Hargita, 1970. október (3. évfolyam, 229-255. szám)
1970-10-01 / 229. szám
g. OIPRI - HARGITA 1970. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Ruhát se gomb nélkül... Olvasom a használati utasítást : „Használat előtt a parkett-lakk két összetevőjét jól keverjük össze. A lakk és az oldószer keverési aránya tíz az egyhez“. Kicsit meglepődöm, hiszen amikor azt a két doboz lakkot végül is megvásárolhattam a székelyudvarhelyi Május 1 úti önkiszolgáló üzletiben, nem láttam mellette semmiféle oldóanyagot, s amikor a pénztárnál fizettem, akkor sem szólt senki, hogy az egyik lényeges kellék hiányzik — Lényeges kellék, ami nélkül a másik nem ér semmit — hallottam később a festéküzletben, oldószer—kereső utam egyik állomásán. — Sajnos, nálunk sem lakk, sem oldószer nem kapható. Különkülön át sem vennék, külön-külön nem is lehet árusítani... Aztán kiderítem, hogy Székelyudvarhelyen csupán a két önkiszolgáló üzletben vásárolható parkett-lakk. Oldószer sehol. De azért hogyha a vevő lakkot igényel, eladják neki lelki nyugalommal. Újra csak a Május 1 úti önkiszolgálóban vagyok. Valamiféle magyarázatot keresnék : mit is csinálhatnék két doboz lakkal, ha nincs hozzá „melléktermék" ? — Valóban nincs. Eleget kértük a raktárból — mondta az üzletfelelős, — ezidáig még nem kaptunk. — Dehát önök tudhatták a legjobban, hogy a két anyagot egymás nélkül használni nem lehet. — Tudtuk, hogyne. — S ennek ellenére a lakkot mégis magára árulják . — ? ? ? — Az áruátvételnél nem figyeltek fel rá, hogy nincs a lakkos dobozok számának megfelelő oldóanyag ? — Valószínűleg kevesebbet kaptunk belőle... Nem tudom, de lehet, hogy némelyik vásárló-sorstársamat meggyőznék ezek a válaszok, esetleg legyintenének bosszúságukban. Engem nem. Hiszen készruhát sem árulnak gomb nélkül, cipőt se fűző nélkül, zárat se kulcs nélkül, eszünkbe sem jut, hogy csésze, kanál, cukor nélkül is fel lehetne szolgálni a feketét.... És így tovább sorolhatnám a példákat, de nem érdemes. Legközelebb majd még az üzletben elolvasom a használati utasításokat, bármit is vennék. De előrebocsátom, az egyszer bizonyos, hogy parkett-lakkot oldószer nélkül nem fog eladni nekem senki. Tudniillik, nem veszem meg. Balázs András Címkés és címkézetlen borvizesüveg Nem akartam én kihallgatni beszélgetésüket, de olyan hangosan tárgyaltak, hogy minden körülállónak fel kellett figyelnie szavaikra. Dél felé járt az idő aki ilyenkor dolgozik, annak hamar kedve kerekedik egy-két pohár víz felkortyolására. A két sütkérező fiatalember úgy látszik épp a munka fáradalmait pihente a padon a vonatra várakozók népes csoportjában. Megszomjaztak. S mivel mindez a csíkszentkirályi állomáson történt, ahol tudvalevőleg ezrével rakják a vagonokba a borvízzel telt üvegeket, természetesnek tűnik, hogy nem elégedtek meg közönséges kútvízzel. Lévén, hogy a borvízforrás legnagyobb sajnálkozásukra nem az állomáson buzog, hát onnan szereztek, ahonnan tudtak. A raktárból. — Hozzunk egy láda borvízet... — Majd mikor elmegy a vonat, most csak cimkézetlent adnak. Annak meg ki sem mossák az üvegeket. A tegnap is olajos meg pálinkás üvegeket kaptam. Abban maradtak, hogy ezentúl csak címkézett üvegből fogadják el a borvizet. Egymás között még alaposan leteremtették a töltődő felelőtlen munkásait, akik szántszándékkal mosatlan üvegekbe töltik a „helyi fogyasztásra“ szánt borvízet. A