Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-20 / 93. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ROMÁNKOMMUNISTA PÁRT HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCSNAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 93.(1910.). SZÁM:1 1974 ÁPRILIS 20. SZOMBAT ARA 30 BAMI .Kövessünk el mindent az esetleges fagykárok megelőzéséért Vártuk a csapadékot, a hó láttán mégis elszomorkodtunk. Mi nem ilyet akartunk, no de ez is jó volt, ez is kellett, még ha több aggodalomra adott (és ad) okot, akkor is. Április széllel hozta a havat, fújta, lerakta és ismét elolvasztotta. A tényleges víz azonban mégsem volt olyan sok, hogy kijelenthetnék, immár nem kell több. Szakembereink véleménye szerint négyzetméterenként mintegy 23 liter vízzel számolhatunk, ami elősegíti a csírázást, sarjadzást, de hosszabb távon még nem elegendő a huzamos szárazság okozta talajvízhiány kielégítésére. Ezért nem tehetjük raktárba az öntözőberendezéseket, nem fújhatjuk le az öntözésre felkészült csoportok készültségét. A havazás más természetű gondokat is teremtett, nevezetesen a fagyveszély elhárításáét, ami főleg a zöldségesekben és a gyümölcsösökben igen időszerű. Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkoznánk, a fennálló helyzet értékelése alapján, számíthatunk a talajmenti fagyokra- kártételük megelőzésére, a helyi viszonyok és lehetőségek igénybevételével fel kell készülni. A talajvízutánpótlással kapcsolatosan meg kell említenünk a csíkszentmártoni mtsz példáját, amelyben a havazás ellenére folyamatosan működtették a két esőztető berendezést a réti kaszálókon és a cukorrépaföldeken. Az esőztető berendezés működésének eredményeként a hó nem állt meg a földön, elolvadt, beszivárgott az öntözővízzel együtt, ezt követően a szél szárította is a talajfelszínt, mihelyt szünetelt az esőztetés, mintegy védőréteget hozva létre. Az is bizonyos, hogy a nedves hó sokáig nem marad meg a földeken, elolvadás után, ha majd kisüt a nap, gyorsan száradnak a földek, lehetővé teszik a félbemaradt vetés, ültetés folytatását. Az időpontot nehéz megjelölni, tény azonban, hogy a kalendáriumi idő meglehetősen előrehaladt, ezért a kiesés okozta lemaradás pótlására hatékony szervezési intézkedéseket kell foganatosítani. Az előkészített magágyak, a nedvesebb talaj lehetővé teszi a gyorsított munkaütemet. Valamennyi termelőegységünknek feladata és kötelessége, hogy kihasználja a csapadék következtében teremtődött kedvezőbb feltételeket, és minél rövidebb idő alatt befejezze a vetést. Szakembereink, a helyi viszonyok ismeretében, lehetőségeik maximális kihasználásával kövessenek el mindent, hogy megelőzzék az esetleges fagykárokat, hogy mielőbb a soron következő növényápolás képezze szántóföldi teendőjüket. BOGOS SÁNDOR Hég egy kis erőfeszítés A felsősófalvi mtsz hegyesdombos földjein, úgy lehet, több kő teremt, mint a burgonya, hisz csak az idén tavaszon - mint mondták- közel 100 vagon követ gyűjtöttek össze a szántókról, s hej, mégis mennyi maradt még ott. De kőszedés után könnyebben rajtolt a traktor, simább lett a vetés, könnyebben dolgoztak az emberek. Jól is haladt a munka, a sörárpát, zabot a földbe juttatták, 50 hektár lent is, és 22 hektár heremag elvetésére is jutott idő. Azt is mondhatnók, hogy ha nem jön közbe a hét váratlan hidege, az eső, a hó, Felsősófalván már kevés tavaszi munka maradt volna, hisz a kukorica- és burgonyavetéshez előkészítették a talajt, trágyáztak, műtrágyáztak, boronáltak is, hogy féken fogják a kis csapadékot. A gazdaság vezetősége szerint, ahogy kitisztul az idő, s megszikkad a föld teteje, nyomban ismét teljes erőből munkához látnak, s napok alatt földbe teszik az 50 hektár burgonyát és 40 hektár kukoricát. Érvényes ez a szomszédos másik két gazdaságra is, ott is a jobb időt várják a mezőgépészek, az masztagok. Parajdon már a burgonya fele magágyba jutott (15 hektár van hátra), Alsósófalván 23 hektárnak kell sort húzni. Ezekben is előkészítették a földeket a kukorica elvetéséhez. A