Hargita, 1972. május (5. évfolyam, 104-128. szám)

1972-05-03 / 104. szám

1972. MÁJUS 3. SZERDA SPORT-SPORT-SPORT-SPORT-SPORT-SPORT-SPORT-SPORT •­ Ünnepi rendezvények Már napokkal az ünnep előtt hatalmas plakátok hirdették, mi­vel készülnek a rendezők a má­jus elsejei ünnepségekre, hol és mit tekinthetnek meg ezen a na­pon a Csíkszeredai sportbarátok. A rendezvények nagy részét — mintha előre látták volna a ked­vezőtlen időjárást — a Művelő­dési Házba és a műjégpályára tervezték. Elsején délelőtt két „erős sportág“ képviselői adtak ízelí­tőt tudásukból; hatalmasakat dobbant a Művelődési Ház szín­padán leterített szőnyeg az Épí­tők sportegyesület cselgáncso­­zóinak látványos bemutatóján, majd a szorítóba lépő ökölvívó­kat, az Akarat sportegyesület sportolóit bíztatta a telt ház. Délutánra a műjégpálya lett zenétől, a közönség bíztatásától hangos, a zuhogó eső sajnos so­kakat tartott otthon és fosztott meg egy kellemes műsortól, de annál lelkesebben fejezte ki kö­szönetét a lelátókon összegyűlt nézősereg. A műjégpálya délutá­ni programját tulajdonképpen a későbbi nézők nyitották, a jégen ugyanis két órán keresztül tar­­kállott a korcsolyázók serege, pöttömnyi gyerekek, virgonc fia­talok, idősebb korosztályhoz tar­tozók, akik között nagyon sokan más megyékből (Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Brassóból stb.) jöttek megtekinteni a jég­palotát. Majd a Bolba nyomán ismét tükörfényessé váló jégfelületet mű- és gyorskorcsolyázók vették birtokukba, a Csíkszeredai Sport­iskola és Sportegyesület verseny­zői, akik színes-vidám műsorral lepték meg a nézőket. Bemutató­jukat az országos bajnokságon résztvett fővárosi műkorcsolyá­zók díszbemutatója követte, akik erre az alkalomra kürjeiken kí­vül, vidám műsort is összeállí­tottak. A befejezést — rendjénvaló is ez — a jégkorongozók szolgáltat­ták, a helybeli Sportiskola és Lí­ceum mérte ismét össze erejét, s az előbbinek sikerült revansot vennie: 5—3 arányban győztek a barátságos találkozón a Líceum együttese felett. A vidámságtól, energiától han­gos csarnok pár órára feledtetni tudta velünk a szomorú időjá­rást, sportolóink kellemes, feled­hetetlen délutánt szereztek a vá­ros sportszerető közönsége szá­mára. HUNYADI ZOLTÁN Műkorcsolyázó-kettős — a jégtükrön ízelítő g­yorskorcsolyázásból (NAGY P. ZOLTÁN felvételei) MPSML •­ A „műsorzáró“ Sportiskola —Líceum jégkorongvetélkedő ökölvívó-bemutató a Művelődési Házban K­ÉZILABDA Buhuşi Textil- Székely­udvarhelyi Akarat 10-5 (7-4) Az elmúlt héten nehéz hely­zetbe került a Székelyudvarhelyi Akarat: Miklós és Bálint mellett újabb alapjátékosokat kellett nélkülöznie. Téglás Irén sérülése, Markos pedig családi okok miatt nem utazhatott Buhuşiba, így e komoly erőpróba előtt alig hét mezőnyjátékos állt Szabó Dénes edző rendelkezésére. Ilyen kö­rülmények között különösebb i­­gényeink nem lehettek a negye­dik helyet elfoglaló buhuşi-i csa­pattal szemben. A jobbára fia­tal játékosok megpróbáltak har­colni, de az idegesség hatalmába kerítette, s ezért játékuk időn­ként kapkodóvá, bizonytalanná vált. A vendéglátók nagy am­bícióval küzdöttek, és sajnos, nem riadtak vissza sportszerűt­len, durva eszközöktől sem. Oly­annyira, hogy már szinte kocká­zatos volt egyik-másik hazai ké­zilabdázó közelébe menni. Ezt