Hargita, 1971. október (4. évfolyam, 234-260. szám)
1971-10-24 / 254. szám
NINCS ELVESZTEGETNI VALÓ IDŐ! Mindenkinek a termés begyűjtésénél, a vetésnél a helye ólmosszínű felhőkölykeit kergeti az októberi szél, hószagot lehelnek a Hargita csúcsai, október végét jelzi a kalendárium. A termésbegyűjtés statisztikája sajnos nem jelzi a betakarodás végét, a vetés befejeztét. Még négy számjegyű számmal fejezzük ki a földben levő burgonya hektárainak számát, október 22-én még 1371 hektár termése a földben várta, hogy zsákokba kerüljön. Sajnos a vetőmaggal fordított a helyzet. Még közel 25 százaléka nem került magágyba. Legalább is furcsa, hogy a burgonyaszedéssel éppen azok az mtsz-ek kullognak, amelyeknek aránylag kevés volt a vetésterületük. Farkaslaka, Kecset, Székelypálfalva, Korond, Atyha, Parajd, a Sófalvak. Általában sok még a burgonya a csíki övezet gazdaságaiban. Igazán kitettek magukért a gyergyói gazdaságok. Legtöbbjük befejezte a burgonyaszedést, vagy e sorok megjelentéig befejezi. Náluk már a vetés sem gond. Valamennyi hektáron csírázik a mag. A vetésről szólva, pár csíki misz nevét is meg kell említenünk, ahol már végeztek a vetéssel, mint Karcfalván, Dánfalván, Madarason, Csicsóban. Az elsők között szerepelnek: Göröcsfalva, Madéfalva, Kászonújfalu, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon. Érthetetlen viszont néhány, olyan gazdaság eredménytelensége, ahol méltán elvárhatnók, hogy azok között emlegessük, akik már végeztek, de még nagyon sok a vetnivalójuk. A tervezett vetésterület és a megvalósítás arányában felsorolhatjuk : Enlakát (135/64), Románandrásfalvát (165/80), Nagysólymost (215/68), Kissolymost (205/80) Abásfalvát (145/92), Gyepest (180/82) és Menaságot (180/69). Az utóbb felsorolt gazdaságokban Menaság kivételével kiásták a burgonyát, amelyeknek volt, kiszedték a cukorrépát. Románandrásfalván és a Sólymosokon a soron lévő feladat a kukorica törése. Úgy látszik ez hátráltatja a vetést, viszont elég kis hányadát takarították be. Nem tudni mivel foglalkozott ezekben a gazdaságokban a tagság mostanig, hiszen burgonyájuk 25,10 illetve 14 hektár volt, cukorrépát csak Románandrásfalva és Kissólymos termeltek 10—15 hektáron. Nincs amiért tovább boncolgassuk az összefüggéseket, hiszen azok számára akik ilyen nagymérvű lemaradást mutatnak nem találhatunk egyetlen mentő körülményt sem. Máskülönben a mentegetőzés amúgy nem segítene a bajon. Nagyobb operativitásra, jobb munkaszervezésre, következetes, megfeszített munkára van szükség, hogy valamennyi gazdaságunkban minél előbb kiássák az utolsó gumó burgonyát is. Minden erőt ide kell összpontosítani azokban az mtsz-ekben, ahol még adósok a tervvel. Az időjárástól ezek után már kevés jót várhatunk, annál több esőt, havat, hideget. Még nagyon sok a bevetetlen búzaföld és minden napi késés a jövő évi termés csökkenéséhez vezet. Termelőszövetkezeteink földműveseinek, vezetőinek, szakembereinek meg kell érteniük, hogy nincs elvesztegetni való idő, mindenkinek a termés begyűjtésénél a helye. BOGOS SÁNDOR SZÁMOLNI, DE CSELEKEDNI I IS Türelmetlenségnek tűnhet, ha itt most a holnap szükségletéről szólunk. Arról például, hogy milyen számottevő ugrásra van szükség már januártól a zootechnikában. Pontosabban fogalmazva a tejtermelési igények sokasodnak (ez lenne tehát a menynyiség) az állomány tekintetében viszont csak a minőség biztosíthatja e pluszot. A minőség viszont nem