Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-25 / 97. szám

Május­­ köszöntésére Túlszárnyalják négy hónapi termelési tervüket — ÚJ TERMÉK, ÚJ SIKER A PARAJDI SÓBÁNYÁBAN — A parajdi sóbányáról, a me­gye egyik fontos ipari vállalatá­ról az évek során több esetben hangzott el elismerő szó. Az év­ezredes hagyományú bánya a sóvidék szemefénye, hisz sok­száz családnak biztosít munka­­lehetőséget, kenyeret. Az össze­forrott munkagárdája mindig is kitűnt a közösségi szellem élte­tő és teremtő erejével, egyem­­berként tudják, és vállalták, hogy a bánya jövője a gazdasá­gos termelés, hathatós fejlesztés, termelékeny munka, a termékük szélesebb piacíthatóságának függvénye. S a dolgozók nagy ünnepe — Május elseje előtt — ugyanez a törekvés, töretlen munkalen­dület, akarás jellemző a sóbá­nya közösségére. Mindezt kellő­képpen jellemzi a bánya új ter­méke : a­ préselt sótömbök. Gaftoniuc Vasile igazgató mond­ja el, hogy még a múlt év nya­rán hangzott el az ötlet: új terméket kell előállítani, amely nagyban elősegíti a parajdi só gazdaságosabb értékesítését. . El­készültek a tervek, egy kimust­rált présgépet vásároltak Dés­­ről, novemberben megkezdődött a beruházás pénzelése. A föld­munkát a bányászok, alkalma­zottak hazafias munkában vé­gezték el — ahogy mondták — „az igazgatótól a kapusig“ — mindenki részt vett benne. A több mint 700 000 lej értékű be­ruházás befejezése most van fo­lyamatban, de az új épületek­ben már működik a seprés, per­cenként több öt kilogrammos sótömböt emelnek ki belőle. Mi­ért jelentős ez? A sódarabok az állattenyésztés számára készül­nek, préselés előtt a sóba — pontos recept szerint — stimu­­lens mikroelemeket kevernek, amelyek hozzájárulnak a súly­­gyarapodáshoz, gyapjú növekedés­hez, a tejtermelés fokozásához, különböző betegségek kifejlődé­sét akadályozzák. Értékes, új termék. A parajdi sóbánya Ca­­cica, Tg. Ocna után a harmadik az országban, amelyik hasonló terméket állít elő. Megrendelés már eddig bóviben van, egye­lőre évente kb. 5000 tonna pré­selt sót állítanak elő, de pers­pektívában lehetőség adódik a további bővítésre, fejlesztésre, s erre biztos sor is kerül, mert a piac szinte korlátlan, az állatte­nyésztés is csak most ismerke­dik e fontos termékkel. Az új termékről még érde­mes megjegyeznünk, hogy a bá­nya értékbeni termelése közel 20 százalékkal növekedik ezál­tal, ugyanakkor nem elhanya­golható szempont, hogy újabb 25 sóvidéki munkásnak jelent biztos keresetet. Ez a legnagyobb újdonság, mondták Parajdon, amikor ün­­nepköszöntő munkasikerekről érdeklődtünk. A műszaki bejá­ratás után teljes lendülettel be­indul az új termék termelése. Egy tervszerű fejlesztés, újat kereső eljárás, átgondolt előre­látás, jól végzett munka nyer így sikeres kezdetet. A munka napját ezzel köszöntik a paraj­di bányászok. Ezzel is. Mert e­­rőfeszítéseiknek, tervtúlteljesíté­­süknek, a munkatermelékenysé­get fokozó, önköltséget csökken­tő munkájuknak — a föld mé­lyén, a föld felszínén — ez csak egy kisebb része. De újszerűsé­ge egy munkaközösség sikeres tevékenységének is bizonyítéka. És garanciája is annak, hogy vállalásaikat, feladataikat a tő­lük megszokott lendülettel, el­szántsággal határidő előtt