Hargita, 1974. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-25 / 97. szám
Május köszöntésére Túlszárnyalják négy hónapi termelési tervüket — ÚJ TERMÉK, ÚJ SIKER A PARAJDI SÓBÁNYÁBAN — A parajdi sóbányáról, a megye egyik fontos ipari vállalatáról az évek során több esetben hangzott el elismerő szó. Az évezredes hagyományú bánya a sóvidék szemefénye, hisz sokszáz családnak biztosít munkalehetőséget, kenyeret. Az összeforrott munkagárdája mindig is kitűnt a közösségi szellem éltető és teremtő erejével, egyemberként tudják, és vállalták, hogy a bánya jövője a gazdaságos termelés, hathatós fejlesztés, termelékeny munka, a termékük szélesebb piacíthatóságának függvénye. S a dolgozók nagy ünnepe — Május elseje előtt — ugyanez a törekvés, töretlen munkalendület, akarás jellemző a sóbánya közösségére. Mindezt kellőképpen jellemzi a bánya új terméke : a préselt sótömbök. Gaftoniuc Vasile igazgató mondja el, hogy még a múlt év nyarán hangzott el az ötlet: új terméket kell előállítani, amely nagyban elősegíti a parajdi só gazdaságosabb értékesítését. . Elkészültek a tervek, egy kimustrált présgépet vásároltak Désről, novemberben megkezdődött a beruházás pénzelése. A földmunkát a bányászok, alkalmazottak hazafias munkában végezték el — ahogy mondták — „az igazgatótól a kapusig“ — mindenki részt vett benne. A több mint 700 000 lej értékű beruházás befejezése most van folyamatban, de az új épületekben már működik a seprés, percenként több öt kilogrammos sótömböt emelnek ki belőle. Miért jelentős ez? A sódarabok az állattenyésztés számára készülnek, préselés előtt a sóba — pontos recept szerint — stimulens mikroelemeket kevernek, amelyek hozzájárulnak a súlygyarapodáshoz, gyapjú növekedéshez, a tejtermelés fokozásához, különböző betegségek kifejlődését akadályozzák. Értékes, új termék. A parajdi sóbánya Cacica, Tg. Ocna után a harmadik az országban, amelyik hasonló terméket állít elő. Megrendelés már eddig bóviben van, egyelőre évente kb. 5000 tonna préselt sót állítanak elő, de perspektívában lehetőség adódik a további bővítésre, fejlesztésre, s erre biztos sor is kerül, mert a piac szinte korlátlan, az állattenyésztés is csak most ismerkedik e fontos termékkel. Az új termékről még érdemes megjegyeznünk, hogy a bánya értékbeni termelése közel 20 százalékkal növekedik ezáltal, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy újabb 25 sóvidéki munkásnak jelent biztos keresetet. Ez a legnagyobb újdonság, mondták Parajdon, amikor ünnepköszöntő munkasikerekről érdeklődtünk. A műszaki bejáratás után teljes lendülettel beindul az új termék termelése. Egy tervszerű fejlesztés, újat kereső eljárás, átgondolt előrelátás, jól végzett munka nyer így sikeres kezdetet. A munka napját ezzel köszöntik a parajdi bányászok. Ezzel is. Mert erőfeszítéseiknek, tervtúlteljesítésüknek, a munkatermelékenységet fokozó, önköltséget csökkentő munkájuknak — a föld mélyén, a föld felszínén — ez csak egy kisebb része. De újszerűsége egy munkaközösség sikeres tevékenységének is bizonyítéka. És garanciája is annak, hogy vállalásaikat, feladataikat a tőlük megszokott lendülettel, elszántsággal határidő előtt teljesítik, túlszárnyalva négyhónapi össztermelési tervüket is. Hogy a jól végzett munka örömével köszöntik a közelgő ünnepet, mint ahogy munkasikerekkel fogadják hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, pártunk XI. kongresszusát. BÁLINT ANDRÁS Elevenen példa Lassanként megszületik hát a Maros völgyének új bútorgyára. Azon a vidéken, ahol hévizek buzognak, ahol a környező hegyek anyagi évi kitermelés után is biztosítani tudják a bútorgyártás legfontosabb alapanyagát, a fát. Toplicán vagyunk a megye legújabb