Hargita, 1977. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1977-06-01 / 128. szám

EURMIKEINKÉRT Június első napjá — a gyermekeké. A legkiseb­beké, akiknek még alig nyílik szemük a világra, azoké, akiknek ajka még nehezen, de az anyanyelv első szavainak formálásá­ra kerekedik, azoké, akik napközibe, óvodába in­dulnak, oldalukon az első táskával és az első kö­zösségi élmények sokáig megőrzött emlékét viszik tovább, azoké, akik az is­kolapadban ízlelik a tu­dás forrásait. Gyermekeink — tele ve­lük a világ, az utcák, a parkok, az iskolák és nem otthon nélkülük az otthon. Szavaik, világra csodál­kozó kérdéseik, mosolyuk nélkül elképzelhetetlenek a napok. Mindez bele­fér egyetlen szóba a gyer­mek. És rájuk nézve nem csupán a mát, hanem a jövőt, saját jövőnket, az ország jövőjét is köszönt­jük. Hisz mindennapos munkánk legfőbb értelmei ők, minden, amit ma épí­tünk, az jövőnket, az ő életüket is alapozza. Szo­cialista társadalmunkban megkülönböztetett gon­doskodásnak örvendenek a gyermekek, szerető fél­tés őrzi minden lépésüket, egyre jobb feltételeket te­remt számukra a társada­lom. Óvodák, bölcsődék, napközik épülnek, iskolák nőnek ki a földből, a gyer­meknevelés anyagi körül­ményein pedig egyre töb­bet segít a gyermekpótlék, mely pártunk legújabb, az életszínvonal emelését célzó intézkedései nyo­mán ismét gyarapodott. Emberséges, szocialista társadalmunknak­ nemes vonása ez a gyermeksze­retet, ez a gyermekköz­pontúság, ez az őrködés a­lmában induló, a jövőt é­­pítő ifjú nemzedék fölött. Gyermekeink — más szó­val, de ugyanilyen érzé­sekkel mondják ezt ki szerte a világon, és ezért is olyan szép, nemzetközi ünnep a gyermeknap. Ma őket köszöntjük, ajándék­kal, jókedvvel, mosollyal. És a legnagyobb öröm, hogy ez utóbbi sohasem marad viszonzatlanul. Hisz a gyermekkor csodálatos ajándékai kimeríthetetle­­nek, a gyermek — és ezt a mindennapos érzést ta­lán ma még erősebben érezzük - a legdrágább kincs. Köszöntsük hát ma őket ! zerkilencszázhetvenhat ta­vaszán egy gyermekvers kötetet kaptam ajándékba egy kedves ismerős családtól, a következő beírással : „Hogy sok örömet szerezzél a gyermekeknek is." Forgatom a lapokat, ismerke­dem a versekkel. Hogyan kerül­nek egymás mellé fecskék és macskák, fényképezkedő zsirá­fok­ és hosszúlábú gólyák, néger és fehér gyermekek: Tömök, Dickek, Ferkék, Gáborok, Sári­kák és Erzsikék, a Lánglalá-cso­­daló, Morzsa és Bodri. Válogatás négy évszázad gyermekverseiből: Shakespeare, Petőfi, Eminescu, Rimbaud, Majakovszkij, Arghezi, Ernst Toller, Szabó Lőrinc, Ká­nyáéi és még sokan mások, élők és régen porladók, hazai és tá­­voli, idegen égtájak költői. Mindnyájan egy közös­­világ ké­pét keltik életre és egy örök, de mindig megújuló közösséghez szólnak. A Gyermekekhez. A gyermekek pedig szivesen és örömmel fogadták a Fecskekö­szöntőt, azaz a műsort, ami azóta a versekből készült. Az első bemutató a kézdivásár­­helyi könyvtár olvasótermében volt, ahol a sok író-olvasó talál­kozó és egyéb irodalmi műsor u­­tán, most figyelő kedves gyer­mekarcokkal telt meg a helyiség. Illyefalván az egyik osztályba bezsúfolódott kicsinyek ibolya­­csokrokat szorongattak a kezük­ben. A sepsiszentgyörgyi Dózsa klub a szemerjai, a 7. sz. iskola a csiki-negyedi gyermekeket gyűjtötte egybe. A székelyudvar­helyi kultúrházba a mamák, nagymamák is eljöttek és hálás szeretetükkel vettek körül a mű­sor után, bizonygatva, hogy u­­gyanúgy élvezték a verseket, mint a gyermekek. Ugyancsak az ud­varhelyi 2. sz. Általános Iskola fényképe és szép metszete fek­szik azóta is íróasztalomon, em­­lékként, hogy ott jártam és elő­ször járt szavaló az iskola falai között. Lapozgatok a Csíkszeredai 1. sz. Líceum vaskos monográ­fiájában, amit a május huszadi­­ki - legutóbbi - műsorom alkal­mával kaptam az I-IV. osztályos tanulóktól. A sok tulipán, szegfű és egyéb virág részben már elhervadt, de illatuk, a kísérő és köszönő sza­vak emléke megmaradt és re­mélem, akadt olyan kisdiák va­­lahol, ak­i utána nézett egy-egy versnek és talán meg is tanulta azóta. És még valamit. Csíksze­redában, ahol kb. 250 gyermek szorongott