Hargita, 1972. március (5. évfolyam, 50-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
2. OLDAK — H A R GITA m , PÉLDA MÍGm . • • Nemrég került kezembe Jancsó Elemér professzor egyik igen figyelemreméltó kiadványa, az Erdélyi Nyelvművelő Társaság Iratai.,. Elképesztő, hogy mennyi ki nem adott, feldolgozatlan dokumentumértékű anyagra (levelezés, kézirat) hivatkozik. De milyen keveset tudunk a hozzánk legközelebb álló irodalmi forgatag, a XX. század napjainkig követhető irodalmi, művelődéstörténeti műhelyeiről (-ből). Fölösleges lenne itt és most példálóznunk, hiszen a példaanyag kimeríthetetlen. Meggondolkoztató azonban, hogy túl sokat foglalkozunk (s ez nem baj) kéznél lévő irodalmi igényű kiadványainkban önmagunkkal, s nagyon keveset a forrásokkal, az indulással. Pedig, ha ott kezdjük, talán önmagunkról is többet tudhatunk meg, s gondolom, nem kis meglepetésben lesz részünk. Most először lapozgatom a Román Irodalom Múzeumának kiadványát, a MANUSCRIPTUMOT. Nehezen tudom megfogalmazni azokat az érzelmeket, amelyekkel szinte egy nap alatt fellapoztam. Nos igen, itt van a példa. A kiadvány igazgatója, Al. Oprea,úgy látszik, nagyon szükségesnek tartotta még a 6. szám megjelenése után is újra tisztázni a kiadvány célját: az irodalom és művelődéstörténet értékelésére meghatározó értékű ismeretlen dokumentumok, adalékok, íróasztalfiókban maradt kéziratok, levelezés, levéltári anyag, fényképalbum stb. közlése. A folyóirat elsősorban kutatók, történészek kézikönyve (200 oldal!) lehet, de ugyanilyen érdeklődéssel és élvezettel veheti kézbe bárki, aki az irodalom és a művelődéstörténet sorsa iránt nem közömbös. A tudományos igénynyel megszerkesztett kiadvány egy-egy száma nem ad egységes képet egy-egy témakör, vagy jelenségről, de az érdeklődő valósággal tobzódhat a revellációszámba menő tényanyag gazdag válogatásában. Az egyetemi hallgató Goga most előkerült jegyzetei és kéziratos versesfüzete, Arghezi ismeretlen verse, Rebreanu kéziratos ismertetője Eminescuról, Caragialera és Creangára vonatkozó ismeretlen írások. Budai-Deleanu, a román nyelv sorsát féltő tanulmánya — Bod Péter hasonló fáradozásai jutnak eszembe,— (valójában egy Petru Maiornak küldött levél), s hogy román irodalmi személyiségek világirodalmi vonatkozásai se maradjanak ki: Blaga hagyatékából egy feltételezhetően ibseni hősnő naplója, Victor Hugo levélváltása Hermiona Asachi-Quinet asszonnyal. Óriási élmény a Ion Minulescu fényképalbum, íme, csak néhány, rendszertelenül válogatott szemelvény a 200 oldalból! Lám, így válik közkinccsé sok, feledésre ítélt hagyaték. S mindezek elit publicisztikai stílusú írások kíséretében. S ismét a Nyelvművelő Társaság Iratainak emléke kísért. Sajnos, csak Gálfalvi Zsolt írásából (Hét, III. évf., 8. sz.) értesültem a Nyelv- és Irodalomtudományi közlemények tavalyi (!) második számának megjelenéséről, de úgy látszik, az előző években magamnak megfogalmazott meglátásaim e kiadvánnyal kapcsolatosan ezúttal is érvényben maradnak. Lényegében rokona lenne ez a folyóiratunk a Manuscriptumnak, csak éppen nincsenek ilyen igényei. Tanulmányok, túlsúlyban nyelvtudományi közlések, s elvétve egy-egy irodalmi dokumentum teszik ki az anyagát, Így kialakul egy furcsa szimbiózis, amiben hol az irodalomtörténet, hol a nyelvtudomány vitatja el egymástól a közlési teret. Születik