Hargita, 1972. március (5. évfolyam, 50-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

2. OLDAK — H A R GITA m , PÉLDA MÍGm . • • Nemrég került kezembe Jan­­csó Elemér professzor egyik igen figyelemreméltó kiadványa, az Erdélyi Nyelvművelő Társaság Iratai.,. Elképesztő, hogy mennyi ki nem adott, feldolgozatlan do­kumentumértékű anyagra (levele­zés, kézirat) hivatkozik. De mi­lyen keveset tudunk a hozzánk legközelebb álló irodalmi forga­tag, a XX. század napjainkig kö­vethető irodalmi, művelődéstör­téneti műhelyeiről (-ből). Fölös­leges lenne itt és most példálóz­nunk, hiszen a példaanyag kime­ríthetetlen. Meggondolkoztató a­­zonban, hogy túl sokat foglalko­zunk (s ez nem baj) kéznél lévő irodalmi igényű kiadványaink­ban önmagunkkal, s nagyon ke­veset a forrásokkal, az indulás­sal. Pedig, ha ott kezdjük, talán önmagunkról is többet tudhatunk meg, s gondolom, nem kis meg­lepetésben lesz részünk. Most először lapozgatom a Ro­mán Irodalom Múzeumának kiad­ványát, a MANUSCRIPTUMOT. Nehezen tudom megfogalmazni a­­zokat az érzelmeket, amelyekkel szinte egy nap alatt fellapoztam. Nos igen, itt van a példa. A ki­advány igazgatója, Al. Oprea,­­úgy látszik, nagyon szükségesnek tartotta még a 6. szám megjele­nése után is újra tisztázni a ki­advány célját: az irodalom és művelődéstörténet értékelésére meghatározó értékű ismeretlen dokumentumok, adalékok, író­asztalfiókban maradt kéziratok, levelezés, levéltári anyag, fény­képalbum stb. közlése. A folyó­irat elsősorban kutatók, törté­nészek kézikönyve (200 oldal!) lehet, de ugyanilyen érdeklődés­sel és élvezettel veheti kézbe bár­ki, aki az irodalom és a műve­lődéstörténet sorsa iránt nem közömbös. A tudományos igény­nyel megszerkesztett kiadvány egy-egy száma nem ad egységes képet egy-egy témakör, vagy je­lenségről, de az érdeklődő való­sággal tobzódhat a revelláció­számba menő tényanyag gazdag válogatásában. Az egyetemi hallgató Goga most előkerült jegyzetei és kéziratos versesfüzete, Arghezi ismeretlen verse, Rebreanu kéziratos ismer­tetője Eminescuról, Caragialera és Creangára vonatkozó ismeretlen írások. Budai-Deleanu, a román nyelv sorsát féltő tanulmánya — Bod Péter hasonló fáradozásai jutnak eszembe,— (valójában egy Petru Maiornak küldött levél), s hogy román irodalmi személyisé­gek világirodalmi vonatkozásai se maradjanak ki: Blaga hagyaté­kából egy feltételezhetően ibseni hősnő naplója, Victor Hugo levél­váltása Hermiona Asachi-Quinet asszonnyal. Óriási élmény a Ion Minulescu fényképalbum, íme, csak néhány, rendszertelenül vá­logatott szemelvény a 200 oldal­ból! Lám, így válik közkinccsé sok, feledésre ítélt hagyaték. S mindezek elit publicisztikai stí­lusú írások kíséretében. S ismét a Nyelvművelő Társa­ság Iratainak emléke kísért. Saj­nos, csak Gálfalvi Zsolt írásából (Hét, III. évf., 8. sz.) értesültem a Nyelv- és Irodalomtudományi közlemények tavalyi (!) második számának megjelenéséről, de úgy látszik, az előző években magam­nak megfogalmazott meglátásaim e kiadvánnyal kapcsolatosan ez­úttal is érvényben maradnak. Lényegében rokona lenne ez a folyóiratunk a Manuscriptumnak, csak éppen nincsenek ilyen igé­nyei. Tanulmányok, túlsúlyban nyelvtudományi közlések, s el­vétve egy-egy irodalmi dokumen­tum teszik ki az anyagát, Így ki­alakul egy furcsa szimbiózis, a­­miben hol az irodalomtörténet, hol a nyelvtudomány vitatja el egymástól a