bútorgyárában. A magasba törő korszerű betonépület büszkén uralja a város országos viszonylatban is számottevő, faipari zónáját. Az első késztermékek csak pár hónapja hagyták el a gyárat, egy-két berendezés átadása még várat magára, de már hamisítatlan munkahangulat uralja a gépekkel zsúfolt csarnokot Az első hónapok nehézségei meggyorsították a munkaközösség kiformálódását. Helytállás volt a javából, aki bírta kitartással és lelkesedéssel, most már tapasztalatokkal felvértezve emlékezhet a kezdet mindenhol jelentkező nehézségeire, s tudásban gyarapodva veheti fel a versenyt a régebbi gyárak szakembereivel. Kevesen fordítottak hátat a bútorgyárnak. A munkások zöme a városból, a környéki falvakból kerül ki, itthon vannak ők ezen a tájon, nem riasztották őket a nekiindulással járó nehézségek. Clonoschi Vasile meg is magyarázta hazahúzásukat. Nekik, a helybeli munkásoknak kell biztosítaniuk a korszerű új gyár zavartalan működését, hisz az itteni ipartelepítésnek is az a célja, hogy elősegítse a vidék fejlődését és mindenekelőtt a környék lakóinak biztosítsa a jobb, civilizáltabb életkörülményeket. Nem várhatták, hogy máshonnan hívjanak tapasztaltabb munkásokat a gépek mellé, nekik kellett megtanulniuk a korszerű berendezések kezelését. És megtanulták. Máskülönben nem tudták volna méltóképpen megköszönni, meghálálni a városnak, a környéknek szánt nagyszerű ajándékot, a harmonikus iparfejlesztési pártpolitika újabb beszédes bizonyságát, a hírnévtermő bútorgyárat. Sohasem mondta, hogy véletlenül került a gyárba. Még hírét sem hallotta a felépülendő új üzemnek s már elkötelezte magát a bútorgyártás mellett Galócáson rokonszakmában dolgozott, az egyik fővárosi bútorgyárban is töltött pár hónapot, a szakképesítést Szatmáron kapta. Itt született, itt nőtt fel ezen a vidéken, s a Maros-völgye szülöttéhez úgy illik hogy szeresse a fát. Fúrt-faragott, barkácsolt gyermekkorától kezdődően, apró dísztárgyakkal szépítette lakásukat. Maga készítette szerszámokkal finom vésőkkel farag ma is szebbnélszebb kazettákat, s úgy érzi, tartalmassá teszi ezáltal szűkreszabott szabadidejét. Mert szűkreszabott az otthon eltöltött idő. A panaszkodásnak még az árnyalatát sem érzem szavaiban, csupán a tárgyilagosság kedvéért jegyezte meg ezt, az induló gyárak munkásai természetesnek veszik, hogy többleterőfeszítéseikkel siettessék a termelés fokozatos fellendítését. A példamutató egyéni teljesítmények, egyéni vállalások összefogásában és általánosításában a Bútorgyár pártalapszervezete is részt vállal. Clonoschi Vasile éppúgy, mint a napról napra erősödő pártalapszervezet többi tagja. Egy nemrégiben beindult gyárban, ahol egykét részlegen még nem kezdték meg a termelést, csak akkor lehet jónak minősíteni egy kommunista tevékenységét, ha nap mint nap többet nyújt az átlagosnál, ha személye, magatartása eleven példaként hat munkatársai előtt. Nem elégedhet meg azzal hogy mindig ott van a gyűléseken, s elmondja véleményét, folyton folyvást arra kell törekednie, hogy cselekvő részese legyen a gyár életének, hogy másokat is a legjobbak követésére ösztönözzön. Ehhez viszont nagyon igényesnek kell lennie. Elsőként önmagával szemben, hogy mások iránt is hasonló kívánalmakat támaszthasson. Azt tartja, hogy egy brigádvezetőnek, aki tizenkét ember munkáját irányítja sohasem szabad másképpen gondolkodnia. Nem a magamutogatás kedvéért, hanem a kezdeti nehézségek lerövidítése, a termelőmunka zavartalan menetének biztosítása érdekében. Kommunistához illően, magasra emelte a mércét Clonoschi Vasile. Ezután sem fogja alább hagyni, mert nem áll egyedül, ott vannak mellette kommunista és pártonkívüli munkatársai, akikre mindenkor bízvást