len miatt aggódnak — a Sóvidék, az udvarhelyi zóna hidegsarka — hólevével vetették, szép zöld a vetés, egy esetleges nagyobb fagy erősen meggyérítené. Április bolondja jelen pillanatban veszteglésre kárhoztatta a gépeket, a munkaerőt, de a hetes kiesés könnyen pótolható. S a három gazdaság eddigi munkáját szemlélve, biztosak vagyunk, hogy az utolsó hajrán immár a megöntözött földeken sikeres lesz. SÓFALVI ANDRÁS « I ttreijSjoaij« /smerik a postásról szóló történetet ? Ki nyugdíjas korában a maga írta leveleket hordta ki naponta. Nem tudott élni a mestersége nélkül. Hegyi Pál tanító is hasonlóképpen járt. Reggel, éppúgy mint negyvenhárom esztendő minden reggelén, elindult az iskola felé. Várta a gyereklárma, a megszokott katedra, csak az iskola kapujában állt meg, s kezdett mosolyogni saját magán: nyugdíjas már, nincs itt mit keresnie. Csak éppen a megszokás vitte az iskoláig. Szikár, mondhatni sovány ember, távolról sem látszik rajta, hogy negyvenhárom esztendeig volt Lámpás tartója egy egész sor falunak. Leginkább Firtosváralján, hol ma is él, s hova mindegyre megtért régebb is. Mosolygós, vidám ember Hegyi Pál tanítóbácsi, életét is olyan könnyedén meséli, mintha csak egy kedvenc olvasmányról beszélne. — 1927-ben végeztem Szélsykeresztúron, s egyenesen, Váraljára kerültem. Tanítani akartam, nevelni, s most negyvenhárom esztendő elteltével úgy látom, hogy sikerült eredeti tervem, már ahogy mérlegelheti egy ember önmagát. De mondjam csak a fontosabb állomásaimat. 1940-ben Szilágyságba helyeztek át, de életembe alaposan beleszólt a háború. Esténként Tolsztoj műveit olvasgattam, hogy aztán egy reggelen ott legyen asztalomon a behívó: irány a front. Persze, ha most visszaemlékszem, biztatóbbnak érzem mindazt, ami akkor velem történt, bár a lövészárokban dideregve akkoriban meglehetősen reménytelennek láttunk mindent, még a tanítói hivatást is. Szerencsém volt, „csupán“ fogságba estem, s három esztendő után hazatérhettem. Kisebb falvakban voltam tanító előbb Fancsalon, majd Vaskán, aztán Tóhelyen, Cikán, Vadasmezőn, majd Kőrispatakon, Csekefalván, Désfalván. Közben egy-két évre többször hazatértem ide, Váraljára, ebbe az iskolába, amely egyben a művelődési otthona is a falunak. S ebben már azt is elmondtam, hogy nemcsak tanítottunk negyvenhárom esztendeig. Hiszen sok helyen egyedüli értelmiséginek számító ember voltam, természetes hát, hogy egyedül kellett mindent csinálnom, ami tanítást és művelődést jelentett egy faluban. Itt Váralján például szerveztük és irányítottuk a dalárda, a hamarosan száz éves Dal- és Olvasókör munkáját, amit annak idején József János elődöm alapított. Éveken át muzsikáltam a zenekarral, betanítottam a kórust, felolvasásokat szerveztünk, színjátszócsoportot alakítottunk, persze magam is játszottam.. Esztendőkig nem volt magánéletem, csupán az iskola és a falu, s talán ma is úgy érzem olykor, hogy nincsen, hiszen nyugdíjazásom után is tanítottam még Cikán. Jobbára aprócska faluk nevét említi, olyan helységeket sorol fel, melyek a Firtos két oldalán, s a Kalonda sűrűjében vannak szétszórva, s melyek mindegyike alig nagyobb 150— 200 főnyi lakót rejtő tanyánál. Messze műutaktól ,távol a pezsgőbb élettől, elzárva közlekedés elől. Olyan falvak, melyek tán jó ezer esztendeje alig változtak valamit, külsőleg persze, hiszen a belső változást Hegyi Pál és a hozzá hasonló tanítóknak hála, bármikor lemérhettük. Nem volt bizony kényelmes ez a tanítósors. Cseppet sem. Volt úgy, hogy Hegyi Pál napi húsz kilométert is elgyalogolt iskolájáig, s volt úgy is, hogy hiába várta haza vacsorával felesége. Most, negyvenhárom esztendő után úgy beszél mindenről mintha nem lett volna más útja, mintha eleve elrendeltetett életet élt volna. Persze, hiszen kötelességének érezte mindig is a helytállást ott ,ahová sodorta az élet. S a kötelességet nem valami szépen fogalmazott frázisokkal magyarázza. Csupán úgy, hogy mindig a falut nézte, a lakóit, sose a maga érdekeit. Furcsa dolog, de bárhogy is