tel­jesítik, túlszárnyalva négyhóna­pi össztermelési tervüket is. Hogy a jól végzett mun­ka örömével köszöntik a közel­gő ünnepet, mint ahogy munka­sikerekkel fogadják hazánk fel­­szabadulásának 30. évforduló­ját, pártunk XI. kongresszusát. BÁLINT ANDRÁS Elevenen példa Lassanként megszüle­tik hát a Maros völ­gyének új bútorgyára. Azon a vidéken, ahol hévizek buzognak, ahol a környező hegyek any­­agi évi kitermelés után is biztosítani tudják a bútorgyártás legfonto­sabb alapanyagát, a fát. Toplicán vagyunk a megye legújabb bútor­gyárában. A magasba törő korszerű betoné­pület büszkén uralja a város országos viszony­latban is számottevő, faipari zónáját. Az első késztermékek csak pár hónapja hagyták el a gyárat, egy-két beren­dezés átadása még vá­rat magára, de már hamisítatlan munka­hangulat uralja a gé­pekkel zsúfolt csarno­kot Az első hónapok ne­­hézségei meggyorsítot­ták a munkaközösség kiformálódását. Helytál­lás volt a javából, aki bírta kitartással és lel­kesedéssel, most már tapasztalatokkal felvér­tezve emlékezhet a kez­det mindenhol jelentke­ző nehézségeire, s tu­dásban gyarapodva ve­heti fel a versenyt a régebbi gyárak szakem­bereivel. Kevesen fordítottak hátat a bútorgyárnak. A munkások zöme a városból, a környéki falvakból kerül ki, itt­hon vannak ők ezen a tájon, nem riasztották őket a nekiindulással járó nehézségek. Clo­­noschi Vasile meg is magyarázta hazahúzá­sukat. Nekik, a helybeli munkásoknak kell biz­tosítaniuk a korszerű új gyár zavartalan mű­ködését, hisz az itteni ipartelepítésnek is az a célja, hogy elősegítse a vidék fejlődését és mindenekelőtt a kör­nyék lakóinak biztosít­sa a jobb, civilizáltabb életkörülményeket. Nem várhatták, hogy más­honnan hívjanak ta­­pasztaltabb munkáso­kat a gépek mellé, ne­kik kellett megtanulni­uk a korszerű berende­zések kezelését. És megtanulták. Máskülön­ben nem tudták volna méltóképpen megkö­szönni, meghálálni a városnak, a környéknek szánt nagyszerű ajándé­kot, a harmonikus ipar­fejlesztési pártpolitika újabb beszédes bizony­ságát, a hírnévtermő b­útorgyárat. Sohasem mondta, hogy véletlenül került a gyárba. Még hírét sem hallotta a felépü­lendő új üzemnek s már elkötelezte magát a bútorgyártás mellett Galócáson rokonszak­mában dolgozott, az e­­gyik fővárosi bútor­gyárban is töltött pár hónapot, a szakképesí­tést Szatmáron kapta. Itt született, itt nőtt fel ezen a vidéken, s a Maros-völgye szülötté­hez úgy illik hogy sze­resse a fát. Fúrt-fara­­gott, barkácsolt gyer­mekkorától kezdődően, apró dísztárgyakkal szé­pítette lakásukat. Maga készítette szerszámok­kal finom vésőkkel fa­rag ma is szebbnél­­szebb kazettákat, s úgy érzi, tartalmassá teszi ezáltal szűkreszabott szabadidejét. Mert szűkreszabott az otthon eltöltött idő. A panaszkodásnak még az árnyalatát sem érzem szavaiban, csupán a tárgyilagosság kedvéért jegyezte meg ezt, az in­duló gyárak munkásai természetesnek veszik, hogy többleterőfeszíté­­seikkel siettessék a ter­melés fokozatos fellen­dítését. A példamutató egyéni teljesítmények, egyéni vállalások összefogásá­ban és általánosításá­ban a Bútorgyár párt­­alapszervezete is részt vállal. Clonoschi Vasile éppúgy, mint a napról napra erősödő pártalap­­szervezet többi tagja. Egy