Hargita, 1972. február (5. évfolyam, 25-49. szám)

1972-02-01 / 25. szám

Arányosság és ütemesség a tervfeladatok teljesítésének alapvető követelményei A pártszervek és -szervezetek vezetésével, a kommunisták mozgósításával megyénk román és magyar dolgozói lelkesedéssel, odaadással munkálkodnak szocialista hazánk felvirágoztatása programjának megvalósításán, amelyet pártunk X. kongresszusán jelöltek ki. A jelenlegi ötéves terv első évében, kommunista felelősséggel és öntudattal tevékenykedve, a megye dolgozói számottevő eredményeket értek el a munka- és termelésszervezés, a jelentős belső erőtartalékok hasznosítása terén. Ezek hatására ipari egységeink munkaközösségei határidő előtt teljesítették fontosabb tervmutatóikat, több tíz millió lej értékű árutermelést valósítottak meg terven felül, jelentős mennyiségű szürke nyersvasat, fűrészárut, élelmiszeripari technológiai berendezést, bútort, készruhát és más terméket állítottak elő előirányzaton felül. Figyelemre méltó az is, hogy az export-tervfeladatok túlszárnyalásával jelentős valutáris hozzájárulásról számolhatnak be. Az ipar, az egész nemzetgazdaság* V» orfvzor»or» Viowe v'* —»»«/ ■-* —---------------összefüggéseiben ebben az évben megnövekedett feladatok állnak Hargita megye dolgozói előtt, amelyek teljesítése feltételezi az ipari egységek gazdasági tevékenysége minőségi vetületeinek megjavítását is. A tervfeladatok minél magasabb minőségi szinten és nagyobb gazdasági hatékonysággal történő teljesítése mindenekelőtt azok megfelelő megalapozásától függ, tökéletes összhangban a gazdasági egységek meglévő erőforrásaival. A tervfeladatok reális megalapozása elengedhetetlen feltétele a tervmutatók ütemes teljesítésének. De ez még önmagában nem elégséges. Arra kell törekedni, hogy a tervfeladatokat évnegyedi, havi, tíznapi, sőt napi viszonylatban is arányosan osszák fel, megfelelően a termelő kapacitások és a munkaerő maximális kihasználásának, összhangban az anyagi tartalékok magas fokú értékesítésének követelményeivel. A jövőbeli tevékenység megjavítása szempontjából rendkívül fontos tanulságokat vonhatunk le az 1971-es évi terv teljesítése arányosságának és ütemességének az elemzéséből. Megállapíthatjuk, hogy évnegyedről évnegyedre az ipari termelés volumenének ará-Mint kitűnik, a harmadik hónap „túlterhelt“, ami nyilvánvalóan a termelőeszközök és a munkaerő túlzott igénybevételét követeli meg ebben az időszakban a megelőző két hónaphoz viszonyítva. Hangsúlyoznunk kell, hogy a műszaki-anyagi feltételek biztosításának elhanyagolásán túl egyes vállalatokban megmutatkozik az a helytelen gyakorlat is, miszerint még a tervszerűsítés szakaszában a harmadik hónapokra, illetve a harmadik és negyedik évnegyedre indokolatlanul nagyobb feladatok teljesítését állapítják meg. Ez az eljárás menthetetlenül a hóvégi hajrákhoz vezet, hátrányosan befolyásolja anya nem mindig volt megfelelő, az eltérés százalékban kifejezve elérte a 3 százalékot is, ami a megye iparának viszonylatában jelentős értéket képvisel. A tervfeladatok aránytalansága hozzájárult a termelő kapacitások és a munkaerő alacsonyfokú kihasználásához és egyes évnegyedekben (főleg az első évnegyedben) ez viszont kedvezőtlen kihatással volt a munkatermelékenység és nem utolsó sorban a pénzügyi mutatók alakulására. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk az évnegyedeken belül is, ha a tervszerűsített és megvalósított össztermelés alakulását vizsgáljuk. Havi átlag (százalékban) termékek minőségét, szükségessé teszi a túlórázást. A vállalatonkénti elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a szóbanforgó gyakorlat elsősorban a Csíkszeredái közi árugyárban, a székelyudvarhelyi cérnagyárban, a balánbányai bányaipari kombinátban, a helyiipar, valamint a fakitermelési és feldolgozási kombinát egyes egységeinél mutatkozott meg. Ezeknél az egységeknél a termelőtevékenység üzemzavarai MUNTEANU OVIDIU az RKP Hargita megyei bizottságának titkára (Folytatás a 2. oldalon) Évnegyed (összesen) Tervszerűsített 100 Megvalósított 100 I. hónap II. hónap III. hónap 32,3 32,1 35,6 32,6 32,5 34,9 HÍREK-ESEMÉNYEK-HÍREK-ESEMÉNYEK 1 Vasárnap délelőtt ismét hazafias akció színhelye volt a Csíkszeredai műjégpálya és környéke. 237 személy 711 munkaórát valósítottmeg, 695 tonna kavicsot és tőzeget hordtak a helyszínre és terítettek el, bent az épületben takarítottak, öszszegyűjtötték a felesleges építőanyagokat, s elszálították azokat, ezenkívül visszaföldelték a behelyezett csatornát. Gyergyószentmiklóson az építészeti szakiskolában technológiai laboratóriumot rendeztek be, amely lehetővé teszi a szakmai oktatás színvonalának további emelését. Csíkszeredában vasárnap délelőtt Adrian Cioacă bukaresti egyetemi előadótanár A Föld, amelyen élünk címmel érdekes előadást tartott hétfőn este hat órakor pedig Kicsi Antal marosvásárhelyi főiskolai tanár beszélt Tompa László költészetéről, a városi könyvtár helyiségében. A vlahicai táncosok megkezdték homoródmenti turnéjukat, melyen fogarasi, csíki és sófalvi táncokkal, ének- és táncszólókkal lép fel a huszonkét tagú csoport. A Csíkszentkirály dolgozói népgyűlésen vitatták meg az ezévi önkéntes pénz- és munkahozzájárulást. Jóváhagyták az 1972-es községfejlesztési tervet, ennek értelmében a község lakói 245 000 lej hozzájárulást, valamint 10 700 nap hazafias munka megvalósítását vállalták. 2 3 4 Azon tűnődöm... ideje lenne már újra "körvonalazni a műveltség fogalmát, jobban mondva körülhatárolni mi is az a korszerű műveltség, hogyan is lehetne számbavenni korunk műveit emberének jellemvonásait. Menetközbeni, futóbeszélgetések alkalmával — sokszor oly váratlan helyeken ahol mindenre számít az újságíró, csak erre nem izzik forróvá a hangulat, csapnak össze az érvek, ellenérvek meggondoltan, meggondolatlanul, hogy majd hosszú ideig várjanak az újabb találkozásra. Szinte már közhelyszámba megy, hogy a műveltség már jó ideje kifele tart irodalomcentrizmusának és humáncentrizmusának — fölösleges is hangsúlyoznom, ez utóbbiban a kategorizáló szükséglet megosztotta tudomány egyik oldalát látom — szorításából, tekintete napjaink sodrásában válik panorámikussá, átfogva mindent, ami hideg-rideg gondolkodás vagy gazdag, csapongó érzelem, mindent, ami emberi ,ami emberhez kötött, ami emberhez kötődik. S a válasz kulcsa itt van. Korszerűen művelt nem az az ember, aki az irodalmi divat hullámverésében, vagy a technicizálódó világ labirintusában imponáló fölénnyel tájékozódik, hanem csak az lehet, aki mindemellett ismeri közössége, országa, nemzetisége gondjait, aki ezeknek a gondoknak mindennapi részese, aki e világ talaján állva egyetemesség-szintre tudja emelni gondolatait. És így találkozhat egy közös kereszteződésben az emberi szellem megszámlálhatatlan útja, nem azért, hogy a magány becsapott ajtói mögött készüljön csendes meditációra, steril vitákra, hanem, hogy letegye a maga nélkülözhetetlen eszközeit a kor asztalára. És végső soron, ha így értjük a korszerű műveltséget, akkor