Hargita, 1974. szeptember (7. évfolyam, 123-126. szám)

1974-09-07 / 123. szám

3 A XI. pártkongresszus dokumentumtervezeteinek vitája a megyei pártbizottság plenáris ülésének munkálatain HATÁROZAT Az ipar fejlődésével párhuzamosan fejlődnek a gazdaság többi ágazatai is. A mezőgazdasági össztermelés értéke 1980-ban a megye történetében először eléri a 2,1 milliárd lejt, ami 2,2-szeres növekedést jelent 1970-hez viszonyítva, illetve 27,8 százalékot az 1975-re ter­vezett össztermeléssel szemben. A megye sokoldalú fejlődése pár­tunk és államunk fokozott beruházási programjának a következménye. Az 1976—1980-as időszakra állami alapok­ból 5,3 milliárd lejt irányoztak elő me­gyénk gazdasági-társadalmi továbbfej­lesztésére. A hozzászólók — köztük Pethő Ilona, Kedves Mária — hangsúlyozták az a­­nyagi termelés, ágazatainak várható poz­itív hatását a társadalmi élet kü­lönböző területeinek alakulására. Lé­nyegesen növekedni fog a különböző tevékenységi területeken foglalkoztatott személyek száma, a lakosság száma, az óvodák és napközi otthonok befogadó­­képessége, tovább bővül az egészség­­ügyi és kereskedelmi hálózat, állami alapokból és a lakosság alapjaiból, ál­lami kölcsönnel 7000 lakrész épül. Megyénk kommunistáit és összes dolgozóit, magyarokat, románokat és más nemzetiségűeket — hangsúlyozták a hozzászólók — mély megelégedéssel és hazafias büszkeséggel tölti el és ki­feje­zik teljes egyetértésüket a közelgő kongresszus dokumentumainak, elő­irányzatainak, pártunk bel- és külpoli­tikájának tartalmával és irányvonalai­val. E nagyszerű politika fáradhatatlan kezdeményezője Nicolae Ceauşescu elvtárs, a jelenkor nagyra értékelt és kiemelkedő személyisége. Mindez a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének, a kommunizmus fe­lé való előrehaladásunknak, Románia nemzetközi tekintélye növekedésének biztos záloga. A XL kongresszus dokumentumai különleges jelentőségét kiemelve, a megyei pártbizottság plenárisa ugyan­akkor megállapította ezek megvitatásá­nak módját megyénk kommunistáival, összes dolgozóival. A pártvezetőség út­mutatásai alapján a következő időszak­ban szervezzük meg a municípiumi, városi és községi pártbizottságok bő­vített plenáris üléseit, ahol a­­ pártta­gok és más dolgozók széleskörűen megvitatják a kongresszus dokumen­tumaiba foglalt elveket és ezek szelle­mében a tervfeladatok és terven felüli vállalások teljesítésének módját az öt­éves terv határidő előtti teljesítése ér­dekében. A plenáris leszögezte, hogy az egyes vállalatokban tapasztalt le­maradások, ahogyan azt a dolgozók nemrégiben megtartott nagygyűlésein is megállapították, nem annyira objek­tív okokkal magyarázhatók, az okok inkább a munkaszervezésben, a terme­lőkapacitások és a munkaerő nem meg­felelő kihasználásában, valamint az e­légtelen műszaki-anyagi ellátásban ke­resendők. A plenáris feladatul adta a pártszervezeteknek, a tömegszerveze­­teknek, a dolgozók bizottságainak, hogy következetesen alkalmazzák a közgyű­lések határozatait, a vitákat és a vá­lasztási közgyűléseket használják fel arra, hogy ösztönözzék a kezdeménye­­zőszellemet, növeljék a kommunisták, az összes dolgozók felelősségérzetét, e­­rősítsék a rendet és a fegyelmet. Mind­ezeket a problémákat nagy igényesség­gel, a bírálat és az önbírálat szellemé­ben kell megtárgyalni, kihangsúlyozva azt a konkrét felelősséget, amely e vezetőségi tagokra, minden egyes kom­munistára hárul, olyképpen, hogy a vi­ták hozzájáruljanak a kollektív munka és vezetés, a fegyelem megerősítéséhez, a cselekvőképes erők, valamennyi párt­­szervezet vezető szerepének növelésé­hez. Állhatatosabban kell foglalkoz­nunk a szervezőtevékenység és a poli­tikai-ideológiai