Hargita, 1971. április (4. évfolyam, 76-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
. OLDAL HARGITA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT 1945 OKTÓBERI ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA (Folytatás az 1. oldalról) »nézték a gazdasági élet kultságainak — ipar, szállítás, mezőgazdaság, kereskedelem, pénzügyi és hitelrendszer — állapotát és az újjáépítésnek, az ország fejlesztésének a konkrét lehetőségeit. A pártnak a nép alapvető létérdekei iránt tanúsított felelősségtudatáról vall az a mód, ahogyan az 1945 évi Országos Konferenciája elutasította a Romániáról, mint „kimondottan agrárországról“ szóló elméleteket, s hangsúlyozta, hogy a nemzet újjászületésének alapfeltételét a nehézipar helyreállítása és fejlesztése képezi, amely hasznosítani tudja az ország természeti kincseit, elősegíti a többi iparágak fejlődését, valamint újabbak létrejöttét, s nemkülönben a mezőgazdaság felvirágzását. Az Országos Konferencia világosan leszögezte, hogy a nehézipar fejlesztése az az út, a amely véget vet az ország függőségének az iparilag fejlett államokkal szemben. Ebben a szellemben dolgozta ki az ipar alapvető ágai helyreállítására és fejlesztésére vonatkozó konkrét intézkedéseket is. Az Országos Konferencia másik nagy érdeme, hogy kidolgozta az ország energetikai potenciálja hasznosításának, az ország villamosításának, nagy teljesítőképességű hő- és vízierőművek építésének a távlati tervét, azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a villamosenergia széles körű felhasználását az összes termelési ágakban. A kommunista párt e fóruma ugyanakkor igen fontos javaslatokat dolgozott ki a külkereskedelemre, valamint a pénzügyi tevékenységre vonatkozóan is. A mezőgazdasággal kapcsolatosan elsődleges célkitűzésként határozta meg a földreform kiteljesítését, a mezőgazdasági gépkölcsönző állomások létrehozását, a mezőgazdasági termelés növelését a föld megmunkálásához szükséges eszközök tökéletesítése, a megművelt területek növelése, talajfeljavítási munkálatok, valamint a falusi szövetkezetek létrehozása és fejlesztése révén. Ugyancsak nagy jelentőségűek azok az intézkedések, amelyeket a közoktatás fejlesztésével, az írástudatlanság felszámolásával, a tantestület demokratizálásával, a tömegművelődés és az egészségvédelem fejlesztésével kapcsolatosan dolgozott ki. Az általános politikai feladatokra vonatkozóan az Országos Konferencia hangsúlyozta a Munkás Egységfront erősítésének a szükségességét a munkásosztály politikai egysége, valamint a munkásosztály egységes politikai szervezete megteremtése érdekében, melynek egyre nagyobb befolyást kell gyakorolnia a tömegekre, vezetnie kell őket az azonnali, és távlati feladatok megvalósításáért vívott küzdelemben. Ezzel kapcsolatosan leszögezte, hogy a két párt — az RKP és az SzDP — érdekközössége erőteljesebb, mint a közöttük még fennálló nézetkülönbségek, a proletariátus egysége pedig ne a két párt mechanikus összeolvadása révén, hanem elvialapokon — a marxileuiai tanok alapján — jöjjön létre. Annak érdekében, hogy az RKP mind a gazdasági, mind a politikai életben teljes mértékben betölthesse vezető szerepét, a konferencia új feladatokat határozott meg a szervezeti és propaganda tevékenység terén. Ezek között teszünk említést a pártszervezetek állandó erősítéséről, a munkásság, a parasztság és az értelmiség soraiban kifejtendő szervező munka fokozásáról, a káderek kollektív és személyes felelősségének növeléséről a feladatok megvalósításában, a vezető szervek állandó jellegű segítségadásáról és ellenőrző munkájuk fokozásáról. Ugyanakkor