az ősi iskola szép kis színháztermében, a műsor után kivonuló kicsinyek közül sokan a nyakamba kapaszkodtak és megcsókoltak. Egy kislány azt mondta : „Köszönjük Tanító Né­ni." Talán már nem tartozik ide, de mégis el kell mondjak vala­mit. Mint minden színésznek, ne­kem is volt szerepálmom. Soha nem valósult meg, mert nem ját­­szottuk azt a darabot, mint aho­gyan egyebet sem Bródi Sándor­tól. Tóth Flórát szerettem volna egyszer eljátszani, a Tanítónő­ t. A színpadon nem sikerült, a Pó­diumon egy kislány azzá avatott. Köszönet érte, annak a Csíksze­redai kislánynak. Kudelász Ildikó „Köszönjük, Tanító Néni­" Nagy P. Zoltán felvételei . (Folytatás az 1. oldalról) Az említett ülésszakon való te­vékeny részvétele mellett Nicolae Ceauşescu elvtárs egész május­ban gazdag tevékenységet fejtett ki mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai vonatkozásban. Má­jus 5-én a fővárosi Sport és Mű­velődési Palotában megtekintette a tudományos kutatás, a mérnök­technológia és a műszaki hala­dás terén elért eredményeket bemutató kiállítást és a kutatás minden területét felölelő értékes útmutatásokat adott. Május 25- én pártunk főtitkára újabb mun­kalátogatást tett a fővárosban, felavatta a könyv és a tájékoz­tató nevelő eszközök kiállítását, másnap jelen volt és beszédet mondott az országos írókonferen­cián, a hónap végén pedig mun­kalátogatást tett Constanţa me­gyében. Ugyancsak május folya­mán Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta és megbeszélést tartott Luis Corvalan elvtárssal, a Chi­lei Kommunista Párt főtitkárával, fogadta a hazánkban hivatalos látogatást tett Giulio Andreottit, Olaszország Minisztertanácsának elnökét. Május 11 és 13 között államelnökünk hivatalos baráti látogatást tett Egyiptom Arab Köztársaságban, május 17 és 19 között pedig párt- és állami kül­döttség élén hivatalos baráti lá­togatáson a Lengyel Népköztár­saságban tartózkodott. A látoga­tások gyümölcsöző eredményeit nagyra értékelték a Politikai Vég­rehajtó Bizottság május 24-i ülé­sén. Megyénk májusa is bővelke­dett eseményekben. Csíkszeredá­ban és más városokban ünnepi gyűléseken emlékeztünk meg ha­zánk állami függetlenségének centenáriumáról, május 9-én a megyei pártbizottság bárójának, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, a helyi párt­os állami szervek, a tömeg és társadalmi szervezetek képvise­lői ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a hazánk sza­badságáért és függetlenségéért, a fasizmus szétzúzásáért életüket áldozó hősök emlékműveit U­­gyanakkor Harci Zászlót adtak át Hargita megye és Csíkszereda város, majd Székelyudvarhely municípium hazafias alakulatai­nak. Az életszínvonal emelésére ho­zott párthatározatok teremtő munkára sarkallták megyénk ma­gyar és román dolgozóit is. Pél­dás helytállásuknak köszönhető­en újabb kiemelkedő sikerek szü­lettek a szocialista munkaver­senyben, s így megyénk ipara öt nappal határidő előtt teljesítette öt havi össztermelési tervét. Az előzetes számítások szerint me­gyénk iparának dolgozói terven felül több mint száz millió lej ér­tékű anyagi javat termeltek, a­­z évihez értékes módon hozzájárult a balánbányai Bányaipari Válla­lat, a Hargita Bányavállalat, a parajdi Sóbánya, a Csíkszeredai Kötöttárugyár, a székelyudvarhe­lyi Cérnagyár, a Fakitermelési és Szállítási Vállalat, valamint más termelőegységek munkaközössé­­ge. A kedvezőtlen időjárás ellené­re intenzív munka folyt szántó­földjeinken, mezőgépészeink hosszabbított műszakban dolgoz­tak, hogy a vetés befejezésével egyidejűleg végezhessék a nö­vényápolási tennivalókat. Példa­mutató mezőgazdasági termelő­­szövetkezeteink tagságának helytállása, akik már az eső utá­ni napokon kapálták a cukorré­pát, a kukoricát. Nagy területe­ken végeztek legelőtakarítást, jól haladtak a kaszáló-feljavítási munkálatok. Az MISZ-ek Megyei Szövetsége Tanácsának május 23-i plenárisa kedvezően értékel­te az állattenyésztésben, minde­nekelőtt a tejhozam növelésében megmutatkozó eredményeket, és további intézkedéseket tett a növénytermesztés és az­ állatte­nyésztés idei termelési tervének teljesítése és