Hargita, 1974. szeptember (7. évfolyam, 123-126. szám)
1974-09-07 / 123. szám
3 A XI. pártkongresszus dokumentumtervezeteinek vitája a megyei pártbizottság plenáris ülésének munkálatain HATÁROZAT Az ipar fejlődésével párhuzamosan fejlődnek a gazdaság többi ágazatai is. A mezőgazdasági össztermelés értéke 1980-ban a megye történetében először eléri a 2,1 milliárd lejt, ami 2,2-szeres növekedést jelent 1970-hez viszonyítva, illetve 27,8 százalékot az 1975-re tervezett össztermeléssel szemben. A megye sokoldalú fejlődése pártunk és államunk fokozott beruházási programjának a következménye. Az 1976—1980-as időszakra állami alapokból 5,3 milliárd lejt irányoztak elő megyénk gazdasági-társadalmi továbbfejlesztésére. A hozzászólók — köztük Pethő Ilona, Kedves Mária — hangsúlyozták az anyagi termelés, ágazatainak várható pozitív hatását a társadalmi élet különböző területeinek alakulására. Lényegesen növekedni fog a különböző tevékenységi területeken foglalkoztatott személyek száma, a lakosság száma, az óvodák és napközi otthonok befogadóképessége, tovább bővül az egészségügyi és kereskedelmi hálózat, állami alapokból és a lakosság alapjaiból, állami kölcsönnel 7000 lakrész épül. Megyénk kommunistáit és összes dolgozóit, magyarokat, románokat és más nemzetiségűeket — hangsúlyozták a hozzászólók — mély megelégedéssel és hazafias büszkeséggel tölti el és kifejezik teljes egyetértésüket a közelgő kongresszus dokumentumainak, előirányzatainak, pártunk bel- és külpolitikájának tartalmával és irányvonalaival. E nagyszerű politika fáradhatatlan kezdeményezője Nicolae Ceauşescu elvtárs, a jelenkor nagyra értékelt és kiemelkedő személyisége. Mindez a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének, a kommunizmus felé való előrehaladásunknak, Románia nemzetközi tekintélye növekedésének biztos záloga. A XL kongresszus dokumentumai különleges jelentőségét kiemelve, a megyei pártbizottság plenárisa ugyanakkor megállapította ezek megvitatásának módját megyénk kommunistáival, összes dolgozóival. A pártvezetőség útmutatásai alapján a következő időszakban szervezzük meg a municípiumi, városi és községi pártbizottságok bővített plenáris üléseit, ahol a párttagok és más dolgozók széleskörűen megvitatják a kongresszus dokumentumaiba foglalt elveket és ezek szellemében a tervfeladatok és terven felüli vállalások teljesítésének módját az ötéves terv határidő előtti teljesítése érdekében. A plenáris leszögezte, hogy az egyes vállalatokban tapasztalt lemaradások, ahogyan azt a dolgozók nemrégiben megtartott nagygyűlésein is megállapították, nem annyira objektív okokkal magyarázhatók, az okok inkább a munkaszervezésben, a termelőkapacitások és a munkaerő nem megfelelő kihasználásában, valamint az elégtelen műszaki-anyagi ellátásban keresendők. A plenáris feladatul adta a pártszervezeteknek, a tömegszervezeteknek, a dolgozók bizottságainak, hogy következetesen alkalmazzák a közgyűlések határozatait, a vitákat és a választási közgyűléseket használják fel arra, hogy ösztönözzék a kezdeményezőszellemet, növeljék a kommunisták, az összes dolgozók felelősségérzetét, erősítsék a rendet és a fegyelmet. Mindezeket a problémákat nagy igényességgel, a bírálat és az önbírálat szellemében kell megtárgyalni, kihangsúlyozva azt a konkrét felelősséget, amely e vezetőségi tagokra, minden egyes kommunistára hárul, olyképpen, hogy a viták hozzájáruljanak a kollektív munka és vezetés, a fegyelem megerősítéséhez, a cselekvőképes erők, valamennyi pártszervezet vezető szerepének növeléséhez. Állhatatosabban kell foglalkoznunk a szervezőtevékenység és a politikai-ideológiai