Hargita, 1972. október (5. évfolyam, 233-258. szám)

1972-10-01 / 233. szám

V. ÉVFOLYAM 233. (1430.) SZÁM 1972. OKTÓBER 1. VASÁRNAP ÁRA 30 BANK LEGFONTOSABB TEENDŐ MA A TERMÉS MENTÉSE, BEGYŰJTÉSE ■ HELYTÁLLÁS, PÉLDAMUTATÁS A BURGONYAFÖLDEKEN m Meghosz­­szabbított műszakot követel az időjárás M Ezrek segítik a mtsz-tagokat §§ A szervezőknek is példát kell mutatniuk. Megyénk iskolásai helytállnak a földeken is Egy község négy gazdasága Madéfalváról van szó és a hoz­zátartozó termelőszövetkezetek­ről, Csicsóról, Madéfalváról, Rá­kosról és Göröcsfalváról. Madé­­falva község négy mezőgazdasá­gi termelőegységéről, azokról az mtsz-tagokról, akik az idei első hóharmat leeste után pityókára gémberedő kézzel már kora reg­gel elindultak tovább folytatni termésmentő csatájukat. Némelyek keze szederjesre vál­tott, mások kesztyűbe bújtatták didergő ujjaikat, de úgy is dol­goztak,­ most már viszonylag kedvezőbb talajviszonyok köze­pette, mint tegnap. Az mtsz-tagok mellett ott ta­lálni a vasutasokat, a helybéli iskolásokat és a Csíkszeredai 1-es számú líceum tanulóit is. A ta­nulók kapcsán, néhány mondat erejéig meg kell állanunk. Minden elismerésünk, becsülé­sünk megyénk ezernyi iskolásá­nak, legyenek azok az általános iskolák tanulói, avagy líceumok és szakiskolák tanulói, hisz ott vannak mindig az első sorban, esőben, szélben a felnőttekkel e­­gyütt dolgoznak a termés beta­karításáért és teszik ezt jókedv­vel, zokszó nélkül, ajkukon nóta szó csendül, elűzendő a sötét fel­hők teremtette komor hangulatot de ezzel együtt mégsem hallgat­hatjuk el a hiányosságokat. Gyermekeink, hisz mind­annyiunknak ott vannak a gyer­mekei, meg kell hogy értsék. A burgonyaszedés komoly és fe­lelősségteljes­­feladat. Nem mind­egy, hogy hogyan szedik össze a föld termését. Inkább mennyisé-BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) HETI KÉPES Tető alá helyezték a csíkszentimrei művelő­dési otthont, így végre — a község lakói örö­mére — az­­idén Hentei kúriából új hajlékba költözik a művelődés. A héten adták át ren­deltetésének a tusnád­­fürdői új benzinkutat Már az első napok for­galma biztató : eléri a 481­0 lejt. Sín PLOPILORI mmm utca “KA ' HÍRADÓ Bővül a gyer­­gyószentmiklósi ál­lomás. Fotoripor­terünk a munká­lat első mozzana­tait örökítette meg. Mindent a terménybe gyűjtés és behordás ü­­temének fokozásáért — ez volt az elmúlt hét mezőgazdasági munká­latainak lényege. A Csíkszereda városi néptanács gondoskodott arról, hogy a megye­­székhelyen ismét megje­lenjenek a város kor­szerűsödő képét kiegé­szítő utcatáblák. Felté­telezhetően a város több intézménye, válla­lata is rövidesen követ­ni fogja a példát. Tető alá helyezték a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Fő gond az őszi vetés Pénteken a szentábrahámi ter­melőszövetkezetekben 450 ember dolgozott a földeken, ami gya­korlatilag a községben található munkaerővel egyenértékű. Még akkor is ha az általános iskola tanulóit leszámítjuk, akik a ré­pa betakarításával foglalkoztak Tette ezt nemcsak az előrehala­dott idő, hanem a kedvező idő­járás is. Még a pénteki nap, va­gyis a közeli Keresztúr hetipia­ca sem hatott zavarólag. Aki­nek dolga akadt, is a hetivásá­ron, a kora reggeli órákban el­intézte, úgy hogy amire felsza­kadt a köd, a mező is benépese­dett. Természetesen a legtöbb em­bert a burgonyaföldeken le­hetett találni. A szentábrahámi gazdaságnak összesen 61 hektár burgonyája volt, amelyből pén­tek estig 40 hektárt sikerült be­takarítani. Igaz, hogy ennek a 40 hektárnak egy része még egy hónappal előtte betakarítódott, hisz ez ö­szterület felét a nyári burgonya tette ki. A nyári bur­gonyáról most csupán azért szó­lünk, mert már ebből a mennyi­ségből eleget tettek szerződéses kötelezettségeiknek. A 400 tönb­ burgonyaszerződésből ugyanis 375-öt máris­­átadtak. Amit pedig ezután forgalmaznak, terven fe­lül lesz. Ami a földben lévő burgonyát illeti, aggodalomra nincs ok, mert a globális akkora szerinti javadalmazás biztossá teszi betakarítását. A burgonya művelésére 360-an kötöttek szer­ződést a gazdasággal, s ez azt jelenti, hogy napi 3—4 órás, szó- FERENCZ L. ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Azokat az indás-napos ka­pukat nemcsak nyitogatni le­het, bit el is hagyni. Azért mondom, mert errefelé erős szokás volt a kapuállítás. S hogy csak volt, a név — a ka­puállító neve — mellé rótt dá­tum igazolja. Nemigen ír hát a kés mos­tanában. Valahogy mindig úgy esik, bemegy a falu a vá­rosba, s időállónak vélt ma­tyójából hol ezt, hol azt felej­ti ki visszafelé. Pedig nem éri meg az a bá­dogkerítés. Ingázik a falu. S a város nemcsak a munkalehetőséget, a jobban­ élni olykor ellent­mondásos igazságot is jelenti. Jó, hogy a város ösztökélésére fürdőszoba épül a máréfalvi KAPUÁLLÍTOK EGYKORI KEDVE lakásba. Az is jó, hogy egyre több kiskocsi gurul a törtkő­vel behintett országúton a faluhelyek között. Viszont, hogy ezeknek a kiskocsiknak csak a bádogkapun akaródzik bemenni az udvarra — szo­morú. Legfőképp, mert ez ré­gi szép szokásunk megszűn­tét jelenti. Mit lehetne tenni hát, hogy a magunk hasznára bár em­léknek megőrizhessük a virá­gos-napos kaput ? Kötelezni senkit nem lehet, hogy már­pedig ilyen vagy olyan szok­ás — és nem módi — után ke­rítse el a gazdaságát, állítsa a bejárót. Okos ötlet született: csinál­junk kapumúzeumot (szíve­sebb így mintha kaputemetőt mondanék). S legyen az Szé­kelyudvarhely tövében, a Szej­­kén, avagy a Homoródi-tetőn, legyen az híres kapuállító köz­ség határában, egyremegy. Mert a legfontosabb: alkotó­kedvű mesterek (sok rég ha­lott, s milyen kevés élő) mű­vészetének csodálatos­ szép tár­gyi emlékeit őrizhetnénk meg s adnánk tovább. Az előbb említettem, a ma­gunk hasznára. S csak miután leírtam, jutott eszembe, más szerencsései is lennének az ügynek. Bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi falukutatók, folkloristák, egyszóval a nép­élet értői időznek a gyímesi öregház előtt, avagy keresik fel Molnár Pista bácsit, a szé­kelykeresztúri múzeum igaz­gatóját. S nemcsak a népélet hagyományainak értői; meg­nézi a laikus is azt a faragott kaput. Virágindák, napok sor­sán gondolkodni. Még egyszer : így hát az i­­degenforgalom emlegetése is érv értékeink éltetésében. Egyelőre úgy mutatnak a dolgok, s nem oktalan a vád, hogy sok gazda, sok falu nem is tudja, mi kincs kerül tűzre, jobbik esetben hátra a szín mellé, esznek-szélnek. Tennünk kell hátr­a magunk felmutatásáért. Népi, nemzeti­ségi múltunk értékei: mi ma­gunk vagyunk. OLÁH ISTVÁN Imprumuto □so. EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN • Richard Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke szombaton aláírta a Kong­resszusnak az offenzív stratégiai fegyve­rek korlátozásáról szóló májusi szovjet— amerikai ideiglenes megállapodás jóváha­gyására vonatkozó h­atározatát.­­ Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint Kakuei Tanaka japán miniszterel­nök szombat reggel befejezte­­kínai láto­gatását és hazautazott. A sanghaji repü­lőtéren Csu En-laj miniszterelnök és más kínai hivatalos személyek búcsúztatták.­­ Észak-Görögországban leesett az első hó. A havazás miatt le kellett állíta­ni az Athén és Szaloniki közötti légiforgal­­mat. Az ország középső részén jégeső esett.