Hargita, 1970. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1970-07-22 / 169. szám

III. évfolyam 169 (747) szám 1970. július 22 szerda Ára 30 bani ÜDDELLŐI AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA nttszáznyolcvannyolc hektár területről aratták le megyénkben az őszi árpát, 588 hektár szabadult fel az első termés alól, de ténylegesen 390-ről beszélhetünk, mivel ennyit szántottak meg. A többin még szalma várja a présgépeket, kalangyák a hordást, vagy az aratócséplőket, hogy kalangyától kalangyáig haladva csépeljenek. Viszont, ha a 390 hektárnyi szántott földet a 65 hektár másodvetéshez viszonyítjuk, megelégedésre nem lehet okunk. Ebben az esetben igazán senki nem hivatkozhat vizes földre, hiszen learatták a termést, felszántották a földet, az ekét követhette volna a vetőgép. Még szembeötlőbb a másodvetések elhanyagolása, ha a megvalósítást a 2020 hektárnyi tervvel hasonlítjuk össze. A székelyudvarhelyi mtsz 24 hektár nyári szántást jelent a Mezőgazdasági Igazgatóságnak. Őszi árpát nem aratott, következésképpen a szántott terület nem most vált szabaddá. Az elvégzett egy hektár másodvetés alig több a valaminél. Csíkpálfalva 50 hektár szántásról számol be. Ez a terület nyilván az idén még nem termett. Jó, hogy megszántották, de még jobb lenne, ha nem ülne üresen. Sorolhatunk olyan mtsz-eket is, ahol elég tetemes a learatott terület, de még egy barázdányit sem szántottak. Ilyenek Nagysolymos, Kissolymos, Újszékely, Szenterzsébet, Etéd, Gyepes. A negatív előjelű példák mellett természetesen pozitíveket is találunk, mint a homoródszentpálit, habár itt sem mondható, hogy a lehetőségekhez mérten mindent elkövettek. 46 hektár árpát arattak, 35 hektár területet felszántottak, de csak 15-be került vetőmag. Az aratás, szántás, vetés mellett nagyfontosságú a szénafüvek kaszálása. Jóllehet esős volt az időjárás, ez mégsem mentség arra, hogy a 77 139 hektárnyi szénafűből csak 15 432-t vágtak le. Számos mtsz-ben aratás után akarják megkezdeni a havasi füvek vágását. Ennek nemcsak az ésszerűség, az évszázados hagyomány is ellentmond. Az idő ismét jórafordult, a csíki és gyergyói medencékben az aratás - ha nem is sokat - még várat magára. Úgy kell igyekezni, hogy addig a havasi, hegyikaszálók szénafüve, ha nem is tárolóba, legalább boglyába kerüljön. Miről számol be a főkönyvelő? Elérkezett a félévi közgyűlések ideje. Az mtsz-ek tagsága most kell megvitassa, mit végeztek fél év alatt, mi a teendő. Persze, a vitához egy jelentés is szükséges. A vezető tanács jelentése és a főkönyvelő beszámolója. Jelen esetben foglalkozzunk csak az egyikkel. A főkönyvelő beszámolójával. A színhely: CSIKKIOZMÁS. Szilveszter Ágoston főkönyvelő 823. ezer, hanem 833. ezer lej. De tekintsünk el a tízezer lej felett, és nézzük a kiadást (ugyancsak az állattenyésztésben). Terveztek 553 ezer lejt, megvalósítottak 874 466-ot. Túllépés: több mint 321 ezer lej. A növénytermesztésre vonatkozó számadatok sokkal elrettentőbbek. Tervezett bevétel 226 ezer lej, megvalósítva 30 342. További magyarázat nem szükséges . .. Mielőtt azonban a következtetésekig jutnánk, hadd közöljünk még egy számot. A termelési költségekét. Előirányoztak 1 929 000 lejt és tízezerrel kevesebbet költöttek. Mindezek, persze, hiányoznak a pénzügyi beszámolóból és rajtuk kívül még sok minden. Az is, hogy több mint egymillió lej az adósság! A főkönyvelő szerint azért nem készítettek hosszabb jelentést, mert a felsőbb szervektől erre utasítást kaptak. Elhiszem. Már azt a részét, hogy a pénzügyi jelentést ne töltsék tele üres szócsépléssel. Mutassák