Hargita, 1972. augusztus (5. évfolyam, 181-206. szám)
1972-08-01 / 181. szám
2. oldal . TÖRVÉNYTERVEZET (Folytatás az 1. oldalról) L FEJEZET A fizetési rendszer általános elvei 1. SZAKASZ. — Románia Szocialista Köztársaságban a munka becsületbeli kötelessége a társadalom minden egyes tagjának. Az összes munkaképes lakosok joga és kötelessége képzettségüknek megfelelően a társadalomnak hasznos tevékenységet folytatni. Számukra, az életszükségletek fedezésének egyedüli forrása a munka. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy jövedelemre tegyen szert mások munkájának elsajátítása nyomán. 2. SZAKASZ. — A Román Kommunista Párt arra irányuló politikája, hogy az egész nép élet- és civilizációs színvonalát az ország vagyonának, a nemzeti jövedelemnek a gyarapodása arányában szüntelenül emelje, mind az egyéni fogyasztásra, mind a társadalmi szükségletek kielégítésére szánt alap évről-évre történő növelése útján valósul meg. 2. SZAKASZ. — A munka szerinti javadalmazás szocialista elve következetes és pontos alkalmazásának biztosítania kell a méltányos javadalmazást és a dolgozók anyagi érdekeltségét, hogy tevékenységükben jobb eredményeket érjenek el, növeljék szakmai képzettségüket és ösztönözzék a műszaki és tudományos haladást, oda kell hatnia, hogy erősödjék a felelősség-szellem és a munkafegyelem, a közvagyon iránti gondoskodás. Az anyagi érdekeltséget a legnagyobb fontosságú gazdasági tényezőként kell felhasználni a tevékenység hatékonyságának az összes területeken történő növelésére, arra, hogy az összes dolgozók fokozottabban járuljanak hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének művéhez. A szocialista rendszer sajátos termelési viszonyainak megfelelően, amelyek közepette a termelőeszközök a dolgozóké, a dolgozók kettős minősége, nevezetesen az, hogy ők a termelőeszközök tulajdonosai, és ők a termelők, megteremti az objektív feltételeket az anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzés harmonikus öszszefonódásához. A szocialista társadalom nagyrabecsüli azokat, akik munkaképességüket, hozzáértésüket és tehetségüket a közösség, az általános haladás érdekeinek szolgálatába állítják. 4. SZAKASZ. — Románia Szocialista Köztársaságban a munka szerinti javadalmazás az állami egységekben a törvényileg jóváhagyott fizetési rendszer útján valósul meg. A szocialista termelési viszonyok léte meghatározza, hogy a nemzeti jövedelemnek az egyéni fogyasztásra szánt részét teljes egészében a dolgozók között oszszák el. A fizetés az egyéni fogyasztási alapnak az a része, amely az állami egységek minden egyes dolgozójának jut a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi-gazdasági fontossága arányában. A fizetés biztosítja a dolgozó és családja életszükségleteinek kielégítését, egyre magasabb kulturális és civilizációs színvonal elérését, valamint a munkaerő újratermelését a társadalom fejlődési színvonalának megfelelően. 5. SZAKASZ. — A dolgozók és családjaik a fizetésen kívül az állam által társadalmi szükségletek kielégítésére szánt fogyasztási alapnak a rájuk eső részét is élvezik. Ebből az alapból biztosítják a kiadások fedezését az oktatás minden fokán, az alkalmazottak és családtagjaik egészségvédelmét, időleges munkaképtelenség esetén az anyagi eszközöket, az összes kategóriájú nyugdíjakat, az állami családi pótlékot és családi segélyeket, valamint a többi szociális-kulturális szolgáltatást. 