évente két szám, amiben semmi sem tud kibontakozni (ki tudja, hány példányban). Nem vitatom a kiadvány színvonalát, hiszen a megjelent írások értékét neves kutatók jegyzése szavatolja, csak éppen úgy fest a dolog, mint amikor felemás lábbelivel indultunk el otthonról. Mondanám azt, hogy lehetne az egyből kettő, s talán akkor lenne hely és alkalom tisztázni azt is, hogy ténylegesen szükség van-e olyan jellegű közléseknek helyet adni, amikről itt szó került. Akkor nem volna szükség, hogy a Korunk, Utunk, Igaz Szó és majd minden megjelenő napilap — egyébként példásan vállalt felelősséggel — is helyet szorítson azoknak, mert egészségesebb is lenne egy helyütt megtalálni valamennyit. S akad majd, aki a kiadvány sorsa felől is gondoskodik, mert az sem véletlen, hogy Csíkszeredába eljut a Manuscriptum, de a NyKrK nem! Szóval, van amiről elmélkedjünk, ha már felvetődött — közvetve bár — az irodalomtörténet időszerűsége. Lényegében a Manuscriptum revellációja lett volna ez az írás, s hogy nemcsak az lett belőle, talán sikerült indokolni is. Néhány gondolatot igyekeztem futtában megfogalmazni arról, hogy nem mindegy, miképpen gondozzuk szellemi és kultúrtörténeti hagyatékunk sorsát, és hogy ez végsősoron feladatunk is, mégha ehhez a hagyatékhoz nem csatoltak végrendeletet. Ezt teszi a Manuscriptum és ezt elvállalhatja a NyKrK is, ha nem is eddigi keretei között. KOSZTA ISTVÁN BNEZIHA A beruházás terén . . . ’z (Folytatás az 1. oldalról) említett helyzet kialakulását. Továbbmenve a Csíkszeredai faipari gépelem- és alkatrészgyár évi összberuházási tervének 7 százalékát, építkezési-szerelési tervének pedig 8 százalékát teljesítette. E munkálatok megrendelője az Erdőgazdálkodási és Építőanyagipari Minisztériumnak a beruházási munkálatokat koordonáló vezérigazgatósága — a lemaradás egyik tényezője a munkálat színhelye és a megrendelő székhelye közötti távolság lenne? Cikkünkben csak a lemaradásra összpontosítunk, nem egy megrendelő magasabb ütemet ért el az előirányzottnál. Ezek esetében viszont nem áll fenn a területrendezés, a dokumentációk átadásának, a finanszírozás megnyitásának késése, illetékességüknek és hatáskörüknek megfelelően jártak el. Az ismertetett számadatok operatív és hatékony intézkedéseket sürgetnek, olyanokat, amelyek hathatósan javítnak a megrendelő, tervező és a kivitelező együttműködésén. Az építők tervfeladatait illetően: a megyei építkezési-szerelési vállalat 11,7 százalékban teljesítette évi tervét és 08,4 százalékban a január 1 — február 29 közötti időszakra eső tervét. E tényállás szerint nem sok remény maradt az első évnegyedi terv teljesítésére. Félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy ez a vállalat nem kivitelezője a fentebb felsorolt megrendelőknek- A Brassói Építkezési-Szerelési Vállalat Hargita Megyei Építőtelepe már a fenti munkálatok nagy részét tekintve az. Érdekes összehasonlítást tehetünk: az építőtelep 13,7 százalékát valósította meg évi tervének, a két hónapra eső tervét pedig 15,5 százalékkal túlteljesítette. Hogy a munkálatok fizikai stádiuma és teljesített tervérték között különbségek vannak, hogy nemcsak a lehetősége áll fenn bizonyos eltéréseknek, azt egy példával bizonyítanék: írtunk arról, hogy a gyergyószentmiklósi ipari textilszövöde beruházási munkálatainál eltérés van a megrendelő beruházási terve