Hargita, 1970. április (3. évfolyam, 75-100. szám)
1970-04-01 / 75. szám
w A hegyekben még tartja magát a tél.. JEGYZETEK • • Összetartás Furcsa embereknek tartják a koronaiakat. Kiismerhetetlenek, hangoskodók, de van mindenikben egy sajátos vonás, ami őt igazán koronáivá teszi: az összetartás. Azt hiszem, kevés az olyan falu, ahol ennyire tudnak egymás dolgairól, még akkor is, ha messzire járnak otthonuktól. A közelmúltban súlyos közlekedési baleset történt. A falu két szeretett emberét veszítette el. Napokig mindenki azon fáradozott, hogy enyhítsen a hozzátartozók fájdalmán. Sokan abbahagyták mindennapi munkájukat, s a terepjárók nem győzték Vlahicára szállítani a korondiakat, hogy segítsenek a korondiakon. Emberi szíveket megindító, néma, önzetlen segítséggel. Ösztönösen is arra kellett gondolni, hogy egy falu, amelyik ilyen emberekből áll, nagyszerű dolgokra képes. Mert cselekvő összetartás élteti. Véleményem szerint ez az egyik biztosítéka a község további fejlődésének is. TÓFALVI ZOLTÁN urnható atalanág Tíz éve lesz az idén, hogy Csíkszentkirályt a várossal, — most már a megye központjával, — naponta többször is forduló, külön autóbuszjárat köti össze. Akkor létesítették, amikor a vidéki járatok megszervezése még igencsak gyermekcipőben járt. Eleinte a Városgazdálkodási Vállalat kocsijai látták el a feladatot. Később, a szentkirályi járat — mivel a városon kívülre esik — a Területi Szállítási Vállalat hatáskörébe került. A kezdeményezés mindenképpen jó volt, bevált. Sok idejét és fáradtságát takarítja meg a Csíkszeredában dolgozó, tanuló vagy ügyesbajos dolgait intéző szentkirályiaknak. Mindezt 1 lej és ötven bani csekély összegért, Hét illetve nyolc kilométeres távolságban. A járatot már a kezdettől fogva sok szentimrei is igénybe vette, gyalogszerre téve meg a szentkirályi végállomástól (vagy végállomásig) szükséges, egy-két vagy éppen három kilométert. Hosszas kérelmezések megoldásaként külön autóbuszjáratot kapott Csíkszentimre is. Mindenki jól járt és elégedett volt: a szentkirályiak jobban fértek, a szentimreiek hazáig utazhattak. Az utóbbit már tavaszra kacsintgató — papok egyikén, hosszabban várakoztam a szentkirályi járat végállomásánál, a Köves utca alsó végénél. Feltűnt, hogy alulról egész sereg kerékpáros érkezik, behajt a környező kapuk valamelyike alá, hogy onnan pár perc múlva mint békés, buszra váró gyalogos sorakozzék fel. Nem értettem a dolgot. A „volt" kerékpárosaik egyike aztán megmagyarázta: — Alig vártuk, hogy annyira enyhüljön az idő és elővehessük a biciklit, mert nem mindegy, hogy az ember nyolc kilométeren fizet 1,50 lejt vagy 11—12 kilométeren ötöt...! Megéri a kis karikázás a hórami és ötvenet! Nem? Magamban persze rögtön a kilométereket kezdtem osztaniszorozni. A szentimrei járat távolságtöbblete valóban nem több 2,5—3 kilométernél, igaz, hogy az odavezető út jó része még csak az idén modernizálódik. Az emberek persze nem nagyon tudnak az útvonalak szakaszonkénti díjazásáról, de gyorsan kiszámítják, hogy amíg a szentkirályi járaton 