Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1970-09-19 / 219. szám
HZRKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 219. (797.) SZÁM II 1970. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT 1 ARA 30 BAM Nyár vége, őszelő a 4UNYIKÓMENTI, GAGY-MENTI FÖLDEKEN Lassan elérkezik az ideje a számbavételnek. Most derül ki, ki milyen gazda volt. Most derül ki, mennyi kerül a raktárba. Nos előzetes számbavételünk, változó eredményekről számolhat be. Ahány gazdaság, annyi eredmény. Nagyjából a mezőgazdasági munkák helyzete is hasonló. Kobátfalvát, Siménfalvát, Tarcsafalvát, Rugonfalvát, a négy Nyikó-menti gazdaságot, Szentábrahámot, a Gagymenti gazdaságot és Etédet látogattuk meg. Kezdjük talán a csépléssel, amelynek kimenetelétől a többi mezőgazdasági munkák is nagyban függenek. Nagyjából mindenik gazdaság, Siménfalvát kivéve, végzett ezzel a munkálattal. Szentábrahámon épp az utolsó kévéket nyelte a cséplőgép dobja. Ezéden már augusztus 23-a tiszteletére végeztek vele. Igaz a csépelni valót meggyőzték, hisz a 320 hektár búzából 213 vízkárt szenvedett, így az sem csoda, ha az átlagtermés mindössze 790 kiló. De a többi kultúráknál is hasonló a helyzet Etéden. Nagyon érzik az idei tavaszt. Sokkal szerencsésebb helyzetben vannak a szentábrahámiak. A búzánál 2200, az árpánál 2428 kilogrammos hektárhozamot vallhatnak magukénak, így érthető, hogy a központosított alappal szemben is száz százalékban eleget tettek a kötelességeiknek. A többi gazdaságok nem tettek eleget ezen kötelességüknek. Végeztek a csépléssel, a területek is felszabadultak. Tehát van amit szántani, van amit előkészítsünk őszi vetésre. Az említett gazdaságok nem is ülnek tétlenül. Nagy részük a bevetésre szánt területek ötven százalékát megszántotta s az előkészítés is ezzel párhuzamosan, jól halad. Kivételt talán Kobát- és Rugonfalva képez, ahol 54, illetve 72 hektár vetőszántást végeztek. Ennek oka, jobbára a szalmaprések végezte gyenge minőségű és lassú munka. Állandóan géphibával küszködnek. Szentábrahámon 141 hektárt szántottak, amelyből 68 hektárt elő is készítettek. Ezéren is jól állnak. 200 hektár vetőszántás, 110 hektár előkészítve várja a magot. Mindezek mellett örvendetes az a tény, hogy a gazdaságok a lehetőségek arányában jelentős mennyiségű istállótrágyát és műtrágyát használnak a bevetendő területekre. Igaz az adlag gazdaságról, gazdaságra változik. Szentábrahámon átlag 35-40 tonna istállótrágyát és 300 kiló szuperfoszfátot szórtak ki egy hektárra. Az etédiek nem rendelkeznek nagy mennyiségekkel, így egy hektárra 15—18 tonna istállótrágya jut. Ezenkívül kiszórtak 200 hektárra 200-400 kiló szuperfoszfátot hektáronként. Siménfalván 70 hektárra 1400, Kobátfalván 54-re 1475, Rugonfalván 30-ra 1000, Tarcsafalván 24-re 840 tonna istállótrágyát hordtak ki szerdáig. Műtrágyát csak Siménfalván szórtak ki. A szükséges vetőmagot majd mindenütt biztosították, legfennebb a laboratóriumi eredmények késlekednek, ami egyben késlelteti a vetés megkezdését is. Egyedüli kivétel Etéd, ahol nem tudták biztosítani még a szükséges vetőmagot. Pontosabban, biztosítva van, de nem megfelelő minőségű, így kénytelenek cseréhez, kölcsönhöz folyamodni. Sajnos még nem tudnak semmi bizonyosat. Egyedül a Bezosztásával rendelkeznek. Van ahová vetni, trágyát is hordtak ki, vetőmag is nagyjából biztosított. És mégsem vetnek. Szentábrahámon és Rugonfalván, mire e sorok napvilágot látnak, végezni fognak az első hektárok vetésével. Meglepő ellenben a huzavona a vetés megkezdése körül. Ezeknek a gazdaságoknak szeptember tizedikén meg kellett volna kezdeniük a vetést. Nem kezdték meg. S, ha jól tudom az utasítások értelmében, amelyet a megyei szervek adtak ki, október tízig végezni kell