tetőzte, hogy a játékvezetők is rendszerint szemet hunytak a buhusiak durváskodásai felett. Még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy ilyen körülmények kö­zött nem mindenik udvarhelyi játékos szerepelhetett képességei szintjén. A mérkőzés első perceit ki­egyensúlyozott küzdelem jellem­zi, mindkét csapat óvatosan, ta­pogatózva játszik. A 15. percig szoros marad az eredmény is (3—2). Már-már azt reméltük, hogy sikerül megtartani az e­­gyensúlyt, amikor a vendéglátók „erősebb“ fegyverekhez nyúlnak, s 8 perc leforgása alatt négy gólt dobnak, míg az udvarhelyieknek csak egyet sikerül szerezniük. A félidő utolsó pillanatában újabb udvarhelyi gól születik. A második félidőt is jórészt kiegyensúlyozott küzdelem jelle­mezte. Az udvarhelyiek támadá­saikat jól indítják, de a félkörön való pontatlankodás, illetve a buhuşiak „rámenőssége“ miatt gólt nem sikerül szerezniük. (E­­gyetlen góluk 7 méteres büntető­ből született.) Csütörtökön újabb mérkőzésre kerül sor. Az Akarat Székelyud­varhelyen látja vendégül a Bu­cureşti-­ Rapidot. A mérkőzés mindkét csapat számára rendkí­vül fontos, hisz az esetleges győ­zelem a veszélyes zóna elkerülé­sét jelentené. Az udvarhelyi csa­patnak nem lesz könnyű dolga. Miklós mellett Téglás Irén sze­replése is bizonytalan, Bálintra és Markosra pedig csak a mér­kőzés előestjétől lehet számítani. A hátrányt jelentő tényezők el­lenére is, a győzelemre feltétle­nül szükség lenne. Bízunk abban, hogy ennek tudatában vannak az összes játékosok és mindent el fognak követni az oly értékes két pont megszerzéséért. HAJNAL ATTILA ­ CSÍKSZEREDÁBAN Befejeződött az országos műkorcsolya bajnokság Részben a várakozásnak meg­felelően, részben meglepetéssel végződött az idei, Csíkszeredá­ban megrendezett országos mű­korcsolya bajnokság. A férfiak­nál Fazakas György megőrizte bajnoki címét, a nők versenyé­ben viszont Elena Mois, hétsze­res bajnoknő csak ezüstérmes lett, a bajnoki mez a fiatal bu­karesti műkorcsolyázó, Doina Mitricica tulajdonába került. Hegemóniatörés tehát csak a női mezőnyben történt, a férfi­aknál viszont még mindig nagy a minőség- és pontozásbeli kü­lönbség a bajnok és a többi he­lyezettek között. Szükségesnek tartanánk a hazai műkorcsolya­sport e jelenségét bővebben tag­lalni. Már maga az a tény, hogy egy országos bajnokságon mind­össze tíz (hat női és négy férfi) versenyző áll rajthoz, nagyon „lehangoló“. És a tíz közül csak hárman értek el egy olyan szín­vonalra, hogy nemzetközi ver­senyeken is részvételi jogot sze­rezhessenek. A fennmaradó hét versenyző pedig messze elmarad a követelmények mögött, telje­sítményük összegezésére szinte lehetetlen összehasonlítási ala­pot találni, de ha mindenképpen vállalkoznánk rá, csakis a gyer­­mekcipős egyhelyben topogás jel­zőjével illethetnénk. Lehangoló a megállapítás, de sajnos, így van, hazai műkorcsolyaspor­tunknak nemhogy az utánpótlá­sa, tömegalapja, de jelene is hi­ányzik. Az országos bajnoksá­gon szembeszökő volt, mennyire nincs ellenfelük a legjobbak­nak, akik minimális erőbedo­bással — tudván, hogy nincs versenytársuk — biztosan sze­rezték meg a bajnoki címet. Fa­zakas György, aki nemzetközi versenyeken, erősebb mezőny­ben magabiztosabban mozog a jégen, ez­ esetben is­­talán túlsá­gosan is fölösleges izgalommal), de