alapozhat. RIGMÁNYI LÁSZLÓ Emberek, lettek szabadságunk 30. esztendejében VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 07. (1914. SZÁM 1974. ÁPRILIS 25. CSÜTÖRTÖK ARA 30 BAN) ELEMÉNYEK • Tegnap a megyei szaktanács gyűléstermében megtartották a mérnökök és technikusok megyei komissziójának konferenciáját. A konferencia értékelte az 1973-as tevékenységet, számbavette az ésszerűsítési, illetve az újítótevékenység eredményeit; végül megválasztották az új vezetőséget . További munkasikereket: csíkmadarasi tanulók A csíkmadarasi 1. számú általános iskola tanulói március és április hónapokban 2600 kilogramm ócskavasat, 350 darab literes üveget, 100 kilogramm hulladékanyagot (rongyot és papírt) gyűjtöttek. Ezenkívül megjavították az iskola jégpályáját, 400 négyzetméteren pedig parkosítottak, virágokat és díszfákat ültettek. " Jó gondolni a vándoroltatásra. . . A megyei méhészegyesület tájékoztatója szerint Dolj, Argeş és Olt megyében már kijelölték a vándorterületet. Körülbelül kétszáz méhészünk ötezer méhcsaláddal útra készülődik. Leghamarabb a Dolj megyei Apele Vii-be, első akácra. ▼ Gyímesfelsőlok, Gyímesközéplok a terep, ahol jelenleg is nagyszabású gyűjtőmunka folyik népművészeti tárlat létesítése céljából. A megyei KISZ-bizottság kezdeményezésére, a Hargita művészete kisipari szövetkezettel karöltve a két település tanügyi káderei a tárgyi népművészet kellékeit gyűjtik. A tárlat a gyimesközéploki művelődési otthonban nyílik meg, és májusig Csíkszeredában is bemutatják. ▼ Április tizenötödike és május tizenötödike között megyeszerte népgyűléseket tartanak, ahol az állampolgárok, a lakosság képviselői megállapítják a következő esztendőre szóló pénzbeni- és munkahozzájárulások értékét, megtanácskozzák, milyen sürgető feladatokat kell a legrövidebb időn belül elvégezniük az illető községben, illetve városon. rovatot szerkesztette: OLÁH ISTVÁN Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa RENDELET az 1974. május 1-i és 2-i munkaprogramról és 1974. május 4. munkaszüneti nappá nyilvánításáról Figyelembe véve a szocialista egységek dolgozói számos munkaközösségének azt az óhaját, hogy a gazdasági tevékenység megszakítás nélküli ütemének biztosítása céljából május 1-én és 2-án dolgozzon, és hogy május 4-e, szombat legyen munkaszüneti nap, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : 1. SZAKASZ. — 1974. május 1. és 2. munkanap, a minden egyes egység számára megállapított munkaprogramnak megfelelően. 2. SZAKASZ. — 1974. május 4-ét munkaszüneti nappá nyilvánítjuk. Az előző bekezdés előírásai nem alkalmazandók azokra a termelő egységekre, amelyekben folyamatos munkát fejtenek ki, valamint az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekre. 3. SZAKASZ. — A minisztériumoknak, a többi központi szervnek, a néptanácsivégrehajtó bizottságoknak külön programokat kell megállapítaniuk a kereskedelmi, a közszállítási egységek és más hasonló egységek számára, hogy ezzel biztosítsák a lakosság kiszolgálását 1974. május 4-én. NICOLAE CEAUŞESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke COSTA RICA KÖZTÁRSASÁG ELVÉNEK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke Emil Bodnaras elvtárssal, az Államtanács alelnökével együtt szerdán ellátogatott Dolj és Argeş megyébe. A látogatáson részt vesznek a jeles vendég kíséretében lévő costaricai hivatalos személyek is. A Románia Szocialista Köztársaság és Costa Rica Köztársaság állami lobogóival díszített craiovai repülőtéren a costaricai államfőt Gheorghe Petrescu, a Dolj megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Dolj megye és Craiova municípium végrehajtó bizottságainak több tagja, vállalati és intézményi vezetők fogadták. A