Hargita, 1970. június (3. évfolyam, 126-150. szám)
1970-06-11 / 134. szám
*r ELKÉSZÜL-E HATÁRIDŐRE A CSÍKSZEREDAI POSTA Új ÉPÜLETE ? A posta új, magasodó épülete előtt kisebb csoport beszélget. Puşcaş Vasile, a megyei Postaigazgatóság igazgatója, Gecző Gábor, az építőtelep főmestere, Csató István mester. Később Kövér József mérnök is megérkezik. — Tudomására hozták •- fordul Puşcaş Vasile igazgató Gecző Gábor főmesterhez, s egy tervrajzot bont ki —, hogy ezek a díszítőoszlopok ésgerendák miből készülnek? — Nem, még nem tudom. Talán vasbeton, talán előregyártott elemek, ki tudja. — Ma felhívom a tervezőt, sürgősen meg kell tudnunk - fejezi be a beszélgetést az igazgató. - Gondolkoztam azon, hogy ha továbbra is esik, hogyan dolgozhatnának. Műanyag pannókat kellene készíteni, ha azokat kifeszítenék, alatta nyugodtan dolgozhatnak a munkások. A mesterek a javaslatot latolgatják, hümmögnek, nézik a hosszú épületet, „látják" a munkát, a csoport szétoszlik. A megrendelő k Az operatív tervet nem készíthettük el szombaton - tájékoztat irodájában Puşcaş Vasile igazgató, - nem találkozhattam Szilveszter mérnök elvtárssal. Sürgősen meg kell beszélnünk és le kell szögeznünk a tennivalókat, hogy az építők pontosan tudják, mit hogyan csináljanak, mit mikorra adjanak át. Legfontosabb a telefonközpont szintjének — a második emeletnek — az átadása, a hónap végén jár le a határidő, hogy munkafrontot biztosítsunk a bukaresti szakosított szerelő vállalat munkacsoportjának. Az építkezési-szerelési munkálatok menetéről, az érték-megvalósításokról pontos adatokat nem adhatok, bennünket a munkálatok úgynevezett fizikai stádiuma érdekel. A beruházást felettes szervünk, a marosvásárhelyi megyeközi postaigazgatóság pénzeli. Közöltek velem ugyan néhány adatot, lejegyeztem egy papírra: öt hónapra az építkezési-szerelési terv 1 625 000 lej. Ennek június elejéig még ötven százaléka sem valósult meg. De nem hinném, hogy ez lenne a helyzet, az eddig elvégzett munka — az épület - többre enged következtetni. Különben a városi pártbizottság gazdasági komissziójának készített jelentésben 88 százalékos megvalósításról számol be az építő. (A papíron ott volt még egy adat: a transzformátor-állomás építkezési munkálatainak értéke 209 ezer lej - eddig egy lejt sem valósítottak meg belőle.) - Reméljük, folytatta Puşcaş Vasile, hogy az építő nemsokára hozzáfog a transzformátor-állomáshoz és határidőre átadja a második emeletet. A napokban meg kell érkeznie a hiányzó hatvanezer téglának is. Vannak itt is lemaradások, de úgy vélem, hogy ezen az építőtelepen a megállapított határidőkre átadják az épület sürgősségi sorrendben következő részeit. Az építő - Sok a nehézség, kérem. Pontosabban, sokszor felborul a munkarend. Januárban kaptam egy földszinti tervrajzot, nem tudom hányadik volt, márciusban egy újabb felborított mindent — mondja Gecző Gábor, az építőtelep főmestere. — Megkezdtük például a transzformátor-állomás építését. Változott a menet, egy falat le kellett bontanunk, körülbelül 12 köbméter falat, egy lépcsőt le kell vágni, máshová építeni. De vasbeton lépcső, két ember, két napig nyűgölődik vele, hozzá kell számítani azt is, hogy a lebontott falat, lépcsőt még egyszer meg kell csinálni. Ezt a rajzot mi keresztmetszetnek nevezzük, ez van, egyetlen részletrajzot sem kaptam. Találjam ki, mit terveztek, illetve, hogyan gondolják az alaprajz egészét. . . 