könnyűszerrel került az élre, már az iskolagyakorlatok után is fejezte be a versenyt, több, mint százpontos előnnyel. Az erős versenytárs hiánya volt a „veszte“ Elena Moisnak. A baj­noknő éveken keresztül szinte ellenfél nélkül lett országos el­ső és az idei bajnokságon a már megszokott összpontosítása (amely túlontúl nagy idegesség­gel és lámpalázzal társult) már nem volt elegendő az első hely megszerzésére; ezzel szemben Doina Mitricica, akinek „veszte­nivalója“ nem lévén, ebben az idényben már másodszor (elő­ször a Csíkszeredai nemzetközi versenyen) előzte meg a nála jobb megjelenésű, alkatra har­monikusabb, de gyakorlataiban bizonytalanabb Elena Mois-ot. (Zárójelben jegyezném meg, hogy részük volt ebben a bírók­nak is, akiknél az iskolagyakor­­latok értékelésekor az egységes szempont hiányáról győződhet­tünk meg.) A helyezések alakulásának e­­lemzése, úgy véljük, eléggé meggyőzően bizonyítja, meny­nyire nincs egyensúlyban mű­­korcsolyázóink hazai mezőnye, s ez végső soron a színvonalon látszik meg, amely, mint már említettük, jóformán nem is lé­tezik. Ideje lenne már szövetsé­gi és sportegyesületi szinten is alapos elemzés tárgyává tenni a sportág jelenlegi helyzetét, és megvizsgálni tömegalapjának, népszerűsítésének, fej­lesztésének jelentőségét, különösen most, a­­mikor már műjégpályáink van­nak és még újabbak épülnek. A részvállalásból ugyanakkor nem maradhat ki Csíkszereda sem, az elkövetkező bajnoksá­gokon minél több, helybeli szí­neket képviselő versenyzőt sze­retnénk látni. Az országos műkorcsolyabaj­nokság technikai eredményei: Nők : 1. Mitricica Doina (Bucu­­reşti-­ ASCPM) — 1255,8 pont; 2. Elena Moiş (Bucureşti-i IEFS) — 1233,5; 3. Ionel Mariana (Bu­cureşti-i IEFS) — 1137,0 pont. Férfiak: 1. Fazakas György (Bucureşti-i Dinamo) — 1371,1 pont; 2. Ion Mircea (Bucureşti-i 2. számú Sportiskola) — 1241,2 pont; 3. Bufete Atanasiu (Bucu­­reşti-i 2. számú Sportiskola) — 1232,8 pont. A párosok versenyén mind­össze egy pár — Pacuraru Leti­­ţia és Săveanu Dan (Bucureşti-i IEFS) — jelentkezett. MORVAY ZOLTÁN Bérletárusítás a jégkorongbajnokságra A jégkorongbajnokság első csoportja utolsó két fordulójának mérkőzéseit a Csíkszeredai mű­jégpályán játsszák le május 6 és 14 között. A bajnokság utolsó napján (május 14-én) kerül sor a Csíkszeredai Líceum és az A- osztály második csoportjából ki­eső együttes közötti selejtező ta­lálkozóra, amelyen eldől, ki ját­szik jövőre az A-osztályban. A Csíkszeredai műjégpálya keze­­lősége bérletrendszerrel igyek­szik előre biztosítani a jegye­ket. A bérleteket vasárnap kezd­ték árusítani a műjégpálya pénz­táránál. Május 3-án, 4-én és 5-én a pénztár délután 3 és 8 között tart nyitva. A tizenkét belépőt tartalmazó bérlettömb ára 48 lej. ­l­­JKT SZÉKELYUDVARHELYI SPORTISKOLA — BRASSÓI 3. számú LÍCEUM 20 :14 (12 : 5) Vasárnapi mérkőzésüket min­den megerőltetés nélkül nyerték meg a sportiskolás kézilabdá­zók. A 60 perces játékidő alatt látványos, szép játékukkal iga­zolták jó formájukat. Remekbe­szabott gólokat, szépen felépí­tett támadásokat, biztos labda­kezelést és néhány látványos labdaleadást láthatott a hozzá­értő, lelkes közönség. Szalai Csaba játékteljesítmé­­nyéről külön is szólnunk kell. Ráillik a „kis Gruia“ elnevezés, ugyanis balkezes, súlyos lövé­seivel szemben