közlési teret. Szüle­tik évente két szám, amiben sem­mi sem tud kibontakozni (ki tud­ja, hány példányban). Nem vita­tom a kiadvány színvonalát, hi­szen a megjelent írások értékét neves kutatók jegyzése szavatol­ja, csak éppen úgy fest a dolog, mint amikor felemás lábbelivel indultunk el otthonról. Monda­nám azt, hogy lehetne az egyből kettő, s talán akkor lenne hely és alkalom tisztázni azt is, hogy ténylegesen szükség van-e olyan jellegű közléseknek helyet adni, amikről itt szó került. Akkor nem volna szükség, hogy a Ko­runk, Utunk, Igaz Szó és majd minden megjelenő napilap — e­­gyébként példásan vállalt fele­lősséggel — is helyet szorítson azoknak, mert egészségesebb is lenne egy helyütt megtalálni va­lamennyit. S akad majd, aki a kiadvány sorsa felől is gondos­kodik, mert az sem véletlen, hogy Csíkszeredába eljut a Ma­­nuscriptum, de a NyKrK nem! Szóval, van amiről elmélked­jünk, ha már felvetődött — köz­vetve bár — az irodalomtörté­net időszerűsége. Lényegében a Manuscriptum revellációja lett volna ez az írás, s hogy nemcsak az lett belőle, talán sikerült in­dokolni is. Néhány gondolatot igyekeztem futtában megfogal­mazni arról, hogy nem mindegy, miképpen gondozzuk szel­lemi és kultúrtörténeti hagyaté­kunk sorsát, és hogy ez végsőso­ron feladatunk is, mégha ehhez a hagyatékhoz nem csatoltak vég­rendeletet. Ezt teszi a Manuscrip­tum és ezt elvállalhatja a NyKrK is, ha nem is eddigi keretei kö­zött. KOSZTA ISTVÁN BNEZIHA A beruházás terén . . . ’z (Folytatás az 1. oldalról) említett helyzet kialakulását. To­­vábbmenve a Csíkszeredai faipari gépelem- és alkatrészgyár évi összberuházási tervének 7 száza­lékát, építkezési-szerelési tervé­nek pedig 8 százalékát teljesítet­te. E munkálatok megrendelője az Erdőgazdálkodási és Építő­anyagipari Minisztériumnak a beruházási munkálatokat koordo­­náló vezérigazgatósága — a le­maradás egyik tényezője a mun­kálat színhelye és a megrendelő székhelye közötti távolság lenne? Cikkünkben csak a lemaradásra összpontosítunk, nem egy meg­rendelő magasabb ütemet ért el az előirányzottnál. Ezek esetében viszont nem áll fenn a terület­­rendezés, a dokumentációk át­adásának, a finanszírozás meg­nyitásának késése, illetékessé­güknek és hatáskörüknek meg­felelően jártak el. Az ismerte­tett számadatok operatív és ha­tékony intézkedéseket sürgetnek, olyanokat, amelyek hathatósan javítnak a megrendelő­, tervező és a kivitelező együttműködésén. Az építők tervfeladatait illető­en: a megyei építkezési-szerelési vállalat 11,7 százalékban teljesí­tette évi tervét és 08,4 százalék­ban a január 1 — február 29 kö­zötti időszakra eső tervét. E tény­állás szerint nem sok­­ remény maradt az első évnegyedi terv teljesítésére. Félreértések elkerü­lése végett megjegyezzük, hogy ez a vállalat nem kivitelezője a fentebb felsorolt megrendelőknek- A Brassói Építkezési-Szerelési Vállalat Hargita Megyei Építőte­lepe már a fenti munkálatok nagy részét tekintve az. Érdekes összehasonlítást tehetünk: az építőtelep 13,7 százalékát való­sította meg évi tervének, a két hónapra eső tervét pedig 15,5 százalékkal túlteljesítette. Hogy a munkálatok fizikai stádiuma és teljesített tervérték között kü­lönbségek vannak, hogy nemcsak a lehetősége áll fenn bizonyos eltéréseknek, azt egy példával bizonyítanék: írtunk arról, hogy a gyergyószentmiklósi ipari tex­­tilszövöde beruházási munkála­tainál eltérés