és az építő terve között. Mégpedig jelentős eltérés. Az elmúlt év végén az építő teljesítette tervét, a megrendelő — mivel tervében nagyobb érték szerepelt, nem. Ezt a tervszerűsítési visszásságot erre az évre is „átmentették“ a két egység felettes szervei, ami kétségtelenül az építő javára billentheti a mérleg serpenyőjét, még akkor is, ha egyéb rendellenességeket nem veszünk figyelembe, anélkül, hogy az átadási határidő betartása biztosítva lenne. E számadatok puszta felsorolásával is érzékeltettük, hogy az előirányzott ütem elérése komoly erőfeszítéseket követel meg a beruházási munkálatok minden érdekelt tényezőjétől. t * KARINTHY FRIGYES : MÓRICZ ZSIGMOND Túri Dani osztón mégis hazakódozott, de a lelke fenekin, meg a feneke lelkin nagy, nagy keserves fenekedésekkel győzte az élettyit. Hej, muramista, muramista adódzott a nyelvije nekijebbé tökkel vágtál csülökbe. Meg aztán is a felesége eszmélkedett a jobbérzésébe és attól úgy, de úgy összevancsorgott a lelke levese, hogy szinte bőrzött. Akkor, mint a kanoroszlán, kibicsakta a nyakát, a szeme is megnyikkant bele - akkor aztán úgy ment Túri Dani, szélesen, peckesen, nagy tehetséggel, úgy ment végig araszolva a nagy utcán. De közben tarajashorgas, úri böfögés nyomta, nyesegette a torkát, azt meg legyűrte keserűen, izgatta, vágta, gyömöszölte, gyomrintotta a nagyérzés, nagy feneérzés, hogy az erei úgy dagantak a nyakcsiggályán, mint téli teplince a vágáskor. Az a szeginasszony! Az a szeginasszony! Eccere Bira jön vele szembe, az meg csak ránézett, megnézte a testivel egészbe, és csak úgy sunysuttyából odapislantott a nagyerős hím szemébe. Csak GYERTOK TI Folytatás úgy, a hóna alól nézte, de cippes derekát végigriszálta valami fortymeleg. — Hej, muramiste, de Bira, merre lófrász? — beszélt Dani, de a szemét már elöntötte alimes vérharag. — Merre? — röstölt a fán, nyelveskésen. — Merre, hát mér, aszongya, kee! Amerre fekete jérce jár a lábán. S megriasztotta újfent a derekahajlását. Dani ekkor nem szólt, hanem eccer csak nagy büszke hímdadogás fogta el: — a két szeme elnyálladt, betaknyadzott a hévtól, kicsurgott a pörses, duzzadt férfiszája, — a nyakere félméterre kilógott és úgy megszorította zekéjét, hogy kicsattant a golyvás hátulja. Azzal csak félkézbe kapta a lányt, egyet roppantan és megcsóválta a feje fölött. Úgy lett meg a fán, asztán viszszaesett, mint a rongy, nyaflán, szétnyúlva, kehesen. A férfi megnézte és már torlakodott a torkában a nagyútálat. Valami erős, mélységes lágyság fogta el, héj, muramiste, muramiste — azzal fogta, beköpött, odalökött az erős, széles tenyerébe egy féllitert, azt hozzácsapta a sánhoz, hogy csak úgy licscsent. Úgy ment el, mint az Isten. Kimeresztette a nyakát. Vitte a nagy erős lelke. A tábla végébe meg ott állt a walesi herceg felesége, annak a törékeny testét végigbizsen-bozsongatta valami borsódzás, habzás; úgy nézte a férfit, hogy málladt tőle a fehér melle. Különösen a köpést nézte. Ilyen szépet, igazit, hímeset még nem látott. Ilyen igazi, erős férfit. Az meg csak jött felé. - Mi járatban erre, Túri lírám? - kérdingette a hercegasszony csak úgy közömbösen. — Instálom, usgye, aszongya, bütykös, lelkem — mondta Túri Dani makacs-mereven. S egyszercsak, fogta, a akkorát bömbent, ordantott a torkával, hogy a szája kétoldalt kirepedt a füléig. Valami forróság fogta