6. SZAKASZ. — A fizetési rendszer, biztosítva a javadalmazást a társadalomnak szükséges anyagi és szellemi javak létrehozásához való hozzájárulás arányában, ugyanakkor azt a célt is követi, hogy elkerülje a túl nagy különbségeket az egyéni jövedelmek között, az indokolatlan ellentéteket az életszínvonalban, valamint a munkából származó jövedelmek egyenlősítésének irányzatait. A fizetési rendszer olyan arányokat állapít meg a különböző kategóriájú alkalmazottak fizetése között, hogy az minél jobban megfeleljen a szocialista méltányosság követelményeinek. Az állami egységek személyzetének maximális és minimális nettó fizetése közötti arányt 6 és 7 között állapítják meg. Ez az arány azoknak a módosulásoknak a következtében valósul meg, amelyek minden egyes ötéves terv során a fizetések terén történnek. Ugyanakkor kötelező annak az elvnek az alkalmazása, amely szerint, mindenki csak egy fizetést kaphat. 7. SZAKASZ. — A fizetési rendszert úgy kell megalkotni, hogy annak ésszerű alkalmazása érdekeltté tegye a dolgozókat szakmai képzettségük növelésében, valamint abban, hogy egész tevékenységükben mind jobb eredményeket érjenek el. A fizetési rendszer tényezői különösen ösztönzik : a) a termelési feladatok teljesítését és túlszárnyalását és a termékek minőségének javítását ; b) a termelőkapacitások maximális kihasználását; c) a műszaki és tudományos haladás előmozdítását ; d) a munkatermelékenység szüntelen növelését ; e) a termelési költségek csökkentését, különösen a nyersanyag-, segédanyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésével ; f) a beruházások hatékonyságának fokozását, a kivitelezési határidők rövidítését, az építkezések részarányának csökkentését a beruházási összvolumenben ; g) az exportra szánt termelés és a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának növelését ; h) a hatékonyság szüntelen növelését a vállalatok gazdasági tevékenységében, valamint a társadalmi élet összes területein. 8. SZAKASZ — A személyzet fizetési áganként, aláganként és tevékenység szerint differenciálódik, annak arányában, hogy az illető ág, alág és tevékenység milyen fontosságú az ország gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából. ..f. ” Az egyes ágak és tevékenysé-i gek keretében a fizetések besorolási kategóriák és funkciók szerint differenciálódnak, a képzettségi színvonalnak, a feladatok teljesítése és a munkakörülmények által megkövetelt felelősség fokának megfelelően. A fizetéseket minden esetben is a betöltött funkció és a tényleg f idegen kifejtett tevékenység alap-,íján folyósítják, nem pedig azt illető foglalkozása vagy címe a-lapján. 9. SZAKASZ. — A fizetési rendszer célkitűzései a következők révén valósulnak meg : a) a díjszabás szerinti fizetés, amely az összfizetés fő része és meghatározó tényező a személyzet képzettsége szüntelen növelésének ösztönzésére. A díjszabás szerinti fizetés részarányát a tervezett átlagos fizetésben a következőképpen állapítják meg : — az iparban, a mezőgazdaságban és a szállításban dolgozó munkásoknál körülbelül 90 százalék ; — az építő-szerelő ágazatban dolgozó munkásoknál hozzávetőleg 88 százalék — az áruforgalom és a szolgáltatások ágazatában dolgozó operatív személyzetnél és munkásoknál 90 és 92 százalék között ; — a műszaki, gazdasági és más szakterületeken dolgozó végrehajtó személyzetnél, a vezető személyzetnél, a tisztviselői személyzetnél és az adminisztratív karbantartó- és őrszemélyzetnél átlag 90—95 százalék között. ; b) a fizetések differenciálása a munka elvégzéséhez szükséges képzettség színvonalától, a munkálat elvégzéséhez szükséges reális munkamennyiséget ,a lehető legjobban tükröző normáknak megfelelően végrehajtott munka mennyiségétől, a kezdeményezőkészségtől, a