csupán az állomány biológiai értékére vonatkozna, hanem a tenyésztői munka milyenségére is. Szóval miközben a szövetkezetek nagyon is napi gondokkal törődnek, kell is törődjenek, tudniillik azzal, hogy az idei tervteljesítésben valahogyan kiköszörülődjék a csorba (a három negyedév hátraléka sajnos elég tekintélyes), foglalkozni kellene a jövő év előkészítésével is. Foglalkozni foglalkoznak is, de csak számokban. Tervlebontás és összegezés, módosítás és újraelosztás íme ami e napokban időszerű gond és teendő. De ezzel párhuzamosan töprengeni kellene már most a kivitelezésen. _ A kivitelezhetőségen. Mert hiú ábránd arra gondolni, hogy január egytől magasra ugrik a tejtermelési mutató. Magasra ugrik akkor és csakis akkor, ha már menetközben előkészülünk, felkészülünk a jövő évre. A tejtermelésben a sok esedékes intézkedés között (hangsúlyozva persze a takarmány döntő szerepét) sajátos feladat az árutej növelése. Hogy miként emelhető az árutejtermelés? Sablonokat ismételnénk, ha azt hangsúlyoznánk, hogy az össztermelés fokozásának útján. Van más út is, illetve az össztermelés növelési üteménél erőteljesebben fokozható az árutej ha ... Ha például kiterjesztik a mesterséges tápporos borjúnevelést. Az idén és eddig a megyében e módszerrel csak négy gazdaság foglalkozott. Tusnád és Csíkszentmárton, Keresztúr és Szentábrahám megtette az első lépést a gazdaságos borjúnevelés útján. Az eredmények jók habár nem kiválóak. Talán Tusnád az a szövetkezet, ahol e módszer tekintetében is a legjobban megtalálták a számítást. De mert probléma lényegében máshol sincs (a gondosság és a pontosság igénye nem számítható ennek) önkéntelenül is fölvetődik a kérdés vajon megtörténtek-e az előkészületek az eljárás kiszélesítésére ? Más előnyök mellett ugyanis e módszerrel tehenenként kétszáz liter tej takarítható meg. Kétszáz literrel növelhető tehát az árutermelés is. Ezért kellene az új termelési évre való felkészülés fontos elemeként a részletekre is figyelni. Mert fontos az, hogy a gazdaságok időben ismerjék meg mit igényel, mit vár a nemzetgazdaság. A szükségleteket azonban azért kell megismerni, hogy fel is készüljenek az igények kielégítésére. S sajnos ez utóbbi az (az idézett példa csak egy részprobléma) aminek nyoma ma még alig-alig észlelhető... FLÓRA GÁBOR nL 11111111 umili mini I ::: ■mm HU ihiiiliflL\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK !2 RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ORSZÁGSZERTE befejezéshez közelednek ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI munkák A hét végére 10 megye állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységei fejezték be a vetést. Ezek a következők : Brăila, Buzău, Beszterce-Naszód, Galac, Máramaros, Neamţ, Szatmár, Temes, Tulcea, Vrancea. Számos más megyében is befejezéshez közeledik ez a fontos munka. Az állami mezőgazdasági vállalatok az előirányzott vetésterület 93 százalékát, a szövetkezetek 92 százalékát vetették be búzával október 22-ig. Nagyobb lemaradás mutatkozik főként Dîmboviţa, Szeben, Kolozs, Maros és Brassó megyében, ahol a lemaradás felszámolásáért további gépi eszközöket rendeltek ki a búza vetésére. (Agerpres) AZ Bír nem illanni min Imin Őszi és téli divatújdonságokat tekinthet meg a látogató a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének székházában megnyíló kiállításon. A kiállított termékek a megye kisipari szövetkezeteiben készültek. FEDETT