el a hercegasszonyt: — a hímség ilyen förtelemszép nyikkanására. Elszédült, megkábult, összebágyadt, lecsappant, odariggyent a férfi zekés mellete tejire. Először látott igazi férfit. Erős, ősösztönös, nagyszerű, igazi, félliter köpő, fülig repedt szájú, füstös férfit. Az igazit. A nagyot. A kérlelhetetlent. Az ősösztönöst. — Te szép, te én uram, mura, mura - nyögte elaléltan, pihegve, mint nyaratszaki csibe. Dani meg nézte. Aztán egyetlen, morcos mozdulásával a körmefeketéjének, felhasgatta végig a hercegasszony hasát. Úgy hagyta ott, kibugygyanva. Az még akkor is szerelmetesen tátogott, timpegett utána. Úgy ment el döngve. Vitte a nagylöttyös indulat. A férfit. Két uralkodó herceg jött vele szembe, három bölénnyel. Dani oda se szottyant nekik, áttaposott rajtuk. Beleugrott, átrúgta. Hozzá sziszegett a fogával, keresztül a foga húsán. Három másik ember jött. A tömörkény, meg a gárdonyi, meg a mikszáth. — Mi járatban? — mondta tömörkény. — Mi járatban, gazduram. Itt nem lehet átmenni, gazduram. Uram. Dani csak nézte. Vérbenyikkant a szeme. Nagyot, keservetest fohászkodott a gyomra veleje. Két kezével odakapott, megfogta a népiesdit és csak úgy szőrmentén, riszálva, odakente a palánkhoz. Még be is sózta, paprintotta kevéssé. Egyet ropigott a fogával s leharapintotta a másik két népiesch fejét. Úgy menigélt tovább, népiesch irányban. NEVETŐ DEKAMERON FILMLEVÉL Hírlád, úgymond. A fentebbi szólásmondást parafrazálva: ha bűnügyi film, hát legyen izgalmas, ha pedig paródia, legyen annak sava-borsa ! Valahogy semmiképpen nem tudom eldönteni, hogy Mircea Dragán filmjét hova, melyik kategóriába soroljam ? Tévedés ne essék, azt is olvastam, hogy a B.D A TENGEREN ÉS A HEGYEKBEN filmkomédia műfaja szerint, és azt is értem, hogy a szövegkönyvíró és egyben rendező Mircea Dragannak szándékában állt, áll ebben a filmsorozatban a paródia felé is hajolni, annak eszközeivel is megpróbálja jó érzékünket tovább fejleszteni és erkölcseinket nevelni, erősíteni. Mondom mindezzel nem is lenne baj. A hiba ott kezdődik, hogy a szándék megvalósítása már legyen kövér nem éppen ilyen egyértelműen pozitív. Valami, valami hiányzik ebből az egész „boszorkánykonyhából“, amit ötletnek szellemességnek izgalmas avagy könnyed cselekménybonyolításnak szoktunk olykor nevezni. Az a néző érzése, hogy a szövegkönyvírók (Dragán mellett Nicolae Tie) és a rendező is kezdenek kifogyni az ötletekből. Míg a sorozat első két darabja, a B. D. akcióba lép és a Rohamoz a B. D. többé-kevésbé sikerült szellemes cselekmény bonyolításával, ötletes helyzeteivel lekötötte, szórakoztatta a szórakozni vágyó nézőt, addig ez a harmadik rész, sokszor kifullad, érzi az ember, szinte maga előtt látja a két szövegkönyvírót, amint kínos-keservesen igyekeznek újabb storyt kitalálni, hogy pár méterrel előbbre azaz időben tovább vigyék a cselekményt. Nem mondom, olykor egy-egy helyzet, komikus szituáció erejéig (mint például a kábítószert evő Trandafir „víziója“) fellendül, nekiiramodik a humor, de aztán a sok bonyodalomba, fárasztó szituáció-kavarásba beleszürkül, belefárad a cselekmény — és a néző is. A humor, a paródia háládatos műfaj — annak számára, akinek van ötlete, van vénája hozzá, de épp ennyire bosszúálló is, ha az ember mindenféleképpen igénybe akarja venni. Egy törvénye van ennek a műfajnak is: nem szabad