ez nem is korszerű, hanem örök# SZÉKEDI FERENC Egy esztendő mérlegén 1. AKIK A HARGITA EGYÜTTES SZÜLETÉSÉÜL BÁBÁSKODTAK Esztendővel ezelőtt indult útjára a megyénk lakosságának oly kedves Hargita együttes. Nagy utat tettek meg, munkás évet zártak. Megyénk köztudata is befogadta az együttest, mely arra hivatott, ■ hogy — mint a neve is hirdeti — Hargita megye folklórkincséből merítve felmutassa ezeket a szépségeket. _ Hagyományt ápol, de nevel is az együttes. Egy esztendő mérlegét készítjük el most. A mérlegkészítés, a visszatekintés igénye arra késztet, hogy megszólaltassunk néhány személyt azok közül, akik az együttest útnak indították. Milyennek látják — esztendő múltán — az együttes létrehozásáért kifejtett tevékenységüket, milyennek látják a Hargita együttest ma? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk SALLÓ ISTVÁN, KOVÁCS DÉNES, ANTAL MIKLÓS és GÁL ÁRPÁD elvtársakhoz, a Hargita megyei Népi Alkotások Háza munkatársaihoz. Hisszük és reméljük, hogy elfogultság mentes válaszadásukkal, elkövetkező cikksorozatunk tényanyagával hozzájárulunk a Hargita együttes tevékenységének magasabb színvonalra való emeléséhez. SALLÓ ISTVÁN: Ezelőtt egy évvel,, az 1970 december 10-ét megelőző időszakban került sor a Hargita együttes létrehozására. Mi örömmel üdvözöltük ezt a tényt, a hivatásos folklóregyüttes létrehozását. A munkánk abból állt, hogy segítsük a tagoknak a toborzásában, számba vegyük, hogy milyen erővel rendelkezik a megye, elsősorban ami a zenészeket-muzsikusokat illeti. (A táncosokról most nem beszélnék, jó anyagunk volt a műkedvelő csoportokban). Viszonylag rövid idő alatt megyénkből és Maros megyéből sikerült összehozni a tíztagú zenekart, megkezdődhettek a próbák. Ekkor kértek fel, hogy három hét alatt, az együttest elfogadható színvonalú bemutatóval léptessem fel. Nem hiszem, hogy ezt akkor valaki elvállalta volna. Mi volt a szerencsénk? Évtizedekkel ezelőtt már, kemény alapokon álló műkedvelő élet volt a mi tájainkon. Elképzelésünk szerint a szocialista népi kultúra felmutatására törekedtünk, a testvériség gondolatának, a hangsúlyozására. Ezért is volt az, hogy olyan népi táncok kerültek a műsorba, a „căluş“ például, amelyet minálunk nem táncolnak. A bemutatóra 1970 december 10-én került sor, és a megyei Szaktanács munkatársainak valamint Gál Árpád, Antal Miklós, Toró Emil, Kovács Dénes és nem utolsó sorban Dimai József, a zenekar vezetője — érdeme volt. A továbbiakban azonban — a lelkesedés is ezt kérte — azonnal hozzá kellett volna kezdeni egy jól átgondolt, a mi tájaink eredeti folklórjából merítő új műsor felgyűjtéséhez, összeállításához és kivitelezéséhez. Ez azonban elmaradt. Miben látom az okát? Az együttes szervezeti felépítésében ! Nem sikerült megteremteni azt, amit több más megye megteremtett. Nem gondolok itt most öszszehasonlításra vagy az erők összemérésére, csupán arra, hogy az ugyanabban az időben alakult sepsiszentgyörgyi Vadrózsa együttes élére például olyan ember került, mint Az országosan ismert, zeneszerző, Hubesz Valter, aki egyszemélyben az igazgatást is elvégezte, és akinek a személyisége, egyáltalán elképzelései, hozzáértése, tapasztalata döntő volt az együttes profiljának a kialakításában. Egy ilyen személyiség, a mai napig sincs a Hargitai együttes élén, és az , eltelt egy év hiányosságai jórészt ebből fakadnak. Mit tudnék még mondani ? Az együttest szeretik, közönségsikere van, de ahhoz,hogy méltó legyen a kö Lejegyezte: MIKLÓS LÁSZLÓ (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLLTEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 25. (1222). SZÁM 1972. FEBRUÁR 1. KEDD A1, 30 BAMI FALUSI KÖNYVHÓNAP - 1972 ,,Hol rejtőzködsz legszívesebben, dicső kincs? Hol találhatnak rád a szomjazó lelkek ?