meg a lényeget. A főkönyvelő azt is mondta, hogy ő tudott volna más jelentést készíteni, de minek elrémíteni a tagságot. Szóval titkolózzunk? Titkoljuk el a közgyűlés előtt, a gazdaság legfelsőbb fóruma előtt a való helyzetet? Mire jó ez és kinek használ? Legyen az jó avagy rossz - a tagságot mindenről tájékoztatni Bogos Sándor (Folytatás a 3. oldalon) FÉLÉVI KÖZGYŰLÉSEK ELÉ úgynevezett tájékoztató jelentések összesen harminckét sor. Harminckét sorba tömörítette félévi pénzügyi tevékenységét. Korántsem az oldalakat hiányolom, hiszen harminc oldalon is el lehet mondani a semmit és három mondatba is belesűríthető a lényeg, de ez a jelentés „se nem hús, se nem hal". Nézzük, mint mond el. Kiragad néhány számadatot, melyek azt látszanak bizonyítani, hogy minden a legnagyobb rendben, sehol semmi baj, nyugodjanak meg a tagok, így megemlíti, hogy az állattenyésztés bevétele a tervezett 823 ezer lejjel szemben 1 288 000 lej. Igazán szép. Négyszázezer lej többletbevétel. De turkáljunk csak bele kissé a számokba. A pénzügyi-könyvelési nyilvántartás adatai szerint a tervezett bevétel (állattenyésztés) nem HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK A Hargita megyei Építő és Szerelő Vállalat 5 063 000 lej értékben kapott új gépeket, felszereléseket. Többek között 11 önürítős gépkocsival, 3 kotrógéppel, 2 autódaruval, 2 buldózerrel gazdagodott. 2 Turisztikai üzlet nyilik Székelykeresztúron is. A szakszervezeti klub helyiségének átalakításával a helyi kisipari szövetkezet egy népművészeti üzletet nyit, ahol szőtteseket, szőnyegeket, kerámiákat és más népművészeti érdekességeket hoznak forgalomba. A napokban kezdődött a klubhelyiség újrapadolása, az asztalos munka kicserélése. Újabb kedvezmény megyénk méhészeinek. A Méhész Egyesület megyei fiókjánál és az alegységeknél megkezdődött a lépolvasztás melléktermékének, a sonkolynak a felvásárlása. A sonkoly kilogrammját méhészeink e nyártól kezdve már hat lejért értékesíthetik. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Terméscsata 1970 1+ 1,2 VALAHOL ITT KELL ÚJR A jó munkához idő kell — s ez alkalommal, a mezőgazdaságról beszélve idő és időjárás is értendő, de főleg pénz. S a legtöbbször azért, mert meggondolatlanul, vagy túl bőkezűen bánunk vele, rossz üzletbe fektetjük, előfordul, hogy időnként nagyon is pénzszűkében vagyunk. Hányszor és hányszor hallottuk már, több mtsz-ben is, a dolgok huzavonáját, a gyenge munkaszervezést, de majd minden hibát, elégtelenséget megokolandó - „higygyék el, üres a folyószámlánk." Sajnos ezzel az időben és helyen jól megválasztott és kellőképp megfogalmazott, elfedő „indoklással" sok mindent el is lehet érni. Az úgymond, pénzhiány mögött majd mindig újabb, hosszú vagy rövid lejáratú, hitelekkel próbálnak segíteni s ennek újabb adósságok, néha eladósodás az eredménye. Mindez azért, mert nem a dolgok lényegén, az igazi okok orvoslásán gondolkodunk inkább, hanem a kényelmesebb megoldást választva még te,tézzük is a lehetetlen állapotot. Ezek szerint, amit közvetett okként (nincs erre jobb fogalom) kellene tekintenünk, különös helycserével lényegi tényezővé alakult, legalábbis igen sok esetben. Természetes tehát, hogy elsősorban a pénzhiány, a bankszámla ki- Nemcsak a kászonaltízi mtsz pénzügyeiről merülésében keressük a termelésben - s ez mennyire fontos kellene, hogy legyen ! - beálló, gyakori nehézségeket. Ha elfogadjuk közvetett oknak a pénzhiányt, akkor ott meg is találjuk. Nem tudjuk megvásárolni a kiutalt koncentrált , takarmányt, a műtrágyát, vegyszereket Elmarad a negyedévi előlegosztás s az