Hargita, 1971. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-16 / 115. szám
Megtisztelő alkalom egy szusszanásnyi pillanatra visszatekinteni betűfaló életünkre: a lapra. Eljutottunk hát ide is, az ezredik lapszám kap most szárnyra a Hargita alatt, s száll zizegve a hajnalban, hogy mire megvirrad, az anyanyelv szavával köszöntse az ébredőt. Ezer lapszám, ezer szárnyalás, ezer alkalom, a párt szavát visszük el a székely emberhez, és az ember életét mutatjuk fel a pártnak. Az ezredik lapszám megjelenése hajnalán e szép kötésünkre, pártos kötelességünkre gondolva tisztelgünk s köszöntjük olvasóinkat munkás jóreggelttel! LE A KALAPPAL A LEGKISEBBEK ELŐTT Az 1971—1971-es tanév hátralévő pár hete szorgalmas tanulással s a nyári nagyvakációra való gondos felkészüléssel telik el. A mérlegkészítés ideje még nem jött el. Mások fogják mindezt elvégezni, egyes mérföldköveket azonban mindig ki lehet és ki kell tenni, hogy azok után irányítsuk további lépteinket. Ilyen vonatkozásban szeretnénk elismerésünket kifejezni a megye sok-sok pionírjának és pedagógusának, akik nívós és szép munkájukkal, eddigi megvalósításaikkal köszöntötték pártunk 50 éves évfordulóját, olyan kimagasló eredményekkel, amelyekkel kivívták az egész ország közvéleményének elismerését. Azonban mégsem törekedhetünk teljességre, ezért csupán egy pár vonatkozásban szeretnék kiragadni a megye pionírjainak sokoldalú elfoglaltságaiból azokat, amelyekben úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva előrelépést állapíthatunk meg. Talán a legmostohábban kezelt pionírfoglalkozással, a rajzzal, festőművészettel, irodalmi próbálkozásokkal kezdjük a felsorolást." Az idei pionírversenyre a megyei zsűri 18 rajzot terjesztett fel Bukarestbe az országos szakaszra, amelyből Antal Zoltán, Tankó Imre, Karácsony András és Tankó Béla gyímesfelsőloki iskola pionírjainak a műveit visszatartották az országos kiállításra. 12 prózai alkotás és 6 tanuló versei is a napokban várják az országos zsűri szavát, véleményezését. Függetlenül attól, hogy részesülnek-e vagy sem díjazásban vagy jutalmazásban, már maga az a tény, hogy a megye jeles tanulóinak és pionírjainak alkotásait mások is olvassák, azzal az örömmel tölthet el mindannyiunkat, hogy a helyes úton haladunk. A „Napsugár“ szerkesztősége által szervezett országos jellegű rajzversenyen és irodalmi pályázaton a megye pionírjai kitűnő sikereket könyvelhettek el. György Klára IV. osztályos tekerőpataki pionír, az első díjat szerezte meg többezer pályázó Bartha Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) KÖZLEMÉNY Hargita Megye Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága Tekintettel a megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának 1971. II. negyedévi munkatervére, A néptanácsok szervezésére és működésére vonatkozó 57/1968. számú törvény 23. és 48. szakaszai alapján ELHATÁROZZA 1. szakasz. — 1971. május 26-án délelőtt 9 órára összehívja Hargita Megye Néptanácsát IX-ik rendes ülésszakra a megyei Néptanács nagytermébe, a következő napirendtervezettel : a) A megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának jelentése a megyei és községi utak korszerűsítési, javítási és karbantartási terveinekmegvalósításáról, a beruházási alapok, valamint a lakosság önkéntes munkahozzájárulásának felhasználásáról. — A ’helyiipari, községgazdálkodási,szépítési és útügyi kérdésekkel foglalkozó Állandó Bizottság társjelentése. b) Határozati javaslat a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának a két ülésszak közötti időszakban kibocsátott egyes végzéseinek ratifikálására. 