az őszi vetéssel. Sajnos ahány gazdaságban jártunk, annyi határidőt mondtak. Hallottunk október 15-ről is. Akkor mire jó a központi utasítás? Nem akarunk egyértelmű választ adni, hisz minden gazdaság maga ismeri a maga körülményeit. Mert olyan esetet is ismerünk, hogy a túl nagy „buzgalom", hogy a „minél hamarább jelenthessük" a vetés megkezdését, károsan befolyásolta a termés sorsát. De a jelen esetben, nem érhetjük meg, nem fogadhatjuk fel a fenti indokolást a határidők tologatásáért. És mind inkább kitolják a határidőt. Az ugyancsak ebbe a zónába eső Székelykeresztúron javában vetnek. Azért, mert az idő engedi, a vetés megkezdését, mind a Nyikó-mentén, mind Szentábrahámon, mind Etéden. S a jó időt, a kedvező körülményeket ki kell, használni. Vetni kell sürgősen, mert most az ideje. Ferencz S. István Majdnem mindenütt végeztek a csépléssel — A vetőszántás jól halad — Ahol késnek a vetés megindításával Maximális és minimális trágyaadagok TISZTA LAP HOMORÚDSZENTPÁLON? Mi minden is várt tisztázásra Szentpálon. Várt? Jó az, hogy a kérdések egyik másikánál már nyugodtan használhatjuk a múlt időt. A vezetés magára találása, a szakirányítás tekintélyének visszaszerzése egy-egy lépést jelent (jelenthet) a gazdasági felzárkózás útján. Igen, bármennyire is furcsán hangzik, Szentpálon sok mindent újra kellett (kell) kezdeni. S ismét gond, amit évekkel ezelőtt már megoldottak: a biztonságos termelés. Hogy meddig jutottak? Nem messze. De az is eredmény, hogy a bizonytalanságok után, ime, most már tiszta lappal indulhatnak. S e lap első bejegyzése lenne a farm. Nem most alakult, hanem még a tél végén. Indulni viszont, most indulnának, a takarmánytermő területek átvételével. Kialakult a farm belső egysége, zárt jellege... csak éppen a tej kevés. Ha minden jól megy, év végéig talán kijön az ezerhétszáz liter. .. Ami egy farmnak kevés. Brigádnak sem sok! Ezért is hiba lenne most úgy felfogni a kérdést, hogy a farmbeindítás elodázása hatott vissza a silány tejtermelésre. Közelebb kerülünk az igazsághoz, ha úgy fogalmazunk: a takarmányproblémák megoldatlansága késleltette a farmindulást. Mindezt talán azért is fontos hangsúlyozni, hiszen hallani olyan véleményeket is, hogy a takarmánytermesztésben elsődleges a leltár. Vagyis az a tény, hogy a farm átvette-e a takarmánytermesztést, vagy pedig nem. Nos, Szentpálon megvolt a leltár. A takarmánytermesztés gondja viszont — csak ezzel — nem oldódott meg. Középtávú cél: tehenenként háromezer liter tejet termelni. Nem az ötéves terv végére, hanem már 1973-ig. Az állomány biológiai adottsága (végre felszámolták a tbc-fertőzést) lehetővé teszi ezt. De csak úgy, és akkor, ha a takarmány a tehenekhez megy. És nem fordítva. Mindez talán szokatlan a megye hagyományosan legeltetésre berendezkedett takarmánygazdálkodásában, Így is viszont Szentpál a megye azon kevés egységei közé sorolható, ahol a szakminisztérium által ajánlott formának létjogosultsága lehet. Persze, nem arról van szó, hogy a legelő termését lekaszálják és így szájhoz vigyék az állatoknak. Illetve a farm recsenyédi részlegén erről is lehet szó. A szentpáli tehenészet igazi kincse viszont a közeli legelő. Közvetlenül a falu szomszédságában épületekkel ellátott, modern takarmánygazdálkodás valósulhat meg. Zöld-futószalag, ahol erőteljes műtrágyázással a benttartás szintjén lehetne a teheneket ellátni. És a falu másik felében ott van a hajdani mintalegelő, amely, sajnos, a rendeltetéstől eltérően, a pénzpocsékolás sajnálatos mintája lett. A kérdés részleteire most nincs értelme viszszatérni. A tanulság viszont mégis az, hogy érdemes e területeken még egyszer befektetni? De úgy, hogy az újonnan létesített legelőgazdálkodási vállalat szakirányításával a