erőltetni, hanem megy, nem jön „csak úgy magától“. Érzésem szerint, egy film erejéig nem, semmiképpen sem futotta ötletből, erőből Mircea Dragannak. Volt egy-két ötlete, amely köré nem sikerült érdekes, folyékony cselekményt szőnie. Megpróbálta hát a legjobban megkavarni a cselekményt bízván abban, hogy ezzel a néző figyelmét is leköti, esetleges unalmát elhessegeti. Ez pedig — szerény véleményem szerint — jelen esetben nem sikerült. Ám, ami sok mindenért kárpótolt, az a hagyományos „B. D.szereplőgárda“ most is ötletes, színes játéka. Toma Caragiu, Dem. Radulescu, Puiu Calinescu, Jean Constantin, Sebastian Papaian most is remekelt, megpróbálta menteni, ami menthető : a vérszegény ötletekből kicsiholni minden lehetőt, a sokszor lapos cselekményt pedig feleleveníteni tehetségükkel. KÖRÖNDI LAJOS CSÍKSZEREDA NÉVJEGYKÁRTYÁjA ízlésesen kivitelezett kis füzetecskét lapozgatok. Amolyan mappa. Címlapján kétnyelvű felírás: Miercurea-Ciuc 1972 — Csíkszereda. A címlap belső oldalain románul, magyarul, angolul, németül és oroszul a városunkat pár sorban bemutató szöveg. A külföldi vendégeknek készült. Hadd tudják meg, egykét mondat erejéig, hogy tulajdonképpen kik is volnánk, milyen idős ez a város, milyen távlatok elé néz. Nem hivalkodó a szöveg. Amolyan névjegykártya. A város, Csíkszereda bemutatkozó lapja. És tartalmaz a füzetecske tizennyolc rajzlapot is. Városunkban élő képzőművészek — Kovács Dénes, Márton Árpád, Gaál András, Mérey András, Lövér Elek és Horea Moldovan munkáit. Tizennyolc rajz: a megyei és városi néptanács épületei, a középkori Mikó vár, a csiksomlyói barokk műemlék, az 1-es és 2-es számú Líceum, az új kórház, a postapalota, a kisipari szövetkezetek központja, a Transzilvánia filmszínház, a jégpalota, a Hargita és a Fenyő szállodák, a zsögödi borvízkút, a Készruhagyár, a Művelődési Ház, a Csíkszeredai borvízfürdő és a Fenyő menedékház. Többnyire a megyésítés óta épült új középületek. Nem dicsekedni akarunk velük, csak bemutatjuk — ámbár, ha dicsekednénk, az sem volna visszás,hisz tényleg olyan létesítményekről van szó, amelyek mindannyiunk dicséretére válnak, ízléses, szép füzet. Csak gratulálni tudunk az ötletért a megyei Művelődési és Nevelési Bizottságnak és a Csíkszeredai Múzeumnak, és minden elismerésünk a hat Csíkszeredai képzőművészé, akik vállalkoztak a munkára, kivitelezésre, az igényes grafikák elkészítésére. A másik mappa szerzője Imets László. A Kisipari Szövetkezetek Ellátó és Elárusító Szervezetének gondozásában készült füzetecske Imets László tizenegy fametszetét tartalmazza, amelyeken a város látképe, a Mikó vár, az 1-es számú Líceum, a megyei néptanács, a Nemzeti Bank megyei kirendeltségének épülete, a sport- és turisztikai komplexum, a kisipari szövetkezetek megyei szövetségének épülete, a Fenyő menedékház, az igazságügyi palota, Zsögödfürdő és a 2-es számú Líceum épülete látható. A Csíkszeredai nyomdában készült, minőségi kivitelezésben megjelent két mappa, füzet mindenképpen figyelmet érdemel. Amit viszont meg szeretnénk itt jegyezni: nem volna érdektelen minél szélesebb körben terjeszteni (árusítani) ezeket a füzeteket, hisz bármenynyire is minden nap látjuk az újabb létesítményeket, csak jó volna, ha otthon is olykor elővehetné az ember a róluk készült alkotásokat — annál is inkább, hogy túl a puszta regisztráláson, rangos képzőművészek becsületes munkájáról van szó, amely így műélvezetet is nyújt. S még valami: nem ártana, ha két-három évenként sor kerülhetne egy-egy hasonló kiadványra — a városról, de általában a megyéről is —, amelyeket a könyvüzletekben is (megyeszerte) megvásárolhatna az idegen, de a Csíkszeredái, a Hargita megyei ember is! MOLNOS LAJOS MÁRCIUS 12. VASÁRNAP 8,15 — Reggeli torna. 