2. szakasz. Jelen végzés végrehajtásával a Végrehajtó Bizottság első alelnökét és titkárát bízza meg. Csíkszereda, 1971. május 15 FAZEKAS LAJOS elnök BERTALAN SÁNDOR titkár A viszonylagos késést jó minőségű munkával ellensúlyozzák A székelyudvarhelyi zónában néhány mtsa-ben maradt elültetni való burgonya az esős idők utánra. Kétségtelen a viszonylagos lemaradás az április végén bekövetkezett, munkát akadályozó időjárásnak köszönhető leginkább, hisz azokban a gazdaságokban, ahol még ezidáig sem végeztek teljesen a vetéssel, ültetéssel (Korond vidéke, Farkaslaka községhez tartozó egynémely mtsz) ott jó körülmények között befejezhették volna az első tavaszi munkákat, még május első napjaiban, ha a jó idő kitart. Korond nemcsak befejezi a tervezett 86 hektár burgonya ültetését, még 10 hektárral többet is tett a földbe. Az atyhai gazdaságban csütörtök este már 20 hektár burgonya hiányzott a tervezett mennyiségből, mintegy 25 hektár len elvetése is hátra van. Az atyhaiak lemaradásának sokrétűek az okai, de talán valamennyi a géphiányra vezethető vissza. Úgy is mondhatnék, hogy a mostani tavaszi megkésés még az ősszel elkezdődött. Ugyanis Atghában a múlt év végén kevés mélyszántást végeztek, s a tél folyamán a trágyát sem sikerült kihordaniuk teljesen a bevetendő területekre, így mostanra maradt a szántás és a trágyázás és a vetés is. Erre pedig az ottani géppark kevésnek bizonyult. A gépek hiányát igyekeztek pótolni, volt eset, hogy az 5 atyhai traktor mellett, még ugyanannyi „idegen“ dolgozott. A szerttábrahámi gépesítők is besegítettek. Más szóval most a tavaszon a munka,szervezés igyekezett pótolni az őszi, téli mulasztást. De mindezek ellenére a kis hegyi falu, ahol nagyon csekély a munkáskezek száma, megkésett a burgonya ültetésével. Ottjártunkkor említette a községi pártbizottság titkára, hogy jobban állhatnának a munkákkal, ha a grafferek üzemképesebbek lettek volna a kampányban, mert például pont aznap vették észre a gépesítési állomáson, mikor indulni kellett volna, hogy el van romolva a grájferük. Ez újabb kiesés a trágyázásnál. Nem lehetett volna még a rossz időben megjavítani ? A tervek szerint, két-három nap alatt végeznek Korond község két részében is a burgonyaültetéssel. A községi pártbizottságnál azt is elmondották, hogy a viszonylagos késés ellenére az idén tavaszon mindkét gazdaságban jó minőségű munkát végeznek, jobbat mint a múlt években, s bizonyára a termés is meghaladja majd az első évek átlagát. Sófalvi András Sorsok - emberek- becsület . Urbánus lények leszünk egyre inkább és egyre többen. Városok tátott kapuin özönlik be az ember, a falu. Van, aki estére hazatér, hogy reggel újra nekivágjon az útnak. Van, aki már csak néhanapján, látogatóba tér vissza a faluba. Arra a helyre, ahol született, felnőtt, ahol egyre öregedő szülei a sír felé topognak. Meghalnak régi balladák, elfelejtődnek régi énekek, szokások , s helyükbe már nem születnek mások. A kavargó,sokszínű népviselet is elkopik. Végképp otthon marad. Beakasztva a szekrénybe, ahol a mély és az idő egyre inkább használhatatlanabbá teszi. Helyét a pantalló, a műszálból készült ruhanemű veszi át. És bármennyire is fáj — mert mi tagadás, fáj — ez a ,,kopás", „kihalás“ — belátjuk: így van rendjén, így kell ennek lennie. Az idő nagy kereke feltartóztat, hatatlanul forog, halad előre. Urbanizálódunk. Egyre többen hagyjuk, el a falut. Vonz a város az ipari munkaalkalom, de a kényelem, az ,,összkonfortos élet“ is. Egyre több gyerek indul el a falusi, tanyai kisebb-nagyobb iskolákból a nagyvárosok iskolái felé. És egyre kevesebb tér viszsza ide, ahonnan elindult. 2. Egyetemista koromban — egy kis mellékest, zsebpénzt keresendő is — statisztálni jártam a színházba és az operába. Többnyire mind diákok voltunk a statiszták, kivéve az öreg nyugdíjas Molnár bácsit és még vagy két hasonló nyugdíjas öreg urat. Az egyik alkalommal újabb társunk került. Fiatal volt, mint mi. Előbb azt hittük, hogy ő is egyetemista, de aztán később kiderült, hogy csak volt. Pár hónapja végezte a matematika-fizika szakot. Falura került, nem akart kimenni, de aztán csak kiment. Nem sokáig maradt. Lelépett. Visszajött Kolozsvárra. „Nem vagyok hülye, mondta, kimenni egy sáros, koszos faluba... Ja, a hivatás, meg egyebek...