munka színvonalának emelésével, a munkastílus és -módszerek tökéletesítésével, hogy a pártszervek és -szervezetek, az összes kommunisták maradéktalanul ültessék gyakorlatba a felettes pártszervek és a saját határozataikat. A megyei pártbizottság plenárisa bízik abban, hogy a kongresszusi dokumentumok megvitatása a megye valamennyi pártszervének ésszervezetének, az összes dolgozóknak alkalmat nyújt arra, hogy egyre kimagaslóbb eredményeket érjenek el tevékenységük minden területén. Ezek a megvalósítások annak a forró óhajunknak lesznek hű kifejezői, hogy egész tevékenységünket a párt és a dolgozók, a szocializmus és a kommunizmus ügyének szolgálatába állítjuk. * Befejezésül a plenáris határozatot fogadott el, amelyet lapszámunkban közlünk. A plenáris elhatározta, hogy 1974 novemberének első felében összehívja a megyei pártszervezet rendkívüli konferenciáját. Ugyanakkor jóváhagyta a konferencia képviseleti normáját, és a jelöltek számát, akiket az alárendelt pártszervezetek javasolnak a megyei pártbizottságba. Lelkes hangulat közepette, kifejezésre juttatva megyénk összes kommunistáinak, valamennyi magyar, román és más nemzetiségű dolgozójának egységes akaratát, a plenáris elfogadta az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett távirat szövegét. Hargita megye pártbizottságának plenárisa az aktívával tartott 1974. szeptember 4-i ülésén, megvitatva a párt programtervezetét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításáról, Románia haladásáról a kommunizmus felé, valamint a következő ötéves terv irányelv-tervezetét és Románia gazdasági-társadalmi fejlődésének prognózisát 1990-ig, a kommunisták, a megye városai és falvai valamennyi magyar és román dolgozójának nevében egyöntetűen nagyra értékelte a párt és haza sorsa alakulásának, a szocializmus és a kommunizmus ügyének kivételes jelentőségű dokumentumait, kinyilvánítva teljes egyetértését az irányelvekkel és szilárd elhatározását, hogy fáradhatatlanul küzdenek az irányelvek teljes életbeültetéséért. A plenáris kifejezésre juttatta egyetértését és megelégedését azzal a móddal, ahogyan az 1972 júliusi Országos Pártkonferencia megbízatását teljesítették a párt programjának kidolgozásában és úgy véli, hogy mind a programtervezet, mind az irányelvek pártunk és népünk kollektív éleslátásáról és bölcsességéről tanúskodnak. A kommunisták, a megye valamenynyi lakója ebből az alkalomból is kifejezésre juttatja legmesszebbmenő tiszteletét és nagyrabecsülését pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs iránt, nagyraértékelve döntő hozzájárulását ezeknek a történelmi jelentőségű dokumentumoknak a kidolgozásában, amelyek híven tükrözik politikai éleslátását, merész gondolkodását, nagy képességét a társadalmi jelenségek analizálásában és szintetizálásában, lánglelkű hazafiságát és következetes internacionalizmusát, forradalmi szellemét és mély humanizmusát, amely egész tevékenységét jellemzi. A plenáris nagyra értékeli, hogy a pártprogram mélyreható politikai és társadalmi, történelmi jelentőségű téziseket tartalmaz, biztos útmutatót képezve az összes kommunisták, az egész nép számára a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom sikeres megvalósításáért és a kommunizmus építésére való rátérésért vívott harcban a korszak, amelyet különleges tisztánlátással és tudományos következetességgel határoz meg. Azon meggyőződésük alapján, hogy a XI. pártkongresszus dokumentumát megszabta elkövetkezendő feladatok a jelenlegi ötéves terv mérlegében gyű-lkereznek, Hargita megye dolgozói — a pártszervek és -szervezetek vezetésé-* vel — sikeresen tesznek eleget a