munka színvonalának emelésével, a munkastílus és -módsze­rek tökéletesítésével, hogy a pártszer­vek és -szervezetek, az összes kommu­nisták maradéktalanul ültessék gyakor­latba a felettes pártszervek és a saját határozataikat. A megyei pártbizottság plenárisa bí­zik abban, hogy a kongresszusi doku­mentumok megvitatása a megye vala­mennyi pártszervének és­­szervezeté­nek, az összes dolgozóknak alkalmat nyújt arra, hogy egyre kimagaslóbb e­­redményeket érjenek el tevékenységük minden területén. Ezek a megvalósítá­sok annak a forró óhajunknak lesznek hű kifejezői, hogy egész tevékenysé­günket a párt és a dolgozók, a szocia­lizmus és a kommunizmus ügyének szolgálatába állítjuk. * Befejezésül a plenáris határozatot fo­gadott el, amelyet lapszámunkban köz­lünk. A plenáris elhatározta, hogy 1974 novemberének első felében összehívja a megyei pártszervezet rendkívüli kon­ferenciáját. Ugyanakkor jóváhagyta a konferencia képviseleti normáját, és a jelöltek számát, akiket az alárendelt pártszervezetek javasolnak a megyei pártbizottságba. Lelkes hangulat közepette, kifejezés­re juttatva megyénk összes kommunis­táinak, valamennyi magyar, román és más nemzetiségű dolgozójának egysé­ges akaratát, a plenáris elfogadta az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett távirat szövegét. Hargita megye pártbizottságának ple­nárisa az aktívával tartott 1974. szep­tember 4-i ülésén, megvitatva a párt program­tervezetét a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megvalósítá­sáról, Románia haladásáról a kommu­nizmus felé, valamint a következő öt­éves terv irányelv-tervezetét és Ro­mánia gazdasági-társadalmi fejlődésé­nek prognózisát 1990-ig, a kommunis­ták, a megye városai és falvai vala­mennyi magyar és román dolgozójá­nak nevében egyöntetűen nagyra érté­kelte a párt és haza sorsa alakulásá­nak, a szocializmus és a kommunizmus ügyének kivételes jelentőségű doku­mentumait, kinyilvánítva teljes egyet­értését az irányelvekkel és szilárd el­határozását, hogy fáradhatatlanul küz­denek az irányelvek teljes életbeülte­­téséért. A plenáris kifejezésre juttatta egyet­értését és megelégedését azzal a mód­dal, ahogyan az 1972 júliusi Országos Pártkonferencia megbízatását teljesí­­tetté­k a párt programjának kidolgozá­sában és úgy véli, hogy mind a prog­ram­tervezet, mind az irányelvek pár­tunk és népünk kollektív éleslátásáról és bölcsességéről tanúskodnak. A kommunisták, a megye valameny­­nyi lakója ebből az alkalomból is ki­fejezésre juttatja legmesszebbmenő tiszteletét és nagyrabecsülését pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs i­­ránt, nagyraértékelve döntő hozzájáru­lását ezeknek a történelmi jelentőségű dokumentumoknak a kidolgozásában, amelyek híven tükrözik politikai éles­látását, merész gondolkodását, nagy ké­pességét a társadalmi jelenségek ana­lizálásában és szintetizálásában, láng­lelkű hazafiságát és következetes in­ternacionalizmusát, forradalmi szelle­mét és mély humanizmusát, amely e­­gész tevékenységét jellemzi. A plenáris nagyra értékeli, hogy a pártprogram mélyreható politikai és társadalmi, történelmi jelentőségű tézi­seket tartalmaz, biztos útmutatót ké­pezve az összes kommunisták, az egész nép számára a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom sikeres megvalósí­tásáért és a kommunizmus építésére való rátérésért vívott harcban a kor­szak, amelyet különleges tisztánlátás­sal és tudományos következetességgel határoz meg. Azon meggyőződésük alapján, hogy a XI. pártkongresszus dokumentumát megszabta elkövetkezendő feladatok a jelenlegi ötéves terv mérlegében gyű-l­kereznek, Hargita megye dolgozói —­ a pártszervek és -szervezetek vezetésé-* vel — sikeresen tesznek eleget a jelen-* legi ötéves terv rájuk háruló feladatai­nak, mind az iparban, mezőgazdaság­ban, szállításban és építkezésben, mind pedig az életszínvonal emelésében, a kulturális nevelő tevékenységben, a gazdasági, társadalmi élet összes terü­letén. Meggyőződve, hogy a program és az irányelvtervezet nagyszerű célkitűzé­seinek megvalósítását a párt politikai vezető szerepének megerősítése közvet­lenül feltételezi, a Hargita megyei párt­­bizottság, a pártaktíva, valamennyi pártszerv és -szervezet úgy fog tevéé­­kenykedni, hogy ezeknek a történelmi jelentőségű dokumentumoknak a meg­vitatása, a XI. kongresszus előkészíté­sének időszaka minden egyes pártszer-* vezet, minden egyes párttag munkájá­ nak alapos, a kritika és az önkritika szellemében végzett elemzésének nyújthas­son alkalmat, vezessen a pártszervezeti vezető szerepének megerősítéséhez, a kommunista felelősségtudat növelésé­hez, a társadalmi, gazdasági, ideoló­giai és politikai­ szervező tevékenység valamennyi területén. .­­. A plenáris ülés biztosítja pártunk vezetőségét, Nicolae Ceauşescu elvtár­­­sát, pártunk főtitkárát, hogy Hargita megye pártszervezete, a kommunistáké megyénk valamennyi magyar és román­ dolgozója egész alkotó energiáját pár­j­tunk marxista-leninista bel- és külpo­litikája életbeültetésének szolgálatába állítja, megsokszorozza erőfeszítései­t? hogy újabb jelentős munkasikerekkell köszöntse pártunk XI. kongresszusát? egyre jobban hozzájárulva népilig « ... nagyszerű művéhez, a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, drága ha-' zánkban, Románia Szocialista Köztár­­ saságban. \ { AZ RKP HARGITA MEGYEI BI­ZOTTSÁGÁNAK az aktívavaiT TARTOTT PLENÁRIS ÜLESE * 1 1994. SZEPTEMBER 7. SZOMBAT A XI. pártkongresszus irányelvtervezete A NEMZETI JÖVEDELEM ELOSZTÁSA Országunk egész lakosságával együtt, megyénk dolgozói is megkülön­böztetett érdeklődéssel fogadták az RKP XI. kongresszusának múlt hónap ele­jén közzétett Irányelvtervezetét. A pártszervek és -szervezetek, az összes kommunisták, a tömeg- és társadalmi szervezetek, az egész lakosság bekap­csolódik a szocialista hazánk elkövetkező ötéves és 1981—1990 közötti fejlődé­sét felvázoló dokumentum megvitatásába. Az Irányelvtervezet fontosabb fe­jezeteit tárgyaló cikksorozattal lapunk hozzá kíván járulni a nagyfontosságú dokumentum elmélyültebb tanulmány­ozásához, alaposabb elsajátításához. A XI. kongresszus Irányelvterveze­tének előírása szer­int az 1976—1980-as ötéves tervben a nemzeti jövedelem legnagyobb részét — 66—67 százalékát — fogyasztási célokra fordítjuk, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremt­sünk a társadalom tagjai szükségletei­nek egyre teljesebb kielégítésére. U­­gyanakkor a termelőerők gyors fejlesz­tése és az egész társadalom sokoldalú haladásának biztosítása érdekében je­lentős erőforrásokat — a nemzeti jö­­­vedelem 33—34 százalékát — fordít­juk a gazdasági-társadalmi fejlesztés céljaira. A szocializmus építésének történelmi gyakorlata hazánkban bizonyítja, mi­lyen rendkívüli jelentősége van annak, hogy a nemzeti jövedelem jelentős há­nyadát fejlesztési alapra, ezen belül is elsősorban az anyagi termelés ágainak fejlesztésére fordítjuk. Csakis ily módon biztosíthatjuk a bővített szocialista új­ratermelést, építhetünk újabb és újabb gyárakat, javíthatjuk a meglévők mű­szaki felszerelését, csakis ily módon te­remthetünk biztos alapokat a termelő­erők szakadatlan fejlesztéséhez, az a­­nyagi termelés fokozásához, a nemzeti jövedelem növekedéséhez. Ez a beruházási politika hazánk szá­mára objektív szükségszerűség. Több oknál fogva. Elsősorban azért, mert ha­zánk, mint fejlődésben lévő szocialista ország, csakis