Hargita, 1970. június (3. évfolyam, 126-150. szám)

1970-06-11 / 134. szám

*r ELKÉSZÜL-E HA­TÁRIDŐRE A CSÍKSZEREDAI POSTA Új ÉPÜLETE ? A posta új, magasodó épülete előtt kisebb csoport beszélget. Puş­caş Vasile, a megyei Postaigazga­tóság igazgatója, Gecző Gábor, az építőtelep főmestere, Csató István mester. Később Kövér József mér­nök is megérkezik. — Tudomására hozták •- fordul Puşcaş Vasile igazgató Gecző Gá­bor főmesterhez, s egy tervrajzot bont ki —, hogy ezek a díszítőoszlo­pok és­­gerendák miből készülnek? — Nem, még nem tudom. Talán vasbeton, talán előregyártott ele­mek, ki tudja. — Ma felhívom a tervezőt, sür­gősen meg kell tudnunk - fejezi be a beszélgetést az igazgató. - Gon­dolkoztam azon, hogy ha továbbra is esik, hogyan dolgozhatnának. Mű­anyag pannókat kellene készíteni, ha azokat kifeszítenék, alatta nyu­godtan dolgozhatnak a munkások. A mesterek a javaslatot latolgat­ják, hümmögnek, nézik a hosszú é­­pü­letet, „látják" a munkát, a cso­port szétoszlik. A megrendelő­ k Az operatív tervet nem készít­hettük el szombaton - tájékoztat irodájában Puşcaş Vasile igazgató, - nem találkozhattam Szilveszter mérnök elvtárssal. Sürgősen meg kell beszélnünk és le kell szögez­nünk a tennivalókat, hogy az építők pontosan tudják, mit hogyan csi­náljanak, mit mikorra adjanak át. Legfontosabb a telefonközpont szintjének — a második emeletnek — az átadása, a hónap végén jár le a határidő, hogy munkafrontot biztosítsunk a bukaresti szakosított szerelő vállalat munkacsoportjának. Az építkezési-szerelési munkálatok menetéről, az érték-megvalósítások­ról pontos adatokat nem adhatok, bennünket a munkálatok úgyneve­zett fizikai stádiuma érdekel. A be­ruházást felettes szervünk, a ma­rosvásárhelyi megyeközi postaigaz­gatóság pénzeli. Közöltek velem u­­gyan néhány adatot, lejegyeztem egy papírra: öt hónapra az építke­zési-szerelési terv 1 625 000 lej. En­nek június elejéig még ötven száza­léka sem valósult meg. De nem hin­ném, hogy ez lenne a helyzet, az eddig elvégzett munka — az épület - többre enged következtetni. Kü­lönben a városi pártbizottság gaz­dasági komissziójának készített je­lentésben 88 százalékos megvaló­sításról számol be az építő. (A papíron ott volt még egy a­­dat: a transzformátor-állomás épít­kezési munkálatainak értéke 209 e­­zer lej - eddig egy lejt sem való­sítottak meg belőle.) - Reméljük,­­ folytatta Puşcaş Vasile, hogy az építő nemsokára hozzáfog a transzformátor-állomás­hoz és határidőre átadja a máso­dik emeletet. A napokban meg kell érkeznie a hiányzó hatvanezer tég­lának is. Vannak itt is lemaradások, de úgy vélem, hogy ezen az építő­telepen a megállapított határidők­re átadják az épület sürgősségi sorrendben következő részeit. Az építő - Sok a nehézség, kérem. Ponto­sabban, sokszor felborul a munka­rend. Januárban kaptam egy föld­szinti tervrajzot, nem tudom hánya­dik volt, márciusban egy újabb fel­borított mindent — mondja Gecző Gábor, az építőtelep főmestere. — Megkezdtük például a transzformá­tor-állomás építését. Változott a menet, egy falat le kellett bonta­nunk, körülbelül 12 köbméter falat, egy lépcsőt le kell vágni, máshová építeni. De vasbeton lépcső, két ember, két­ napig nyűgölődik vele, hozzá kell számítani azt is, hogy a lebontott falat, lépcsőt még egyszer meg kell csinálni. Ezt a rajzot mi keresztmetszetnek nevezzük, ez van, egyetlen részletrajzot sem kaptam. Találjam ki, mit terveztek, illetve, hogyan gondolják az alaprajz egé­szét. . . 