29-es téglából hatvanezer hiányzik, az embereknek azonban munkát kell adni. Amíg esett, elegendő munkaerő állt rendelkezésünkre, de most már kiderült,é s előfordulhat, hogy munkaerőhiány lesz, főleg kőművesekre lenne szükségünk. Csató István mesterrel később találkoztam. — Nézze, 100-150 méter, egy traktor szállítja a téglát. Áthozzuk a szolgáltatási komplexum tégláját. Itt még nem szükséges, a postához szállítjuk, de többletkiadás a traktor üzemeltetése, a rakodás is. Persze vannak olyan dolgok, melyeket meg kell értenünk. A téglával például ez az egyetlen megoldás, hogy az emberek ne álljanak. De itt van az első és második emeleti mennyezetek kérdése, a rablómennyezet javarészét felhúztuk, most le kell bontanunk, újabb ötlete támadt a tervezőnek. Az anyag, a munka, az értékes drótok körbevesztek. A trafóházról beszélt Gecző elvtárs. S lenne még. . . Az emberek nem szívesen bontják le azt, amit egyszer felépítettek. Kövér József mérnök, az építőtelep vezetője: — Nem hinném, hogy reális a postaigazgatóságtól kapott adat — 1 625 000 lejből 788 ezret valósítottunk meg. Nézzen az épületre. Különben itt a főmester, a mester, az elvtársak pontosan tájékoztatják a munka menetéről. Anynyit még, hogy a rendelkezésünkre álló időt kihasználjuk, és határidőre átadjuk az épület egyes részeit. A megyei beruházási banknál a következőkről tájékoztattak: az építkezési-szerelési munkálatok értéke ebben az évben 5 217 000 lej. öt hónap alatt 956 ezer lej értéket valósítottak meg az építők, az évi terv 18 százalékát. Az összberuházások értékének pedig 12,5 százaléka valósult meg. Megjegyzendő, hogy az átadási határidő nem esik egybe 1970 utolsó napjával. Május hónapra 300 ezer lej értékű építkezési munkálat elvégzését irányozta elő az operatív program, 162 ezer lejnyit valósítottak meg ebből. A kedvezőtlen időjárás is hozzájárult a lemaradáshoz. De más is magyarázza, talán az a különbség, ami a megrendelő tájékoztatása, valamint az építők elejtett szavai között észrevehető. S ha már a megrendelőről esett szó, véleményünk szerint helyesebb volna, ha az adatok, az értékterv és annak megvalósítása pontos ismeretében „érdekelné" a munkálatok fizikai stádiuma. A kép sokkal reálisabb lenne. Az a tény, hogy a munkálatokat a marosvásárhelyi megyeközi postaigazgatóság pénzeli, nem jelenthet könnyebbséget a Csíkszeredai egységnek, hiszen Csíkszeredában építkeznek, s a Csíkszeredai postahivatal lesz a haszonélvezője. Váli József ír A KÖNYVTÁRGONDOK Á tlagosan a falusi lakosság csupán húsz százaléka látogatja a községi könyvtárakat. Ez a csekély arány nyilván meg esne, ha figyelembe vennénk, hogy ez az adat csupán a beiratkozottak és nem az aktív olvasók számát jelöli. Előfordul ugyanis, hogy több beiratkozott olvasó személyi kartotékján évek óta nem szerepel újabb bejegyzés, nem beszélve arról, hogy a könyvtárak látogatottsága túlsúlyban az értelmiségieknek és a diákoknak köszönhető. De ha a húsz százaléknál maradunk is, ez az arány, eléggé meggyőző, hogy csöppet se nyugodtan állíthassuk: a könyv — úgy is mint esztétikai örömforrás, úgy is, mint nevelő és ismeretterjesztő eszköz — csak kevésbé, csekély mértékben bontakoztatja ki hatását a falusi olvasók körében. Még elgondolkoztatóbb ez a