minden kapus tehetetlennek bizonyul. Ezen a mérkőzésen egymaga 11 gólt do­bott. Tagja az országos ifjúsági válogatottnak is. A brassói vendégcsapat elég keménykötésű fiatalokból ösz­­szeállított együttes, s van vagy két játékosuk, akik képesek me­leg pillanatokat teremteni az ellenfél félkörén. Örvendetes tény, hogy az ud­varhelyi, csapatból végérvénye­sen kimaradt Boierut nagysze­rűen pótolja Kerekes. Ezen a mérkőzésen már 5 góljával hív­ta fel magára a szakértők fi­gyelmét. TAMÁS LAJOS LABDARÚGÁS így láttam a lelátóról.. A magyar — román lab­darúgó mérkőzést kom­­mentálja Kopacz László, Csíkszeredai technikus A labdarúgó Európa-baj­­nokság negyeddöntős kereté­ben, a szombaton Budapesten lejátszott magyar — román labdarúgó mérkőzésen közel hétezer hazai szurkoló társasá­gában én is ott szorongtam a Népstadion lelátóin, úgyhogy „valamivel“ közelebbről szem­lélhettem a pályán történte­t.~4- ___.4- -XVC1/, llii.il V Cl ICVCUCiUtl. OUAk kal többet talán én sem lát­tam, csakhogy sokkal átfo­góbb képet kaphattam, benne élve a mérkőzés hangulatában, könnyebben megfigyelhettem a két együttest, hogyan gaz­dálkodnak a pályával. A találkozó érdekessége, hogy szinte pontosan ketté le­hetne osztani a kilencven per­cet. Hazai fölény jellemezte az első félidőt, amikor is Bra­­nikovitsék sokkal többet és sokkal veszélyesebben támad­tak s a 13. percben lőtt gólon kívül három nagy helyzetet hagytak ki. Ebben a játék­részben nyilvánvalóbb volt a magyar válogatott jobb tech­nikai fejlettsége, amelynek vá­logatottunk hamarosan megta­lálta ellenszerét, jól szervezett, sokatmozgó védelemmel és sok adogatással húzta szét a játékot. A román válogatott fi­zikai erőnlétbeli fölénye lett nyilvánvalóbb a má­sodik félidőben és ez csak fokozta az 56. perc­ben lőtt egyenlítő gól adta önbizalmukat. Teljesítmény­görbéjük pontosan fordítottja volt az ellenfélének: az óvatos, erőtartalékoló kezdést robba­násszerű befejezés követte, s a találkozó utolsó részében teljesen átvették a kezdemé­nyezést, sikerült mezőnyfö­lényt kiharcolniuk, felszaba­dultabban játszottak. A találkozó végső sor­on egy régi dicsőségéből élő és egy, dicsőségét, jövőjét most megalapozó váloga­tott összecsapása nem véletlenül döntetlenre. A továbbjutó kérdését azért, mégis csak a május 14-i bukaresti találko­zó dönti el.­­ A labdarúgó Európa Baj­nokság negyeddöntőinek e­­redményei : Magyarország—Románia 1—1 Jugoszlávia—Szovjetunió 0—0 Olaszország—Belgium 0—0 Anglia — NSZK 1—3 volt és végződött C . osztály A XIX. FORDULÓ EREDMÉNYEI: Balánbányai Bányász — Kézdivásárhelyi Fások 1—0 (0—0) Székelykeresztúri Egye­sülés — Zărnești-­ Torpedo 3—0 (1—0); Gyergyószentmiklósi J­övő — Brassói Traktor 3—2 (1—0); Székelyudvarhelyi Textil — Sepsiszentgyörgyi Olt 3—0 (2—0); Brassói Kárpátok — Codleai Colorom 2—1 (0—0); Bras­sói Metróm — Kovásznai Kárpátok 7—0 (4—0); Csíkszeredai SE — Brassói Politechnika 0—0. a bajnokság Állása A KÖVETKEZŐ FORDULÓ MŰSORA: Textil — Jövő, B. Kárpá­tok — Traktor, Csíkszeredai SE — Egyesülés, Fások — Torpe­do, Politechnika — Metróm, Olt — Colorom, K. Kárpátok — Bányász. 