AUTÓBUSZ-MEGÁLLÓK. Mint már hírt adtunk róla. Székelyudvarhelyen a városközi buszjáratok utasai számára fedett várakozóhelyeket építenek. A főtéren már készen áll egy. Most íme, a második: a Bethlenfavi úton, szemben a Fa fém kisipari szövetkezet központi műhelyével. A fedett megállóhelyek elkészítését egy-egy székelyudvarhelyi vállalat munkaközössége vállalta, hazafias munkával. I* TAKARMÁNYELŐKÉSZÍTŐ építéséhez kezdtek hozzá a nagygalambfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezetben. A falak máris emelkednek, s elkészültével nagymértékben hozzájárul a takarmányok magasabb fokú értékesítéséhez. - vasili ci BETON-RAKODÓTÉR épül a bögözi vasúti megállónál. A 2000 négyzetméteres betonszőnyeg építését szeptember 18-án kezdték meg, s a munkálatok máris befejezéshez közelednek. Az első cukorrépa-szállítmány már az új rakodótér elkészült részén vár berakodásra. IV. évfolyam 254. (1139) szám 1971. október 24. vasárnap Ára 30 bank Tudományos ülésszak alkoholizmusról az Jelentős, a maga nemében újszerű tudományos ülésszak színhelye volt szombaton az új Megyei Kórház gyűlésterme, amelyet a Hargita megyei Egészségügyi Igazgatóság szervezett közösen az Orvostudományi Társaságok Szövetségének Hargita megyei fiókjával. Az ülésszak keretében 27 dolgozatot olvastak fel a meghívottak. A szimpozion első felében szakdolgozatok hangzottak el az alkoholizmusról általában, statisztikai adatokkal támasztották alá e társadalmi jelenség veszélyességét, bomlasztó, züllesztő hatását az emberi szervezetre és az ember környezetére. Az előadók közül dr. Csíky Kálmán, marosvásárhelyi orvosprofesszor az idült alkoholizmussal, mint társadalmi, lélektani betegséggel foglalkozott, míg dr. doc. Ander Zoltán orvosprofesszor (Marosvásárhely) a jelenséget az emberi lealacsonyodás elsőrendű tényezőjeként taglalta, Fózsa József (Csíkszereda) pedig az alkoholizmus és a bűnözés szoros kapcsolatáról tartott előadást. Az alkoholizmus kialakulásának körülményeit vizsgálva dr. Nagy András (Csíkszereda) dolgozata a lélektani tényezők elsődlegességét emelte ki. a A továbbiakban kerekasztal értekezlet formájában folyt a vita, amelynek során újabb előadások hangzottak el különböző szakterületek keretében. Többen foglalkoztak a szeszfogyasztás orvosi vonatkozásaival területi felmérések alapján, szóba került az alkoholizmus veszélye a közlekedésben, fellelhetősége az ifjúság körében, kihatása a sportteljesítményekre stb. A hozzászólások során a jelenlévők értékes javaslatokat tettek az alkoholizmus ellenes küzdelem megszervezésére,d e káros társadalmi jelenség terjedésének megakadályozására. Az említetteken kívül a szimpozion sikeréhez a következő dolgozatkészítők járultak hozzá : dr. Ambrus Zoltán, Balogh Éva, Puskás Vilmos, Hegedűs István, Becze Antal, Bálint András, dr. Dénes László, dr. Bódy András, dr. Brntu Gheorghe, dr. Győrfy Péter, dr. Lőrincz János, dr. Hollaki József, dr. Csizmás József, dr. Jaklovszky Alfonz, dr. Tamás Zoltán, dr. Mánya Zoltán, dr. Veress Gábor, dr. Magyary Tibor, Cîmpean Alexandru, Király István, Eigel Ernő, Pethő Ilona, Hajdú Ingeborg, dr. Fábián Andor, Ambrus István és dr. Szathmáry Dóra. Emlékünnepély Gyergyószentmiklóson A tegnap, október 23-án Gyergyószentmiklóson bensőséges hangulatú emlékünnepélyt, annak keretében pedig tudományos ülésszakot tartottak az Egészségügyi klub helyiségében. A rendezvényre abból az alkatomból került