“ — olvassuk a TÉKA sorozat legfrissebb könyvében, Richard de Bury a könyvnek szentelt (így nevezném) himnuszában és érezzük a kérdés aktualitását. Mert a könyv „a bölcsesség és a tudomány drága kincsesháza“, az emberiség művelődésének hűséges szolgája, bár közkincs, még mindig nem jutott el mindenkihez, még sokan vannak, akiket feléje vezetnünk kell. Ebből a kettős irányú, egymást kereső útegyengetésből születhetett meg a „Falusi könyvhónap“ szervezésének gondolata, melyet ma már ünnepnek, a könyv ünnepének érzünk. 12-ik alkalommal szervezzük, így tehát korára, rangjára való tekintettel is hagyománya van. Az idei falusi könyvhónap különös jelentőséggel bír. Jelszavát — könyvet mindenkinek —, az UNESCO hirdette, még abból az alkalomból, hogy 1972-et „A könyv nemzetközi évének“ nyilvánította. A RKP KB 1971 november 3—5-i plenárisának irányelvei útmutatóként szolgálnak a ,,Falusi könyvhónap““ rendezvényeinektartalmi meghatározásában, amelyek a falusi dolgozók ideológiai, politikai színvonalának emelését, a munka és szocialista hazánk iránti szeretetre, a humanizmus, a népek közötti barátság szellemében való nevelését kell hogy szolgálják. Az ügy érdekében szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a rendezvények eredményessége elsősorban mindazon tényezők együttműködésétől függ, melyek a könyv forgalmazására, népszerűsítésére, a könyvvel végzett nevelői munka végzésére hivatottak. A megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottságnak és a Fogyasztási Szövetkezetek megyei gazdasági vállalatának közös tervétől- BALÁZS LAJOS, Hargita megye Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottságának főfelügyelője (Folytatás a 2. oldalon) A zárszámadó közgyűlések és tanulságaik •IGENYESSÉG JEGYBEN Megyénk területén befejeződtek az mtsz-ek közgyűlései. Elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink tagsága mélységes felelősségtudattól áthatva elemezte az elmúlt termelési év eredményeit, hiányosságait, hozzáértéssel vitatta meg tennivalóikat. A termelési tervek vitái kapcsán érződött, hogy a földműveseink tanulmányozták pártunk dokumentumait, nagyra értékelték a Nicolae Ceauşescu elvtárs expozéjában foglalt útmutatásokat és azzal a szilárd eltökéltséggel határozták meg feladataikat, hogy mindent elkövetnek azok valóra váltásáért. Nagy és jelentős esemény küszöbén állunk. Minden eltelt nappal közelebb kerülünk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos szövetségének kongreszszusához, melyre legjobban úgy készülhetünk, ha elvégezzük soron lévő mezőgazdasági munkálatainkat, számot vetünk tennivalóinkkal, lehetőségeinkkel. Azokkal a lehetőségekkel, amelyek hozzásegítenek minden egyes mtsz-t, hogy az ideinél is bőségesebb termést takarítson be. Ebben a tevékenységben a tagság munkája, a vezetőtanács szakavatott irányítása mellett igen nagy feladat hárul a gazdaságok ellenőrző bizottságaira is, főleg a közvagyon védelmét illetően. De ezen túlmenően fontos tényezővé kell válnia a termelési kérdésekben is. A termelőszövetkezetek alapszabályzata világosan előírja, hogy ez a tagság által választott szerv — amely csak a közgyűlésnek van alárendelve — nyomon kell hogy kövesse a vezetőtanács gazdasági, pénzügyi tevékenységét, az