Hargita, 1977. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1977-06-01 / 128. szám
EURMIKEINKÉRT Június első napjá — a gyermekeké. A legkisebbeké, akiknek még alig nyílik szemük a világra, azoké, akiknek ajka még nehezen, de az anyanyelv első szavainak formálására kerekedik, azoké, akik napközibe, óvodába indulnak, oldalukon az első táskával és az első közösségi élmények sokáig megőrzött emlékét viszik tovább, azoké, akik az iskolapadban ízlelik a tudás forrásait. Gyermekeink — tele velük a világ, az utcák, a parkok, az iskolák és nem otthon nélkülük az otthon. Szavaik, világra csodálkozó kérdéseik, mosolyuk nélkül elképzelhetetlenek a napok. Mindez belefér egyetlen szóba a gyermek. És rájuk nézve nem csupán a mát, hanem a jövőt, saját jövőnket, az ország jövőjét is köszöntjük. Hisz mindennapos munkánk legfőbb értelmei ők, minden, amit ma építünk, az jövőnket, az ő életüket is alapozza. Szocialista társadalmunkban megkülönböztetett gondoskodásnak örvendenek a gyermekek, szerető féltés őrzi minden lépésüket, egyre jobb feltételeket teremt számukra a társadalom. Óvodák, bölcsődék, napközik épülnek, iskolák nőnek ki a földből, a gyermeknevelés anyagi körülményein pedig egyre többet segít a gyermekpótlék, mely pártunk legújabb, az életszínvonal emelését célzó intézkedései nyomán ismét gyarapodott. Emberséges, szocialista társadalmunknak nemes vonása ez a gyermekszeretet, ez a gyermekközpontúság, ez az őrködés almában induló, a jövőt építő ifjú nemzedék fölött. Gyermekeink — más szóval, de ugyanilyen érzésekkel mondják ezt ki szerte a világon, és ezért is olyan szép, nemzetközi ünnep a gyermeknap. Ma őket köszöntjük, ajándékkal, jókedvvel, mosollyal. És a legnagyobb öröm, hogy ez utóbbi sohasem marad viszonzatlanul. Hisz a gyermekkor csodálatos ajándékai kimeríthetetlenek, a gyermek — és ezt a mindennapos érzést talán ma még erősebben érezzük - a legdrágább kincs. Köszöntsük hát ma őket ! zerkilencszázhetvenhat tavaszán egy gyermekvers kötetet kaptam ajándékba egy kedves ismerős családtól, a következő beírással : „Hogy sok örömet szerezzél a gyermekeknek is." Forgatom a lapokat, ismerkedem a versekkel. Hogyan kerülnek egymás mellé fecskék és macskák, fényképezkedő zsiráfok és hosszúlábú gólyák, néger és fehér gyermekek: Tömök, Dickek, Ferkék, Gáborok, Sárikák és Erzsikék, a Lánglalá-csodaló, Morzsa és Bodri. Válogatás négy évszázad gyermekverseiből: Shakespeare, Petőfi, Eminescu, Rimbaud, Majakovszkij, Arghezi, Ernst Toller, Szabó Lőrinc, Kányáéi és még sokan mások, élők és régen porladók, hazai és távoli, idegen égtájak költői. Mindnyájan egy közösvilág képét keltik életre és egy örök, de mindig megújuló közösséghez szólnak. A Gyermekekhez. A gyermekek pedig szivesen és örömmel fogadták a Fecskeköszöntőt, azaz a műsort, ami azóta a versekből készült. Az első bemutató a kézdivásárhelyi könyvtár olvasótermében volt, ahol a sok író-olvasó találkozó és egyéb irodalmi műsor után, most figyelő kedves gyermekarcokkal telt meg a helyiség. Illyefalván az egyik osztályba bezsúfolódott kicsinyek ibolyacsokrokat szorongattak a kezükben. A sepsiszentgyörgyi Dózsa klub a szemerjai, a 7. sz. iskola a csiki-negyedi gyermekeket gyűjtötte egybe. A székelyudvarhelyi kultúrházba a mamák, nagymamák is eljöttek és hálás szeretetükkel vettek körül a műsor után, bizonygatva, hogy ugyanúgy élvezték a verseket, mint a gyermekek. Ugyancsak az udvarhelyi 2. sz. Általános Iskola fényképe és szép metszete fekszik azóta is íróasztalomon, emlékként, hogy ott jártam és először járt szavaló az iskola falai között. Lapozgatok a Csíkszeredai 1. sz. Líceum vaskos monográfiájában, amit a május huszadiki - legutóbbi - műsorom alkalmával kaptam az I-IV. osztályos tanulóktól. A sok tulipán, szegfű és egyéb virág részben már elhervadt, de illatuk, a kísérő és köszönő szavak emléke megmaradt és remélem, akadt olyan kisdiák valahol, aki utána nézett egy-egy versnek és talán meg is tanulta azóta. És még valamit. Csíkszeredában, ahol kb. 250 gyermek szorongott