gyorsaságtól, a munkatapasztalattól és az egész tevékenység hatékonyságának növeléséhez való személyes hozzájárulás mértékétől függően és a gazdasági ágazatnak, alágazatnak vagy az illető tevékenységnek a nemzetgazdaság fejlődésében betöltött fontosságától függően ; c) ,a legmegfelelőbb munkafelmérési és fizetési formák alkalmazása, szem előtt tartva minden egység sajátosságait,a minél jobb mennyiségi és minőségi eredmények elérése érdekében ; d) a munkaeredmények és a jövedelem közötti szoros összefüggés biztosítása, valamint minden alkalmazott felelősségének fokozása, függetlenül betöltött tisztségétől, azáltal, hogy : — a teljes fizetés folyósítását az egyéni és kollektív munkafeladatok egészének teljesítésétől teszik függővé ; — lehetővé teszik többletjövedelem elérését a megállapított feladatok túlszárnyalásáért ; e) évi prémiumok nyújtása gratifikációk formájában az elért eredmények összességéért, valamint prémiumok nyújtása év közben a műszaki-tudományos haladás termelési előmozdításában és az egységek főbb tervmutatóinak teljesítésében tükröződő rendkívüli eredményekért ; f) . fizetési pótlék nyújtása az egységben eltöltött megszakítás nélküli szolgálati időért az alkalmazottak állandósítása érdekében ; g) a szokásoshoz viszonyítva nehéznek nyilvánított körülmények között dolgozó személyzet munkájának differenciált javadalmazása nagyobb tarifám fizetés vagy fizetési pótlék nyújtásával. II. FEJEZET Az összes gazdasági és társadalmi tevékenységi területeken alkalmazandó fizetési szabályozások A — MUNKAMÉRÉSI ÉS FIZETÉSI FORMÁK 10. SZAKASZ. — A munka szerinti elosztás elvének alkalmazása szükségessé teszi az öszszes alkalmazotti kategóriák munkájának mérését. A törvényes rendelkezések alapján öszszeállított munkanormák segítségével a különböző tevékenységek összemérhetők. A tevékenység természetétől függően a munkanormák lehetnek : időnormák, termelési normák, hatáskörök a kiszolgálási terület pontos megállapításával, szolgálati feladatok vagy az illető munkának megfelelő más normatípusok. Munkaközösségek tevékenységének felmérése esetén személyi normákat is alkalmaznak. 11. SZAKASZ. — A végzett munka és javadalmazása közötti minél szorosabb összefüggés megteremtése, a társadalom általános érdekeinek a dolgozók egyéni érdekeivel való minél harmonikusabb összehangolása végett, a tevékenység sajátosságaitól függően és mértékegységül a munkanormákat használva, a következő fizetési formák alkalmazhatók : a) akkord- vagy darabbér, amikor a fizetés kiszámításához a termékegység vagy a munkálat díját megszorozzák az előállított termékek vagy a végzett munkálatok számával. A munkaszervezés konkrét feltételeitől függően és attól függően, hogy a tevékenység menynyiségi vagy minőségi vetületét kívánják ösztönözni, az akkordbér következő változatai alkalmazhatók : — közvetlen akkord, amikor a termékegység vagy a munkálat díja állandó és a fizetés egyenes arányban van az előállított, termékek vagy végzett munkálatok számával ; — progresszív akkord, amikor a termékegység vagy a munkálat díja emelkedik a termelésnek abban a részében, amely meghaladja a feladatok előre megállapított teljesítési szintjét; — a differenciált progresszív akkord, amikor a feladatteljesítés előre megállapított színvonalának meghaladása esetén az egész realizált termelésért járó fizetést újraszámítják a termékegység felemelt díja alapján ; — globális akkord, amikor egy alegység vagy egy munkacsoport vállalási szerződést köt egyséégével a bizonyos objektumok vagy munkálatok kivitelezésével kapcsolatban ráeső összes feladatok