év végi elszámolás is olykor Koszta István (Folytatás a 3 oldalon) KORMOS GYULA 99FERI BÁCSI“ Talán a hajdani közös diákköri emlékek okozták, hogy ugyancsak meglepődtem, amikor Balázs Ferenc után érdeklődve, egy derűs fiatal asszonyka így kiáltott fel: — Feri bácsi? Épp most volt itt az előbb, alighanem a könyvtárban lesz. S amíg utána szaladt, hogy megkeresse, volt alkalmam eltűnődni ezen a „Feri bácsin". Amikor beléptem a díszes székelyudvarhelyi kultúrház előcsarnokába, hogy rég nem látott barátomat megkeressem, akarva-akaratlanul arra a holló fekete hajú, magas, karcsú fiatal emberre emlékeztem, aki a harmincas évek közepén Kolozsvárt, mint zeneakadémista a legjobb diákzenekar prímásaként olyan álmodozó tekintettel hajolt a hegedűjére, s annyi szívvel muzsikálta a mi ifjú vágyainkat, álmainkat, s akiben akkor a jövő egyik nagy hegedűsét láttuk, hiszen alig húsz, huszonévesen mindannyian mi is valami „nagyra" ■ készülődtünk. Feri azonban még mielőtt befejezte volna az akadémiát egyszercsak eltűnt a városból. Évekkel később tudtam meg, hogy Székelyudvarhelyt telepeded le, s mert görbék az élet ösvényei, tova csak az ötvenes évek elején találkoztunk ismét személyesen. Székelyudvarhely az egyik moldvai megye kultúr küldöttségét látta vendégül tapasztalatcserén s az esti ünnepségen Feri dirigálta a zenekart. A haja akkor még sötét volt, s inkább Ferinek, vagy tanár elvtársnak szólították, mint „Feri bácsinak". A felszabadulás utáni években erőteljesen meginduló művelődési, kulturális tevékenység, a fellendülő műkedvelő mozgalom valósággal felvillanyozta, tele volt tervekkel, munkakészséggel, hisz éppoly szerelmese volt a szép muzsikának, akárcsak akadémista korában. És mert Székelyudvarhelyt mindig szép számban akadtak zenekedvelők, csakhamar meg is alakult egy fél szimfonikus zenekar s mellette egy olyan népzene együttes is, amelynek nem egy számát mostanság is gyakorta hallhatjuk a bukaresti, a marosvásárhelyi vagy a kolozsvári rádió hullámhosszán, sőt 1959- ben a TV is bemutatta őket, mint többszörös országos díjat nyert zenekart. Még a személyes találkozás előtt megtudtam azt is, hogy Balázs Ferenc volt és maradt a lelkes irányítója az utóbbi években a több mint száz éves múltra visszatekintő Dal- MAI ARCOK egylet férfi, majd az általa alapított vegyes karnak s időközben az egykori fél szimfonikus zenekart kamara zenekarrá alakította át. így aztán az ötvenes évek elejétől máig jóformán nincs Székelyudvarhely zenei és műkedvelő életének olyan eseménye, amelyhez köze ne lenne, akár népi zenéről, kórusról, a klasszikus vagy a színpadi zene népszerűsítéséről, megszólaltatásáról van szó. A nagy munkát igénylő műsortól sem riadtak vissza. Színre vitték a Háry Jánost, a János vitézt, a Gül Babát, a kamarazenekar pedig Corellit, Vivaldit, Mozartot Schumant és sok más nagy szerzőt szólaltatott meg az évek folyamán. Állandó munkában, újabb és újabb és szüntelenül növekvő igényes törekvések közepette, persze, szinte észrevétlenül teltek, múltak az évek s Balázs Ferencből mára az udvarhelyi fiatalabb nemzedék népszerű „Feri bácsija" lett. ülünk szemben egymással, bizony túl immár mindketten az életünk felén, de Feri tekintete ma is vidáman, frissen, az ősz fürtöket meghazudtolón csillog. Szerényen, csaknem kitérően válaszolgat kérdéseimre s maga helyett inkább az udvarhelyi zenekedvelő munkásokat, iparosokat, értelmiségieket, emlegeti-dicséri, akik a napi munka után is órákat áldoztak és áldoznak ma is a próbákra, műsorok előkészítésére. Rájuk büszke s azt mondja, elsősorban az övék az érdem, hogy