túlszárnyalása ér­dekében. Színvonalas rendezvényekkel örvendeztetett meg a Megének­­lünk, Románia országos fesztivál. Miközben népes küldöttség kép­viselte sikeresen megyénket a fő­városban megtartott országos döntőn, Csíkszeredában, immár tizedszer, rendezték meg a Ta­vasz a Hargitán folklórfesztivált, több mint kétezer műkedvelő fel­léptével. Ugyancsak az országos feszti­vál jegyében került sor a Szín­játszás Hete rendezvénysorozatra Székelyudvarhelyen, amelynek keretében május 15-én megnyílt a municípiumi Népszínház és sor került a bukaresti Nemzeti Szín­ház vendégjátékára. A műszaki alkotómunka térhó­dításáról tanúskodik az ipari lí­ceumok tanulóinak munkáiból összeállított megyei kiállítás, a­­melyet a Csíkszeredai 2-es számú ipari líceumban rendeztek meg. A kutatómunka fellendülését jelzi a Székelyudvarhelyen tartott két tudományos ülésszak, előbb a gyermekigyógyászok, utóbb a matematikusok és a filológusok tartottak előadásokat és talál­koztak neves egyetemi tanárok­kal. Május 25. a kicsengetés napja felejthetetlen élményként őrződik meg megyénk több mint 1500 végzős tanulójának, új mesteré­nek, technikusának emlékezeté­ben, akik derűsen, hittel indul­hatnak az életbe, hogy teljes emberként cselekvően hozzájá­ruljanak hazánk és megyénk e­­lőrehaladásához. MÁJUSI SZÁMVETÉS — VILLANÁSOK ---­BELÉPNI CSAK GÓLYALÁBBAL LEHET ! Ez a felirat illenék a szé­kelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó üzem­ben az eszterga-, de a kazán­részleg mosdója-fürdője elé is. Gyakran ugyanis mindket­tőt bokáig érő vízben (vagy alkalmi deszkapallón !) lehet megközelíteni, mert. . . Mert úgy látszik, sem a takarító­­személyzet, sem az illetékes adminisztratív osztály nem fordít kellő figyelmet s főleg gondot a vízlevezetők tisztán­tartására. Akár horgászversenyt is le­hetne rendezni itt — de ugyan melyik sporthorgászt lelkesíte­nének, melyikben keltenék fel a halás­­szenvedélyt vízbe ej­tett lábbelik (és egyebek) ?! — Még gazdáik is igyekeznek megszabadulni ezektől a tró­feáktól... (Kiss Balázs) FELMÉRÉS -MEGLEPETÉSEKKEL Dicséretes kezdeményezést vezetett be a gyergyócsoma­­falvi községi pártbizottság. Alapos elemzéssel felmérte mennyi újság, folyóirat jár a faluba, házanként pedig, hogy mit olvasnak az embe­rek ? Megleptésre, a politikai nevelőmunka számos új teen­dőjét hozta felszínre az elem­zés. Egyebek között kiderült, hogy mintegy hétszáz házhoz még mindig nem jut el sajtó­termék. (Nyilván itt sokan vannak olyanok, akik a mun­kahelyen fizetnek elő, de így is sokan nem olvasnak.) Te­hát ezeket a házakat keresték fel­­ eredménnyel. Nem kel­lett sok meggyőzés, hogy az emberek újságot rendelje­nek. (Zöld Lajos) HORDALÉK Május 30-án megyénk több helységében, így a Kászonok­­ban is, hatalmas felhőszaka­dás zúdult a földre, a lejtős talajon az esővíz rohanva ro­hant a völgy felé, magával sodorva a talaj felszíni réte­gét. A lemosódást segítette (Kászonújfalu mellett) a hegy­völgy irányban húzott számos burgonyasor .A kiadós esőt követően az aszfaltot vastag rétegben borította az agya­gos iszap. (Még 31-én is.) Táncolnak rajta a kocsik, van melyik a sáncot is megjárja. Kevés munkával meg lehetne tisztítani az úttestet a forga­lom biztonságát veszélyeztető hordaléktól, ha. . . Egy népe­sebb utászcsoport alig száz méterrel odébb javítja az asz­faltot. Figyelmük, úgy látszik, nem terjed még addig sem, ameddig szemükkel elláthat­nak. (Bogos Sándor) „FONTOS DOLGA AKADT" — bizonyára­­ a gazdaság el­nökének, vagy főmérnökének, s azért nem jött ma be,­­ tá­jékoztatnak sokszor az mtsz-ek irodáján. Márpedig ők tud­nának tájékoztatni a gazda­ság életéről, az ott folyó te­vékenységről. Viszont az már jó lenne, ha az irodai sze­mélyzet legalább arról tudna tájékoztatni, hogy hová ment az elnök, vagy a mérnök. Csíkrákoson a főmérnök tá­vollétét nem tudta igazolni senki, lehet, hogy ide ment, lehet, hogy oda ment, hang­zott a találgatás. Márpedig egy felelős beosztásban lévő vezetőkádernek mindenkép­pen tudatnia kell, hogy hol található, hol keressék, ha va­lami sürgős intéznivaló ke­rül... (Ferencz Imre)

Next