borvíz nem kerül pénzbe Csíkszentkirályon. Van belőle bőven. Palackozása viszont már sok ember munkáját igénybe veszi. Azok pedig pénzért dolgoznak. Nem értem, az a két fiatalember, — s bizonyára szép számmal akadnak hozzájuk hasonlók — miért csak a palackozott borvizet kedveli. Túlságosan hosszú lenne számukra a forrásig tartó tíz percnyi út ? A töltődő mindenesetre gondol rájuk, nekik szánják az úgynevezett címkézetlen üvegeket, amelyeket ,,terven felül" töltenek, de hát az igények rohamosan nőnek,s egyébként is lehet, hogy van valami igazuk a házifogyasztóknak, amikor olyan nagyon ragaszkodnak a címkézett üvegekhez... Talán túl aprólékos vagyok Mibe kerül egy láda borvíz, Szentkirályon ? Különösen akkor ha régi jó szokás szerint az új adag átvételekor az üvegeket is visszaviszik a raktárba. Pár lej az egész, talán még annyi se, hisz újratöltik az üvegeket. Ha ez így van remélem, semmi kivetnivalót nem látnak abban, ha felhívom az arra járók figyelmét, hogy a szentkirályi állomás borvízraktárában mindenkinek ingyen borvizet adnak. Egyetlen kikötésük : vigyenek üveget magukkal. Elvégre olcsó a borvíz, s Csíkszentkirályon igazán bőven van belőle... Borbély László I II KÜSZÖBÖN AUSZTÁM, a prmtimumm (Folytatás az 1. oldalról) Lényeges követelmény, hogy a közművelődési intézményekben a pártszervezetek közgyűlésén kibontakozó viták során központi kérdéssé váljék az értelmiségi dolgozók tömegnevelő tevékenysége. Az iskolákban meg kell vitatni a párt Központi Bizottsága Irányelveiből az oktató-nevelői munka állandó javítása érdekében a tanerőkre háruló legidőszerűbb feladatokat. Bár hangsúlyoztuk a viták konkrét jellegének szükségességét, mindent meg kell tenni azért, hogy megelőzzük a kérdések csupán szakmai módon történő felvetését, s kizárjuk az olyan próbálkozást, amely a pártmunkát az úgynevezett adminisztratív irányítás problémáira szűkíti le. A pártszervezet vezető szerepe nem az igazgató bizottságok, nem a műszaki adminisztratív személyzet feladatkörének az átvételén keresztül valósul meg, hanem a pártmunkára jellemző módszerek - a meggyőzés, a politikai nevelőmunka, az ellenőrzés, a kommunisták személyes példája, alkalmazása révén, melyek biztosítják a megfelelő tömeghangulatot, a kombatív közvéleményt a negatív jelenségekkel szemben, az új érvényesülését, a vezető káderek és az egész munkaközösség kezdeményező készségének és felelősségtudatának serkentését, a párt által rájuk bízott feladatok teljesítésében. A beszámoló és választási közgyűlések lényeges célkitűzését képezi a pártszervezetek egész politikai és szervező tevékenységének minőségi javítása, munkastílusuk ésmódszereik oly méretű tökéletesítése, mely lehetővé teszi, hogy valóban betöltsék a rájuk háruló mozgósító szerepet abban a munkaközösségben, ahol tevékenységüket kifejtik. Ez pedig feltételezi, hogy a közgyűléseken az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak a belső pártélet kérdéseinek elemzésére - azok teljes változatosságában -, beleértve elsősorban a pártalapszervezeteknek a számbeli növelésével, a belső pártdemokrácia és pártfegyelem erősítésével, a kollektív munka és vezetés javításával, a káderek kiválasztásával és nevelésével, s nemkülönben a tömegszervezetek irányításával kapcsolatos kérdéseket. A választási közgyűlések és konferenciák előkészítésének időszakában élénkebbé kell