teljesítésére. A szerződésben előirányozzák a kivitelezendő munkálatokat, a munkafeltételeket, valamint a fizetésként járó összeget. Globális akkordban dolgozhatnak az alegység összes alkalmazotti kategóriát, beleértve ennek vezető kádereit is. A havonta végzett munkák értékének megfelelő öszszegeket előleg formájában fizetik ki, garanciaként visszatartva 0—20 százalékot. A visszatartott összegeket a munkálatok elvégzésekor fizetik ki a feltételek betartásának arányában és a vállalási szerződésben megállapított határidőkben ; A tervnorma-akkord. Miikor egy munkáscsoport, egy mester-részleg, műhely, vagy más alegység számára járó fizetést a tervben előirányzott termékmenynyiség realizálásának arányában állapítják meg. Ilyen akkordban részesülhetnek mérnökök, technikusok, mesterek, más alkalmazotti kategóriák, valamint az illető alegységekvezető káderei. Gazdaságilag indokolt, esetben ezt a fizetési formát alkalmazni lehet az egész egység szintjén, beleértve az egység vezető kádereit is. Ebben az esetben a fizetést a tervben előirányzott egyik menynyiségi mutatónak az egység szintjén történt realizálása arányában állapítják meg. Az iparban ez a mutató az árutermelés, a többi tevékenységi területeken pedig a minisztériumok minden egyes egység számára kijelölik a sajátosságuknak megfelelő mutatókat. A megállapított mutató minden egyes túlszárnyalási százalékáért az egység vezető kádereinek fizetését olyan százalékarányban növelik, amilyen arányban díjszabás szerinti fizetésüket csökkentik a mutató nem realizálása esetén, a 38. szakasznak megfelelően, de anélkül, hogy túlhaladhatná a34. szakaszban megállapított szintet. Ez a fizetési norma lehetővé teszi, hogy a tervnorma-akkordra áttérő egységek vagy alegységek rezsiben dolgozó alkalmazottai is a megállapított tervfeladatok teljesítésével arányos keresetre tegyenek szert. Fizetésemelés az engedélyezett fizetési alap keretében adható, de csak akkor, ha az illető teljesítette a termékek minőségére, a normázott nyersanyag- és segédanyagfogyasztásra, az önköltség csökkentésére vonatkozó feladatokat ; — közvetett akkord, amikor a darabbérben fizetett több alkalmazottat kiszolgáló személyzet, az illető alkalmazottak átlagteljesítményének arányában kapja a fizetést, tekintettel arra, hogy a teljesítmény a kiszolgálás módjától függ ; b) rezsiben vagy időbérben, amikor a tarifa szerint megállapított órabért, napi vagy havi bért a ténylegesen ledolgozott munkaidő után fizetik a személyzetnek a szolgálati feladatok maradéktalan elvégzéséért. A munkásoknál a szolgálati feladatok akár napi, illetve havi termelési normák formájában, akár egy meghatározott kiszolgálási körzettel járó munkafeladatok formájában, akár más, az illető ágazatnak, alágazatnak, vagy tevékenységnek megfelelő sajátos formában jutnak kifejezésre. A műszaki ,gazdasági, más szakmára kivitelező személyzetnél, a tisztviselői személyzetnél és az adminisztratív, karbantartási és őrszemélyzetnél a szolgálati feladatokat, a hatáskört és a felelősséget konkrétan meghatározzák minden egyes munkahelyre és minden egyes alkalmazottra vonatkozóan. Az e személyzeti kategóriához tartozó alkalmazottak számát normatívák és munkanormák útján tudományos megalapozottsággal kell megállapítani ; c) vegyes fizetési forma, amikor a fizetési járandóság tarifáris fizetés rezsiben nyújtott állandó részéből és egy változó részéből tevődik össze, amelyet az akkordbérezési forma alapján határoznak meg a feladatok teljesítési fokának megfelelően ; d) a tevékenység hatékonyságának növelése céljából, mind az