nemrégiben bein­dult gyárban, ahol egy­két részlegen még nem kezdték meg a terme­lést, csak akkor lehet jónak minősíteni egy kommunista tevékeny­ségét, ha nap mint nap többet nyújt az átlagos­nál, ha személye, ma­gatartása eleven példa­ként hat munkatársai előtt. Nem elégedhet meg azzal hogy mindig ott van a gyűléseken, s elmondja véleményét, folyton folyvást arra kell törekednie, hogy cselekvő részese legyen a gyár életének, hogy másokat is a legjobbak követésére ösztönözzön. Ehhez viszont nagyon igényesnek kell lennie. Elsőként önmagával szemben, hogy mások i­­ránt is hasonló kívánal­makat támaszthasson. Azt tartja, hogy egy brigádvezetőnek, aki ti­zenkét ember munkáját irányítja sohasem sza­bad másképpen gondol­kodnia. Nem a maga­mutogatás kedvéért, hanem a kezdeti nehéz­ségek lerövidítése, a termelőmunka zavarta­lan menetének biztosí­tása érdekében. Kommunistához illő­en, magasra emelte a mércét Clonoschi Vasi­le. Ezután sem fogja a­­lább hagyni, mert nem áll egyedül, ott vannak mellette kommunista és pártonkívüli munkatár­sai, akikre mindenkor bízvást alapozhat. RIGMÁNYI LÁSZLÓ Emberek, lettek szabadságunk 30. esztendejében VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 07. (1914.­ SZÁM 1974. ÁPRILIS 25. CSÜTÖRTÖK ARA 30 BAN) ELEMÉNYEK • Tegnap a megyei szaktanács gy­űléstermében megtartották a mérnökök és technikusok megyei komissziójának konferenciáját. A konferencia értékelte az 1973-as tevékenységet, számbavette az ésszerűsítési, illetve az újítóte­vékenység eredményeit; végül megválasztották az új vezetősé­get . További munkasikereket: csíkmadarasi tanulók­ A csíkma­­darasi 1. számú általános iskola tanulói március és április hóna­pokban 2600 kilogramm ócskava­sat, 350 darab literes üveget, 100 kilogramm hulladékanyagot (ron­gyot és papírt) gyűjtöttek. Ezen­kívül megjavították az iskola jégpályáját, 400 négyzetméteren pedig parkosítottak, virágokat és díszfákat ültettek. " Jó gondolni a vándoroltatás­ra. . . A megyei méhészegyesü­­­let tájékoztatója szerint Dolj, Ar­geş és Olt megyében már kije­lölték a vándorterületet. Körül­belül kétszáz méhészünk ötezer méhcsaláddal útra készülődik. Leghamarabb a Dolj megyei Ape­le Vii-be, első akácra. ▼ Gyímesfelsőlok, Gyímeskö­­zéplok a terep, ahol jelenleg is nagyszabású gyűjtőmunka folyik népművészeti tárlat létesítése cél­jából. A megyei KISZ-bizottság kezdeményezésére, a Hargita művészete kisipari szövetkezettel karöltve a két település tanügyi káderei a tárgyi­ népművészet kel­lékeit gyűjtik. A tárlat a gyi­­mesközéploki művelődési ott­honban nyílik meg, és májusig Csíkszeredában is bemutatják. ▼ Április tizenötödike és má­jus tizenötödike között megye­szerte népgyűléseket tartanak, a­­hol az állampolgárok, a lakosság képviselői megállapítják a követ­kező esztendőre szóló pénzbeni- és munkahozzájárulások értékét, megtanácskozzák, milyen sürgető feladatokat kell a legrövidebb i­­dőn belül elvégezniük az illető községben, illetve városon. rovatot szerkesztette: OLÁH ISTVÁN Románia Szocialista­­ Köztársaság Államtanácsa RENDELET az 1974. május 1-i és 2-i munkaprogram­ról és 1974. május 4. munkaszüneti nappá nyilvánításáról Figyelembe véve a szocialista egységek dolgozói számos mun­kaközösségének azt az óhaját, hogy a gazdasági tevékenység megszakítás nélküli ütemének biztosítása céljából május­­ 1-én és 2-án dolgozzon, és hogy má­jus 4-e, szombat legyen mun­kaszüneti nap, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsa elrendeli : 1. SZAKASZ. — 1974. május 1. és 2. munkanap, a minden egyes egység számára megálla­pított munkaprogramnak meg­felelően. 