Hargita, 1971. november (4. évfolyam, 261-285. szám)

1971-11-25 / 281. szám

AZ IPARI ÖSSZTERMELÉS NÖVEKEDÉSÉNEK ÉVI ÁTLAGOS ÜTEME 11-12 SZÁZALÉK Az ötéves terv előirányzatai szerint, Románia a gazdasági fejlődés dinamikájának szempontjából továbbra is az első helyek egyikét foglalja el világviszonylatban. 1971—1975 folyamán jelentős szakaszt teszünk meg az egy főre számított ipari termelés vonatkozásában fejlett országok színvonalának megközelítése útján. Valamennyien ismerjük ezt a sokatmondó számadatot: a szocialista ipar össztermelése növekedésének évi átlagos üteme törvényerőre emelt ötéves tervünk során 11,12 százalék lesz, az Irányelvekben leszögezett 1,5-9,5 százalék helyett, ami újabb időközben feltárt tartalékokra hívja fel a figyelmet. Az ipar fejlődésének magas üteme, az iparágak és ágazatok szerkezetének korszerűsítésére irányuló folyamattal párhuzamosan, hangsúlyozottan erősíti az ipar vezető szerepét a nemzetgazdaság egészében, ami jótékony hatást gyakorol a gazdasági-társadalmi élet minden területére. S amint jeleztük cikkünk elején, az ipari össztermelés növekedésének ez a fokozott üteme döntő módon meghatározza hazánknak a gazdasági szempontból fejlett országok színvonalára való emelését. Ebből a szempontból érdekesnek tartom az alábbi adatokat: hazánkban az ipari termelés megkétszereződésének vagy háromszorozódásának ideje 2-3-szor rövidebb mint világviszonylatiban. Ha ipari termelésünk növe-kedésének évi átlagos üteme körülbelül 4 százalék lett volna — ennyi volt a háború előtti időszakban —, az 1950-1970 között elért 11-szeresére való növelését nem több, nem kevesebb mint 65 év alatt, azaz 2015-re valósítottuk volna meg. Visszatérve, melyek e fokozott növekedési ütem teljesítésének fontosabb tényezői? Ez elsősorban a gazdasági potenciál ésszerűbb felhasználásával valósul meg, szervesen az ipari tevékenység minőségi oldalainak állandó javításával, így, az ötéves s terv folyamán, az ipari termelés növekedésének mintegy 25 százaléka (125,8,133,7 milliárd lej értékű ipari termelés) az 1970-ben meglévő gazdasági potenciál jobb kihasználása által valósul meg. A többi 75 százalékot pedig, új termelőkapacitások üzembehelyezésével, illetőleg az ipar szerkezetének korszerűsítése eredményeképpen érjük el. Az ötéves terv alatt mintegy 281,2 milliárd lej értékben fordítanak beruházási alapokat az ipar fejlesztésére. Közel annyit, mint az 1960- 1970-es ötéves terv összberuházásainak értéke. E beruházások jelentős részét természetesen az ipar és gazdadinamikameghatómódon befolyásoló négy ágazat — a gépgyártóipar, a vegyipar, a kohászat és a villamosenergia-ipar fejlesztésére fordítják. Az ipari össztermelés növekedési ütemének megvalósításában igen fontos tényező a munkatermelékenység szintjének állandó emelése. Értjük ezt az ipari termelés egészére és minden egyes ágra, ágazatra, vállalatra külön-külön. Hiszen az e téren előirányzott 42 százalékot, figyelembe véve további lehetőségeinket, akár kevésnek is tarthatnék. Az ipari termelés növekedésének másik jelentős tényezője a termelőtevékenység általános hatékonyságának emelése. Jól tudjuk, milyen nagy feladatok hárulnak gazdasági egységeink munkaközösségeire ebben a vonatkozásban, milyen nagy felelősséggel kell viszonyulniuk a fém és más nyersanyagok ésszerűbb felhasználásának problematikájához, milyen igényességgel kell tevékenykedniük az elavult termékek operatív helyettesítéséért, új, korszerű termékek gyártásba vételével, milyen nagy gondot kell fordítaniuk a túlhaladott technológiák megváltoztatására, általában az új következetes bevezetésére a termelő folyamatokban, hiszen célunk csak egy lehet: magasrendű paraméterekkel rendelkező termékek előállítása. HANCU EUGEN közgazdász ÉLJÜNK, DOLGOZZUNK, VISELKEDJÜNK KOMMUNISTA MÓDON Már az illegalitás nehéz éveiben kommunistának lenni magas mércét jelentett; úgy élni, dolgozni, viselkedni, harcolni, hogy minden egyes emberi tett méltó legyen a kizsákmányolás, a zsarnokság ellen nehéz harcot vívó Román Kommunista Párt tagságával járó címhez. Pártunk dicső harcának dokumentumai tanulsága szerint, akárcsak a megyénk területén oly nagy számban harcoló