18 iramiba kerül egy kilométer utazás, addig a szentimrein éppen negyvenötbe. . . Százötven százalékkal többe. Jó-jó, de mit csinál, akinek nincs kerékpárja, aki öreg vagy beteg esetleg? Fejlődő városunk munkatelepein mind többen dolgoznak Csíkszentimréről is. Olyan aránytalanság a fenti, amelyet a nehézkesség, a papírszagú merevség bátor mellőzésével lehetne egykettőre orvosolni. A kerékpározással, gyalogolással és majdnem üresen futó autóbuszokkal elvesztegetett idő és kár, nemcsak a szentimreiek vesztesége és kára. Akármilyen apró dolognak is tűnik, de az egész nemzetgazdaságé. . . NAGY BENEDEK SPORT ÉS ÍME, a csoda elmaradt — Stockholmban végetért a jégkorong VB— A stockholmi Johanessov stadionban, hétfőn este fél nyolckor Tarasov edző végleg zsebébe csúsztatta legendás noteszét, s utoljára az idei világbajnokságon a legmagasabb árbocra emelkedett a szovjet zászló, így hát, hétfőn véget ért a jégkorong idény leglátványosabb színjátéka, a világbajnoki A-csoport küzdelmei. Finnország együttese előző napi két pontos veszteségével az NDK elleni találkozón már nem veszélyeztette a csehszlovákok harmadik helyét, habár a döntő előmérkőzésén 5—3 arányban győzött a csehszlovákok ellen. Ha nem is sikerült pódiumra lépnie, a finn válogatott igazi outsiderként a Svédország és Csehszlovákia együttesei fölött aratott győzelmeivel a világbajnoki A-csoport legnagyobb meglepetésének számított. A bronzérmes csehszlovákok Stockholmban nem tudtak méltó ellenfélként beleszólni az elsőségi küzdelembe, s minden tudásukra szükség volt, hogy a megszerzett harmadik helyet is megőrizzék. Az immár 1963 óta megszakítás nélkül világelső szovjet válogatott a svédek elleni döntő játszmát , és a világbajnokságot — könnyebben nyerte meg hétfőn este, mint azt az eredmény tükrözi. Az első harmad 0—0-ás eredménye mögött szinte 15 perces szovjet fölényt láthattunk, három ordító Mihajlov gólhelyzettel, s hogy gól nem született, azt csak a kitűnő Holmqvist nyugalma magyarázhatja meg. A második harmad nyolcadik másodpercében aztán a hibázó Konovalenko a hálóból kotorhatta ki Wicberg korongját. A svéd lelkesedés viszont csak egy percig tartott. A hátramaradt 39 percben, már csak a svéd kapu irányában folyt a játék és Petrov, illetve Vikulov góljával végleg eldőlt a játszma. Malcev csak az adódó helyzetet értékesítette a 46. percben (5 svéd játékos között, Holmqvist őszinte bámulatára besétált a kapuba). A szovjet válogatott tehát 3—1 (0—0, 2—1, 1—0)-es győzelmével megszakítás nélkül nyolcadszor nyerte el az A-csoport világbajnoki címét. A több mint 10 000 néző vérbeli, klasszis játékot láthatott, s mégha a kedvencek csupán a második helyet érdemelték is ki, az annál inkább értékes, mert egy olyan csapattal szemben maradtak alól, amelytől minden találkozón tanulni lehet. Véget ért tehát a jégkorong idény egyik legtöbb izgalommal követett eseménye. A vendég lengyelek jövőre újra a B-csoportban játszanak, ahol bizonyára eredményesebbek lesznek. S az sem számít majd meglepetésnek, ha két év múlva az