­­ A Prensa Latina és a TASZSZ h­írügynökség jelentése szerint a guate­­malai rendőrség letartóztatta a Guatema­lai Munkapárt több vezetőjét és harcosát, köztük­ Bernardo Alvarado Monzont, a GMP Központi Bizottságának főtitkárát. Románia Napja a Nai­robi-i gépek nemzetközi során mezőgazdasági va-NAIROBI (Agerpres). Szeptember 29-én Nairobi­ban a mezőgazdasági gépek nemzetközi vásárán megtor­olták Románia Napját. Ez '.'hárommal a román kereske­­delmi küldött és a román pa­vilon igazgatója fogadást a­­dott. A részvevők méltatták Románia és Kenya gazdasági kapcsolatainak fejlődési lehe­tőségeit. Az idei vásáron hazánk mezőgazdasági gépeket és fel­szereléseket, műtrágyát, mező­­gazdasági élelmiszerterméke­ket és háztartási cikkeket mu­tat be. Megkezdődtek a Svájci Szocialista Pulatai Párt mun-BERN (Agerpres). Szeptember 30-án, szomba­ton Interlakenben megkezdőd­tek a Svájci Szocialista Párt munkálatai. Dr. Arthur Schmid, a párt elnöke meg­nyitó beszédében hangoztatta a Svájci Szocialista Párt és a Román Kommunista Párt kö­zött nemrég létrehozott kap­csolatok hasznosságát. A Román Kommunista Párt kongresszusi küldöttsége, ame­lyet Cornel Burtică elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, a KB titká­ra vezet, felolvasta az RKP KB-nak a kongresszushoz intézett üdvözletét. CSELEKVŐIN RÉSZT VÁLLALNI A KÖLŐCYLK INTÉZÉSÉBEN A mindennapi élet igazolja, hogy a helyzet ismeretének meg­felelő, mozgósító jellegű határo­zatot kidolgozni, elfogadni csak akkor lehet, ha a kommunisták nem passzív szemlélői a jelensé­geknek, a körülöttük lezajló dolgoknak, ellenkezőleg, igyekez­nek azokat alaposan megismerni, ami reális alapul szolgál arra, hogy javaslataik, észrevételeik ne felületesek, a gyakorlattól el­szakadt jelszavak legyenek, ha­nem életesek. A zetelaki községi pártbizott­ság úgy szervezte meg egész te­vékenységét, hogy a hozzátartozó pártalapszervezetekben az alkotó vitát elősegítő légkör alakuljon ki, vagyis annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy kommunisták kivétel nélkül szabadon és nyíl­tan kifejthessék véleményüket a megvitatásra kerülő kérdések­ben, hozzájárulhassanak a hatá­rozatok kidolgozásához, a párt­politika valóra váltásához. Az Országos Konferencia szellemé­ben elemezték a pártbizottság e téren alkalmazott módszereit, s kitűnt az, hogy a szervező és ellenőrző munka az alapszerve­zetekben nem minden esetben volt konkrét, hatékony. Termé­szetese nem álltak meg a tény megállapításánál, hanem megfe­lelő intézkedéseket jelöltek ki munkastílusuk javítására, a köz­ség életében felvetődő politikai, gazdasági, ku­lturális kérdések megoldása érdekében. A községi pártbizottság mun­kájában meghonosult az a gya­korlat, hogy a büró-, bizottsági vagy plenáris üléseken felvetett kérdéseket a saját és a felsőbb szervek előzetes határozatainak tükrében vitatják meg. Jó mód­szernek bizonyult az, hogy a pártbizottság mellett működő propaganda-komisszió tanulmá­nyozta azt, miként elemzik a so­­ron lévő vagy távlati feladatokat a pártalapszervezetek. A tanul­mány alapján átfogó szin­tézist készítettek, amelyben a példák segítségével bemu­tatták, hogy mit is je­lent az alapszervezetek kombat­­tivitása, a feladatok hatékony megvitatása. A pártbizottsági ta­gok részvételével ezt az anyagot feldolgozták az összes pártalap­szervezetekben. A pártbizottság dokumentu­mainak tanulmányozása alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a község előtt álló megnö­vekedett feladatok határozott m­egtanácskozása eredményes. Pár példa segítségével szer­etnék­ mindezt érzékeltetni. Az Orszá­gos Konferencia, valamint a Köztársaság kikiáltásának 25. év­fordulója méltó köszöntésére ké­szített intézkedési terv legyen az egyik példa. A terv a köz­ség gazda­­gi életének alapos is­merete alapján készült. A párt­­bizottság felmérte