sor, hogy 70 éves a gyergyószentmiklósi kórház. Ugyanez alkalommal emlékeztek meg Dr. Fejér Dávid volt gyergyószentmiklósi tudós orvosról is, születése 120. évfordulóján. A rendezvény keretében Tarisznyás Márton Adatok Gyergyó egészségügyének történetéhez 1633— 1883 között, Dr Csíki János Dr. Fejér Dávid emlékezete, Dr. Kereső Attila Adatok a gyergyói járványok történetéből, Dr. Csíki János A gyergyószentmiklósi kórház megalakulása és fejlődése 1901—1944 között és Dr. Színi Judit Gyergyószentmiklós és környéke közegészségügyi múltjából című dolgozatokat olvasták fel, vitatták meg. Záróbeszédet Dr. Huszár György tartott. Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek Kapja Október 25-én hazánk dolgozóival együtt Románia Szocialista Köztársaság katonái az alkotó munka és hazafias lelkesedés légkörében ünnepük fegyveres erőink napját. Október 25-e a szabadságért és nemzeti függetlenségért vívott hősi harc örökre emlékezetes eseményét idézi : huszonhét évvel ezelőtt e napon szabadult fel Románia egész területe a fasiszta megszállás alól. A fegyveres erők napjának évenkénti megünneplése a dolgozó nép mélységes elismerésének és tiszteletének megnyilvánulása a román katonák és tisztek iránt, akik nagy véráldozatok árán vívták ki hazánk függetlenségét. Románia Szocialista Köztársaság hadserege az ősök dicsőséges harci hagyományainak méltó folytatója. Katonáink az idegen elnyomók ellen, a haza földjének megvédéséért vívott harcokban számtalanszor bebizonyították határtalan hazaszeretetüket, férfias bátorságukat, hősiességüket, áldozatkészségüket, azt, hogy nem ismerik a félelmet, amikor ellenség veszélyezteti szabadságunkat. E dicső harci hagyományok nemzedékről nemzedékre öröklődtek, s mintegy az 1944 augusztusi fegyveres felkelésben és a hitlerista ellenes fronton vívott harcokban csúcsosodtak ki. Az 1944 augusztusi fegyveres felkelés fordulópontot jelent hazánk történelmében. A hazafias, demokratikus és antifasiszta erők, a Román Kommunista Párt vezetésével megdöntötték az antoneszkánus fasiszta diktatúrát, véget vetettek a szovjetellenes háborúnak, s az ország egész katonai és gazdasági erejével csatlakoztak a hitlerista ellenes koalícióhoz, amelynek főerejét a Szovjetunió képviselte. A fegyveres felkelés a dolgozók, az összes hazafiak fasiszta ellenes, az ország függetlenségéért és társadalmi haladásáért vívott hősi harcának eredménye volt. A Román Kommunista Párt történelmi érdeme, hogy az egész román hadsereg — a közkatonáktól a tábornokokig — egyemberként a nép mellé állt, s a hitlerista csapatok ellen fordította fegyverét. A katonai egységek a hazafias harci alakulatokkal, a lakosság széles tömeges támogatását élvezve, 8 nap alatt szétverték a fővárosban, az ország központjában, a déli, dél-keleti és dél-nyugati országrészekben tartózkodó hitlerista erőket. Ezután a román katonák, a szovjet csapatok oldalán, tovább folytatták a harcot az észak-nyugati országrészek felszabadításáért, s 1944 október 25-én kiűzték a hitlerista és a vele szövetséges horthysta fasiszta hadsereget hazánk egész területéről. Katonáink határainkon túl is továbbfolytatták dicsőséges harcukat, s a szovjet hadsereg oldalán jelentősen hozzá KOCSIS BÉLA alezredes, a Megyei Katonai Központ parancsnoka (Folytatás a 2. oldalon) A PIONÍRSZERVEZET II. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Szombaton a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában plenáris ülésen folytatta munkáját a Pionírszervezet második országos konferenciája. A pionírok országos fóruma megvitatja a pionírmozgalom alapvető kérdéseit. Annak a kommunista nevelési programnak az alapján, amelyet az RKP KB Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceauşescu elvtárs javaslatára fogadott el, kijelöli a pionírtevékenység célkitűzéseit a következő évekre, egyben pedig elemzi, milyen lehetőségek vannak a pionírmunka politikai jellegének fokozására és elmélyítésére, arra, hogy formáiban és eszközeiben egyaránt gazdagítsák és fejlesszék a gyermekek, a fiatalok nevelését a szocializmus nagyszerű eszméi, a párt, a haza és a nép iránti forró szeretet szellemében. Virgiliu Radulian, a Pionírszervezet Országos Tanácsának elnöke előterjesztette a Pionírszervezet Országos Tanácsának jelentését az 1966 novembere és 1971 októbere között kifejtett tevékenységről. Felolvasták a pionírtagozat konferenciája küldötteinek üzenetét a pártvezetőséghez, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. Ezután Silvestru Patiţa, a Pionírszervezet Országos Tanácsának alelnöke jelentést terjesztett elő a pioníregységek és osztagok alapszabályzatának, valamint Románia Szocialista Köztársaság Pionírszervezete tanácsai szabályzatának indítványozott javításáról, majd számos küldött és meghívott részvételével megkezdődött a vita. A konferenciát több külföldi vendég köszöntötte. A konferencia folytatja munkáját. órábul Gheorgheni,pasca ! Többre is képes megyénk ipara Negyvenhétmillió lejtés eredői A megye gazdasági egységeinek kilenc hónapi megvalósításai már ismeretesek olvasóink előtt. A szóbanforgó megvalósításokat tárgyaló cikkünkben megemlítettük azt is, hogy a megye ipari egységei, összesítve, 47 millió lejjel szárnyalták túl a kilenc hónapra előirányzott tervet. A tény mindenképpen örvendetes, ám tanulságosnak tartjuk, ha megvizsgáljuk az érem másik oldalát is, hogy teljesebb képet alkossunk magunknak azokról a tényezőkről, amelyek hozzájárultak ehhez az eredményhez, hogy számot adjunk magunknak a további teendőkről. Mindjárt az elején le kell szögeznünk, hogy ez a túlteljesítés jórészt a tervezett átlaglétszám növelésének tulajdonítható és nem a munkatermelékenység emelésének. Erre, egyfelől, konkrét bizonyítékul szolgál a rendelkezésre álló munkaidő kihasználási mutatójának alakulása is . 1971 első évnegyedében megyei viszonylatban 95 százalék, a második évnegyedben 94,8 százalék, a harmadik évnegyedben pedig 94,5 százalék a rendelkezésre álló munkaidőalap kihasználásának mutatója. Ennek kapcsán sokat beszélhetnénk a munkaszervezés milyenségéről ipari egységeinkben, a technológiai és a termelési fegyelem betartásáról, a felelősségtudatról, az igényről, ahogy munkánkat végezzük. Hogy mennyire élesen tevődik fel a belső tartalékok, erőforrások jobb kihasználásának a kérdése, azt más példákkal is konkrétan bizonyítni lehet. Néhány számadat összevetésének és felsorolásának erejéig, vizsgáljuk át egyes ipari egységek kapacitástartalékai mutatószámait. A Hargita Bányaipari Vállalat munkaközössége 1970-ben 67,2 százalékban használta ki a rendelkezésére álló kapacitásokat. 