tényállás, ha figyelembe vesszük, hogy megyénk lakosságának több mint hetven százaléka falun lakik (noha többen a városi ipari, vállalatoknál vagy építőtelepeken dolgoznak). Ha csak az „elfogyasztott“ könyvmennyiséget nézzük, anélkül, hogy az olvasás minőségének égető problémáját is felvetnénk — ebben a vonatkozásban meg kell említenünk mégis, hogy főleg a kalandregények és általában a könnyű műfaj örvend népszerűségnek — a fentiekhez hasonló következtetésre jutunk A beiratkozott olvasók évi „fejadagja“ átlagosan öt-hat könyv. Ezek után természetes, hogy vizsgálódásunkat a községi könyvtárak tevékenysége és ellátottsága felé próbáljuk terelni, megközelítően sem olyan igénnyel, hogy ezt teljes egészében ki is meríthessük. Megyénk évi pénzalapja a községi könyvtárak bővítésére 300 000 lejt tesz ki, amihez az állami könyvalap 50 000 lej értékű adományát is számítva könyvtáranként négytől hatezer lej jut könyvvásárlásra. Ehhez az összeghez a szövetkezeti alapból még 1000—1500 lejt kell számítanunk, amit a könyvtárak saját belátásuk szerint használhatnak fel. Ugyanakkor a különböző folyóiratok, napllapok járatásának költsége körülbelül 1000 lejbe kerül, a pénzösszeg 30 százalékát pedig import könyvek vásárlására tartják fenn. A fentmaradó pénzalap felhasználása a következőképpen történik: a községi könyvtárak, a kiadói tervek alapján igényléseiket felterjesztik a megyei művelődési- és művészetügyi bizottsághoz, ahol összesítve a megrendelt példányszámokat továbbítják a megyék közötti könyvelosztó központhoz, ahonnan az összigénylés a kiadóhoz jut. Ez a pénzalap elegendő az összes magyar nyelven megjelenő könyvek és a fontosabb román nyelvű szépirodalmi és szakirodalmi kiadványok megvásárlásának fedezéséhez. Ilyen tényállás mellett tehát minden egyes igényelt példánynak el kellene jutnia a községi könyvtárakba. Ez majdnem így is történik. Támadó felületet „csupán“ a könyv minősége, keresettsége és a megrendelt példányszám aránya szolgáltathat. Ez természetesen nemcsak a megrendelőtől, hanem a forgalmazótól is függ. Előfordul (méghozzá gyakran), mint például az „Orbán Balázs nyomdokain“ című könyv esetében is, hogy a példányszám nem fedezi az igényeket s így, nem hogy több példányt, de megtörténik, hogy egyet sem tudnak a könyvtárak az olvasók rendelkezésére bocsátani. Megállapíthatjuk azonban, hogy a könyvellátás gyakorlatilag általánosan egy példányszámra szorítkozik, s ez kevés kivétellel a könyvtárak polcaira is kerül, függetlenül a könyv minőségétől és keresettségétől, Így aztán, a könyvtárak — a rendelkezésükre álló pénzalap korlátozottsága folytán — nem jutnak megfelelő példányszámhoz a keresettebb és olvasottabb könyvekből. Egyszóval — mondjuk ki — a könyvtárak nem rendelkeznek egy kiforrott „megrendelői technikával“, a könyvek kiválasztása véletlenszerű. Helyes lenne, ha az elkövetkezendőkben szelektívebben és a helyi ige-Gaál Péter (Folytatás a 3. oldalon) OKOK UTÁN KUTATVA TENNIVALÓKÉRT IIi. évfolyam 134. (712) szám 1970. június 11 csütörtök Ara 30 bani VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK ! v lJLjSlvj i luciii. i niV / /j/ , vvji x_/y . urnám AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ORSZÁGOS HÍRÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI ÚJABB AUTÓKARAVÁN INDULT AZ ÁRVÍZ SÚJTOTTA VIDÉKEKRE