craiovai látogatás első állomása az Electroputere vállalat, amelynek termékeit Dél- Amerikába is exportálják. A magas rangú vendéget Ion Constantinescu, a gép- és elektrotechnikaipari miniszter helyettese, valamint Liviu Tanasescu mérnök, a vállalat igazgatója üdvözölte. Ezután megkezdődik az üzemlátogatás. A vendég a mozdonygyárban, az elektromotor és készülékgyárban felvilágosításokat kér a gyártmányok minőségéről, a műszakigazdasági paraméterekről, szívélyesen elbeszélget a munkásokkal, mérnökökkel és technikusokkal, akik megelégedéssel nyugtázzák a Románia és Costa Rica között meghonosodott jó kapcsolatokat, örömmel köszöntik körükben Jose Figueres Ferrer elnököt. Távozása előtt a vendég melegen gratulál a munkaközösség sikereihez, beírja nevét a vállalat díszkönyvébe. A távozó Figueres elnöknek a nagyrabecsülés jeléül átnyújtják egy 5100 kilowattos villanymozdony, az Electroputere vállalat egyik alapterméke makettjét. A hivatalos gépkocsisor áthalad a városon, majd rövidesen megérkezik az işalniţai üvegház-komplexumhoz. Costa Rica Köztársaság elnökét Ion Ceauşescu, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízügyi miniszter helyettese és a vállalat vezetőségi kollektívája fogadja. A miniszterhelyettes felvilágosításokat ad a hazai üvegházi termesztés kiterjesztésére irányuló gondoskodásról, a román szakemberek igyekezetéről, hogy növeljék a termelést és kiváló minőségű árut szállítsanak. A vendéglátók kérésére, az elnök és kísérete megtekinti a korszerű osztályozó és csomagoló osztályt és néhányat a vállalat 32 farmja közül. Délben, a Dolj megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke hivatalos ebédet adott Costa Rica Köztársaság elnöke tiszteletére. Az ebéden Gheorghe Petrescu és Jose Figueres Ferrer pohárköszöntőt mondott. A továbbiak során a vendégek megtekintették az argesi vízierőművet és völgyzárógátat. Este, Costa Rica Köztársaság elnöke és kíséretének tagjai viszszatértek a fővárosba. Ma 14.45 óra körül a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti az Otopeni repülőtérről Jose Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke elutazásának ünnepségét. Costa Rica elnöke Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Bukarestben tartott, XXIX. ülésszakán Szerda délelőtt Nicolae mia Szocialista Köztársaság létével az ENSZ Európai XXIX. ülésszakát. Ebből Ceauşescu elvtárs beszédet vevői előtt. Hölgyeim és uraim! Tisztelt vendégek! Nagy öröm számomra, hogy melegen üdvözölhetem az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 29. ülésszakának hét nap óta fővárosunkban ülésező részvevőit. összejövetelükre olyan körülmények között került sor, amikor az európai népeket, akárcsak a világ összes nemzeteit, azok az igen súlyos kérdések foglalkoztatják, amelyeket az államok közötti bizonyos méltánytalan kapcsolatok állandósulása, kolonialista és neokolonialista gyakorlatok, a valutaválság elhúzódása, az utóbbi időben kiéleződött energiaválság, a nyersanyagok biztosítása terén felmerülő nehézségek és a gazdasági élet más tünetei okoznak. Ilyen körülmények között az ENSZ Gazdasági Bizottságának ülésszaka, amelynek napirendjén a termelésben és az anyagi javak cseréjében való Ko Ceauşescu elvtárs, Romaelnöke megtisztelte jelen Gazdasági Bizottságának az alkalomból Nicolae mondott az ülésszak rész- operáció, a tudomány és a technológia terén való együttműködés szerepet, arra hivatott, hogy hozzájáruljon az összes európai országok erőfeszítéseinek egyesítéséhez, úgyhogy közös erővel megoldódjanak a kontinens, az egész emberiség lényegbevágóan fontos gazdasági problémái. Kétségtelen, hogy még állandóan abból a tényből kell kiindulni, hogy a gazdasági