az Országos Konferencia különösképpen hangsúlyozta a párttagoknak a párt politikája és feladatai alapos ismeretével történő felvértezésének, a párttagok politikai színvonala emelésének a szükségességét, s ennek érdekében a politikai irodalom terjesztését, a pártoktatás újjászervezését, a marxizmus-leninizmus klasszikusai műveinek a kiadását, a pártfegyelem erősítését, a párt tömegkapcsolatainak a bővítését és megszilárdítását. Az Országos Konferencia különleges érdeme a párt Szervezeti Szabályzatának elfogadása, amelyben megfogalmazást nyertek a párttagok jogai és kötelességei, a párt szerepe, feladatai és végső célja — a kommunizmus felépítése. A Konferencia a párt főtitkári tisztségébe Gheorghe Gheorghiu-Dejt — pártunk és a dolgozó nép e jeles forradalmi harcosát — választotta meg. Az RKP Országos Konferenciájának egyik nagy érdeme abban áll, hogy elősegítette az összes haladó erők együttműködését az ország életének a demokratizálása érdekében, határozottan leleplezte a demokrácia és a haladás ellen cselekvő reakciós erőket. A népi demokratikus rendszer megerősítése folyamatában a párt figyelmének központjában állott a román nép és az együttélő nemzetiségek testvériségének elmélyítése, a Dr. Petru Groza vezette demokratikus kormány támogatása, a párt és a vele szövetségben lévő haladó erők mozgósítása az 1946-os választások győzelme érdekében. Ebben nagy szerep hárult a Nemzeti Demokrata Arcvonalra, mely a népakarat kifejezőjeként szállott harcba Maniu és Bratianu reakciós pártjai nemzetellenes törekvéseivel. Nem véletlen tehát az a széles körű visszhang, amelyre az Országos Konferencia munkálatai a dolgozó tömegek soraiban találtak. Ennek adott kifejezést a Konferenciának küldött számtalan levél és távirat, az üzemek és intézmények munkaközösségeinek tömeggyűléseken elfogadott üzenetei, melyekben a dolgozók kifejezték teljes egyetértésüket és hozzáállásukat, a konferencia határozatainak egyöntetű támogatását. Ugyanerről biztosították a kommunista pártot az SZDP, a szakszervezetek és az NDA-hoz tartozó más szervezetek képviselői. A konferenciát ugyancsak üdvözölte az Ekés Frontba tömörült mintegy másfél millió földműves is, kifejezve azon elhatározását, hogy mindent elkövet a gazdasági élet helyreállításáért, a pártpolitika megvalósításáért. Az Országos Konferencián mondott beszédében Dr. Petru Groza — a Minisztertanács elnöke — a belpolitikai és a nemzetközi helyzet elemzése során hangsúlyozta az újjáépítés feladatait, kijelentette, hogy az ipar és mezőgazdaság, valamint a pénzügyek területén megnyilvánuló reakciós törekvések nem állíthatják meg az új kormány által a gazdasági élet normalizálása, a termelés növelése, a feketézés felszámolása és a lakosság ellátásának javítása, a honpolgári öntudat növelése és a néptömegek művelődési színvonala emelése érdekében tett erőfeszítéseket. Nagyjelentőségű tehát az, ahogyan a haladó szellemű pártok és politikai csoportosulások az Országos Konferencia határozataihoz viszonyultak, ugyanis maga ez a viszonyulás is világosan tükrözte a Román Kommunista Pártnak a dolgozók szolgálatába állított, mélyen hazafias törekvéseit. A korabeli sajtó hasábjain megjelent számos értékelés tanúbizonyságát képezi annak, hogy a dolgozó nép egyöntetű helyesléssel fogadta a konferencián meghatározott politikai vonalat. Az újságok nagyra értékelték azt az állhatatos támogatást, amelyben a párt és a munkásosztály a földműveseket, a többi társadalmi réteget részesítette alapvető törekvéseik megvalósításában, kifejezték a tömegek annak elhatározását, hogy fenntartás nélkül követni fogják a párt politikai irányvonalát. Sokatmondó többek között, ahogyan például a Jurnalul de dimineaţă egyik száma a konferencia után a párt demokratikus törekvéseit értékelte. „Természetes és helyénvaló — írta a lap —, hogy minden öntudatos honpolgár érdeklődéssel követte a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája munkálatait, az ott kibontakozott vitákat, annál is inkább, mivel a kommunista párt ma az ország kormányzásának fontos, sőt, meghatározó tényezője.