nézzük, semmi ünnepit nem találunk ebben az életútban. Hiszen Hegyi Pál vasárnapjai is olyan hétköznapok voltak, mint kaszásnak a sarjúzás. Nem ünnepeket keresett, hanem ünnepeket teremtett azoknak, akiknek tudása ápolását vállalta ifjú korában, végeredményben azt, hogy életét a falu népe műveltsége fejlesztésének szenteli. A példaképek nem vasárnapi ünneplő ruhában feszengenek a követők előtt. Hogy mit érez az ember Hegyi Pál házában, azt nehéz egyszuszra megfogalmazni. Érzi a gerincet, mi tartotta a falu lakóit, két háború közti időszak sokszor elkeseredett, kilátástalan világában. S később, az új országépítő lelkesedésben. Tartották a nyelvet, az ősöktől átmentett szokásokat, tartották magukat egy olyan viharban is, ami mindent, csak jót nem ígért. Talán még mindig nem törlesztettünk érdemben a Hegyi Pál nemzedékének kötelező köszönet és hála dolgában. Valami adósságfélére gondolok, ami távolról sem anyagi természetű. Inkább olyasmi, hogy a járt úton későbbi nemzedékek is legalább olyan egyenesen, olyan felkészülten és olyan tartással lépkedjenek. Amire, sajnos, nemigen találni gyakori példát egykét helyen. Hegyi Pál elvégezte az elvégzendőit. Becsülettel, úgy ahogyan álmodta negyvenhárom esztendővel ezelőtt, amikor diplomával a hóna alatt kilépett a keresztúri képzőből. (Nem lenne érdektelen megnézni, hogy abból a képzőből hányan léptek ilyen hivatástudattal a világosságterjesztés útjára, s azt sem ártana felmérni, hogy hányan élnek még így. Hegyi Pál módján: nyugdíjban, de friss szellemi erőben.) Az elismerést persze a tanítványok dicsérete jelenti elsősorban. S valahánynyal beszéltem Csekefalván, Váralján, Székelypálfalván, az emlékekből egy határtalan szeretet és ragaszkodás fényét láttam. Mert a negyvenes korú nemzedék szájából nemegyszer hallani így a kezdő mondatokat : „Annak idején, mikor Hegyi Pali tanítóbácsi volt a falunkban. ..“ Mintha korszakot jelentett volna egy emberöltő fellegvonulásaiban az iskolamesteri élet. S amikor már a tanítványok tanítványait is ezrekben lehet számolni, valahogy meg lehet érteni ennek a negyvenhárom évi hétköznapnak az igazi értelmét. Hegyi Pál Firtosváralján él, de negyvenhárom esztendei munkássága mindannyiunké. Még akkor is, ha valamennyiünket nem tanított. Ámbár, a dolgok mélyén úgy áll a helyzet, hogy mindannyiunk tanítómestere is. S csak azt sajnálom, hogy nem láthattam akkor, mikor megállt az iskola kapujában és mosolyogva megcsóválta fejét. Az a mosoly egy emberi méltóság mosolya volt. SZOVATAI KÁROLY Negyvenhárom esztendei munkás hétköznap E hírek lőször akkor figyeltem fel a fenyédi általános iskolára, amikor nem mindennapi dísz került homlokzatára: régi, faragott kapuív a bejárat fölé, oldalt megfogta a szemet indáival, szép virágaival a zábé. S mint minden iskola, a fenyédi is most csendes napjait éli. Vigyázat, az eseménytelenség látszólagos! Elegendő pillantást vetni a tanulók vakációs munkájára s kész a szentencia: azok a gyerekek derekasan dolgoznak. Mert hat hektár legelőt takarítottak, ez összesen négyszázötven munkaóra. Aztán harminc áron a cirokszárat is takarítani kellett, a melegágyban szorgalmasan serkent a srifiol, a paradicsom, a káposzta, azt ápolni ajánlatos. S mindezek tetejébe kiégett villanykörtét, rongyot, papírhulladékot, ócskavasat gyűjtöttek. Ez lenne hát a fenyédi vakációs eseménykrónika. Derűlátó vagyok ilyenkor tavasszal, tudom, a többi iskola pionírjai és iskolásai is kitettek és kitesznek magukért, pontban. Ebben az órában minden: épületanyag, hozzáértés, munkáskéz is készen áll az építkezések megkezdéséhez. Hosszú tél után... Végre ismét megnyílt a Csíkszeredai Jégpálya-negyed kenyér- és tejkioszkja. Ellátó-elárusító dolga: tényleg megkönnyíteni a negyed lakóinak vásárlódélutánjait... Y Víz a Sóvidéken. Alsósófalván a napokban fejezték be a két kilométeres hosszúságú vízvezeték építését. Civilizáltabb, könnyebb lett az élet ebben a faluban. ESEMÉNYEK : Vlahical találkozó. Tegnap délután a vlahicai vasmunkásokkal