Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)
1971-04-01 / 76. szám
A Csíkszeredai nyomdában vagyunk, javában folyik a munka. A gépek ontják magukból a különféle színes címkéket, plakátokat, dobozokká alakíthatóvá tesznek kartonokat. Bálint Géza, a nyomó osztály részlegfelelőse mindent megmutat, mindent megmagyaráz. — Ez milyen gép? — Címkéket, vignettákat nyomunk vele. — Úgy látom, hogy ezeken az íveken, amelyeket a gépbe helyeznek, már rajta van a címkét képező többszínű rajz, rajta van minden ..., akkor hát minek kerülnek a mintás ívek újra a gépbe? — Hiányzik még róluk a szöveg, a felirat. — Tényleg, nem vettem észre. — A gép több szakaszban nyomja rá a papírra a teljes címkét. — Úgy látom, elég szapora munka. — Jól haladunk, de még mindig nem elég gyorsan. A színes lenyomatokkal teli ívek rétege szemlátomást szélesedik. Percek alatt egész halom áll készen, hogy aztán szeletekre, majd különálló példányokra vágva kerülhessenek rendeltetési helyükre, illetve a forgalomba, egy-egy borvizes üvegre ragasztva. — Hogy-hogy nem elég gyorsan? — Az igények nőnek, tehát többet és jobbat kell termelnünk, gyorsabban, tehát a gép és az idő tökéletesebb kihasználása révén. — Nos, hát ha így vagyunk, akkor jogos a kérdés: mit tett és mit szeretne tenni ennek érdekében? A fal mellett álló szekrényekhez vezet, fiókokat nyit ki, különféle mintákat ábrázoló kliséket vesz elő. — Eleinte ilyen különálló klisékkel dolgoztunk. Lassan, nehezen ment a nyomás. Azután ezeket a kliséket egy deszkára rögzítettem, s ezáltal elértem, hogy egyszerre egy sorozatot lehessen kinyomni. — Értem, így aztán az egymás mellett jelentkező lenyomatokat csak ki kellett vágni, egymástól különválasztani. — Így van, de még így is elég nagy időveszteséggel dolgoztunk. Ugyanis a klisék szélei fölösleges hézagokat tartalmaztak, emiatt a lenyomatok között üres sávok maradtak, ami növelte a papíron végzett vágások számát. — Tehát ki kellett küszöbölni az üres sávokat. — Igen. Mert, ha a lenyomatok szélei éppen összeérnek, akkor a vágások száma a felére csökken. Minden két vágás helyett egy vágás lesz szükséges. — Tehát? — A klisék fölösleges széleit levágtam, lereszeltem, vagyis eltávolítottam az üres sávoknak megfelelő részeket, majd az így lekurtított kliséket illesztettem öszsze, az említett módon. - És miben látja a további időmegtakarítás lehetőségét? - Abban, hogy ez a gép, ezek a gépek többre is képesek. Meg kell találni a módját, hogy lenyomatokat minél kevesebb szakaszban, esetleg egyetlen nyomással hozzák ki. Színezések és szövegezés egyidejűleg történjék. - Hát ez a másik gép, ez mit tud? — Ez a kartonokat festi, majd megfelelő bevágásokat, mélyedéseket illeszt rájuk, amelyek mentén a kemény papírt össze lehet hajtani, és a kívánt dobozzá lehet alakíta-A prés falába helyezett kések és ároknyomok valóságos kis labirintus rajzához hasonlítanak. — Ügyes szerkezet. Maga készítette? — Szükség volt rá. — Úgy látom, bevált. — Újfajta késeket tettem belé, ezek, azt hiszem, tartósabbak, megkönnyítik a termelést. A vágás minősége is javult. — Jól mutatnak ezek a színek együtt . — Sajnos, külön kell lenyomni mindegyiket, ami igen nehéz, hogy pontosan illeszkedjenek egymáshoz, hogy ne csússzanak egymásra. Nehezíti a munkánkat, hogy a kapott festékek ofszet gépekhez valók, ezért hamar száradnak, amit meg kell akadályoznunk, de úgy, hogy mégis idejében megkössenek. A színvonalat, nem eléggé , korszerű gépeink ellenére is, tartani kell ! Szeretném elérni, hogy a dobozok festése és vágása egyszerre történjék... — Segítséget, útmutatást honnan kap? — Szakkönyvekből. Tanulás nélkül nehéz előbbre jutni. Bálint Géza 22 éve dolgozik a Csíkszeredái, azaz a szülővárosabeli nyomdában. 1929-ben született, Szvoboda Miklós nevű mesternél tanult. 