“ A Román Kommunista Párt immár több, mint negyed évszázada lezajlott Országos Konferenciája, rendkívüli jelentőségénél fogva, méltán tekinthető a párt és az ország élete egyik döntő mozzanatának. A Konferencia, határozatai révén nagy mértékben hozzájárult a munkásosztály forradalmi, demokratikus harca győzelméhez. Ehhez a harchoz csatlakozott a dolgozó parasztság, a középrétegek, az értelmiség és egy ideig a nemzeti burzsoázia demokratikus része is. Az Országos Konferencia igazolta a párt helyes előrelátását, mely az ország fejlesztése érdekében kidolgozott intézkedéseiben tükröződött, bizonyította a tömegekre gyakorolt mozgósító erejét, a gazdasági és politikai feladatok teljesítésében. A párt 1945 októberi Országos Konferenciáján kidolgozott intézkedések helyességét a történelem igazolta, beszédes bizonyítékaként annak, hogy a háború utáni időszak bonyodalmai közepette is képes volt alkotó módon alkalmazni a marxi-leniai tanokat. Románia realitásainak, sajátságos körülményeinek, a polgári-demokratikus forradalom kiteljesítése és a szocialista forradalomra történő áttérés időszaka támasztotta követelményeknek megfelelően. A Román Kommunista Párt félszázados évfordulója küszöbén joggal elmondhatjuk, hogy Románia szocialista iparosítása, gazdasági felemelkedése, a párt kongresszusai — s főképpen a IX. és a X. Kongresszus —, az 1967. évi Országos Konferencia, valamint a Központi Bizottság plénumai által az egész gazdasági, társadalmi és politikai élet tökéletesítése és a demokrácia kiszélesítése érdekében foganatosított számos intézkedés forrását, az 1945. októberi Országos Konferencia eszméi és alapvető tételei képezték, melyek előrevetítették a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósítását hazánk földjén. A zetelakiak álma jobb gyalog, toronyiránt — odalett a szándék, pont úgy odalett, mint a cseppnyi víz a fűszálakon ; egy éjszakát, néhány órát érő vízcsepp a búza-feszekén-vetések komoly-zöld szőnyegén. A nap még valahol a hegyek mögött — kapaszkodik felfelé a túlsó oldalon — még hűvösek a hajnalok. Zöld pázsit, törekvő fű roppan a léptek alatt. Az út két oldalán levelet bontottak az alotafák, s a nap nélküli ég zöldet vegyít a kékbe, hogy se zöld se kék ne legyen . ■. Mindent feledtet a földszagú, élettel, születéssel vággyal, reménnyel, mindennel töltött levegő. Az ég mégsem üres. Valahol fent, ki tudja milyen fent, ott, ahová a sugarak már elértek, apró pontok csillognak, s zuhanni készülnek lefele. Játszó madarak. A szél mondani készült valamit — aztán elállt. Egyre közelebb jön a falu — dönteni kell — mit kezdeni vele . .. önkéntelenül nyúl a kéz a jegyzetfüzet után. Réges régen, jóval azelőtt, hogy törvényjoggal bíró város lett volna (mert az volt egy időben), egy meredek sziklacsúcson a „Várdombján“ állt Zete pogány főúr vára T órányi járásra a falutól. Akkoriban sűrű erdők fedték a Láz tetőt s a Szellő dombját. Mesélik, hogy a várúr megharagudott fiaira, s kiűzte, őket a várból Ezek aztán tanyát vertek fennebb, a Küküllő mellett, s ezt a települést azóta Zetelakának hívják. Kint a tetőn egy helyen még megvan a Tatárútnak