak, de nem nélkülözhe­tik a felnőttek sem, hogy különféle működési za­varokat, betegségeket meg lehessen akadá­lyozni. Az emberi szer­vezet vitamin- és kaló­­riaszükségletét az ál­lati eredetű anyagok mellett zöldségekkel, gyümölcsök­kel lehet és kell pótolni. Hogy ezt elérhessük, a zöldsége­ket meg kell termelni. A termelést KOZÁN IMRE agrármérnök (Folytatás a 2. oldalon) is A III. oldalon IRODALOM és MŰVÉSZEI HÍREK Kedves kora tavaszi figyel­messég a márciusia. Ha ___ az időjárás nem is, a nap­tár márciust mutat s egy­re több asszony, leány kabátján jelennek meg a figyelmes férfiak­ra valló piros-fehér zsinóros apró tárgyacskák. Van miből választani, hiszen csak a megyeközpont tra­fikjaiba, illatszertárába, a játék­üzletbe több, mint 20 000 db. már­ciusra érkezett 22 változatban. ~ A Siculus a televízió kép­i­­ernyőjén. A Székelyudvar­_____ hely municípiumi KISZ-bi­zottság népszerű esztrád­­együttese Bukarestbe utazott, ahol fellép a Petőfi Sándor Művelődési Ház színpadán, majd a televízió stúdió reflektorainak fényébe áll, hogy felvételeket készítsenek mű­sorukról. HÍREK J­E V­B­ G Leonte Răutu elvtárs 60 éves A Román Kommunista Párt Köz­­te Leonte Rautu elvtárshoz, az ponti Bizottságának Végrehajtó RKP KB Végrehajtó Bizottságának Bizottsága az alábbi levelet intéz­ tagjához, a Minisztertanács alól­ KEDVES RAUTU ELVTÁRSI A Román Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának Végrehajtó Bizottsága melegen üdvözöl 60. születésnapod alkalmából. Már fiatal korodban csatlakoztál a munkásosz­tály forradalmi mozgalmához, tevékenyen részt vet­tél a Román Kommunista Párt által vezetett harcban a burzsoá-földesúri kizsákmányolás és elnyomás, a fasizmus ellen, a haza szabadságáért és a népi hatalom megteremtéséért, az ország felszabadulása után pedig a párt által rád bízott felelős tisztsé­gekben a párt- és államvezetőségben dolgozó elv­társak oldalán igen jelentős mértékben hozzájárul­tál és hozzájárulsz a párt marxi-leniai politikai irányvonalának kidolgozásához és megvalósításá­hoz a szocializmus építéséért Romániában, a többi szocialista országgal való testvéri barátság és együttműködés fejlesztéséért, a haladó és anti­­imperialista erők egységének és összeforrottságának erősítéséért, a népek közötti megértésért. Hosszú és boldog életet, jó egészséget és újabb munkasikereket kívánunk Neked, kedves Ráutu elvtárs! AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­ga pénteken elvtársi ebédet adott Leonte Râutu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke 60. szü­letésnapja alkalmából. Részt vettek a következő elvtár­sak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Ilie Verdeţ, Maxim Berghia­­nu, Constantin Dragán, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manes­­cu, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica, Vasile Vîlcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Va­sile Patilineţ, Ion Stanescu, Mihai Marinescu, Ion Păţan, Chivu Stoi­ca, Mihai Dalea. Nicolae Ceauşescu elvtárs a párt Központi Bizottsága nevében melegen köszöntötte az ünnepel­tet és jó egészséget, hosszú életet kívánt neki. Hangsúlyozta, hogy Leonte Râutu elvtárs a pártvezető­ség többi tagja oldalán előmoz­dította pártunk marxista-leninista szocialista országfejlesztési általá­nos irányvonalának kidolgozását és megvalósítását, a párt külpoli­tikája elveinek érvényesítését a szocialista országokkal, a kommu­nista és munkáspártokkal való kapcsolatokban, majd további sok sikert kívánt neki a szocializmus fejlesztésében hazánkban, a Ro­mán Kommunista Párt politikája marxi­leniai eszméinek diadaláért kifejtett munkában. Válaszában Leonte Râutu elvtárs köszönetet mondott az RKP KB Végrehajtó Bizottságának, Nicolae nökéhez 60. életévének betöltése alkalmából. Ceauşescu elvtársnak a nagy meg­tiszteltetésért, amelyben részesítik. Rámutatott, hogy munkájának ér­tékelése a Román Kommunista Párt főtitkára részéről erőteljes buzdítás számára, hogy mint párt­aktivista a jövőben is teljes oda­adással, energiával és szenvedél­lyel dolgozzék. Hangsúlyozta, min­denekelőtt arra büszke, hogy a Román Kommunista Párt soraihoz tartozik, amely pún ragyogóan be­tölti azt a történelmi hivatását, hogy társadalmunkat a szocializ­mus útján vezesse. A büszkeség­nek ez az érzése — mondotta —­ a párt marxista-leninista nemzet­közi politikájából is fakad, abból, hogy pártunk töretlenül munkálko­dik a pártok és az államok közöt­ti kapcsolatok helyes normáiért. (Agerpres) Románia Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankjának közleménye Románia Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankja közli: Kivonják a forgalomból azokat az­­1, 3, 5, 10, 25 és 100 lejes bankje­gyeket, amelyeken az állam előző neve „Republica Populară Româ­nă“ szerepel. . Az­­említett bankjegyek kivoná­sa a forgalomból az alábbiak sze­rint történik: 1970. március 31-ig ezeket a bankjegyeket rendesen elfogadják ■az összes állami, szövetkezeti és társadalmi intézmények, vállalatok és szervezetek pénztárai, valamint ezek alegységeinek­ (üzletek, étter­mek, mozik, színházak, fodrásza­tok, cukrászdák, gyógyszertárak, könyvesboltok stb.) pénztárai. . Az említettek kötelesek elfogad­ni a fenti bankjegyeket és beszol­gáltatni a bankegységeknek. 