8,30 — Pionírműsor. 10,00 — Faluműsor. 11,10 — Leonard Bernstein a zenéről. Dimitrij Sosztakovics. 12,00 — A haza vártáján. 12,30 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS: Pártunk nemzetiségi politikájának szellemében — interjú Gálfalvi Zsolttal, a Szocialista Művelődés és Nevelési Tanács keretében működő nemzetiségi művelődési és nevelési igazgatóság igazgatójával. A KISZ félszázados évfordulója tiszteletére — A nagy ifjúsági építőtelepeken (Horváth György és Patakfalvi Ferenc riportsorozata, Olysói Kornélia bábművész érdekes kezdeményezése: Piroska és a farkas, ahogyan hetedik oszályos tanulók látják (Labancz Frida riportja). 14.00 — Sport. Labdarúgás: Kolozsvári Universitatea — Iaşi Politehnica (A-osztály) — egyenes adás Kolozsvárról. 15.45 — Délutáni mozaik. 17.00 — Óriások földje — folytatásos film. 17,50 — A fedettpályás atlétikai Európa bajnokság döntője — közvetítés Grenoble-ból. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — A hét riportja. 20,20 — A taxi, az utánfutó és a bikaviadal — játékfilm. 21,40 — Karina és Mirille Mathieu énekel. 22,35 — Híradó. 22.50 — Jégkorong világbajnokság. C-csoport: Ausztria — Olaszország. MÁRCIUS 13. HÉTFŐ 18.30—17,00 — Orosz nyelvlecke, (a VI. lecke ismétlése). 17.40 — Autósoknak. 18,00 — Otthonunk. 18 45 — A filmvilág hírei. 19.10 — Kulturálisművészeti újdonságok. 19.20 — 2001 este. 19.30 — Híradó. 20.10 — A Mulat nemzetség (VI. rész). 21.10 — Leonard Bernstein a zenéről (ismétlés). 22.00 — Napi eseménykrónika. 22.15 — Ellentétek a tőke világából. 22.30 — Műkorcsolyázó világbajnokság. Páros versenyszám (képmagnófelvétel a kanadai Calgaryból). MÁRCIUS 14. KEDD 9.00 — Telex. S 05 — Tévéiskola. 10.00 — Orosz nyelvlecke (VII.). 10.30 — Otthonunk (ismétlés). 11.00 — Négy tankos és egy kutya (a IV. rész ismétlése). 12.10 — Híradó. 16,30—17.00 — Francia nyelvlecke (a VI. lecke ismétlése). 17.35 — A modern román ATV jövő heti műsora nyelv. 17.55 — Népzene. 18,05 — Az alfától az ómegáig — tanulók enciklopédiája: A Vaskapu. 18,35 — Magda Ianculescu énekel. 19 05 — Hirdetések. 1910 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20.10 — Reflektor. 20.25 — Tavaszi szél. — Letiţia Papu színdarabja. 21.30 — Könnyűzene. 21.45 — A világ körül: Közép-Afrika Köztársaság. 22.00 — Napi eseménykrónika. 22.30 — A műkorcsolyázó világbajnokság — férfi egyéni versenyszám. (Képmagnó a kanadai Calgaryból). MÁRCIUS 15. SZERDA 9.00 — Telex. 9.05 — A világ körül: Közép-Afrika Köztársaság (ismétlés). 9.20 — Scorniceşti-i népdalok és népi táncok 9,50 — Rajzfilm. 10,00 — Francia nyelvlecke. (VII). 10,30 — Film. — Ne sírj Péter (ismétlés). 12,00 — Híradó. 15,30 — Tévéiskola. 18,30 — 17,00 — Angol nyelvlecke (a VI. lecke ismétlése). 17,30 — Aurel Vlaicuról. 18,00 — Mezőgazdasági hírek. 18,30 — Zene. 19,00 — Emberek és tettek. 19,15 — Pnonoexpress húzás. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Hiradó. 20,10 — Műsorismertetés. 