29-es téglából hatvanezer hiányzik, az embereknek azonban munkát kell adni. Amíg esett, ele­gendő munkaerő állt rendelkezé­sünkre, de most már kiderült,é s e­­lőfordulhat, hogy munkaerőhiány lesz, főleg kőművesekre lenne szük­ségünk. Csató István mesterrel később ta­lálkoztam. — Nézze, 100-150 méter, egy traktor szállítja a téglát. Áthoz­zuk a szolgáltatási komplexum tég­láját. Itt még nem szükséges,­­ a postához szállítjuk, de többletkiadás a traktor üzemeltetése, a rakodás is. Persze vannak olyan dolgok, me­lyeket meg kell értenünk. A téglá­val például ez az egyetlen megol­dás, hogy az emberek ne álljanak. De itt van az első és második e­­meleti mennyezetek kérdése, a ra­­blómennyezet javarészét­­ felhúztuk, most le kell bontanunk, újabb ötle­te támadt a tervezőnek. Az anyag, a munka, az értékes drótok körbe­vesztek. A trafó­házról beszélt Ge­cző elvtárs. S lenne még. . . Az em­berek nem szívesen bontják le azt, amit egyszer felépítettek. Kövér József mérnök, az építőte­lep vezetője: — Nem hinném, hogy reális a postaigazgatóságtól kapott adat — 1 625 000 lejből 788 ezret valósítottunk meg. Nézzen az épü­letre. Különben itt a főmester, a mester, az elvtársak pontosan tájé­koztatják a munka menetéről. Any­­nyit még, hogy a rendelkezésünkre álló időt kihasználjuk, és határidő­re átadjuk az épület egyes részeit. A megyei beruházási banknál a következőkről tájékoztattak: az é­­pítkezési-szerelési munkálatok érté­ke ebben az évben 5 217 000 lej. öt hónap alatt 956 ezer lej értéket va­lósítottak meg az építők, az évi terv 18 százalékát. Az összberuházások értékének pedig 12,5 százaléka va­lósult meg. Megjegyzendő, hogy az átadási határidő nem esik egybe 1970 utolsó napjával. Május hó­napra 300 ezer lej értékű építke­zési munkálat elvégzését irányozta elő az operatív program, 162 ezer lejnyit valósítottak meg ebből. A kedvezőtlen időjárás is hozzájárult a lemaradáshoz. De más is magya­rázza, talán az a különbség, ami a megrendelő tájékoztatása, valamint az építők elejtett szavai között ész­revehető. S ha már a megrendelőről esett szó, véleményünk szerint helyesebb volna, ha az adatok, az értékterv és annak megvalósítása pontos is­meretében „érdekelné" a munká­latok fizikai stádiuma. A kép sok­kal reálisabb lenne. Az a tény, hogy a munkálatokat a maros­vásárhelyi megyeközi postaigaz­gatóság pénzeli, nem jelenthet könnyebbséget a Csíkszeredai egy­ségnek, hiszen Csíkszeredában é­­pítkeznek, s a Csíkszeredai postahi­vatal lesz a haszonélvezője. Váli József ír A KÖNYVTÁR­­G­O­N­DOK Á­ tlagosan a falusi lakosság csu­pán húsz százaléka látogatja a községi könyvtárakat. Ez a cse­kély arány nyilván meg esne, ha figyelembe vennénk, hogy ez az adat csupán a beiratkozottak és nem az aktív olvasók számát jelö­li. Előfordul ugyanis, hogy több bei­ratkozott olvasó személyi kartotékján évek óta nem szerepel újabb bejegy­zés, nem beszélve arról, hogy a könyvtárak látogatottsága túlsúlyban az­ értelmiségieknek és a diákoknak köszönhető. De ha a húsz száza­léknál maradunk is, ez az arány, eléggé meggyőző, hogy csöppet se nyugodtan állíthassuk: a könyv — úgy is mint esztétikai örömforrás, úgy is, mint nevelő és ismeretterjesz­tő eszköz — csak kevésbé, csekély mértékben bontakoztatja ki hatását a falusi olvasók körében. Még elgon­­dolkoztatóbb