akkordbér, mind pedig a rezsibér esetében, a minőségi mutatók alapján járó fizetés emelhető vagy csökkenthető, az illető tevékenység sajátosságainak megfelelő pótmutatók teljesítésétől függően ; e) a tarifák vagy a felvásárlások, eladások vagy szolgáltatások értéke alapján megállapított százalékos kvóta szerinti fizetési formát, amelynél a jövedelmet a közvetlen akkordnak megfelelően számítják ki minden egyes alkalmazottnál a feladatteljesítés színvonalának arányában. A tarifákat és a százalékos kvótákat úgy állapítják meg, hogy a munkanormáknak tekintett havi feladatok teljesítésénél az elért jövedelem megfeleljen a besorolás szerinti tarifáris fizetés alapján javadalmazott, hasonló hatáskörrel és felelősséggel felruházott személyzet fizetésének ; a feladatok túlszárnyalása vagy nem teljesítése esetén, az akkordbérhez hasonlóan a jövedelem egyenes arányban van a feladatteljesítés színvonalával. Ezt a fizetési formát főleg az áruforgalmi ágazatban alkalmazzák. 12. SZAKASZ. 1.) A fizetési formákat egyénileg vagy kollektíven alkalmazzák a munkafolyamatok megszervezésének és a munkanormák meghatározási módjának megfelelően. 2.) A kollektív akkord esetében a fizetések elosztása rendszerint a besorolási fizetési tarifák és a ledolgozott munkaidő arányában történik. A munkaalakulat tagjai többségének és a termelési alegység — amelyhez az alakulat tartozik — vezetőségének beleegyezésével az egyéni fizetések 21 százalékkal emelhetők vagy csökkenthetők, attól függően, hogy az alakulat minden egyes tagja mennyire hatékonyan járult hozzá a munkálatok kivitelezéséhez, mégpedig az egész alakulatnak járó összeg keretében. A műszaki, gazdasági és más jellegű kivitelezési személyzetnek a többi személyzeti kategóriának kellektív akkord formájában végzett összes munkálatainál a ténylegesen ledolgozott idő után járó tarifáris fizetéseken felül kifizetendő összegeket az engedélyezett összbéralapból kell fedezni. .3.) Azokat a munkásokat, akik besorolási kategóriájuknál magasabb kategóriájú munkálatokat végeznek egyéni akkordban, a végzett munkálatok díjszabásainak megfelelően fizetik. Azoknak a munkásoknak, akik átmenetileg egyéni akkordban besorolásuknál két vagy több kategóriával alacsonyabb kategóriájú munkálatokat végeznek, kifizethető. A ledolgozott idő arányában a besorolási kategóriájuknak megfelelő tarifáris fizetés és az illető munkálatokért járó tarifáris fizetés közötti különbözet is, mindkét kategória alapszintjét számítva. 4.) A legmegfelelőbb fizetési formát az egységek kollektív vezető szerve választja ki a kollektív szerződésben megállapított formák közül. Az akkord fizetési formát kell választani minden olyan esetben, amikor megvan a lehetőség ennek alkalmazására és amikor gazdasági szempontból indokolt. A tervnorma, a vegyes és a tarifák vagy százalékarányos kvóták szerinti akkordfizetési formákat a közvetlenül felettes szervek jóváhagyásával alkalmazhatják A progresszív akkord, a differenciált progresszív akkord és a tervnorma-akkord szerinti fizetési formák alkalmazását a vállalatokban a minisztériumok, a többi központi szervek és a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucureşti municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottság hagyja jóvá a Munkaügyi Minisztérium beleegyezésével. 1,3. SZAKASZ. — A Minisztertanács meghatározza a 11. szakaszban feltüntetett fizetési formák alkalmazásának módozatait és jóváhagyja más fizetési formák kikísérletezését legfeljebb egy évig terjedő időszakra és a tervezett fizetésalap határai között. 