jelen-* legi ötéves terv rájuk háruló feladatainak, mind az iparban, mezőgazdaságban, szállításban és építkezésben, mind pedig az életszínvonal emelésében, a kulturális nevelő tevékenységben, a gazdasági, társadalmi élet összes területén. Meggyőződve, hogy a program és az irányelvtervezet nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítását a párt politikai vezető szerepének megerősítése közvetlenül feltételezi, a Hargita megyei pártbizottság, a pártaktíva, valamennyi pártszerv és -szervezet úgy fog tevéékenykedni, hogy ezeknek a történelmi jelentőségű dokumentumoknak a megvitatása, a XI. kongresszus előkészítésének időszaka minden egyes pártszer-* vezet, minden egyes párttag munkájá nak alapos, a kritika és az önkritika szellemében végzett elemzésének nyújthasson alkalmat, vezessen a pártszervezeti vezető szerepének megerősítéséhez, a kommunista felelősségtudat növeléséhez, a társadalmi, gazdasági, ideológiai és politikai szervező tevékenység valamennyi területén. .. A plenáris ülés biztosítja pártunk vezetőségét, Nicolae Ceauşescu elvtársát, pártunk főtitkárát, hogy Hargita megye pártszervezete, a kommunistáké megyénk valamennyi magyar és román dolgozója egész alkotó energiáját párjtunk marxista-leninista bel- és külpolitikája életbeültetésének szolgálatába állítja, megsokszorozza erőfeszítéseit? hogy újabb jelentős munkasikerekkell köszöntse pártunk XI. kongresszusát? egyre jobban hozzájárulva népilig « ... nagyszerű művéhez, a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, drága ha-' zánkban, Románia Szocialista Köztár saságban. \ { AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK az aktívavaiT TARTOTT PLENÁRIS ÜLESE * 1 1994. SZEPTEMBER 7. SZOMBAT A XI. pártkongresszus irányelvtervezete A NEMZETI JÖVEDELEM ELOSZTÁSA Országunk egész lakosságával együtt, megyénk dolgozói is megkülönböztetett érdeklődéssel fogadták az RKP XI. kongresszusának múlt hónap elején közzétett Irányelvtervezetét. A pártszervek és -szervezetek, az összes kommunisták, a tömeg- és társadalmi szervezetek, az egész lakosság bekapcsolódik a szocialista hazánk elkövetkező ötéves és 1981—1990 közötti fejlődését felvázoló dokumentum megvitatásába. Az Irányelvtervezet fontosabb fejezeteit tárgyaló cikksorozattal lapunk hozzá kíván járulni a nagyfontosságú dokumentum elmélyültebb tanulmányozásához, alaposabb elsajátításához. A XI. kongresszus Irányelvtervezetének előírása szerint az 1976—1980-as ötéves tervben a nemzeti jövedelem legnagyobb részét — 66—67 százalékát — fogyasztási célokra fordítjuk, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk a társadalom tagjai szükségleteinek egyre teljesebb kielégítésére. Ugyanakkor a termelőerők gyors fejlesztése és az egész társadalom sokoldalú haladásának biztosítása érdekében jelentős erőforrásokat — a nemzeti jövedelem 33—34 százalékát — fordítjuk a gazdasági-társadalmi fejlesztés céljaira. A szocializmus építésének történelmi gyakorlata hazánkban bizonyítja, milyen rendkívüli jelentősége van annak, hogy a nemzeti jövedelem jelentős hányadát fejlesztési alapra, ezen belül is elsősorban az anyagi termelés ágainak fejlesztésére fordítjuk. Csakis ily módon biztosíthatjuk a bővített szocialista újratermelést, építhetünk újabb és újabb gyárakat, javíthatjuk a meglévők műszaki felszerelését, csakis ily módon teremthetünk biztos alapokat a termelőerők szakadatlan fejlesztéséhez, az anyagi termelés fokozásához, a nemzeti jövedelem növekedéséhez. Ez a beruházási politika hazánk számára objektív szükségszerűség. Több oknál fogva. Elsősorban azért, mert hazánk, mint fejlődésben lévő szocialista