2. SZAKASZ. — 1974. május 4-ét munkaszüneti nappá nyil­vánítjuk. Az előző bekezdés előírásai nem alkalmazandók azokra a termelő egységekre, amelyekben folyamatos munkát fejtenek ki, valamint az állami és szövetke­zeti mezőgazdasági egységekre. 3. SZAKASZ. — A miniszté­riumoknak, a többi központi szervnek, a néptanácsi­­végre­hajtó bizottságoknak külön programokat kell megállapíta­niuk a kereskedelmi, a közszál­lítási egységek és más hasonló egységek számára, hogy ezzel biztosítsák a lakosság kiszolgá­lását 1974. május 4-én. NICOLAE CEAUŞESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke COSTA RICA KÖZTÁRSASÁG ELVÉNEK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke Emil Bodnaras elvtárssal, az Állam­tanács alelnökével együtt szer­dán ellátogatott Dolj és Argeş megyébe. A látogatáson részt vesznek a jeles vendég kíséretében lévő costaricai hivatalos személyek is. A Románia Szocialista Köz­társaság és Costa Rica Köztár­saság állami lobogóival díszí­tett craiovai repülőtéren a cos­taricai államfőt Gheorghe Pe­­trescu, a Dolj megyei népta­nács végrehajtó­­ bizottságának elnöke, Dolj megye és Craiova municípium végrehajtó bizott­ságainak több tagja, vállalati és intézményi vezetők fogadták. A craiovai látogatás első ál­lomása az Electroputere válla­lat, amelynek termékeit Dél- Amerikába is exportálják. A­ magas rangú vendéget Ion Con­­stantinescu, a gép- és elektro­technikaipari miniszter helyet­tese, valamint Liviu Tanasescu mérnök, a vállalat igazgatója üdvözölte. Ezután megkezdődik az üzemlátogatás. A vendég a mozdonygyárban, az elektro­motor és készülékgyárban fel­világosításokat kér a gyártmá­nyok minőségéről, a műszaki­gazdasági paraméterekről, szívé­lyesen elbeszélget a munkások­kal, mérnökökkel és techniku­sokkal, akik megelégedéssel nyugtázzák a Románia és Cos­ta Rica között meghonosodott jó kapcsolatokat, örömmel kö­szöntik körükben Jose Figueres Ferrer elnököt. Távozása előtt a vendég me­legen gratulál a munkaközösség sikereihez, beírja nevét a vál­lalat díszkönyvébe. A távozó Figueres elnöknek a nagyrabe­csülés jeléül átnyújtják egy 5100­ kilowattos villanymozdony, az Electroputere vállalat egyik a­­lapterméke makettjét. A hivatalos gépkocsisor át­halad a városon, majd rövide­sen megérkezik az işalniţai ü­­vegház-komplexumhoz. Costa Rica Köztársaság elnökét Ion Ceauşescu, a mezőgazdasági­, é­­lelmiszeripari és vízügyi minisz­ter helyettese és a vállalat ve­zetőségi kollektívája fogadja. A miniszterhelyettes felvilágosítá­sokat ad a hazai üvegházi ter­mesztés kiterjesztésére irányuló gondoskodásról, a román szak­emberek igyekezetéről, hogy növeljék a termelést és kiváló minőségű árut szállítsanak. A vendéglátók kérésére, az elnök és kísérete megtekinti a korszerű osztályozó és csoma­goló osztályt és néhányat a vál­lalat 32 farmja