az ősi iskola szép kis színháztermében, a műsor után kivonuló kicsinyek közül sokan a nyakamba kapaszkodtak és megcsókoltak. Egy kislány azt mondta : „Köszönjük Tanító Néni." Talán már nem tartozik ide, de mégis el kell mondjak valamit. Mint minden színésznek, nekem is volt szerepálmom. Soha nem valósult meg, mert nem játszottuk azt a darabot, mint ahogyan egyebet sem Bródi Sándortól. Tóth Flórát szerettem volna egyszer eljátszani, a Tanítónő t. A színpadon nem sikerült, a Pódiumon egy kislány azzá avatott. Köszönet érte, annak a Csíkszeredai kislánynak. Kudelász Ildikó „Köszönjük, Tanító Néni" Nagy P. Zoltán felvételei . (Folytatás az 1. oldalról) Az említett ülésszakon való tevékeny részvétele mellett Nicolae Ceauşescu elvtárs egész májusban gazdag tevékenységet fejtett ki mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai vonatkozásban. Május 5-én a fővárosi Sport és Művelődési Palotában megtekintette a tudományos kutatás, a mérnöktechnológia és a műszaki haladás terén elért eredményeket bemutató kiállítást és a kutatás minden területét felölelő értékes útmutatásokat adott. Május 25- én pártunk főtitkára újabb munkalátogatást tett a fővárosban, felavatta a könyv és a tájékoztató nevelő eszközök kiállítását, másnap jelen volt és beszédet mondott az országos írókonferencián, a hónap végén pedig munkalátogatást tett Constanţa megyében. Ugyancsak május folyamán Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta és megbeszélést tartott Luis Corvalan elvtárssal, a Chilei Kommunista Párt főtitkárával, fogadta a hazánkban hivatalos látogatást tett Giulio Andreottit, Olaszország Minisztertanácsának elnökét. Május 11 és 13 között államelnökünk hivatalos baráti látogatást tett Egyiptom Arab Köztársaságban, május 17 és 19 között pedig párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatáson a Lengyel Népköztársaságban tartózkodott. A látogatások gyümölcsöző eredményeit nagyra értékelték a Politikai Végrehajtó Bizottság május 24-i ülésén. Megyénk májusa is bővelkedett eseményekben. Csíkszeredában és más városokban ünnepi gyűléseken emlékeztünk meg hazánk állami függetlenségének centenáriumáról, május 9-én a megyei pártbizottság bárójának, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, a helyi pártos állami szervek, a tömeg és társadalmi szervezetek képviselői ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a hazánk szabadságáért és függetlenségéért, a fasizmus szétzúzásáért életüket áldozó hősök emlékműveit Ugyanakkor Harci Zászlót adtak át Hargita megye és Csíkszereda város, majd Székelyudvarhely municípium hazafias alakulatainak. Az életszínvonal emelésére hozott párthatározatok teremtő munkára sarkallták megyénk magyar és román dolgozóit is. Példás helytállásuknak köszönhetően újabb kiemelkedő sikerek születtek a szocialista munkaversenyben, s így megyénk ipara öt nappal határidő előtt teljesítette öt havi össztermelési tervét. Az előzetes számítások szerint megyénk iparának dolgozói terven felül több mint száz millió lej értékű anyagi javat termeltek, az évihez értékes módon hozzájárult a balánbányai Bányaipari Vállalat, a Hargita Bányavállalat, a parajdi Sóbánya, a Csíkszeredai Kötöttárugyár, a székelyudvarhelyi Cérnagyár, a Fakitermelési és Szállítási Vállalat, valamint más termelőegységek munkaközössége. A kedvezőtlen időjárás ellenére intenzív munka folyt szántóföldjeinken, mezőgépészeink hosszabbított műszakban dolgoztak, hogy a vetés befejezésével egyidejűleg végezhessék a növényápolási tennivalókat. Példamutató mezőgazdasági termelőszövetkezeteink tagságának helytállása, akik már az eső utáni napokon kapálták a cukorrépát, a kukoricát. Nagy területeken végeztek legelőtakarítást, jól haladtak a kaszáló-feljavítási munkálatok. Az MISZ-ek Megyei Szövetsége Tanácsának május 23-i plenárisa kedvezően értékelte az állattenyésztésben, mindenekelőtt a tejhozam növelésében megmutatkozó eredményeket, és további intézkedéseket tett a növénytermesztés és az állattenyésztés idei termelési tervének teljesítése