A-csoportban látjuk őket. Bevett szokás már, hogy a sportújságírók minden jelentősebb világbajnoki torna után öszszeállítják az Al Stars, a legjobb játékosok válogatottját. A stockholmi VB csapata tehát: kapus: Konovalenko (a 32 éves, minden világbajnoki döntőn játszó szovjet kapuvédő), hátvédek: Suchy (az egyik legeredményesebb csehszlovák védő, 14 gólt lőtt) és Svedberg, a támadósor: Malcev, Nedomanszki és Firszov. KOSZTA ISTVÁN Szabadfogású birkózás (Folytatás az 1. oldalról) a székelyudvarhelyi Fások birkózói az A-osztályos csapatbajnokság tisztes 8. helyét foglalják el, s egyre javuló formát mutatnak a gyergyószentmiklósi Vörös Acél birkózói is. E két együttes versenyzőin kívül jelen voltak még a székelyudvarhelyi sportiskola és edzőközpont birkózói is. EREDMÉNYEK: Ifjúságiak: 48 kg. Szász Csaba (Fások), 52 kg. Elekes Zoltán (Sportiskola), 57 kg. Téglás Sándor (Fások), 62 kg. Benedek Tibor (Vörös Acél), 68 kg. Bálint Zoltán és Téglás Ernő (Fások), 74 kg. Márton István (Fások), 82 kg: György József (Vörös Acél), 90 kg: Jakab Ödön (Fások), Felnőttek: 48 kg: Szász Csaba (Fások), 52 kg: Fekete Albert (Fások), 57 kg: Simó László ( Sportiskola), 62 kg: László Ernő és Papp Gábor (Fások), 68 kg: Molnár Dénes (Fások), 74 kg: Kiss Albert (Fások), 82 kg: Bálint József (Fások), 90 kg: Bicsak László (Vörös Acél), 110 kg: László János (Fások), + 110 kg: Jakab Gyula (Fások). Vasárnap a Fások csapata újabb erőpróba előtt áll: Kolozsváron az A-osztályos csapatbajnokság során a Iasi-i Nicolina-val, a Braila-i Progresuslal és a helybeli CSM-vel találkozik. 120 ESZTENDŐ JA Votozvári „UNIREA" SQMMlíngépvárfat*) Túl a szőke Szamoson. Az írisz. Város a városban. Nagyhangú dudák innen ébresztik a kolozsvári reggelt. A Szent Mihály templom fölött még bóbiskol a csend, Mátyás király öreg lova is még szundikál — amikor itt, túl a szőke Szamoson, az Irisz-telepen dübörögni kezd az élet. Zúgnak, zakatolnak a gépek, s a szemek sarkából az utolsó álomdarabkák is kiriadnak. Füst pamacsok rugaszkodnak az ég felé. A gépek zakatolnak, locsognak, feleselnek egymásnak. Az emberek hallgatják őket. És keveset beszélnek. Dolgoznak. És mire bent a városban zajlani kezdenek az utcák — itt már végigbarázdált az első verejtékcsepp a lassan öszszeolajosodott, összeporosodott arcokon. Faggatom. A gyárat. — Maga 120 esztendős — mondom. Olvastam. — Tudom — feleli. (Várnám, hogy mondana még valamit. De hallgat. Dolgozik. Odébb állok. Bolyongok. Végig a hatalmas csarnokokon. Nézem a gépeket. Hallgatom őket. Egyetlen szavukat sem értem. A gépek fölé hajló szigorú arcot nézem, s a fütyörésző srác arcát. S egy kicsit irigylem őket. Olyan jól megértik egymást. Az ember és a gép. Szinte kitalálják egymás gondolatát. Újabb csarnok. Fejem fölött hatalmas mozgóhíd zakatol át. Gyorsan elhúzódom alóla. „— .. .