közül. Délben, a Dolj megyei nép­tanács végrehajtó bizottságának elnöke hivatalos ebédet adott Costa Rica Köztársaság elnöke tiszteletére. Az ebéden Gheor­ghe Petrescu és Jose Figueres Ferrer pohárköszöntőt mondott. A továbbiak során a vendé­gek megtekintették az argesi vízierőművet és völgyzárógátat. Este, Costa Rica Köztársaság elnöke és kíséretének tagjai visz­­szatértek a fővárosba. Ma 14.45 óra körül a rádió és a televízió egyenes adás­ban közvetíti az Otopeni repülőtérről Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke elutazásának ünnepségét. Costa Rica elnöke Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Bukarestben tartott, XXIX. ülésszakán Szerda délelőtt Nicolae mia Szocialista Köztársaság létével az ENSZ Európai XXIX. ülésszakát. Ebből Ceauşescu elvtárs beszédet vevői előtt. Hölgyeim és uraim! Tisztelt vendégek! Nagy öröm számomra, hogy melegen üdvözölhetem az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 29. ülésszakának hét nap óta fővá­rosunkban ülésező részvevőit. összejövetelükre olyan körül­mények között került sor, ami­kor az európai népeket, a­­kárcsak a világ összes nem­zeteit, azok az igen sú­lyos kérdések foglalkoztatják, a­­melyeket az államok közötti biz­o­­nyos méltánytalan kapcsolatok állandósulása, kolonialista és neokolonialista gyakorlatok, a valutaválság elhúzódása, az u­­tóbbi időben kiéleződött energia­­válság, a nyersanyagok biztosí­tása terén felmerülő nehézségek és a gazdasági élet más tünetei okoznak. Ilyen körülmények kö­zött az ENSZ Gazdasági Bizott­ságának ülésszaka, amelynek na­pirendjén a termelésben és az anyagi javak cseréjében való Ko­ Ceauşescu elvtárs, Roma­­elnöke megtisztelte jelen­ Gazdasági Bizottságának az alkalomból Nicolae mondott az ülésszak rész- operáció, a tudomány és a tech­nológia terén való együttműkö­dés szerepet, arra hivatott, hogy hozzájáruljon az összes európai országok erőfeszítéseinek egye­sítéséhez, úgyhogy közös erővel megoldódjanak a kontinens, az egész emberiség lényegbevágóan fontos gazdasági problémái. Kétségtelen, hogy még állan­dóan abból a tényből kell kiin­dulni, hogy a gazdasági és mű­szaki-tudományos kooperáció, az anyagi értékek, a szellemi ja­vak, az információk és a tapasz­talatok kicserélése a modern vi­lágban objektív szükségszerűsé­ge annak, hogy minden ország lépést tarthasson az egyetemes haladás vívmányaival, s ugyan­akkor előfeltétele az egész em­beriség haladásának. A valósá­got ebből a szempontból meg­vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években mind na­gyobb arányokat öltött az euró­­pai államok­ gazdasági, műsza­ki-tudományos és kulturális e­­gyüttműködése. Az élet azonban azt bizonyítja, hogy e téren nagy kihasználatlan tartalékok van­nak, hogy még olyan anakroniz­musok vannak, amelyek fékezik az együttműködés teljes kibon­takozását. Az európai államok­­nak, véleményünk szerint, nagy lehetőségeik vannak ahhoz, hogy fokozzák kooperációjukat a nyersanyagok biztosítása, éssze­rű felhasználása és a velük való ésszerű gazdálkodás, az energia­­források, az ipari termelés, a környezetvédelem terén, a köz­lekedési és távközlési eszközök tökéletesítése terén, valamint más gazdasági területeken. Rendkívül jelentős