1. Metróm 19152 2 50— 7 32 2. Traktor 19124 3 46—13­ 28 3. Politechnika 19 7102 23—11 24 4. Textil 198 5 6 27—22 21 5. Torpedo 198 5 6 22—21 21 6. K. Kárpátok 199 3 7 19—27 21 7. B. Kárpátok 198 4 7 29—23 20 8. Olt 197 5 7 26—33 19 9. Jövő 195 8 6 23—32 18 10. Fások 196 5 8 17—25 17 11. B. Bányász 195 7 7 11—23 17 12. Egyesülés 194 312 18—29 11 13. Csíkszeredai SE 192 512 14—309 14. Colorom 193 214 13—418 Jövő - Traktor 3-2 (1-0) A tavaszi idény egyik legszebb találkozóját láthatta vasárnap a mintegy 60 700 főnyi gyergyó­szentmiklósi szurkolósereg. Meg­elégedéssel állapíthatták meg, hogy csapatuk ismét felfelé íve­lő szakaszba érkezett. Ennek bi­zonyítására a csoport egyik leg­erősebb, méghozzá a táblázat má­sodik helyén álló együttesével vívott mindvégig érdekes, figyel­met lekötő harcot. A helybeliek a „vesztenivalónk nincs“ gondolatával léptek pá­lyára, és már az első percektől sokat veszélyeztetik az ellenfél kapuját. Több átgondolt és lát­ványos támadásukat hárítják a brassói védők, akik gyors ellen­­támadásokba lendítették csatárai­kat, de a helyüket betartó gyer­gyószentmiklósi hátvédek minden alkalommal sikeresen lépnek közbe. A jövő mezőnyfölénye vé­­gülis Sovejan jobbszélső jó elfu­tásában tetőz, aki megszerzi a ta­lálkozó első gólját. A második játékrészben kie­gyensúlyozottabbá válik a játék, a vendégek egyre jobban erősza­kolják az egyenlítést, s ez sike­rül is az 55. percben. Fokozott iramban folytatódik a játék, mindkét csapat széthúzza a táma­dásokat, egy darabig a két tizen­hatos között adogatnak, lövésre alkalmas pillanatot keresve. A „szerencse“, amely elsősorban a jó összjáték eredménye, ismét a helybelieknek kedvez: a 70. perc­ben Keresztes megszerzi csapata második gólját. Már-már úgy néz ki, hogy a találkozó 2—1-es végeredménnyel zárul, amikor — négy perccel a befejezés előtt — a Traktor csatárjainak támadá­sát semlegesíteni akaró Donicl lábáról a labda saját kapujába pattan: 2—2. Válságos pillanato­kat élnek át a hátralévő percek­ben a helybeli játékosok és szúr­, kólók, de a 88. percben megnyu­godnak a kedélyek, amikor Floa­­şiu kerül jó helyzetbe és kímé­letlenül bombáz a hálóba — 3—2. Összegezésül csak annyit: jól játszott a jövő, megérdemel­ték a két pontot. PÁL GYÖRGY Egyesülés-Torpedo 3-0 (0-0) Hathónapos várakozásnak ve­tett véget a vasárnapi székely­keresztúri találkozó, a helybeli­ek ugyanis félév után először hagyták el győztesen a pályát, és frissen , szerzett két pontjuk­kal bizakodóbban nézhetnek a hátralévő mérkőzések elé. A 19. fordulóban az Egyesülés labda­rúgói 90 percen keresztül ural­ták a mezőnyt, ellenfelüket egy pillanatig sem hagyták szóhoz, azaz labdához jutni. Bár az első negyvenöt perc döntetlen eredményt hozott, mégsem mondhatnék, hogy a játék is ezt tükrözi, ugyanis a helybeliek többször is közel áll­tak a gólszerzéshez. A 6. perc­ben Balázs lövését a Torpedo kapusa csak lábbal tudja hárí­tani, a kipattanó labdára Ütő érkezik jó ütemben, de kapufa mellé gurít. Alig két perc múl­va Balázs—Both összjáték után az utóbbi lövése hajszáliyra kerüli el a kaput, de Kálmán 13. percben történő lövésébe már a kapusnak kell beleavat­koznia. Ugyanő rövid időn be­lül még három alkalommal ke­rül kitűnő helyzetbe és oszto­gat jó labdákat, a lövésekbe a­­zonban mindannyiszor hiba csúszik. Még nyilvánvalóbb a székely­keresztúri labdarúgók fölénye a második félidőben. Az 50. perc­ben Nagy szabadrúgást ível. Só­ra fején változtat irányt a lab­da és