és túlszárnyalása érdekében. Színvonalas rendezvényekkel örvendeztetett meg a Megéneklünk, Románia országos fesztivál. Miközben népes küldöttség képviselte sikeresen megyénket a fővárosban megtartott országos döntőn, Csíkszeredában, immár tizedszer, rendezték meg a Tavasz a Hargitán folklórfesztivált, több mint kétezer műkedvelő felléptével. Ugyancsak az országos fesztivál jegyében került sor a Színjátszás Hete rendezvénysorozatra Székelyudvarhelyen, amelynek keretében május 15-én megnyílt a municípiumi Népszínház és sor került a bukaresti Nemzeti Színház vendégjátékára. A műszaki alkotómunka térhódításáról tanúskodik az ipari líceumok tanulóinak munkáiból összeállított megyei kiállítás, amelyet a Csíkszeredai 2-es számú ipari líceumban rendeztek meg. A kutatómunka fellendülését jelzi a Székelyudvarhelyen tartott két tudományos ülésszak, előbb a gyermekigyógyászok, utóbb a matematikusok és a filológusok tartottak előadásokat és találkoztak neves egyetemi tanárokkal. Május 25. a kicsengetés napja felejthetetlen élményként őrződik meg megyénk több mint 1500 végzős tanulójának, új mesterének, technikusának emlékezetében, akik derűsen, hittel indulhatnak az életbe, hogy teljes emberként cselekvően hozzájáruljanak hazánk és megyénk előrehaladásához. MÁJUSI SZÁMVETÉS — VILLANÁSOK ---BELÉPNI CSAK GÓLYALÁBBAL LEHET ! Ez a felirat illenék a székelyudvarhelyi élelmiszeripari felszereléseket gyártó üzemben az eszterga-, de a kazánrészleg mosdója-fürdője elé is. Gyakran ugyanis mindkettőt bokáig érő vízben (vagy alkalmi deszkapallón !) lehet megközelíteni, mert. . . Mert úgy látszik, sem a takarítószemélyzet, sem az illetékes adminisztratív osztály nem fordít kellő figyelmet s főleg gondot a vízlevezetők tisztántartására. Akár horgászversenyt is lehetne rendezni itt — de ugyan melyik sporthorgászt lelkesítenének, melyikben keltenék fel a halásszenvedélyt vízbe ejtett lábbelik (és egyebek) ?! — Még gazdáik is igyekeznek megszabadulni ezektől a trófeáktól... (Kiss Balázs) FELMÉRÉS -MEGLEPETÉSEKKEL Dicséretes kezdeményezést vezetett be a gyergyócsomafalvi községi pártbizottság. Alapos elemzéssel felmérte mennyi újság, folyóirat jár a faluba, házanként pedig, hogy mit olvasnak az emberek ? Megleptésre, a politikai nevelőmunka számos új teendőjét hozta felszínre az elemzés. Egyebek között kiderült, hogy mintegy hétszáz házhoz még mindig nem jut el sajtótermék. (Nyilván itt sokan vannak olyanok, akik a munkahelyen fizetnek elő, de így is sokan nem olvasnak.) Tehát ezeket a házakat keresték fel eredménnyel. Nem kellett sok meggyőzés, hogy az emberek újságot rendeljenek. (Zöld Lajos) HORDALÉK Május 30-án megyénk több helységében, így a Kászonokban is, hatalmas felhőszakadás zúdult a földre, a lejtős talajon az esővíz rohanva rohant a völgy felé, magával sodorva a talaj felszíni rétegét. A lemosódást segítette (Kászonújfalu mellett) a hegyvölgy irányban húzott számos burgonyasor .A kiadós esőt követően az aszfaltot vastag rétegben borította az agyagos iszap. (Még 31-én is.) Táncolnak rajta a kocsik, van melyik a sáncot is megjárja. Kevés munkával meg lehetne tisztítani az úttestet a forgalom biztonságát veszélyeztető hordaléktól, ha. . . Egy népesebb utászcsoport alig száz méterrel odébb javítja az aszfaltot. Figyelmük, úgy látszik, nem terjed még addig sem, ameddig szemükkel elláthatnak. (Bogos Sándor) „FONTOS DOLGA AKADT" — bizonyára a gazdaság elnökének, vagy főmérnökének, s azért nem jött ma be, tájékoztatnak sokszor az mtsz-ek irodáján. Márpedig ők tudnának tájékoztatni a gazdaság életéről, az ott folyó tevékenységről. Viszont az már jó lenne, ha az irodai személyzet legalább arról tudna tájékoztatni, hogy hová ment az elnök, vagy a mérnök. Csíkrákoson a főmérnök távollétét nem tudta igazolni senki, lehet, hogy ide ment, lehet, hogy oda ment, hangzott a találgatás. Márpedig egy felelős beosztásban lévő vezetőkádernek mindenképpen tudatnia kell, hogy hol található, hol keressék, ha valami sürgős intéznivaló kerül... (Ferencz Imre)