Szerda reggel újabb autókaraván indult a Scinteia térről Fehér, Maros és Szatmár megyébe. A 38 tehergépkocsi a fővárosi lakosok adományait szállította az árvízkárosultaknak. A sok ezer csomagban ruhaneműek, cipők, ágynemű, konyhaedény, bútor, szőnyegek és nagy mennyiségű élelmiszer van. Az egyik építővállalat munkásai ismét öt, teljesen berendezett házzacskót küldtek, amelyeket hazafias munkával készítettek megtakarított anyagokból. A gyermekek számára játékokat, tankönyveket, tanszereket, laboratóriumi felszerelést küldtek a bukaresti iskolások. A negyvennél több fővárosi gyűjtőközpontba most is százával hozzák a lakosok adományaikat az árvízkárosultak megsegítésére.. 18 000 FIATAL SZAKEMBER Miközben az ország 17 egyetemi központjában javában tart a diákok vizsgaszessziója, az 1970-es főiskolai végzősöket várják a képzettségüknek megfelelő munkahelyek. Nemzetgazdaságunk minden ágazatának dolgozóihoz az idén csaknem 18 ezer fiatal szakember csatlakozik. Ezek közül 12 000 mérnök, orvos, közgazdász, agrármérnök, építész üzemekben és más iparvállalatokban, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, kórházakban, poliklmistákon, intézményekben kezdi meg tevékenységét. A többi újonnan végzett tanár, művészeti és kulturális dolgozó iskolákban és líceumokban, illetve különböző szociáliskulturális profilú intézményekben fog dolgozni. korszerű létesítmények A TENGERPARTON Mamaián 5 villát és 5 kisszállodát adtak át rendeltetésének, több mint 400 férőhellyel. Ezenkívül 10 000 férőhelyes kemping, három vendéglő és több üzlet épült. A fürdőhely vonzerejét növelik a Tomis és Ovidiu gyermekóvódák, egy szabadtéri fürdőmedence, és a Siutghiol tó partján épült söröző. Észak-Efória új turisztikai létesítményei között megemlítjük az 500 személyes Selena szállodát és éttermet. A Mangáliától északra létesített új fürdőhelyeken felépültek többek között az Apollo, Egreta, Brînduşa, Lăcrămioara és Ghiocel szállodák, a Paradis bár, egy kereskedelmi üzletház, egy nyári színház és egy csaknem 600 helyes étterem. Az illetékes szervek szerint, ebben az évben a tengerpart befogadóképessége csaknem 29 ezer hellyel bővül. Sziszegő-csillogó sugárban csap ki a láng, vakító szikrákat csihol a komor, szürke fémből, amely aztán enged az éles-forró lángnyelvnek és olvadni, alakulni kezd, úgy, ahogy azt a fürkésző szemű, ügyeskezű hegesztő óhajtja. És zuhog a szikraeső, szisszen a láng, — új épület váza emelkedik... Egyetlen óra, egyetlen perc sem veszhet kárba! Megfeszített munka a határban Csíkszép víz Az utóbbi napok kedvező időjárása, mondhatni minden épkézláb embert megmozgatott. A CSÍKSZÉPVIZI mezőgazdasági termelőszövetkezetben csupán a III. és IV. brigádokból több mint száz asszony és férfi dolgozik naponta a mezőn. A kézi munkaerő elsőrendű feladata ezekben a napokban, küzdeni a gyorsan növekedő gyomok ellen. Csíkszentkirály Azokon a földeken, ahol a gépek bármilyen kis területen is dolgozhatnak, folyik a gépi munka. Máshol a fogatokra támaszkodnak. Tegnap például a csíkszentkirályi gazdaságban 35 fogattal ültették a burgonyát, hasonlóképpen a csíkszentléleki gazdaságban. Csíkszentimrén a falu lakosságának mintegy 75—80 százaléka a mezőn foglalatoskodott. Csomafalva A GYERGYÓI MEDENCÉBEN szerdán melegen sütött a nap. A CSOMAFALVIAK — akiknek közismerten vizesek a földjeik — igyekeznek behozni a több mint 200 hektáros lemaradást, a burgonyaültetésnél. 