épp most volt itt..., ebben a percben ment el arra, balra... a szerelő csarnokban megtalálja ." Jó félóráig vándorolok egyik helyről a másikra, hogy végre utolérjem KOVÁCS FERENC főmérnökhelyettest. Na, végre! Épp az egyik gép fölé hajolva magyaráz valamit. — Ha lenne félórányi ideje — mondom, miután bemutatkoztam. Kimegyünk a zúgó-morajló teremből, ahol jóformán még saját hangját sem hallja az ember. Főleg, aki nincs hozzászokva ehhez a zajhoz. Szaporán jegyzek. — ...1848-ból vannak az első feljegyzések. Pár munkással dolgozhatott csak az „ősünk"'. Ez a mostani vállalat három gyáracskából jött létre, amelyeket 1948-ban vontak össze, egyesítettek. Akkor még csak öntödei munkálatokat végeztek. Vasalókat, csapokat, meg hasonló termékeket állítottak elő ezek a kis gyáracskák. 1948 után specializálódik a tevékenységünk. Átállunk teljesen textilgépek gyártására. És megkezdődik a korszerűsítés, bővülés. 1949-ben szerpldei részleg épül, 1960- ban új gépműhely, 1966-ban kibővül az öntöde, a szerelő részleg, a szerszám műhely. 1969-ben új irodaépületet húzunk fel, amelyben egyúttal próbastand és prototípus műhely is létesül. Ez azért jelentős, mert eddig nem volt ahol kipróbáljuk az előállított gépeket. Ugyancsak ebben az épületben textil laboratóriumot is létesítünk. Eddig csak vegyi laboratóriumunk volt... — Jelenleg milyen gépeket gyártanak? — Amint már említettem, kimondottan textilipari gépeket, így: gyapjúfonó, -fésülő, -cérnázó gépeket, valamint gyapot-kártoló, nyújtó, gyapot-fonó, -cérnázó és gyapot-szövő és selyem-szövő gépeket. — Külföldre is szállít a vállalat? — A felsorolt gépeket csak mi gyártjuk az országban. Tehát nekünk kell ellátnunk az egész belföldi szükségletet. Annak ellenére, hogy 1965-höz viszonyítva 1969- ben háromszorosára nőtt a termelés mind értékben, mind mennyiségben, bizony alig győztük a belföldi keresletet is kielégíteni, úgyhogy külföldre csak nagyon kevés termékünk jutott. Egymillió lej beruházást kaptunk, úgyhogy újabb bővítő, korszerűsítő munkákat tudunk eszközölni, amelyek növelik majd a termelési kapacitást, így aztán a jövőben többet tudunk majd exportálni... — Maradjunk egy kicsit még „belföldön". Tudomásom szerint Önök is szállítanak Hargita megyébe, egész pontosan Székelyudvarhelyre, az ottani hatalmas, új cérnagyárba gépeket. — Igen. Nagyon sok gépet szállítottunk és fogunk még szállítani Székelyudvarhelyre. A tavaly például a második félévi termésünknek pontosan 20%-a ment Udvarhelyre, így: gyapotkártoló és gyapot nyújtó gépek, valamint fonógépek is. Szerelőket is mi küldtünk... S, ha már a Székelyföldről beszélgetünk, hadd mondjam el azt is, hogy nemcsak szállítunk oda, vagyis nemcsak adunk, de „kapunk“ is onnan. Munkaerőt. A vállalatunknál jelenleg 80—100 székelyföldi dolgozik. S reméljük, hogy a jövőben a számuk emelkedni fog — fűzi hozzá félig komolyan, félig viccesen. Járjuk a csarnokokat. Kovács mérnök szívesen magyaráz. S én próbálom, próbálgatom megérteni a gépek beszédét. Közben itt is ott is meg kell állnunk. Ez is az is valamit mond, valamit kérdez a mérnöküktől. Egy kicsit meglep, kellemesen lep meg, hogy olyan közvetlenül, egy cseppet sem „hivatalosan", munkás-főmérnök közti különbség jegyében folyik a beszélgetés. Egy-egy idősebb