ilyenformán érheti utól a gazdaságilag fejlettebb országokat. Másodsorban azért szükséges, mert a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtése és társadalmunk kommunizmus felé való előrehaladása csakis a termelőerők gyorsiramú fej­­­lesztésével valósítható meg. A nemzeti jövedelem jelentős hányadának fejlesz­tési alapra való fordítása szükséges a­­zért is, mert végsősoron ezzel biztosít­hatjuk leginkább a lakosság életszínvo­nalának emelését. Első látásra úgy tűnhet, hogy a fej­lesztési alap magas részarányának meg­állapítása a fogyasztási alap rovására történik. Valójában éppen a fejlesztési alap magas szintjével biztosíthatjuk a fogyasztási alap fokozott és gyorsüte­mű növekedését, azt, hogy a fogyasztá­si alap ne csak tételesen, hanem töme­gében is nőjjön, az egy százalék öt év múlva sokkal nagyobb legyen, mint ma. Az RKP KB 1974. július 27-29-i plenáris ülésén méltán mutattak rá hogy azokban az években — 1960-nal bezárólag —, amikor csökkentették a fejlesztési alapot, a fogyasztási alap is alig emelkedett, az évi növekedés üte­me nem haladta meg az 5,3 százalé­kot. Azokban az években alig értük el az egyszerű újratermelés szintjét, s a fejlesztési alap hányadának helytelen megállapítása káros kihatással volt a lakosság életszínvonalának alakulására is. Tudományos gazdaságpolitikájának megfelelően, a dolgozók alapvető érde­keiből kiindulva, pártunk határozottan visszaverte a „fogyasztói­* elveket, s az 1966—1970-es ötéves tervben a nemze­ti jövedelem mintegy 29—30 százalé­kát fordította fejlesztési alapra. Kö­vetkezésképpen az említett időszakban évi 7 százalékos ütemben növekedett a fogyasztási alap. A jelenlegi ötéves tervben a nemzeti jövedelem több mint 33 százalékát for­dítjuk fejlesztési alapra. A fogyasztói alap átlagos évi növekedési üteme el­éri a 8 százalékot, a nemzeti jövedelem pedig 1975-ben 81 százalékkal haladja meg az 1970-es év szintjét, és így első­ízben történik meg, hogy a nemzeti jövedelem növekedési üteme felülmúlja a társadalmi termékét. Természetesen, az ilyen fejlesztési alap fokozott erőfeszítéseket igényel mindann­yiunktól. Vállaljuk a többlet -erőfeszítést, mert tudjuk, hogy ez a* egyedül járható útja a termelőerők­ gyorsütemű fejlesztésének, a szocializ-* mus erős műszaki-anyagi alapja meg-* teremtésének, a nemzeti jövedelem nö­velésének, anyagi és szellemi jólétüntt fokozásának. A fejlesztési és fogyasztói alap közöt­­ ii helyes, alaposan megindokolt arányi­nak megfelelően a következő ötéves tervben 920—960 milliárd lejt irányí­tunk elő az ország gazdasági-társadal-­­mi fejlesztésére. Mit jelent ezt? Kedvez s­zó feltételeket teremtünk a társadalom egész műszaki-anyagi alapjának fej­lesztéséhez és modernizálásához, 2700 új termelőkapacitást és egységet épí­tünk, országunk valamennyi megyéje legkevesebb 10 milliárd lejes évi ipari termelést ér el, 1—1,2 millió új mun­n­kahelyen dolgozhatnak hazánk állam­polgárai, 815 000 új lakásba költözhető­nek be a lakók. Az ország gyorsüzemei gazdasági-társadalmi fejlesztésével egy­­időben biztosítjuk a nemzeti jövedelem 54—61 százalékos növekedését, a társa­dalmi termék 47—54 százalékos növe­kedésével szemben. Ily módon lehetővé válik a fogyasztói alap növekedése,­­ 1980-ban 1975-höz viszonyítva, 51—55 százalékkal növeljük a javadalmazási alapot, 35—37 százalékkal a lakosság összreáljövedelmét, tovább növeljük a parasztság jövedelmét, a társadalmi-és a nyugdíj­alapokat. Ugyancsak a nem­zeti jövedelem, a fogyasztói alap növe­­kedésében rejlik a csökkentett mun­­kahét fokozatos bevezetésének, vala­­mint más, a lakosság élet­szín­vonalán­ak emelését szolgáló intézkedéseknek a kulcsa. Kovácz Károly

Next