2.) A Munkaügyi Minisztérium a minisztériumokkal, a többi központi illetékes szervekkel és a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságaival, illetve a Bucureşti municipiului néptanács végrehajtó bizottságával együtt ellenőrzi a fizetési formák alkalmazási módját és megteszi az intézkedéseket, hogy szigorúan betartsák az ez irányú szabályzatokat, arra törekedve, hogy minden egység olyan fizetési formákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik a munka szerinti elosztás elvének minél teljesebb érvényre juttatását és amelyek a legösztönzőbbnek bizonyulnak a feladatok teljesítése szempontjából. R. — A MUNKÁSOK TARIFÁRIS FIZETÉSEI 14. SZAKASZ. — 1.) A munkások tarifáris fizetéseit, a tarifáris, vagy a funkciók szerinti táblázatban előírt besorolási kategóriák szerint állapítják meg, külön a szakmunkások és külön a segédmunkások számára. 2. ) A besorolási kategóriák a szakmunkások esetében tükrözik a különböző komplexitású munkálatok kivitelezéséhez szükséges ismereteket, képzettségi színvonalat és tapasztalatot, amint azt a szakképzettségi díjszabás-mutató előirányozza. 3. ) A szakképzettségi díjszabás-mutatókat a Minisztertanács által jóváhagyott mesterségekre tisztségekre és szakmákra vonatkozóan dolgozzák ki. 4. ) A besorolási kategóriák a segédmunkások esetében a végzett munka nehézségét tükrözik; a 2. és a 3. besorolási kategóriákban szereplő szakképzetlen munkák fel vannak tüntetve a szakképzést nem igénylő munkák jegyzékein. 5. ) A szakképzettségi díjszabás-mutatókat és a szakképzést nem igénylő munkák jegyzékeit a Minisztertanács által jóváhagyott normák alapján a minisztériumok, a többi központi szervek és a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucureşti municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottság állítja öszsze, azok, akik koordinálják a gazdasági ágakat vagy tevékenységeket, amelyekben a mesterségek, a tisztségek vagy szakmák alapvetőek, a szakmai szakszervezeti szövetségekkel együtt, együttműködve a többi érdekelt központi szervvel és egyetértésben a Munkaügyi Minisztériummal és a Szakszervezetek Általános Szövetségével. 15. SZAKASZ. ( 1.) A tarifáris fizetéseket differenciáltan állapítják meg a díjtáblázat minden egyes kategóriája számára egy alapszinten és három x) Újonnan indítványozott színt, amelyet a tervezet, béralap határain belül használni lehet egyes különleges technikai színvonalú osztályokon vagy egyes forgácsolási mesterségeknél , Gépipari Minisztérium alárendeltségébe tartozó ilyen profil vállalatokban. xx) Újonnan indítványozol színt,amelyet a tervezett béralap határain belül használni lehet egyes, rendkívüli gazdasági fontosságú objektumokat kivitelezi építőtelepeken az Ipari Építkezések Minisztériumának alárendeltségébe tartozó egységekben. A gépiparban akkordmunkáén a rangsorolásban előirányzottaknál 5 százalékkal magasabb szinteket, az építkezési és fafeldolgozási ágakban pedig rezsimunkáért 5 százalékkal alacsonyabb szinteket lehet igénybe venni, fizetési fokozatban. A besorolási kategórián belül a fizetési fokozatok révén a fizetéseket a munkásoknak az elért munkaeredményekben tükröződő eredményei szerint differenciálják. 2) Az állami szocialista egységek személyzetének besorolásáról és előléptetéséről szóló 1971. évi 12. számú törvény feltételeinek megfelelően egy év alatt az egységben dolgozó összes munkások legfeljebb 40 százaléka léptethető elő magasabb fizetési fokozatba. Az egyik fizetési fokozatból a másikba való előléptetéshez szükséges szolgálati idő csökkentése nem haladhatja meg az alapszintről az első fizetési fokozatba való előléptetéshez igényelt egy éves szolgálati idő és a következő fokozatokba való előléptetéshez igényelt két éves szolgálati idő egyharmadát. Ugyanakkor az 1971. évi 12. számú törvény előírásainak megfelelően egyazon kategórián belül az utolsó fizetési fokozatba való előléptetéshez igényelt minimális szolgálati idő teljes csökkentése nem haladhatja meg az egyötödöt. 