tenni a párttagok és a többi dolgozók kommunista szellemben való nevelését, alaposan megismertetve pártunk bélés külpolitikájának alapelveit és irányvonalát, elsajátíttatva a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének programjába foglalt alapvető gondolatokat. Az összes beszámoló és választási közgyűléseken, illetve konferenciákon fontos helyet foglal majd el az ideológiai munka kérdéseinek, az egész propaganda és politikai nevelő tevékenység tökéletesítése útjainak és módozatainak az elemzése. Alapos elemzésnek kell tehát alávetni a kommunisták pártos szellemben történő neveléséért, a párttagokra jellemző politikai és erkölcsi vonások kialakításáért végzett politikai-ideológiai nevelőmunkát. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a pártszervezeteknek a dolgozók szocialista tudata kialakításáért kifejtett tevékenységéről sem. Ezért intézkedni kell, hogy mind a pártoktatás, a politikai tájékoztató tevékenység, mind pedig a tömegkulturális nevelő munka biztosítsa a pártpolitika és a párthatározatok alapos megismerését, a dolgozóknak a szocialista hazafiság és a szocialista nemzetköziség szellemében történő nevelését, a munkával és a közvagyonnal szembeni új magatartás kialakítását, a szocialista törvényesség szigorú tiszteletben tartását, a párttagok és a többi dolgozók méltó viselkedését a családban és a társadalmi életben, magas fokú kombattívitást, a maradi, misztikus felfogásokkal — a burzsoá ideológia megnyilvánulásaival —, a társadalmi igazságosság és méltányosság bárminemű megsértésével szemben. A választási közgyűlések egyik alapvető sajátossága kell legyen azok hangsúlyozott munkaülés jellege és a magas fokú pártos igényesség. Ez feltételezi, hogy a vitákban tükröződjenek a pártvezetőség munkastílusára jellemző olyan meghatározó vonások, mint a helyzet tisztánlátó elemzése, az ünnepélyességre való törekvésekkel és a parádé légkörének az elutasítása, a hibák nyílt feltárása és a felszámolásukhoz szükséges legmegfelelőbb megoldások keresése. Nyilvánvaló, hogy a közgyűlések és konferenciák hatékonysága nagy mértékben függ az előterjesztett beszámolók tartalmától. íme, miért kell elvetni azt a sok helyen meghonosodott gyakorlatot, hogy a beszámolókat a számadatok és tények halmazává változtassák, anélkül, hogy a jelenségek mélyére hatolnának. A munka állandó javítása érdekében olyan beszámolók szükségesek, amelyek elemzik a jelenségeket, a tényeket, azok okait, s amelyek alapján meg lehet találni végső fokon a hibák felszámolásának módját és eszközeit. Ahhoz pedig, hogy ilyen beszámolókat készítsünk, feltétlenül be kell vonnunk az egész pártaktívát, a pártbizottságok mellett működő komissziókat, a leghozzáértőbb párttagokat. A tapasztalat azt igazolja, hogy a választási közgyűlések és konferenciák annál gyümölcsözőbbek, minél meggyőzőbben tükrözik a belső pártdemokrácia szigorú tiszteletben tartásáról való gondoskodást. A pártdemokrácia kiszélesítését az jellemzi, hogy a párt Szervezeti Szabályzatában foglalt új előírásoknak megfelelően a közgyűlések és a konferenciák megválasztják az illető vezető szervek tagjait és a küldötteket a fölöttes szervezet konferenciájára, de ugyanakkor jelölteket is állítanak a közvetlen fölöttes szerv megválasztására. Ugyanakkor a pártdemokrácia kiszélesedéséről tanúskodik a választásokkal kapcsolatos utasításoknak