Udvarhelyen olyan élénk és igényes zenei élet folyik. — A zeneakadémiát ugyan két és fél év után, anyagiak miatt félbe kellett hagynom — mondja, amikor váratlan eltűnését említem —, de a zenéhez nem lettem hűtlen. Itt telepedtem meg, hiszen a családunk is innen a szomszédból, Bögözből származik, és itt próbáltam eleget tenni zenei nevelői törekvéseimnek, hivatásomnak. Szerencsém volt, mert mindazok, akik szeretik a szép zenét, öregek, fiatalok, megértettek s különösen a felszabadulás utáni években mind erőteljesebben támogattak és támogatnak most már intézményesen is, elsősorban a Művelődési Ház vezetősége. Ma nagyszerű próbatermek és előadó terem áll rendelkezésünkre, van kivel és van hol dolgozni. - S tanítványok, utódok? - Az itteni lelkes gárdán kívül sokat említhetnék. Innen indult Debreceni Karcsi, a kolozsvári Állami Magyar Opera kar vezetője, vagy Dénes Elemér, a brassói, Hamza Gyula, a marosvásárhelyi szimfonikus zenekar koncertmestere, s egy seregnyi zenetanár, köztük az én lányom is Szatmáron, akik ma is szeretettel gondolnak ránk udvarhelyi muzsikusokra, dalosokra. Kell ennél több?. .. Úgy vélem egyáltalán nem véletlen, hogy Balázs Ferenc, az ősz hajú „Feri bácsi" ma már épp olyan jellegzetes és közmegbecsülésnek, örvendő figurája a municípiummá nőtt Székelyudvarhelynek, mint amilyen annak idején az író Tomcsa Sándor volt. ÉRŐ BESZÉLGETÉS CZÁKA ROZÁLIÁVAL, A HARGITA MEGYEI MOZIVÁLLALAT IGAZGATÓJÁVAL A Minisztertanács határozata alapján országunk megyéiben, így nálunk is, önálló mozivállalat létesült, amely a Megyei Néptanács és a Megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság irányításával működik. Czáka Rozáliától, a Hargita megyei mozivállalat igazgatójától elsősorban azt kérdeztük meg, hogy mi a jelentősége ennek az intézkedésnek. - Eddig mi a megyeközi mozivállalat alosztályaként dolgoztunk. Az új intézkedés egyik előnye az, hogy megyei mozivállalatunk 116 egységét (melyből 101 keskenyfilmmel működik) közvetlenebbül irányíthatjuk, tevékenységüket jobban összhangba tudjuk hozni. Munkánk sokkal jobb körülmények között és kevesebb bürokráciával folyik, mivel költségvetésileg a megyei néptanácshoz tartozunk, s a szakirányítást közvetlenül Bukarestből, tehát kerülő utak nélkül kapjuk. Bukarestből küldik a keskenyfilm-anyagot is, amelyet most mi választhatunk ki, jobban figyelembe véve megyénk lakosságának igényeit. Mi eddig is azon voltunk, hogy vállalatunk jövedelmező legyen. Míg 1968-ban jövedelmünk 4 835 000 lej volt, az 1971-es évre már 5 200 000 lej bevételre merünk számítani. Ezzel is bizonyítani szeretnénk, hogy jogosan bíztak bennünk, amikor önállóságot biztosítottak számunkra. Milyen munkaközösséggel dolgozik a megyei mozivállalat, s hogyan szervezik meg tevékenységüket? - Munkaközösségünk 148 emberből áll, ebből 15 adminisztratív munkakörben dolgozik. Műsorpolitikánkat felkészült szakemberekre bíztuk. Tervünkben van az eddigieknél sokkal szebb, mozgalmasabb akciók szervezése, filmtörvényszékek, versenyek rendezése, szeretnénk, főleg az új Csíkszeredai filmszínház megnyitása után gálaesteket tartani, amelyekre filmszínészeket, rendezőket hívnánk meg. Végezetül egy kérdés: milyen elképzelései vannak saját munkájával kapcsolatban? - Már jópár éve annak, hogy a mozivállalatnál dolgozom. Egy mozivállalat igazgatójának napirenden kell lennie az új filmekkel, a vállalat építkezéseivel, az adminisztrációval, jól kell ismernie a lakosság igényeit, foglalkoznia kell munkatársainak problémáival, stb. De ha az ember szereti a szakmáját, minden nehézséget meg