50 fogattal ültetik a krumplit. Madaras MADARASON Bíró Imre, az mtsz elnökének közlése szerint az elmúlt két nap során közel négyszáz ember dolgozott a földeken. Leginkább burgonyaültetéssel foglalkoztak. Csak egy traktor tudott dolgozni, lágy a föld, ezért fogatokkal, kézierővel juttatták földbe a pityókát. Így is azonban még nagyon nagy a lemaradás, hisz a tervezett 180 hektárból mégcsak ötvenen végeztek A burgonyaültetés mellett műtrágyát szórtak, koronáltak, szántottak, cukorrépát is kapáltak a gazdaságban. Erőltetett menetben végzik a tavaszi munkákat, mindenki lelkiismeretesen dolgozik ■— mondja az elnök elvtárs— ha az idő engedi 5—6 nap alatt mindennel végeznek. Csíkszentdomokos CSÍKSZENTDOMOKOSON is a burgonya a legnagyobb gond. Még 35 hektár beültetetlen, és közel 75 hektár árpa vetése is hátra van. A földek legtöbbje vizes, olyan helyek is vannak, ahol még a fogatok is nehezen dolgoznak. A rendelkezésükre álló 5 traktor szüntelen jár. Sorhúzás, szántás, vetés, burgonyaültetés. A tagság nagy számban a földeken dolgozik. „Hívás nélkül, aki teheti, mindenki a földeken van, közel 380 személy dolgozott — mondja Kurkó István, a gazdaság elnöke. A vetés, ültetés mellett 50—60 személy kaszálótisztítással is foglalkozott. Szeretnék a burgonyaültetést péntek estig, az árpa vetését szombatig befejezni“. Csíktanloca A CSIKTAPLOCAI gazdák sem akarnak lemaradni, annál is inkább, mert még elég sok vetni, ültetni valójuk van. Százhúsz hektáron már elvégezték a burgonya, és 45 hektáron a cukorrépa első kapálását. Ahol lehetett, már a második kapáláshoz is hozzáfogtak, így burgonyából 40, cukorrépából 30 hektár az eredmény. Csíkszentmárton A soron lévő vetési, növényápolási munkálatok mellett sürget a takarmánynövények kaszálása. Ilyen rendkívüli időjárási viszonyok között hiába várunk hosszantartó meleg napokra, mert az idő nem vár. CSIKSZENTMÁRTON határában láttuk, hogy sem a kaszások, sem a rendgyűjtők nem álltak meg az esőben, nem húzódtak tető alá. Vágták a takarmányt, zölden rakták a bakkokra. Csatószeg A CSATÓSZEGIEK valósággal villahegyen szárították a szénát és igyekeztek azonnal biztos fedél alá juttatni, összetorlódtak a munkák. Ilyesmit ritkán ér meg az ember, hogy a burgonya egy része még nincs elültetve, de más részét már másodszor is kapálni kelljen, és sürgessen mind a fű, mind a takarmánynövények kaszálása. És a rozs is már kalászt bontott. A hét eleji szép időt a tegnap esőtől terhes fellegek zavarták, megyeszerte záporok vagy kitartó esőzés váltotta fel a napsütést. De ahol lehetett, mindenütt a földeken voltak a gépek, az emberek. Ritkán hallani, hogy valakit noszogatni kellene, mindenki tudja, minden percnyi idő értékesítése maximális követelmény, még csak egy pár nap van hátra, amikor még nem túl késő a legfontosabb növényünk, a burgonya ültetése. Harc az idővel, az időjárással. És ebben a harcban győzni kell. Ezt parancsolja a kötelesség, a becsület. ■ ■ -----------------------imwh MUNKÁBAN A TRAKTOROK HÍREK ¦ ESEMÉNYEK ¦ HÍREK ¦ ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK · ESEMÉNYEK 1 Gyors ütemben folynak Csatószeg három mellékutcájában a járda építésének munkálatai. A lakosság önkéntes munkájának eredményeként rövid időn belül összesen másfél kilométeres szakaszon készül el az új járda. 