siker tartós legyen. Csak e lehetőség kiaknázásával oldható meg a szentpáli nyári futószalag, egy olyan szintű takarmánytermesztés, amely a téli és nyári ellátás egyensúlybahozásával háromezer liter tejtermelést tesz lehetővé. Gond marad így is viszont a gépesítés. A farm eredményes tevékenysége, de az egyre apadó munkaerőproblémák is sürgetik a zootechnikai munkák gépesítését. A Futószalag — állóügyek Középtávú cél: 3000 liter lej Mintalegelő árnyékában Szervezési keret: a FARM megoldás nyilván csakis az állami támogatás fokozásával képzelhető el. Szólnunk kell viszont arról is, hogy ezzel egyidőben a gépekhez értő szakemberekről is kell gondoskodni. Gépi fejők, vagy fejőgépész — egy kérdés, amely a szakképesítés fontosságát veti fel. Nem csak a holnap, hanem már a jelen szempontjából. Mert, lám, kis ügyek előbbrevitelét gátolja a műszaki képzetlenség. Sokat írtunk például arról, hogy mennyire szükség van a kis kaszálógépekre. S elmondtuk azt is, hogy milyen praktikusak, hasznosak. Egy zootechnikai farm számára, ahol vetett takarmánynövényeket termesztenek, és amelyeket a farm dolgozói kellene lekaszáljanak, egyszerűen nélkülözhetetlenek ezek a gépek. A probléma viszont ott kezdődik, hogy nincs aki használja. Szentpálon mindössze egy fiatalembert találtak, aki ismerte, vagy legalább is értett anynyira a gépekhez, hogy eredményesen is dolgozhatott a felszereléssel. Mindezzel nem, korántsem kívánjuk azt állítani, hogy e gépek bonyolult szaktudást igényelnek. Inkább arról van szó, hogy az mtsztagok műszaki előképzettsége alacsony. S mert, Szentpálnál maradva, a közeljövő sokkal bonyolultabb kérdéseket vet föl, s mert a fejőgépek, csillék stb. kezelése alatpos ismereteket követel, miközben a gépesítés térhódítását hangsúlyozzuk, a fejőgépészek kiképzéséről , is kellene gondoskodni. Flóra Gábor ■ EZÜSTFENYŐ '70 Pénteken este a Csíkszeredai Művelődési Ház nagytermében megkezdődött az Ezüstfenyő 70 elnevezésű, immár hagyományossá vált, megyék közötti könnyűzene verseny és fesztivál, öt megye 12 együttesének, felléptével. A versenyfesztivál a Csíkszeredai Saeoya együttes közreműködésével bemutatott fesztivál-nyitánnyal — Herp Alpert szerzeménye - lépett a népes közönség elé. Az együttesek és szólisták teljesítményét elbíráló, a nagydíjakat és különdíjakat odaítélő zsűri a következő tagokból áll: Bucur Nicolae, a Megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság; Orbán Béla, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa; Gál Árpád, a Népi Alkotások Hargita Megyei Háza; Jankó István, a Hargita napilap részéről, valamint Farkas Sándor és Orbán Balázs székelyudvarhelyi, illetve Csíkszeredai zenetanárok. A zsűri elnöke a fesztivál első napján Gál Árpád, a továbbiakban pedig Mişu láncú bukaresti zeneszerző, aki a fesztivál első napján objektív okokból nem jelenhetett meg. A tegnap esti műsoron a Csíkszeredai Saepya és Symetra, a balánbányai Vidia és a gyergyószentmiklósi Artemis együttes lépett színpadra. Országos hírügynökségünk közli A KONSTANCAI Bábszínházban megkezdődött a második Bábszínházhét, amelyen részt vesznek a következő városok bábszínházai: Arad, Bákó, Brăila, Kolozsvár, Konstanca, Craiova, Nagyvárad, Galac, Iaşi, Marosvásárhely, Ploieşti, valamint a bukaresti Ţăndărică Bábszínház, összesen 15 előadással. A hét programjában szimpozion is szerepel, „Modern és modernizmus a bábszínházban" címmel, művészek, drámaírók, kritikusok stb. részvételével. Ugyanakkor egy díszlettervezési kiállítást is rendeznek. Az utolsó napokon a bábszínházak tagjaival szemináriumot tartanak. EGY HÓNAPJA, hogy a vaskapui erőmű első áramfejlesztőjét bekapcsolták az országos energetikai rendszerbe. A turbina, a generátor, az erőátviteli