20,15 — Filmmúzeum: Hosszú távollét. 21,45 — Cornel Popescu zenekara muzsikál. 22,00 — Napi eseménykrónika. 22,30 — Műkorcsolyázó világbajnokság — jégtánc (1. rész, képmagnófelvétel a kanadai Calgaryból). MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK 9.00 — Telex. 9.05 — Ritmus, fiatalság, tánc (ismétlés). 9.50 — Rajzfilmek. 10.00 — Angol nyelvlecke. (VII.). 10.30 — Hosszú távollét — főszerepben Georges Wilson és Alida Valii (ismétlés). 12.00 — Híradó. 16.30 — 17.00 — Német nyelvlecke (a VI. ismétlés). 17.30 — MAGYAR NYELVŰ ADÁS; a hét riportjai és kommentárjai, Majtényi Erik jegyzete, a ditrói kórus műsora; Zilah fellendülése — Tóthfalusi Béla riportja; Nemzetközi könyvév — interjú Stefan Gruiaval, a Romániai Könyvtárosok Egyesületének főtitkárával, a Revista Bibliotecilor főszerkesztőjével és Balogh Józseffel, a Könyvtári Szemle című folyóirat szerkesztőjével. Szerkesztette Kónya Anna. 19,00 — Nicolae Titulescuról. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Hiradó. 20,00 — Reflektor. 20,15 — Fiatalok önmagukról. 20,55 — Kalandok a kőkorszakban. 21,20 — Van még egy kérdésük ? 22,00 — Napi eseménykrónika. 22,30 — Műkorcsolyázó világbajnokság — jégtánc (11. rész. képmagnót és vétel a kanadai Calgaryból. MÁRCIUS 17. PÉNTEK 9,00 — Telex. 9,05 — Forradalmi hagyományok (ismétlés). 9,35 — Könyvek és eszmék (ismétlés). 10,00 — Német nyelvlecke (VII.). 10,30 — Maria Ciobanu énekel. 10,45 — Sebastian és a hajóroncs titka (ismétlés). 11,15 — Még van egy kérdésük? 11,55 — Kalandok a kőkorszakban (ismétlés). 12,20 — Híradó. 15,30 — 16,30 — Tv-iskola. 17,35 — Aşchiuţă barátai. 18 00 — A nagybányai Maramureşul együttes előadása (1. rész.) 13,25 — A craiovai művészeti múzeumban. 18,40 — Gazdasági adás. 19,10 —A Lotto-húzás közvetítése. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Eugen Mândric belpolitikai jegyzete. 20,10 — Játékfilm, — főszerepben Anne Baxter és Richard Todd. 21,35 — Kongó Népi Köztársaság. 22,00 — Film — Peagy Fleminggel és Jean Claude Killyvel. 22,30 — Napi eseménykrónika. A szocialista országokból. MÁRCIUS 18. SZOMBAT 9.00 — Telex. 9.05 — A genovai hölgy — folytatásos film. 9,45 — Beszélgetés háziasszonyokkal. * 10,00 — Enciklopédia (ismétlés). 10,45 — Mindenki könyvtára (ismétlés). 11,15 — Szórakoztató műsor — részletek a kolozsvári előadásból. 12,25 — Híradó. 16,30 — Német nyelvű adás. 18,15 — Ritmus, fiatalság, tánc. 19,00 — Hazafias versek. 19.15 — Hirdetések. 19.20 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20.00 — A hét nemzetközi eseményei. 20.15 — Enciklopédia. 21.00 — A betolakodók. 21.50 — Zenés szórakoztató műsor (11.) 22.30 — Híradó. 22.45 — a műkorcsolyázó világbajnokság — női egyéniképmagnófelvétel a kanadai Calgaryból). 1972 Március 10, péntek Napkelte: 6,38, -nyugta: 18,15; Holdkelte: 3,39, -nyugta: 12,19. Az évből eltelt 69 nap, hátra van még 297. ÉVFORDULÓK: — 1940-ben halt meg Brenner Béla, a hazai munkásmozgalom lelkes harcosa. — 1871-ben született Csizmadia Sándor, költő és újságíró. — 1916-ban halt meg Teleki Sámuel, neves Afrika-kutató, felfedező. HETIVÁSÁR: — Balánbánya, Tusnádfürdő, Gyergyóalfalu, Madéfalva. TELEVÍZIÓ MÁRCIUS 10. FENTEK 9,00 — Telex. 9,05 — Tudományos adás (ismétlés). 9,45 — Népzene (ismétlés). 10,00 — Német nyelvlecke. (VI. lecke). 10 30 — Sebastian s a hajóroncs titka — folytatásos film. 11,00 — Charlie Chaplin (ismétlés). 