ösztönző szerepe lenne ilyen értelemben annak, hogy a nemzetek kapcsolataikat épít­sék új elvekre, az egyenlőség és a demokrácia elveire. Vélemé­nyünk szerint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága éppen eh­hez járulhat hozzá igen számot­­tévően, ha aktívabban küzd az egyenlőség és a méltányosság el­veinek érvényesítéséért az eu­rópai kapcsolatok összességében, a nemzetközi cseréket még ter­helő mindennemű megkülönböz­tetés felszámolásáért. A meg­különböztető intézkedéseknek, az illetékeknek és pótilletékeknek (Folytatás a 4. oldalon) MEGYESZERTE GYORSÍTANI KELL A VETÉS ÜTEMÉT A hónap végéig kerüljön mindenütt földbe a mag! A múlt heti esőzések mond­hatni egyetlen nap kiesést sem okoztak az Udvarhely környéki gazdaságokban, megszakítás nél­kül lehetett folytatni a tavaszi idénymunkákat. Ahogy a far­kaslaki termelőszövetkezet el­­nöknője, Sztojka Etelka ■ mon­dotta, inkább a hideg, szeles i­­dő jelentett akadályt, nem a le­hullott csapadék. Különben rö­vid idő alatt eltűnt az eső nyo­ma, beitta a föld a nedvessé­get, hisz itt is eléggé száraz volt a talaj. S még most is szá­raz, a traktorok nyomában port vernek fel a vetőgépek. Igaz, nem elhanyagolható a lehullott csapadék, jónéhány napra csak biztosította a szükséges talaj­­nedvességet, de a májusi meleg esőre és időjárásra is igényt tar­tanak a vetések. A farkaslaki mezőgazdasági termelőszövetkezet tavaszi ve­tésterülete nem nagy. A zabot 22 hektáron elvetették, a 90 hek­tárnyi len pedig befejezés előtt. Ugyancsak befejezés előtt a si­lókukorica (20 hektár). Az 50 hektár burgonyatáblán 15 hektáron ültették ki a gumókat. Kukoricát nem vetnek a far­kaslakiak, tehát a „későbbi“ kul­túra hiányzik, ami azt kellene jelentse, hogy itt hamarabb be­fejeződik a vetés, mint a szom­szédos gazdaságokban. De nem így vélekedik a gazdaság veze­tősége, csak május elsejéig fe­jezik be a burgonyaültetést. Er­re az időpontra pedig megyénk többi gazdaságai is be kell hogy fejezzék a vetést, még azok is, amelyek csak később tudtak hozzáfogni a tavaszi munkák­hoz, így hát nem lehetünk meg­elégedve azzal a munkaütem­mel, amely a farkaslaki gazda­ságra jellemző. Már kikelt a zab, a lennek egy része, ami azt bizonyítja, hogy rég meg­kezdődött a vetési idény. Az i­­dőjárás pedig mindvégig ked­vezett. Igaz, a hét végére vár­nak egy burgonyaültető gépet Kecsetről, ha megkapják ezt a segítséget, növelhetik a munka ütemét. Ugyancsak vetését várja a lóhere is, 50 hektáron, ezt az őszi búzára szórják ki. Ami a talajelőkészítést illeti, a farkaslakiak is — mint annyi más gazdaság — elismerik, hogy talán eddig még egyszer sem sikerült ilyen jó magágyat biz­tosítani. Közel 2000 tonna istál­lótrágyát hordtak ki a földekre, a burgonyaföldet teljes egészé­ben megtrágyázták. Tavaszra a­­lig maradt szántanivaló, a ta­lajnedvesség megőrzése érdeké­ben a tárcsa és a korona került­­előtértté. ..