ez a tényállás, ha fi­gyelembe vesszük, hogy megyénk la­kosságának több mint hetven százalé­ka falun lakik (noha többen a váro­si ipari, vállalatoknál vagy építőtelepe­­ken dolgoznak). Ha csak az „elfogyasztott“ könyv­mennyiséget nézzük, anélkül, hogy az olvasás minőségének égető problémáját is felvetnénk — ebben a vonatkozásban meg kell említenünk mégis, hogy fő­leg a kalandregények és általában a könnyű műfaj örvend népszerűség­nek — a fentiekhez hasonló következ­tetésre jutunk A beiratkozott olvasók évi „fejadagja“ átlagosan öt-hat könyv. Ezek után természetes, hogy vizsgá­lódásunkat a községi könyvtárak te­vékenysége és ellátottsága felé pró­báljuk terelni, megközelítően sem o­­lyan igénnyel, hogy ezt teljes egészé­ben ki is meríthessük. Megyénk évi pénzalapja a községi könyvtárak bővítésére 300 000 lejt tesz ki, amihez az állami könyvalap 50 000 lej értékű adományát is szá­mítva könyvtáranként négytől hatezer lej jut könyvvásárlásra. Ehhez az összeghez a szövetkezeti alapból még 1000—1500 lejt kell számítanunk, amit a könyvtárak saját belátásuk sze­rint használhatnak fel. Ugyanakkor a különböző folyóira­tok, napllapok járatásának költsége körülbelül 1000 lejbe kerül, a pénz­összeg 30 százalékát pedig import könyvek vásárlására tartják fenn. A fentmaradó pénzalap felhasz­nálása a következőképpen történik: a községi könyvtárak, a kiadói tervek alapján igényléseiket felterjesztik a megyei művelődési- és művészetügyi bizottsághoz, ahol összesítve a meg­rendelt példányszámokat továbbítják a megyék közötti könyvelosztó köz­ponthoz, ahonnan az összigénylés a kiadóhoz jut. Ez a pénzalap elegendő az összes magyar nyelven megjelenő könyvek és a fontosabb román nyelvű szépiro­dalmi és szakirodalmi kiadványok megvásárlásának fedezéséhez. Ilyen tényállás mellett tehát minden egyes igényelt példánynak el kellene jutnia a községi könyvtárakba. Ez majdnem így is történik. Támadó felületet „csu­pán“ a könyv minősége, keresettsége és a megrendelt példányszám aránya szolgáltathat. Ez természetesen nem­csak a megrendelőtől, hanem a for­galmazótól is függ. Előfordul (méghoz­zá gyakran), mint például az „Orbán Balázs nyomdokain“ című könyv e­­setében is, hogy a példányszám nem fedezi az igényeket s így, nem hogy több példányt, de megtörténik, hogy egyet sem tudnak a könyvtárak az ol­vasók rendelkezésére bocsátani. Megállapíthatjuk azonban, hogy a könyvellátás gyakorlatilag általánosan egy példányszámra szorítkozik, s ez kevés kivétellel a könyvtárak polcaira is kerül, függetlenül a könyv minősé­gétől és keresettségétől, Így aztán, a könyvtárak — a rendelkezésükre álló pénzalap korlátozottsága folytán — nem jutnak megfelelő példányszám­hoz a keresettebb és olvasottabb könyvekből. Egyszóval — mondjuk ki — a könyvtárak nem rendelkeznek egy kiforrott „megrendelői techniká­val“, a könyvek kiválasztása vélet­lenszerű. Helyes lenne, ha az elkövetkezen­dőkben szelektívebben és a helyi ige-Gaál Péter (Folytatás a 3. oldalon) OKOK UTÁN KUTATVA TENNIVALÓKÉRT IIi. évfolyam 134. (712) szám 1970. június 11 csütörtök Ara 30 bani VILÁG PROLETÁRJAI,­­EGYESÜLJETEK ! v l­JLjSlvj i luciii. i niV / /j/ , vvji x_/y . urnám AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ORSZÁGOS HÍR­ÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI ÚJABB AUTÓKARAVÁN INDULT AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA VIDÉKEKRE