1957-ig szedő volt, de a tördelést és a nyomást is maga végezte a kézi erővel. Annak idején a marosvásárhelyi Vörös Zászló című lap is az ő kezének munkájára támaszkodott. Tizennégy éve gépmester. Jelenleg 20 ember dolgozik a keze alatt. Töke András, egységfelelős szeretettel beszél róla: — Itt tanult a nyomdában, nagy ambícióval, türelemmel. A szakmáját nagyon szereti és érti. Minden vonalon helytáll, ha kell, éjszaka is bent marad, rendkívüli munkát is vállal, nem fukarkodik az idejével. . Az asztalos munkához is ért, sok segítséget nyújt az üzemnek, annak idején például a gépek behordásából és beszereléséből is derekasan kivette a részét. Ügyes, hasznos javaslatai vannak, értékes embernek tartom. Mint párttag, évekig volt propagandista, jelenleg szakszervezeti bizottsági tag. Tavaly augusztusban éremmel tüntették ki. Többet, jobbat, gyorsabban: ez Bálint Géza elve. És elvhűségét tevékenysége igazolja. Bagdi Sándor KOMMUNISTÁK Többet, jobbat, gyorsabban innom AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 76. (961 ) SZÁM 1971. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK ARA 30 BANI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • • Ünnepköszöntő eredmények Székelyudvarhelyen Traktorzúgástól hangos a határ A municípium pártbizottságának legutóbbi plenáris ülésén behatóan, felelősségtudattal elemezték a pártunk megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére mindinkább kibontakozó széleskörű gazdasági, politikai, társadalmi-művelődési tevékenységet, a municípiumi pártszervezetek előtt álló feladatokat. Állandó irányító, mozgósító, szervező és nevelő munkának tulajdonítható, hogy még a múlt év őszén kidolgozott intézkedési tervek előirányzatai bizonyos gazdasági egységekben - az 1971-es év első két hónapjának eredményeit figyelembe véve - máris valóra váltak. A bútorgyár munkaközössége például, mely 1970-ben az 1 millió lejes tervtúlszárnyalási vállalással szemben 2,7 milliós túlszárnyalást ért el, jelenti ezúttal is, hogy május 8. tiszteletére tett vállalásait teljesítette s újabb vállalásokkal köszönti a nagy évfordulót. Az egyes termelőegységek dolgozóinak - élükön a kommunistákkal - érdeme, hogy január és február hónapokban az ipari össztermelési tervet municípiumi szinten 0,3 százalékkal szárnyalták túl, s e túlszárnyalás 3,25 millió lejnek felel meg. A többi tervmutatókat is sikerült megvalósítaniuk a köztársasági és helyi ipari vállalatoknak. Számos gazdasági egység rendelkezik még kiaknázatlan belső tartalékokkal, így az élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalat, a készruhagyár, a kisipari termelőszövetkezetek. Legtöbbjük nyersanyagellátási nehézségekre hivatkozik. Visszás jelenségként kell megemlítenünk, hogy a bútorgyár tervmutatóit a megyei fakitermelő és feldolgozó kombinát még most, az első évnegyed vége felé is változtatja, akadályokat gördítve a terven felüli vállalások teljesítése elé. Hasonló a helyzet a cérnagyárnál is. Bár a tervezett kapacitást csak a második évnegyed végén érik el, tervfeladataikat egész második évnegyedre már aszerint állapították meg A párthatározatok, pártdokumentumok népszerűsítésében, pártunk politikai irányvonalának megértésében, - más nevelési formák mellett - jelentős szerepet kaptak az alapszervezetekben megszervezett ideológiai viták, melyeken Székelyudvarhely kommunistái felelősségtudattal elemezték feladataikat, javaslatokat tettek a termelőmunka, a társadalmi-művelődési tevékenység megjavítása érdekében. Sikerült tovább javítani a szemléltető agitációt, a jelszavas táblákat, faliújságokat, szatirikus faliújságokat, mozgósító pannókat a termelés szolgálatába állítani. E téren azonban sok a tennivaló még, s mindenekelőtt az autószállítási vállalat, az erdőgépesítési és szállítási vállalat, a cipész szövetkezet pártszervezeteinek kell sokkal többet tenniük a szemléltető agitáció fokozása céljából. A szakszervezeti tanács kezdeményezéséhez, az újító tanácskozáshoz és kiállításihoz hasonlóan mielőbb meg kell szervezni a „Hatékony eszközök a tömegpolitikai munkában" című municípiumi jellegű kiállítást. Fokozott nevelőmunkát igényel a leendő párttagok