“ És statisztált velünk, meg mit tudom én még mi mindennél nem foglalatoskodott kezdve az ószeri sumákolásoktól, csakhogy városon élhessen. Közben — épp, mintha regényben olvasná az ember —gyerekük is született. (Elfelejtettem mondani, hogy nős volt.) Ezt a kis epizódot nem újságírói fogásként illesztettem ide, és főleg nem én találtam ki. Elmondani pedig azért mondtam el— mert azóta sem tudok napirendre térni egykori „munkatársam“ nézete fölött, és minél többet járok terepre, már pedig járok eleget, és minél eldugottabb tanyákat, falvakat és itt dolgozó embereket — orvost, tanárt, s más értelmiségit ismerek meg — egyre inkább nem adok igazat fentebbi „hősömnek“. Hogy miért ? Mert olyan embrekkel találkoztam, találkozóm, akiknek élete, tevékenysége, munkája, hogy úgy mondjam, becsületes helytállása épp az ellenkezőjéről győz meg ; igenis, falura is el kell menni, vállalni kell az ottani munkát is, a nevelést, oktatást, gyógyítást — mert ha valahol erre szükség van, akkor elsősorban a falu ez a hely. 3. A VARSÁG, vagy például a Koronához tartozó FENYŐKÚT, PÁLPATAKA még csak nem is nevezhető falunak. Szétszórtságuk, hegyek közé húzódásuk inkább tanyává teszi a máskülönben elég népes helységeket. Például ezeken a helyeken nincs villany. (Mert azt a rozoga kis helyi áramfejlesztőt, mely hol működik, hol nem, éppenséggel nem lehet „megoldott villamosításnak“ nevezni.) így hát ezeken a helyeken le kell mondani a televízióról, a rendszeres moziról, ide nem jár színház, nincsenek cukrászdák — és más hasonló szórakozást biztosító helyiségek. Ezekre a helyekre jobbára csak gyalog, vagy szekerest lehet eljutni. (A Varságra ugyan jár napjában egyszer busz, de, aki ezt valami okból lekési, kutya,golhat.) És mégis, itt is emberek élnek, dolgoznak, küszködnek. Iskolák vannak, művelődési ház. És megy az itt dolgozó tanerő. Molnos Lajos (Folytatás a 3. oldalon) ÉPÍTKEZÉS Lapunk 3. oldalán 250 ÉVES a csíksomlyói iskolai színjátszás RUSTICUS IMPERANS vagy EGYNAPI KIRÁLYSÁG SZEREPLŐK: A király András, Kováts Congrio, szolga Cleobulus Demilius udvari emberek A kovács felesége Stazimus A MALENIUS nyomán, Szentes Regináld által írott 1780-ban Csíksomlyón előadott darabot átdolgozta: GERGELY GÉZA EU Alig pár napja adtunk hírt Csíkszereda második toronyblokkjának építkezési munkálatairól. Az építők, akik akkor a harmadik emeleten dolgoztak most már elérték az ötödik szintet. Ikto ütemben halad az építkezés iparosodó megyénk egyik új létesítménye, a gyergyószentmiklósi bútorszövetgyár munkatelepén. Tovább szépül Gyergyószárhegy. A több kilométer hosszúságú betonjárda után most a lakosság önkéntes segítsége a községközpont bővítésére, rendezésére irányul. 4 llllll mii"III lllliHl! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 115. (1000.) SZÁM II 1971- MÁJUS 16. VASÁRNAP ARA 3Ó BANI Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatása a titui baromfitenyésztő komplexumban Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke Manea Mănescu elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával, a Gazdasági Tanács elnökével együtt szombat délelőtt munkalátogatást tett a titui (Dâmboviţa megye) baromfitenyésztő komplexumban. A pártfőtitkárt lunguieţul, răcari-i, poianai, corbii, mari-i, braniştea-i, Costeşti Vale-i, potlogi-i, odobeşti-i, titui és más, környékbeli szövetkezeti parasztok népes tömege megkülönböztetett melegséggel köszönti. A tömeg hosszan éljenzi a pártot, a párt és az állam vezetőjét. Nicolae Ceauşescu elvtársat a következő elvtársak fogadják a titui baromfitenyésztő komplexumban: Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, Matei Ghigiuiiaa-ipari építkezések minisztere, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium több vezetőségi tagja. Jelen van Nicolae Tăbîrcă elvtárs, az RKP Dîmboviţa megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, a helyi párt- és állami szervek más képviselői. A vendégek először a komplexum korszerű keltetőállomását tekintik meg. Itt kiállítások szemléltetik a baromfitenyésztő szektor legfontosabb országos eredményeit. Ezután Viorel Chiriţă, a titui baromfitenyésztő