Szerda reggel újabb autóka­raván indult a Scinteia térről Fehér, Maros és Szatmár megyé­be. A 38 tehergépkocsi a fővá­rosi lakosok adományait szállí­totta az árvízkárosultaknak. A sok ezer csomagban ruhanemű­­ek, cipők, ágynemű, konyha­edény, bútor, szőnyegek és nagy mennyiségű élelmiszer van. Az egyik építővállalat munkásai is­mét öt, teljesen berendezett ház­zacskót küldtek, amelyeket ha­zafias munkával készítettek meg­takarított anyagokból. A gyer­mekek számára játékokat, tan­könyveket, tanszereket, labora­tóriumi felszerelést küldtek a bukaresti iskolások. A negyven­nél több fővárosi gyűjtőközpont­ba most is százával hozzák a lakosok adományaikat az árvíz­­károsultak megsegítésére.. 18 000 FIATAL SZAKEMBER Miközben az ország 17 egye­temi központjában javában tart a diákok vizsgaszessziója, az 1970-es főiskolai végzősöket vár­ják a képzettségüknek megfele­lő munkahelyek. Nemzetgazda­ságunk minden ágazatának dol­gozóihoz az idén csaknem 18 ezer fiatal szakember csatlako­zik. Ezek közül 12 000 mérnök, orvos, közgazdász, agrármérnök, építész üzemekben és más ipar­­vállalatokban, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, kórhá­zakban, poliklm­istákon,­ intézmé­nyekben kezdi meg tevékenysé­gét. A többi újonnan végzett ta­nár, művészeti és kulturális dol­gozó iskolákban és líceumok­ban, illetve különböző szociális­kulturális profilú intézményekben fog dolgozni. korszerű létesítmények A TENGERPARTON Mamaián 5 villát és 5 kisszál­­lodát adtak át rendeltetésének, több mint 400 férőhellyel. Ezen­kívül 10 000 férőhelyes kemping, három vendéglő és több üzlet épült. A fürdőhely vonzerejét növelik a Tomis és Ovidiu gyer­­mekóvódák, egy szabadtéri für­dőmedence, és a Siutghiol tó partján épült söröző. Észak-Efó­­ria új turisztikai létesítményei között megemlítjük az 500 sze­mélyes Selena szállodát és ét­termet. A Mangáliától északra létesített új fürdőhelyeken fel­épültek többek között az Apollo, Egreta, Brînduşa, Lăcrămioara és Ghiocel szállodák, a Para­dis bár, egy kereskedelmi üzlet­ház, egy nyári színház és egy csaknem 600 helyes étterem. Az illetékes szervek szerint, ebben az évben a tengerpart befogadóképessége csaknem 29 ezer hellyel bővül. Sziszegő-csillogó sugárban csap ki a láng, vakító szikrákat csihol a komor, szürke fémből, amely aztán enged az éles-for­ró lángnyelvnek és olvadni, ala­kulni kezd, úgy, ahogy azt a fürkésző szemű, ügyeskezű he­gesztő óhajtja. És zuhog a szik­raeső, szisszen a láng, — új é­­pület váza emelkedik... Egyetlen óra, egyetlen perc sem veszhet kárba! Megfeszített munka a határban Csíkszép víz Az utóbbi napok kedvező időjárá­sa, mondhatni minden épkézláb em­bert megmozgatott. A CSÍKSZÉP­­VIZI mezőgazdasági termelőszövetke­zetben csupán a III. és IV. brigá­dokból több mint száz asszony és férfi dolgozik naponta a mezőn. A kézi munkaerő elsőrendű feladata e­­zekben a napokban, küzdeni a gyorsan növekedő gyomok ellen. Csíkszentkirály Azokon a földeken, ahol a gépek bármilyen kis területen is dolgozhat­nak, folyik a gépi munka. Máshol a fogatokra támaszkodnak. Tegnap pél­dául a csíkszentkirályi gazdaságban 35 fogattal ültették a burgonyát, ha­sonlóképpen a csíkszentléleki gazda­ságban. Csíkszentimrén a falu lakos­ságának mintegy 75—80 százaléka a mezőn foglalatoskodott. Csomafalva A GYERGYÓI MEDENCÉBEN szerdán melegen sütött a nap. A CSOMAFALVIAK — akiknek köz­ismerten vizesek a földjeik —­ igye­keznek behozni a több mint 200 hek­táros lemaradást, a burgonyaültetésnél. 