felkészítése a pártba való belépésre is. Ezen a téren ugyancsak mutatkoznak hiányosságok. A pártoktatás különböző formái, a tanügyi dolgozók ideológiai oktatása, a KISZ-politikai körök mellett Balázs András (Folytatás a 3. oldalon) Gyermekkorunk tavaszi élményei közé tartozott a napfényben fürdő szántóföldön lépegető, zsákból magot hintő földműves képe, a magasan szálló pacsirta trillázó hangja. A Küküllő és a Gagy menti miszek földjeit járva hirtelen nem is tdunk felfigyelni a szerény kis madár, ha hangjaira, mindent elnyom a traktorok muzsikáló hangja. Eltűnt a lépegető, zsákjából magot szóró földműves, helyét gépek vették át. Traktorok. Régebbi és újabb típusúak, tárcsák, hengerek, speciális rendeltetésű vetőgépek. A munka zajától hangos a határ. Ha távirati stílusban akarnánk fogalmazni azt mondhatnák, hogy a Küküllő mente gazdaságai többségükben végeztek, vagy rövidesen végeznek az első sürgősségi időszak tavaszi munkálataival. Újszékelyen, Szenterzsébeten, Kis- és Nagysolymoson már csak a burgonya egy része és a kukorica vár vetésre. Az újszékelyi zöldségtermesztő farmon 10 ha murok, 10 ha hagyma, 10 hektár borsó és 30 hektár burgonya csírázik, a székelyudvarhelyi zöldségtermesztők szintén serényen dolgoznak A hétfői nap borúsnak ígérkezett, lassan szemerkélt az eső, de Gotthárd Klára farmvezető mérnököt a mezőn találtuk, amint a korai burgonya vetését irányította. Hasonló munkával foglalatoskodtak a felsőboldogfalviak Danis Jolán mérnök vezetésével. A Küküllőmente zöldségeseiben végzett munkát látva úgy érezzük, hogy a megyénkben megtermelhető korai és nyári zöldségekben nem lesz hiány az idén. A vetés, az ültetés jó ütemben halad- Reméljük, ugyanilyen lelkesen végzik majd a növényápolási munkákat is, hadat üzennek véglegesen a gyomnak. A nagykultúrákat illetően ugyancsak jól haladnak az említett miszek. A vetéssel egyidőben végzik a jól telett ősziek ápolását, készítik a magágyat a második sürgősségi időszak növényeinek. Mire cikkünk megjelenik a Szentábrahámiak már el is feledték a burgonyaültetés gondjait. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg az egyik jelenlévő irányító szakember, hogy a csíki és gyergyói gazdaságok is megérezhetnék a tavaszi szelet. Ideje lenne legalább a vermek kitakarásához, a burgonya átválogatásához hozzákezdeni, hogy később mikor ültetnivalót kér a gépesítő ne az legyen a válasz , még nincs átválogatva. A burgonyaültetés kapcsán érdekes és tegyük hozzá örvendetes jelenségre hívta fel figyelmünket Kovács Domokos, a szentábrahámi gazdaság főmérnöke. Amint elmondta, a termelőszövetkezeti tagok új javadalmazási rendszere a globális akkord — máris érezteti hatását. Ültetéskor figyelmeztetni kellett a tagokat : vigyázzanak a növénysűrűségre, de nem olyan értelemben mint eddig. Most ha lehetett volna egymás mellé rakják a burgonyagumókat, csakhogy több fészek kerüljön egy hektárra. Ne maradjon üresen a föld. Teremjen minél többet, érvelnek a tagok. íme mit jelent, ha az egyéni érdek öszszefonódik a közösségi érdekkel, ha a termelés gondja, mindenki gondja. Szentábrahámon nagyon szépek az őszi vetések. És nem is csoda. Mindent megadtak a földnek amire szüksége volt, hogy sűrű, kövér búzát ringathasson- Még az ősz folyamán - az istállótrágya után - hektáronként 300—400 kiló szuperfoszfátot szórtak szét. Most tavasszal fejtrágyaként 150-200 kiló ureeát juttattak minden egyes hektárra. Elvégezték a vegyszeres gyomirtást. Haragos zöldek a búzatáblák, nem látni sehol a talaj feketéjét Az időnként megélénkülő szélben kövéren hullámzik az őszi búza, őszi árpa. Mennyi lesz a hektárhozam ? A főmérnök szerény. Nem akar jóslásokba bocsátkozni, de érezni hangján a jól végzett munka örömét. Hány kiló lesz Szentábrahámon a búza hektárhozama ? Talán csakugyan korai lenne jósolgatni, de a gazda a tavaszi határjáráskor mégis számítgat, és ha mi is ilyen alapon számítgatunk, annyit remélhetünk, hogy 3000-nél több-A Küküllő mentén megbolydult a határ. Földbe került a vetőmag. Az emberek elfeledték a múlt tavasz mostohaságát, keményen dolgoznak az idei termésért, a jövő év kenyeréért. Ha a folytatás is olyan lesz mint a kezdés reményeikben nem csalatkoznak. Bogos Sándor ! . Hpi m Ém m I »pj Szórják a műtrágyát az újszékelyi mezőgazdasági termelőszövetkezet szántóföldjein — I *' I * , •V. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) Katonás rendben ,,menetelnek" a teli üvegek . . Képünkön : a borszéki borvíztöltöde automata vonala. Mert elment már a hó.. .. .. Mihelyt elmegy a hó, neki kell látni az ócskavas gyűjtésnek“ — hallottam a KISZ megyei bizottságának egyik megbeszélésén■ A hazafias munka irányításának felelőse tette a fenti kijelentést, jobban mondva, tanácsot, megállapítást. Mihelyt eltűnik a fehér hótakaró a tavalyi hulladékról, a kertekben, udvarokon égni kezdenek a szeméthalmok s a füst keserű illata - mintegy szokásból is - szorgoskodásra csábít, ásni, takarítani, ültetni — néha megbotlik a szerszám egy ottfelejtett régi vasdarabon, tavalyi rozsdás kerékpár alkatrészen, megakad a tekintet a gyár vagy az mtsz udvarán céltalanul veszteglő ócska gépen, s mert használatlan, de nem értéktelen, lehajolunk érte s még szét is nézünk, akade még néhány hasonló. E tavaszi szokás jegyében nyilvánította a KISZ Hargita megyei bizottsága áprilist és májust a hazafias munka hónapjainak — kihasználva az első napos időszak okozta mozgást, szorgalmat. Sok a mellékes ,,normán felüli" tennivaló ebben az időszakban mezőn és erdőn, falun és városon: gyűjteni, takarítani, vizek útját egyengetni. szépíteni■ Jó pedagógiai érzékre vall e kezdeményezés a pártévfordulót megelőző s azt követő közvetlen időszak tevékenységének meghatározásában• Mi is lenne méltóbb az ünnep köszöntésére, mint a közösség javára végzett hazafias munka ? Kerekes Ágnes TÁJÉKOZTATÓ Az Államtanács törvényerejű rendeletével Közlekedés- és Távközlésügyi Minisztérium létesült a Közlekedésügyi Minisztérium és a Posta- és Távközlésügyi Minisztérium egyesítésével. Az Államtanács egy másik törvényerejű rendeletével megalakult a Bánya-, Kőolajipari és Geológiai Minisztérium azáltal, hogy ez a minisztérium átvette a kőolaj és a földgáz kitermelésével kapcsolatos hatáskört a Kőolajipari Minisztériumtól, amely megszüntette tevékenységét. A volt Kőolajipari Minisztérium kőolajfeldolgozással kapcsolatos hatáskörét a Vegyipari Minisztérium vette át. A Fémipari Minisztérium átvette a Bányaipari, és Geológiai Minisztériumtól és a Vegyipari Minisztériumtól a színesfémiparral kapcsolatos hatáskört. Ugyancsak az Államtanács törvényerejű rendelete értelmében a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának az elnevezése ezentúl Országos Tudomány, és Technológiaügyi Tanács lesz. Ugyanakkor a Tanács keretében megalakult az Informatikai és Vezetési Főosztály. Az új megszervezés nyomán az Államtanács törvényerejű rendeleteivel Florian Dănălache elvtársat kinevezték közlekedés- és távközlésügyi miniszterré, Bujor Almăşan elvtársat pedig, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszterré. A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSRŐL MIT ÉS HOGYAN TANULJUNK? A gazdasági vezetés és tervszerűsítés tökéletesítése, új formái szemünk láttára ,és valamenynyiünk részvételével következetesen hódítanak teret az ország életében. A nemrég elfogadott új törvény az üzemek és intézmények alkalmazottainak szakmai továbbképzését hazánkban törvényi rangra emeli, következésképpen ennek kivitelezési formáit az új keret adta körülmények szerint kell megvalósítani. Az új törvény létjogosultságát hangsúlyozni kell, többet kell beszélni róla, elöljáróban legalább két szempont alapján. Időszerű, mert a szakmai nevelésnek, továbbképzésnek ilyen rangra és lehetőségre való emelését hiányoltuk. S főleg azok, akik az üzemekben közvetlenül, vagy vezetői, végrehajtói minőségben vették ki részüket a termelésben és számos esetben találták magukat szemben a műszaki vagy