és műszaki-tudományos kooperáció, az anyagi értékek, a szellemi javak, az információk és a tapasztalatok kicserélése a modern világban objektív szükségszerűsége annak, hogy minden ország lépést tarthasson az egyetemes haladás vívmányaival, s ugyanakkor előfeltétele az egész emberiség haladásának. A valóságot ebből a szempontból megvizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években mind nagyobb arányokat öltött az európai államok gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése. Az élet azonban azt bizonyítja, hogy e téren nagy kihasználatlan tartalékok vannak, hogy még olyan anakronizmusok vannak, amelyek fékezik az együttműködés teljes kibontakozását. Az európai államoknak, véleményünk szerint, nagy lehetőségeik vannak ahhoz, hogy fokozzák kooperációjukat a nyersanyagok biztosítása, ésszerű felhasználása és a velük való ésszerű gazdálkodás, az energiaforrások, az ipari termelés, a környezetvédelem terén, a közlekedési és távközlési eszközök tökéletesítése terén, valamint más gazdasági területeken. Rendkívül jelentős ösztönző szerepe lenne ilyen értelemben annak, hogy a nemzetek kapcsolataikat építsék új elvekre, az egyenlőség és a demokrácia elveire. Véleményünk szerint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága éppen ehhez járulhat hozzá igen számottévően, ha aktívabban küzd az egyenlőség és a méltányosság elveinek érvényesítéséért az európai kapcsolatok összességében, a nemzetközi cseréket még terhelő mindennemű megkülönböztetés felszámolásáért. A megkülönböztető intézkedéseknek, az illetékeknek és pótilletékeknek (Folytatás a 4. oldalon) MEGYESZERTE GYORSÍTANI KELL A VETÉS ÜTEMÉT A hónap végéig kerüljön mindenütt földbe a mag! A múlt heti esőzések mondhatni egyetlen nap kiesést sem okoztak az Udvarhely környéki gazdaságokban, megszakítás nélkül lehetett folytatni a tavaszi idénymunkákat. Ahogy a farkaslaki termelőszövetkezet elnöknője, Sztojka Etelka ■ mondotta, inkább a hideg, szeles idő jelentett akadályt, nem a lehullott csapadék. Különben rövid idő alatt eltűnt az eső nyoma, beitta a föld a nedvességet, hisz itt is eléggé száraz volt a talaj. S még most is száraz, a traktorok nyomában port vernek fel a vetőgépek. Igaz, nem elhanyagolható a lehullott csapadék, jónéhány napra csak biztosította a szükséges talajnedvességet, de a májusi meleg esőre és időjárásra is igényt tartanak a vetések. A farkaslaki mezőgazdasági termelőszövetkezet tavaszi vetésterülete nem nagy. A zabot 22 hektáron elvetették, a 90 hektárnyi len pedig befejezés előtt. Ugyancsak befejezés előtt a silókukorica (20 hektár). Az 50 hektár burgonyatáblán 15 hektáron ültették ki a gumókat. Kukoricát nem vetnek a farkaslakiak, tehát a „későbbi“ kultúra hiányzik, ami azt kellene jelentse, hogy itt hamarabb befejeződik a vetés, mint a szomszédos gazdaságokban. De nem így vélekedik a gazdaság vezetősége, csak május elsejéig fejezik be a burgonyaültetést. Erre az időpontra pedig megyénk többi gazdaságai is be kell hogy fejezzék a vetést, még azok is, amelyek csak később tudtak hozzáfogni a tavaszi munkákhoz, így hát nem lehetünk megelégedve azzal a munkaütemmel, amely a farkaslaki gazdaságra jellemző. Már kikelt a zab, a lennek egy része, ami azt bizonyítja, hogy rég megkezdődött a vetési idény. Az időjárás pedig mindvégig kedvezett. Igaz, a hét végére várnak egy burgonyaültető gépet Kecsetről, ha megkapják ezt a segítséget, növelhetik a munka ütemét. Ugyancsak vetését várja a lóhere is, 50 hektáron, ezt az őszi búzára szórják ki. Ami a talajelőkészítést illeti, a farkaslakiak is — mint annyi más gazdaság — elismerik, hogy talán eddig még egyszer sem sikerült ilyen jó magágyat biztosítani. Közel 