az a kitétele is, miszerint a karába és bizottságokba, valamint a küldöttekként javasolt személyek száma rendszerint több kell legyen az illető szervekbe vagy küldöttenként megválasztandó személyek számánál. A belső pártéletre jellemző mély demokratizmusnak azonban meg kell nyilvánulnia a közgyűlések egész menetében is. Elsősorban egy olyan légkör biztosítására gondolunk, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes párttag őszintén, akadálytalanul kinyilváníthassa véleményét. A bírálat és önbírálat ösztönzése, a kommunisták által tett észrevételekkel és javaslataikkal szembeni fogékonyság, az a törekvés, hogy gyakorlati következtetéseket vonjunk le a kinyilvánított véleményekből, minden olyan próbálkozás visszaverése, amely megfélemlítené vagy üldözné azokat, akik feltárják a hibákat és a túlkapásokat, nemcsak a kommunistáknak, a Szervezeti Szabályzatba iktatott jogaiból fakadó követelmény, de egyben a pártélet tökéletesítésének alapvető feltételeit is képezik. A pártszervezetek büróinak a gazdasági egységekben és intézményekben, a közösségekben és a második kategóriájú városokban a pártbizottságoknak a két évre történő megválasztása megköveteli a magas fokú pártos felelősségérzetet, a helyi pártszervekbe beválasztandó kommunisták politikai, szakmai és erkölcsi jellemvonásaival szembeni igényesség növelését. Mind az országos, mind pedig megyénk gyakorlata azt igazolja, hogy a beszámoló és választási közgyűlések, illetve konferenciák hatékonysága egyenes arányban van a megyei, a városi és a községi pártbizottságok által nyújtott segítséggel, azok útmutatásaival és irányító munkájával. A pártbizottságoknak — elkerülve az aprólékos gyámkodást, az általános érvényű utasításokat irányító munkájukat a pártszervezetek tevékenységének a tartalmára, a lényeges kérdésekre kell összpontosítaniuk, oymértékben, hogy a választási gyűlések és konferenciák járuljanak hozzá a párt szervezeti és politikai erősödéséhez, a pártmunka, az egész gazdasági és társadalmi élet vezetési formáinak és módszereinek a tökéletesítéséhez. A beszámoló és választási közgyűlések jó előkészítése és színvonalas lefolyása hozzá fog járulni az egész megyei pártszervezet erősítéséhez, a pártmunka hatékonyságának fokozásához, azoknak a feladatoknak a maradéktalan megoldásához, amelyeket elénk tűzött a párt X. kongresszusa. AZ IGÉNYESSÉG JEGYÉBEN A temesvári Állami Magyar Színház vendégszereplése megyénkben Volt egy időszak — vajon már végleg csak volt ? ! — s még nem is oly régen, amikor már az unalomig hajtogattuk, mondva és írva, hogy szeretnék, ha végre megértenék színházaink, hogy a vidék, a „kiszállás, a turné" is színházat igényel, hogy ne csak kasszadarabokkal, pénzügyi terveik lemaradását bepótlandó dolgokkal álljanak elő színpadjainkon. A temesvári Állami Magyar Színház nyárutói-őszeleji túrájára, országjáró útjára egy komoly és vidám témájú darabbal indult neki - az egyik SZABÓ LAJOS MENTSÉG című színműve, a másik J. HASEK - E. F. BURIÁN SVEJK, A DERÉK KATONA című szabálytalan komédiája é s úgy vélem, megtalálták azt a keretet, amelyek között a közönségigénynek maradékalanul eleget tehetnek. Szabó Lajos műve a történelmi darabok népes családjába tartozik. Érdekes módon hazai magyar színműírásunkban az utóbbi esztendők során nagyon kedvelt téma lett a múlt. Itt van például Veress Dániel két