3) A felsőbb szakképesítési kategóriába előléptetett munkásokat az új kategória alapszintjén sorolják be vagy azon a fizetési fokozaton, amely biztosítja számukra tarifáris fizetésük egy fokozattal egyenlő növekedését. 16. SZAKASZ. — A tarifahálózatokat a gazdaság keretében ágak, alágazatok vagy tevékenységek szerint állapítják meg. A tarifáris fizetéseket egyes ágakban, alágazatokban vagy tevékenységekben több fizetési szintre differenciálják a technológiai folyamat komplexitása és a műszaki ellátottság foka vagy nemzetgazdasági jelentőségük arányában, továbbá — egyes esetekben a felhasznált fizetési formától — akkord vagy rezsi — függően. A tarifáris hálózatok tarifáris átlagfizetéseinek rangsorolása alapszint szerint, áganként, alágazatonként és tevékenységenként a szakmunkások számára a következő : 17. SZAKASZ. ( 1) A tarifáris hálózat utolsó minősítési kategóriájába sorolt munkások, akik magas minőségi szinten rendkívül komplex munkálatok széles skáláját végzik, különleges képzettségű munkásokként fizethetők. 2) A különleges képzettségű munkások létszámát a minisztériumok, a többi központi szerv, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucureşti municipiului néptanácsi végrehajtó bizottság állapítja meg az alárendelt, egységek számára a szakmunkáslétszám 1 százalékáig terjedően. A közvetlenül felettes központi szervek által jóváhagyott létszámkeretben a fővállalatok megállapítják a különleges képzettségű munkások számát az alárendelt egységek és komponens egységeik számára. 18. SZAKASZ. — Az akkordmunka bérezésénél a szakmunkák díjszabási kategóriákba való besorolása a minősítési tarifamutatók előírásai alapján, a nem szakmunkáké pedig a nem szakmunkák jegyzéke alapján történik ; a munkák fizetési fokokba való besorolásánál figyelembe veszik az ugyanazon kategóriába tartozó munkák bonyolultsági és nehézségi fokát. 19. SZAKASZ. — A szakmunkásokhoz hasonló tevékenységű operatív személyzet díjszabás szerinti fizetése egyazon funkció és szakképzettség keretében egy alapszínt és három fizetési fok szerint differenciálódik; e személyzeti kategória fizetésének megállapításánál alkalmazzák a munkások bérezésére vonatkozó összes szabályozásokat. 20. SZAKASZ. — A munkások díjszabás szerinti fizetését és a bérezési fokok szerinti fizetés megadására vonatkozó szabályokat a törvény mellékletei tartalmazzák. (x) C. A MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÉS MÁS KIVITELEZŐ SZAKSZEMÉLYZET DÍJSZABÁS SZERINTI FIZETÉSE 21. SZAKASZ. — A műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzet díjszabás szerinti fizetését funkciók szerint és a törvény által előírt esetekben szakmai fokok szerint is megállapítják. Minden egyes tisztség számára a tarifáris fizetéseket egy alapszínt, és hat fokozat szerint állapítják meg. 22. SZAKASZ. 1) A vállalatok műszaki, gazdasági és más kivitelező szakszemélyzetének tarifáris fizetése hét ágazatcsoport szerint differenciálódik, figyelembe véve a munkaerő bevonását a nemzetgazdasági ágazatok, alágazatok és tevékenységek fontossági sorrendje szerint, az állam gazdasági-szociális politikájának megfelelően a társadalom jelenlegi fejlődésiszakaszában. 