ország, csakis ilyenformán érheti utól a gazdaságilag fejlettebb országokat. Másodsorban azért szükséges, mert a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és társadalmunk kommunizmus felé való előrehaladása csakis a termelőerők gyorsiramú fejlesztésével valósítható meg. A nemzeti jövedelem jelentős hányadának fejlesztési alapra való fordítása szükséges azért is, mert végsősoron ezzel biztosíthatjuk leginkább a lakosság életszínvonalának emelését. Első látásra úgy tűnhet, hogy a fejlesztési alap magas részarányának megállapítása a fogyasztási alap rovására történik. Valójában éppen a fejlesztési alap magas szintjével biztosíthatjuk a fogyasztási alap fokozott és gyorsütemű növekedését, azt, hogy a fogyasztási alap ne csak tételesen, hanem tömegében is nőjjön, az egy százalék öt év múlva sokkal nagyobb legyen, mint ma. Az RKP KB 1974. július 27-29-i plenáris ülésén méltán mutattak rá hogy azokban az években — 1960-nal bezárólag —, amikor csökkentették a fejlesztési alapot, a fogyasztási alap is alig emelkedett, az évi növekedés üteme nem haladta meg az 5,3 százalékot. Azokban az években alig értük el az egyszerű újratermelés szintjét, s a fejlesztési alap hányadának helytelen megállapítása káros kihatással volt a lakosság életszínvonalának alakulására is. Tudományos gazdaságpolitikájának megfelelően, a dolgozók alapvető érdekeiből kiindulva, pártunk határozottan visszaverte a „fogyasztói* elveket, s az 1966—1970-es ötéves tervben a nemzeti jövedelem mintegy 29—30 százalékát fordította fejlesztési alapra. Következésképpen az említett időszakban évi 7 százalékos ütemben növekedett a fogyasztási alap. A jelenlegi ötéves tervben a nemzeti jövedelem több mint 33 százalékát fordítjuk fejlesztési alapra. A fogyasztói alap átlagos évi növekedési üteme eléri a 8 százalékot, a nemzeti jövedelem pedig 1975-ben 81 százalékkal haladja meg az 1970-es év szintjét, és így elsőízben történik meg, hogy a nemzeti jövedelem növekedési üteme felülmúlja a társadalmi termékét. Természetesen, az ilyen fejlesztési alap fokozott erőfeszítéseket igényel mindannyiunktól. Vállaljuk a többlet -erőfeszítést, mert tudjuk, hogy ez a* egyedül járható útja a termelőerők gyorsütemű fejlesztésének, a szocializ-* mus erős műszaki-anyagi alapja meg-* teremtésének, a nemzeti jövedelem növelésének, anyagi és szellemi jólétüntt fokozásának. A fejlesztési és fogyasztói alap közöt ii helyes, alaposan megindokolt arányinak megfelelően a következő ötéves tervben 920—960 milliárd lejt irányítunk elő az ország gazdasági-társadal-mi fejlesztésére. Mit jelent ezt? Kedvez szó feltételeket teremtünk a társadalom egész műszaki-anyagi alapjának fejlesztéséhez és modernizálásához, 2700 új termelőkapacitást és egységet építünk, országunk valamennyi megyéje legkevesebb 10 milliárd lejes évi ipari termelést ér el, 1—1,2 millió új munnkahelyen dolgozhatnak hazánk állampolgárai, 815 000 új lakásba költözhetőnek be a lakók. Az ország gyorsüzemei gazdasági-társadalmi fejlesztésével egyidőben biztosítjuk a nemzeti jövedelem 54—61 százalékos növekedését, a társadalmi termék 47—54 százalékos növekedésével szemben. Ily módon lehetővé válik a fogyasztói alap növekedése, 1980-ban 1975-höz viszonyítva, 51—55 százalékkal növeljük a javadalmazási alapot, 35—37 százalékkal a lakosság összreáljövedelmét, tovább növeljük a parasztság jövedelmét, a társadalmi-és a nyugdíjalapokat. Ugyancsak a nemzeti jövedelem, a fogyasztói alap növekedésében rejlik a csökkentett munkahét fokozatos bevezetésének, valamint más, a lakosság életszínvonalának emelését szolgáló intézkedéseknek a kulcsa. Kovácz Károly