vagy Ördögárkának nevezett sánc — valószínű a rómaiak határvonalának egyik részlete lehet , amelyet legendába szőtt a legendás ajkú nép . Zeta, a várúr, gonosz szándékkal építette a Tardos és Firtos felé vezető utat, hogy aztán büntetésként egy földrengés rombadöntse kastélyát. A vár maradványai (alapozása) ma is látható. A XVI. században 12 lófő lakott itt. 1910-ben 4 724, 1941-ben 5 308, 1979-ben pedig 4 520 a lakosok száma. A kilencszázas években a falu egy része kétszer leégett — innen van a „Leégett, mint Zetelaka“ —, de mindkétszer újraépítették. Talán ez a magyarázata az építkezés egységtelenségének, és a nagyon régi házak teljes hiányának. Zetelaka községközpont. Közigazgatási területe több mint 18 ezer hektár. Fennhatósága alá tartozik Zeteváralja, Sikaszó, Deság, Ivó. A házak össze vannak szorulva a keskeny völgybe. Régebb sokan húzódtak fel a szerteszéteső hegyi tanyákra, ahol eleinte nyári szállásokat és széna tartó csűröket építettek, míg aztán állandó lakássá nem váltak (főleg az öregek költözködtek ki ide.) Kevés a középület, csupán az utóbbi években szaporodott a számuk, szaporodik ezután is. A jelen pillanatban egy hatalmas művelődési otthont építenek. Egy közfürdőn és pékségen törik a fejüket a község kezelői. Az iskola is régi és szűkös bár líceumi osztályai is vannak. Jóifjre tervezik az új iskola építését. A falu kereskedelmét, szolgáltatásait a szövetkezet bonyolítja le. A megyében az egyik legnagyobb községi szövetkezetnek mondható — közel 130 alkalmazottal dolgozik. A közélelmezést egy harmadosztályú vendéglő, 2 falatozó, egy cukrászda oldja meg. Élelmiszert egy önkiszolgálóban és 2 vegyesüzletben vásárolhatnak. .. esetleg a két zöldség kioszkban, ahol ritka, esetleges és nagyon kicsi a zöldségforgalom, de konzerv, ital és más élelmiszer megtalálható. A faluban van mészárszék is. Hetente egyszer-kétszer árulnak húst. Az élelmiszer ellátás sok kívánnivalót hagy (hagyott) magautána „Tudnak-e arról, hogy a túró sem jó ? Néha olyan lágy, mint az orda“ — írja egy zetelaki olvasónk. A túró mellett még sok minden „nem jó“ — bár az utóbbi időben sokat javult az ellátás. Az ipari termékeket egy általános áruházban vásárolhatják — és vásárolják, mert a zetelakiaknak „pénzük van elég“. A munkaképes lakosság negyven százaléka fakitermelésben, faiparban dolgozik, körülbelül 20 százaléka ingázik vagy távoli városban talált munkalehetőségre. Ezek a férfiak mind pénzt (elég sokat) hoznak haza. Az aszszonyok, amennyire a gyermekek engedik, a termelő szövetkezetben dolgoznak, a szövetkezet munkaerejének kétharmadát teszik ki. A normaegység, amit kapnak, nem lebecsülendő. A háztájin megterem, ami kell a házhoz: zöldség, pityóka, s nagyvonalakban kikerül az állatok (disznó, majorság) eledele is. Elszaporodtak az elektromos háztartási gépek, nagy népszerűségnek örvend a mosógép, vasaló s a telekomunikációs vevő szerkezetek is. A szemfüles fogyasztási szövetkezetnek már van egy háztartási gépeket javító részlege ahol ha nem hemzseg a javításra váró gép, munka akad bőven. (Ajánljuk más községek szövetkezeteinek is.) A fogyasztási szövetkezet szolgáltatásai egyébként roppant sokrétűek és fejlettek. Meglátogattunk néhányat. A szabóság talán a legigényeltebb. Mondhatjuk választékos, modern női és férfi öltönyöket készítenek — akárcsak városon. A faluban van szódavíz töltődő, csempe részleg, asztalos, borbély, cipész, stb. műhely. A szervezés, a szervezettség irigylésre méltó. A fogyasztási szövetkezet nemrégiben indított be egy disznóhizlaldát a község húsigényeinek fedezésére. Okos ötlet. Bár a faluban körülbelül 