1971-ben sokat javult a helyzet, az előirányzott mutatószám 87,1 százalékra emelkedett. A gépi kapacitások kihasználásának arányszáma csökkent viszont a bajáni Bányaipari Fővállalat ércfeldolgozásának esetében, a tavalyi 86,8 százalékról 81,6 százalékra. A székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó vállalatban ugyanez a helyzet: a termelő kapacitások kihasználási mutatóját az idén 45,1 százalékra irányozták elő a tavaly elért 45,7 százalék helyett. Ezek a példák — és a felsorolást folytathatnék — arra engednek következtetni, hogy egyes ipari egységeinkben nem tettek meg mindent a termelő kapacitások teljes kihasználása konkrét előfeltételeinek megteremtéséért. Ez a megállapítás azokra a vállalatokra, ipari egységekre is érvényes, amelyek esetében bizonyos javulásról beszélhetünk ilyen vonatkozásban, amennyiben ez a javulás csak részleteredménynek könyvelhető el, minthogy még mindig távol áll a termelőkapacitások teljes kihasználásának reális lehetőségeitől és szükségességétől. Emlékeztetni szeretnénk arra is, hogy az alkalmazottak félévi közgyűlésein különös súllyal tevődött fel ez a kérdés. A dolgozók rámutattak hozzászólásaikban, hogy a termelő kapacitások kihasználásának elégtelen volta az esetek java részében bizonyos munkaszervezési hiányosságoknak tulajdonítható és a műszaki intézkedési tervekben elvben hatékony intézkedéseket rögzítettek, e hiányosságok, visszásságok sürgős felszámolását illetően. Az évi össztermelési terv értékéből kilenc hónapi adatok alapján, megyei viszonylatban, 24,2 százalék megvalósítása maradt hátra. Nyilvánvalónak látszik, és az is, hogy ennek megvalósítása nem okoz különösebb gondokat, sőt lehetőségek vannak az évi terv határidő előtti teljesítésére, jelentős túlteljesítés elérésére is. De, úgy gondoljuk, nyugodtan megkockáztathatjuk állításunkat, miszerint sokkal nagyobb, teljesebb értékű megvalósításokra vannak lehetőségek megyénk ipari egységeiben. Fennebb munkaszervezési hiányosságokról beszéltünk, ami a termelőkapacitások kihasználásának kérdését illeti. Birtokunkban lévő adatok alapján előrevetül az is, hogy az ilyen vagy árnyalatban különböző természetű hiányosságok veszélye továbbra is fennáll, az 1972-es tervfeladatok teljesítésének vonatkozásában is. Konkrétan : milyen feltételeket teremtettek és teremtenek a jövő évi terv maradéktalan megvalósításához ? Csak egyik aspektusa aggodalomra ad okot. A jövő évi termelés szükségleteit fedezni hivatott szerződésekből például szeptember 30-ig azoknak csak 56,4 százalékát kötötték meg megyei viszonylatban. Másfelől pedig — és ez kihatással lehet és lesz a pénzügyi mutatók alakulására, a megye ipari egységei, szállítói minőségükben, a megye árutermelésének csak 48,8 százalékát fedezték szerződésekkel, biztosítottak piacot termékeiknek. Minthogy a nyersanyagok, a különböző segédanyagok a termelési folyamat alapvető tényezői közé tartoznak, meghatározó módon befolyásolják a termelőkapacitások kihasználásának módját, minőségét is. Az ismertetett adatok alapján pedig állíthatjuk, hogy ipari egységeinkben még nem teremtették meg teljes egészében a jövő évi ütemes termelés, az ésszerű munkaszervezés döntő fontosságú feltételeit. A hátralévő idő rövid, összegyűltek a tennivalók. Az évi terv maradéktalan megvalósításának gondja s egyidejűleg, a jövő évi termelés feltételeinek megteremtése. Nyilvánvaló és nem mondunk semmi újat, azzal, hogy csak akkor oldhatják meg, teljesíthetik ipari egységeink munkaközösségei meggyarapodott feladataikat, ha — egy a cikkünkben gyakran szereplő szóval élve —, teljes mértékben kihasználják a még hátralévő napokat, heteket. CSÁSZÁR P. ATTILA^ közgazdász |";;"i||ni