van a megrendelő beruházási terve és az építő ter­ve között. Mégpedig jelentős el­térés. Az elmúlt év végén az é­­pítő teljesítette tervét, a megren­delő — mivel tervében nagyobb érték szerepelt, nem. Ezt a terv­­szerűsítési visszásságot erre az évre is „átmentették“ a két egy­ség felettes szervei, ami kétségte­lenül az építő javára billentheti a mérleg serpenyőjét, még ak­kor is, ha egyéb rendellenessé­geket nem veszünk figyelembe, anélkül, hogy az átadási határ­idő betartása biztosítva lenne. E számadatok puszta felsorolá­sával is érzékeltettük, hogy az előirányzott ütem elérése ko­moly erőfeszítéseket követel meg a beruházási munkálatok minden érdekelt tényezőjétől. t * KARINTHY FRIGYES : MÓRICZ ZSIGMOND Túri Dani osztón mégis haza­­kódozott, de a lelke fenekin, meg a feneke lelkin nagy, nagy ke­serves fenekedésekkel győzte az élettyit.­­ Hej, muramista, muramista adódzott a nyelvije nekije­b­bé tökkel vágtál csülökbe. Meg aztán is a felesége esz­­mélkedett a jobbérzésébe és at­­tól úgy, de úgy összevancsorgott a lelke levese, hogy szinte bőr­zött. Akkor, mint a kanorosz­lán, kibicsakta a nyakát, a sze­me is megnyikkant bele - akkor aztán úgy ment Túri Dani, szé­lesen, peckesen, nagy tehetség­gel, úgy ment végig araszolva a nagy utcán. De közben tarajas­­horgas, úri böfögés nyomta, nye­­segette a torkát, azt meg legyűr­te keserűen, izgatta, vágta, gyö­möszölte, gyomrintotta a nagy­érzés, nagy feneérzés, hogy az erei úgy dagantak a nyakcsiggá­­lyán, mint téli teplince a vágás­kor. Az a szeginasszony! Az a szeginasszony! Eccere Bira jön vele szembe, az meg csak ránézett, megnéz­te a testivel egészbe, és csak úgy sunysuttyából odapislantott a nagyerős hím szemébe. Csak GY­ERTOK TI Folytatás úgy, a hóna alól nézte, de cip­­pes derekát végigriszálta valami fo­rtymeleg. — Hej, muramiste, de Bira, merre lófrász? — beszélt Dani, de a szemét már elöntötte a­­li­mes vérharag. — Merre? — röstölt a fán, nyelveskésen. — Merre, hát mér, aszongya, kee! Amerre fekete jérce jár­ a lábán. S megriasztotta újfent a de­rekahajlását. Dani ekkor nem szólt, hanem eccer csak nagy büszke hímda­dogás fogta el: — a két szeme elnyálladt, betaknyadzott a hév­­tól, kicsurgott a pörses, duzzadt férfiszája, — a nyakere félméter­re kilógott és úgy megszorította zekéjét, hogy kicsattant a goly­­vás hátulja. Azzal csak félkéz­be kapta a lányt, egyet roppan­tan és megcsóválta a feje fölött. Úgy lett meg a fán, asztán visz­­szaesett, mint a rongy, nyaflán, szétnyúlva, kehesen. A férfi meg­nézte és már tor­­lakodott a torkában a nagyútá­­lat. Valami erős, mélységes lágy­ság fogta el, héj, muramiste, mu­ramiste — azzal fogta, beköpött, odalökött az erős, széles tenye­rébe egy féllitert, azt hozzácsap­ta a sánhoz, hogy csak úgy lics­­csent. Úgy ment el, mint az Isten. Kimeresztette a nyakát. Vitte a nagy erős lelke. A tábla végébe meg ott állt a walesi herceg felesége, annak a törékeny testét végigbizsen-bo­­zsongatta valami borsódzás, habzás; úgy nézte a férfit, hogy málladt tőle a fehér melle. Kü­lönösen a köpést nézte. Ilyen szépet, igazit, hímeset még nem látott. Ilyen igazi, erős férfit. Az meg csak jött felé. - Mi járatban erre, Túri lí­rám? - kérdingette a herceg­asszony csak úgy közömbösen. — Instálom, usgye, aszongya, bütykös, lelkem — mondta Túri Dani makacs-mereven. S egy­­szercsak, fogta, a akkorát böm­­bent, ordantott