a lehetősége­ket,­ s a hibák ismeretében szor­galmazza a soron lévő f­eladatok végrehajtását. A pártbizottság tagjai, a bürótagok ismerik a dolgok lényegét, az alapszerve­­­z­etek eddigi hibáit és ennek szellemében fogalmaznak meg ésszerű javaslatokat a tevé­ken­ység javítása érdekében. Munkájuk realizmusát igazol­ja az a tény, hogy a község gazdasági mérlege jó. A 270 hek- PÁRTÉLET tér búza-területen a tervszerűsí­­tett 1800 kg-os átlagterméssel szemben 2182 kg-ot valósítottak meg. Ez pedig Zetelaka tört­éne­­tében rekordtermés. De minőségi vonatkozásban is az, hisz a búza 70 százaléka kiváló vetőmag. E­­lőzetes számítások szerint mind a krumpli, mind a cukorrépa és kukorica esetébe­n megvaló­sul a terv. S­ ez vi­ágosan mu­tatja, hogy a termelőszövetke­zet pártalapszervezete, az ott dol­gozó kommunisták — csak né­­hányuk nevét említjük, akiknek odaadó munkája és magatartása a párttagok döntő többségére jellemző: Csete György, Dakó Klára, Kalapács Árpád, Hegyi Dénes — pártos felelősségére­­­­­­, forradalmi kombattivitással vi­tatták meg a tennivalókat és te­vékenyen részt vettek a felada­tok teljesítésében. MOLNOS ZOLTÁN Bővülő kereskedelmi hálózat, igényes­­ szolgáltatások Ebben az évben a kereskedel­mi hálózat bővítésére jelentős beruházásokat eszközöltek. A Tu­dor negyedben önkiszolgáló é­­lelmiszerüzletet és falatozót nyi­tottak. A „Femina“ női komp­lexumot áprilisban adták át rendeltetésének. A sport-, elek­tronikai, a férfi készruha-, , va­lamint a háztartási cikkeket el­árusító egységeket szakosították. A sportüzlet két részre vált : a Virág utcában maradt a hangszer és az autó-moto, míg a Petőfi utcában kimondottan sportfelsze­reléseket árusítanak. A háztar­tás­­bolt egyik részében — a raktárhelyiség elválasztása ré­vén — technikai és egészség­­ügyi berendezéseket, a másik­ban pedig­­fémipari termékeket forgalmaznak, míg az emeleti részt önkiszolgálóvá alakították. — Mit várhatunk a közeljö­vőben ? — 1973 végéig a Transzilvá­­nia filmszínházzal szemben egy általános áruház épül 410­­ négyzetméter felülettel, amely bútort, bőr- és textilipari, elek­tronikai, fém- és vegyipari ter­mékeket kínál majd a vásárló nagyközönségnek. A megyei kis­ipari szövetkezet melletti penge­blokk alagsorában épülő önki­­szolgáló átadásával — amelyre az előirányzat szerint december­ben kerülne sor — ha nem is véglegesen, de egyelőre megoldó­dik a lakosság élelmiszeripari termékekkel történő zökkenő­mentes ellátása. (Ide terveztek egy gyógyszertárat is.) Jövő hét végén — ha valami közbe nem jön — az állami mezőgazdasági vállalat húsipari termékeket be­mutató egysége (Virág utca) e­­gyik részében halüzletet nyitunk, amelyben fagyasztott és élő hal, valamint halkészítmények kerül­nek eladásra — tájékoztat Bíró Imre, a helyi kereskedelmi vál­lalat szervezési osztályának ve­zetője. (Reméljük, e kellemes meglepetés nem okoz bosszúsá­got, csalódottságot azoknak, a­­kik friss halkészleteiket innen szeretnék beszerezni). A lakosság igényeinek felku­tatása érdekében eladással egy­bekötött élelmiszeripari termék­kiállításokat rendeznek meg. A háziasszonyoknak kedvez a 20-án megnyílt, konyhaművészeti félkész és késztermékek bemutatása, a­­melyek körzetenként a lakóne­gyedek vásárlóit tájékoztatják a legközelebbi egységek ételkülön­­legességeiről. A jövő héten a Tosca cukrászdában cukrászké­szítmények bemutatására kerül sor, míg októberben megrende­zik a konyhaművészeti termékek megyei kiállítását. Jelenleg, amint már hírül ad­tuk fontosabb élelmiszeripari cikkek házhoz szállításával kí­sérleteznek. Jelenleg a tejjel pró­bálkoznak, de sor kerülhet hús­termékek — főleg szárnyas hús —­ házhoz vitelére is. AMBRUS EDIT

Next