székely és román kommunisták emlékezései, elbeszélései tanulsága szerint is, aki erkölcsileg nem volt szilárd, aki a kínzások, a sziguranca pribékeinek félelmetes tortúrái közepette emberileg , megingott, menthetetlenül árulóvá vált. Az ilyen emberek végsősoron csak ártottak az ügynek, a pártnak. S ma ? Addig, míg a kommunisták döntő többsége az élen jár és mind a társadalmi, mind pedig a magánéletben példát mutat, egyesek — sajnos — azt hiszik, hogy egy kis önbírálattal mindent helyre lehet hozni, jóvá lehet tenni, hisz mások a körülmények, más a harc formája és jellege. Valóban más, mert a legemberségesebb társadalmi rend, a szocializmus építésének vagyunk cselekvő harcosai, annak a társadalmi rendnek a kovácsolói, amelyik egész szerkezetében, összes sejtjeiben az igazságosságra, az emberi méltányosságra, az ember tiszteletére és megbecsülésére alapoz. Nicolae Ceauşescu elvtárs legutóbbi nagyszabású expozéjával, az RKP KB ez év november 3—5-i plenáris ülése Határozatával kapcsolatban, azért hangoztatjuk e történelmi jelentőségű dokumentumok fontosságát, mert a legalaposabb és legkörültekintőbb marxista-leninista eszmei álláspontról vizsgálja és elemzi társadalmi építésünk gyakorlatának összes jelenségeit és a jövő ragyogó perspektívája biztosításának valamennyi előfeltételét. Ebből a szempontból pedig döntő tényező, hogy mi, kommunisták, hogyan élünk, hogyan cselekszünk, milyen példát mutatunk mindennapi munkánkban, minden egyes lépésünk megtételekor. Ezt a követelményt, a napi cselekvésünk mércéjének előfeltételeit, pártunk főtitkára az ez év november 3-i expozéjában tömören így fogalmazta meg: „A kommunistának becsületesnek, bátornak, a kommunista eszmékhez méltónak kell lennie, lángolóan kell küzdenie az igazságért, az igazságosságért és a szabadságért. Szeretnie kell a munkát, állandó erőfeszítést és gondot KOVÁCS KÁROLY (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 281. (1166) SZÁM , 1971. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖKI ARA 30 BAM mm născu mm MÉMTOCAItOR ANCtIVH Tegnap, 1971. november 24-én, Manea Mănescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkárai a Gazdasági Tanács elnöke, Fazekas Lajos elvtársnak, az RKP Hargita megyei bizottsága első titkárának kíséretében folytatta megyénkbeli munkalátogatását. A munkalátogatáson jelen volt Munteanu Ovidiu elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A délelőtti látogatás során a magasrangú vendég felkereste megyeszékhelyünk több gazdasági egységét és társadalmi-kulturális intézményét. A Készruhagyárban Ráduly Elek elvtárs, a városi pártbizottság első titkára és Crăciun Ion elvtárs, könnyűipari miniszter fogadta. Az üzemben, valamint a Gyapotfonodában és a Kötöttárugyárban hosszasan elbeszélgetett a munkásokkal, technikusokkal, mérnökökkel, közgazdászokkal, az egységek vezetőivel, a pártbizottságok titkáraival és a gazdasági komissziók tagjaival. A beszélgetések alkalmával Manea Mănescu elvtárs behatóan érdeklődött a termelés és a munkaszervezés kérdéseiről, a termékek minőségének javításáért foganatosított intézkedésekről, a gazdasági hatékonyság növelésének lehetőségeiről, a gépi felszerelések kihasználásáról, az alkalmazottak szakmai és politikai-ideológiai felkészültségének tökéletesítéséről, az új termelő kapacitások üzembehelyezéséről. Nagyra értékelve a meglátogatott egységek munkaközösségeinek tevékenységét, Manea Mănescu elvtárs ajánlotta a pártszerveknek ésszervezeteknek, a dolgozók tanácsainak, hogy a továbbiakban is tegyenek meg mindent munkájuk tökéletesítéséért, mert csak ilyenformán tudhatják sikeresen teljesíteni a jelenlegi ötéves terv megnövekedett feladatait. Manea Mănescu elvtárs a város piacának megtekintése után, ahol a lakosság élelmiszercikkekkel való ellátásáról érdeklődött, meglátogatta a befejezés előtt álló turistaszállót és a műjégpályát. A munkalátogatás a több mint 300 éves Csíkszeredai 1-es számú líceumban ért véget Manea Mănescu elvtárs a líceum tantermeinek és laboratóriumainak megtekintése után, elbeszélgetett a tanerőkkel arról a nemes hivatásról, amely a szocializmus és a kommunizmus építői új nemzedékeinek nevelésében rájuk