komplexum vezérigazgatója elmondta, milyen paraméterekkel dolgozik az állattenyésztési feladatok jelentős objektumát képező, másfél esztendővel határidő előtt részben átadott új egység, mit kívánnak tenni szakemberei a párt és az állam által kijelölt feladatok példás teljesítéséért. A nagyüzemi komplexumnak kilenc tojástermelő, haszonállatnevelő farmja, inkubátorai, takarmánygyára és saját,vágóhídja van. 147 tágas csarnokában a termelési folyamatot gépesítették és automatizálták. Nemrég lépett üzembe négy termelő farm és már le is szállították a baromfihús első tonnáit a bukaresti lakosság ellátására. A pártfőtitkár részletesen érdeklődik, hogy milyen intézkedéseket tettek a gazdasági hatékonyság növelésére és a fejlődés biztosítására, a hús- és a tojástermeléssel párhuzamosan. A minisztérium vezetősége rámutat: a végső szakaszban a komplexum 20 000 tonna baromfihúst termel, vagyis az ötéves terv végére előirányzott árutermelés egytizedrészét. A vendégeknek a továbbiakban bemutatnak mintegy 50 felszerelést, amelyeket a mezőgazdasággépesítési üzemek állítottak elő, hozzájárulva ezzel a termelési folyamatok gépesítéséhez az ország összes baromfifarmjain. Nicolae Ceauşescu elvtársat és a többi vendéget több közeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke köszönti községük szövetkezeti parasztjai nevében és kifejezi nagy örömét, hogy vendégül láthatja a pártfőtitkárt. Jelképes ajándékokat nyújtanak át Nicolae Ceauşescu elvtársnak és a többi vendégnek és vállalják, hogy minden erejükkel fejlesztik szövetkezetüket, növelik a termelést és javítják a gazdasági tevékenységet, hogy ezzel is hálájukat fejezzék ki azokért az új intézkedésekért, amelyeket a párt és az állam a szövetkezeti parasztság jólétének növelése érdekében tett. Nicolae Ceauşescu elvtárs a jelen lévő szövetkezeti parasztokhoz intézve szavait, megköszöni a meleg fogadtatást, s jó egészséget és boldogságot, újabb sikereket kíván nekik a gazdag termések eléréséért végzett munkájukban. A vendégek ezután megtekintik a húscsirke-csarnokokat. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a többi párt- és államvezető részletes tanácskozása a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felelős tényezőivel, a pártfőtitkárnak ez alkalommal is adott útmutatásai a baromfitenyésztő szektor gyorsabb fejlesztése érdekében további lendületes munkára ösztönzik a szántóföldek dolgozóit a X. pártkongresszuson megjelölt számottevő baromfitenyésztési feladatok teljesítése érdekében. (Agerpres) Clodomiro Almeyda, Chile Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatást tesz Romániában Clodomiro Almeyda, Chile Köztársaság külügyminisztere Corneliu Mănescu külügyminiszter meghívására 1971. május 20 és 23 között hivatalos látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. Biblioteca orășenească Gheorgheni 5 pERc beszélgetés AZ AMATŐR GÉPKOCSIVEZETŐISKOLÁRÓL Bokor Andrással, az iskola igazgatójával Nap mint nap láthatják a csíkszeredaiak, amint három gépkocsi megkülönböztető iskola jelzéssel lassan, megfontoltan igyekszik az egyre sűrűsödő forgalomba. A Csíkszeredai fürdő mögötti gyakorlóterükről óvatosan kimerészkedtek a kocsik, egyre bátorodó, hozzáértő kezek fogják a kormányt. Igen, végre a megyeszékhelyen is van gépkocsivezető tanfolyam. A tanfolyam április elején kezdődött, és úgy tudjuk, három hónapig tart. Hogyan sikerült úgy megszervezni az iskolát, olyan tantervet kidolgozni, hogy a gépkocsivezetésben teljesen járatlan is elsajátítsa, aránylag rövid idő alatt, a „mesterség“ alapelemeit? — Az első tanfolyamunk július elsején zárul, július elseje és 15 között pedig számot ad elméleti és gyakorlati tudásáról gépkocsivezető-iskolánk első promóciója, 33 férfi és 21 nő. Igyekeztünk mindent megtenni, hogy ez a vizsga nyugodt és meglepetésmentes legyen. A vezetési gyakorlatokon kívül a három hónapi iskolázási idő alatt a résztvevők húsz elméleti órán — tíz közte- Lejegyezte : Székedi Ferenc (Folytatás a 2. oldalon)