transzformátor, a segédberendezések, valamint a Gura Văiîî és Tr. Severin-i 220 kilovoltos transzformátorállomás kifogástalanul működik: a hidroaggregát eddig 30 millió kilowattóra villamos energiát állított elő. HÍREK idejében közbeléptek. Tusnádfürdőn, a néhány hónappal ezelőtti nagyobb földcsuszamlás közelében, a felső sétányon csütörtökön újabb földmozgást észleltek. A talaj mintegy hét-nyolc méter hoszszúságban megrepedt, ennek következtében megrongálódott a vízvezeték-hálózat. A Csíkszeredai Városgazdálkodási Vállalat helyi szerelő csoportja azonnal közbelépett, estére már újra folyt a víz a 42-es villában. A kereskedelmi komplexum építői pedig azonnal kitámasztották, megerősítették a támfalat. Mae Ceausescu elvtárs párt- és államvezetők kíséretében munkalátogatást tett MAROS MEGYÉBEN (A látogatásról szóló részletes tudósítást lapunk következő számában közöljük) Az értékesítés kapcsán a választékról ÁRUTERMELÉSI GONDOK A SZÉKELYUDVARHELYI HELYI IPARI VÁLLALATBAN A jó eredményeket elérő vállalatok közt tartjuk számon a székelyudvarhelyi helyi ipari vállalatot. Évek óta havonta példamutatóan teljesítették a főbb gazdasági-pénzügyi tervmutatókat, s ha voltak is olykor problémák, azokat rendszerint sikerült eredményesen megoldani. Persze ezt így leírni egyszerű, de a felmerülő kérdések megoldása rengeteg energiát, leleményességet, kezdeményező készséget követelt és nem utolsó sorban sok fejtörést okozott és okoz, hisz ismeretesek azok a nehézségek, amelyekkel a vegyes arcélű helyiipari vállalatok viszonylag gyakran „találkoznak". Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert jelenleg is nehéz kérdések előtt áll a vállalat igazgatóbizottsága, az egész munkaközösség. Ha a nyolc hónapi megvalósításokat tanulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy a vállalat dolgozói becsülettel eleget tettek tervfeladataiknak, így a kiszabott munkatermelékenységet 1,3 százalékkal sikerült növelniük, ami azt jelenti, hogy az egy alkalmazottra jutó termelékenység 489 lejjel volt nagyobb az előirányzottnál. Túlszárnyalták az össztermelési, illetve az árutermelési tervet is. Úgyszintén megrendelőiknek kötelezettségen felül közel 800 ezer lej értékű árut szállítottak. Ezen alapvetően fontos mutatószám túlteljesítéséhez elsősorban a diatomit kitermelő- és a gumirészleg járult hozzá. Ugyanakkor figyelemreméltó eredményeket értek el a bútorgyártásban is, e választék tervét közel 400 ezer lejjel szárnyalták túl (csupán augusztusban közel 200 ezer lej értékű különböző bútorzatot állítottak elő terven felül). A gazdasági tervmutatók maradéktalan teljesítésének természetes következményeként sikerült többletjövedelmet is megvalósítaniuk. A felsorolt kedvező eredmények ellenére a vállalat vezető szakemberei kissé gondterheltek. A következő időszakra ugyan az árutermelésre kötöttek már szerződéseket, de a diatomit iránt megcsappant kereslet veszélyezteti az eladott és bevételezett árutermelési terv teljesítését, s különösen 1971-ben. Helyi ipari vállalataink mondhatni tipikus helyzetével állunk szemben: a profil (pontosabban rendeltetésük) elmosódásával párhuzamosan az évek folyamán egy bizonyos fajta „szakosodásnak" voltunk tanúi. Ez pedig oda vezetett, hogy közszükségleti cikkek helyett nagy szériában állítottak elő olyan termékeket, amelyek gyártása indokoltabb a köztársasági érdekeltségű egységekben. A jelenség nem egyedi és nem sajátos. Éppen ezért, nem okolható a kialakult helyzetért a vállalat vezetősége. (Egyébként hasonló problémák akadnak a gyergyószentmiklósi Partizánban és a Csíkszeredái Fém- vegyipari- és kitermelő vállalatban is). A kérdést figyelmesen, körültekintően, de operatíven kell tanulmányozniuk az illetékes felettes szerveknek, és