hárul, kihangsúlyozva az RKP KB november 3—5-i plenárisán kidolgozott program jelentőségét az ifjúság kommunista szellemű nevelésében. Délután Manea Mănescu elvtárs találkozott megyénk gazdasági egységeinek pártaktívájával. A munkatanácskozáson tüzetesen elemezték a gazdasági tevékenység egyes kérdéseit, a pártszervezetek, a KISZ, a szakszervezetek és a dolgozók tanácsai, megyénk valamennyi ipari dolgozójának jelenlegi és távlati feladatait az idei, valamint az 1971—1975 közötti tervfeladatok példás teljesítése érdekében. MEGYÉNK IPARA TELJESÍTETTE 11 HAVI ÖSSZTERMELÉSI TERVÉT A tények azt bizonyítják, hogy megyénk gazdasági egységei vállalásaikhoz híven, kiemelkedő eredményekkel zárják az ötéves terv első évét. Gazdasági egységeink munkaközösségei örömmel jelentik, hogy november 24-én határidő előtt teljesítették a 11 hónapra eső össztermelési tervet, örömmel közvetítjük mi is gazdasági egységeink e kiemelkedő sikerét. A tény jelentőségét nem kell kommentálnunk, elegendő egyetlen számadattal érzékeltetni azt : november végéig megyei viszonylatban több mint 57 millió lej értékben termelnek terven felül az említett mutatónál. E kiemelkedő munkasikerhez jelentős mértékben járultak hozzá a Megyei Helyiipari Igazgatóság egységei, a Vlahicai Vasüzem, a Székelyudvarhelyi Cérnagyár, a gyergyószentmiklósi Len- és Kenderipari Vállalat, a csíkszentsimoni keményítő- és szeszgyár valamint más gazdasági egységek. A 250 ESZTENDŐS CSÍKI SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPSÉGEI KEDD ESTE. Folytatódik az ünnepi rendezvénysorozat. A nagy számú közönség előtt a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művészei lépnek színre AUREL BARANGA MINISZTER A BARÁTOM című, két részes szatirikus vígjátékával. A sepsiszentgyörgyi színészek meghívottként jöttek el Csíkszeredába. S talán már ez a tény is befolyásolta a színészek hangulatát, játékkedvét. Ha nagyzolni akarnánk, azt kellene mondanunk,hogy régi ismerőseink megtiszteltetve érezték magukat a meghívás miatt, és igyekeztek úgy játszani, mint még soha, hogy kiérdemeljék bizalmunkat. Nos, nagyzolni nem akarunk, mert a sepsiszentgyörgyiek igyekeztek most is olyan jól játszani, mint máskor, és tették, tényleg, mindezt azért, hogy kiérdemeljék, no, nem a mi, hanem a mindenkori nézők bizalmát — most is, itt is, mint bárhol, ahová ellátogatnak. Viszont az is igaz, hogy jól érezték magukat a színpadon. (Hiába, az ünnepi hangulat még a színészre is ragadós.) És legfőképp pedig azért érezték jól magukat, azért „jött ki olyan jól“ a játék, mert a közönség — idézem Köllő Béla szavait — nagyon jól fogta a darabot, érezte, hol és mikor kell nevetni, tapsolni. Esetleg megkockáztatnám azt a véleményt is, hogy a szentgyörgyiek nem véletlenül választották Baranya eme darabját a mostani alkalomra. Valahogy úgy gondolták — vélekedem tovább —, hogy ezzel a darabbal, amely amolyan nézőkkel való diskurzus, közvetlenebbé tudják tenni az est hangulatát, el tudják tüntetni a színpad és a nézőtér közti távolságot — mintegy a régi színi előadások hangulatát idézve fel ! Baranga darabja, hogy „szakszerű“ kifejezésekkel éljünk, nagyon is aktuális kérdéseket feszeget, különböző beosztású és szemléletű emberek erkölcsi arculatának a megrajzolása — valahogy így fogalmazhatnék meg a főbb vonulatokat. MOLNOS LAJOS (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött Joszip Broz Tito elvtárs hazánkban tett baráti látogatása, amelyre Nicolae Ceausescu elvtársnak a meghívása alapján került sor Befejeződtek a román-jugoszláv hivatalos megbeszélések November 24-én, szerdán az RKP Temes megyei bizottságának székházában folytatódtak a hivatalos megbeszélések Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, és Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszéléseken román részről részt vettek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Emil Drăgănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság román elnöke, Corneliu Mănescu külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB osztályvezetője, Ion Florescu, az RKP KB osztályvezetője, Constantin Mitea, az RKP KB tanácsosa, Vasile Şandru, Románia belgrádi nagykövete és Gheorghe Colt külügyminisztériumi igazgató. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Gemal Bjedics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Dragoszlav Markovics, Szerbia SZK Gyűlésének elnöke, a JSZSZK Elnökségének tagja, Sztane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bárójának soros elnöke, Mirko Tepavac, szövetségi külügyminiszter, a JKSZ Elnökségének tagja, Dusan Gligorjevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv-román gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv elnöke, Marko Vrhonec, a köztársasági elnök helyettes kabinetfőnöke, Iso Nyegovan, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete, Milos Milevszki, a köztársasági elnök külügyi tanácsosa, Gyúro Vukolics, a Szövetségi Külügyminisztérium igazgatója és Murat Agovics, a Szövetségi Külügyminisztérium tanácsosa. A megbeszélések második napján a nemzetközi helyzet egyes időszerű problémáit tekintették át. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy Románia és Jugoszlávia szempontjai azonosak vagy nagyon közeliek a nemzetközi életben végbemenő események megítélésében. A két elnök méltányolta az európai biztonsági konferencia öszszehívását előmozdító akciókat, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ösztönözni kell az előkészületeket a konferencia érdekében. A megbeszéléseken szóba hozták a balkáni helyzet kérdéseit is, hangsúlyozva a balkáni országok közötti találkozók szükségességét különböző szinteken és minden formában. Felvetették a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az antiimperialista erők egysége és összeforrottsága erősítésének problémáit is. A megbeszélések a szívélyes barátság, a teljes egyetértés és kölcsönös bizalom légkörében folytak le. Joszip Broz Tito elvtárs elutazása Szerda este befejeződött Joszip Broz Tito elvtársnak, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége elnökének hazánkban tett baráti látogatása, amelyre Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívása alapján került sor. A temesvári dolgozók — románok, németek, magyarok, szerbek és más nemzetiségűek —, akik két napon át nagy melegséggel és szeretettel vették körül a jugoszláv vendégeket egész népünkhöz hasonlóan kifejezésre juttatva azt az őszinte barátságot, amely a két pártot, a két országot és népet összefűzi, bensőséges légkörben vettek búcsút a jugoszláv nép küldötteitől. Az állomáshoz vezető út mentén a lakosok ezrei sorakoztak fel, hogy tapssal és éljenzéssel ismét kifejezzék teljes megelégedésüket Joszip Broz Tito elvtárs látogatása, s a két ország párt- és államvezetői között sorra került megbeszélések gyümölcsöző eredményei felett. A jugoszláv vendégeket a temesvári állomásra kikísérték a következő elvtársak: Nicolae Ceauşescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Emil Drăgănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a román—jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság román elnöke, Corneliu Mănescu külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB osztályvezetője. Az állomás előtti téren ott voltak a helyi párt és állami szervek vezetői, a temesvári vállalatok és intézmények nagyszámú dolgozója. Romániai látogatásán a JSZSZK elnökének kíséretében voltak a következő elvtársak : Gemal Bjedics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Dragoszlav Markovics, Szerbia SZK Gyűlésének elnöke, Jugoszlávia SZSZK Elnökségének tagja, Sztane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bürójának soros elnöke, Mirko Tepavac szövetségi külügyminiszter, a JKSZ Elnökségének tagja, Dusán Gligorjevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv—román gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv elnöke és más hivatalos személyek. 