találkoztak a Csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri képzőművészek. A hallgatónak meghívottnak egyaránt hasznos találkozó meglepetése: a képzőművészek a helyszínen elkészített villámportrékkal ajándékozták meg a vasasokat. A nyárra gondolva. Tegnap zárult Parajdon a turisztikai egységek vezetőinek négynapos szakmai továbbképzője. A felkészítő napirendjén elméleti és gyakorlati jellegű kérdések szerepeltek. A résztvevők különös gonddal tárgyalták meg a kereskedelemre vonatkozó legújabb rendeleteket, egyáltalán sok szó esett a vendégfogadásról, a kiszolgálásról. Ismét megyénkben George Sbârcea, Toplicán — ahova meghitt gyerekkori emlékek fűzik — találkozott olvasóival a neves muzikológus és író. T Bővül Siménfalva kereskedelmi hálózata. Új kereskedelmi egység T- egy borkóstoló (mondják borpincének is) építéséhez kezdenek a községhez- A rovatot szerkesztette: OLÁH ISTVÁN Lapunk 4. oldalán. Május köszöntésére kereskedelmi dolgozók újabb munkasikerei Mint ismeretes, megyénk kereskedelmére az elmúlt évek folyamán egyre nagyobb feladatok hárultak. A gyorsütemű iparosítás megváltoztatta a városok arculatát, ugrásszerűen duzzasztotta ezek lakosságát, mindez egyre nagyobb követelményeket támasztott a kereskedelem dolgozóival szemben. És elmondhatjuk, hogy ők mindvégig igyekeztek becsülettel helytállni, úgy megszervezni az áruellátást, hogy sikerüljön kielégíteni a lakosság növekvő igényeit, még a régi, örökölt korszerűtlen kereskedelmi hálózat keretében is. Ma már egyre jobban a követelményekhez igazodik a kereskedelem anyagi ellátottsága is, új üzletházak épülnek városon és falun egyaránt, nagyobb gondot fordítanak a kereskedelmi munka minőségére , s mindez olyan tevékenységi terület, amelynek eredménye meglátszik a tervmutatók alakulásában. Érdekes adat, hogy az idén, az év első harmadában érte el a leggyorsabb növekedési ütemet megyénk kereskedelme: a múlt év hasonló időszakához viszonyítva ez az ütem 114,1 százalék volt. Ugyancsak az első évnegyed tervmutatói közé tartozik, hogy a kereskedelem eladási tervét az említett időszakban 102,6 százalékban teljesítette, terven felül közel 57 ezer lej értékű árut adva el a lakosságnak. Ebből csupán a helyi kereskedelmi vállalatok 35 ezer lej értékű árut értékesítettek. Az első negyedévi tervfeladatok jelentős túlszárnyalásához hozzájárult valamennyi kereskedelmi ágazat, hisz mind a helyi kereskedelmi vállalatok, mind a fogyasztási szövetkezetek, a zöldség- és gyümölcsértékesítők, a megyei turisztikai hivatal jelentős többleteladást értek el. Közeleg Május elseje, a munka napja, a munkásosztály nemzetközi összetartásának az ünnepe. Jó alkalom a munkasikerek felmérésére, arra, hogy miként teljesítik az idei év két történelmi jelentőségű eseményének , hazánk felszabadulása XXX. évfordulójának és a Román Kommunista Párt XI. Kongresszusának tiszteletére tett vállalásaikat a kereskedelem dolgozói is. Az elért eredmények biztatóak. A közeljövőben a megyei kereskedelmi hálózat újabb egységekkel bővül: nemsokára átadják rendeltetésének Csíkszereda új nagyáruházát, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége beruházásai keretében pedig egyre több községben épít korszerű általános áruházat. Mindez természetesen új feladatokat jelent a kereskedelmi dolgozók számára is, akik továbbra is szeretnék gyarapítani munkasikereiket, amelyeknek jelentőségét mi, a vásárlók, nap mint nap érezzük. SZÉKEDI FERENC A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottsága tanácskozásának • • KÖZLEMÉNYE Április 17-én és 18-án tanácskozást tartott Varsóban a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek: Bulgária Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, Bulgária Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a BKP KB Politbürójának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára, Petar Mladenov, a BKP KB tagja, a BNK külügyminisztere, Milko Balov, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára kancelláriájának igazgatója. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kommunista Párt KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügyminisztere, Antonin Vavrus, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. A Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Honecker, a Németországi Szocialista Egységpárt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politbürójának tagja, az NDK Államtanácsának elnöke, Horst Lindermann, az NSZEP KB Politbürójának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Herman Axen, az NSZEP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK ideiglenes külügyminisztere, Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi osztályának vezetője, aLengyel Népköztársaság részéről , Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politbürójának tagja, az LNK Államtanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, az LNK Minisztertanácsának elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politbürójának tagja, az LNK külügyminisztere, Ryszard Brelek, a LEMP KB Titkárságának tagja, a LEMP KB nemzetközi osztályának vezetője, Románia Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceauşescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Manea Mănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Ștefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, Románia Szocialista Köztársaság külügyei(Folytatás a 2. oldalon) Nu se împrumuta acasă." EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN ■ Manea Mănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja. Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere április 18-án találkozott Alekszej Kosziginnel, az SZKP KB Politbürójának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A találkozón a felek megvitatták Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének problémáit. A Biztonsági Tanács csütörtökön, a héten immár harmadszor ült össze, hogy megvizsgálja az azzal kapcsolatos panaszt, hogy az izraeli hadsereg április 13-ra virradó éjszaka támadást intézett több libanoni falu ellen. A Reuter és az Associated Press szerint a tanács egy általánosan elfogadható határozattervezet kidolgozásán munkálkodik. ■ A Német DK és Guinea-Bissau Köztársaság kormánya elhatározta, hogy nagykövetségi szinten felveszi a diplomáciai kapcsolatot. ■ A Huari Bumedien kubai látogatásának végén kiadott kubai-algériai nyilatkozat többek közt hangsúlyozza, hogy a két ország erősíteni fogja harcos szolidaritását, és kölcsönösen támogatja egymást a nemzeti építés forradalmi művében■ Nicolae Agachi fémipari miniszter április 15 és 19 között látogatást tett a Szovjetunióban, s tárgyalt különböző gazdasági minisztériumok vezetőségével az 1970-ben aláírt kormányegyezményben előirányzott komplex gépberendezések leszállításával öszszefüggő kérdésekről, valamint új hasonló egyezmények megkötéséről 1975—1976-ra. Franciaországban pénteken hivatalosan megkezdődött az elnökválasztási kampány. Az alkotmányos tanács a jelölések érvényességének megvizsgálása után a választások május 5-én sorra kerülő első menetére 12 jelöltséget hagyott jóvá. , B Győzelemmel ért véget a Kókuszai Denshin Denwa (KDD) japán telefon- és távírótársaság több mint 4000 alkalmazottjának sztrájkja. A KDD vezetősége teljesítette a munka- és az életkörülmények javítására vonatkozó követeléseket. B Pénteken háromnapos hivatalos látogatásra Algírba érkezett Willy Brandt nyugatnémet kancellár. B A népességi világkonferencia latin-amerikai előkészítő összejövetelén pénteken véglegesítették a négy alapdokumentumot és a nemzetközi akcióterv tervezetét. A dokumentumokat a bukaresti konferencia munkálatain terjesztik elő. Washingtonban befejeződött a 28 latinamerikai és karib-tengeri külügyminiszter találkozója Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Az összejövetelről kiadott közös közlemény rámutat, hogy a munkálatok az összes részvevők egyöntetű véleménye szerint új szakaszt jelentenek a közös érdekű kérdések rendezésének útján.