2) E személyzet átlagos tarifáris fizetését, alapszinten, ágazatcsoportok szerint, a következőképpen rangsorolják: Ágazati, alágazati vagy te- Rangsorolási vékenységi cső- koefficiens portok 3). A hét csoport reprezentatív ágazatai, alágazatai és tevékenységei a következők: I. csoport — Bányaipar : föld alatti szénás érckitermelő egységek, amelyek a munkásoknál az A fizetési szintet alkalmazzák. II. csoport — Vasipar és színesfém-ipar. — Geológiai fúrás, kutatás és feltárás. — Bányaipar: föld alatti szénás érckitermelő egységek, amelyek a munkásoknál B vagy C fizetési szintet alkalmaznak. III. csoport — Gépipar : olyan egységek, amelyek a munkásoknál A vagy A fizetési szintet alkalmaznak. — Villamos- és hőenergia-ipar: olyan egységek, amelyek a munkásoknál A fizetési szintet alkalmaznak. — Építés-szerelés : különleges fokú és I. fokú trösztök és vállalatok. — Vasúti szállítás. — Légi szállítás. IV. csoport — Vegyipar : vegyi és petrokémiai kombinátok, valamint más fontos vegyipari egységek. — Kőolaj- és földgázipar : tzitermelő telepek és finomítóklift. — Mezőgazdaság: állami mezőgazdasági vállalatok, mezőgépészeti egységek és más fontos egységek. — Építőanyag-ipar: cementgyártó vállalatok, fémből, valamint vas- és autoklavizált betonból készített elemek. — Fafeldolgozó ipar: nagy fakitermelő és -feldolgozó kombinátok. — Vízi szállítás. V. csoport — Könnyűipar: cserző, üveges , finomkerámia-ipari egységek, különleges műszaki színvonalú nagy és komplex textil- és konfekcióipari egységek, fém- f és villamos fogyasztási cikkeket gyártó egységek. — Gépkocsi-szállítás. — Erdőkitermelés — Élelmiszeripar: nagy és komplex étolajgyárak, cukorgyárak, haltenyésztő vállalatok. — Községgazdálkodás: földgázelosztás, vízművek és távfűtési erőművek. — Áruforgalom : kereskedelmi, turisztikai és közétkeztetési nagy és komplex reprezentatív egységek, műszaki-anyagi ellátási nagyvállalatok. (x) A törvény összes mellékleteit a törvénytervezet szövegének véglegesítése után teszik közzé. (Folytatás a 3. oldalon) Tarifáris hálózatok Besorolási Rangsorolási ----------------------------- kategóriák koefficiens Ág és fizetési szint száma 1 2 3 I. csoport Föld alatti bányák Á~5 2,01 Föld alatti bányák R5 1,79 Föld alatti bányák C 5 1,62 Föld alatti bányák 15 5 1,52 II. csoport Vasipar A fi 1,52 Vasipar B fi 1,45 Gépgyártás (X) Aa 6 1,41 Fúrás fi 1.,39 Színesfém-ipar 6 1,37 III. csoport Gépgyártás A fi 1,30 Építkezés (xx) A 5 1,30 Villamosenergia A 6 1,30 Vasúti szállítás 1 ,34 Nyomdaipar A fi 1,31 IV. csoport Gépgyártás I fi 1,30 Mezőgépészek 1,30 Villamos energia A fi 1,30 Vegyipar A fi 1,30 Bőrcserzés — gumifeldolgoz»*S 1,30 Autó-közlekedés 1,30 Építkezés R 5 1,29 Külszíni fejtések A fi 1,28 Nyomdaipar B 6 1,27 Kőolajipar A fi 1,24 Üvegipar7 1,26 V. csoport Villamos energia C fi 1,25 Vegyipar B fi 1 ,23 Kőolajipar B fi 1,23 Fafeldolgozás A fi 1,23 Erdőkitermelések A fi 1,23 Textilipar6 1,23 VI. csoport Külszíni fejtések B fi 1,20 Tűzállóanyagok5 1,20 Építőanyagok A 5 1,20 Bőrkonfekció5 1,20 Élelmiszeripar A 5 1,20 VII. csoport Fafeldolgozás B fi 1,19 Élelmiszeripar B 5 1,17 Községgazdálkodás A 5 1,17 Mezőgazdaság (állattenyésztési szektor)5 1,17 Külszíni fejtések C fi Difi Erdőkitermelések B fi 1,16 Helyiipar6 1,16 VIII. csoport Építőanyagok B 5 1,14 Élelmiszeripar C 5 1,14 Községgazdálkodás B 5 1,14 Mezőgazdaság (növénytermesztési szektor)5 1,14 Kő- és kavicsbányák I 1,10 Áruforgalom 1,07 Erdőgazdálkodás 3 1,00 I 1,55(föld alatt) N 1,34(felszínen) 1,41 (föld alatt) 1,28 (felszínen) III 1,22 IV 1,16 V 1,11 VI 1,05 VIII 1972. AUGUSZTUS 1., KEDD