300 család nem lépett be a termelő szövetkezetbe (elég jelentős szám), az emberek lassacskán elfelejtették a „gyűjtést, garasoskodást — földet venni“. A község vásárló potenciáljának növekedése — mint már jeleztük — fellendítette a kereskedelmet. Az áruválaszték növekedése közrejátszott az igények, az igényesség emelkedésében. A falusi dolgozó egyre körültekintőbb (figyelem kereskedelem !) mit vásárol meg — nem csak a szükséglet hajtja, hanem az esztétikum is, érdekli a felkínált áru kivitelezése, formája, stb. A lakás díszítés is átalakulóban van — egyre inkább eluralkodik az urbanisztikus jelleg (noha egyelőre erősen vegyül a tradicionális elemekkel.) Az egészségügyi ellátás megfelelő. A körzeti rendelő majdnem felér egy kis kórházat. Három orvos, tizenegy középkáder látja el a község betegeit. Szülőotthon, fogászat, egy kis fektető áll a lakosság rendelkezésére. Az idén az 1500 felnőtt rendelésnek csupán 2 százalékát kellett kórházba utalniuk. A leggyakrabb panaszok reumás megbetegedésekre utalnak, ami az orvosok véleménye szerint éghajlati tényezőkkel van összefüggésben. Szintén az orvosoktól érdeklődtünk a lakosok testi felépítésének milyenségéről (hiszen ők többnyire levetkőzve látják.) A férfiak robusztus alkatúak, kivételes munkabírók, szívósak. Ritka a kövér ember. A nők soványak, törékenyek, sok gyermeket szülnek. Az orvosok beszámoltak egy másik betegségről is : az alkoholizmusról. Betegségnek említették - teljes mértékben egyetértünk velük. A kereskedelem forgalmának 28 százalékát az italeladás teszi ki. Roppant meggondolkoztató, annál is inkább, mivel a község vezetői kevesebb figyelmet szentelnek, mint ahogyan ez a súlyos probléma megkövetelné. (Nem szeretnénk a szemet-hunyás kifejezést használni). A férfiak szórakozása jórészt kizárólagosan a kocsmázásra szorítkozik. Rendszerint szombat este kezdődik és hétfő hajnalban ér véget (kisebb-nagyobb megszakításokkal.) Az erdőről hazaérkezett férfi, jóformán be sem falja az ételt (ha egyáltalán hazaéri) s máris szalad az ivóba. Vasárnap délelőtt, majd ebéd után újra visszatér. Délután magával viszi az asszonyt is ... a cukrászdáig. Az asszonynak aztán egyedül kell hazamennie, s várnia otthon a „megtérő“ embert. A fiatalok minden vasárnap este hálóznak. Ez rendszerint akkor kezdődik, amikor bezár a kocsma — tíz óra után. A lányok addig szép csendesen üldögélnek. Zenész van bőven, szinte versengnek, hogy ma este ki muzsikáljon. A tánc alkalmával rend és fegyelem uralkodik. Itt nem mérnek italt. A tánc nem csak szórakozási lehetőség — rendszerint itt ismerkednek meg és fedezik fel egymást a fiatalok. A nősüléssel persze várni kell, jól megfontolni. A zetelaki legények közel harminc éves korukig fontolgatják, de a harminc éven felüli sem megy éppenséggel agglegény számba. Ez a szokás. A család alapításhoz ház s biztonságos megélhetés szükségeltetik. Az elmúlt években 100 új házat építettek, azt meg is lehet nézni. Bármely város villanegyedében megállnák helyüket. A zetelakiak szeretik a szépet. A családban pátriárkális viszony uralkodik. A férfiak az istenek. Szavuk döntő mindenben. Az asszonyok velük ijesztgetik a gyermekeiket: „majd haza jön apád.