egész termelési folyamatot. Ilyen szempontból vizsgálva munkájukat, számos pozitív vonatkozást említhetünk, de a hiányosságokról sem feledkezhetünk meg. Miről is számolnak be ezek az ellenőrző szervek a közgyűlések előtt? Mindenről, amit ellenőrzéseik során tapasztaltak, bár ezek az ellenőrzések meglehetősen ötletszerűek és rendszertelenek. Általános jelenségként könyvelhetjük el, hogy leginkább a felszínen mozognak, figyelmük csak azokra a jelenségekre terjed ki, amelyek bárki számára azonnal szembeötlőek, de nem igyekeznek a dolgok mélyére hatolni, nem foglalkoznak a termelés nagy, alapvető kérdéseivel. Nincs szándékunkban azt mondani, hogy a megejtett ellenőrzések haszontalanok. Hasznosak, de nem illeszkednek be egy általános és jól átgondolt rendszerbe, nem foglalkoznak kellő mértékben a vezetőtanács munkájával, nem minden esetben követik nyomon az általuk feltárt hiányosságok kiküszöbölésének módozatait. Azt is általános jelenségként említhetjük, hogy az ellenőrző bizottságok legtöbbet az istállók körül mozognak. Ez nem is lenne tulajdonképpen baj, mert még jócskán akad tennivaló állattenyésztésünk fellendítése terén. A hiba inkább az, hogy itt a szemetes udvaron, a rendezetlen trágyatelepen, egy-két gyengélkedő állaton kívül egyebet nemigen látnak meg. Számszerint felsorolják a meglévő állományt, de már a termelés ellenőrzésére, a takarmányozás mikéntjére nemigen figyelnek. Sok helyen ugyancsak ilyen látszatellenőrzést végeznek a növénytermesztésben. Egyik termelőszövetkezetünk ellenőrző bizottsága a következőket írja jelentésében: „az összes munkálatokat a legjobb körülmények között végeztük, (mármint a gazdaság — szerk. megj.), habár voltak kisebb hibák, melyeket közben kiigazítottak“. Nos ezek a kisebb hibák nem is olyan kicsik, és sajnos, menet közben már nem nagyon lehetett kiigazítani. Bizonyság erre az illető gazdaság vezetőtanácsának évvégi beszámolója, mely a zab alacsony terméshozamát így indokolja: „tervünk nemteljesítésének oka a nem megfelelő csíraképességű magvak elvetése, melyért a felelősség a vezetőtanácsot terheli“. Íme, ugyanazon gazdaság két választott szervének beszámolója, melyek bizonyos mértékig fényt vetnek az ellenőrző bizottság felületes tevékenységére is. Mi ebből a tanulság? Nem mi fogalmazzuk meg, megfogalmazták maguk a tagok. Az ellenőrző bizottságnak feladatai közé tartozik megvizsgálni mindazokat a munkálatokat, amelyek döntő módon befolyásolják, sőt meghatározzák a termelést. A tagság igénye annál is inkább jogos, mert az ellenőrző bizottságok jelentéseiben nemigen lehetett például arról hallani, hogy felülvizsgálták volna mondjuk az őszi vetéseket átvevő bizottságok munkáját és erről tájékoztatták volna a tagságot. Arról sem igen lehetett hallani, hogy az ellenőrző bizottság alaposan utánanézett volna a takarmányelőkészítők felszerelése és működése körüli tevékenységnek. Máskülönben felelősségre vonták volna a gazdaság vezetőtanácsát, miért nem hajtja végre azokat az intézkedéseket, melyeket felettes szerveink előírnak, sőt, törvényben szentesítenek. Kevés olyan javaslat hangzott el, melynek értelmében a felelősségrevonás elment volna egészen a kár megtérítésének követeléséig, a vétkesek megbüntetéséig, legyen az egyszerű tag, elnök, brigádos, avagy szakember. Ugyancsak az ellenőrző bizottságok feladatkörébe tartozik az is, hogy felülvizsgálják: a vezetőtanács miként oldotta meg a BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) 1 . 