drámája : a Mikes, és a Véres farsang, Páskándi Géza Dávid Ferencről szóló műve, a Vendéglátás, Kocsis István Martinovics-drámája a Nagyjátékos — hogy csak egy párat említsek az utóbbi 1—2 év terméséből. A romániai magyar irodalomban régi, komoly hagyományai vannak a történelmi drámának. Az erdélyi magyar nyelvű drámaírás jó 180 esztendőre tekinthet vissza, ha figyelembe vesszük, hogy a Bánk bán megírásában nagy szerepe van a kolozsvári színháznak, Erdélynek. A régi hagyomány a két világháború romániai magyar irodalmában egyre inkább kiteljesedett, és olyan darabokat szült, mint Kós Károly Budai Nagy Antalja. A felszabadulás után jó darabig kevés a történelmi tárgyú színmű. Legalábbis keveset mutattak be, s hogy az íróasztalok fiókjaiban esetleg hány rejlett ? — azt nem tudhatni. Egy ilyen „fiók" aljából került elő és elevenedett meg a temesvári színészek játékában Szabó Lajos régi darabja, a Mentség. A darab Misztótfalusi Kis Miklósnak, a XVII. század európai hírű tudósának és könyvnyomtatójának az életéről, életének legnehezebb szakaszáról, a Hollandiából való hazatérés utáni keserves, kemény, megaláztatásokkal terhes esztendeiről szól. A haladásért, a magyar nyelvű oktatásért, magyar nyelvű könyvekért síkra szálló embernek csak üldöztetés, meggyaláztatás lehetett a sorsa az elnyomott országban. A népre nehezedő kettős elnyomást - gazdasági és nemzeti — a maga bőrén is érzi Misztótfalusi Kis Miklós, akinek fáklyamunkáját a hatalom emberei nem nézik jó szemmel. Tótfalusi Kis Miklósnak buknia kell. De ez a bukás csak testi összeroppanás — tehát fizikai — mert az út, amelyen Heltai Gáspár után ő is elindult, az út tovább folytatódott, s az útra újabb és újabb szellemi fáklyát tartók léptek. Tótfalusi Kis Miklós szelleme tovább élt barátaiban, harcostársaiban, munkatársaiban. Szabó Lajos darabja 20 esztendeig porosodott íróasztalának fiókjában, várva a valamikori feltámadást. Jól megírt, jól megkomponált darab. Szép a nyelvezete. A drámaírás minden csínját-bínját ismerő szerző műve a Mentség. Egymásból adódó, gördülékeny a cselekmény bonyolítása, amely észrevétlenül minden kimondott szóval, minden mozdulattal tovább fokozódik, hogy szinte robbanjon a végén. A színészeknek abból a szempontból, hogy lekössék, magukkal ragadják a közönséget , nem volt nehéz dolguk. A darab megtette ezt.Misztótfalusi Kis Miklós alakja magasan kiemelkedik a többi szereplő közül. Az őt formáló színésznek, SINKA KÁROLYNAK komolyan meg kellett, legalábbis így gondoljuk, küzdenie a figurával. Az a sok, magas hőfokú indulat, érzelem, ami beleszorult ebbe a figurába — nehéz munkát igényelt. Sinka Károlynak pedig volt ereje elvégezni, maradéktalanul elvégezni ezt a munkát. Izzott, lüktetett, érzett és fájt, porrá lett és újra feltámadt szemünk előtt. Egyetlen egy mondattal kifejezve véleményemet : maradéktalanul, töretlenül, nem színészként, de emberként élte és nem játszotta Tótfalusi Kis Miklós alakját. A Kis Miklósné figuráját alakító BÁNYAI IRÉN alakításának első részében hiányérzetet keltett bennünk, s csak a végkifejtés nagy drámai jelenetében lett igazán az üldözött Kis Miklós együttérző, kétségbeesett, szenvedő társa. Legszívesebben sorra vennénk minden egyes szereplőt, mert az egész előadás annyira kiegyensúlyozott, töretlen volt, mindenki anynyira benne élt a szerepében, hogy megérdemelné, hogy