átszáll a kifutó kapus fe­lett a berobbanó zernyesti vé­dők elé, de Utó szemfülesebb volt náluk és hálóba pöccinti a labdát. Három perccel később Both alapvonalról ívelt labdá­ja ismét Utót találja jó helyzet­ben, akinek fejese a bal alsó sarokban köt ki, 2—0. A máso­dik gól után a hazaiak érthetet­lenül csökkentik az iramot, a kezdeményezést egyre inkább a vendégek veszik át, s a 70. perc­ben meleg helyzetet teremtenek az Egyesülés kapuja előtt. Ez­után gólveszély nélküli mezőny­játék következik, s a 89. perc­ben, szép összjáték nyomán megszületik a hazaiak harmadik gólja, amely egyben Utó mes­terhármasát is jelentette. A bucureşti-i bírói hármas ki­fogástalanul vezette a mindvé­gig sportszerű találkozót. MOLDOVAN JÓZSEF „Párharc“ a Csíkszeredai mérkőzésen Csíkszeredái SE - Politechnika 0-0 Nem vészjóslásképpen állít­juk, de a remények hovatovább mind kisebbek és kisebbek a Csíkszeredai Sportegyesület csa­patának a C-osztályban való ma­radásához. Az a pont, amit a Politechnika ellen szereztek, nem mondható kiváló teljesítmény­nek, még ha egy jóképességű csapattal szemben érték is el. Hazai pályán és ilyen játék u­­tán nem számítható valami ró­zsásnak ez az eredmény. Valóban örülhetünk a gólnél­küli döntetlennek és főként an­nak, hogy a Politechnikás fiúk otthon hagyták góllövő cipőiket, mert a második félidőben há­rom tiszta helyzetet hagytak ki, az 52. percben Rusuleţi, a 70. és 85. percben Nilu állt közel a gólszerzéshez. Az SE csapata vasárnapi játékában észlelhető volt némi elgondolás, pontosabb átadások, de ez még nem min­den. Még mindig igen nagy baj van a támadások befejezésével. Nincs kapuralövő ember, s ha van is, vasárnap nem mutatko­zott a pályán. A második fél­időben aztán még a szél is a csíkszeredaiak ellen fordult. A két tizenhatos között talán egyenlő ellenfélként küzdött a két csapat, de amikor befejezés­re került sor, az SE mindig alul maradt. A másik, örökös nagy hibája a csapatnak, hogy a szélsőket nem játszatják kel­lőképpen, igen nagy a tömörü­lés a labda körül, nem húzzák szét a játékot. Summa­ summárum, ez a sport, a labdarúgás, nagyon ne­héz és bármilyen keveset is, de tenni kellene már valamit, mert ha nem, akkor jövőben ismét a megyei bajnokságban kell majd újrakezdeni. Különösen nagy hangsúlyt a. OZID­AD HARGITA kell fektetniük a jövő vasárna­pi, ugyancsak hazai pályán sor­ra kerülő, sorsdöntő mérkőzés­re, amelyet a Székelykeresztúri Egyesülés csapata ellen játsza­nak, mert ez a találkozó talán véglegesen eldönti, hogy a kö­vetkező idényben melyikük ke­rül alacsonyabb osztályba. KISS PÁL Textil - Olt 3-0 (2-0) Mindig látványos, szép játé­kot jelentett a két csapat talál­kozója, nem csoda, ha ezúttal is nagy érdeklődés előzte meg a mérkőzést. A hazaiak indítják el a lab­dát, s már az első másodpercek után előre lehet, látni, hogy jó mérkőzésre, színvonalas küzde­lemre van kilátás. Hosszú perceken át fejről fej­re vándorol a labda, a közönség élvezi a szép labdajátékot. A nyolcadik percben Zamfi­­rescu kitör, egyéni akcióját csak szögletre tudják hárítani a ven­dégek hátvédei. Két percre rá, Fülöp, a vén­ek­­ek kapusa, bravúrral védi Galambfalvi erős lövését. Megélénkül a játék, mindkét la­pat tö­bb, jól elgondolt torná­éért­­ gördít végig a pályán, de a védelem, s elsősorban