a torkával, hogy a szája kétoldalt kirepedt a fü­léig. Valami forróság fogta el a hercegasszonyt: — a hímség ilyen förtelemszép nyikkanására. Elszédült, megkábult, összebá­gyadt, lecsappant, odariggyent a férfi zekés mellete tejire. Elő­ször látott igazi férfit. Erős, ős­­ösztönös, nagyszerű, igazi, fél­­liter köpő, fülig repedt szájú, füs­tös férfit. Az igazit. A nagyot. A kérlelhetetlent. Az ősösztönöst. — Te szép, te én uram, mura, mura - nyögte elaléltan, piheg­­ve, mint nyaratszaki csibe. Dani meg nézte. Aztán egyetlen, morcos mozdu­lásával a körmefeketéjének, fel­­hasgatta végig a hercegasszony hasát. Úgy hagyta ott, kibugy­­gyanva. Az még akkor is szerel­­metesen tátogott, timpegett utá­na. Úgy ment el döngve. Vitte a nagylöttyös indulat. A férfit. Két uralkodó herceg jött vele szembe, három bölénnyel. Dani oda se szottyant nekik, áttapo­sott rajtuk. Beleugrott, átrúgta. Hozzá sziszegett a fogával, ke­resztül a foga­ húsán. Három másik ember jött. A tömörkény, meg a gárdonyi, meg a mikszáth. — Mi járatban? — mondta tö­mörkény. — Mi járatban, gazd­­uram. Itt nem lehet átmenni, gazduram. Uram. Dani csak nézte. Vérbenyik­­kant a szeme. Nagyot, keservetest fohászko­dott a gyomra veleje. Két kezével odakapott, meg­fogta a népiesdit és csak úgy szőrmentén, riszálva, odakente a palánkhoz. Még be is sózta, pap­­rintotta kevéssé. Egyet ropigott a fogával s leharapintotta a másik két népiesch fejét. Úgy menigélt tovább, népiesch irányban. NEVETŐ DEKAMERON FILMLEVÉL Hír­lád, úgymond. A fentebbi szólásmondást pa­­rafrazálva: ha bűnügyi film, hát legyen izgalmas, ha pedig paró­dia, legyen annak sava-borsa ! Valahogy semmiképpen nem tudom eldönteni, hogy M­ircea Dragán filmjét hova, melyik ka­tegóriába soroljam ? Tévedés ne essék, azt is olvastam, hogy a B.­D A TENGEREN ÉS A HE­GYEKBEN filmkomédia­­ műfa­ja szerint, és azt is értem, hogy a szövegkönyvíró és egyben ren­dező Mircea Dragannak szándé­kában állt, áll ebben a filmsoro­zatban a paródia felé is hajolni, annak eszközeivel is megpróbálja jó érzékünket tovább fejleszteni és erkölcseinket nevelni, erősí­teni. Mondom mindezzel nem is len­ne baj. A hiba ott kezdődik, hogy a szándék megvalósítása már legyen kövér nem éppen ilyen egyértelműen pozitív. Valami, valami hiányzik ebből az egész „boszorkánykony­hából“, amit ötletnek szellemes­ségnek izgalmas avagy könnyed cselekménybonyolításnak szok­tunk olykor nevezni. Az a néző érzése, hogy a szö­vegkönyvírók (Dragán mellett Nicolae Tie) és a rendező is kez­denek kifogyni az ötletekből. Míg a sorozat első két darabja, a B. D. akcióba lép és a Rohamoz a B. D. többé-kevésbé sikerült szel­lemes cselekmény bonyolításával, ötletes helyzeteivel lekötötte, szórakoztatta a szórakozni vágyó nézőt, addig ez a harmadik rész, sokszor kifullad, érzi az em­ber, szinte maga előtt látja a két szövegkönyvírót, amint kínos-ke­servesen igyekeznek újabb storyt kitalálni, hogy pár méterrel e­lőbbre azaz időben tovább vigyék a cselekményt. Nem mondom, olykor egy-egy helyzet, komikus szituáció erejéig (mint például a kábítószert evő Trandafir „víziója“) fellendül, nekiiramodik a humor, de aztán a sok bonyodalomba, fárasztó szituáció-kavarásba beleszürkül, belefárad a cselekmény — és a néző is. A humor, a paródia háládatos műfaj — annak számára, akinek van ötlete, van vénája hozzá, de épp ennyire bosszúálló is, ha az