szervezési követelmények és a valóság közti átmeneti ellentmondással. Az anyagi lehetőségek adva vannak, de nincs megfelelő képesítésű szakmunkás, szakvezető, ha ez is létezett, az egyéni szemlélet szűk méretei lehetetlenné tették az igények megértését, tehát a szakmai ismeret és tapasztalat megfelelő értékesítését. Időszerű azért is, mert az egyéni érdeknek a közös érdekhez egyre szorosabbra való fűződése a szocialista építés mai szakaszában reális lehetőségekkel rendelkezik, a javadalmazási forma ösztönző jellegű, az egy alkalmazottra eső jövedelem állandóan gyarapodik. E rövid eszmefuttatás nem merítheti ki az összes szempontokat, bárki akit foglalkoztat e kérdés, több ilyen esettel találkozik. Éppen ezért kijelenthetjük, hogy a tanulás és továbbképzés nemcsak becsületbeli kötelesség, legfennebb így tekinthettük eddig, mert a termelésben létező óriási feltáratlan vagy ki nem merített tartalékok azt bizonyítják, hogy amit e téren tettünk, nem kielégítő. Hangsúlyozom, hogy csak egy kívülálló szemlélet értékelhet felületesen, vitathat elméleti síkon egy ilyen mélyértelmű témát és vonhat le olyan következtetést, hogy ez a feladat csak becsületbeli kötelessége az embernek. Nem úgy kell tanulnunk tehát mint eddig, formálisan, a valóságtól eltávolodottan, amikor az eredményeket nagyon sok esetben nem a gazdasági hatékonyság igazolta. A tanulás tárgyát, témáját jobban meg kell választani, azt a gyakorlathoz kell kötni, majd pedig értékben, termékben kell felmérnünk eredményességét. Üzemeinknél az iskolázás és továbbképzés túllépi a személyzeti osztály előadójának foglalkozási körét, papír ízű szervezési formáit. (Elvégezte a munkáját a maga módján, amennyire tudta, amelyben a szakmai nevelés eredményei szintén helyet találtak, de első szempont a szakmai bizonyítvány kitöltése volt.) A műszaki kollektíva megalakításával a szakmai továbbképzés ténylegesen a műszakiak kezébe kerül, de az igazgató bizottságnak van alárendelve. A törvény megteremti és szabályozza a jobb anyagi körülmények létesítésének feltételeit, kötelezi a központi szerveket és vállalati vezetőségeket ezek előirányzására, dokumentációs anyagok beszerzésére, tantermek és szemléltető anyagok biztosítására. Ha ezekhez a főbb szempontokhoz, amelyeket többékevésbé hangsúlyozottan megtalálunk üzemeinknél, hozzáírjuk a hagyományokat, helyi sajátságokat, eljutunk a valósághoz, a tennivalók felméréséhez. A„ hogyan tanuljunk“ ?. .. kérdésünk ilyen vonatkozásainak szemlélete és felfogása közös eszközök lehetnek, csak bátrabban kell azokat használni. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulás nem lehet időszakos, rendszertelen, túlzsúfolt. Az eszközök, módszerek és felfogások állandó változásban vannak. Ha évszázadokkal vagy évtizedekkel ezelőtt hosszú idő telt el egy találmány beiktatásától annak felhasználásáig, (a rádió esetében 15, a televíziónál 12 év), ma a tudomány és a Bencze István bányamérnök (Folytatás a 3. oldalon) hírek — események — hírek 1 Tizenhét gyermekes család. Bizonyára a megye legnépesebb családjainak egyike a lövétei András-család. András Katalin, aki már nagymama is, most adott életet tizenhetedik gyermekének. A családfő, András Bálint, bányász, a lövétei bánya alkalmazottja. A tizenhétgyermekes anya most negyvennégy éves. A Megyeközi kórustalálkozó színhelye volt a gyergyóditrói művelődési otthon. A marosszentgyörgyi (Maros megye) kilencven tagú vegyeskórus és az általános iskola gyermekkórusa látogatott el Gyergyóditróra, ahol a helyi kórussal együtt közös műsorral köszöntötték a párt megalakulásának ötvenéves évfordulóját. Tapasztalatcserén a megye ifjúmunkásai. A Csíkszeredái kötöttárugyár 160 fiatal dolgozója Brassóban, Szebenben, Kolozsváron ismerkedett az illető városok könnyűipari egységeinek termelési sajátosságaival, kötött barátságot hasonló korú munkatársaikkal. A székelyudvarhelyi cérnagyár nyolcvan fiatalja a megyeszékhely készruha- és kötöttárugyárába látogatott el. 3