ember szinte, mint a fiához, mások meg, mint a barátjukhoz szólnak Kovács mérnökhöz. Mintha a gondolatban feltett kérdésemre válaszolna, szólal meg. — Májusban lesz 21 éve, hogy itt dolgozom. Innen mentem a főiskolára is, és az egyetem elvégzése után ide jöttem vissza. Az öregebbek közül sokan mestereim voltak, a fiatalok meg munkatársaim, barátaim. Szeretem őket. Úgy érzem, hogy a régi kapocs nem szakadt el közöttünk, azért, mert én közben mérnök lettem... Mert ugyebár nem az a lényeg, hogy ki milyen funkciót tölt be, hanem, hogy ki mennyire ember!... ...hát igen, főmérnök elvtárs, ez a lényegi... Felzúg egy gyárduda. Hangja végiglebeg a lüktető város fölött. Emberek százai, ezrei jönnek. Mennek. Véget ért egy munkanap. Kezdődik egy munkanap. MOLNOS LAJOS Országjáró munkatársunk szerdai riportja A Hargita Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a 105/1970 számú végzésével a szocialista kereskedelmi egységek részére egyes zöldség- és gyümölcsféléknél az alábbi felvásárlási és eladási árakat állapította meg: Minőség i termény megnevezése Mértékegység extra I. oszt. II. oszt. I. FELVÁSÁRLÁSI (SZERZŐDÉSES) ÁRAK MEGJEGYZÉS: A termékek eladásánál tiszteletben kell tartani az érvényben lévő szabványokat és a belső minőségi normákat. — A felvásárlási árak 1970 április 1-én 0 órától léptek életbe. — A kicsinybeni eladási plafonárak 1970 április 2-án 0 órától érvényesek. — Az alábbi termékeknél: melegágyi zöldpaprika, száraz dughagyma, száraz vízhagyma, alma „A“, ,,B" és „C" csoport, dió (STAS minőség), dió (export minőség) a jelenlegi árak a következő időszakra is érvényben maradnak. 1. Spenót kg.— 2,10 1,75 2. Saláta kg— 3,50 2,60 3. Fejes saláta fej.— 0,70 0,50 4. Zöldhagyma (7—10 szál/kötés) kötés— 0,65 0,50 5. Melegágyi új karalábé drb.— 1,50 1,10 II. KICSINYBENI ELADÁSI PLAFONÁRAK 1. Melegágyi paradicsom kg. 25,20 22,40 11,40 2. Melegágyi uborka kg.— 7,25 4,50 3. Fejes saláta kg-— 12,90 10,40 4. Murok kg-— 1,70 1,40 5. Petrezselyem kg.— 3,00 2,35 6. Peszternák kg-— 2,45 2,00 7. Zeller kg-— 3,75 2,85 8. Mosott murok kg.— 1,80 1,50 9. Mosott petrezselyem kg.— 3,10 2,45 10. Mosott peszternák kg-— 2,55 2,10 11. Téli retek kg-— 1,40 1,05 12. Hónapos retek (5—7 szál/kötés) kötés— 1,10 0,90 13. Spenót kg.— 3,00 2,50 14. Saláta kg.— 5,00 3,75 15. Fejes-saláta fej— 1,00 0,75 16. Zöldhagyma (7—10 szál kötés) kötés— 1,00 0,75 17. Karalábé kg.— 1,45 1,15 18. Új-karalábé (melegágyi) drb. 2,10 1,55 Sorszám 1 A SZÉKELYUDVARHELYI ifjúsági klub műsorából ÁPRILIS 1-én: 18—20 óra: Sportkör: Atlétáink a Fórum előtt. 20—23 Szabadfoglalkozás: Rádió, Tv, lemezjátszó, magnó. ÁPRILIS 2-án: 10,30—22,30 óra: Ifjúsági csütörtök. Az I.J.I.-kórház közös műsora. ÁPRILIS 3-án: 18—20 óra: Ifjú újítóinkkal találkozunk. Vitavezető: Pakol József, a municípium KISZ-bizottságának első titkára. 20—23 Szabadfoglalkozás: Rádió, Tv, lemezjátszó, maga. ÁPRILIS 4-én: 18—01 óra: Zenés, műsoros est. Műsoron: Kisfalussy Bálint színművész szerzői estje. ÁPRILIS 5-én: 11—13 óra: Kisfalussy Bálint színművész műsora. 