ember mindenféleképpen igénybe akarja venni. Egy törvénye van ennek a mű­fajnak is: nem szabad erőltetni, ha­­nem megy, nem jön „csak úgy magától“. Érzésem szerint, egy film erejéig nem, semmiképpen sem futotta ötletből, erőből Mir­cea Dragannak. Volt egy-két öt­lete, amely köré nem sikerült ér­dekes, folyékony cselekményt szőnie. Megpróbálta hát a leg­jobban megkavarni a cselek­ményt bízván abban, hogy ezzel a néző figyelmét is leköti, esetle­ges unalmát elhessegeti. Ez pe­dig — szerény véleményem sze­rint — jelen esetben nem sike­rült. Ám, ami sok mindenért kárpó­tolt, az a hagyományos „B. D.­­szereplőgárda“ most is ötletes, színes játéka. Tom­a Caragiu, Dem. Radulescu, Puiu Calinescu, Jean Constantin, Sebastian Pa­paian most is remekelt, megpró­bálta menteni, ami menthető : a vérszegény ötletekből kicsiholni minden lehetőt, a sokszor lapos cselekményt pedig feleleveníteni tehetségükkel. KÖRÖNDI LAJOS CSÍKSZEREDA NÉVJEGYKÁRTYÁjA ízlésesen kivitelezett kis fü­­zetecskét lapozgatok. Amolyan mappa. Címlapján két­nyelvű felírás: Miercurea-Ciuc 1972 — Csíkszereda. A címlap belső oldalain ro­mánul, magyarul, angolul, né­metül és oroszul a városunkat pár sorban bemutató szöveg. A külföldi vendégeknek ké­szült. Hadd tudják meg, egy­két mondat erejéig, hogy tu­lajdonképpen kik is volnánk, milyen idős ez a város, mi­lyen távlatok elé néz. Nem hivalkodó a szöveg. Amolyan névjegykártya. A város, Csík­szereda bemutatkozó lapja. És tartalmaz a füzetecske ti­zennyolc rajzlapot is. Városunkban élő képzőmű­vészek — Kovács Dénes, Már­ton Árpád, Gaál András, Mé­­rey András, Lövér Elek és Ho­rea Moldovan munkáit. Tizennyolc rajz: a megyei és városi néptanács épületei, a középkori Mikó vár, a csik­­somlyói barokk műemlék, az 1-es és 2-es számú Líceum, az új kórház, a postapalota, a kis­ipari szövetkezetek központ­ja, a Transzilvánia filmszín­ház, a jégpalota, a Hargita és a Fenyő szállodák, a zsögödi borvízkút, a Készruhagyár, a Művelődési Ház, a Csíkszere­dai borvízfürdő és a Fenyő menedékház. Többnyire a megyésítés óta épült új középületek. Nem dicsekedni akarunk ve­lük, csak bemutatjuk — ám­bár, ha dicsekednénk, az sem volna visszás,­­hisz tényleg olyan létesítményekről van szó, amelyek mindannyiunk dicséretére válnak, ízléses, szép füzet. Csak gratulálni tudunk az ötletért a megyei Művelődési és Nevelési Bizottságnak és a Csíkszeredai Múzeumnak, és minden elismerésünk a hat Csíkszeredai képzőművészé, akik vállalkoztak a munkára, kivitelezésre, az igényes grafi­kák elkészítésére. A másik mappa szerzője Imets László. A Kisipari Szö­vetkezetek Ellátó és Elárusító Szervezetének gondozásában készült füzetecske Imets Lász­ló tizenegy fametszetét tartal­mazza, amelyeken a város lát­képe, a Mikó vár, az 1-es szá­mú Líceum, a megyei népta­nács, a Nemzeti Bank megyei kirendeltségének épülete, a sport- és turisztikai komple­xum, a kisipari szövetkezetek megyei szövetségének épülete, a Fenyő menedékház, az igaz­ságügyi palota, Zsögödfürdő és a 2-es számú Líceum épü­lete látható. A Csíkszeredai nyomdában készült, minőségi kivitelezés­ben megjelent két mappa, fü­zet mindenképpen figyelmet érdemel. Amit viszont meg szeretnénk itt jegyezni: nem volna ér­dektelen minél szélesebb kör­ben terjeszteni (árusítani) eze­ket a füzeteket, hisz bármeny­nyire is minden nap látjuk az újabb létesítményeket, csak jó v­olna, ha otthon is