“ Gyermek pedig van bőven — minden családra négy jut a faluban. Szépek, egészségesek — egyre inkább ... jobban neveltek. A fokozott italfogyasztásból eredő bajokat leszámítva, erkölcsi életük egyre szilárdul. Gyilkosság hat éve nem történt. (Régebb híresek voltak, akár a csikszenttamásiak). A lopás majdnem idegen tőlük. Egy két pofon azért elcsattan. és néhány tyúknak is nyoma vész. A „peres ügyeiket“ a községi ítélkező bizottság intézi, amely meglepően nagy tekintélynek örvend. A viszályok okai: becsületsértés, rágalmazás, kerítés problémák... hova szállt a fülemüle. A bajok általában a „Lájkiszaggatóban“ kezdődnek (így nevezik a harmadosztályú vendéglőt), s az ítélkező bizottság előtt érnek véget (ha nem is végérvényesen.) Becsületes, szilaj, kitűnő munkás — így ismerik mindenfelé a zetelaki embert. Megállják a helyüket. Hibájukat ismerjük: ivás és ivás. Ha ezt leszoknák, mérsékelnék. .. Hátha város lesz egyszer . . . hallottam többször is Zetelakán. Nem lehetetlen — mondtam, csakhogy valami ipar, ilyesmi. .. Igen, ha az a kis csempe gyártó műhelyecske gyárrá, az asztalos műhely bútor üzemmé nőné ki magát, ha valamit (jóval többet) tennének a faluképért, szisztematizálásért, ha ezt az egész ügyet még jobban a szívükön viselnék. . . talán egyszer... nem lehetetlen. Nem lehetetlen... azok az emberek mindenre képesek. Ottlétem alkalmával meggyőződhettem erről. Rendszeretetük, szorgalmuk, a közérdek iránti odaadásuk (több százezer lej értékben végeztek már hazafias munkát) biztos garanciája a falu további fejlődésének, szépülésének — mondjuk ki — urbanizálódásának. Nem lehetetlen, hogy egyszer majd teljesül a zetelakiak álma — város lesz belőle... mint egykor réges régen, akkor amikor a legendák születtek a Láz tető aljában a Küküllő partjain. Menni kell. Most már nem muszáj gyalog. Leintek egy teherautót. — Szép időnk volt — mondja a sofőr. Még hidegek az éjszakák. Az itt két oldalán levelet bontottak az almafák. A szél mondani készül valamit, szembe siet velünk. Egyre távolodik a falu .. . Most már biztos vagyok — érdemes volt elővenni a jegyzetfüzetemet... Gaál Péter A FALU KÖZÜGYEI Kovács György 60 éves Soha nem láttam. Nem tudom, magas, alacsony, szőke, vagy barna? Nem tudom, van-e, és ha van, mi a hobbyja? Csak egyet tudok róla, jó tíz—tizenöt esztendeje, azt, hogy : író. Hogy hazai magyar irodalmunk egyik kiemelkedő egyénisége. (És ezt először a magyar órán tanultam meg, hogy aztán az Ozsdola lányától eljutva a Kristófék kincséig, az Aranymezőig, a Döglött gránátig — ha nem vagyok szerénytelen — megállapítsam, saját magam számára én is „felfedezzem“ az egyéniséget, a nagy írót benne.) Az út, amelyet a küsmödi paplaktól máig megtett Kovács György, nem volt éppen könynyű. Ezernyi buktatót rejtegetett az író és az ember számára is, hisz mind 1944 előtt, mind utána eléggé mozgalmas időket élt meg, s ezeknek az időknek hű krónikása lenni — nem volt épp könnyű dolog. De Kovács legyőzte a társadalmi, az emberi és az írói buktatókat. Mert az ember és az író mindig következetes marad hitében, emberi hitében, hogy már fiatalon eljuthasson a baloldali ifjak körébe. A béke, a humánum lelkes harcosa, az elnyomottak sorsát megértő, megváltoztatni akaró író a fasizmus éveiben. Publicista, riporter, író. Járja szűkebb pátriájának, Erdélynek a falvait — bátor emberi szóval állt ki jövőjük mellett, jövőjükért. „A felszabadulás után Kovács György természetes és logikus következtetésként vállalta nemcsak a kommunista író, hanem a kommunista párttag kötelességeit. Ezeknek a kötelességeknek a megvalósítását törekszik fáradhatatlanul szolgálni sajátos műformájával, a falusi regényeivel, valamint elbeszéléseivel, kisregényeivel.