2000 tonna istállótrágyát hordtak ki a földekre, a burgonyaföldet teljes egészében megtrágyázták. Tavaszra alig maradt szántanivaló, a talajnedvesség megőrzése érdekében a tárcsa és a korona kerültelőtértté. .. Napirenden a vegyszerezések előkészítése is, már biztosították a szükséges vegyszereket, a gépek is készenlétben. Ha eső nem hull, hozzáfognak a gyümölcsös öntözéséhez, hisz a talaj alsóbb rétegeiben kevés a csapadék, ami a gyümölcsfák esetében szükségelteti a közbelépést. Még néhány nap, és eltelik ez a hónap is. Kedvező körülmények között lehet folytatni a vetést, indokolatlan minden késlekedés, a hónap végéig földbe kell juttatni a vetőmagvakat. Ehhez pedig jó munkaszervezésre van szükség, a munka ütemének gyorsítására. FERENCZ IMRE sorsa, az alkalmas időt nem használták ki. Tartottak a fagyveszélytől. A cukorrépán kívül hátra van még Altízen a 200 hektár árpából harminc, Újfaluban a 200 hektárból tizenhárom. Ennél is nagyobb a lemaradás a lennél, Altízen a 365 hektárból mindössze 140 hektárt, Újfaluban a 200 hektárból 90 hektárt vetettek el. Sajnos, a területek előkészítésével sem állnak valami rózsásan. Márpedig csak Altízen 19 traktor dolgozik, azaz dolgozgat. Feltevődik a kérdés, mit tettek, miként használták ki az alkalmas időt ezen a tavaszon? Az is bonyolította a lenvetés ügyét, hogy hol volt, hol nem vetőmag, mivelhogy egyféleképpen számította a vetőmagszükségletet a lengyár, és másképp a termelőszövetkezet. Furcsa, mikor körmükre égett a gyertya, vetőmag is került. Az említetteknél is bosszantóbb a helyzet a takarmánynövények vetésénél, itt már a fagyveszély sem ok. Altízen a tervezett 180 hektárból 57-et, Újfaluban pedig a 100 hektárból 14-et vetettek el. A burgonya ültetését úgymond meg sem kezdték. Ugyanis Altízen a 265 hektárból csak 10 hektárt ültettek be, és Újfaluban semmit. Vajon így eleget tudnak-e tenni annak az elvárásnak, hogy minél nagyobb területen valósítsák meg a rekordtermést burgonyából. Feltétlenül megkérdőjelezhető mindkét termelőszövetkezet vezető tanácsának, pártalapszervezetének, a községi szerveknek ezirányú helytállása. Úgy véljük, keveset tettek azért, hogy a tavasziak vetése idejében és jó körülmények között történjen meg. Hogyan teljesítették feladatukat a szakemberek? A magágy előkészítése és a vetés nem tűr további halasztást, éppen ezért javítani kell a munkaszervezésen, a gépek munkaütemén. A vetőmagnak nem a zsákokban, hanem a magágyban a helye. Gondoljuk, az illetékesek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy mindkét gazdaság előbbre lépjen a tavasziak magágyba helyezésével. MOLNOS ZOLTÁN Halogatással nem lehet biztosítani a bő termést Kászonban még kedden a reggeli órákban vékony hótakaró borította a határt, s a községet övező hegyeken vastag hótakaró mutogatta fehérségét az időnként meg-megcsillanó napsütésben, így a nedves hó sokáig nem maradt meg a földeken. Egy-kettőre odalett a tavaszi napsütésben. Sőt, a földek szikkadni is kezdtek. Sietős a munka, hisz a kalendárium szerint is meglehetősen előrehaladt az idő, ezért a kiesés okozta lemaradás pótolására hatékony szervezési intézkedéseket kell foganatosítani mind a kászonaltízi, mind pedig az újfalusi termelőszövetkezetek vezetőségének. íme, hogyan fest a két gazdaságban a tavasziak vetése: Altízen a 20 hektár cukorrépából egy szemet sem vetettek el. Mintha összebeszéltek volna, az újfalusiak is elmulasztották a 35 hektár cukorrépa magágyba helyezését. Hogy miért? A kozmási gazdaság által beígért vetőgépet várták és várják a mai napig is. Meddig fog tartani várakozásuk? Azt nehéz kifürkészni. Baj az, hogy a vetőmag a zsákokban hever. Szerintünk nagyon meg van kérdőjelezve a