olykor elővehetné az ember a róluk készült alkotásokat — annál is inkább, hogy túl a puszta re­gisztráláson, rangos képzőmű­vészek becsületes munkájáról van szó, amely így műélveze­tet is nyújt. S még valami: nem ártana, ha két-három évenként sor kerülhetne egy-egy hasonló kiadványra — a városról, de általában a megyéről is —, a­­melyeket a könyvüzletekben is (megyeszerte) megvásárol­hatna az idegen, de a Csíksze­redái, a Hargita megyei ember is! MOLNOS LAJOS ­ MÁRCIUS 12. VASÁRNAP 8,15 — Reggeli torna. 8,30 — Pionír­­műsor. 10,00 — Faluműsor. 11,10 — Leonard Bernstein a zenéről. Dimit­­rij Sosztakovics. 12,00 — A haza vár­táján. 12,30 — MAGYAR NYELVŰ A­­DÁS: Pártunk nemzetiségi politi­kájának szellemében — interjú Gálfalvi Zsolttal, a Szocialista Művelődés és Nevelési Tanács keretében működő nemzetiségi művelődési és nevelési igazgató­ság igazgatójával. A KISZ­­ fél­százados évfordulója tiszteletére — A nagy ifjúsági építőtelepeken (Horváth György és Patakfalvi Ferenc riportsorozata, Oly­sói Kor­nélia bábművész érdekes kezde­ményezése: Piroska és a farkas, ahogyan hetedik oszályos tanulók látják (Labancz Frida riportja). 14.00 — Sport. Labdarúgás: Kolozs­vári Universitatea — Iaşi Politehni­ca (A-osztály) — egyenes adás Ko­lozsvárról. 15.45 — Délutáni mozaik. 17.00 — Óriások földje — folytatásos film. 17,50 — A fedettpályás atléti­kai Európa bajnokság döntője — közvetítés Grenoble-ból. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — A hét riportja. 20,20 — A taxi, az utánfutó és a bikaviadal — játékfilm. 21,40 — Karina és Mirille Mathieu énekel. 22,35 — Híradó. 22.50 — Jégkorong világbajnokság. C-csoport: Ausztria — Olaszország. MÁRCIUS 13. HÉTFŐ 18.30—17,00 — Orosz nyelvlecke, (a VI. lecke ismétlése). 17.40 — Autó­soknak. 18,00 — Otthonunk. 18 45 — A filmvilág hírei. 19.10 — Kulturális­­művészeti újdonságok. 19.20 — 2001 este. 19.30 — Híradó. 20.10 — A Mu­lat nemzetség (VI. rész). 21.10 — Leonard Bernstein a zenéről (ismét­lés). 22.00 — Napi eseménykrónika. 22.15 — Ellentétek a tőke világából. 22.30 — Műkorcsolyázó világbajnok­ság. Páros versenyszám (képmagnó­felvétel a kanadai Calgaryból). MÁRCIUS 14. KEDD 9.00 — Telex. S 05 — Tévéiskola. 10.00 — Orosz nyelvlecke (VII.). 10.30 — Otthonunk (ismétlés). 11.00 — Négy tankos és egy kutya (a IV. rész ismétlése). 12.10 — Híradó. 16,30—17.00 — Francia nyelvlecke (a VI. lecke ismétlése). 17.35 — A modern román A­TV jövő heti műsora nyelv. 17.55 — Népzene. 18,05 — Az alfától az ómegáig — tanulók en­ciklopédiája: A Vaskapu. 18,35 — Magda Ianculescu énekel. 19 05 — Hirdetések. 19­10 — 1001 este. 19.30 — Híradó. 20.10 — Reflektor. 20.25 — Tavaszi szél. — Letiţia Papu színdar­­abja. 21.30 — Könnyűzene. 21.45 — A világ körül: Közép-Afrika Köztár­saság. 22.00 — Napi eseménykrónika. 22.30 — A műkorcsolyázó világbaj­nokság — férfi egyéni versenyszám. (Képmagnó a kanadai Calgaryból). MÁRCIUS 15. SZERDA 9.00 — Telex. 9.05 — A világ körül: Közép-Afrika Köztársaság (ismétlés). 9.20 — Scorniceşti-i népdalok és né­pi táncok 9,50 — Rajzfilm. 10,00 — Francia nyelvlecke. (VII). 10,30 — Film. — Ne sírj Péter (ismétlés). 12,00 — Híradó. 15,30 — Tévéiskola. 18,30 — 17,00 — Angol nyelvlecke (a VI. lecke ismétlése). 17,30 — Aurel Vlaicuról. 18,00 — Mezőgazdasági hí­rek. 18,30 — Zene. 19,00 — Emberek és tettek. 19,15 — Pnonoexpress hú­zás. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Hiradó. 20,10 — Műsorismertetés. 20,15 — Filmmúzeum: Hosszú távollét. 21,45 — Cornel Popescu zenekara muzsi­kál. 22,00 — Napi eseménykrónika. 22,30 — Műkorcsolyázó világbajnok­ság — jégtánc (1. rész, képmagnófel­vétel a kanadai Calgaryból). MÁRCIUS 16, CSÜTÖRTÖK 9.00 — Telex. 9.05 — Ritmus, fia­talság, tánc (ismétlés). 9.50 — Rajz­filmek. 10.00 — Angol nyelvlecke. (VII.). 10.30 — Hosszú távollét — fő­szerepben Georges Wilson és Alida Valii (ismétlés). 12.00 — Híradó. 16.30 — 17.00 — Német nyelvlecke (a VI. ismétlés). 17.30 — MAGYAR NYELVŰ A­­DÁ­S; a hét riportjai és kommen­tárjai, Majtényi Erik jegyzete, a ditrói kórus műsora; Zilah fellen­dülése — Tóthfalusi Béla riport­ja; Nemzetközi könyvév — inter­jú Stefan Gruiaval, a Romániai Könyvtárosok Egyesületének fő­titkárával, a Revista Bibliotecilor főszerkesztőjével és Balogh Jó­zseffel, a Könyvtári Szemle cí­mű folyóirat szerkesztőjével. Szer­kesztette Kónya Anna. 19,00 — Nicolae Titulescuról. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Hiradó. 20,00 — Reflektor. 20,15 — F­iatalok önmagukról. 20,55 — Ka­landok a kőkorszakban. 21,20 — Van még egy kérdésük ? 22,00 — Napi eseménykrónika. 22,30 — Műkorcso­lyázó világbajnokság — jégtánc (11. rész. képmagnót és vétel a kanadai Calgaryból. MÁRCIUS 17. PÉNTEK 9,00 — Telex. 9,05 — Forradalmi hagyományok (ismétlés). 9,35 — Könyvek és eszmék (ismétlés). 10,00 — Német nyelvlecke (VII.). 10,30 — Maria Ciobanu énekel. 10,45 — Se­bastian és a hajóroncs titka (ismét­lés). 11,15 — Még van egy kérdésük? 11,55 — Kalandok a kőkorszakban (ismétlés). 12,20 — Híradó. 15,30 — 16,30 — Tv-iskola. 17,35 — Aşchiuţă barátai. 18 00 — A nagybányai Ma­ramureşul együttes előadása (1. rész.) 13,25 — A craiovai művészeti múze­umban. 18,40 — Gazdasági adás. 19,10 —A Lotto-húzás közvetítése. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Eugen Mândric belpolitikai jegyze­te. 20,10 — Játékfilm, — főszerepben Anne Baxter és Richard Todd. 21,35 — Kongó Népi Köztársaság. 22,00 — Film — Peagy Fleminggel és Jean Claude Killyvel. 22,30 — Napi ese­ménykrónika. A szocialista orszá­gokból. MÁRCIUS 18. SZOMBAT 9.00 — Telex. 9.05 — A genovai hölgy — folytatásos film. 9,45 — Be­szélgetés háziasszonyokkal. * 10,00 — Enciklopédia (ismétlés). 10,45 — Min­denki könyvtára (ismétlés). 11,15 — Szórakoztató műsor — részletek a kolozsvári előadásból. 12,25 — Hír­adó. 16,30 — Német nyelvű adás. 18,15 — Ritmus, fiatalság, tánc. 19,00 — Hazafias versek. 19.15 — Hirdeté­sek. 19.20 — 1001 este. 19.30 — Hír­adó. 20.00 — A hét nemzetközi ese­ményei. 20.15 — Enciklopédia. 21.00 — A betolakodók. 21.50 — Zenés szórakoztató műsor (11.) 22.30 — Hír­adó. 22.45 — a műkorcsolyázó világ­­bajnokság — női egyéni­­képmagnó­felvétel a kanadai Calgaryból). 1972 Március 10, péntek Napkelte: 6,38, -nyugta: 18,15; Holdkelte: 3,39, -nyugta: 12,19. Az évből eltelt 69 nap, hát­ra van még 297. ÉVFORDULÓK: — 1940-ben halt meg Brenner Béla, a hazai munkásmoz­galom lelkes harcosa. — 1871-ben született Csizma­dia Sándor, költő és újság­író. — 1916-ban halt meg Teleki Sámuel, neves Afrika-kuta­­tó, felfedező. HETIVÁSÁR: — Balánbánya, Tusnádfürdő, Gyergyóalfa­­lu, Madéfalva. TELEVÍZIÓ MÁRCIUS 10. FENTEK 9,00 — Telex. 9,05 — Tudományos adás (ismétlés). 9,45 — Népzene (is­métlés). 10,00 — Német nyelvlecke. (VI. lecke). 