“ — állapítja meg a kortárs, a harcostárs Csehi Gyula Kovács Györgyről. Kötelesség — nem véletlenül hangzik el a szó Kovács György írói munkásságáról szólva. Mert, talán, ez a kulcsa ennek a gazdag, jó harminc kötetet kitéve, lassan életművé kerekedő munkásságnak. Igen, kötelesség, elkötelezettség. Kovács György a legelső perctől kezdve nemcsak tudta, de érezte, hogy az írónak, az igazi írónak elkötelezettnek kell lennie, kötelességei vannak! Az ő kötelessége, amit magára vállalt, az erdélyi falu (a tegnapi és a mai) életének minél hűbb, mélyebb feltérképezése. Talán senki még ezidáig nem mutatta fel olyan teljességében, komplexitásában ezt a világot, mint Kovács György. S ez annál is figyelemre, elismerésre méltóbb, hogy egy értelmiségi, egy örök városlakó fegyverténye. ... Soha nem láttam. Nem tudom, magas, alacsony, szőke vagy barna? Nem tudom, van-e, s ha van, mi a hobbyja? De írásaiból kiérzem őt. Az embert, akinek erős, töretlen hite volt akkor is, amikor anynyian vesztették el a hitüket. Kiérzem őt, az írót, akinek hi te volt, hite van — s ereje volt, ereje van megharcolni ezért a szép emberi, kommunista hitért. Emberként, állampolgárként, íróként. Köszöntsük hát ezért most, hatvanadik születésnapján — jó egészséget, erőt kívánva neki — és még sok harcos, bátor írást — magunknak, irodalmunknak! Molnos Lajos Növekszik a dolgozók kezdeményező készsége (Folytatás az oldalról) vezeti bizottság tagjait ne helyezzék át más munkahelyre (a vállalaton belül) a bizottság jóváhagyása nélkül. Legyen beleszólása abba, hogy kik mellett végezzenek gyakorlatot a szakmai iskolás tanulók, vagy azok a fiatalok, akik munkahelyen nyernek szakképesítést. Azokat a tapasztalt szakmunkásokat, akik a legjobb eredményeket érik el , jutalmazni kell. Hasonlóképpen az újító és ésszerűsítő mozgalomban kitűnt dolgozókat is. A munkásdemokrácia megköveteli, hogy fegyelmi kérdésekben az ügyviteli vezetőség ne döntsön önhatalmúan. De alkalmazzon büntetéseket azokkal szemben, akik kivonják magukat a társadalmi munkából. Íme, a székelyudvarhelyi vállalatok és intézmények szakszervezeti tagjai így látják a szakszervezeti tevékenység megjavításának néhány vonatkozását, a kollektív vezetés elvének megerősítését, a szakszervezetek szerepének növelését. Javaslataik azt tükrözik, hogy a megoldásra váró kérdésekhez való hozzáállásuk öntudatos, álláspontjuk átgondolt. 1971 április 22, csütörtök Napkelte : 5,21; -nyugta: 19,08. Holdkelte: 3,42; -nyugta: 15,56. Az évből eltelt 112 nap, hátra van még 253. ÉVFORDULÓK: I. 1870-ben született V. Lenin 1756-ban halt meg Cserei Mihály történetíró. 1909-ben ezen a napon tört ki a brádi aranybányák munkásainak sztrájkja. HETIVÁSÁROK : Vlahica, Csíkkarcfalva, Parajd, Várhegy. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK 18,00 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS: Tudomány és ipar. Furdek Mátyás jegyzete. A resicai üzem egy fiatal pszichológusa. Néhány perc muzsika. 18 30 — Autósoknak 18,50 — Beszéljünk helyesen románul. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — 50 év 50 visszaemlékezés. 20,20 Románia a nagyvilágban. 20,50 — Bánáti népdalok és népi táncok. 21,05 — Földünk felgyorsult — dokumentumfilm. 21,45 — Irodalmi adás. 22 05 — Zenés, szórakoztató műsor. 22.50— Híradó ÁPRILIS 23. PÉNTEK Magyar nyelven : 6—6.30 — Kalendárium. Időjelzés. Állattenyésztők tíz perce . Mikrofonnal a termelőszövetkezetek közi társulások farmjain Kívánságmuzsika. 18—19.30 — Hírek, tudósítások. Ipari krónika : Emberek és évek — riport a marosvásárhelyi Kábelgyárból. Kapcsoljuk a hármas stúdiót: Lemezhíradó; A dajai műkedvelő vokál-együttes műsorából; Egy sláger útja; Zene és humor; Hofi Géza és a Les Chariots együttes műsorából. A rádió dekameronja. Zene. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Transzilvánia: Egy olasz Amerikában. Színes, szélesvásznú olasz film CSÍKSZEREdAi Hargita : A kis Bimbó meséje. Színes román film. SZÉKELY UDVARHELYI Homorod : Madarak. Színes amerikai film. GYERGY ŐSZEN TMIKLOSI Mioriţa: A monzai apáca. Színes olasz film GYERGY ŐSZENTMIKLOSI Famunkás: Nagyvakáció. Színes francia film. MAROSHÉVIZI Caliman : A csavargó. (I—10. rész.) Indiai film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Perzselő éjszakában. Színes amerikai film. VLAHICAI filmszínház : Az új alkalmazott. Lengyel film. BALANBÁNYAI Bányász : Tiffany Memorandum. Színes, szélesvásznú olasz film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A kis Bimbó meséje. Színes román film. BORSZÉKI Borszék : ötmillió tanú. Csehszlovák film BORSZÉKI Forrás : Sikátor. Magyar film. MADEFALVI Vasutas : Robbanás a hegyekben. Színes jugoszláv film. CSOMAFALVI Művelődés : Pooley közlegény esküje. Német film. LÖVÉTEI filmszínház : A karácsonyfa. Színes francia-angol film. PARAJDI filmszínház : Az örült a négyes laborból. Színes francia film. DITRÓI filmszínház : Hibernatus. Színes francia film GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Az utolsó mohikán. Színes franciaangol-román film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : .... Színes francia-algériai film. CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház : Mayerling. (I—II. rész). Színes francia-angol film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : Száz karabély. Színes amerikai film. CSÍKSZÉNVÍZI filmszínház : King Kong szökése. Színes japán film. HODOSI filmszínház : Brabanti Genovéva Színes spanyol-olasz film. Mai rejtvényünk Mai rejtvényünkben LERMONTOV egyik aforizmáját rejtettük el a vizsz. 5 folyt, a vizsz. 19 és a függ. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES : 1. Fényudvar a nap, vagy a hold körül. 9. Fiatal szerelmest játszó férfi színész. 11. Táncmulatság. 12. Indulatszó. 13. Ilyen poétika is van. 14 A légcső kezdeti szakasza. 15. Görög betű. 17. Tíz napból álló időegység. 21. Biztatószó. 22. Tagadószó. 23 A végére szól! 24. Évszak. 25. Állatkert. 27. Férfinév. 29. Nyomdai mértékegység. 30. Izomszalag. 31. Gyilkos. 32. Nem egészen tar ! 33. Város ÉNy Olaszországban. 36. Az ókori egyiptomiak főistene. FÜGGŐLEGES : 2 Világhírű olasz hegedűkészítő család. 3. Igásállat. 4. Időmérő. 5. Játékpénz, névelővel, fi. Ásványi eredetű fűszer. 7. Déli étkezés. 8. Fogát használja. 10. Tejtermék. 14. Halmazállapot. Ifj. Évben, évében latinul. 18. Kémény, kályhacső. 20 Személynévmás. 21. Mutatószó 24. Üres tál ! Ifi. Véded. 27. Indiai váltópénz 28 Megszégyenítő helyzetbe juttat. 30. Római 3. 32. Hüvely. 34 Néma róka ! 35. Állati lakhely. 37. Skálahang. Román és magyar nyelvű politikai, szépirodalmi, tudományos és technikaiKÖNYVEKET RENDELHET a gyergyószentmiklósi Megyei Gazdasági Vállalattól Gyergyószentmiklós, Tatár utca 151 szám A megrendelések posta útján is eszközölhetők. Az ICVA marosvásárhelyi egysége ÜVEGFELVÁSÁRLÓKAT KERES, valamint olyan személyeket, akik felvásárló központ létesítésére alkalmas területtel rendelkeznek, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz városokban. Bővebb felvilágosítást az egység központja (Marosvásárhely Mészáros köz 13) és a fenti városokban levő raktárok adnak. 1971. ÁPRILIS 22. CSÜTÖRTÖK: A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint mára szép, viszonylag meleg idő várható. Mérsékelt délkeleti szél, változékony égbolt. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2 és 0, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 13 és 16 fok között váltakozik. Apróhirdetés ELADÓ egy 1200-as Volkswagen. Érdeklődni: Kovászna, Szabadság út 5 szám alatt.