50 fogattal ültetik a krumplit. Madaras MADARASON Bíró Imre, az mtsz elnökének közlése szerint az elmúlt két nap során közel négyszáz ember dolgozott a földeken. Leginkább bur­­gonyaü­ltetéssel foglalkoztak. Csak egy traktor tudott dolgozni, lágy a föld, ezért fogatokkal, kézierővel jut­tatták földbe a pityókát. Így is azon­ban még nagyon nagy a lemaradás, hisz a tervezett 180 hektárból még­­csak ötvenen végeztek A burgonyaü­l­­tetés mellett műtrágyát szórtak, koro­­náltak, szántottak, cukorrépát is kapáltak a gazdaságban. Erőltetett menetben végzik a tavaszi munkákat, mindenki lelkiismeretesen dolgozik ■— mondja az elnök elvtárs­­— ha az idő engedi 5—6 nap alatt mindennel vé­geznek. Csíkszentdomokos CSÍKSZENTDOMOKOSON is a burgonya a legnagyobb gond. Még 35 hektár beültetetlen, és közel 75 hektár árpa vetése is hátra van. A földek legtöbbje vizes, olyan helyek is vannak, ahol még a fogatok is ne­hezen dolgoznak. A rendelkezésükre álló 5 traktor szüntelen jár. Sorhúzás, szántás, vetés, burgonyaültetés. A tag­ság nagy számban a földeken dol­gozik. „Hívás nélkül, aki teheti, min­denki a földeken van, közel 380 személy dolgozott — mondja Kurkó István, a gazdaság elnöke. A vetés, ültetés mellett 50—60 személy kaszáló­tisztítással is foglalkozott. Szeretnék a burgonyaültetést péntek estig, az árpa vetését szombatig befejezni“. Csíktanloca A CSIKTAPLOCAI gazdák sem akarnak lemaradni, annál is inkább, mert még elég sok vetni, ültetni va­lójuk van. Százhúsz hektáron már elvégezték a burgonya, és 45 hektá­ron a cukorrépa első kapálását. Ahol lehetett, már a második kapáláshoz is hozzáfogtak, így burgonyából 40, cukorrépából 30 hektár az eredmény. Csíkszentmárton A soron lévő vetési, növényápolási munkálatok mellett sürget a takar­mánynövények kaszálása. Ilyen rend­­kívüli időjárási viszonyok között hi­ába várunk hosszantartó meleg na­pokra, mert az idő nem vár. CSIK­­SZENTMÁRTON határában láttuk, hogy sem a kaszások, sem a rend­gyűjtők nem álltak meg az esőben, nem húzódtak tető alá. Vágták a ta­karmányt, zölden rakták a bakkokra. Csatószeg A CSATÓSZEGIEK valósággal villa­hegyen szárították a szénát és igye­keztek azonnal biztos fedél alá jut­tatni, összetorlódtak a munkák. Ilyesmit ritkán ér meg az ember, hogy a bur­gonya egy része még nincs elültetve, de más részét már másodszor is ka­­pálni kelljen, és sürgessen mind a fű, mind a takarmánynövények kaszálása. És a rozs is már kalászt bontott. A hét eleji szép időt a tegnap esőtől terhes fellegek zavarták, megyeszerte záporok vagy kitartó esőzés váltotta fel a napsütést. De ahol lehetett, min­denütt a földeken voltak a gépek, az emberek. Ritkán hallani, hogy valakit noszogatni kellene, mindenki tudja, minden percnyi idő értékesítése maxi­mális követelmény, még csak egy pár nap van hátra, amikor még nem túl késő a legfontosabb növényünk, a burgonya ültetése. Harc az idővel, az időjárással. És ebben a harcban győzni kell. Ezt parancsolja a kötelesség, a becsület. ■ ■ -----------------------imwh MUNKÁBAN A TRAKTOROK HÍREK ¦ ESEMÉNYEK ¦ HÍREK ¦ ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK · ESEMÉNYEK 1 Gyors ütemben folynak Csa­­tószeg három mellékutcájában a járda építésének munkálatai. A lakosság önkéntes munkájának ered­ményeként rövid időn belül összesen másfél kilométeres szakaszon készül el az új járda. 