10 30 — Sebastian s a hajóroncs titka — folytatásos film. 11,00 — Charlie Chaplin (ismétlés). 11,30 ----------------Tr­ankét. 12,20 — Híradó. 15,30—16,30 — Tv-iskola. 17,35 — Gyer­mekműsor 18.00 — A román köny­­nyűzene történetéből. 18,20 — Kép­zőművészeti adás. 18,35 — Gazdasági adás. 19,00 — Emberek és tettek. 19.15 — Lottó-húzás 19.20 — 1001 es­te. 19.30 — Híradó. 20.00 — Belpoliti­kai krónika. 20.15 — Fantasztikus utazás — játékfilm. 21,55 — Tv-doku­­mentumfilm. 22,15 — Könnyűzene. 22,30 — 24 óra. 22,45 — A szocialista országokból. RÁDIÓ A KOLOZSVÁRI rádió MŰSORA MÁRCIUS 11. SZOMBAT Magyar nyelven: 6.30 — Jó reggelt! Zenés riportműsor. 16.30 — Hangos híradó és sport. 16.45 — Önéletrajzi vallomások. Nagy István: Mit tartal­maz a IV. kötet? 17.05 — Jazz-muzsi­­ka. György Zsolt műsora. 17.20 — Há­rom próbán — a nagyváradi színház­ban. Közreműködik: Gáli Ernő, Ke­lemen István, Miske László, Szom­bati Gille Ottó, Szokolay Zsuzsa és Tótkovács Hana. Muzsnay Magda műsora. 17:35 — Heti kommentár. 1972 MÁRCIUS 10, PÉNTEK A marosvásárhelyi RÁDIÓ MŰSORA MÁRCIUS 11. SZOMBAT Magyar nyelven: 6,00—6,30 — A mű­velődési egyesület a község kulturá­lis életének fellendítéséért. Vidáman, frissen muzsikával. 18,oo 10,30 — Hí­rek, tudósítások. Zeneműsor közkí­vánatra. Nyelművelő. Zene. Találkoz­zunk szombaton — Kovács István műsora: Könnyűzene-egyvelegek. MOZI MÁRCIUS 10. PÉNTEK CSÍKSZEREDÁI Transzilvánia : B. D. a tengeren és a hegyekben. Színes román film. Előadások kez­dete: 11, 14, 16, 18, 20. CSÍKSZEREDÁI Hargita : Vissza 11, térj! Szélesvásznú bolgár film. Előadások kezdete: 10, 15, 17, 19. SZÉKELY UDVARHELY ! Homoród : Hogyan robbantottam ki a máso­dik világháborút ? (I—II rész). Len­gyel-szovjet film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Miorita: Simon Bolivar. Színes, szélesvásznú spanyol-olasz film. MAROSHÉVÍZI Căliman: Vigyázat a teknősbéka! Színes szovjet film. SZÉKELYKERESZTUR: Haladás ! A hatalom bére. Színes, szélesvász­nú olasz film. BORSZÉKI Borszék: A világ terem­­tése. Színes román film. BORSZÉKI Forrás: Kastélylakók. Román film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt: A bádog csil­lag. Amerikai film. VLAHICAI filmszínház : Várakozás. Színes román film. BALÁNBÁNYAI Bányász : A 420-as törvénycikk. (1—11. rész.) Indiai film. MADÉFALVI Vasutas: Piros rózsát Angelikának / Színes olasz-francia­­spanyol film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: Ó Korda kapitány. Színes csehszlovák film. LÖVÉTEI filmszínház : Korda kapi­­tány. Színes csehszlovák film. PARAJDI filmszínház : Bolondok hete. Színes román film. DITRÓI filmszínház : Várakozás. Román film. HODOSI filmszínház: A cirkusz po­rondján. Színes szovjet film. IDŐJÁRÁS Továbbra is szép, meleg idő várható, változó égbolttal, gyen­ge déli, délnyugati széllel. A leg­alacsonyabb hőmérsékleti értékek + 1 és 2, a legmagasabbak +12 és 16 fok között váltakoznak. Apróhirdetés ELADÓ egy 10 m­ hosszú tégla­­istálló. Csíkszereda, Coșbuc utca 48 szám alatt. ELADÓ Csikszentsimon 361 szám alatti háromszobás faház. A MEGYEI KITERMELŐ ÉS ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (IJEMC) (Csíkszereda, Hargita utca 62 szám, telefon 1044, vagy 1045) ALKALMAZ — KÖNYVELÉSI OSZTÁLYFŐNÖKÖT — BERUHÁZÁSI IRODAFŐNÖKÖT. Alkalmazás a 12.­1971-es törvény alapján történik. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osz­tály ad. (049)

Next