11,30 ----------------Trankét. 12,20 — Híradó. 15,30—16,30 — Tv-iskola. 17,35 — Gyermekműsor 18.00 — A román könynyűzene történetéből. 18,20 — Képzőművészeti adás. 18,35 — Gazdasági adás. 19,00 — Emberek és tettek. 19.15 — Lottó-húzás 19.20 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20.00 — Belpolitikai krónika. 20.15 — Fantasztikus utazás — játékfilm. 21,55 — Tv-dokumentumfilm. 22,15 — Könnyűzene. 22,30 — 24 óra. 22,45 — A szocialista országokból. RÁDIÓ A KOLOZSVÁRI rádió MŰSORA MÁRCIUS 11. SZOMBAT Magyar nyelven: 6.30 — Jó reggelt! Zenés riportműsor. 16.30 — Hangos híradó és sport. 16.45 — Önéletrajzi vallomások. Nagy István: Mit tartalmaz a IV. kötet? 17.05 — Jazz-muzsika. György Zsolt műsora. 17.20 — Három próbán — a nagyváradi színházban. Közreműködik: Gáli Ernő, Kelemen István, Miske László, Szombati Gille Ottó, Szokolay Zsuzsa és Tótkovács Hana. Muzsnay Magda műsora. 17:35 — Heti kommentár. 1972 MÁRCIUS 10, PÉNTEK A marosvásárhelyi RÁDIÓ MŰSORA MÁRCIUS 11. SZOMBAT Magyar nyelven: 6,00—6,30 — A művelődési egyesület a község kulturális életének fellendítéséért. Vidáman, frissen muzsikával. 18,oo 10,30 — Hírek, tudósítások. Zeneműsor közkívánatra. Nyelművelő. Zene. Találkozzunk szombaton — Kovács István műsora: Könnyűzene-egyvelegek. MOZI MÁRCIUS 10. PÉNTEK CSÍKSZEREDÁI Transzilvánia : B. D. a tengeren és a hegyekben. Színes román film. Előadások kezdete: 11, 14, 16, 18, 20. CSÍKSZEREDÁI Hargita : Vissza 11, térj! Szélesvásznú bolgár film. Előadások kezdete: 10, 15, 17, 19. SZÉKELY UDVARHELY ! Homoród : Hogyan robbantottam ki a második világháborút ? (I—II rész). Lengyel-szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Miorita: Simon Bolivar. Színes, szélesvásznú spanyol-olasz film. MAROSHÉVÍZI Căliman: Vigyázat a teknősbéka! Színes szovjet film. SZÉKELYKERESZTUR: Haladás ! A hatalom bére. Színes, szélesvásznú olasz film. BORSZÉKI Borszék: A világ teremtése. Színes román film. BORSZÉKI Forrás: Kastélylakók. Román film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: A bádog csillag. Amerikai film. VLAHICAI filmszínház : Várakozás. Színes román film. BALÁNBÁNYAI Bányász : A 420-as törvénycikk. (1—11. rész.) Indiai film. MADÉFALVI Vasutas: Piros rózsát Angelikának / Színes olasz-franciaspanyol film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: Ó Korda kapitány. Színes csehszlovák film. LÖVÉTEI filmszínház : Korda kapitány. Színes csehszlovák film. PARAJDI filmszínház : Bolondok hete. Színes román film. DITRÓI filmszínház : Várakozás. Román film. HODOSI filmszínház: A cirkusz porondján. Színes szovjet film. IDŐJÁRÁS Továbbra is szép, meleg idő várható, változó égbolttal, gyenge déli, délnyugati széllel. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek + 1 és 2, a legmagasabbak +12 és 16 fok között váltakoznak. Apróhirdetés ELADÓ egy 10 m hosszú téglaistálló. Csíkszereda, Coșbuc utca 48 szám alatt. ELADÓ Csikszentsimon 361 szám alatti háromszobás faház. A MEGYEI KITERMELŐ ÉS ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (IJEMC) (Csíkszereda, Hargita utca 62 szám, telefon 1044, vagy 1045) ALKALMAZ — KÖNYVELÉSI OSZTÁLYFŐNÖKÖT — BERUHÁZÁSI IRODAFŐNÖKÖT. Alkalmazás a 12.1971-es törvény alapján történik. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osztály ad. (049)