2 -A „Mézeskalács“ daljáték tizenötödik előadására kerül sor ■szombaton. A gyergyószentmiklósi műkedvelő színjátszó csoport hatodikam Galócáson, hetedikén Borszéken mutatta be nagy sikerrel Emőd Tamás és Szirmai Albert háromfelvonásos, daljátékát. Szombaton, 13-án, a gyergyószentmiklósi, míg 14-én a maroshévízi közönség előtt szerepelnek a gyergyószentmiklósi műkedvelők. Néprajzi gyűjtés Gyergyócsomafalván. A község önkéntes gyűjtői több, mint száz néprajzi, népművészeti tárgyat gyűjtöttek össze Mincsor Julianna tanárnő vezetésével. Kiállításukat az iskola egyik termében rendezik be. Ezzel párhuzamosan folyik Köllő Miklós (1861—1900) gyergyócsomafalvi származású szobrász életével és munkásságával kapcsolatos anyagok felkutatása. Bútorkiállítás Székelyudvarhelyen. A Köztársaság úti korszerű bútorüzletben a gyergyószentmiklósi Partizán és a székelyudvarhelyi helyiipari vállalatokban készült mutatós bútorokat tekintheti meg a látogató. A Székelyudvarhelyen a nyár beköszöntésével megkezdődött a szabadtéri filmvetítés. Kedden este mintegy kétezeren vettek részt a megnyitón. Az első előadáson Örkény István Tóték cíművígjátékénak filmváltozatát mutatták be. A Székelykeresztúron az eltelt öt hónapban 1.452.500 lej értékű hazafias ’munkát' végeztek. A lakosság önkéntes munkával vett részt az útépítési, járdaépítési, hídjavítási munnkálatokban, a zöldövezetek karbantartásában, a sportpálya építésénél, valamint faültetésnél. A rbtj:Ncur.Arrvr.a jumus ly-i HÚZÁSAINAK NYERŐSZÁMAI : I. HÚZÁS : 15, 18, 28, 14, 25, 19. (Nyereményalap 316.294 lej). II. HÚZÁS : 8, 18, 25, 34, 26, 2, 27, 19. (Nyereményalap 282.123 lej). HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK * Lapzártakor jelentik Tegnap délután került sor a C-osztályos labdarúgó bajnokság május 17.-ről elhalasztott 25. fordulójának mérkőzéseire. Lapzártáig a következő eredményekről értesültünk: GYERGYÓSZENTMIKLÓSI JÖVŐ—BRASSÓI TRAKTOR 2—2 (2—1) — ez az eredmény biztosítja a jövő bennmaradását a C-osztályban , SZÉKELYUDVARHELYI FÁSOR—MAROSVÁSÁRHELYI MEDICINA 1—0, EGYESÜLÉS—FOGARASI KÉMIA 2—1, KISKAPUSI VASAS—BÁNYÁSZ 4—1. Azon tűnődöm... Bukórepüléssel zuhan alá a kis sárga színű, egymotoros egészségügyi repülőgép. Mint az ívelését befejezett kő, úgy zuhan be a fák közé. Elhal a motor zúgása, kihagy egy pillanatra, mint a szív dobbanása, örökkévalóságnak tűnik. Pedig tudom, hogy a tömött fasorok fogták el a hangot, rejtették zöld lombjaik közé a repülőgépet. Mégis megdermedek, eláll a lélegzetem, a torkom elszorul. Egy pillanatra. .. Mert feldübög a motor, harsányabban, mint azelőtt, a hullásakor, s már fúrja magát a gép az egekbe újra, sárga villanásként. Hófehér kendők, ejtőernyők bomlanak, s omlanak alá lágyan. Egy. .. kettő. . . három. .. A Csíkszeredai kórházba újabb vérszállítmány érkezett. Nem, nem szabad most gondolni semmire, hősiességre, miegyébre. A pilóta elvégezte a maga megszokott munkáját, a maga hétköznapi, mindennapi munkáját, s ez nekem rendkívülinek tűnt. Nem, nem kell most gondolni semmire — mondom —, hősiességre, miegyébre. Mindannyian végezzük a magunk megszokott munkáját, a magunk hétköznapi, mindennapi munkáját, és ez senkinek sem tűnik rendkívülinek. Vagy mégis? Tűnődjünk... Miklós László