tud oldani. A fontos az hogy mindenki lelkiismeretesen dolgozzék, mert csak így érdemes. Ezt várom el munkatársaimtól is. Lejegyezte: Szondy György AZ IPARI TERMELÉS NÖVELÉSÉNEK JELENTŐS TÉNYEZŐI Sokszor beszéltünk, elemeztük ipari egységeink gépállományát, pontosabban a különböző okokból kihasználatlanul álló gépi berendezések helyzetét. Ezek aktivizálására, újraelosztására számos javaslat, intézkedési terv született. Részben eredménnyel is. Ez esetben azonban a használatban lévő gépek üzemeltetésében meglévő tartalékokról szeretnénk szólni. Nem kétséges senki előtt, hogy a gépi berendezések névleges kapacitáson való üzemeltetése mind a termelés növelése, mind a pénzügyi mutatók alakulása szempontjából rendkívül jelentős gazdasági tényező. A névleges kapacitás elérése jelenti azt is, hogy teljes mértékben kihasználjuk a rendelkezésre álló időalapot. Ilyen értelemben jelentős tartalékokkal rendelkezünk, ugyanis az ipari egységeinkben található gépek működési ideje a meglévő időalapnak alig 40-50 százalékát teszi ki. Olyan kirívó esetek is akadnak, mint a vlahivai vasüzemben, ahol a névleges időalapnak a kihasználatlan idő 75 -80 százalékát jelenti. A ferde jelenség magyarázata egyszerű: a gépek nagy része alig egy váltásban működik. Ennek egyik oka a szakmunkások hiánya, a vállalat munkaprogramja stb. Ugyanakkor számos egységben szűk keresztmetszetre hivatkoznak, másutt kevésnek találják egyes gépi berendezések számát. Példákat fölösleges felsorolnunk, mert a félévi statisztika arról tanúskodik, hogy a szóban forgó jelenség szinte általános. Anynyit azonban szükségesnek tartunk megjegyezni, hogy a névleges időalap kihasználásának átlaga megyei viszonylatban nem haladja meg az 50 (!) százalékot. A határok is nagyon szélsőségesek: 98 6 százalék. Persze mint már erre utaltunk, e visszás helyzetnek van egy másik hátrányos vetülete, éspedig a pénzügyi. Ugyanis az amortizációs költségek megállapításánál a névleges kapacitást veszik figyelembe, azonban 30—40 százalékos időalap kihasználásánál normális, ha a teljesítmény alacsony. Számos egységben arra hivatkoznak, hogy ugyan jobb gépkihasználást nem tudnak biztosítani, de az adott gépekre feltétlenül szükség van. Ez az álláspont részben indokolt, de csak részben. Mert adódna lehetőség egy adott gép váltási együtthatójának növelésére - így annak jobb kihasználására, s ugyanakkor a többi gépek ésszerűbb elosztására. Egy másik megoldás lenne a cserealkatrészek, a különböző felszerelések „házi" előállításának a bővítése. E lehetőség kiaknázását annál is inkább szorgalmaznunk kell, mert esetenként így import termékeket - tehát valutát — takaríthatunk meg. A karbantartó részlegek megszervezésében tanulmányozni szükséges az alkatrészek előállításának lehetőségét más egységek részére. Így biztosítani lehetne a szóbanforgó részlegek kapacitásainak teljes lefedését és ez pénzügyi szempontokból is előnyös lenne. Ilyen vonatkozásban az első évnegyed végén ugyan javaslatok, intézkedési tervek készültek (például a Fakitermelő- és feldolgozó kombinátnál), de konkrét eredményeket kevés helyen értek el. A gépkihasználás egy másik buktatója a véletlenszerű javítás, amelynek volumene az első félévben meghaladta a 66 ezer gépórát. E viszonylag magas arányú veszteség arra utal, hogy a karbantartó tevékenységgel is problémák vannak. Nem egy egységben csupán papíron szerepelnek az üzemeltetési normák előírta időszakos műszaki felülvizsgálások, zsírozások és javítások. Persze, ha a termelést haj-A gépi berendezések működésének nem kívánatos pihenői rák és zökkenők