külön-külön szóljon róluk a cikk írója. Ha csak felsorolásszerűen is, de ki kell emelnünk Laczó Gusztáv, Vértes József, Rappert Károly, Kőfalvy István, Mester András, Szélyes Imre és Janó János alakítását. Hasek Svejkjét játszani háládatos, de ugyanakkor nagyon is háládatlan dolog — főleg, amióta a regény filmváltozata bejárta a félvilágot. A Svejket, a derék katonát alakító SZABÓ LAJOSNAK épp ezért volt könnyű, de ugyanakkor nehéz dolga is. Könnyű volt, mert a hálás szöveg, a helyzet- és jellemkomikum mind az ő munkáját könnyítette. De éppen azért, mert már láttunk elég sok Svejk alakítást, mert a regény olvasása és a film megnézése után már kialakult bennünk Svejk figurája . Szabó Lajosnak még valamit hozzá kellett adnia a figurához, valami új színt kellett bevinnie alakításába, miközben állandóan kísértették (gondolom) az eddig látott alakítások. Nehéz dolga volt azért is, mert Svejk alakja annyi komikumot kínált, hogy ha nem lett volna eléggé tehetséges, eléggé tapasztalt színész, könnyen olcsó komédiázássá válhatott volna alakítása. Ám Szabó Lajos játékát mindvégig az önfegyelem, a visszatartottság jellemezte. Ura tudott lenni mindvégig a figurának. Hasek Svejkkel nemcsak nevettetni akart. Regénye éles gúnyirat, szatíra. Kezében, tollán a nevetés, a kinevettetés éles, kegyetlen fegyver. Ezt kellett a Svejket alakító színésznek is kidomborítania. Szabó Lajosnak ez sikerült. Humora természetes, gördülékeny, de ugyanakkor mindig átsüt rajta a gúny, az irónia — anélkül, hogy ez zavarólag hatna. Jól egészítette ki a légkört SÍNKA KÁROLY Katz tábori lelkész alakítása, habár egy kicsit túljátszottnak éreztük a figurát. FÁBIÁN FERENC Grünstein főorvosa, KAKASSY ÁGNES Von Greifels bárónője, MAKRA LAJOS orvosszakértője. Cseresnyés Gyula szigorú rendezői keze és Kazinczy Gábor díszlet- és kosztüm megvalósításai nagy szerepet játszottak az együttes sikerében. Amikor a fentiekben az „egységes", „kiforrott” jelzőket használtuk — egy cseppet sem a vendéglátók szinte kötelező udvariassága beszélt belőlünk. Nem. Mert ugyanis arról van szó, hogy az előadásokban a legnagyobb érdem épp az együttes egységes, kiforrott volta. Ez szerezte a legnagyobb örömet a nézőknek. És ennek azért is kell örülnünk, mert a múlt esztendőkben állandóan hullámzó teljesítményeket nyújtó fiatal színtársulat olyan produkciókra képes, amelyekkel nem kell restelkedniük, amelyekkel az ország bármelyik színpadán becsülettel helytállnak. Molnos Lajos 1970 október 1. csütörtök Napkelte: 6,13; nyugta: 17,57 Holdkelte: 6,59; nyugta: 17,59 Az évből eltelt 274 nap, hátra van még 91. ÉVFORDULÓK: - 1899-ben született Gheorghe Paloş, hazánk munkásmozgalmának harcosa (meghalt 1940-ben). - 1949-ben kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot Ciprus nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának évfordulója (1960). HETIVÁSÁR: Vlahica, Csíkkarcfalva, Parajd, Várhegy. TELEVÍZIÓ OKTÓBER 1, CSÜTÖRTÖK 17,30 — Magyar nyelvű adás. 18,00 — Nyelvészeti adás. 18,25 — Hangverseny. 18,45 — Nemzetközi szemle. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Huckleberry Finn kalandjai — folytatásos film. 20,45 — Emlékezés Dózsa Györgyre. 21,00 — Színház : Zaharia Stancu „Rădăcinile sínt amare“ című regényének színpadi változata. 22,10 — Tévéposta. 22,25 — Csajkovszkij V. E-moll szimfóniája. 