1970. április 1. és 15. között a bankjegyeket — 1952-es kibocsát­­ás — kifizetések fejében és be­váltásra csakis a bankegységek, a Takarék- és Letéti Pénztár, vala­mint­­ a postahivatalok pénztárai fogadják el. 1970. április 15-től megszűnik azoknak az 1, 3, 5, 10, 25 és 100 lejes bankjegyeknek a forgalma, amelyeken az állam előző neve, „Republica Populară Română“ sze­repel­, s ezek a bankjegyek már nem fogadhatók el törvényes fizet­­őeszközként. Ettől az időponttól csak államunk jelenlegi elnevezé­sét, „Republica Socialistă Româ­­nia“-t viselő bankjegyek lesznek forgalomban. A forgalomban lévő fémpénz, amelyen az állam korábbi neve, „Republica Populară Română“ szerepel, továbbra is forgalomban marad azzal a fémpénzzel együtt, amelyen az állam neve, „Republi­ca Socialistă România“ szerepel. ­ Egy válogatott agóniája • SZAMURÁJOK FELTÁMADÁSA • CZÁKA ZOL­TÁN MEGÉREZTE... • VÁLOGATOTTUNK A VE­SZÉLYES ZÓNÁBAN • HÁROM FORDULÓ UTÁN A GÓLARÁNY DÖNT A HELYEZÉSEKBEN. Agonizál, vergődik válogatottunk irányítás nél­kül, elfelejti még azt is, amit valamikor oly szé­pen tudott művelni — a hokit. Mint pénteken, távolkelet küldötteivel szemben, akik a jégkorongot épp olyan pre­cizitással, kiszámítással, fegyelmezetten játsszák, mint ahogy a tranzisztorokat, elektronikus berendezéseket gyártják. Japán precizitással... Czáka edző ezt megérezte. Mérkőzés előtt, amikor az újságíró páholyban mindenki két-három, vagy több gólos hazai győzelmet jósolt. Ő nem, csak csóválta a fejét és ellentmondott. Elég volt neki kétszer látni a Napország fiainak játékát. Novacsek edző nem nyilatkozott, csak annyit mondott: játszunk. S mellé szokása szerint hami­san mosolygott. És a bukaresti jégkorong VB negyedik napja után a kék dresszes, nap­címeres japán válogatott került az ér­deklődés középpontjába, meglepetésszerű győzelmük hí­rét vitték világszerte a telexképek, a tudósítók. Megver­ték a torna egyik erősségnek számító válogatottját, ha­zánk együttesét. Látványos, szép játékkal. „Legjobbjaink" mentségére ilyen eredmény mellett még az sem hozható fel, hogy az előtte való nap nehéz mérkőzésük volt a ju­­goszlávokkal, a japánok pedig szabadnaposak voltak. Nem segített rajtuk az sem, hogy a kezdő felállításban Crişan védte a kaput, és az sem, hogy a könyöksérülésé-MORVAY ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) A SZOMBATI TALÁLKOZÓK EREDMÉNYEI: Japán—Bulgária: 11—2 USA—NSZK: 5—2 G K O R O N ebruár végi jégzajlás a Maroson ha a muszáj, a szükség vezet­né orránál fogva a megszorultat és azért lopna, felmenteném-e? Rossz a kérdés felvetése, tudom, hiszen bármennyire is emberiek a törvényeink és enyhítő körül­ménynek tudják be a megszoru­­lást, a lopás lopás marad, tény, és nincs az a tisztelt esküdtszék, amely úgy dicséretben részesí­tené a tett elkövetőjét, hogy közben el is ítélje. Megértem te­hát a tolvaj szempontjait, de nem mentem fel őt. De az ért­hetetlen tolvajlásokat, a meg­magyarázhatatlan tolvajlásokat hová helyeztem? A jámultkorjában Kászonalti­­zen kérdezősködtem a lopások felől. — Leslegeznek. Nem is zavargatja őket senki — vála­szoltak. Bizonyságként erre meg­tudom, hogy Újfaluban kilopták a frissiben ültetett facsemetéket — a milicista éppen a helyszín­re igyekezett, tolvajt fogni. — Na, azoknak bottal ütheti a nyomát — mondták az embe­rek. Hogy aztán kiderüljön más is: — Este, mióta a milícia el­költözött, duhognak az utakon a legények. És: — Három mili­cista van a községben, de min­dig csak egyet látni. Mért nem járják gyakrabban Újfalut? A milicista pedig rokonizmust em­leget, azért nincs fegyelem az mtsz-ben sem, s hogy az erdé­szeti hivatal nem fogja meg a fatolvajokat (akik az erdőt lop­ják). A csendben figyelő levonja a következtetést: dühöng az egyetértés. És ez fáj. Ez éppen olyan fájdalmas, mint az értel­metlen, a megmagyarázhatatlan indíték, a zsenge fák ellopása, aminél nagyobb bűnt alig tu­dok. Rég volt, igaz se volt. S ha minden igaz, új életet kezdünk tavaszkor. LÁSZLÓ MIKLÓS

Next