a két kapuvédő, biztosan hárít. Jó tíz percen át a két kapus, Lukács és Fülöp, párharcát láthatjuk, mindenikük többször is szép vé­déssel tesz pontot a támadások­ra. 30. perc: László I. szinte az egész pályán végigviszi a lab­dát, ügyes cselekkel átjátssza magát a védőkön is, a kapust is elfeledteti, s magabiztosan helyezi a hálóba a mérkőzés el­ső gólját. Az amúgyis jól játszó két e­­gyüttes a gól után még nagyobb iramot kezdeményez, többször forog veszélyben mindkét kapu, de a védelem mindkét részről hibátlanul működik. A 33. percben csak a kapu­fa menti meg Lukács kapuját az egyenlítő góltól, pár percre rá László beadása csúszik le Zamfirescu lábáról az Olt üres kapuja előtt. 43. perc: Szögletet ívelnek be a hazaiak az ötös tájára. Fülöp kapuvédő csak öklözni tudja a labdát, az Zamfirescuhoz pat­tan, aki fordulásból védhetetle­­nül bombáz kapura: 2—0. Az iram a második félidőben is folytatódik, s ez túlfeszíti az idegeket. Egyre több a szabály­talanság, s a figyelmeztető sár­ga kártya is többször felvillan a játékvezető kezében. A 60. percben László I.-et ol­lóba fogják, s a vendégek bal­fedezete olyan szerencsétlenül üti gyomron, hogy „Laci“ a mérkőzés végéig nem tud visz­­szatérni. Hogy mennyi volt a véletlen ebben a szabályos box­­teljesítményben és mennyi a szándékosság, nehéz megállapí­tani. Tény az, hogy az egyik legeredményesebb udvarhelyi csatár kikerült a további küz­delemből. 68. perc: Ártatlannak induló támadást vezetnek fel a hazai csatárok. A vendégek védői csak kísérik a labdát, mely Filéhez kerül, s ez gondolkodás nél­kül kapura lő. A meglepett ka­pus későn mozdul, és... 3—0! Pillanatig sem csökken az iram, s a mérkőzés végét jelző sípszó pillanatában még mind­két csapat teljes erőbedobással, a fáradság legkisebb jele nélkül küzd. Szép győzelmet harcoltak ki az udvarhelyi fiúk. A győzel­met megérdemelték, megdol­goztak érte! BALÁZS IMRE Bányász - Fások 1-0 (0-0) Nehéz, de megérdemelt győzel­met aratott vasárnap a bányász­csapat. A kézdivásárhelyi együt­tes, amelyet minden szereplésén elkísér az „idegenben jól játszó“ jelző, ezúttal sem tagadta meg önmagát, kemény ellenfélnek bi­zonyult és nem sok hiányzott ah­hoz, hogy a második félidőben, különösen, amikor a baránsak Zsidó sorozatos szabálytalanságai miatt tízen maradtak, kiegyenlít­sen­ ,Az eredmény alakulása hűen tükrözi a játék képét. Az első félidőben mindkét csapatnak megvolt a jól játszó, mezőfölényt kiharcoló időszaka, gól azonban egyik kapuban sem esett. Csak fordulás után, az 53. percben si­került a bányászfiúknak Gocs­­man hálójába találniuk. Györfi szép fejesével szemben tehetetlen volt a kézdivásárhelyi kapus. A gól szárnyakat adott a Bányász játékosainak, akik egymásután vezetik gördülékeny támadásai­kat a kézdivásárhelyi térfélre, de a védők szilárdan állnak a he­lyükön és az eredményjelző táb­la nem módosul. A játékos­helyzet viszont igen. A kitűnően bíráskodó brassói já­tékvezető, Constantin Ghiţă, An­talt küldi le a pályáról, így ki­egyenlítődik az emberelőny, tíz­­tíz játékos marad a pályán. A mérkőzés hátralévő perceiben váltakozó szerencsével, illetve balszerencsével folytatódik a já­ték, gól már nem esik, így si­került, ha nehezen is, a baláni­­aknak újabb két értékes pontot szerezniük. SZERB GYÖRGY

Next