23.00 — Híradó. RÁDIÓ A marosvásárhelyi stúdió műsora OKTÓBER 2. PÉNTEK Magyar nyelven : 6,30—7 — Reggeli híradó : hírek. Ipari krónika : Egy új gyár körvonala rajzolódik ki Csíkszeredában. Zene: 16,30—18 — Hírek, tudósítások. Szórakoztató muzsika. Gazdasági figyelő. Marosvásárhelyi zeneszerzők dalaiból. Mikroenciklopédia : A mofetták gyógyászati hatása. Autóm: a készülékek a holdon. Zenés lotto. MOZI OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Hargita : A félelem bére. Francia-olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród: Nagyvakáció. Színes, szélesvásznú franciaolasz film. GYERGYÖSZENTMIKLÓSI Mioriţa : A Leontina akció. Színes francia film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famunkás : Bűnös szerelem. Színes spanyol-olasz film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás • Ne bántsátok a feketerigót. Amerikai film. MADÉFALVI Vasutas : Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz. Román film. VLAHICAI filmszínház : Az ég lovagjai. Csehszlovák film. MAROSHÉVÍZI Călimări: A titokzatos kozmoszbeli X. Színes, szélesvásznú japán film. BALÁNBÁNYAI Bányász : A dákok. Színes, szélesvásznú román film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Moszkva — Genus. Szovjet film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Hattyúk tava. Színes, szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI Borszék : Ana Karenina (I-II. rész). Színes, szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI Forrás : Idegenek. Színes francia film. LÖVÉTEI filmszínház : Doktor Mabusse visszatér. Német film. PARAJDI filmszínház : Gyilkos a nyaralóban. Jugoszláv film. DITRÓI filmszínház : Freddy és a préri dala. Színes német-jugoszláv film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Az elítéltek kastélya. Román film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Adio, Texas. Olasz film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : A makrancos hölgy. Szélesvásznú angol film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : Szerelmesek paradicsoma. Német film. CSÍKSZÉPVÍZI filmszínház : Monte Cristo jegyében. Színes francia-olasz film. HODOSI filmszínház : Jog az élethez. Színes mexikói film. PRONOEXPRES A szeptember 30-i húzások nyerőszámai: I. húzás: 37, 16, 36, 6, 2, 26 Nyereményalap: 355 215 lej. Áthozat: 118 646 lej. II. húzás: 32, 8, 17, 5, 34, 3, 24, 211* Nyereményalap: 317 013 lej. Áthozat: 55 995 lej. IDŐJÁRÁS A tegnap megyénk területén szép idő volt, változó égbolttal. A hőmérsékleti értékek a korábbi napokhoz viszonyítva nem sokat változtak. Éjszaka —4 — —2 fokot mértek, nappal 9—11 fokot. Gyenge délnyugati szél fújt. Az előrejelzés szerint a mai nap nagy részében is szép idő lesz, később azonban az égbolt beborul, gyenge esők várhatók. A nap folyamán a levegő 10—15 fokra melegszik, éjszaka ismét fagyni fog, előreláthatóan —4 — —2 fokra süllyed a hőmérő higanyszála. A szél erőssége nem fokozódik, keletire változik anya azonban dél- Apróhirdetés Megvennék egy román—magyar betűs táska-írógépet. (Fodor Tibor, Székelyudvarhely, Május 1 sétány, 6 szám.) A megyei villamossági vállalat vezetősége az áramfogyasztók tudomására hozza, hogy a volt MAROSHÉVÍZ rajon területén 1970. október 3-án reggel 7 órától másnap 6 óráig gyenge feszültség lesz, majd ettől az időtől kezdve egészen 18 óráig az áramszolgáltatás teljesen szünetel