­­ Napirenden a vegyszerezések előkészítése is, már biztosították a szükséges vegyszereket, a gé­pek is készenlétben. Ha eső nem hull, hozzáfognak a gyü­mölcsös öntözéséhez, hisz a ta­laj alsóbb rétegeiben kevés a csapadék, ami a gyümölcsfák e­­setében szükségelteti a közbe­lépést. Még néhány nap, és eltelik ez a hónap is. Kedvező körülmé­nyek között lehet folytatni a ve­tést, indokolatlan minden késle­kedés, a hónap végéig földbe kell juttatni a vetőmagvakat. Ehhez pedig jó munkaszervezés­re van szükség, a munka üte­mének gyorsítására. FERENCZ IMRE sorsa, az alkalmas időt nem használták ki. Tartottak a fagy­­veszélytől. A cukorrépán kívül hátra van még Altízen a 200 hektár árpából harminc, Újfa­luban a 200 hektárból tizenhá­rom. Ennél is nagyobb a le­maradás a lennél, Altízen a 365 hektárból mindössze 140 hek­tárt, Újfaluban a 200 hektárból 90 hektárt vetettek el. Sajnos, a területek előkészítésével sem állnak valami rózsásan. Márpe­dig csak Altízen 19 traktor dol­gozik, azaz dolgozgat. Feltevő­dik a kérdés, mit tettek, mi­ként használták ki az alkalmas időt ezen a tavaszon? Az is bo­nyolította a lenvetés ügyét, hogy hol volt, hol nem ve­tőmag, mivelhogy egyféleképpen számította a vetőmagszükségle­tet a lengyár, és másképp a termelőszövetkezet. Furcsa, mi­kor körmükre égett a gyertya, vetőmag is került. Az említetteknél is bosszan­tóbb a helyzet a takarmánynö­vények vetésénél, itt már a fagyveszély sem ok. Altízen a tervezett 180 hektárból 57-et, Újfaluban pedig a 100 hektár­ból 14-et vetettek el. A burgo­nya ültetését úgymond meg sem kezdték. Ugyanis Altízen a 265 hektárból csak 10 hektárt ültet­tek be, és Újfaluban semmit. Vajon így eleget tudnak-e tenni annak az elvárásnak, hogy mi­nél nagyobb területen valósít­sák meg a rekordtermést bur­gonyából. Feltétlenül megkérdőjelezhe­tő mindkét termelőszövetkezet vezető tanácsának, pártalapszer­­vezetének, a községi szerveknek ezirányú helytállása. Úgy véljük, keveset tettek azért, hogy a ta­vasziak vetése idejében és jó körülmények között történjen meg. Hogyan teljesítették fela­datukat a szakemberek? A magágy előkészítése és a vetés nem tűr további halasz­tást, éppen ezért javítani kell a munkaszervezésen, a gépek munkaütemén. A vetőmagnak nem a zsákokban, hanem a magágyban a helye. Gondoljuk, az illetékesek megteszik a szük­séges intézkedéseket, hogy mind­két gazdaság előbbre lépjen a tavasziak magágyba helyezésé­vel. MOLNOS ZOLTÁN Halogatással nem lehet biztosítani a bő termést Kászonban még kedden a reg­geli órákban vékony hótakaró borította a határt, s a községet övező hegyeken vastag hótakaró mutogatta fehérségét az időn­ként meg-megcsillanó napsütés­ben, így a nedves hó sokáig nem maradt meg a földeken. Egy-ket­­tőre odalett a tavaszi napsütésben. Sőt, a földek szikkadni is kezdtek. Sietős a munka, hisz a kalendárium szerint is meglehe­tősen előrehaladt az idő, ezért a kiesés okozta lemaradás póto­lására hatékony szervezési in­tézkedéseket kell foganatosítani mind a kászonaltízi, mind pedig az újfalusi termelőszövetkezetek vezetőségének. íme, hogyan fest a két gazda­ságban a tavasziak vetése: Altí­zen a 20 hektár cukorrépából egy szemet sem vetettek el. Mintha összebeszéltek volna, az újfalusiak is elmulasztották a 35 hektár cukorrépa magágyba helyezését. Hogy miért? A koz­­mási gazdaság által beígért ve­tőgépet várták és várják a mai napig is. Meddig fog tartani vá­rakozásuk? Azt nehéz kifür­készni. Baj az, hogy a vetőmag a zsákokban hever. Szerintünk nagyon meg van kérdőjelezve a

Next