jellemzik, nehéz betartani az előirányzott karbantartási műveletek időpontjait is. Viszont megfelelő karbantartás nélkül a gépek teljesítménye sem lehet a normális. A véletlenszerű javítások statisztikája azt mutatja, hogy ezek gyakoribbak a helyiipari egységekben. Az illetékes vállalatvezetők azzal magyarázzák e fogyatékosságot, hogy a gépi berendezések előrehaladott fizikai kopással rendelkeznek. Esetenként ez így is van, de talán éppen ezért kellene alaposabban, igényesebben megszervezni a karbantartást, sokkal hathatósabban törekedni az alaktrészek felújítására. Nem térhetünk napirendre egy másik meggondolkoztató jelenség felett sem: a Csíkszeredái kötöttárugyár, vadonatúj, korszerű kötőgépei 780 gépórát vesztegeltek véletlenszerű javítások miatt. A szám nem nagy, de megengedhetetlen, hogy alig néhány hónapos üzemeltetés után 259 gép ennyi kényszerpihenőt tartson. Nem beszélve arról, hogy a leltáron lévő 294 kötőgépből csak 259 működik, íme, mi az egyik oka - a többi termelési és munkaszervezési gyengeség mellett - annak, hogy a gyár munkaközössége az első félévet jelentős lemaradással zárta. A véletlenszerű javítások azt tudatosítják, hogy a Csíkszeredai gyárban a berendezések üzemeltetése nincs a követelmények színvonalán, s a karbantartást sem a magasfokú szakmai kompetencia jellemzi. A hivatalos statisztikának van egy rovátkája, amelyben, a „más okokból" származó időveszteségeket jegyzik be. Nos, az első félévben ez közel 40 ezer gépórát tett ki. Egyes vállalatokban az árvízokozta kiesések jelentették a szóbanforgó veszteglést. De a „más ok" mást is takar, és nem keveset, íme, miért lenne indokolt, ha a vezető szakemberek felelősségteljesen kielemeznék a rovatka összegét adó órák, percek okait. Sok olyan tartalék rejlik itt, amelyek értékesítése megérné a szükséges intézkedések foganatosítását. Hecser Zoltán Országos hírügynökségünk közli • A ROMANI MECHANIKAI VÁLLALAT új technológiai eljárást alkalmazott a szerszámgépekhez szükséges finom alkatrészeknek és a traktorok csapágyperselyeinek öntésére. Ennek segítségével teljesen kiküszöbölik a kézi műveleteket a formák megtöltésénél és a fém lemérésénél. Az automata adagolás révén növekedett a munka termelékenysége és javult az alkatrészek minősége. Ugyanakkor az eddigi hőkezelést az alkatrészek karbamidos edzési módszerével helyettesítették, ami a fémet ellenállóbbá teszi a korrózióval és a súrlódással szemben. • HOSSZAS KLINIKAI, VEGYI ÉS BIOLÓGIAI TANULMÁNYOK ALAPJÁN kimutatták, hogy a laşi-i Nicolina fürdő ugyanolyan gyógyító hatású, mint Techirgiol, Govora és Călimăneşti. Elsősorban jód-, bróm-, vas- és kéntartalmú iszapfürdője nagyon hatásos idült izületi, ér- és bőrgyulladások kezelésében. Nagy kéntartalmú ásványvizét szép eredménnyel használják gyomor-, bélés epebántalmaknál. A fürdőhely egyelőre csak a nyári idényben működik, de a megyei néptanács támogatásával épülő új poliklinika rövidesen már egész éven át a betegek rendelkezésére áll. •BAIA HELYSÉGBEN több, mint két hónappal határidő előtt megkezdte technológiai próbáit a flotációs berendezés, amely az Altín- Tepe-nél kitermelt rézérc előkészítését végzi. Ez az első dobrudzsai berendezés a rézérc komplex hasznosítására. Az új bányászati egység korszerű berendezései évente 90 000 tonna pirít feldolgozását teszik lehetővé, kiváló minőségű koncentrátumot biztosítva a kénsavgyárak számára. Lapzártakor jelentik Az Államtanács törvényerejű rendeletével Dumitru Niculescu elvtársat kinevezték a Minőségellenőrző Állami Főfelügyelőség állami főfelügyelőjévé, miniszteri rangban.