2 -A „Mézeskalács“ daljáték ti­zenötödik előadására kerül sor ■szombaton. A gyergyószentmik­­lósi műkedvelő színjátszó csoport ha­todikam Galócáson, hetedikén Borszé­ken mutatta be nagy sikerrel Em­őd Tamás és Szirmai Albert háromfel­­vonásos, daljátékát. Szombaton, 13-án, a gyergyószentmiklósi, míg 14-én a maroshévízi közönség előtt szerepel­nek a gyergyószentmiklósi műkedve­lők.­­ Néprajzi gyűjtés Gyergyócso­­mafalván. A község önkéntes gyűjtői több, mint száz nép­rajzi, népművészeti tárgyat gyűjtöttek össze Mincsor Julianna tanárnő vezeté­sével. Kiállításukat az iskola egyik ter­mében rendezik be. Ezzel párhuzamo­­san folyik Köllő Miklós (1861—1900) gyergyócsomafalvi származású szob­rász életével és munkásságával kapcso­latos anyagok felkutatása.­­ Bútorkiállítás Székelyudvarhe­lyen. A Köztársaság úti korsze­rű bútorüzletben a gyergyó­szentmiklósi Partizán és a székelyud­varhelyi helyiipari vállalatokban ké­szült mutatós bútorokat tekintheti meg a látogató. A Székelyudvarhelyen a nyár be­köszöntésével megkezdődött a szabadtéri filmvetítés. Kedden este mintegy kétezeren vettek részt a megnyitón. Az első előadáson Ör­kény István Tóték című­­vígjátékénak filmváltozatát mutatták be. A Székelykeresztúron az eltelt öt hónapban 1.452.500 lej értékű hazafias ’munkát' végeztek. A lakosság önkéntes munkával­ vett részt az útépítési, járdaépítési, hídjavítási munnkálatokban, a zöldövezetek kar­bantartásában, a sportpálya építésénél, valamint faültetésnél. A rbtj:Ncur­.Arrvr.a jumus ly-i HÚZÁSAINAK NYERŐSZÁMAI : I. HÚZÁS : 15, 18, 28, 14,­ 25, 19. (Nyereményalap 316.294 lej). II. HÚZÁS : 8, 18, 25, 34, 26, 2, 27, 19. (Nyereményalap 282.123 lej). HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK * Lapzártakor jelentik Tegnap délután került sor a C-osztályos labdarúgó bajnok­ság május 17.-ről elhalasztott 25. fordulójának mérkőzéseire. Lapzártáig a következő eredményekről értesültünk: GYER­GYÓSZENTMIKLÓSI JÖVŐ—BRASSÓI TRAKTOR 2—2 (2—1) — ez az eredmény biztosítja a jövő bennmaradását a C-osztályban­ , SZÉKELYUDVARHELYI FÁSOR—MAROS­VÁ­SÁRHELYI MEDICINA 1—0, EGYESÜLÉS—FOGARASI KÉMIA 2—1, KISKAPUSI VAS­AS—BÁNYÁSZ 4—1. Azon tűnődöm... Bukórepüléssel zuhan alá a kis sárga színű, egymotoros e­­gészségügyi repülőgép. Mint az ívelését befejezett kő, úgy zu­han be a fák közé. Elhal a mo­tor zúgása, kihagy egy pillanat­ra, mint a szív dobbanása, ö­­rökkévalóságnak tűnik. Pedig tu­dom, hogy a tömött fasorok fog­ták el a hangot, rejtették zöld lombjaik közé a repülőgépet. Mégis megdermedek, eláll a lélegzetem, a torkom elszorul. Egy pillanatra. .. Mert feldübög a motor, har­sányabban, mint azelőtt, a hul­lásakor, s már fúrja magát a gép az egekbe újra, sárga vil­lanásként. Hófehér kendők, ejtőernyők bomlanak, s omlanak alá lá­gyan. Egy. .. kettő. . . három. .. A Csíkszeredai kórházba újabb vérszállítmány érkezett. Nem, nem szabad most gon­dolni semmire, hősiességre, mi­egyébre. A pilóta elvégezte a maga megszokott munkáját, a maga hétköznapi, mindennapi munkáját, s ez nekem rendkívü­linek tűnt. Nem, nem kell most gondolni semmire — mondom —, hősies­ségre, miegyébre. Mindannyian végezzük a magunk megszokott munkáját, a magunk hétköznapi, mindennapi munkáját, és ez senkinek sem tűnik rendkívüli­nek. Vagy mégis? Tűnődjünk... Miklós László

Next