1 KEZŰ GAZOMÉI TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS A politikai nevelőmunka hatékonyságának fokozásáért Az RKP KB 1971 novemberjára, az általános-ismereti szín 3—5-i plenáris ülésén elfogadott* vonal emelésére, a tömegek száaz ideológiai tevékenység javítócialista nevelésére, valamint társadalmi viszonyainknak a szocialista és kommunista etika és méltányosság elveire való alapozására irányuló program szellemében a megyei pártbizottság irányításával valamennyi pártbizottság és pártszervezet tevékenységében igen lényeges feladat a társadalomtudományi kabinetek és- dokumentációs központok megszervezése és tevékenységük hatékonyságának biztosítása. Erről beszélgettünk Varró Domokos elvtárssal, a megyei pártkabinet igazgatójával. — Milyen feladat hárul ezekre a kabinetekre és tájékoztató dokumentációs központokra ? — Először tisztázzuk az elnevezéseket. A megyei pártkabinet és a municípiumi pártkabinet keretében tájékoztató és dokumentációs központ működik, a vállalatokban, intézményekben és a városokon társadalomtudományokkal és tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó kabineteket szerveztünk, ezek keretében léteznek a politikai-nevelőmunka dokumentációs központjai, a líceumokban, szakmai és általános iskolákban pedig társadalomtudományi kabinetek létesülnek. Céljuk a lektorok, propagandisták, agitátorok, a pártoktatás különböző formáiban résztvevők, az ifjúság politikai tanfolyamainak hallgatói és más dolgozók rendszeres és operatív tájékoztatása pártunk bel- és külpolitikájáról, a pártszervek előtt álló konkrét feladatokról, céljuk választ adni azokra az elméleti és gyakorlati jellegű kérdésekre, amelyek foglalkoztatják a dolgozókat a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének Lejegyezte : DEMETER ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon) m Ez történt a nagyvilágban , Helsinkiben befejeződött a Béke-világtanács Elnökségének ülésszaka. A román küldöttséget Tudor Ionescu professzor, az Országos Békevédelmi Bizottság elnöke vezette. Ő Londonderry a legvéresebb észak-írországi összetűzések színhelye volt vasárnap. Brit ejtőernyős egységek tüzet nyitottak a mintegy 20 000 főnyi tüntető tömegre, s 13 embert megöltek, 17-et megsebesítettek. Hétfőn e tragikus eseményt a brit kormány rendkívüli ülésen vitatta meg. A szöuli hatóságok üldözőhadjáratot indítottak a Pak Csizsangi féle rendszer összes politikai ellenfelei ellen. A reformokért és gazdasági fejlesztésért, a jobb munka- és életkörülményekért és a munkanélküliség ellen folytatott sztrájkmozgalom újabb harci hete kezdődött hétfőn Olaszországban. • Továbbra is feszült a társadalmi légkör Spanyolországban. 0 Varsóban befejeződött a Nemzetközi Diákszövetség Végrehajtó Bizottságának ülésszaka, amelyen 42 országos Diákszervezet képviselői vettek részt. 0 A marokkói fővárostól 40 kilométerre fekvő Kenitra város haditörvényszékén hétfőn megkezdődött a tavaly július 10-én megkísérelt államcsíny 1033 vádlottjának pere-0 Pakisztán elhatározta, hogy kilép a Commonwealthból, tiltakozásul a nemzetközösség több tagállamának azirányú szándéka ellen, hogy elismeri Bangladesh Köztársaságot. 0 A bengáli és a bihari származású lakosság közötti súlyos incidensek nyomán Dacca két negyedében vasárnap reggel kihirdették a sürgősségi állapotot-. A Kínai Népköztársaság külügyminisztere levélben fejezte ki kormánya véleményét az ENSZ főtitkárának az egyes afrikai országokban megmutatkozó faji megkülönböztetések kérdésével kapcsolatban.