17—24 óra: Zenés, műsoros est. Műsoron: Kisfalussy Bálint színművész szerzői estje. • HARGITA 1976 Április szerda Napkelte: 5,57 nyugta: 18,43 Holdkelte: 3,41 nyugta: 12,48 Az évből eltelt 90 nap, hátra van még 275 ÉVFORDULÓK: — 1525-ben e napon tört ki Németországban a Thomas Münzer vezette nagy parasztfelkelés a hűbéri rendszer ellen. HETIVÁSÁROK: Csíkszereda, Borszék ÁLLATVASAR: Etéd ÁPRILIS 1, SZERDA 18,00 Exterra-70 18,25 Zenei krónika 18,50 Rajzfilmek 19,00 Híradó 19,20 Zöldségtermesztés 19,30 Riport 20,00 Április elsejei tréfák 20,15 Árvíz Indiában — film 21,50 Hirdetések 21,55 Riport 22,10 Híradó 22,20 Irodalmi szalon. ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven: 6,30—7,00 Szántó-vetők házatáján, Hargita megyében. Kívánságmuzsika, Műsorajánlás. 16,30—18,00 Hírek. Operaáriák. Fiatalok híradója: Gyári látogatás; Hogyan töltsem el a vakációt. Itt járt Lenin. Pódium: Mai vendégünk Ferenczi Csongor. A szocializmus nagy építőtelepein. I-1^ÁdíÉ] ÁPRILIS X. SZERDA CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Az ég lovagjai. Szélesvásznú csehszlovák film. SZÉKELYUDVARHELYI :Homorúd“: Nem lesznek válások. Lengyel film. GYERGYÖSZENTMIKLOSI „Miorita“: Lakáskiutalás. Színes lengyel film. GYERGYÖSZENTMIKLÓSI „Famunkás“: A mi bolondos családunk. Szélesvászrú csehszlovák film. MAROSHÉVIZI „Caliman“: A férfiaknál is veszélyesebbek. Színes, szélesvásznú angol film. SZÉKELYKERESZTÚRI „Haladás“: Tűzben edződtek. Szélesvásznú lengyel film. BALÁNBÁNYAI „Bányász“: Özvegy menyasszonyok. Magyar film. BORSZÉKI „Forrás“: A komiszár és a „kék párducok“. Színes, szélesvásznú német film. BORSZÉKI „Borszék“: Idegen a házban. Színes angol film. TUSNÁDFÜRDŐI „Olt“: Az oroszlán ugrani készül. Magyar film. GALÓCÁSI „Fenyő“: Háború előtt. Jugoszláv film. DITRÓI „Maros“: Egy bürokrata halála. Kubai film. GYERGYÓCSOMAFALVI „Művelődés“: Betörők napja. Színes, szélesvásznú francia olasz film. PARAJDI filmszínház: Lány a parkból. Színes jugoszláv film A nap rejtvénye Nagy orosz zeneszerző nevét rejtettük el a függ. 1 sz. sorban, kinek születésétől 97 év telt el. A vízsz. 5, 7 és 17 sz. sorokban néhány művének címét idézzük. VÍZSZINTES: 1. Görfüggöny, 9. Részvénytársaság, 10. Két óceánt összekötő csatorna, 12. Fóka csemege, 14. Forma, figura, 15. Indiai város, 19. A nátrium vegyjele, 21. Fordítva adok jelt, 22. Járom, 24. Görög betű, 25. Vissza: angol matematikus, 27. Helyhatározó rag, 28. Szibériai folyó, 29. Az órák szabályozására használt szerkezetet, 31. Idős (ék. h.), 32. A nagy tavak egyike. FÜGGŐLEGES: 2. Állatlak, 3. Fátyol, 4. Szibériai folyó, 6. Földrajzi gerince, 8. Szürke fém, II. Narkotikum, 13. Latin kettős magánhangzó, 14. Egykori tartomány Franciaország dél-keleti részén, 16. Ilyen part is van, 18. Színhatárok, 20. Sovány ló, névelővel, 23. Mint a függ. 13., 26. Könnyet hullat, 27. Éjszakai mulató, 30. Libahang. P r~ 7“*b lün r 3 • •: Á V 9 ff -To ta 43 1 Ik Ti SÉ : ft IS 5 21|•- • :ÍV 21 22 25 s n * %.• • • 7! 2 b ‘'•ö-.'-V*21 n ’ 24 |jö 51 □ a u