21.30 óra. Az állomás előtti nagy téren, amelyet román és jugoszláv zászlók díszítenek, katonai őrség tiszteleg. Elhangzik a két ország állami himnusza. Nicolae Ceauşescu és Joszip Broz Tito elvtársak ellépnek a katonai őrség előtt. A tömeg ütemesen kiáltozza : „Ceauşescu — Tito“, „Ceauşescu — RKP“. A két elnök és a kíséretükben levő hivatalos személyek elindulnak az állomás peronja felé. Tito elvtárs és a többi jugoszláv párt- és államvezető elbúcsúzik a román párt- és államvezetőktől. Nicolae Ceauşescu elvtárs és Joszip Broz Tito elvtárs barátian megöleli egymást. A peronon lévő tömeg hosszasan tapsol, élteti a román-jugoszláv barátságot, a két ország pártjai és népei közötti együttműködés fejlődését. A tömeg tapsa közepette Joszip Broz Tito elvtárs különvonata kigördül a temesvári pályaudvarról. A vonatablakból Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke búcsút int azoknak, akik eljöttek, hogy jó utat kívánjanak a jugoszláv nép képviselőinek. A Stamora-Moravica-i határállomásig Joszip Broz Tito, elvtársat és a többi vendéget elkísérték a következő elvtársak : Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja. Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első alelnöke. Mihai Telescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Temes megyei bizottságának első titkára. Vasile Sandru, Románya belgrádi nagykövete, valamint Iso Nyegovan, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete. * Nicolae Ceauşescu és Joszip Broz Tito elvtársak találkozása újabb, kiemelkedő hozzájárulást jelent a sokoldalú román—jugoszláv kapcsolatok szüntelen erősödéséhez és fejlődéséhez. Országunk közvéleménye, amely rendkívüli érdeklődéssel kísérte a jugoszláv nép képviselőinek Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatását, nagyra értékeli a szívélyesség, a teljes egyetértés és kölcsönös bizalom szellemét, amely a látogatás és a megbeszélések egész lefolyását jellemezte. HÍREK-ESEMÉNYEK-HÍREK-ESEMÉNYEK 1 Irodalmi est, A tusnádfürdői üdülők számára szervezett rendezvénysorozat keretében a tegnap irodalmi estet tartottak a helyi művelődési házban. A könyvtár alkalmazottai Liviu Rebreanu életét és munkásságát ismertették, majd részleteket olvastak fel a neves író regényeiből, novelláiból. 2 A székelyudvarhelyi Siculus ifjúsági klub vendége volt a napokban a marosvásárhelyi Sympathy könnyűzeneegyüttes és Szabó Edit könnyűzeneénekesnő. Műsorukat telt ház előtt mutatták be. 3 Bensőséges hangulatú találkozó színhelye volt a napokban a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő líceum. A negyven évvel ezelőtt érettségizett öregdiákok találkoztak a líceum fiatal növendékeivel, hogy az iskola hagyományairól, a diákévekről beszélgessenek, megoszszák velük gazdag élettapasztalatukat. Megnyitotta kapuit a szejkei mofettaház a nagyközönség számára. A 250 000 lej értékű munkálat java részét (mintegy 200 000 lejnyit) a municípium lakossága végezte el hazafias munkával. Biblioteca orăşenească Gheorgheni MAI MŰSOR A Művelődési Ház nagytermében 20 órakor: A marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata Szabó Lajos MENTSÉG című drámáját adja elő. Ez történt a nagyvilágban Cornel Burtică román külkereskedelmi miniszter Pekingbe érkezett PEKING. — Ion Gălăţeanu, az Agerpres tudósítója jelenti: Cornel Burtică román külkereskedelmi miniszter szerdán Pekingbe érkezett, hogy aláírja a jövő évi román—kínai kereskedelmi megállapodást. Katonai mozgósítás Pakisztánban RAWALPINDI. (Agerpres). — Amint a France Presse je lenti, a pakisztáni fegyveres erők vezérkara szerdán elrendeltea pakisztáni hadsereg és tengerészet tartalékosainak mozgósítását. Megválasztották a Gazdasági és Szociális Tanács tagjait NEW YORK (Agerpres). Az ENSZ-közgyűlés kedden megválasztotta a Gazdasági és Szociális Tanács tagjait, akik 1972. január 1-én veszik át megbízatásukat. A megválasztott tagok között szerepel Chile, a Kínai NK, Lengyelország, a Szovjetunió, Finnország, Nagy-Britannia, Bolívia és Japán. December elején : Pompidou-Brandt találkozó PÁRIZS (Agerpres). — Párizsban és Bonnban egyidejűleg hivatalosan közölték, hogy december 3-ra és 4-re tűzték ki Georges Pompidou francia elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancellár találkozóját. Mint ismeretes, a Bonnban sorra kerülő találkozónak nagy fontosságot tulajdonítanak, és ettőlvárják a két ország közötti nézeteltérés rendezését a nyugati valutaválság kérdésében. A nézeteltérés akadályozza ugyanis azEGK-tagok közös álláspontjának kialakulását ,az USA-val folyó gazdasági küzdelemben.