gyakorlati, valóban eredményes, átfogó intézkedési programot kell kidolgozni. Ez lenne az érem egyik oldala. Igen, mert a kívülálló is joggal teheti fel a kérdést: a közszükségleti cikkek számának növelésével, tehát a választék bővítésével nem lehet-e megszüntetni a szóban forgó nehézséget. A szerződések megkötésének egy részére sor került, jó néhány termékféleségé pedig most van folyamatban. A vállalatbeliek véleménye szerint a kereskedelem érezhetően növekvő érdeklődést jelenlegi árucikkek iránt nem mutatott. A választék pedig csak a kerámia tárgyaknál és a préselt gumi termékeknél gazdagodik majd. Más szóval, a kereskedelem nem is kérhetett többet, mint ami van, a vállalat viszont nem ajánlott fel újabb cikkeket. Hogy miért? A főmérnök, Bíró Tamás elvtárs véleménye szerint, nincs lehetőségük a skála bővítésére. Ez az oka annak is, hogy az ez évre előirányzott két új közszükségleti termék, a kézi ablaktisztító és a káposztavagdaló sorozatgyártását sem tudták megkezdeni. Ugyanis a vállalat és általában a megye helyiipara nem rendelkezik megfelelő tervező kapacitással. A főmérnök elvtárs rámutatott, hogy a nagyobb vállalatok saját tervező műhelyekkel rendelkeznek, nos, a helyiiparban is szükség volna tervező csoportokra vagy a helyiipari igazgatóság mellett egy tervező, részlegre. Tanulmányozni kellene ennek lehetőségét és azt, hogy mennyire lehetne gazdasági-pénzügyi szempontból e problémát rendezni. Egyébként az elgondo-Hecser Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) Lapzártakor jelentik A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa szeptember 17-én és 18-án plenáris ülést tartott, amelyen megvitatta a 8 hónapi tervfeladatok és versenyvállalások teljesítése érdekében kifejtett szakszervezeti tevékenységre és az egész 1970. évi terv teljesítése és túlszárnyalása érdekében hozandó intézkedésekre vonatkozó jelentést. HÍREK 2 Mint már hírt adtunk róla, hamarosan új életre támad a valamikor - nem is olyan nagyon régen - messze földön híres köröndi Árcsó fürdő, ahol természeti érdekességként egy négyzetkilométeren édes-, sós- és ásványvízforrások buzognak. A község lakói hazafias munkával, a fogyasztási szövetkezetek pedig egy új motel építésével járulnak hozzá ehhez. Képünkön az épülőben lévő, szálláshelyet, étkezési lehetőséget egyaránt biztosító épület. A 3 Kitüntették a parajdi iskola pionírjait. A parajdi iskolában tagnap délelőtt bensőséges hangulatú ünnepségen kapta meg az itteni pioníregység eredményekben gazdag tevékenysége jutalmát — az Országos Pionírtanács adományozta Élegység címet és az egységzászlón ezt feltüntető szalagot. Holnap kezdődik a Vöröskereszt Hete. Ebben az évben szeptember 20. és 26 között rendezik meg országunkban az egészségvédelem, az egészségügyi ismeretek terjesztésének, tömegszervezete, a Vöröskereszt hagyományos hetét. . Holnap délelőtt megyeszerte ünnepélyes megnyitókat tartanak. Csíkszeredában a líceum dísztermében megnyitó beszédet mond dr. Ambrus Zoltán, a megyei Vöröskereszt Bizottság elnöke, összegezi és elemzi e társadalmi mozgalom ez évi eredményeit, ajándék könyveket nyújtanak át a kitűnt önkéntes véradóknak, azt dr. Barabás Dénes és dr. András Piroska előadása követi, majd az iskola egészségügyi csapata tart gyakorlati bemutatót. Megtartották a Hargita művészete kisipari szövetkezet termékeinek, művészeti kiértékelését. A központi szerv küldötte és a helyi jóváhagyó bizottság tagjai az idén először már a szerződéskötések előtt felülvizsgálták a termékek minőségi színvonalát, javaslatokat tettek egyes darabok még esztétikusabbá tételére. A bemutatott mintegy 1200 termékből 330 új mintadarab volt. A bizottság a jövő évi terméklistára szánt cikkek nagy részét elfogadta.